7 10 101 https://omeka.ppke.hu/files/original/0c828f85e0c298dd45a7f26f80600e7d.jpg 8ad798456e3aadac8192a9baf7ea5888 https://omeka.ppke.hu/files/original/2be4cbff2420a4b534a48853b61b11dd.pdf 485df56f3ae41f44d5b82439cddd947c PDF Text Text FK évfolyam, 12, szám e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001, december 12, �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) I MPRESSZU M Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztő: Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely (interjú) Mándics Botond (egyetemi közélet) Szamos Márton (két perc) Szabó Viktor (interjú) Szincsák Zsuzsa (sport) Németh Adám (egyház) Munkatársak: Miháltz András Jancsó Gábor Virág Zsolt Ugrón Gáspár Szabó Péter Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal Húszforintos Big Mac A McDonald’s a miénk. Néhány év alatt életünk része lett, elválaszthatat­ lanul. Hogy hozzánk tartozik, olyannyira természetes, mint ahogy a villa­ mosjár a körúton, mint hogy a Fradi a legnagyobb csapat, vagy a tény, hogy rohanni kell este haza, különben lekéssük a „Barátok közt”-et. A McDonald’s jelkép. Egyfajta azonosító bélyeg, mint a beleégetett bil­ log az állat bőrén: amely országban megvan, ott „nagy baj már nem le­ het”: bizonnyal a fejlett nyugati kultúrához tartozik, vagy éppen oda igyekszik, de az is lehet, hogy tudtán kívül oda tart. Örülhetünk hát: mi már majdnem ott vagyunk. Ilyenkor, decemberben már nagy a hideg. A Nyugati téren található McDonald’s előtere pedig tágas is, meleg is. így hát több tucat lakásnél­ küli rendszerint ott találja meg az éjszakai nyugodalmat. Különös látvány: ha jobbra nézek, előttem a Nyugat és a gazdagság. Ha balra nézek: ötven ember, aki a fagyhalál elől menekül. Valami nincs rendben. Szeretjük, vagy sem, egy-egy görbe este után nekünk is jólesik néhány hamburger. Míg bent habzsoljuk a darabonként 450 Ft.-os szendvicse­ ket, kint egy húszasért koldulnak. Távozáskor a kért apró helyett egy ezerráncú nő kezébe nyomom a megmaradt Big Mac-et. Ma este Ame­ rika végre neki is megérkezett. Koltay András (főszerkesztő) TARTALOM Hírek „Nem személy szerint bin Ladent kell legyőzni” Gólyabál 2001 Búcsú és üdvözlet „Korunk gondolkodó, közéleti szerepre alkalmas jogászokat akar nevelni C’estlavie! Devictus vincit EU-fória a Pármányon A terror joga - terror a jog ellen? Krisztus Légiója Mária Országában Két perc Ajánló A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 10. Eljött az idő... „Népek Krisztusa, Magyarország” Vedd és olvasd! Nagy lehetőségek szobája Az elitképzés hiányosságairól - 1. rész Némi kommentár gyanánt Pázmány szépe 3 4 6 7 8 9 10 12 13 13 14 14 15 15 16 17 18 19 19 20 honlap: www.extra.hu/itelet �vizsgák eredménylistáját vitte magával emlékbe. Névtelenül írja már meg nekem, mire is kellhet neki ama dokumentum. Köszönöm, hogy türel­ mesen végigolvastátok, remélem emlékezni is fog­ tok rá. HÍREK Szabó Zoltan rovata ^A tanulmányi osztályra beférkőzött informá­ tor jelenti, hogy a TVSZ. eredeti verziója szerint az államvizsgákra valójelentkezésfeltétele az ab­ szolutórium, és a két nyelvvizsga ( egy C típusú és egy lektorátusi, vagy két C típusú, vagy há­ rom...). Ettől eltérni érvényesen nem lehet. Elő­ fordulhat, hogy valaki csak márciusbanfog nyelv­ vizsgázni, az eredménye pedig nem érkezik meg időben. Ezértjelentkezni csak úgyfog tudni, hogy kérvényezi a tanulmányi dékánhelyettesnél és mellékeli hozzá a vizsgáztató intézet igazolását arról, hogy a vizsgán részt vett. A 2001/2002 tanév kezdetétől, vagyis szep­ tembertől nem érvényes a méltányossági klau­ zula. Ezek szerint tehát év végéig minden vizsgát teljesíteni kell, enélkül nem lehet be­ iratkozni. Félévben azonban a beiratkozáshoz elég, ha a kötelező vizsgák fele megvan és/vagy az átlag eléri az 1,51-et. Elmaradt vizsgákat a tanév végéig pótolni kell, hiányzó vizsga évis­ métlést eredményezhet. Mivel már nem találkozunk a beiratko­ zás előtt, ezért tudatom veletek, hogy a vizsgaidőszak szigorúan február 1-ig tart. (Értelemszerűen az ezután letett vizsgák a második félév átlagába számítanak.) Febru­ ár 4-től lehet beiratkozni. Ez úgy történik majd, hogy délutánonként az évfolya­ melőadókban, az évfolyamfelelősök segít­ ségével kitöltitek az indexet, lepecsételtetitek a diákigazolványotokat stb., szóval úgy, mint eddig. A lényeg az időpont és a hely. >>-Minden hallgató figyelmébe ajánlom, hogy a vizsgákra való jelentkezés december 14-ig tart. Azután már csak valami ellenszolgáltatás fejében lehet jelentkezni. Mindenki el tudja dönteni, mikor akar vizsgázni, illetve mikor nem akar. Ha már egyszer feliratkozott, ne szúrjon ki magával azzal, hogy sportot űz a vizsgahalasztásokból. Hiába pénzdíjas a ver­ seny (halasztott vizsga 1000 pénz, szigorlat 2000 fityula alkalmakként), a győzteseket meglepetések is érhetik. Lásd mint fent. Kedves hallgatótársaim! Tisztelettel megkérek mindenkit, hogy az alábbiakat jigyelmesen olvas­ sa el! A tanszékek kérnek minden hallgatót, hogy a faliújságra kitett hirdetéseket ne vigyék maguk­ kal, a tételsorokat ne tépjék le, mert nem áll mód­ jukban újabb példányokat kifüggeszteni. Gondol­ jatok arra, hogy ti is érhettek oda másodikként, és találhattok üres falakat, az életbevágóan fontos infor-mácókat barátaitok otthon őrzik a falba rej­ tett széfjükben. Külön köszönet és egyéb jókíván­ ság annak, aki a közigazgatási jog hirdetőjéről a Dr. Bassola Zoltán tanár úr konzultációt tart december 15-én 14 órai kezdettel a 21-es gyakorlóban. Munkajog vizsga előtt állók fi­ gyelmébe különös tekintettel ajánlom. Ebben az évben utoljára találkozhat­ tunk. Engedjétek meg, hogy békés, bol­ dog ünnepeket kívánjak nektek, sikeres vizsgaidőszakot, egy ennél is jobb évet, a Mikulástól sok virgácsot, húsvétra sok locsolót.... Több most nem jut eszembe. Helyreigazítás Legutóbbi számunkban megjelent egy írás „Meg egyszer a nyelvvizsgákról” címmel. Abban szerepelt egy kitétel, mely esetlege­ ízsen téves következtetésekre adhatott okot, így szól az idézet: „mielőtt a Tanulmányi Osztály részéről engem (ti. a szerzőt) is az­ zal vádolnának meg, hogy csupán szemé­ lyes indíttatásból írtam a cikket...”. Ezúton szeretnénk leszögezni, hogy nem állt szán­ dékunkban semmilyen formában negatívan véleményt formálni a Tanulmányi Osztály­ ról, annak működéséről. A Tanulmányi Osztály - joggal - értette a fent említett ki­ tételt alaptalan vádaskodásnak. Elnézést ké­ rünk minden érintettől, és további Jjó mun- II kát kívánunk. A Szerkesztőség. While my guitar gently weeps... Csak néhány kiválasztottnak adatik meg, hogy megváltoz­ tassa a világot. Szerencsés történelmi pillanat, kimagasló te­ hetség vagy egyszerűen a véletlen - ki tudja már, miért is alakult minden úgy, ahogy. A mi világunkat négy fiatal liverpooli is alakította. A Beatles maga volt a forradalom - tetszik, nem tetszik, cl kell fogadni, mint tényt. Zenéjük a legtökéletesebb világnyelv, melyet min­ denhol értenek. Immár a sokadik generáció eszmél a világra az ő “zenei kíséretükkel”, örökségül kapva dalaikat. Először szülé­ ink, késeibb mi is. És akár tetszik nekik majd, akár nem, a mi gyerekeink is őket fogják hallgatni. Ott voltak velünk minden osztálykiránduláson, az clséi csóknál, az első pohár bornál. Mi­ kor apám s anyám, meghallván a hírt, gyanúsan clcsukló han­ gon, hosszú szünetekkel a mondatok között, fiatalsága elmúl­ táról beszélt, felkaptam a fejem. Állj! Hiszen az én fiatalságo­ mat is a Beatles jelentette! Ezért érezzük most úgy mindannyi­ an, mintha egy családtagot vesztettünk volna cl. November 30-án, ötvennyolc éves korában meghalt George I Tarrison, minden idők legnagyobb zenekara, a Beatles tagja. Köszönjük, George! Az első csókot, az első pohár bort és minden osztálykirándulást! Csak néhány kiválasztottnak adatik meg, hogy megváltoz­ tassa a világot... -KA- harmadik oldal �„Nem személy szerint bin Ladent kell legyőzni” Beszélgetés Demeter Ervin polgári nemzetbiztonsági szolgálatokatfelügyelő tárcanélküli miniszterrel Milyen változásokon mentek keresztül a rendszerváltozást követően a nemzet­ biztonsági szolgálatok? forrásra, nagyobb támogatásra van szükségetek, hogy a feladataitokat jól tudjátok ellátni. Tulajdonképpen segít­ séget, erőt kapott a CIA és utána az FBI is ahhoz, hogy a terrorizmus ellen fel­ vegye a küzdelmet. Megítélésem sze­ rint ez volt a helyes magatartás, hiszen a terrorizmus miatt nem lehet most a szolgálatokat úgymond szétverni, ha­ nem szorosabban éppen jobb munka­ végzésre kell őket ösztönözni. Az a feladat állt a rendszerváltozáskor Magyarország előtt, hogy a korábbi tit­ kosszolgálatok helyett nemzetbiztonsá­ gi szolgálatokat hozzunk létre, hiszen minden magára valamit adó, szuverén államnak szüksége van erre saját bizton­ sága megóvása miatt. Nehéz helyzetünk volt, mert a nemzetbiztonsági szolgála­ tokat az egykori titkosszolgálatok ma­ radványaiból, romjaiból kellett felépíte­ nünk. Ez a folyamat tulajdonképpen ebben a kormányzati ciklusban fejező­ dött be, talán egy-két éve eljutottunk oda, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a magyar demokratikus in­ tézményrendszer hasznos, fontos ré­ szei, amelyekjól és eredményesen szol­ gálják az ország biztonságát. Jelentős fi­ atalítás történt a szolgálatok vezetésében az elmúlt három esztendő során. Ezek a fiatal vezetők általában fiatal munkatársakat vá­ lasztottak maguk mellé. Tehát a rendszer­ változást követő átalakulási folyamat egy generáció- és szemléletváltással ért véget. Engedjen meg egy nem aktuális, de talán érdekes kérdést. Utólag visszatekintve mennyi az igazság abban, hogy a taxisblo­ kádban jelentős szerepet játszottak a rend­ szerváltozást követően a titkosszolgálat­ októl távozott tisztek, aki közül állítólag sokan kezdtek taxizni? Ha utólag visszatekintünk, szervezettség­ ét nézve, akár titkosszolgálati akció is le­ hetett a taxisblokád. Az azonban nyilván­ való, hogy ebben csak a hatalomból távo­ zott, régi titkosszolgálatok emberei vehet­ tek részt. Valóban sokan elmentek, soka­ kat elbocsátottak a szolgálatoktól, olyano­ kat is, akik rendelkeztek ilyen jellegű tu­ dással. Arra a kérdésre, hogy a szervezők negyedik oldal Mennyire látja bizonyítottnak az al Kaida és Osama bin Laden bűnössé­ gét? Az Ón által látott bizonyítékok alapján, amelyet a szövetségesek állító­ lag rendelkezésünkre bocsátottak, ki le­ het-e egyértelműen jelenteni, hogy a bűnösök kiléte nyilvánvaló? felhasználták-e őket a taxisblokád során, nem tudok konkrét választ adni, de nem tartom kizártnak. Szeptember 11-e óta az érdeklődés közép­ pontjába kerültek a nemzetbiztonsági szolgálatok. Ki lehet-e mondani, hogy a sokat dicsőített amerikai hírszerzés csődjét jelentette az akkori merényletsorozat? Az biztos, hogy a támadás megrázta az Egyesült Államokat és a biztonsági szolgá­ latokat, de alapvetően megrázta az ameri­ kai társadalom egészét is. Hosszasabb elemzést igényel, hogy milyen mértékben tartoznak felelősséggel ezért a biztonsági szolgálatok és elsősorban Amerikában kell levonni a konzekvenciákat. Egy nagyon ér­ dekes - az amerikaiakra jellemző - reakci­ ót lehetett tapasztalni. Ahelyett, hogy a tör­ téntek után, elmarasztalták, vagy szidták volna a szolgálatokat, elment Bush elnök a CIA-hoz, megerősítette az első számú ve­ zetőjét, azt mondta, hogy szükség van rá­ tok, azt mondta, hogy úgy látom, több erő­ Egy hosszasabb elemzési folyamat vé­ gén vagyunk. Előadásomban is igyekeztem összefoglalni, hogy a két hónappal ezelőtt történt terrorcselekménnyel kapcsolatosan melyek voltak azok az elsődleges értékelé­ sek, amelyek már rögtön a terrortámadás napján abba az irányba mutattak, hogy isz­ lám fundamentalistákról van szó. A cél­ pontok kiválasztása, a World Trade Center elleni nem előzmény nélküli támadás, az Afrikában két amerikai követség elleni több mint száz halálos áldozatot követelő robbantás, egy amerikai hadihajó öngyil­ kos terroristák általi felrobbantása mind­ mind olyan terrorakciók, amelyeket az Egyesült Államok biztonsági szolgálatai a Szenátus előtti beszámolójukban már évek óta bin Ladennek és az al Kaida csoportnak tulajdonítottak és őket már évek óta az Egyesült Államok legveszélyesebb ellensé­ geként tartották számon. A terrorakciót el­ követő személyek, kapcsolatrendszerük és a rendelkezésükre álló pénzforrások be­ azonosítása megerősítette az első felvetést. Tehát közvetett bizonyítékok sokasága és �néhány közvetlen bizonyíték is nagy való­ színűséggel azt mutatja, hogy a bin Laden vezette csoportosulás szervezte és hajtotta végre ezt a terrorakciót. Ránk milyen közvetlen, vagy közvetett ha­ tást gyakorolt ez a terrorista merénylet? Je­ lenthetünk-e mi is potenciális célpontot a terroristáknak? A biztonsági szolgálatoknak az a felada­ tuk, hogy Magyarországon az élet to­ vábbra is a normális kerékvágásban ha­ ladjon. Ez a kitűzött cél és ennek a kihí­ vásnak mindezidáig eleget tudtunk ten­ ni. Magyarországot közvetlen veszély nem fenyegeti, a terroristáknak nem Magyarország az elsődleges célpontja, de természetesen meg kellett tenni azo­ kat a biztonsági intézkedéseket, ame­ lyek a kockázat veszélyét a lehető legki­ sebbre csökkentik. Megfigyelhető-e az, hogy a térségben, vagy világviszonylatban felerősödött a hírszer­ zés és a hírszerzők mozgása? Kap-e a ilyen irányú tájékoztatást a nemzetbiz­ tonsági szolgálat? A hírszerzők száma, mozgása talán nem erősödött meg, hanem az országok hír­ szerző szolgálatai közötti együttműkö­ désben állt be jelentős és szükséges vál­ tozás. Ez azt jelenti, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben egy nemzetközi összefogásban a biztonsági szolgálatok információikat átadják egymásnak. Ez eddig egy kényes terület volt. Mindenki félteni szokta a saját információit azért, mert abból esetleg következtetni lehet a módszerre és a személyre, amellyel és akitől azokat beszerzik. Most úgy gon­ dolom, eljött az az idő, amikor minden­ kinek félre kell tudni tenni a saját érde­ keit és egy erőteljes nemzetközi össze­ fogás keretében szükséges az informáci­ ókat összesíteni, értékelni és közösen fellépni a terrorizmus ellen. Én ebben látom a hírszerző szolgálatok szerepé­ nek változását. Milyen eredményre vezethet a katonai megtorló akció? Ezen a téren lehet-e nyer­ ni, vagy hathatós eredményt elérni a terro­ rizmus elleni háborúban? A terrorizmus elleni küzdelem jelenleg 3 síkon zajlik: a politikai, katonai és titkos­ szolgálati síkon. Ha ezek között rangsort kell felállítani, - lehet, hogy én elfogult vagyok - úgy gondolom, hogy ezt a küz­ delmet legjobb eséllyel a titkosszolgálatok területén lehet és kell megvívni. Itt van a legnagyobb esélyünk arra, hogy valódi eredményt mutassunk fel. Csak katonai eszközökkel nem biztos a siker. Afganisz­ tán területén már nem nagyon vannak ka­ tonai célpontok, barlangokba bújt embe­ rek vannak, őket nagyon nehéz katonai célpontoknak tekinteni. Véleményem szerint a konfliktus önmagában katonai­ lag nem oldható meg. Ennél sokkal nehe­ zebb és bonyolultabb a probléma, mint­ hogy egy egyszerű katonai csapással el le­ hetne intézni. Ön szerint a katonai konfliktusnak lehet az a vége, hogy bin Laden élve, vagy halva, de egyértelműen bizonyíthatóan amerikai kézre kerül, vagy erre csekély az esély? Itt a fő ellenség a terrorizmus. Ha úgy kerül bin Laden az igazságszolgáltatás kezére, hogy belőle olyan mártír lesz, aki követői számát megtöbbszörözi, ak­ kor az akció nem érte el célját, tehát itt nem személy szerint Oszama bin Laden kell legyőzni, hanem magát a terroriz­ must, amit. Világos, hogy ebből a szem­ pontból sokkal nehezebb a kérdés, minthogy konkrétan egy személyhez lenne köthető. érvényesülhessen, mert csak ezáltal le­ het teljes a demokrácia. Milyen információi vannak Miniszter Úr­ nak az Egyesült Államokban tapasztalha­ tó lépfene-megbetegedésekről? Lehet-e en­ nek még rosszabb folytatása? Eddig talán 4 vagy 5 ember halt meg eb­ ben a fertőzésben és anélkül, hogy ezt nem kellő súllyal kezelném, kisebb bal­ esetekben is szoktak ennyien áldozatul esni. Én a hisztéria- és pánikkeltést még veszélyesebbnek tartom. Ha racionális oldalról nézzük, akkor nem érthető, ill. indokolatlan, hogy ezeket a lépfene-spórákat miért levél útján terjesztik. Ha va­ laki ezt terroreszközként próbálja fel­ használni, akkor - anélkül, hogy tippeket adnék - minden más módszerrel hatáso­ sabban lennének terjeszthetők. A mi ol­ vasatunkban ez inkább a félelemkeltést szolgálja, a félelem érzetét akarja megho­ nosítani, ezért nehéz ellene eszközöket találni. GULYÁS GERGELY Sokan mondták már, hogy a XXI. század­ ban a civilizáció legnagyobb ellenfele a ter­ rorizmus lesz. Megnyerhető-e ez a háború és a háborúban felhasznált eszközök nem jelenthetik-e a nagy nehezen kivívott sza­ badságjogok sérelmét? A dolgok könnyebbik része Magyaror­ szágot érinti. Magyarország egy szabad, biztonságos, dinamikusan fejlődő or­ szág. Ezek együtt érvényesülő értékek. Az, hogy szabad és biztonságos, annak a kettőnek együtt kell érvényesülni. Az a feladata a nemzetbiztonsági szolgálatok­ nak, hogy ez a két feltétel együtt telje­ sülhessen. Eddig Magyarországon nem történtek és nem is tervezünk olyan in­ tézkedéseket, amelyek bármilyen formá­ ban korlátoznák az emberi szabadságjo­ gokat. Voltak és különösen az Egyesült Államokban vannak ilyen hangok, de Magyarországon - hála Istennek - egy­ két parlamenti képviselőt kivéve nem hallottam ilyen követelést. Külföldi vo­ natkozásokról még korai nyilatkozni, de mi itt fontosnak tartjuk, hogy két fő ér­ tékünk, a szabadság és biztonság együtt ötödik oldal �Gólyabál 2001 Ezúttal az Iparművészeti Múzeum adott otthont Karunk elsőévesei báljának. Az impozáns épületet 7 órakor kezdték elárasztani a Pázmányosok, gólyák és nem gólyák egyaránt. Némileg szakítást jelentett az eddigi gyakorlattal szemben, hogy nem csütörtökön, hanem szombaton, november 17-én került megrendezésre a mulatság. A rendezvényt a cercmóniamcstcr, Gáspárdy László Professzor Úr, a Szt. György Rend lo­ sabb lenne az alkoholt kitiltani a jövőben, de hogy egy ilyen döntésnek milyen fogadtatása vagja nyitotta meg. Majd Dávid Ibolya igaz­ lenne, nem tudhatom... ságügyi miniszter asszony és Bándi Gyula A fentiek következtében volt is némi Professzor Úr köszöntötte az egybegyűlte­ rendbontás (i kísérlet), néhányakat kissé ne­ ket. Jelenlétével tisztelte meg a bált a tanári héznek bizonyult meggyőzni arról, hogy kar részéről Tersztyánszky Ödön, Varga Csa­ szerencsésebb volna odakint folytatniuk a ba, Jobbágyi Gábor és Szabó István dékánhe­ mulatságot, de a rendezők elég sikeresnek lyettes Urak, Vasadi Éva alkotmánybíró aszbizonyultak. És persze nem maradhatott el szony, Frivaldszky János tanár úr. (Ezúton a mosdó-vandalizmus sem, elvégre Pázmá­ kérek elnézést, ha valakit kifelejtettem.) A nyosok vagyunk, ragaszkodunk hagyomá­ háziasszony a tavalyi Miss Universe Hunga­ nyainkhoz. Csak abban reménykedem, ry cím viselője volt, aki a Seychelleshogy a jövőben is folytatódik a befogadá­ szigeteken rendezett világversenyen aló. he­ sunkra alkalmas létesítmények építése, mert lyet szerezte meg a világranglistán. De azért a különben félő, ha ez így megy tovább, hogy Pázmányos lányoknak sem volt okuk szé­ nem lesz hely Budapesten, ahol szívesen gyenkezni. látnának minket viszont. Bár megvallom, A vacsorát általános elégedettség fogadta, abban is van valami szép, hogy minden év­ mindenki megtalálhatta az ízlésének megfe­ ben máshol jövünk össze, elvégre ahogy a lelő hideg- vagy meleg ételt, húsfélét, salátát, latinok is mondták: „varietas deleetat”. öntetet, mártást, tésztát, franciás tálat, édes­ A vacsora után divatbemutatót láthatott a séget. Problémát talán csak az ingyenes pezs­ nagyérdemű közönség, a fiúk legnagyobb gő illetve bor jelenthetett, legalábbis a szer­ örömére, persze a lányok is nyerhettek né­ vezők szerint. Néhányan már eleve kellő ala­ hány tippet, hogy jövőre milyen öltözékben pozással érkeztek, ehhez jött aztán a vacsorá­ jelenjenek meg a bálon. Néhányukra rá is fér­ hoz dukáló itóka, ráadásul kikérték azok por­ ne, gondoljunk csak arra az elsős leányzóra, cióit is, akik vezettek vagy eleve nem isznak, aki igen nagy feltűnést keltett kissé rövidre így azt tervezik a rendezők, hogy jövőre elte­ szabott fekete ruhácskájával. Azért mégiscsak kintenek az árban foglalt nemes nedűtől. katolikus egyetem... A fiúk megnyugtatására Más kérdés, hogy a bárban ki-ki pénztárcájá­ közöljük, hogy lapunk információi szerint fe­ nak és persze májának megfelelően korlátla­ hérnemű bemutatót is láthatunk a jövőben, nul fogyaszthatott. így lehet, hogy hatáso­ valamelyik rendezvényen, ugyanis többen je­ lezték szombaton, hogy a báli ruhák he­ lyett szívesebben vet­ ték volna a Triumph vagy a Palmers cég legújabb kollekcióját. Meglepően kevés (8) pár vett részt az elsősök nyitókeringőjében, nem tud­ juk, mi lehetett en­ nek az oka a korábbi években tapasztalt tömegek után. Talán, hogy a HŐK csak a tánctanár kifizetését, valamint az ingyenes Az elegáns vendégsereg méltóságát feledve rohant a „vályúhoz” belépőket vállalta, és hatodik oldal Nem maradt el a hagyományos keringő sem mint tudjuk, a ruhák kölcsönzési díja sem két fillér. Bezzeg a mi időnkben!! A HŐK fi­ zetett, mint a katonatiszt. De persze még ilyen árak mellett is érdemes volna belegon­ dolni, hogy csak egyszer vagyunk gólyák, szerencsés esetben... Láthattunk egy szóló flamenco táncot is, karunk egyik hölgy hall­ gatójának előadásában. Ezek után kezdetét vette a party. Különös, hogy az eddigi gya­ korlattal szemben idén nem választottunk bálkirálynőt, ráadásul elmaradt a beígért tombola is, amin a fődíj egy kétszemélyes sí­ túra lett volna. Úgy hajnali kettő óra magas­ ságában kezdett elnéptelenedni Lechner Ödön szecessziós alkotása, vagy ahogy kor­ társai gúnyolták: a cigánybáró palotája. Végre nyugovóra térhet, egy ideg biztos nem fog ilyen társasággal találkozni. Hogy jó vagy rossz értelemben, az döntse el mindenki maga... MÁNDICS BOTOND Rengeteg hozzászólás érkezett be hozzánk a gó­ lyabálról. Ezeknek tartalmi okok miatt nem tu­ dunk helyet biztosítani. Általában egyébként el­ marasztaló véleménnyel voltak a hallgatók az idei bálról. Kritizálták a helyszínválasztást, a műsort, a rendezvény arculatát. Annak ellenére, hogy ter­ mészetesen voltak - néhol igen komoly - hiányos­ ságok, annyit azért megjegyeznénk, mindig a bí­ ráló fél van könnyebb helyzetben... (a szerkesztő). �Búcsú és üdvözlet Éves jelentés az ítélet házatájáról Eltelt egy év. Az évek sajátossága pedig, hogy gyorsan telnek. Túl gyorsan is talán. Cserébe egy év alatt is sok minden történhet. Történt is egy s más: beléptünk egy új évezredbe, bajnok lett a Fradi, tanultunk is egy kicsit, nyaraltunk is, és az is el­ dőlt, hogy nem nyitunk diploma után egyből irodát a WTC-ben. Ami egyáltalán nem a legfontosabb, viszont cikkünk apropóját adja: az ítélet életében is leper­ gett egy év, mely komoly változásokat hozott szeretett lapunk életében, és köze­ leg egy másik, amely szintén hozhat némi újat. Bölcsész Újsággal, mely az ELTE-BTK-n működik. A már végzett Pázmányosok (szintúgy cgy-cgy oktató) is olykor fontos­ nak éreztek, hogy írjanak a lapba, megtartva ezzel valamennyire kötődésüket az egye­ temhez a diploma után is. Természetesen — és ezt a szerkesztőség nevében mondhatom - egyikünk sem lehet elégedett maradékta­ lanul a végtermékkel: mindig vezet felfelé út, mindig lehetne jobbá és jobbá tenni az újságot. A mi erőnkből ennyi tellett. Állandó, magunkkal szemben támasztott el­ várás volt, hogy a tartalom döntő többsége az egyetemhez kötődjék. Mindezt sikerült is megvalósítani, bár az információk be­ gyűjtése néha-néha talán még egy profi új­ ságírónak is becsületére vált volna. Ezen kí­ vül igyekeztünk minden hallgató számára teret biztosítani, sajnos azonban a „kívülről” érkezett cikkek száma igen kevés volt. Búcsúzóul mindenkinek köszönöm a szín­ vonalas munkát, olvasóinknak a kitartást. Sok sikert kívánok az utánam jövő főszer­ kesztőnek és az új szerkesztőségnek a mun­ kához! KOLTAY ANDRÁS Örömmel mondhatom, hogy az ítélet meg­ lehetősen kelendő: néhány óra leforgása alatt mindig elfogy a kitett ezer példány. Saj­ nos, anyagi lehetőségeink nem tették lehe­ tővé, hogy emeljünk a példányszámon, bár az igény felmerült. Az elején nem volt könnyű dolgunk. Nem, hiszen egy teljesen megújult lapot kellett létrehozni, mert az előző alapra nem lehe­ tett építeni. Egy-két kivétellel szinte nem is ismertük egymást, közös ismerősök ajánlá­ sai alapján találkoztunk. Mára már azonban csapattá értünk össze - talán ez a munkán­ kon is meglátszott. Remélhetőleg sikerült egy egységes kon­ cepció által vezérelt lapot teremtenünk, ál­ landó rovatokkal, aktuális híranyagokkal, kulturális és könnyed tartalommal egyaránt. Van saját, állandóan frissülő honlapunk is az Interneten, és jól bevált az c-mailcn keresz­ tül történő kapcsolattartás az olvasókkal is, hiszen sokan írtak nekünk. Gyümölcsöző együttműködést hoztunk létre más egyete­ mi lapokkal, közülük is elsősorban a Pesti Beszélgetés készült többek között: Solt Pál­ lal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével, Polt Péter jelenlegi, valamint Györgyi Kálmán egykori Lcgféíbb Ügyésszel, Dávid Ibolya igazságügyminiszter-asszonnyal, Demeter Ervinnel, a Polgári nemzetbiztonsági szol­ gálatokat felügyelő tárcanélküli miniszter­ rel, Sólyom Lászlóval, az Alkotmánybíró­ ság egykori elnökével, Kukorelli István, Bagi István alkotmánybírókkal, Lábady Tamás volt alkotmánybíróval, Bánáti Já­ nossal, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnö­ kével, Kónya Imre egykori belügyminisz­ terrel, Pokomi Zoltánnal, a Fidesz-MPP elnökével, Erdő Péter rektorral, valamint karunk más oktatói közül Jobbágyi Gábor­ ral, Szabó Istvánnal, Varga Zoltánnal, Bé­ kés Imrével és Virga Csabával. A zenészek közül készült interjú Schuster Lóránttól (P Mobil), Nagy Feróval (Beatrice) és Cipő­ vel (Republik) is. A sportolók közül riportI alanyaink voltak: Kiss Gergő, Steinmetz Barnabás és Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázók, Valkay Ágnes Európa-bajnok vízilabdázó hölgy, valamint Fűzi Ákos és Zavadszky Gábor válogatott labdarúgók. hetedik oldal �„Karunk gondolkodó, közéleti szerep­ re alkalmas jogászokat akar nevelni” Beszélgetés Prof Dr. Várga Csabával — A jogi diplomához rendelt tárgycsoportok tanulmányi számait s arányait jogszabály rög­ zíti, és saját tanrendünk is minden részleté­ vel ehhez az országos mintához igazodik. — Azt olvastam a Professzor Úrról, hogy egyetemi tanulmányainak megkezdése előtt egy évig a pécsi kőszénbányában csillésként dolgozott. Melyek voltak azok az inspiráci­ ók, amik segítségével a „mélybéíl” egészen az egyetemi katedráig tudott eljutni? E cél eléré­ séhez elegendő volt-e a szorgalom és a kitar­ tás, vagy társulnia kellett mindehhez a kivé­ teles tehetségnek is? Tudvalévő, hogy a szocializmusban minden életrajzot egy személyzeti osztály pártközeli ha­ tósága véglegesített, rásütve a delikvensre a „munkás”, „paraszt”, „értelmiségi”, „kizsákmá­ nyoló” vagy „osztályellenség” származási bé­ lyegét - amivel persze sorsát is eleve eldöntöt­ ték Autókarosszéria- és kocsigyárunk révén is­ mert, tehetős polgári család lévén (nagyapám igényes megrendelőknek gyártott hintót, benzinkutunk a magyar vidék elsőként üzembe helyezett töltőállomása volt, és gyermekko­ romban még apáméktól épített buszon utaz­ tam, ugyanolyan bőrű táskával kezemben, mint a jármű üléshuzata), az egyetemre beju­ táshoz úgy kíséreltem meg a rám égetett új „származással” felváltani, hogy tizenhárom hó­ napra valóban a mélybe szálltam. Jól választot­ tam, hiszen az István-akna saját „kádereként” felvételizhettem - Miskolcra, bányaművelő­ nek Külön történet, hogy fél év múltán miként sikeredett visszatérnem Pécsre, ráadásul a jogi karra. Középiskolás konstrukciós (Marklinfémépítés), zenei (orgona), majd irodalmi (köl­ tészet) érdeklődéssel a politikai megfélemlítcttség légkörében nehezen találtam helyemet. Fi­ lozófia érdekelt, de csakis kommunisták mű­ velhették; évekig hát esztétikában elmélyülve rejtezkedtem, míg végül tanszékvezetőnk ön­ gyilkossága hozott felszínre egy gondolkodásra kész, fiatal elméleti jogászt, akivel fogódzva sa­ ját utamat meglelhettem. —A Professzor Urat is Zlinszky fános, ala­ pító Dékán Úr invitálta egyetemünkre? — Kormányfőtanácsosként dr. Antall József tanácsadó testületében magam is lelkesen tet­ tem azért, hogy miniszterelnökünknek a püs­ pökkari elnök, egri érsek úrral találkozása egyetemkezdeményezéssel végződjék, és az egyházi elgondolások kormányzati elfogadta­ tása, szükséges finomítása is sikerrel záruljon. Kormányváltás után mesélt Zlinszky Profcszszor Úr karalapítási szándékáról, s akkortól, alkotmánybírósági hivatalában kezdtünk kö­ nyolcadik oldal — Hasznosítható-e a gyakorlatban az itt megszerzett jogbölcseleti tudás? zösen operatív lépéseken munkálkodni együtt Jobbágyi Gábor, Bagdy Gábor és Vasadi Éva későbbi tanártársaimmal. — Egyetért-e a Professzor Úr azzal a véle­ ménnyel, hogy a jogi egyetemek közül ná­ lunk a legszínvonalasabb a jogbölcseleti tár­ gyak oktatása? — Eszményem szerint ahhoz kell segíte­ nünk hallgatóinkat, hogy a jogi gondolko­ dás nagy teljesítményeivel élményszerűen találkozhassanak. Annak számára, akiben ez létrejön, a tételekben rejlő esetleges adat­ szerűség már nem több, mint legfeljebb egy dilemma, vagy értékvállalás szükségképpeni hordozója, megnyilatkozási terepe. Inkább figyelmes, elmélyedő olvasást feltételezünk hát több könyvből, semmint lelketlen tanu­ lást egyetlen tankönyvvé desztillált tételsor­ ból. Ennek tudatosságában valóban igen igényesek és felkészültek vagyunk. — Arra kérem a Professzor Urat, mondja el, miképpen szerveződött a fogbölcseleti Intézet keretén belül az oktatók „csapata”! — A jelen oktatói együttes úgyszólván már a kezdő időponttól felállt: Chcrtcs, Frivaldszky és Hörchcr kolléga urak az első pillanattól az alapító Dékán Úr kijelölésével szintén intézctalapítók lettek, Péteri Pro­ fesszor Úr, valamint Szilágyi és Győrfi tanár urak pedig alig valamivel később. — A Professzor Úrnak mi a véleménye arról a felvetésről, hogy arányaiban soknak mond­ ható a jogbölcseleti tárgyak a karon? — Egyetemünk, Karunk nem szűk látókö­ rű, pusztán másoktól elhatározottak végre­ hajtására alkalmas technikusokat, hanem közéleti perspektívában gondolkodásra, jö­ vő tervezésére, mindennapi rutinon túli helyzetekben is felelős döntésre képes szak­ embereket kíván nevelni. Egy adott jogren­ den belüli eljárás módozatait valóban nem a mi tárgyunk tanítja, de azt igen, hogy mi­ lyen egy jogi kultúra, és azon belül a jogász miként gondolkodik. Mihelyt tehát gyakor­ latunkat meg kell alapoznunk, vagy a szoká­ sos rutin korlátozott technikalitásából ki kell lépnünk - új kihívást megválaszolva, követendő irányt vagy politikát meghatá­ rozva -, a fenti viszony már megfordul, és a tételes jogokban megtestesülő technika lesz háttértudás, elsődlegesként pedig az a gon­ dolkodási készség lép elő, amit mi tanítunk. Nem véletlen hát, hogy amint a konkrét el­ járásunkat megszabó szolgálati közlönyök­ től a Magyar Jog vagy Jogtudományi Köz­ löny folyóiratához, avagy jogsegédképzésből Oxford doktori stúdiumaihoz közelítünk, mindenütt egyre nagyobb teret, s hangsúlyt nyer az elméleti jogi képzés. — Mit gondol a Professzor Úr a Jogbölcsele­ ti Intézetben a vizsgajelentkezések kapcsán tavaly tapasztalt „zűrzavarról”? — Sajnálatos egyszeri, féléves kudarc volt, amikor a tanrend és a tanulmányi rend egy­ idejű reformjával annyi felsőbb évfolya­ mosnak, illetve halasztott vizsgásnak lett nálunk hirtelen pótolnivalója, hogy a vizs­ gajelentkezések száma - ráadásul dékáni rendelkezés folytán a nálunk széthúzott je­ lentkezési időt egy hónappal megkurtítot­ tam - hét és félezerre emelkedve hirtelen megháromszorozódott. A feldolgozás elhú­ zódására számos hallgató szabálytalanul, is­ mételt vizsgajelentkezésscl válaszolt, s gépi programnélküliségtől, idegen beavatkozás­ tól is súlyosbítottan a gyors és megbízható gépi feldolgozás reménye összeomlott. A feldolgozott adattömeg nyomása ugyanak­ kor más eljáráshoz folyamodást nem tett �már lehetővé. Nos, végleges megoldásul a jelen félév szorgalmi idejére 0-ponttól mentes halasztott vizsgalehetőséget hirdet­ tünk minden tárgyunkból, korlátlan vizsga­ hellyel. Mostanra pedig elértük, hogy a Ka­ ron ismét a miénk a legkorszerűbb vizsgaje­ lentkeztetés: saját programmal kikísérlctczetten, hetente lezárt teljes dokumentáci­ ónk (vizsgaidőpontok, elfogadott jelentke­ zések, betelet csoportok vizsgalapjai) bárki számára hozzáférhető a Kar honlapjáról. — Mi lehet az oka annak, hogy a Professzor Úrhoz kevesen mernek bemenni vizsgázni? — Intézeti vizsgaátlagaink rendkívül kiegyenlí­ tettek, vagyis a tanári szigorúság szórása csekély, visszatérően néhány tizedesjegyen belüli. Rá­ adásul az érdemjegyek átlaga nem is feltétlenül a vezető tanárnál a legalacsonyabb. Viszonylag kevésszer vizsgáztatok, jókedvűen és figyelme­ sen. Hallgatóink viszont személyes benyomá­ sokban egyre szegényebbek. Tanrendünk akár nappali hallgatóknak is lehetővé teszi, hogy szinte csak vizsgázással szerezzenek diplomát. A kezdő jelenlét a tanulmányok félidejére csak­ nem cgytizedére kopik Kescrédcs mcllékkövetkezmény csupán, hogy a tanár ekkor már jobbára valóban érdeklődő, együttgondolkozásra kész hallgatókkal találkozik, akikben per­ sze örömét leli. Viszont a többiekhez esetleg cl sem jut üzenete, hogy ráérősen, megéretését célozva dolgozzák át magukat néhányszor év közben az anyagon, mert fogyaszthatatlanul utálatos gombócként akad fenn a torkán annak, aki mindezt egy-két nappal a vizsga előtt, egy­ szerre gondolja behabzsolni. — Miért van az, hogy a 4-es, 5-ös érdem­ jegyért plusz anyagot kell elsajátítania a hallgatóknak? 10-12 vizsga mellett nem túl nagy elvárás ez? — A végleges Kari tanterv kialakulásával jövő­ re valószínűen csökken azon tárgyaink száma, amelyeknél esetleg még egyáltalán megmarad ilyen kettős követclményszint. A másik oldal­ ról egyidejűleg növelni kívánjuk proszeminá­ riumi csoportjaink számát, hogy mind több hallgatónkat befogadhassuk azok közül, akik készek az évközi folyamatos munkára. — Nem visszatetsző-e az a gyakorlat, hogy frissen végzett tanársegédek pár hónapos dip­ lomával vizsgáztathatnak, sőt záróvizsgá­ kon bizottsági tagok is lehetnek? — A jogásznak kell tudnia leginkább, hogy minden szerepjátszásunk olyan, mintha pa­ rókában s talárban történnék, hiszen szemé­ lyünktől elvonatkoztatott külső szerepnek kell megfelelnünk. Kollokváltatásban, vizs­ gabizottsági tagságban a professzor teljes ér­ tékű segédei ők, akiknek szabályzatunk csu­ pán évfolyamszintű előadás önálló tartására nem biztosít jogot. SZABÓ VIKTOR C’ est la vie! Habár a vizsgaidőszak küszöbén már nem túl ildomos tovább tépázni az amúgy is megviselt hallgatóság idegzetét, a mazochista beállítottságúak számára mi mégis lehetőséget nyújtunk, hogy a mostani ügyvédjelölti di­ lemmák megismerésével ismét hódolhassanak szenvedélyüknek. A diploma kézhezvételekor valószínűleg néhányan - említésre méltó „hátszél” nélkül - az ügyvédi hivatást választják. Egy vidéki számára az első nagy kérdés: maradni a nagyobb lehetőségekkel ke­ csegtető Budapesten, vagy érdemesebb a szülőotthon talán szerényebb perspektívájú biztonságát választani? A döntésnél sok egyéb mellett mindenképpen figye­ lembe veendő a specializálódás aspektu­ sa. Tény, hogy a fővárosi irodák többsége mindinkább a jog egy-egy területére koncentrálnak, míg az ország többi terü­ letén szélesebb a paletta. Ha ezt már az elején számba veszi az ember valószínű­ leg jó néhány kellemetlen pillanattól kí­ mélheti meg magát a majdani szakvizs­ gákon. Az sem elhanyagolható szem­ pont, hogy három esztendő múltán szüksége lesz-e egyáltalán „világváro­ sunknak” újabb és újabb ügyvéd-generá­ ciókra. Ha már Budapest mellett dönt a „dol­ gozó”, valamint önbecsülése és/vagy pénztárcája tanácsára nem olyan irodába megy, ahol a „gazdasági racionalitás” (idézet dr. Bánáti Jánostól, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökétől) következté­ ben pénzt kérnek munkájáért tovább bo­ nyolódik helyzete, amely a specializáció és a munkabér alábbiakban kifejtendő el­ lentétében rejlik. A nemzetközi ügyvédi irodák ugyanis kvázi hivatalokként néhol már olyan cizellált munkakörökbe keres­ nek munkatársat, amely az átlaghoz ké­ pest is specializált feladatokat, ám jelen­ tősebb bért kínálnak. Ha valaki ez utób­ bit választja jó ha tisztában van vele, igen nagy esélye van arra, hogy az alkalmazott ügyvédek sorát fogja gyarapítani, ugyan­ is az itt megszerzett tudásával maximum egy másik nemzetközi ügyvédi irodát vá­ laszthat, de az egyéni ügyvédek klasszi­ kus feladatainak ellátásához nem fog kel­ lő rutinnal rendelkezni. Gondolatkísérletünk főszereplőjének megpróbáltatásai azonban itt korántsem érnek véget. Tegyük fel, hogy ő - a meg­ fogalmazás egyszerűsége kedvéért - egy nem-nemzetközi ügyvédi irodában sze­ retne dolgozni, valamint minden előze­ tes elrettentés ellenére egyszer majd önállóan, a maga lábán kíván praktizálni. A felvételi elbeszélgetéskor hasznos kö­ rültekintően megtudakolni, hogy esetle­ ges munkaadója milyen jövőképet vázol fel számunkra, mert ha ő egy leendő al­ kalmazott ügyvédet lát lelki szemei előtt, de számunkra szimpatikus az állás érde­ mes abszolút lojalitásunkról biztosítani legalább retorikai szinten. Természetesen az, hogy a bojtár és patrónusa között egy mester-tanítvány viszony jöjjön létre csupán egy messze­ ségbe tűnő rózsaszín álomkép lesz csu­ pán, amibe a jelölt akkor kénytelen té­ vedni, mikor már a kávéfőzés és a pári­ zsiért szaladgálás - stb, stb... - következ­ tében saját maga előtt is ég az arca. Mostanság divatos téma feszegetni, hogy milyen mértékben rontja az igaz­ ságszolgáltatás társadalmi képét a politi­ ka, a fentiekben szó esett már egy-két negatívumról, amit nem politikusaink­ nak köszönhetünk. Mégis ha netán vala­ ki azt tapasztalná, hogy a korábbi megál­ lapodásukat felrúgva „lenyúlják” ügyfe­ lét, vagy a folyamatos túlóráit lakonikus nyugalommal - és semmi mással nem veszik tudomásul, esetleg titkárnői mi­ nőségében olyan üzenetet kell átvennie, amely az ő munkakörének más általi be­ töltéséről szól - természetesen minden előzetes tájékoztatás nélkül, netalán-tán olyan választás perspektíváját csillogtat­ ják meg előtte, hogy dönthet a két havi fizetésének összegét kitevő tandíjú köte­ lező szakvizsga-felkészítés közül melyi­ ket választja; egy ügyvédtől származó magvas idézet lebegjen mindig vérben forgó szemei előtt: Ilyen az élet! DR. SZABÓ PÉTER kilencedik oldal �Devictus vincit Mindszenty Józsefpéldája, a messze világító fáklya „Csak nem azt akarja mondani, hogy az a sok templombajáró mind vallásos? Ez politikai demonstráció, vegye tudomásul... Az a sok ember mind ellenem tüntet!” (Rákosi Mátyás, 1948) Devictus vincit. Legyőzetve győz. Ez a felirat állt azon a Krisztus-képen, mely Mindszenty József bíboros érseket, hercegprímást végigkísérte szenvedései során. Ott volt vele az Andrássy út 60-ban. A börtönökben, az amerikai követségen e kép előtt misézett. A felirat igazsága rajta is beigazolódott: legyőzték, de győzött. Győzött, mert messze világító fáklyaként utat mutatott minden katolikusnak és minden ma- Mindszenty József a tárgyaláson (1948) Mindszenty József 1892-ben született földműves szülők gyermekeként. 1915ben szentelték pappá, 1919-ben zalaeger­ szegi plébános, 1944-ben veszprémi püs­ pök lett. 1945-ben, Serédi Jusztinián ha­ lála után a pápa (XII. Pius) személyes ké­ résére érsek, hercegprímás, majd 1946ban bíboros lett. A pápa 1946-ban azt jö­ vendölte róla, hogy a 32 új bíboros közül „te leszel az első, akinek vállalni kell a bí­ bor színnel jelzett vértanúságot”. Mindszenty József 1944-45-ben veszpré­ mi püspökként többször is felszólalt a nyilas uralom ellen, végül le is tartóztat­ ták. A megjelent rendőröket főpapi dísz­ ben fogadta. Mikor a rendőrautóba akar­ ták betuszkolni, a kispapok elöljáróikkal körülvették a püspököt. így vonultak vé­ gig gyalog a főutcán, elől a rendőrautó, utána a kispapok sorfala között az áldást osztó püspök, mögöttük a menetet köve­ tizedik oldal tő járókelők. Sopronkőhidára vitték őket, ahol misézés közben hallották a kivégző sortüzeket (Bajcsy-Zsilinszky Endrét is itt végezték ki). A háború után továbbra is minden jogta­ lanság és igazságtalanság ellen felemelte a szavát. Elment internálótáborokba miséz­ ni, táviratot küldött az angol királynak és az amerikai elnöknek a magyar nemzetisé­ gűek üldöztetése okán Csehszlovákiában, levelet írt a párizsi békekonferenciához. Mindszenty József hercegprímás, akit a pápa 1945. augusztus 16-án nevezett ki esztergomi érsekké, elődeinél jóval na­ gyobb aktivitással vett részt a politikai életben. 1944-45-öt a Muhi, Mohács, Majtény, Világos és Trianon okozta ka­ tasztrófához hasonlította, 1945. október 18-ai körlevelében arról írt, hogy “...a magyar közéletben sok, nagyon sok olyan jelenséget tapasztalunk, amelyek a tiszta demokrácia elveivel ellentétben vannak”, s „úgy látszik, mintha Magyarországon az egyik totális szellemű zsarnokságot a má­ sik váltotta volna fel”. Röviddel újév előtt, 1948. december 26-án börtönözték be a rendszerrel szem­ ben legtöbb ellenállást tanúsító egyházi vezetőt. Az Andrássy út 60-ban a rabot ál­ landóan verték, de vallomást nem tett. Éj­ jelente nem hagyták aludni, arra kénysze­ ríttették, hogy meztelenül fusson körbekörbe a szobában. És ez csak néhány a tes­ ti és pszichikai kínzások legváltozatosabb fajtái közül, amelyeket vele szemben al­ kalmaztak. Később kábítószerrel befolyá­ solták. A beadott injekciók hatására végül beismerte „tetteit”. Kémkedés, valuta­ üzérkedés, valamint összeesküvés, szer­ vezkedés a köztársaság megdöntésére és a királyság visszaállítására vádjával életfogy­ tiglani börtönbüntetésre ítélték. Mondani sem kell, a bizonyítékok egytől-egyig ko­ holtak voltak, a kirendelt védőügyvéd megbízható kommunista volt, a per a le­ hető legtöbb eljárási szabály megsértésé­ vel zajlott le. A koncepciós perben egyéb­ ként még hatan kaptak börtönbüntetést. A börtönben régi betegsége (Basedowkór) is kiújult, majd övsömört kapott, 82 kilóról 44-re soványodott. Engedménye­ ket is kapott: cellájában misézhetett, és nem verték azzal a gyakorisággal, mint a többi rabot. Minden felé tett gesztust el­ utasított, amnesztiát sem kért, mert nem akarta a látszatát sem kelteni annak, hogy megalkuszik a rendszerrel. Később Püspökszentlászlóra került, házi őrizetbe. Az egyházak, illetve a vallások puszta lé­ tükkel is fenyegetést jelentettek a kommu­ nista berendezkedés, ideológia számára. Az egyházak befolyásának visszaszorítását szolgálta a fakultatív hitoktatás bevezetése. A vallásos ünnepek egy részét eltörölték, másik részét új tartalommal töltötték meg. így lett a Mikulásból Télapó, a karácsony­ ból fenyőünnep, augusztus 20-ából az új kenyér és az alkotmány napja. Az állam el­ várta azt is, hogy a lelkészek esküt tegye­ nek az 1949-es alkotmányra. A református és az evangélikus egyház püspökei ezt 1950 januárjában megtették, a Mindszentyvel szolidáris püspöki kar azonban csak az állami fizetésben részesü­ lő alsópapság részére engedélyezte az es­ kütételt. A politika ezért elrendelte az „im­ perialisták ötödik hadoszlopának szerepét játszó”, a „nagybirtokos és nagytőkés osz­ tályok uralma visszaállítására” törekvő, s a „mezőgazdaság szocialista átalakulásával” szembeszegülő „kulákokat” is támogató „klerikális reakció elleni harc” fokozását. Különböző eszközökkel, a szerzetesek egy részének deportálásával, a békepapok mozgalmának támogatásával az állam vé­ gül rákényszeríttette a püspököket a rész­ leges behódolásra. Az 1950. augusztus 30án aláírt megállapodásban, amelyre a Vati­ kán hozzájárulása nélkül és neheztelése el­ lenére került sor, a katolikus felsőpapság kinyilvánította, hogy elismeri és támogatja �1I———■» azonban VI. Pál pápa minden unszolása el­ lenére sem volt hajlandó lemondani, sőt előadásaiban és nyilatkozataiban az egész világ lelkiismeretére apellálva igyekezett az enyhülés folyamatát morálisan aláaknázni. Híven ígéretéhez a pápa ezt követően egy­ oldalúan nyugállományba helyezte a ma­ gyar főpapot, és 1973 végén üresnek nyil­ vánította az esztergomi érseki széket. Mindszenty alig egy év­ vel élte túl a megaláztatását, 1975. május 6-án hunyt el Bécsben. Máriacellben temet­ ték el, de 1991 óta már az esz­ tergomi bazilika altemplomá­ ban nyugszik. Rehabilitálásának körülményei egyébként nem voltak egyértelműek, de ez már egy másik írás témája lehetne. Egyelőre késik boldoggá és szentté avatása is. A pápa 1976. februárjában Lékai Lászlót nevezte ki esz­ tergomi érsekké. Lékai az egy­ házat, Mindszentytől eltérően mokkal és a hatalmas orosz birodalom­ nem politikai-hatalmi ténye­ mal egyaránt”. Amikor az orosz táma­ zőnek, hanem vallási funkciók dás megindult, a Parlamentből ment át ellátására szorítkozó szerve­ az amerikai követségre, az orosz tan­ zetnek tekintette. Jelmondata kok oszlopai között. Utasításait is on­ így hangzott: „a megnyesett fa nan adta híveinek, ebbéli tevékenysé­ kizöldül”, tehát a zöldellő fa gében a Vatikán is támogatta. 1956. no­ nem kívánja, de nem is kíván­ vember 5-én kiadott Datis nuperrime hatja a „metszés” előtti állapo­ kezdetű enciklikájában a pápa elítélte a tát. Ezzel az állam és a katoli­ magyar felkelés véres leverését, majd kus egyház békét kötött. november 10-ei rádióbeszédében is­ Habsburg Ottó így emléke­ mételten tiltakozott a szovjet hadsereg zett Mind-szentyről: „Ha ma beavatkozása ellen. A Szentszék és igazi magyar hajnalról beszélhe­ Mindszenty 1957 januáijára mindazo­ II. János Pál pápa tisztelgése az esztergomi bazilika kriptájában tünk, a szabadság, a jogbiztonság kat a helynököket és irodaigazgatókat és a demokrácia diadala mindenekelőtt A Szentszék, a magyar vezetés és az elmozdította állásából, akik részt vettek a pa­ Egyesült Államok között folytatott titkos azoknak köszönhető, akik akkor is kitartot­ pi békemozgalomban. Későbbiekben a ki­ tak az Isten és haza mellett, amikor az éjsza­ tárgyalások eredményeként kötött komp­ közösítés terhe mellett megtiltották, hogy ka a legsötétebb volt. E magyar és keresztény romisszumos megállapodás értelmében az katolikus papok az új rendszerben bármi­ hősök és vértanúk körében egyik legelső Elnöki Tanács 1971-ben végül kegyelem­ lyen politikai szerepet vállaljanak, beleértve hely országunk volt hercegprímását, ben részesítette a bíborost. Ez előfeltétele az országgyűlési képviselőséget is. A katoli­ Mindszenty József bíboros érseket illeti volt az országból való távozásának. VI. Pál kus egyház és az állam közötti feszült vi­ meg. A gyávaság és a megalkuvás idején ő pápa ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy szony normalizálására irányuló tárgyalások testesítette meg a bátorságot, hűséget és Is­ 1972-ben, amikor 80 éves lesz, lemondásra 1957 februáijában kezdődtek. Ezek ered­ tenbe vetett bizalmat”. búja Mindszentyt, és ezzel lehetővé teszi a ményként alakult meg 1957 májusában az hercegprímási méltóság kölcsönösen elfo­ Országos Béketanács Katolikus Bizottsága, gadható betöltését. E megállapodás alapján az Opus Pacis, amely a korábbi papi béke­ (források: Mindszenty József: Emlékirataim, Mindszenty 1971. szeptember 28-án el­ mozgalomhoz hasonlóan, azzal szervezeti­ Szent István Társulat, 1989; Romsics Ignác: hagyta Magyarországot. Dorog, Komárom, leg is egyesülve vállalta az általános béke­ Magyarország története a XX. században, Győr útvonalon haladt a lassú autósor, a gondolat képviseletét. Az elmozdított béke­ Osiris, 2000; A magyar katolikusok szenvedé­ nép néma sorfala között (a nyugati rádiók papok hivatalba való visszahelyezése azon­ sei 1944-1989 dokumentumgyűjtemény, szerközölték a prímás távozását, innen tudtak ban továbbra is váratott magára, néhány álla­ zői kiadás, 1990) az emberek róla). Rövid római tartózkodás, mi funkciót vállaló vezetőjüket pedig a Zsi­ illetve amerikai és kanadai előadó körút nati Szent Kongregáció 1958. február 2-án KOLTAY ANDRÁS után Bécsben telepedett le. Érseki tisztéről kiközösítette. Ekkor az állam változtatott, fi­ a Magyar Népköztársaság államrendjét. A papság jó része azonban bizalmatlanul fo­ gadta a megállapodást, ezért, hogy az ellen­ állást megtörjék, 1951 júliusában koholt vádak alapján letartóztatták, és 15 év börtönbüntetésre ítélték Grősz József kalocsai érseket, a megállapodás aláíróját. A prímást 1956. október 31-én egy pán­ célos alakulat szabadította ki, és hozta a fővárosba, miközben az új kormány is elrendelte szabadlábra helyezését. No­ vember 3-ai nyilatkozatában - az egy­ házjogainak helyreállítása és a „bukott rendszer örököseinek” felelőssége mellett - arról is beszélt, hogy „.. .demokratikus vívmányokat fejlesz­ tő, szociális érdekektől helyesen és igazságosan korlátolt magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúrnacionalista elemű nemzet és ország akarunk lenni”, s hogy „...mi, a kis nemzet, barátságban, zavartalan, békés, kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Álla­ nomított a módszereken, és különbséget tett a vallásos világnézet elleni ideológiai harc, valamint a politikai szembenállás elleni küz­ delem között. Előbbivel szemben a „felvilá­ gosító és nevelő munka eszközeire” helyez­ te a hangsúlyt. A kölcsönös közeledés 1959re az állam és az egyház kapcsolatának nor­ malizálódásához vezetett. tizenegyedik oldal �EU-fória a Pázmányon A konferenciát több Pázmányos oktató is megtisztelte jelenlétével. Külön öröm volt, hogy a BME egyik tanára is megje­ lent, feltéve egy, a csatlakozás árnyoldalára irányuló kérdést. A szellemi örömökhöz testi táplálék is járult: a svédasztalok ez alkalommal is vonzóak voltak. Az alapvetően hasznos, színes elő­ adásokat tömörítő rendezvényen szó esett a hazánkról készült friss országjelentésen, és az eddig ideiglene­ sen lezárt csatlakozási fejezeteken ala­ puló tervekről, álmokról. Többször említették a meghívottak a bíztató, 2004-es évet. Úgy tűnik, a gazdag múlttal rendel­ kező Pódium az idén alapított, fiatal jo- November 14-én kicsit felpezsdült Ka­ runk közösségi élete. A gólyák előadójá­ ban az összes aznapi eloadas, gyakorlat, speckoll. elmaradt. A pompázó Díszte­ rem ismét megnyílt a nagyközönség szá­ mára. Még a Deák Akadémia birodalmá­ ba is behatolt a változások szele. A mozgolódás okait nem lehetett nem ismerni. Temérdek, különféle méretű és színű plakát került a három kari épület legváltozatosabb helyeire. „A fiatal értel­ miség lehetőségei az EU csatlakozás után” című Pázmány Pódium-U=ROPE Egyesület szervezésben megrendezésre kerülő konferenciának követelték a fi­ gyelmet. A fő célközönség, az egyetemi polgár­ ság nagy számban és érdeklődéssel foglalt helyet a Rektor Úr, Dávid Ibolya Miniszterasszony, és Dienes-Oehm Egon Helyettes államtitkár Úr nevével fémjel­ zett megnyitón. Ehhez fogható, színvo­ nalát tekintve, talán a kora délutáni rész volt. Antonio Bellver Manrique spanyol, és Wilfried Gruber német nagykövet an­ gol (néhol német, sőt magyar) nyelvű előadására sokan szakítottak időt. A nap későbbi programjain már sok sor maradt üresen. Erre számítani lehetett, hiszen kezdődtek pl. a teljes jelenlétet megkívá­ nó gyakorlatok, nyelvórák. A széleskörű ismeretek megszerzését azonban a konferencia gyakorlati megva­ tizenkettedik oldal gászokat tömörítő, U = ROPE Egyesü­ lósulása is gátolta. Több meghívott elő­ let támogatásával közel került a konfe­ adó nem jelent meg, így a beharangozott renciát megelőző közgyűlésén megfo­ sokszempontúság csorbát szenvedett. galmazott két céljához. Egyrészt, bizo­ Nem képviseltette magát, pl. a MÉH, a nyítani fiatalos lendületét az egyete­ Malév Rt., és a Zwack Rt. Különösen a men, másrészt nyitni az ország nyilvá­ közlekedés és az uniós csatlakozás viszo­ nossága felé. (Utóbbit az Ml és a Duna nyát elemző késő délutáni programrészen TV aznap esti híradójában sugárzott tu­ borult a „papírforma”: a kilenc meghí­ vottból mindössze hárman jöttek el sze­ dósítás valószínűleg nagyban segítette.) mélyesen. Sajnos, a kényszerű csúszások, és a he­ SZAMOS MÁRTON lyenként eredetileg is szűknek bizonyult keretidők miatt kérdésfeltevésre alig jutott idő (és erő). A válaszok, mondani sem kell, hasonló sorsra jutottak. Ezért a közigaz­ gatás, a magán­ szféra, az EU jo­ ga, a gazdaság, és a közlekedés té­ mája köré cso­ portosuló Pódi­ umbeszélgetések a korábbi, egy vendégre épülő esteken megszo­ kott interaktív — Légy türelemmel, már csak két hét van hátra a vizsgaidőszak­ jellegüket szinte ból. Ezek az én nehéz napjaim. elvesztették. Egyenjogúság �A terror joga - terror a jog ellen? Azt hiszem, szeptember 11-én és azt kö­ vetően nem én voltam az egyedüli, aki az átlagosnál több időt töltött TV előtt. Ke­ reskedelmi és közszolgálati médiumok­ ban egyaránt sűrűn ismételgetett, sokkoló képsorok között, szakértők próbáltak megfejteni kószán felröppenő konkrét hí­ reket, értesüléseket. Nehéz lett volna eb­ ben a helyzetben a kialakult helyzet jogi vonatkozásairól beszélni, hiszen még a helyzet maga sem volt tisztán látható. Mostanra már legalább a felmerülő kérdé­ sek konkretizálódtak, némelyekre talán választ is lehet adni. Már aznap, több ország több hírműsorá­ ban, megjelentek a “Háború ... ellen” fel­ iratú öles, sokkoló főcímek A háborúhoz azonban Montecuccoli triászán kívül kell még hadviselő Fél is, amely minőség jogi követelmény-és következményrendszere több annál, mint hogy tudjuk kit kell tá­ madni. A repülőgépeket eltérítő terroristák azonban nem felelnek meg e feltételek né­ melyikének, például az akciót megelőző felfejlődés során nem viselik nyílun fegy­ vereiket és nem urják be a nemzetközi hu­ manitárius jogi szabályokat. Amíg tehát az első néhány napban az USA kereste a el­ lenfelét, aki ellen háborút lehetett indíuni, addig szó sem lehetett - volna - nemzetkö­ zi vagy nem nemzetközi fegyveres konflik­ tusról, egyszerűbben kifejezve háborúról. A háború kezdete tehát az első afganisztáni célpontok elleni amerikai katonai csapások ideje. Ha azonban nem minősítjük a ter­ rorcselekményeket nemzetközi katonai ak­ ciónak, hanem pusztán köztörvényes bűn­ cselekménynek, akkor azt hiszem egyértel­ mű, miért válik kétségessé az USA afga­ nisztáni beavatkozásának legitimitása. Ha pedig katonai akció, akkor jelenti-e ez a ter­ roristák hadviselő Félként való elismerését? Az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban eny­ hített e gondokon, feljogosítva az USA-t a katonai akciókra. Kérdéses marad azonban - legalábbis számomra -, hogy a nemzetkö­ zi jog szerint az adott esetben meddig űrt az állami önvédelem időuruma Az amerikai katonai csapásokkal kapcso­ latban az északi világban is több olyan to­ vábbi kritikai megjegyzés hangzott el, amelyekben a protestálók kissé sarkítotun azt állítják, hogy ha egyetlen afgán civil is meghal ezekben, az USA ugyanolyan terrorisu, mint a gépeltérítők. Sarkítás nél­ kül is érezhető, hogy ez jogilag nem így van, meggyőződésem szerint erkölcsileg sem lenne helyes egy ilyen egyenlőségjel. Bármely támadással kapcsolatos hasonló kérdéseket az a tény dönti el, hogy a táma­ dás ki ellen irányult. A polgári lakosság el­ leni intézett támadás - még ha békeidőben követik is el - emberiesség elleni bűncse­ lekménynek minősül, de egy legitim cél­ pont támadásakor megsérülő vagy életü­ ket vesztő polgári áldozatok ennek megál­ lapítására nem adnak lehetőséget. Nehe­ zebb a Pentagon elleni támadás jogi minő­ sítése. Egy álulam teljes mértékben elfo­ gadható érvelés szerint ebben az esetben nem a támadás célja, hanem a módja volt jogellenes, vagyis így ez a háború jogának és szokásainak megsértése, és mint ilyen háborús bűncselekmény. Ennek megálla­ pításához viszont már el kell ismerni, hogy háborús támadásról beszélünk, ame­ lyekért egyének felelősek, és legjobb tudá­ som szerint államok csak közvetve. Érthető tehát, hogy a sajtó hirtelen felkapu azt az ötletet, miszerint Bin Laden-t Hágá­ ban kéne bíróság elé állíuni. Ez azonban fogalmilag kizárt, hiszen nincs az a nem­ zetközi bíróság, amelyik felelősségre von­ hatná a szeptemberi terrortámadások elkö­ vetőit, bárkik legyenek is azok. Hágában van ugyan néhány nemzetközi bíróság, de ezek közül sem a Nemzetközi Bíróság, sem a Jugoszláv és Ruandái Törvényszékek nem járhatnak el ebben az ügyben, az első azért nem mert peres ügyeiben csak álla­ mok vehetnek részt, utóbbi kettő azért, mert joghatóságuk a két nevezett konflik­ tusra korlátozódik. így az is világos, miért is került le ez az ötlet a délutáni és az esti ki­ adás között a főcímből. A kompetens nemzetközi bíróság hiánya azonban nem teremthet jogalapot arra, hogy az Egyesült Államok egymagában ál­ lítson fel - utólag - katonai törvényszéke­ ket az Afganisztánban elfogott terroristák megbüntetésére, ahogy az egy múlt heti rövid kis hírből kiderült, kommentár nél­ kül. Személyes véleményem szerint e lé­ pésével az Egyesült Államok a jogot, mint olyat csúfolja meg, és degradálja vissza ős­ kori önmagába: a bosszú eszközévé téve újra. Ez a bután nagyvonalú nagyhaulmi nemtörődömség sokat árthat a terroriz­ mussal szemben épített, valóban igen szükséges nemzetközi koalíció és együtt­ működés jövőbeni alakulásának. ÁDÁNY TAMÁS VINCE Krisztus Légiója Mária Országában A harmadik évezred első karácsonyára készülve szeretnénk veletek megis­ mertetni a Krisztus Légiója szerzetes­ rendet és a köré csoportosuló lelkiségi mozgalmat a Regnum Christit. A rendet 1941-ben Marcial Maciéi atya alapította Mexicóban, hogy munkálkod­ jon Krisztus Országának eljövetelén. Ok a világ számos országában tevékeny­ kednek, immár öt éve hazánkban is. Tud­ nunk kell, hogy a légiósok nem egy nem­ zeti jellegzetességek nélküli világért küzdenek, hanem azt vallják, hogy a világ­ nak és a népeknek meg kell tartani sokszí­ nűségüket. 1965-ben jött létre a Regnum Christi, mely egyrészt egy női szerzetesrendet, másrészt egy laikusokból álló lelkiségi mozgalmat foglal magába. A mozgalom arra sarkallja tagjait, hogy kü­ lönböző apostoli tevékenységekkel hir­ dessék az evangéliumot és aktív szerep vállaljanak az egyház küldetésében. Magyarországon az ír származású Michael atya (tel.: 20/9341747) és az amerikai János testvér, aki még kispap, dolgozik. Fontosnak tartjuk, hogy a gyer­ mekek és ifjak felfedezzék hivatásukat Jé­ zus Krisztusban. E cél előmozdítására if­ júsági csoportfoglalkozásokat tartunk heti rendszerességgel (Liszt Ferenc tér 2.), ahol a hittel kapcsolatos dolgok mellett, beszélgetünk korunk problémáiról is. A mozgalom lelkiségét hazánkban fiú és lány csoportok élik. A lelki neveléssel párhuzamosan a testi nevelés a sporton és kiránduláson keresz­ tül zajlik, az atyák részvételével. Jelentős tevékenységeink közé sorolandók még a missziók (Felvidéken, Kárpátalján, Er­ délyben és itthon), hátrányos helyzetű gyerekekkel való foglalkozások; lelkigya­ korlatok és táborozások szervezése. BUDAHÁZI ÁRPÁD SZABO-M. BÁLINT tizenharmadik oldal �Két perc Mégiscsak hasznos ez az ócska vekker. Szemtől szemben a hétfővel. Ma kellene megírni azt a ZH-t. Toll, füzet, egy kis kaja. Az álmosan pislákoló lámpafényben nagy pelyhekben hull a hó. A busz megint késik. Nő a forgalmi zaj. Etelka néni. Mondja, nem unja még, hogy min­ dig találkozik velem? Képzelje, most egy szürkehályog-műtétem volt. Még min­ dig egész jól tartja magát. Mínusz öt fok körül lehet. Kovács Emese megint nem akar óvodába menni, pedig milyen ele­ ven kiscsaj. Jó reggelt, egy Nemzetet ké­ rek. Végre megszavazták. Most újra ol­ csóbb lett. Kiállítás a Várban. Jól szere­ peltünk. Mikor húzzák már ki végre? Van valami nyugalom abban, ahogy a hó bele­ pi a várost. A téren már árulják a fákat. Ó, boldogság szeretet él, újra él... De szép ez a dal. Dacolni a hideggel, figyelni az arcokat, ez melegít. Nahát, szia, merre mész? Igen? Jó, akkor nem tartalak fel. Ez a kolléga mintha mindig vidám volna, ra­ gadós a jókedve. Nézze, adok egy ötve­ nest, itt van a zsebemben. Köszönöm, vi­ szont kívánom. Mit ábrázolhat ez a pla­ kát? Jól néznek ki rajta az égő gyertyák, a nagy kandalló, az ölelés. Csak az árak nem illenek oda. Mennyire üzletiessé vált az ünnep. Pedig nincs szebb annál, mint amikor este összegyűlik az egész család Az az MQvéoíl eszmei érték nem kifej ezh e t ő . A szemközti nagy házból énekhangok szállnak, ke­ verednek a pelyhekkel. Valaki szívet rajzolt a ko­ csi szélvédő­ jére. Fura, de kicsit könnyebbek a ropogó lép é s e k . Lampionok, léghajók, bÖO, boldogság, véai- is tréfát nlkkak nagy választékban szeretet él... Tűzijáték 4 * ZAUBERKLINGL IN0YIN 4. Wien I. FOhrlohgaiM ♦. » Onero mögött ét bermentve küldöm nagy szimu árjegyzékemet tizennegyedik oldal SZAMOS MARTON Aj ánló Tattay Levente: A bor és agrártermékek eredetvédelme Még a legolcsóbb és legnépszerűbb pony­ vaszerzőknél is ritkán fordul elő, hogy egy szerzőnek egy hét leforgása alatt két köny­ ve is megjelenjen. Hát még egy jogi egye­ tem oktatójánál! Márpedig Tattay Leventé­ vel most pontosan ez történt. Negyedéves hallgatók, figyelem: a tanár úr tollából megjelent az új szellemi alkotásokjoga tan­ könyv, mely nélkülözhetetlen alapmű (már annak legalábbis, aki át akar menni a vizs­ gán)! Most azonban a másik, szintén fris­ sen megjelent műről ejtenénk pár szót. A könyv, a cím által megjelölt témakör­ ben az első összefoglaló mű Magyarorszá­ gon. Négy részre tagolódik: a földrajzi árujelzők oltalma és a bor eredetvédelem hazánkban, a földrajzi árujelzők oltalma külföldön, valamint a földrajzi árujelzőkre és bor eredetmegjelölésekre vonatkozó bejelentések előkészítése és megtétele. A könyv egyes fejezetei egymásra épülnek, de azok önmagukban is érthetőek, ezért akit csak egy-egy részterület érdekel, az is megfelelő információhoz juthat a teljes mű végigolvasása nélkül is. Érdekes a több külföldi állam szabályozását bemutató rész is. De a legfontosabb az, hogy a könyv bemutatja a téma jogi szabályozásá­ nak teljes vertikumát, ideértve ajelképtörvény, reklámtörvény és a fogyasztóvédel­ mi törvény vonatkozó előírásait is. Fontos üzenete a műnek, hogy nem elég ajó bor, ugyanolyan fontos a származás jogi oltal­ ma, valamint a korszerű reklám és marke­ ting tevékenység. Olvassa hát el mindenki, aki érdeklődik e speciális jogterület iránt, vagy aki csak egyszerűen szereti ajó bort (sokan vagyunk így) és többet akar tudni a kapcsolódó jogi szabályozásról! A Pázmány nagy elismerése Idén első ízben mestertanári címekkel és Pro Scientia aranyéremmel gazdagodott az egyetem Nagy, országos szintű megtiszteltetésben ré­ szesült egyetemünk Magánjogi Intézete. No­ vember 6-án az MTA dísztermében adta át Pálinkás József oktatási miniszter, Glatz Fe­ renc, az MTA elnöke és Szcndrő Péter, az OTDT elnöke a Mestertanár kitüntetést dr. Jobbágyi Gábornak, az Intézet vezetőjének és dr. Fazekas Judit tanszékvezetőnek, valamint a Pro Scientia aranyérmet dr. Landi Balázs ta­ nársegédnek. A mestertanári cím a kiteijcdt és eredményes témavezetői és tudományszervezői tevékeny­ ségért jár, kétévente legfeljebb 50-ct adomá­ nyoz az Országos Tudományos Diákköri Ta­ nács. A Pro Scientia aranyérem, mely szintén kétévente kerül kiosztásra, és mindössze 45 felsőoktatásban résztvevő hallgató kapja meg, odaítélésekor figyelembe veszik a tudomá­ nyos munkát (Landi Balázs kétszer is nyert OTDK-t, először két évvel ezelőtt Miskol­ con, idén áprilisban pedig a Pázmányon), a megjelent publikációkat és a tanulmányi ered­ ményt is. Szeptembertől, immár dr. Landi Ba­ lázs a Magánjogi Intézet tanársegéde lett. Nagy elismerés ez a három díj Karunk szá­ mára, hiszen a megalakulás óta most először értékeltek Pázmányos oktatókat és hallgatót ezzel a kitüntetéssel. Legyünk büszkék rá! Gyere velünk Te is Szlovákiába síelni, ajó hangulat garantált! Időpont: 2001. február 24-től március 2-ig (7 nap, 6 éjszaka). Szállás: Liptószentmiklós belvárosában, a Hotel Lodenica 2-3 ágyas szobáiban, fél­ panziós ellátással. A hotelben szauna, a szomszédban pedig uszoda ésjégcsarnok ta­ lálható. Sízés: Szlovákia legnagyobb síterepén, Jasnán - Chopok északon. Részvételi díj: 28.000 - Fi. mely tartalmazza az utazást, a szállást, a félpanziós ellá­ tást és a síoktatást is. A síbérlet kb. 10.000 — Ft. Jelentkezés legkésőbb december 20-ig!!! Jelentkezés és felvilágosítás: Christián Lászlónál 06-70-210-9793, illetve Molnár Györgynél: 06-30-9-129-563. �A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 10. Az első világháborút követően a szerbek története mellett már más délszláv nemze­ tekre is ki kell térnünk, természetesen az új délszláv állam miatt, melyet Szerb - Horvát - Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia elne­ vezéssel illettek. Ebben az országban persze mindig is vezető szerepet játszottak, hiszen 23 éves fennállása alatt - öt hónapot kivéve - mindig szerb politikus volt miniszterel­ nöke, általában külügy-, és hadügyminiszte­ re is, de a fontosabb kulcspozíciókat is ők töltötték be. Különösen igaz ez a hadsereg­ re nézve, melyben például 1938 - bán a 165 tábornok közül csak kettő volt horvát nem­ zetiségű, ugyanennyi szlovén. A nem dél­ szláv lakosság csak kevés hányadát tette ki a népességnek, így példának okáért a magyar kisebbség aránya is csak 4 % volt (ez körül­ belül félmillió embert jelentett). 1921. június 28.-án, Szent Vitus napján alkotmányt bocsátott ki, mely különösen s horvátok körében váltott ki ellenérzést, s így 1939 - ig a kormány részéről a centralizmus megszilárdításáért folyt a harc, mely végül is kudarcot vallott. Ennek az időszaknak külö­ nösen a második szakasza (1929 - tői) fegy­ verkezett föl abszolutista módszerekkel. 1939 azonban pár dolgot megváltoztatott. A kialakult helyzet (a második világháború ki­ törése, Jugoszlávia háborús lerohanása) a föderalizmust választotta, a háború első évében pedig létrejött egy önálló Horvát Bánság, így 1941 áprilisáig kevés volt ehhez az idő. (ti. április 6 - án - három nappal Te­ leki Pál magyar miniszterelnök öngyilkos­ sága után, melyben ez is szerepet játszott megindultak Adolf Hitler csapatai Jugoszlá­ via és Görögország ellen.) A háborút lezáró békerendszer egyik cél­ ja a délszláv egység visszaállítása volt, ami sikerrel is járt, de kérdés volt már 1944 ben, hogy a Vörös Hadsereg csapatai hol lesznek megállíthatók, mely területek ke­ rülnek Moszkva, a Szovjetunió gyámsága alá. Ehhez kapcsolódik a magyar -jugoszláv megegyezés is, mely magával hozott egy - a köztudatban kevés helyet kapott - népcsere-egyezményt is. Ez 1946 - ra datálható, bár nem született konkrét, kézzel fogható egyezmény, mint a magyar - csehszlovák la­ kosságcsere esetében, de ez a - békekonfe­ rencián napvilágot látott - megegyezés az átmenekültekkel együtt több mint hatvan­ ezer embert érintett (annak ellenére, hogy a szerződésben negyvenezerről volt szó). Te­ rületük a háború után kismértékben gyara­ podott is, lakosságuk nőtt. Az állam összetétele heterogén volt, sok népcsoport élt ezen a területen, melyek va­ lóban rokonságban álltak egymással - több évszázadon át egymás mellett éltek-, de sok mindenben különböztek is egymástól. Egy 1981 - cs felmérés szerint a szerbek aránya 36 % - os volt, a horvátoké 20 %, a szlové­ neké 8 %, az albánoké szintén 8 %, a mace­ dónoké 6 %, a montenegróiaké kb. 3 %, a magyaroké pedig 2 - 3 % között mozgott, inkább az utóbbihoz közelítve... Láthatjuk tehát, hogy mennyire soknemzetiségű ál­ lam volt ez, a világháború után az etnográfi­ ai leírások 18 különböző népcsoportot em­ lítettek. Az 1948 - as, Szovjetunióval történt szakítás után a népek iránti tolerancia fel­ erősödött egy föderatív struktúra felállításá­ val. Több szintet alakítottak, s ezekbe sorol­ ták ba a területen élő népeket. Fontos megemlítenünk, hogy igen széles­ körű jogokat biztosítottak például a bácskai magyarok számára, az általános iskolás korú gyerekek több, mint 80 %-a anyanyelvű osz­ tályokban tanult, a helység-, és utcaneveket is az ott élő nép nyelvén írták ki, földjeiket nem államosították. Más nemzetek esetében - pl. az albánokéban - nem így történt, igyekeztek őket távol tartani a fontos posztoktól, az elé­ gedetlenkedőket pedig eltávolítani az ország­ ból (ez mintegy 200 ezer albánt érintett). 1966 - bán és 68 - bán ez nyílt ellenálláshoz vezetett, aminek következtében engedmé­ nyeket tett nekik a szerb vezetésű kormány (pl. saját egyetem felállítása Pristinában, saját himnusz éneklése), az albánokat azonban már nem lehetett megszelídíteni, és Jugo­ szláviába olvasztani őket. Ez 1981 - ben vé­ res tüntetésekhez vezettek, melynek számos halálos áldozata is volt. Tito 1980 - as halála után az irányítás már nem c föderatív szervek kezében volt, a gazdasági válság is mélyülni látszott, s ez a nemzeti érzéseket is felébresztette. 1987 ben Slobodan Milosevic szerb kommunista vezető került hatalomra, s korlátozta - a nagyszerb eszmékkel összhangban - a Vaj­ daság és Koszovó jogait. Emiatt az utóbbi térségben zavargások törtek ki 1989 - ben, ami összecsapáshoz vezetett a szerb katona­ ság és az albánok között. Ebből - mint tudjuk - egy több évig tar­ tó háború bontakozott ki, melynek során a szerbek a jugoszláv állam fenntartását, a többi nemzet pedig az elszakadást és a füg­ getlenedést tűzte ki céljául. Eljött az idő... Igen, sajnos eljött. Mindannyian tisztában voltunk azzal, hogy be fog következni. Igyekeztünk nem gon­ dolni rá. Még van két hónap, még egy. még néhány hét, ej, ráérünk arra még... Mostantól ennek vége. Itt az idő, hogy újra megmérettes­ sünk. Amikor újra be kell men­ nünk azon a bizonyos ajtón, ahol ki tudja milyen szörnyűségek történ­ hetnek velünk. Mint a szépséges királylányért harcba induló hős lo­ vag a sárkány ellen, úgy vesszük fel a harcot a megfelelő osztályzatért (hm, ez persze kinél-kinél külön­ bözhet) a vizsgáztatóval. A tét szá­ munkra egy szemernyivel sem ke­ vesebb, mint az elképzelt mesehős számára, hisszük a nagy Összecsapás előtt. Hogy aztán a kivívott diadal után boldogan, megkönnyebbülve, kicsit flegmán vessük oda foghegy­ ről a még tömött sorokban, resz­ ketve kint várakozóknak: „Ettől fél­ tek annyira? Nyugi, semmiség az egész!”. Persze legbelül még min­ dig remegünk egy kissé, és a fe­ szültség majd csak a harmadik sör után kezd oldódni. Szóval eljött az idő. Mi, akik ezzel bevégeztük életünk utolsó szorgal­ mi időszakát, és könnyes búcsút vettünk tőle, különösen nehéz helyzetben vagyunk. A többiek szá­ mára azonban ott a remény: febru­ árban, a vizsgák után újra kezdődik majd eddigi, nyugodt életük. Ez a remény azonban csalfa: a béke és nyugalom újra csak májusig tart majd, és ez így megy tovább és tovább... mindörökké. TOTTI VINCZE SZABOLCS tizenötödik oldal �„Népek Krisztusa, Magyarország” Nekünk, magyaroknak nem mindig adatott meg a vidám karácsony, hiszen a tör­ ténelem viharai gyakran még az ünnep szentségét is beárnyékolták. Ezért szüle­ tett meg ez az írás, a XX. század nagy tragédiáinak felidézésével, az emlékezés je­ gyében. Nekünk, utódoknak ugyanis kötelességünk emlékezni a múltra, okulni annak hibáiból, de egyben értékelni erényeit is. Ejtsünk szót tehát néhány szomo­ rú magyar karácsonyról. így találkozik össze Jézus története a mi sorsunkkal... „Jézus Krisztus születése pedig így vala: Mária, az o anyja, eljegyeztetvén Józsefnek, mielőtt egy­ bekeltek volna, viselősnek találtaték a Szent Lé­ lektől. Józsefpedig, az őférje, mivelhogy igaz em­ ber vala és nem akaró őt gyalázatba keverni, el akarta őt bocsátani. ” 1916. december 30. IVKároly megkoronázása Reggel indult a menet a budavári palotából a Mátyás-templomba. Ágyúdörgés és ha­ rangzúgás mellett vonult be Károly és fele­ sége a templomba, ahol Tisza István nádorhelyettes tette a király fejére a Szent Koronát, miközben az érsekek és püspö­ kök áldást mondtak. A hercegprímás át­ nyújtotta Károlynak a jogart és az országal­ mát, majd a főméltóságok a trónhoz vezet­ ték és beiktatták. Mindezek után Tisza fel­ kiáltott: “éljen a király!”, amit a jelenlévők visszhangoztak. A koronázás után a király a Szentháromság téren esküt tett. Rendkívül nehéz politikai helyzetben lett uralkodó, amikor az országnak egy nagy formátumú egyéniségre lett volna szüksége. „Mikor pedig ezeket magában elgondolta: imé az Úrnak angyala álomban megjelenik neki, mond­ ván: József Dávidnak fia, nefélj magadhoz ven­ ni Máriát, a tefeleségedet, mert a mi bennefogantatott, a Szent Lélektől van az. Szül pedigfiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert ő szabadítja meg az ő népét annak bűneiből. ” 1918. december 24.-26. A román hadsereg bevonul Kolozsvárra, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai megszállják a Muraközt, a csehszlovák ka­ tonaság pedig elfoglalja Eperjest. A történel­ mi Magyarország szétesik. ,Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy akinek le­ vágták a kezét és lábát, sokáig érzi még sa­ jogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, mire gon­ doltam.” (Karinthy Frigyes) „Józsefpedig az álombólfelserkenvén, úgy tőn, a mint az Ür angyala parancsolta vala neki, és fe­ leségét magához vévé. És nem ismerő őt, míg meg tizenhatodik oldal nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevező annak nevétJézusnak. ” 1944. december 24. Sopronkőhidán kivégzik Bajcsy-Zsilinszky Endrét és ellenálló társait. Bajcsy-Zsilinszky Endre: politikus, újság­ író. Az 1930-as évektől kezdve fokozatosan jut el a demokrata ellenzéki, németellenes, antifasiszta meggyőződésig. 1944-ben a fegyveres ellenállási mozgalom vezetésére alakult Magyar Nemzeti Felkelés Felszaba­ dító Bizottságának elnöke. A nyilasok elfog­ ták és kivégezték. „Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében, ímé nap­ keletről bölcsek jövőnek Jeruzsálembe, ezt mond­ ván: Hol van a zsidók királya, a ki megszületett? Mert láttuk az ő csillagát napkeleten, és azért jövőnk, hogy tisztességet tegyünk neki. Heródes pedig ezt hallván, megháborodék, és vele együtt az egészJeruzsálem. ” 1948. december 23. A belügyi szervek hűtlenség, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémke­ dés és valutaüzérkedés vádjával letartóztatják Mindszenty József hercegprímást. Mindszenty 1945-48 között szembehelyez­ kedett a diktatórikus törekvésekkel. Vezér­ alakja lett a vallásszabadságért, az egyház működési szabadságáért küzdő, nemzeti függetlenséghez ragaszkodó erőknek. A Bu­ dapesti Népbíróságon zajlott koncepciós per során Mindszentyt 1949. február 8-án életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték. A magyar katolikus egyház negyed századig vezető nélkül maradt. „És egybegyűjtve mindenfőpapot és a nép írástudó­ it, tudakozódik vala tőlük, hol kell Krisztusnak megszületnie? Azok pedig mondának neki: ajúde­ ai Betlehemben; mert így írta vala meg a próféta." 1951. december 21. Leleplezik a Sztálin-szobrot a Felvonulási téren. A lerombolt Rcgnum Marianum templom helyén álló monstrum, Mikus Sándor alko­ tása J. V Sztálin 72. születésnapja alkalmá­ ból készült. A diktatúra nyomasztó jelképe mindössze öt évig állhatott a helyén. „És te Betlehem, Júdának földje, semmiképpen sem vagy legkisebb Júda fejedelmi városai között: mert belőled származik a fejedelem, a ki legeltetni fogja az én népemet, azlzráelt. Ekkor Heródes tit­ kon hivatván a bölcseket, szorgalmatosán meg­ tudakoló tőlük a csillag megjelenésének idejét.” 1956. december 8. A salgótatjáni tüntetésen a karhatalom sortüzet ad le a tüntetőkre. Körülbelül nyolcva­ non halnak meg. „Mondd cl, mert ez a világ csodája / Egy szegény nép karácsonyfája / A Csendes Éj­ ben égni kezdett/És sokan vetnek most ke­ resztet / Földrészek népe nézi, nézi / Egyik érti, másik nem érti / Fejük csóválják, sok ez, soknak / Imádkoznak vagy iszonyodnak / Mert más lóg a fán, nem cukorkák / Népek Krisztusa, Magyarország.” (Márai Sándor) „És elküldvén őket Betlehembe, monda nékik: elmenvén, szorgalmasan kérdezősködjetek a gyer­ mek felől, mihelyt pedig megtaláljátok, adjátok tudtomra, hogy én is elmenjek és tisztességet tegyek neki, ők pedig a király beszédét meghallván, elindulának. És ímé a csillag, a melyet napkeleten láttak, előttük megy vala mind addig, a míg oda­ érvén, megálla a helyfölött, a hol a gyermek vala.” 1989. december 21. Budapesten gyászmenet vonul a román nagykövetség elé, a romániai megmozdulá­ sok áldozataira emlékezve. December 15-én tüntetések kezdődtek Te­ mesváron a fennálló Ceaucescu-rendszer ellen. A tüntetések többször fegyveres öszszetűzésbe csaptak át. Tőkés László refor­ mátus lelkészt elhurcolták. Temesvár pédáját követve 21-étől más városokban is felkelések törtek ki. A diktátor végérvénye­ sen megbukott. „És mikor meglátták a csillagot, igen nagy öröm­ mel örvendezének. És bemenvén a házba, ott találók a gyermeket anyjával, Máriával; és lebo­ rulván tisztességet tőnek neki; és kincseiket kitár­ ván, ajándékokat adónak neki: aranyat, tömjént és mirhát. És mivel álomban megintettek, hogy Heródeshez vissza ne menjenek, más úton térének vissza hazájokba." (Máté evangélioma) Boldog karácsonyt mindenkinek! KÚRÁN ANDRÁS �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata ❖❖❖ HÁLÓ — hallottál már róla? Vágyak Szeretem a falusi legendákat. Pali bácsi nem volt éppen szószátyár. Csendben-rendben végezte a munkáját, tisztelték és szerették a tsz-ben. Egyszer félrehívta őt a Sánta-Tóth Karcsi felesége, a Manci: - Pali bácsi, a Karcsi már nagyon iszik, meg ve­ rekszik. Visszaköltöznék anyámhoz. - Az öreg nem szólt semmit, csak ránehezítette kérgesnagy kezét az asszony vállára és elballagott. Este aztán kiült a ház elé a padra, s várta a Karcsit. Jött is az, nagyon. A kocsma felé húzta egy szilaj erő. Pont mint valami zombi az osztrák egyen. - Karcsi, te, figyelj csak ide. - Pali bátyám, a dolgomra megyek, hagyjon most. - Adnék valamit, gyere csak. - s egy régi faj­ ta üveget húzott elő. Valami átkattant a Sánta-Tóth Karcsi agyában, s csendben odatelepedett az öreg mellé. - Fiam, ezt az üveget még a nagyapámtól örö­ költem. A borok bora van benne. Nálam is vé­ nebb, nemes ital. - Karcsi nagyot nyelt. Tudata egészen az üvegre szűkült. Hatalmas vágy lob­ bant fel szívében a bor iránt, s mindenét oda­ adta volna akár egy cseppjéért is. Aki volt már szenvedélybeteg, az tudja, miről beszélek. - De sora van ám annak, Karcsi, hogy ebből igyál. - A Sánta-Tóth képe bambára kerekedett, az öreg meg nagy akkurátusán így folytatta: - Semmi más alkoholt nem tűr meg maga mellett a nagyapám bora. Ha most egy álló hónapig megállód az ivást, akkor jöhet a kóstoló. - Karcsi elgondolkodott, majd föl­ állt és hazament. Eltelt egy kemény hónap. Karcsi izzadt, resz­ ketett, állandó fejfájás és hányinger gyötörte, éjszakánként alig-alig aludt, de bizony tartot­ ta magát s egy korty nem sok, annyit sem ivott. Lassan-lassan tisztulni kezdett a teste s a lelke. Észrevette, hogy van egy kedves és szép felesége. Észrevette, hogy van két szép kislánya. Ráérzett egy másik élet, egy szebb élet ízére, s szépen rendbe szedte a dolgait. A hónap leteltével aztán beállított az öreghez: - Innál-e az óborból, Karcsi? - Nekem nem kell már a kend bora. Tegye csak vissza a polcra. Új ember lettem. Áldja meg az Isten magát meg a borát. Ilyen jót még sosem ittam. - Mondta tréfálkozva Kar­ csi, aztán elindult. Hazafelé. Az öreg egy darabig csak üldögélt magában, majd dúdolni kezdett: - Borban az igazság, borban a vigasz... Györgyi Csaba, PPKE-HTK A HÁLÓ célja a magyar katolikus közösségek hálózatának kialakítása határon innen és túl, itt, a Kárpát-medencében. Az őszi Nagytalálkozó (október 26-29.) házigaz­ dája ezúttal Székelyudvarhely volt. Erdélyből, a Vajdaságból, a Felvidékről egyaránt képviseltet­ ték magukat a közösségek. A család —ill. ifjúság­ szekció meghívott előadói Bíró László püspök úr, valamint Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát voltak. A hallottakat a résztvevők tíz fős csopor­ tokban vitatták meg, és sor került tapasztalatcse­ rére is. A találkozó végén, az országonkénti meg­ beszélés után közös célként fogalmazódott meg, hogy mindenki saját környezetében próbáljon meg nyitni másik katolikus közösségek felé az összefogást, kölcsönös segítést, közös programo­ kat szorgalmazva. Ha érdekel a HÁLÓ törekvése, látogass el hozzájuk: www.halobog.hu Schnörch Rita, PPKE-JÁK m.évf. mány tett rabszolgává, az ország déli részén élő keresztény állampolgárok elleni irányuló „szent háború” (dzsihád) részeként. A kiszabadított rabszolgák közül 500-zal interjút készítettek. A beszélgetésekből kiderült, hogy szinte mind­ nyájukat testileg bántalmazták. A 12 év fölötti rabszolganők kétharmadát megerőszakolták. VR/MK Iszlám terrorista támadás Pakisztánban ke­ resztények ellen Bahawalpur: II. János Pál pápa államtitkára, Angelo Sodano bíboros aláírásával október 28-án táviratot intézett Alessandro D’Errico érsekhez, pa­ kisztáni apostoli mmciushoz a bahaivalpuri katoli­ kus templomban végrehajtott vérengzés kapcsán, amely során 18-an meghaltak, sokan pedig megsebe­ sültek. A szentatya táviratában élesen elítéli „az in­ tolerancia eme újabb megnyilvánulást", részvétét fe­ jezi ki a gyászoló családoknak, imáiról és lelki kö­ zelségéről biztosítja a tragédiában érintett minden személyt. Október 29-én, hétfőn tízezren vettek részt a bahawalpuri áldozatok temetésén. A rendőr­ ség száz iszlám harcos szélsőségest vett őrizetbe. VR/MK ITTHON Rockenbauer Zoltán és SemjénZsolt november 19.én megbeszélést folytatott Seregély István egri érsekkel, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnö­ kével és Vres András püspökkel, a főpapi testület titkárával. Veres András a. Magyar Nemzet tudósí­ tása szerint jónak nevezte az új-egyházfinanszírozási rendszert, amelyet a Parlament a zárszám­ adási törvény egyik fejezeteként fogadott el, és örömmel fogadták a vidéki papság fizetés-kiegé­ szítéséről hozott határozatot is. Mindezt a vidék megtartása érdekében hozott, fontos lépésnek tekintjük - mondta. Az egészséges élet védelmében körlevelet tett közzé a Magyar Katolikus Püspöki Kar. A körlevél az Egészségügyi Minisztérium tízéves egészségügy programjára reagált. A körlevél üdvözli a programot és kifejezi a megvalósítás­ ban való részvétel szándékát. A püspöki testü­ let szerint a keresztényeknek mindenekelőtt a szép élet példájával kell segítséget nyújtaniuk a fiatal nemzedéknek. HÁBORGÁSOK Szudánban kiszabadítottak négyezer ke­ resztény rabszolgát Zürich: Egy svájci székhelyű emberjogi csoport 4041 szudáni rabszolga szabadságát vásárolta meg a múlt hónapban egy hétnapos mentőak­ ció során. A zürichi Nemzetközi Keresztény Szolidaritás nevű csoport olyan nőket és gyer­ mekeket szabadított fel, akiket a szudáni kor­ Izraelben zsidó fiatalok keresztény diákokat támadtak meg Jaffa: Izraelben a jaffai keresztény iskola diák­ jait egy csoport zsidó fiatal megtámadta és üt­ legelni kezdte. A FIDES missziós vatikáni hír­ ügynökséget P Arturo Vasaturo ferences, jaffai plébános és az iskola igazgatója tájékoztatta a súlyos esetről. Az incidensre október 25-én egy Negevben tett iskolai kiránduláson került sor. A kiránduláson a szentföldi ferences kusztódia jaffai katolikus iskolájának 42 nö­ vendéke vett részt, akiket 60 zsidó gimnazista miután meghallották, hogy arabul beszélnek előbb sértegetni kezdett, majd botokkal ütle­ gelt és kövekkel megdobált. A támadás során sem az arab, sem a zsidó diákokat kísérő őrök nem léptek közbe, hogy megállítsák a vereke­ dést. Amikor megérkezett a rendőrség, azt a fáradtságot sem vette, hogy megérdeklődje: a támadó zsidó diákok melyik iskolához tartoz­ nak, azzal a kifogással, hogy nem veszik ma­ gukra ezt a felelősséget. Amikor a katolikus is­ kola tanárai kihívták a mentőszolgálatot, az ápolók arra hivatkoztak, hogy a sérült diákok­ nak nincs szükségük kezelésre. Ezután öt sú­ lyosabban sérült fiatalt maguk a tanárok a houloni kórház ügyeletére vittek és hármat közülük azonnal felvettek kezelésre a kórház­ ba. A ferences igazgató, P Vasaturo a FIDESnek elmondta: rendkívül súlyos incidens tör­ tént, egyúttal igazságtalannak minősítette az izraeli oktatási rendszert, amely nem tartja tiszteletben a kisebbségek jogait. VR/MK tizenhetedik oldal �Nagy lehetőségek szobája A Szpari második emeletén, a HÖK-rezidenciától balra, kicsiny Szerkesztősé­ günkön is túl található a 305. szoba. Sokan nem is sejtik, hogy itt van a joghallga­ tók és a fiatal jogászok legnagyobb nemzetközi szervezete budapesti tagcsoport­ jának székhelye. Engedve növekvő kíváncsiságomnak, bekopogtam. Boné Beat­ rix (Vévf./N), az ELSA Budapest megbízott elnöke készségesen fogadott. Mi mindent rejt az ELSA elnevezés? A The European Law Students’ Association rö­ vidítése (Európai Joghallgatók Szövetsége). Köz­ pontja Brüsszelben van, immár több mint hu­ szonötezer hallgató a tagja. Különböző progra­ mokat foglal magába. Például különböző külföl­ di joghallgatók közötti kapcsolatokat, diákcseré­ ket bonyolít le. Ezen kívül tudományos tevé­ kenységet folytat társadalmi szervezetekkel, ala­ pítványokkal. Válogatott Európajogi Tanulmá­ nyok (Selected Papers on European Law, SPEL) című kiadványa lehetőséget nyújt tehetséges jog­ hallgatóknak, hogy legjobb munkáikat tekinté­ lyes és elismert tudósok írásai mellett publikálják az európai közjog, az európai integráció, vala­ mint az EU és harmadik országok kapcsolatai té­ makörében, nemzetközi szinten. Perbeszédmondo versenyeket, illetve jogi témákban kon­ ferenciákat szervez. A Külföldi Tanulmányok Program (Studies Abroad Programme, SAP) célja a hallgatók bátorítása külföldi tanulmányok végzésére. Ezen terület legfontosabb tevékeny­ sége az Útmutató Jogi Tanulmányokhoz Euró­ pában (Guide to Legal Studies in Europe, GLSE) című ezeregyszáz oldalas kézikönyv, mely a hallgatók által külföldi tanulmányaik szervezése során gyakorta feltett kérdésekkel foglalkozik. Ami a diákokat leginkább szokta ér­ dekelni, az a Gyakomokcsere Program (Student Trainnee Exchange Programme, STEP), aminek keretében lehetőségük van arra, hogy külföldi jogi, ügyvédi irodáknál, társadalmi szervezetek­ nél, illetve egyetemeken általában egytől három hónapos időtartamra, nyári gyakorlatra mehes­ senek. Általában márciusban szoktak erre pá­ lyázni, és elmondhatom, hogy eddig mind a Pázmányról, mind az ELTE-ről többen is részt tudtak venni ezeken a gyakorlatokon. Hogyan kapcsolódik a szervezet Magyaror­ szághoz? 1981-ben alakult az ELSA Bécsben. Büszkék le­ hetünk rá, hogy Magyarország alapító tagja volt Ausztria, Németország, illetve Lengyelország mellett. így tavaly volt a szervezet húszéves szü­ letésnapja, aminek keretében Bécsben ünnepi bált rendeztek. Brüsszelben van az International Board, ami az egész tevékenységet összefogja, ez alá tagozódnak be az egyes országokban lévő National Board-ok. Ez nálunk az ELSAHungary-t jelentené, ami tudtommal éppen tizennyolcadik oldal ramszervezéssel. A múltunkból, amit ki tudnék emelni a két konferencián kívül, az, hogy kü­ lönböző egyetemekkel felvettük a kapcsolatot diákcserével. így 2000-ben az olasz Salemoban működő kollégákkal volt cserekapcsolatunk. Mi áprilisban jártunk náluk, ők augusztusban látogatták meg az egyetemeket. Most pedig, két hete járt nálunk az ELSA-Wasa képviseletében hét fmn diák. Ezt meg is hirdettük az egyete­ men, de csekély érdeklődés kísérte estünket. Tavaly, amikor három szemináriumunk kereté­ ben meghívtuk a Budapestre akkreditált oszt­ rák, svéd, illetve szlovén nagyköveteket, úgy kellett toboroznunk a hallgatókat, hogy ne valljunk szégyent. Ám továbbra is törekszünk kü­ lönböző programok szervezésére. Jelenleg köz­ gyűlés előtt állunk, mert az elnökség tagjai kö­ zül többen is külföldön vannak. így teljesen ak­ tív működésünket, remélem, meg tudjuk kez­ deni jövőre, a vizsgaidőszak után. Lhi közötök az Informatika teremben időnként felbukkanó, idegen nyelven társalgó diákokhoz? nem működik. A National Board alá tartozik a Local Group. Magyar részről ilyen az ELSABudapest - ami a Pázmány és az ELTE joghallga­ tóiból áll össze - és a Miskolcon, Szegeden, illet­ ve Debrecenben működő szervezetek. Úgy tűnik, hogy annak idején a Pázmány jó befogadónak bizonyult, hiszen 1997. szeptem­ ber 17-én alakult egy csoport... Igen, ez volt az ELSA-Pázmány Diákkör. Hallga­ tói öntevékeny csoportként bírósági bejegyzésre sem került sor, ám 1998-ban szervezett egy kon­ ferenciát Csillebércen „Diplomácia és Joghar­ monizáció aXXI. század küszöbén” címmel. Egy évvel később alakult meg az ELSA-Budapest, aminek szintén volt egy nagy eseménye, a Nem­ zetközi Emberi Jogi Konferencia, Visegrádon. A mostani elnökség tavaly decemberben alakult meg, az előző ELSA-Budapest jogutódjának ve­ zetőségeként. Az ELSA-Budapest bejegyzésére pedig idén nyáron került sor, a Fővárosi Bírósá­ gon, úgyhogy a tagtoborzást újra kezdtük. Immá­ ron, a szeptemberi és októberi kampányunk eredményeképpen a Pázmány jogi karáról negyven-ötven taggal rendelkezünk. Továbbra is vár­ juk lelkes tagok jelentkezését! „Átlaghallgatóként” hozzám ritkán jutottak el a programjaitok. Utána néztem a szegedi és a miskolci szervezetnek: egymást érték a rendez­ vények. Mi a helyzet Budapesten? Amíg a bírósági bejegyzésre nem került sor, nem lehetett aktív programokat szervezni, ezért egy időre le kellett állnunk mindenféle prog­ Nem. Ők az ERASMUS-hoz kapcsolódnak. Ahhoz nincs közünk, külön áll tőlünk. Mennyire felel meg azon szerepének az ELSABudapest, hogy tagjai megismerhessék a külön­ böző külföldi joghallgatókat, az EU-t? Az irányvonalak, amit képviselünk, mind lefe­ dik a külföldi diákokkal való kapcsolattartást. Például minden tagunk felkerül egy e-mail lis­ tára, amin megkapják az összes információt a külföldön megrendezésre kerülő konferenciák­ ról. Ezeken teljes joggal részt vehetnek. A jövő év során lesz a lausanne-i és a prágai testvér­ szervezettel kapcsolatunk. Másrészt, a STEP programon keresztül is képet kaphat a hallgató arról, hogy más országokban a jog miként áll. Szerinted, mégis mi lehet az oka a csekély ér­ deklődésnek, ami körülveszi az ELSA-t, itt a Karon? Nem vonzóak a külföldi lehetőségek? A külföldi lehetőségek érdeklik a hallgatókat, örömmel vettük, hogy eddig is felkerestek minket az irodában. Úgy vélem, közvetlen a kapcsolatunk a hallgatókkal, mert mind az öt évfolyamot végigjártuk, és elmeséltük az elő­ adások után, hogy miről szól az ELSA. De le­ het, hogy a mi oldalunkról is többet kellene tennünk, hogy többször, például az ítéletben is, hírt adjunk magunkról. SZAMOS MÁRTON Ajánlatunk szörfözőknek: www.freeweb.hu/elsabudapest www.elsa-online.org �Az elitképzés hiányosságairól - 1. rész Hát nem is tudom, hol kezdjem... Talán ott, hogy valószínűleg nagyon sokan utálni fognak majd minket azért, amit most leírok, viszont megmondom őszintén, ők azok, akik kevésbé érdekelnek! Az élet már csak ilyen, mindenkinek nem lehet megfelelni. (Olcsó közhely #1.) Teljes egészében egyetértünk Jobbágyi pro­ fesszor úr kijelentésével miszerint „Ma viszont az új rendszerben a felsőoktatási intézmények felada­ ta lenne, hogy a diplomára alkalmasakat kiválassza a saját képzési rendszerében. Véleményem szerint alap­ vetően ez okozfeszültséget minden intézményben, így nálunk is a működésben, mivel a beiratkozott nagy­ számú hallgató szinte alanyijogának érzi, hogy mini­ mális erőfeszítése ellenére is diplomához juthasson. „ ezért aztán kérdésünk csupán arra irányulna: Miért tesz ilyen keveset az egyetem fenti célok megvalósítása érdekében?? Azt mindenesetre már most szeretném elő­ rebocsátani, hogy én (legalábbis saját meglátá­ somban) a becsületes, keményen küzdő több­ ség érdekeit képviselem a kisebbséggel szem­ ben. Költői kérdés No. 1: „Miért van az, hogy a PPKE JÁK-ról nem lehet kirúgódni?” Annak idején amikor elindultunk, a hallgatói létszám 10%-os leépítése volt kilátásba helyezvv-. a va ic XTrvlt- n rrn ivio íj vvjiv a rí L- Ác n^nnnnl = a^uuuai iU hantunk a TO-ra meg a Dékániba különböző garanciákért... Persze teljesen feleslegesen, le­ építés uis (szöges ellentétben Lenin elvtárssal) nem volt, nincs, és talán nem is lesz?! Az Egyetem tiszteletre méltó következetességgel fenyegetőzött a 10%-kal, de negyedév végén már mi is csak nevetgélni tudtunk az ilyen hí­ reken. („Lupus in fabula”) Hogy miért? Mert rangsor szerinti 0,0 és 1,6 között teljesítő sorstársaink újból és újból ugyanazzal a csábos, ártatlan mosollyal fogad­ tak minket szeptemberenként az előadóban! Vagy ha nem ott, akkor az eggyel alatta lévő­ ben! A 10%-os elbocsátás tehát klasszikus lex imperfecta, hat év alatt az egyetem egyszer sem szerzett még érvényt neki, ettől fogva fe­ nyegető, ösztönző hatás kiváltására is teljes­ séggel alkalmatlan; sokkal inkább nevetség tár­ gya a hallgatók között. A másik ilyen, kissé harmatosnak tűnő pró­ bálkozás volt a hiányzó vizsgák számának li­ mitálása: Ez szép dolog, és valahol követendő is, egyetlen baja, hogy eddig kizárólag elméle­ ti síkon létezett. Talán az idősebbek emlékeznek még rá, an­ nak idején a hőskorban (1996-98) a beiratko­ zás feltétele max. 4 hiányzó vizsga volt, átlag­ tól függetlenül. Ez a rendszer egyensúlyosnak mondható, sem túl szigorú, sem túl elnéző a diákokkal szemben, vagyis pont megfelelő (lett volna ha betartják). Később ezt a rend­ szert váltották fel az összes félévi aláírás + az adott szemeszterben teljesítendő vizsgák felé­ nek felmutatása követelményével: A félévi alá­ írás -jól tudjuk- szimbolikus jelentőségű. 2001-ben aztán sikerrel estünk át a ló má­ sik oldalára. Egy februári kari tanácsi döntés értelmében bármilyen bukás, hiány, halasztás stb. évismétlést kell, hogy maga után vonjon. Az akkori HŐK kitartó munkája következté­ ben átmeneti könnyítésként a „null toleran­ cia” elvéből lett a 3 engedélyezett hiány + a min. 2,51-es átlag feltétele. Hogy-hogynem azonban, a 3 engedélyezett hiányból - külön­ böző tanszéki anomáliák miatt- néhány évfo­ lyamon újracsak 6 lett az idén szeptemberre... Költői kérdés No. 2: „Mi a helyzet a méltá­ nyosságokkal?” A méltányosságokkal kapcsolatban csak a ki­ sebbik baj az azok alapjául szolgáló dokumen­ tumok meglehetősen elnéző /hanyagé elbírálá­ sa. Ha mondjuk valaki szívműtétről hoz iga­ zolást, de nincs a mellkasán egy árva karcolás sem, az azért legalábbis érdekes, nem?! Csak a korrektség kedvéért: A példa nem légből ka­ pott, nagyon is valóságos, ám nevet nem fo­ gok, és a jövőben sem kívánok adni mellé, az uis tényleg gonoszság lenne. Az is a kisebb baj, hogy a hivatalosan egyszer, nyomós indokkal odaítélhető kérelmet egyesek háromszor sze­ rezték meg, (példa ismét van, név nincs), de könyörgöm, egyáltalán milyen alapon engedé­ lyezzük valakinek a köv. évre való beiratkozást tizenvalahány, különböző évfolyamokról öszszeszedett hiányzó vizsgával ??? (Pl. van, név nincs.) Az ilyen méltányosságnak van egy sokkal közkeletűbb elnevezése: Kivételezés. Fenti gyakorlat eredményeképpen juthat­ tunk el odáig, hogy az egyszeri megbotlás le­ hetőségét a hallgatók többsége kvázi alanyi jo­ gosultságként mostanra egyszerűen beépítette tantervébe, és azzal mint egyévnyi lazítás lehe­ tőségével már tanulmányainak megkezdése­ kor számol... Költői kérdés No. 3: „Miért nem volt eddig szabályozva az egyetemi tanulmányok befeje­ zésének ideje ?” Tudom, tudom, ez egyfajta magyar népszokás, amit ápolnunk kellene, meg, hogy az úri Ma­ gyarországon jópofa sikk, nemesi passzió volt jo­ gi egyetemre járni, (bocs ha ez is közhelyesen hangzott, bár én nem annak szántam), csakhát ugye azóta azért történt egy s más! Nem azok­ ról beszélek akik egy, neadj' Isten két évet meg­ csúsztak a tanulmányaikkal vagy évhalasztást kértek, hanem azokról, akik mondjuk tavaly előtt lettek volna végzősök, ám idén a szentké­ pekről kölcsönzött, jóságos, mennyei derűvel iratkoztak be a negyedévre... Vajon van valaki is ezen az Egyetemen, aki komolyan gondolja, hogy ezek az emberek a jogi pálya iránti elköte­ lezettség, a tudásvágy, a fejlődni akarás eszméje miatt vannak itt ? Ha viszont nincs, akkor nem nagyon kéne dobálóznunk olyan fogalmakkal, mint az elitképzés ?! Mert hát ugye magunk asszisztálunk hozzá, hogy a hallgatók egy része kizárólag anyagi megfontolások, a diploma nyúj­ totta státusz, ill. a jól hangzó két betűs előtag mi­ att végezzen nálunk! És végül egyetlenegy nem költői, (bár az lenne) kijelentés az eddig elhangzottakhoz: A PPKE JAK -ról eleddig tudtommal egyet­ lenegy embert sem bocsátottak el tisztán tanul­ mányi okokból !!!!\ (Igen, voltak akik elmentek, belátván küzdel­ mük kilátástalanságát, de ha ilyet tettek is, ön­ szántukból tették, nem pedig bármilyen tanul­ mányi szankciórendszer hatására.) Egy picit azért megijedtem amikor leírtam ezt a monda­ tot! Picit azért ijesztő ez a mondat úgy ahogy van, nemde?? Pokorni miniszter úrnak a kö­ zelmúltban tett kijelentése szerint: Magyaror­ szágon 4-5 év múlva már nem az lesz a kérdés, hogy van-e valakinek diplomája, hanem az, hogy hol szerezte a diplomáját. Nyolc párhu­ zamosan működő jogi egyetem, valamint a fenti kijelentés fényében vajon tényleg meg­ engedhetjük magunknak ezt a fajta „nagylel­ kűséget”? Vajon tényleg így szolgáljuk hosszú távon a hallgatói érdekeket? MIHÁLTZ ANDRÁS BALOGH ANDRAS ARVAY GÁBOR ..... ■■■..... ........ Némi kommentár gyanánt „Változnak az idők és mi változunk azokban” - tanította a bölcs római mondás, mely felrémlett előttem a hozzászólás olvasásánál. A cikk tartalmával egyetértek, stílusával nem teljesen. A hozzászólás írói engedjenek meg három halk észrevételt; 1. Nem a Balogh András vezette HŐK küz­ dött kőkeményen éveken át a TVSZ ész­ szerű szigorítása ellen? 2. Nem a Balogh András vezette^ HŐK és a Miháltz András szerkesztette ÍTÉLET végez­ te el, illetve közölte azt a botrányos tanszékmi­ nősítést, ahol több, az átlagról némileg szigo­ rúbb oktatónkat nemes egyszerűséggel, a név­ telenség homályából le „legrosszabb”-ozták? 3. Ha az első két kérdésre „igen” a válasz, nem arról van-e szó, hogy „méltányossági diplo­ más” hallgatóink egy része visszaszól; „Jó-jó, hogy velünk szemben példátlanul liberálisak voltatok, de most már szíveskedjetek abba­ hagyni, s mindenkinek értékes, átlag feletti tu­ dást takaró diplomát adni, mert a további „méltányossági diplomák” már az én üzlete­ met sértik. Ha ez így megy tovább, esetleg „Dr. Pázmány Benzinkutas” lehetek csak mint Pokorni Miniszter Úr nagyon helyesen rávilágított a jövőbeli diplomák tagozódására. Szóval jobb lett volna, ha ez a cikk három év­ vel ezelőtt születik meg, s szerzőik a TVSZ körüli csatározások és méltányossági kérel­ mek bonyodalmai helyett, esetleg tankönyve­ iket forgatták volna ilyen buzgalommal. így is nagyon örülök a cikknek. Bizonyítja a fejlődést, s azt, hogy „túlsó partról” másként festenek a dolgok. Ha így haladunk, még tíz év, és szerzők teljesen belátják, hogy mégiscsak igazuk volt némileg szigorúbb tanáraiknak. DR. JOBBÁGYI GÁBOR tizenkilencedik oldal �PÁZMÁNY SZÉPÉ 2001 Mindenkit megemlítettünk, aki szavazatot ka­ pott, de azok se keseredjenek el, akik nem ta­ lálják nevüket a listán. A tudomány és a tech­ nika mai állása mellett könnyedén elvégezhe­ tőek olyan beavatkozások, melyek segítségével a jövőben estlegesen az illető hölgy nagyobb eséllyel indulhat egy hasonló versenyen. Rá­ adásul a jogászpálya is tartogathat még másfaj­ ta, de legalább ekkora örömöket... Komolyra fordítva a szót: a közjegyző által el­ lenőrzött szavazatszámláláson írásszakértő se­ gítségével kiszűrtük a hamis, érvénytelen, év­ folyam megjelölés nélküli, valamint a Sparta­ cus felszolgáló hölgyeire leadott szavazatokat. Ezeken kívül is akadtak még azért meglepő öt­ letek: egy lelkes egyetemi polgár már idejeko­ rán, több, mint fél évvel a választások előtt a Fideszre szavazott. Kapott szavazatot Natalia Oreiro, Zámbó Jimmy, Pamela „Anderszen”, valamint az egyetem oktatói karából többen is. Jó néhány jelölés Dettire is érkezett, akiről megtudtuk, hogy „nem Pázmányos, de a ba­ rátnőm, és nagyon szép”, „Valamilyen” Juli-ra, és a szerkesztőség több férfi tagjára is (a hízel­ gő véleménynyilvánítást ezúton köszönjük). A fiúkra érkezett szavazatok meglepően magas száma miatt érdemes elgondolkodni a jövőben egy, a számukra is megrendezésre kerülő ha­ sonló megmérettetésen. A dobogósok nyereményüket (kétszemélyes vacsi) a Spartacusban vehetik át, de a lekes ön­ ként jelentkezők várhatóan meginduló roha­ ma miatt nem árt, ha minél hamarabb eldön­ tik, ki is lesz a szerencsés kiválasztott, aki tár­ suk lehet a nyeremény elfogyasztásában... 1. Balogh Dóra (IV./N) 203 szavazat 2. Melegh Anna (V./N) 189 szavazat 3. Hornyik Annamária (IIL/N) 153 szavazat No, ezzel is megvolnánk! Az ítélet és a Spartacus közös úttörő akciója, a világ­ történelem első Pázmány Szépe választá­ sa lezárult. Az egyetemet hetek óta láz­ ban tartó kérdésekre végre választ kap­ tunk. Megválasztottuk tehát a legszebb lányokat, mostantól a helyezettek immá­ ron hivatalosan is tudhatják, ők a kivá­ lasztottak, az egyetem férfi-hallgatósága csodálatának tárgyai. 6. Kovács Orsolya (II./N) 56 szavazat 7. Mezey Franciska (V/L) 48 szavazat 8. Magyar Barbara (IL/N) 43 szavazat 9. Grósz Dóra (III./L) 36 szavazat 10. Szilágyi Dorottya (IL/N) 29 szavazat 4. Fodor Bernadett (III./N) 81 szavazat 5. Pallós Nikoletta (IV./N) 72 szavazat Szavazatot kapott még: Balázs Katalin (I./N), Balogh Gabriella (I./N), Bakos Réka (V/N), Baumgartner Agnes (V/L), Berecz Tímea (V/N), Berényi Diána (V/N), Berta Aliz (II./N), Békési Zsófia (V/N), Bíró Katalin (V/N), Bodonovics Klára (I./N), Bogi Viktória (I./N), Boros Emese Judit (V/L), Boros Linda (V/N), Csörgei Zsuzsa (L/N), Dekovics Zsó­ fia (V/N), Dénes Lilla (II./L), Domány Katalin (II/N), Egyed Annamária (III./N), Far­ kas Marianna (I./L), Fábián Adrienn (II./L), Fábián Erika (II./L), Franczia Mercédesz (V/N), Fülöp Hilda (V/N), Gerendás Anna (V/N), Gergely Ágota (L/N), Gyulai Judit (V/N), Horváth Katalin (V/N), Horváth Réka (V/N), Horváth Zsuzsanna (V/N), Illy Dorottya (II/L), Imre Melinda (III./N), Jakab Izabella (V/L), Karsai Orsolya (V/N), Káposztás Ágnes (IL/N), Kegyes Anna (V/N), Kiss Virág (V/N), Kozák Nikolett (L/N), Kozma Zsuzsanna (V/N), Kurka Csilla (I./N), Kürthy Gabriella (V/L), Laczkó Anikó (I./N), Mihályi Réka (II./N), Mihályka Márta (IL/N), Miklovicz Renáta (V/N), Mikó Adrienn (IL/N), Nagy Krisztina (IL/N), Nemeskéri Kiss Zita (IIL/N), Orosz Ju­ dit (IL/N), Orosz Yvette (IL/N), Papp Eszter (IIL/N), Pogácsás Ánett (IL/N), Puskás Renáta (V/N), Rajkai Viola (V/N), Ratatics Zsuzsanna (IIL/N), Rá­ kos Nikoletta (II./L), Sándor Katalin (IV/L), Seereiner Márta (V/N), Seprényi Andrea (IL/N), Simon Emese (I./N), Stefka Annamária (V/N), Surányi Kata­ lin (IV/N), Szabó Petra (IIL/N), Szenei Ildikó (V/N), Szincsák Zsuzsa (IIL/N), Takácsi-Nagy Eszter (I./N), Tóth Eszter (L/N), Tündik Henrietta (III7N), Valter Zsuzsanna (IIL/N), Vator Zsuzsanna (III/N), William Edina (L/N), WolfJudit (V/N), Zsolnai Edit (IV/N). � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 12. szám 2001. december 12. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. december 12. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (10068kb+2515 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_12_20011212 Relation A related resource T00042 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_12_20011212 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/e68d77ed4de681537add449239f686f8.jpg cbfe5b2b12209639872acb14abfdb79e https://omeka.ppke.hu/files/original/a4480f787df8d34ee888e6de5f60fb58.pdf dcc7c9ba5f637ad1a2fce1eb890ce694 PDF Text Text JZOO11Í-Z2. A ppkBjAk 1^í«««íU> uwb IT E L E T A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA BUDAPEST TE CSODÁS ! POLT PÉTER IV. évfolyam, 11. szám BÁNÁTI JÁNOS e-mail: itelet01@Jiotmail.com honlap: yvww.extra.hu/itelet PETŐFI SÁNDOR 2001. november 22. �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Mi, jogászok Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztő: Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely (interjú) Mándics Botond (egyetemi közélet) Szamos Márton (két perc) Szabó Viktor (inteijú) Szincsák Zsuzsa (sport) Németh Ádám (egyház) Munkatársak: Miháltz András Jancsó Gábor Virág Zsolt Ugrón Gáspár Szabó Péter Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal Nekünk, jogászoknak mindig is aranyéletünk volt Magyarországon. Tudjuk: ez a föld a jogtudorok igazi paradicsoma volt és lesz is. Hiszen ismerjük a magyar fajtát: imádja a vitát, a civakodást, semmi nem elég jó neki. Ráadásul a történelem viharai is gyakran téptek meg minket, okozva újra meg újra zűrzavart, megoldandó problémák tömkelegét. így aztán amióta világ a világ, Magyarországnak szüksége van jogászokra. Azonban jogásznak lenni nem annyit tesz, mint jól élni, gyorsan meggazdagodni. Pedig de sokszor hallom ezt a választ joghallgatók szájából arra a kérdésre, miért is a jogi egyetemet választották a középiskola után! Nem én vagyok hivatott arra, hogy bárkit is győzködjek az ellenkezőjéről, csupán annyit mondanék: az erkölcs ajog felett kell, hogy álljon. Aki ezt nem fogadja el, nem méltó a jogász névre. Szemere Pál, Fáy András, Kölcsey Ferenc, Katona József, Bethlen István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Batthyány Lajos, Eötvös József Jókai Mór, Széli Kálmán, Apponyi Albert, Baross Gábor, Tisza István - néhány név a jogot végzettek listájáról. Próbáljunk meg méltóak lenni emlékükhöz. Koltay András (főszerkesztő) TARTALOM Hírek 3 „Az ügyészek mind a tarsolyukban hordják a marsallbotot” 4 Legyen igazság 6 A történelmi Magyarország nemzetiségei 7 „Ha minden így marad, néhány éven belül nagyon sok csalódott fiatal jogász lesz 8 Budapest, te csodás! 10 A kivégzés életet menthet 11 Még egyszer a nyelvvizsgákról 12 Zoón politikon helyett Pom-Pom? 13 A Birodalom visszavág 13 Bálok, bulik, megújuló TVSZ 14 Két perc 15 TUSNÁD 2001 15 Ajánló 16 Vedd és olvasd! 17 A mi kis Fradi-Újpestünk 18 Kati, az aerobic-bajnoknő 19 Az egyetemi sportéletről 20 A Szentkirályi Társaság előadásai 20 honlap: www.extra.hu/itelet �HÍREK Szabó Zoltán rovata >- A III. és IV évfolyam hallgatóit érintheti a következő infó. A közigazgatási jog tan­ szék által meghirdetett Gyermekvédelem, gyámügy, An Introductionto Public Administration in the USA, Honvédelmi igazgatás, Vízügyi igazgatás című speciál­ kollégiumok oktatói katalógus bevezetésé­ ről döntöttek. Akik jelentkeztek az alábbi speckolokra, és fontos a félévi aláírás, azok feltétlenül látogassák az előadásokat. Jobb megelőzni a kellemetlenségeket. Számtávos kollégák részére a tanszék Alkot­ mányjogból vizsgát hirdet november 21-re. (elmaradt, halasztott, stb...) A magyar jogtörténeti tanszék szi­ gorlatot és kollokviumot írt ki novem­ ber 23-ra. 12 órakor kezdődik a vizsga, amire befizetett csekkel lehet jelent­ kezni a tanszéki adminisztrációnál. ^Szentmise az Egyetemen!!! Hétfőtől csü­ törtökig reggel fél nyolctól az egyetemi ká­ polnában. Hétfőn Németh Attila piarista atya, kedden és szerdán Kuminetz Géza atya, csütörtökön Philippe Crossey atya ce­ lebrálja a misét. Kedves vizsgázók!!! A tanszékek kérik a hallgatókat, hogy a halasztott vizsgákra időben érkezzenek, vizsgáikat lehetőleg ne tolják to­ vább, mert nem biztos, hogy később még lesz lehetőség pótolni. Továbbá kérik a hallgatókat, hogy a választott speciálkol­ légiumokat tiszteljék meg jelenlétükkel, ellenkező esetben megszűntetik. A faliújságra kitett hir­ detések a ti érdekeiteket szolgálják, ezért ne vi­ gyétek magatokkal! (A tanszékek kérésére újból meg kéne je­ lennie.) A jogelmélet tanszék értesíti min­ den bejelentkezett vizsgázóját, hogy november 30-i dátummal befejeződ­ nek a halasztott vizsgák, pótlásra azon túl nem lesz lehetőség. Ezért mindenki jelenjen meg az általa választott idő­ pontban, és teljesítse kötelezettségét. A tanulmányi osztály kiszivárogtatta, hogy a diákigazolványok érvényessége no­ vember 30-ig kitolódott. Aki még nem ér­ vényesítette, az minél hamarabb tegye meg, ne a kalauz előtt keljen magyarázkodnia. Az úgysem tud olvasni! ^■Végezetül egyjó hír is legyen. Halmozottan hátrányos helyzetű diáktársaim figyelmébe ajánlom, hogy a különféle okokból elmaradt közgazdaságtan szigorlatukat 2001. december 3-án 10 órai kezdettel pótolhatják. Mielőtt azt mondanák, „ej, ráérünk arra még”, elárulom, ez az utolsó alkalom. Éljetek a lehetőséggel! Vizsgajelentkezés >► A tanulmányi osztály az alábbi ké­ réssel fordul a hallgatókhoz: a kiírt félfogadási idő azt a célt szolgálja, hogyha bármilyen problémával talál­ játok szembe magatokat, az évfo­ lyamelőadók a lehetőségekhez mérten segíthessenek. A segítséget pedig csak úgy tudják biztosítani, ha rendelkezé­ sükre áll a munkaidejük. Ez az idő pe­ dig a félfogadási időn túli munkaide­ jük. A hét négy napján van lehetősége­ tek a tanulmányi osztályt felkeresni, délelőtt illetve délután. Értelemszerű­ en aki délelőtt nem ér, rá a másik na­ pon a délutáni időpontot veheti igény­ be. Ahhoz, hogy segíteni tudjanak, kénytelenek dolgozni is. Ezért tiszte­ lettel kérnek mindenkit, hogy az idő­ pontokat feltétlenül tartsátok be, megkönnyítve a gyorsabb ügyintézést. Aki esetleg nem tudna a kiírt időpon­ tokon indexet felvenni, tantárgyat be­ írni, stb., az se keseredjen el, a hivata­ li órákban az előadók készek segíteni a hiánypótlásban. Megértéseteket és pozitív hozzáállásotokat előre is kö­ szönik. Örömmel tudatjuk, hogy november 6-án dr. Bánrévy Gábor Professzor Úr átvette aranydiplomáját. Az ELTE- AJTK Kari Tanácsa döntése alapján ez azoknak jár, akik ötven éve végezték el az egyetemet (a Tanár Úr 1951-ben végzett), és az elismerésre érdemesnek találtattak. Az ítélet ezúton is gratulál az elmúlt ötven év munkásságáért, — Csak sorban, előbb a kétszakosok, aztán a várandós anyák ! egyben további erőt és jó egészséget kíván Bánrévy Professzor Úrnak! harmadik oldal �„Az ügyészek mind a tarsolyukban hordják a marsallbotot” Beszélgetés dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésszel gyakorolt, hanem önmagában nézve is izgalmas szakmai kérdés. Egy jogál­ lami berendezkedés lehetősége nyílt meg ezáltal, ennél fogva megnőtt a jogászok jelentősége. Egy egész jog­ rendszert át kellett alakítani. A jogal­ kotásnak olyan hihetetlen távlatai nyíltak meg, amelyek azelőtt nyilván­ valóan elképzelhetetlenek voltak. Ez volt az a szakmai kihívás, ami engem vezetett. Másrészt egy rendszerváltó pártban szakmai tanácsadóként jelen lenni szerintem megtiszteltetés. Hogyan alakult ki a jog iránti érdeklő­ dése? Miért éppen a jogi egyetemre je­ lentkezett? VUll a LdclldUl lllU-lLLd-tdö, illLl L d család több tagja, így édesapám, nagy­ bátyám is jogászként dolgozott. Apám mindig büntető ügyekkel foglalkozó ügyész volt. Ilyen hatások értek az is­ koláim végzése közben, az egyetemet megelőzően. Mégis csak az utolsó pil­ lanatban választottam a jogot, hiszen reálgimnáziumba jártam és egy dara­ big úgy gondoltam, hogy a reáltudo­ mányokban szeretném továbbfolytat­ ni a tanulmányaimat. Végül azért döntöttem a jog mellett, mert úgy éreztem, hogy sokkal szélesebb ké­ sőbbi választási lehetőséget nyújt. 1995-ben az állampolgári jogok or­ szággyűlési biztosának helyettese lett. Az ekkor alakuló új intézményben milyen feladatok álltak Ón előtt? Kik voltak azok az oktatók, akik az egyetemen nagy hatással voltak Leg­ főbb Ügyész úrra? Sokan voltak ilyenek azok közül, akik­ kel én kapcsolatba kerültem az ELTE Ál­ lam- és Jogtudományi Karán és akiket mind a mai napig kiváló szakembernek tartok. Éppen a bőség zavara miatt félek bárkit is megemlíteni, mert most csak az emlékezetemre támaszkodhatom. Mégis kiemelném Brósz Róbertét a Római Jogi Tanszékről, Király Tibort a büntetőeljá­ rás-jogról, aki remek tanárom és szemi­ náriumvezetőm is volt, de ugyanebbe a körbe tartoznak Békés Imre és Györgyi Kálmán tanár urak is. Úgy gondolom, hogy ők nagyon sok hallgatóban - aho­ gyan bennem is - ébresztették fel a bün­ tetőjog iránti érdeklődést. Egy sor nagytudású oktatónk volt, nekik is kö­ szönhetem, hogy nagyon jó emlékeim vannak az egyetemi évekről. A család gyakorlati jogi indíttatása ellené­ re mégis elméleti pályán maradt. Miért alakult ez így? A tudomány és a tudományos munka mindig érdekelt, ezért választottam azt, negyedik oldal hogy az egyetem után Kriminológiai In­ tézetben kezdek dolgozni. A bűnügyi tu­ dományok már az egyetem alatt is érdek­ lődésem középpontjába kerültek és úgy gondoltam, hogy ez az Intézet, amelyet akkor még kriminalisztikainak hívtak, megfelelő teret jelenthet egy bűnügyi tu­ dományokkal foglalkozó kutató számára. Valóban jól döntöttem. Az első időszaknak a kutatási területe a fe­ hérgalléros bűnözés, a számítógépes bűn­ cselekmények voltak, amelyek akkor még Magyarországon nem váltottak ki nagy érdeklődést, de már érzékelhető volt, hogy az ilyen típusú bűncselekmények és a velük szembeni fellépés a jövőre nézve rendkívüli fontosságú. A rendszerváltozást követően szakmai ta­ nácsadóként a FIDESZ-nél dolgozott. Minek köszönhetően vállalta egy párt szakmai szintű képviseletét? Úgy gondolom, hogy a rendszerváltozás nemcsak politikai értelemben jelentett alapvető fordulatot, amely ajogra is hatást Az ombudsman valóban egy új, is­ meretlen és tradíciók nélküli intéz­ mény volt a magyar jogrendszer­ ben. így ismét egy hallatlan nagy kihívással szembesültem. Nagyon sze­ rencsésnek tartom magam, mert egy jogász életében ritkán adódik ilyen és nekem több is adódott. Az ombudsmani munkáról alkotott elkép­ zeléseimet nagymértékben formálta, hogy még 1990-ben az Európai Emberi Jogi Bizottságnál és Bíróságnál ösztön­ díjas voltam és ezt követően is elég szo­ ros volt a kapcsolatom az Európa Ta­ náccsal, így az Európa Tanács keretében folytatott különböző munkákról is tájé­ kozódhattam. Ennek folytán az Európai Emberi Jogi Konvenció bírósági és bizottsági gya­ korlata ugyancsak ismert volt előttem. Ez nagyon szoros összefüggésben áll mindazzal, amelyet Magyarországon az országgyűlési biztos feladatául a tör­ vény, illetve az alkotmány kijelöl. Ez egy sajátos jogvédelmet foglalt magá­ ban, amely elsősorban az emberi jogok­ ban tükröződő értékek megvalósulásá­ nak elősegítése a társadalomban. Véle­ ményem szerint az emberi jogoknak �ilyen fajta sajátos eszközrendszerrel tör­ ténő védelme gyönyörű jogászi feladat. 2000-ben az Országgyűlés a Magyar Köz­ társaság legfőbb ügyészévé választotta. Vé­ leménye szerint melyek voltak és melyek az Ügyészség legfontosabb feladatai, mi­ lyen szervezeti változtatásokat hajtott vég­ re a hatékonyság javítása érdekében? Az ügyészi szervezet immár 11 esztende­ je meghatározó eleme egy demokratikus jogállamnak. A statisztikai mutatók sze­ rint az igazságügy legjobban dolgozó szervezete. Ezek a statisztikák — minden összehasonlítási nehézség és elfogultsá­ gom ellenére — azt mutatják, hogy az ügyészség a legidőszerűbben dolgozó szervezet. Emellett az ügyészi tevékeny­ ség egyéb mutatói nemzetközi összeha­ sonlításban is kiválóak. Amikor engem legfőbb ügyésszé választott az Országgyű­ lés, felmértem az ügyészi szervezet előtt álló feladatokat és azokat a lehetőségeket, amelyek az ügyészi tevékenység a koráb­ binál is hatékonyabb végzését a szerveze­ ten belül biztosíthatják. Láttam, hogy ezek a kiváló eredmények, csak akkor tarthatóak és fejleszthetőek tovább, ha a kor folyamatosan újuló elvárásainak meg­ felelő változtatásokat végzünk. így a vál­ toztatásokkor figyelemmel voltam az Eu­ rópai Uniós csatlakozásra, a bűnözésnek az immáron nem mennyiségi (hiszen 1998. után évente 50.000-rel csökkent a bűncselekmények száma), hanem minő­ ségi fejlődésére, az informatikai forrada­ lomra. Ezek tették szükségessé az ügyész­ ségi reformot, amely a szerkezetátalakí­ tásra koncentrált. Létrehoztunk új egységeket, amilyen például a Kiemelt Ügyek Osztálya, amely a nagyon bonyolult jogi-ténybeli megíté­ lésű ügyek nyomozás-felügyeleti munká­ ját látja el a Legfőbb Ügyészségen. Ide so­ rolandó a Központi Ügyészségi Nyomo­ zóhivatal, amely a kizárólagos ügyészségi nyomozati hatáskörbe tartozó országos jelentőségű, megyehatárokon túl nyúló ügyek nyomozását látja el. A törvény arra is lehetőséget nyújt, hogy egyes esetekben bármely nagyon fontos ügy nyomozását magához vonja. Ugyanígy az ügyészi szervezet korsze­ rűsítését célozza a Környezetvédelmi Osztály létrehozatala, hiszen a környezet­ védelem mára egy olyan területté fejlő­ dött, amely a jövő szempontjából az egyik legfontosabb része az életünknek. Megújítottuk az Ügyészség kommu­ nikációs stratégiáját is, sajtószóvivői rend­ szert vezettünk be és a megyéknél is tör­ téntek szervezeti változások. Ezen kívül az oktatás terén is változ­ tattunk, mert éppen az uniós csatlako­ zást szem előtt tartva egy olyan Ügyész­ séget képzelek el, ahol a legmagasabb szintű tudással felvértezett ügyészek gyakorolják hivatásukat, akik nyelveket beszélnek és nemcsak a magyar jogot, hanem az uniós országokjogát is megfe­ lelő szinten ismerik. Összefoglalva úgy látom, hogy ezeken a területen szükség volt a változtatásokra és a jelenlegi eredmények vissza is igazol­ ják ezen elképzelések helyességét. Mi a véleménye a Legfőbb Ügyészség kor­ mány alá rendeléséről? Ami az ügyészségi szervezet alkotmányos elhelyezkedését illeti, erről a kérdésről a rendszerváltoztatás óta folyamatosan he­ ves viták folytak. En az első pillanatban kijelentettem, hogy nem a Legfőbb Ügyészség feladata annak eldöntése, hogy egy ügyészség közjogi helyzete milyen le­ gyen. Az uniós országok többségében az ügyészi szervezet az Igazságügyi Minisz­ térium alá rendelten működik, de van olyan ország is, ahol az ügyészség függet­ len. Az Európa Tanács is többször foglal­ kozott ezzel a kérdéssel. A legutóbbi, 1990-ben kiadott ajánlásában mindkét modellt elfogadhatónak és megvalósítha­ tónak tartja. Az egyetlen kritérium, ami e két modellt összefűzi az ajánlásban, hogy akárhol is helyezkedik el az ügyészség, a pártatlan tevékenységet mindenképpen biztosítani kell. Véleményem szerint az ügyészi szervezetnek minden információt meg kell adni a törvényalkotás számára, hogy az dönteni tudjon az ügyészi szerve­ zet közjogi státuszáról. Mekkora az érdeklődés az ügyészi pálya iránt? A végzett jogászok számára mitől lehet vonzó az ügyészi hivatás? Az ügyészi szervezet pályázataira egyre több magasan kvalifikált végzős jogász je­ lentkezik az egyetem elvégzését követő­ en, amely választási lehetőséget ad szá­ munkra, így most már tényleg a végzettek közül a legjobbakat tudjuk felvenni. Az Ügyészség igazi karrierlehetőséget kí­ nál a hozzánk jelentkező jogászoknak an­ nak ellenére, hogy ügyésszé - csakúgy mint bírává - válni az utóbbi években ne­ hezebb lett, hiszen mára ehhez már há­ rom éves fogalmazói munkaidő szüksé­ ges. Azonban ez egy kiszámítható életpá­ lya és aki kiválóan teljesít, az a lassú előre­ lépés helyett nagy ugrásokra is képes le­ het. Erre jó példa, hogy vannak fiatal ve­ zetők, 30. évükön nem sokkal túllépett megyei főügyésztől kezdve legfőbb ügyészségi vezetőig. Tehát az ügyészek között valóban igaz, hogy mindenki „a tarsolyában hordja a marsallbotját”. Az ügyészi szervezet a fiatalok számára azért is lehet vonzó, mert ez több mint egy munkahely, ez egyszersmind egy olyan fórum is, ahol csoportosan és egyé­ nileg is képezzük az ifjú jogászokat, ígyjó munkahelyi közösségek alakulnak ki. Végül egészen biztos vagyok abban — még akkor is, ha szubjektívnek tűnik -, hogy az ügyészi szervezetben lehet legin­ kább megtanulni a jogot, annak minden szépségével együtt. GULYÁS GERGELY Teljesen szétszed­ hető szerezet, leg­ pontosabb belőve, megbízható biztosí­ ték, legkezesebb for­ ma, zavartalanul mű­ ködő ismétlés, min­ den tekintetben a leg­ modernebb javított öpvédelmi fegyver. Nem tart-e a jogász-túlképzéstől? Én úgy látom, hogy bizonyos mértékig már most is jogász-túlképzés van. Ez egy viszonylagos megállapítás, mert a maga­ san képzett jogászok ma még a közigazga­ tásban, az államszervezet-rendszerben el tudnak helyezkedni olyan állásokban, ahol nagyon jól hasznosíthatóak a jogászi ismeretek. Valóban van azonban olyan ve­ szély, ha ezek az álláshelyek is telítődnek, akkor kérdéses, hogy a frissen végzett és igen nagy számú jogászság hol tud majd munkát találni. Ü ' Legújabb ismétlő-pisztolyt JClément 1909. modell .35 kai. ▼▼ ▼ Havi résziét 4 kor. ötödik oldal �Legyen igazság! Miért nem nyugodhat békében Petőfi Sándor? „El nem temettek, mint a holtakat. Nem tudni, hogy leszúrva, letiporva Vésztél-e el, vagy Isten elragadt!” (Reviczky Gyula) A történet, mellyel ezen írás foglal­ kozik, nem új keletű. Több, mint tíz éve húzódik már, időről időre újra a nyilvánosság elé kerül, hogy aztán megint megpihenjen. A Petőfi-ügyről van szó. Mint az köztu­ dott, egy, Morvái Ferenc által finanszíro­ zott kutatóexpedíció 1989-ben megtalálni vélte nemzeti nagy költőnk, Petőfi Sándor földi maradványait Barguzinban, Szibériá­ ban. A Kiszely István antropológus által ve­ zetett kutatás a professzor véleménye szerint 99%-ban bebizonyította, hogy a csontváz tényleg Petőfié. Szerinte az összes általunk ismert, Petőfire jellemző, az azonosítást le­ hetővé tevő ismertetőjel (hiányzó bal térd­ kalács, nőies testalkat, kiálló bal felső szemfog, balkezesség, stb.) megtalálható a maradványokon. Ráadásul más, írott forrá­ sok is valószínűsítik az azonosságot. A hazai médiában azonnal hatalmas tá­ madás indult meg már a felvetés ellen is. Soijáztak a vélemények: „minek megboly­ gatni a mítoszt?”, „nyugodjunk bele, hogy Petőfi Scgesvárott halt hősi halált”, és így tovább. Ezek a vélekedések szinte szétrob­ bantak az indulattól, de tudományosan nem igazán tudták megcáfolni a vizsgálat eredményét. A kívülálló számára egy kö­ vethetetlen, agresszív vita bontakozott ki, amely hamar ízléstelenné vált. Jött a követ­ kező támadás: az ellentábor elterjesztette azt, hogy a talált csontváz valójában női (ez a kérdés sem oldódott meg egyértelműen - legalábbis a nyilvánosság számára). Aztán azt javasolták, vizsgálják meg azt a ránk maradt haj fonatot, mely állítólag Petőfié volt, és amely az eltelt több mint százötven évben jó párszor cserélt már gazdát. Már maga az ötlet is tudománytalan. Ahhoz, hogy 100%-os bizonyosságot kapjunk, elegendő lenne Petőfi valamelyik egyenesági rokonának egyetlen apró csontdarabkája, mellyel összehasonlítva a talált csontokat, feketén-fehéren kiderülne az igazság. A vizsgálat - mely bonyolultsá­ ga okán csakis az Egyesült Államokban hatodik oldal lenne elvégezhető - költségeit magára vál­ lalta Morvái Ferenc. Ahhoz azonban, hogy a Kerepesi-temetőben nyugvó Petőfi csa­ lád valamelyik tagját exhumálják, máig nem érkezett meg az engedély. Nem enge­ délyezte azt az illetékesek közül sem Glatz Ferenc, az MTA elnöke, sem Demszky Gábor, a főváros főpolgármestere. Nem értem: ha az illetékesek teljesen biztosak igazukban, abban, hogy a csontváz női, il­ letve, hogy az nem Petőfié, akkor miért nem járulnak hozzá az exhumáláshoz, melynek szerintük biztos kimenetele egy­ részt bizonyítaná igazukat, másrészt nevet­ ségessé tenné az időközben majdnem szó szerint halálos ellenségükké lett Kiszelyt, illetve Morváit. így a feltételezett Petőficsontok, amelyeket úgy kellett kilopni (!) Oroszországból, egyelőre dobozokban, táskákban hánykolódnak. Megalázó, még akkor is, ha az nem a költőé. Nem tudhatjuk, hogy valójában Pető­ fit találták-e meg a távoli Szibériában. De annyi biztos, hogy a nagy költőhöz, nem­ zetünk egyik legnagyszerűbb hőséhez fi­ noman szólva is méltatlan ez a hozzáállás. Zárójelben jegyzem meg, hogy szintén felháborítónak tartom azt, hogy a székes­ fehérvári királycsontok (a legtöbb magyar király maradványait tartalmazó királysíro­ kat még a török időkben dúlták fel, majd többször is megbolygatták, így teljesen összekeveredve ma már igen nehéz az azonosításuk) is fémdobozokban pihen­ nek a Nemzeti Múzeum picéjében. Mi­ lyen nemzet az, amelyik nem törődik sa­ ját királyai csontjainak rendbetételével és tisztes elhelyezésével? Bár a vizsgálat hosszú évekig tartana, és igen költséges lenne, erre nem szabadna sajnálni sem időt, sem pénzt. Ez ügyben sem történt egyelőre semmiféle előrelépés és sajnos várhatóan a közeljövőben sem fog. Valószínűnek tartom, hogy a döntésho­ zókat a félelem irányítja. Ez a félelem pedig talán önös érdekeken nyugszik. Mi van ak­ kor, ha tényleg Petőfit találták meg? Érde­ mes lenne megvizsgálni, hogy az MTA tag­ �jai közül hányán írtak tudományos munká­ kat éppen ebben a témában. Ezeknek a tu­ dósoknak bizony meginghatna szakmai hi­ telük, szavahihetőségük. Az a felvetés, mely szerint hiba lenne esetlegesen lerombolni a költő mítoszát, megint csakvédhetetlen ál­ láspont. Miért csökkenne bármennyit is Petőfi a szemünkben attól, ha kiderülne, hogy mégsem csatában esett el, hanem ha­ difogolyként elhurcolták Oroszországba, ahol még évekig élt, verseket írt, sőt újra meg is házasodott, és nem vállalta a hazajö­ vetelt annak tudatában, hogy itthon a bitó­ fa válj a? Petőfi ettől még Petőfi maradna. Az pedig, ha minden év március 15-éjén el lehetne látogatni a sírjához a temetőbe, ta­ lán még átélhetőbbé tenné mítoszát. Talán pont ez a baj. A döntéshozók ugyanis tisz­ tában vannak azzal, hogy az újratemetés, melyen többszázezer, talán millió magyar, határon innenről és határon túlról venne részt, a magyar nemzet feledhetetlen, cso­ dálatos ünnepe lenne. A történelem pedig bebizonyította, hogy ahol ekkora tömeg gyűlik egybe, és cselekszik, gondolkodik együtt, ott néha váratlan helyzetek is elő­ fordulhatnak. Azonban a mai politikai helyzet már elég stabil ahhoz, hogy ez a fé­ lelem is alaptalannak minősüljön. Lehet, hogy csak meg akarnak fosztani minket et­ től az élménytől? Ideje már szembenéznünk múltunk­ kal. Ideje beismerni, ha valamiben hibáz­ tunk, és vállalni annak következményeit. Ideje őszintének lennünk önmagunkhoz, arra törekedni, hogy az igazság derüljön ki, ne az, amit annak állítunk. Tudjuk, hogy ami a történelemkönyvekben van, az nem feltétlenül a valóság, hanem csak annyi, amit abból láttatni engednek, en­ gedtek. Néhol egyenesen hamis a köztu­ datba beivódott kép. Ez mindig így volt a világtörténelem folyamán. A folyamato­ san átalakuló Magyarországon, abban az országban, ahol máig nem szabad például Trianonról, a II. világháborúban betöltött szerepünkről, 1956-ról teljes őszinteség­ gel, nyíltsággal beszélni, még inkább szükség van arra, hogy az arra hivatott személyek az igazságot szolgálják. Még mindig nem dőlt el, megtaláljuk-e a min­ ket megillető helyünket újra Európában és a világban, ezért minden hazugság, és kicsinyes érdekek által diktált döntés so­ kat, nagyon sokat árt nekünk. Ezért lenne üdvözítő, ha végre kiderülne: vajon Pető­ fit találták-e meg 1989-ban Szibériában? A történelmi Magyarország nemzetiségei 9. Az elmúlt alkalommal tett kitérőm után szeretnék újra visszatérni eredeti témámhoz, egészen pontosan a szerb nép történetéhez, melyet a 18. század második felétől folytatok Ez tulajdonképpen a szerb nemzeti ébredéssel kezdődik, s a folyamat kezdeti része - mint minden nemzet, nép esetében valamilyen kulturális közösség meg­ teremtése, s ilyen módon összefogása volt. A pópák által használt liturgikus, óegyházi szláv nyelv ezt akadályozta, mégis már az 1794/95. évben négykötetes munka került ki Jovan Rajic ortodox szerzetes kezei alól, 1814-ben pedig Vük Stcfanovic Karadzic gyűjtötte össze a szerb népdalokat, melyek a törökök elleni bátor küzdelmüket mutatta be, s próbált szellemi egységet létrehozni. Erre az időszakra tehető a modem szerb irodalmi nyelv megteremtésének kezdete is, s ugyanő 1814-ben a nyelvtan alapjait rakta le, 1818ban pedig szótárt is készített, bár továbbra is a cirill betűs írást használták Mivel az egyház ragaszkodott a szertartásokon eddig használt nyelvhez, s a konzervatív szerb körök is ellenezték a nyelvújítást, bevezetésére csak később került sor, a 19. század közepére vált általánosan elfogadottá. A században a szerb ellenállás meg erősen függött az orosz támogatástól, bár az 1804ben kirobbant felkelés vége az lett, hogy Karadjordjcvic Bclgrádot is felszabadította a török alól, 1813-ban azonban Habsburg területre kellett menekülniük. Újabb felkelés tört ki, melynek élére Milos Obrenovic állt, megölette Karadjordjevicet cs fejedelemmé választatta magát. Az orosz - török háborút lezáró drinápolyi béke meghozta számukra az immár törökök által is elismert autó-, nómiát, 1833-ra pedig a közös határok is kialakultak, így a független szerb állam létrehozásának lehetősége is. (Még akkor is, ha a török csapatok csak 1867-ben hagyták el Bclgrádot.) 1844-ben ez konkrét formát is öltött Ilija Garasanin belügyminiszter ter­ vezetében, mely megfogalmazta az egyesíteni kívánt területek névsorát is. Az 1878-as berlini kongresszus hiva­ talosan is független államnak ismerte el Szerbiát, ami rövid időre nyugalmat teremtett a térségben, csak a két bolgár állam 1885-ös egyesülése hozott katonai konfliktust, amiből azonban a bolgárok kerültek ki győztesen - annak ellenére, hogy a szerbek indítottak offenzívát. A 20. század elején, miután a trónra Karadjordjcvic unokáját, Pétert hívták meg, miniszterelnökével, Nikola Pasiccsal együtt láttak hozzá a szerb nemzeti program további ki teljesítéséhez. 1907-ben barátsági szerződést kötöttek Bulgáriával, fegyvereket rendeltek Franciaországtól, irredenta nézeteket is terjesztettek a monarchián belül élő délszlávok körében, mire a Habsburg Birodalom 1908. október 5-én annektálta Bosznia - Hercegovinát. A viszony köztük így véglegesen megromlott. Titkos szerb társaságok alakultak (Narodna Odbrana, Fekete Kéz), melyek felforgató akciókat hajtottak végre - ennek célpontja természetesen a fent említett vitás terület volt, ahol gcrillaháború kirobbantását is tervezték. Az elkövetkezendő évek a történelemből ismert első és második balkáni háborúval teltek el, amiből Szerbia győztesként került ki, s így figyelme Bosznia - Hercegovina és a Habsburg - Birodalom felé fordult. Ennek keretein belül történhetett meg az a sajnálatos esemény is, mely az első világháború kitörését eredményezte. (Egészen pontosan Gavrilo Princip merénylete a Szarajevóban tartózkodó Ferenc Ferdinánd ellen.) A világháború után a délszláv igények azaz a Szerb-Horvát-Szlovcn Királyság igényei - túlzásnak minősültek szomszédai ez alól csak a görögök számítottak kivételnek , elsősorban Ausztria, Magyarország, Románia és Albánia szemében. Sokat nyomott a latban az a tény is, hogy Románia a győztesek csoportjához soroltatott, s így leginkább ő érvényesítethette elképzeléseit, közös határvonaluk kérdése cl is húzódott 1923-ig (ez a határvonal, illetve a vitára okot adó terület sajnos az egykor Magyarországhoz tartozó Bánságot érintette). Az eredmény összességében annyi volt, hogy Szerbia megháromszorozta területeit, lakosságát pedig megkétszerezte, Közép — Kelet Európa negyedik legnépesebb állama lett. Következő alkalommal végleg be akarom fejezni Délkelet-Európa, ezen belül is Jugoszlávia rövid történetét, a délszláv háborút már elkerülve, hiszen annak tárgyalására jóval nagyobb hely és idő kellene. Talán majd egyszer. VINCZE SZABOLCS KOLTAY ANDRÁS hetedik oldal �„Ha minden így marad, néhány éven belül nagyon sok csalódott fiatal jogász lesz” Beszélgetés Dr. Bánáti Jánossal, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökével — Az Elnök Úr egy korábbi előadásában azt mondotta, hogy a jelenlegi jogi oktatá­ si rend nem felel meg a szakma mai gya­ korlati kihívásainak. Pontosan mire gon­ dolt? — Egy alapvető problémát látok ajelenlegi jogi oktatásban, ez abból adódik, hogy a joghallgatók száma ugrásszerűen megnőtt az elmúlt években, ami önmagában véve egy nagyon helyes törekvésnek az ered­ ménye. Szeretném leszögezni, hogy elfo­ gadom azt a tételt, hogy minél magasabb legyen a felsőfokú végzettségűek aránya. Igen ám, de ezekben az években nem tu­ datosult sem a fiatalokban, sem a karok létesítéséért felelős vezetőkben, hogy ennyi jogászra, ahányj oghallgató végez az elkövetkező években Magyarországon, a szorosan vett jogi szakmában nincs szük­ ség. Szorosan vett jogi szakmák alatt ér­ tem az ügyészséget, az ügyvédséget, a közjegyzőséget, a közigazgatásban kifejezettenjogi munkakörben dolgozókat, és a cégeknél, vállalatoknál dolgozó jogtaná­ csosokat. Ez könnyen felmérhető, hiszen 3000-3500joghallgató végez évente az or­ szág összes jogi karán - 10 év alatt 30 ezer fő. Ezt továbbgondolva nincs miről be­ szélni akkor, amikor a bíróság és az ügyészség évente 100 főt tud fogalmazó­ ként fölvenni. A közjegyzőség létszámát tekintve nem játszik szerepet, marad a közigazgatás és az ügyvédi szakma, amely képtelen ennyi jogászt magába szívni. A jogi egyetemek a világon létszámukban a legnagyobb kibocsátók, hiszen ad egy ál­ talános műveltséget, a világlátásnak egy speciális aspektust, s ezen túl egy olyan logikai készséget, amely nagyon jól kon­ vertálható ezer féle más hivatásban. Jogi végzettségű személyekkel lehet találkozni a politikai életben, az újságírás területén, a gazdasági élet kulcspozícióiban, a bank­ szférában, azaz a pénzügyi világban is. Hangsúlyozom, hogy itt nem ajogi mun­ kakörre gondolok, ebből az következik, hogy ajogi oktatásnak is úgy kéne átren­ deződnie, hogy a jogi diploma egy alap nyolcadik oldal ben látnám a megoldást. Ha minden így marad, ahogy most van, akkor én attól fé­ lek, hogy néhány éven belül nagyon sok csalódott fiatal lesz, akik hosszú évekig járnak egyetemre, kapnak egy képzést, és nem fogják tudni hasznosítani a megszer­ zett tudásukat jogi munkakörben. — A gyakorlat szerint az ügyvédjelöltek döntő többsége szakosodott ügyvédi iro­ dákban tölti le a három éves gyakorlatát, ezzel kapcsolatban felmerülő probléma, hogy a szakvizsgákon a jogi gyakorlat szinte teljes területéről számot kell adni. Az Elnök Úr milyen megoldást lát erre a problémára? diploma lenne. Adott esetben a képzés­ nek valamilyen, - akárcsak egy féléves lerövidítésével kapna valaki egy jogi dip­ lomát, feljogosítván arra, hogy jogi dok­ tor, és ezzel a diplomával végzettek jelen­ tős része nem a szorosan vett jogi pályák­ ra menne, hanem a gazdasági életbe, és a maga részéről a tanulmányokat itt befe­ jezné. Aki a szorosan vett jogi pályára ké­ szül, az pedig valamilyen módon, akár az egyetemi képzés keretében folytatná még egy ideig a tanulmányait, vagy pedig a há­ rom éves gyakorlat alatt a jelenleginél szervezettebb további képzést kapna, amely sikeresebben fel tudná őt készíteni a szakvizsgára. Ez azt jelentené, hogy az egyetemi képzésben nagyobb hangsúlyt kapnának az általános jogászi gondolko­ dást elősegítő tárgyak. A túlzottan elméle­ ti szintű, tudományos igényű oktatás egy picit visszaszorulna. Tehát átrendeződne a dolog, s azt mondanám, hogy aki utána jogászi pályára készül, annak még úgyis lesz három éve a tételes jog megtanulásá­ ra, aki pedig a jogtudománnyal kíván fog­ lalkozni elméleti szinten, az még megta­ lálhatná erre a lehetőséget. Tehát én eb­ — A probléma jelenleg elsősorban a fővá­ rosban dolgozó ügyvédjelölteknél jelenik meg. Ugyanis úgy adódott az élet, hogy jelenleg a fővárosban nagyon éles a speci­ alizálódás, amely egy pozitív folyamat, hi­ szen az ügyfelek minél magasabb színvo­ nalú kiszolgálására így van lehetőség, és az ügyvéd így tudja biztosítani maga szá­ mára hosszú távon a biztos klientúrát. A jelölt szempontjából azonban ez nem biz­ tos, hogy jó tendencia, hiszen nála egyál­ talán nincs arra garancia, hogy amikor már végzett, akkor azzal a jogterülettel tud majd foglalkozni, amit három év alatt a legapróbb részletekig elsajátított. Vi­ szont van egy szakvizsga, ahol a jog min­ den területéről számot kell adni. S itt kö­ vetkezik a baj : a vizsgázó míg egy terüle­ tet magas szinten ismer, addig a többiből esetleg kevesebbet tud, mint amikor az egyetemről kikerült. Ebben a szobában, ahol vizsgáztatunk, ilyenkor derül ki az, a büntetőjogról beszélek, - hogy a vizsgá­ zó három év alatt egyetlen tárgyaláson sem volt. A rendszerváltozás előtt az ügy­ védek úgy érezték, hogy a kamarának úgymond több jogosítványa volt, mint amennyi feltétlen kellett volna, így a ’91utáni időket mindenki a szabadság jegyé­ ben éli meg. Az ügyvédek azt mondják, hogy ők alkalmazzák az ügyvédjelöltet, s a kamara ebbe a kapcsolatba ne nagyon �szóljon bele. Ennek a dolognak rende­ ződnie kell, s én remélem, hogy néhány éven belül rendeződni is fog. Ma ott tar­ tunk, hogy minden hónapban jelöltokta­ tásra kikérjük a bojtárt a munkaadótól. Ez kevésnek tűnik, s valahogy meg kell olda­ ni, hogy ajelölt azokból a tárgyakból is amelyekkel abban az ügyvédi irodában kevésbé találkozik -, szervezettebb mó­ don részesüljön további képzésben. Pél­ dául elő lehetne írni, hogy valamennyi számú büntető tárgyaláson kötelező jel­ leggel részt kell venni. Ez jelentős szerve­ zési feladatokat róna a kamarára, s ehhez a kollegáktól is kicsivel több kompro­ misszum készség szükségeltetik. Erre a kérdésre megoldást kell találnunk. —A Budapesti Ügyvédi Kamara kívánjae - akár a távoli jövőben- korlátozni az ügyvédek taglétszámát? — Nem tudjuk, s nem is kívánjuk. Nu­ merus Claususban szerintem nem gon­ dolkodik egyetlen kamarai vezető sem. Azt nem mondhatom, hogy senki nem gondol rá, hiszen 9 ezer ügyvéd van országszerte. Olyan próbálkozás nincs, hogy x létszám felett ne lehessen bekerülni a kamarába. Ezt a kérdést bizonyos értelemben az élet úgyis megoldja, mert például 15- ezredik­ nek talán mindenki rá fog jönni, hogy nincs is értelme jelentkezni. Talán ekkora létszámot el sem fogunk érni, mivel ez már teljesen irreális lenne. Tehát tényleges létszámkorlátozásban nem gondolkodunk, ilyen elképzelés nincs. — Mi a kamara véleménye az ügyvédi tör­ vény megváltoztatásáról, amelyben vizs­ gálnák az ügyvédek előéletét? — Ezzel kapcsolatban van egy írásbeli ha­ tározatunk, így viszonylag könnyű hely­ zetben nyilatkozhatom. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöksége hozott egy olyan egyhangú határozatot, amely ki­ mondja, hogy ezt a javaslatot nem tudjuk elfogadni. Ezt a véleményünket nagyon részletesen kifejtettük abban a levélben, amit az államtitkár úrnak küldtünk el. Nekem lehetőségem volt szóban is érvel­ ni az Alkotmányügyi Bizottság előtt, amely meghívott a törvényjavaslat vitájá­ ra. Azt semmiképpen sem tudtuk támo­ gatni- egyszerűen alkotmányossági okok folytán-, hogy ez a javaslat visszamenőle­ ges hatályú legyen. Ez ugyanis nemcsak azt írná elő, hogy aki ezután a kamarába kéri a felvételét, annak vizsgáljuk meg az előéletét, hanem azt is, hogy a már be­ jegyzett 9 ezer ügyvédnél utólag vizsgál­ juk meg ezt a feltételt, és akinél valami probléma merül fel, azt töröljük a kama­ rai névjegyzékből. Ez a kamara álláspont­ ja szerint tipikusan visszamenőleges hatá­ lyú jogalkotás lenne. Sólyom László pro­ fesszor, az alkotmánybíróság volt elnöke a felkérésemre készített egy szakvéleményt, és teljes egyértelműséggel úgy fogalma­ zott, hogy ez a törvény alkotmányossági aggályokat vetne föl. A feltételeket lehet utólagosan is szigorítani egy hivatás gya­ korlásánál, de utólag csak olyan feltétele­ ket lehet előírni, amit elméletileg min­ denki teljesíteni tud. (Pl. ilyen volt a kö­ telező biztosítás bevezetése). Azt nem le­ het előírni, hogy valaki változtasson az előéletén. — Az Elnök Úr mit vár az Európai Uni­ ós csatlakozástól? kább néhány vidéki nagyvárosban jel­ lemző, ott is elsősorban egyetemi szék­ helyeken, ahol arányaiban sokkal többen akarnak elhelyezkedni, mint amit a vá­ ros ténylegesen elbír. Etikailag abszolút elítélem azt, hogyha egy fiataltól, egy le­ endő kollégától pénzt kér az ügyvéd, ahelyett, hogy ő fizetne egy tisztességes bért a munkájáért. Rögtön hozzátenném azonban, hogy a társadalom nagy több­ sége a piacgazdaságot akarta. A piacgaz­ daságnak bizony vannak olyan kinövé­ sei, amelyeket etikailag természetesen el lehet ítélni, de a gazdasági racionalitása nyilvánvaló. Tehát ha piacon a munka­ erő olyan nagy mennyiségben áll ren­ delkezésre, mint ma, s ezzel együtt a ke­ reslet jóval kevesebb, hát akkor érdekes dolgok alakulnak ki. Ezt elítélem, de et­ től ez a gyakorlatban sajnos még létezik. Ajövőben ez hogy fog alakulni, azt nem lehet előre tudni, de én félek ettől a fo­ lyamattól. — Pozitív és negatív hatásai egyaránt lesz­ nek. Természetesen pozitív hatása lesz an­ — Mit tanácsolna a mostani egyetemi nak, hogy ajogi kultúráknak egy ilyen ke­ hallgatóknak, a szakma mely ága rejti a veredése felpezsdíti a magyar jogi kultú­ jövőt? rát is. A magyar ügyvédek és jogászok szá­ mára is jobban ki fog nyílni a világ, — Egyértelműen nem az úgynevezett ugyankkor a „ negatív” hatás alatt értem, hagyományos jogágak azok, amelyek ké­ hogy mindenkinek fel kell majd kötnie az pesek ilyen mennyiségű jogásznak „alsóneműjét”. Gondolok itt arra, hogy munkát, és becsületes megélhetést biz­ néhány éven belül olyan joganyaggal kell tosítani. A gazdasági, a társasági, a cég­ majd megismerkednünk, ami egy hihe­ jog, a kereskedelmi jog, s ezek nemzet­ tetlen feladat lesz mindenki számára. Az közi vonatkozásai felé kell irányulni. A Európai Uniós jog „kilóra” is borzalma­ másik út pedig az, hogy ki kell választa­ san sok, a nyelvezetével is meg kell barát­ ni egy nagyon speciális jogterületet, ahol kozni. Önmagával azzal a feladattal, hogy ma talán még kevesebb a képzett jogász. összevessük a közösségi jogot a belső jog­ Például legyen az a környezetvédelmi gal, ez majd másféle jogászi gondolkodást jog, vagy a médiajog, de ezer mást is le­ fog megkívánni. Szakmailag ez egy óriási hetne még mondani. kihívás lesz, és másodsorban a belső lét­ számnövekedés mellett a határok teljes SZABÓ VIKTOR átjárhatósága után, a munkaerő szabad áramlásakor bizony számolni kell azzal is, hogy nemcsak ma­ A LEGOLCSÓBB MUNKÁSCIPÓ gyar végzett joghallgatók akar­ Szenzációs újdonság I! ++ Nagy nak ügyvédi gyakorlatot folytat­ pénzmegtakarítást jelent a svéd: ni, hanem adott esetben külföl­ diek is. ACÉLTALPU CIPŐ — Mi a véleménye az Elnök Úr­ nak arról, hogy egyes ügyvédi irodák pénzt kérnek a jelöltektől azért, hogy azok ott dolgozhas­ sanak. Ez a gyakorlat nem vet fel erkölcsi aggályokat? — Erről pletykaszinten van tu­ domásom, mint jelenség in­ ««Mr « ■>** cipM kibír. Évekül viselhető javítás és tai- ■mUs oéW&L Vízhatlan bagarlabőrból és acélbői van készítve, Vlselete és egészséges. mert a lábat szárazon és «cyenletesen melegben tartja. Gnz> Salk«4ékBak, Ipari, mezei inonká«aiurak, Mayászekaak stb. nclkü«tsbetctien.. Rendelésnél a -Jáb kosszá :c«Btiméterekbcn vagy a •tpőazám megadandó. * — Párja a . koma. Szállítja utánvéttel vscva pénz-előzetes beküldése «MUelt a magyarországi főraktár: Siti N UVH ti njdonsáflokat terjeszti vállalat Bud^pest, VI. kér., VjlmM esászár-ut 19. sz. kilencedik oldal �Budapest, te csodás! Képzelt utazás 1901 Budapestjén 1901-et írunk. Egy új évszázad kezdete. Az utókor majd úgy hívja ezt a kort: „a boldog békeidők”. És boldogok is vagyunk. Ismerjük hibáinkat. Tudjuk, hogy az országban még mindig sok ember nyomorog. Nem is sejtjük azonban azt a tragédiasorozatot, mely ebben az új században sújtani fog minket talán a mi hibánkból is. Tisztában vagyunk azonban azzal, hogy Magyarország jó úton jár. Gyarapodik, saját erejéből teremti meg magának a i ólétet, mely egyre több és több ember mondhat magáénak. Életkép a híres Centrál-kávéházból Tavaly temették el Munkácsy Mihályt, a legnagyobb magyar festőt. Én is ott men­ tem a tömegben, mely a Hősök terén fel­ állított ravataltól a Kerepesi úti temetőig kísérte. Az Erzsébet körút egyik házának erkélyén megláttam az idős, fehér szakállú Jókait. A maga módján ő is elbúcsúz­ tatta a nagy embert. Jelenleg pedig már mindenkit a közel­ gő választások foglalkoztatnak - állítólag ismét a Szabadelvű Párt a legnagyobb esé­ lyes. Ha a Dunaparton sétálok, látom az épülő új Országházat, kicsit távolabb a még szintén beállványozott Erzsébet-hidat. Tényleg szép lesz, ahogy ígérték. Ma olvastam az újságban, hogy Milánóban meghalt Giuseppe Verdi, Stockholmban pedig a svéd király egy újonnan alapított kitüntetést adott át, úgy hívják: Nobel- tizedik oldal díj. Mi végre megint egy újabb díjat alapí­ tani, nincs még elég belőlük? Ok tudják. Nekünk csak az a fontos, hogy Magyaror­ szág halad tovább a maga útján. Az ország ékköve pedig Budapest. A város, mely rohamosan fejlődik. Az el­ múlt huszonöt évben lakossága meghá­ romszorozódott, épületeinek száma a kétszeresére nőtt. Természeti adottságai, épületei, sokszínű kultúrája, lakosságának száma akármelyik világvároséval vetek­ szenek. A budapesti polgárok egytőlegyig büszkék városukra, és azt hiszem, van is mire büszkének lenniük. A társasági élet színhelyei a kávéházak és a vendéglők. Délutánonként néha, ha nem túl nagy a forgalom, a tulaj megen­ gedi, hogy egy félórácskára beüljek a Há­ rom Hollóba és igyák egy feketét. Az Andrássy úton áll, nem messze a laká­ sunktól, egyébként mostanság Pest egyik legfelkapottabb kávéháza. A szomszéd asztalnál gyakran tűnik fel egy ideges fia­ talember. Néhány év múlva meglepve is­ merem fel fotográfiáját az újságban: Ady Endrének hívják, költő. Szeretek végigsétálni az Andrássy úton. Azt mondják rá, ez a magyar Champs-Élysées. Lehet, nem tudom, még nem jártam Párizsban. De tényleg szép. A lányok odavannak érte, ha titokban elviszem őket sétálni az Okto­ gontól a Hősök teréig. Néha-néha még mesélek is nekik a téren felállított szob­ rokról. Csodálkozva hallgatják Szent István vagy éppen Könyves Kálmán le­ gendáját. Szegény anyám sóhajai ellenére néha­ napján elmerészkedek a kétes hírű Ta­ bánba is. Rengeteg ott az olcsó és jó kis­ kocsma. Nem árt egyszer-egyszer kirúg­ ni a hámból barátaimmal. Egy nehéz nap éjszakáján édes a mulatás egy kancsó bor mellett. Istennek hála, drága jó apám megte­ remtette a család anyagi biztonságát: ne­ kem és öcséimnek már kizárólag a tanu­ lással kell törődnünk. Nővéremnek pe­ dig csak a megfelelő férj kiválasztásával. Ahogy gyakran hallom apám szájából az ajtón kiszűrődő beszélgetések során, ha vendégeket fogadunk: immáron mi is “a polgárság tagjai vagyunk”, “manapság végre már megbecsülnek minket is”, meg csupa ilyesmi. Igen, megbecsülnek minket. De ki ne becsülné meg a tisztes­ séges munkát? Igaz, az arisztokrácia pa­ lotái még nem nyíltak meg előttünk, de az igazat megvallva nem is vágyom közé­ jük. Vidáman megvagyok nélkülük is. Ok csak igazítsák el az ország dolgait, amíg azok jól mennek, nincs okom pa­ nasszal élni feléjük. Az élet olyan egyszerűnek és boldog­ nak látszik. Kinek fordulna meg a fejében az, hogy száz esztendő elteltével egy egé­ szen másik világot élünk majd? KÚRÁN ANDRÁS �A kivégzés életet menthet Egy tanulmány szerint kivégzésenként átlagosan 18 ártatlan ember menekül meg a haláltól az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államokban minden korábbi­ nál hevesebb vita folyik a halálbüntetésről. Az ellenzők és a támogatók tábora közti fcszültég felerősödéséhez hozzájárult idén júniusban az oklahomai robbantó Timothy McVeigh és a drogcézár Juan Raul Garza kivégzése, rájuk ugyanis az állam szabta ki a halálbüntetést - 1963 óta először. Az ifjabb George Bush első európai út­ ján is előkerült a téma, amely többszörösen is kényes az amerikai elnök számára; az Egyesült Államok egyike annak a tíz állam­ nak, amely nem írta alá 1999 áprilisában az ENSZ Embeijogi Bizottságának a kivégzé­ sek eltörléséről szóló rendeletét, maga Bush pedig megválasztása előtt Texas állam kormányzója volt, ahol a halálbüntetés 1976-os visszaállítása óta elrendelt összes kivégzés egyharmadát végrehajtották. Ohióban pedig vallásos konzervatív tör­ vényhozók egy csoportja hitére hivatkozva indítványozta a halálbüntetés eltörlését. Az Amerikai Egyesült Államokban 1608 óta hajtanak végre kivégzéseket. Az utolsó nyilvános kivégzésre 1936-ban került sor, azóta a halálos ítéletek végrehajtása kizáró­ lag az állam által kijelölt szemtanúk előtt történik. A legtöbb kivégzésre az 1930-as években került sor; évente közel 200-szor hajtottak végre halálos ítéletet. 1972-ben az állam alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést, de a moratóriumot 1976ban feloldották. Jelenleg 38 állam él a halál­ büntetés jogával, ebből 34-ben halálos in­ jekcióval végzik ki az elítélteket. Már csak két államban - Alabama és Nebraska - hasz­ nálnak kizárólag villamosszéket. Jelenleg közel 3500-an várnak sorsukra a siralom­ házban. A bűnügyi és igazságügyi statisztikákat elemző Iáin Murray úgy látja, a jelenlegi légkör alaposan próbára teszi a halálbünte­ tést támogatók érveit. Indokrendszerük alapját, mely szerint a halálbüntetés igazsá­ gos, az ellentábor azzal a felvetéssel próbál­ ja kikezdeni, hogy a kivégzettek között ár­ tatlanok is vannak. Bár a halálbüntetés 1976-os visszaállítá­ sa óta az Egyesült Államokban ténylegesen ilyen jogi balfogásra nem derült fény, ennek elméleti lehetősége is elég volt ahhoz, hogy egyes államokban fontolóra vegyék mora­ tórium elrendelését a halálbüntetésre (Illinoisban meg is tették). Azt az érvet, hogy a halálbüntetés leg­ alább megakadályozza a gyilkost újabb gyil­ kosságok elkövetésében, az életfogytig tartó börtönbüntetés hívei túlreagálásnak minő­ sítették. A gyilkosokra jellemző legkevésbé, hogy újra elkövetik ugyanazt a bűnt - bár tény, hogy előfordul. Erre jó példa Lcroy Schmitz esete, aki 11 évet ült egy massachusetts-i börtönben, mert megfojtotta barátnőjét, majd 1999 jú­ niusában Montanában hasonló módon vég­ zett feleségével. De a visszaeső gyilkosok többségét nem ítélik el gyilkosságért, és ha­ lálbüntetéssel sem kell szembenézniük. A halálbüntetést támogatók legnagyobb aduja a kivégzés elrettentő hatása, amely azonban mostanában kevéssé hangzik meg­ győzően. A USA Today McVeigh kivégzé­ sének idején végzett közvélemény kutatásá­ ból kiderül, hogy a válaszadók 66 százaléka nem hiszi azt, hogy a halálbüntetés vissza­ rettentene bárkit „leendő erőszakos csele­ kedetek és gyilkosságok elkövetésétől”. Mario Cuomo, New York egykori kor­ mányzója többek között az öt gyermekét le­ mészároló Andrea Yates esetét hozza fel példának arra, hogy sok esetben a gyilkos­ ság irracionális cselekedet, ebből követke­ zően az elriasztás értelmetlen. Mások azzal érvelnek, túl kevés kivégzést hajtanak végre ahhoz, hogy visszatartó ereje lenne. Egészen mostanáig azok, akik a kivégzés visszarettentő hatásában hisznek, híján vol­ tak a nézeteiket alátámasztó ütőképes bizo­ nyítéknak. A hetvenes években a neves közgazdász, Isaac Ehrlich e témában vég­ zett kutatása jelentős elrettentő hatást mu­ tatott ki, ám, mint Murray írja, tanulmánya a jelenlegi vitában nem mérvadó, mivel megállapításai 1972, vagyis a halálbüntetés felfüggesztése előtti adatokon alapulnak. De a halálbüntetést támogatók számára megérkezett a segítség. A Georgia állambe­ li Emory University három közgazdásza, Hashem Dezhbahsh, Paul Rubin és Joanna Mehlhop Shepherd idén januárban tanul­ mányt jelentetett meg ,Van-e a halálbünte­ tésnek elrettentő hatása? - Új bizonyíték esküdtszék! adatok alapján” címmel. Vizs­ gálataik eredménye meghökkentő. Minden egyes kivégzés csökkenti a gyilkosságok számát: legkevesebb nyolc, legfeljebb hu­ szonnyolc - vagyis átlagosan tizennyolc emberéletet ment meg közvetve. A szerzők matematikai módszerrel azt vizsgálták, milyen hatással vannak bizonyos tényezők, mint a letartóztatás valószínűsé­ ge, a halásos ítélet kiszabásának, valamint a halálos ítélet végrehajtásának esélye, a gyil­ kossági ráta alakulására. Számításaik azt mutatták, hogy a kivégzés eshetősége az a tényező, amely leginkább mérséklőén hat a gyilkosságok számára. A számításoknál 3054 megye 1977 és 1992 közötti adatait vették figyelembe. Számos külső tényező is növeli a gyil­ kossági rátát. Ezek közé tartozik a kábító­ szer csempészet, a fegyverek beszerezhe­ tősége, vagy a potenciálisan erőszakra haj­ ló fiatal férfiak száma. A tanulmány készí­ tői ezért egyenletükben bevezettek egy olyan elemet, amely tartalmazza ezeket a külső tényezőket. Beszámították a bűnügyi kategóriák kö­ zül a tettleg bántalmazás és a rablás rátáit (mivel ezek néha gyilkossághoz vezetnek), továbbá a jövedelmi és a jóléti szinteket, a népsűrűséget, hat demográfiai kategóriát fajok és nemek szerint, a fegyver tartókat tö­ mörítő szövetség, a National Rifle Asso­ ciation tagságának számát, valamint néhány országosan is vizsgált tendenciát, mint pél­ dául az erőszak térhódítását az amerikai popkultúrában. Mindezek mellett külön változóval jelölték az összes egyéb esetleges tényezőt. Végkövetkeztésük elemzésekor Murray megállapítja, hogy ez a tanulmány Ehrlich korábbi munkájának megfelelően finomí­ tott, naprakész folytatása, amely azonban még mindig nem elég meggyőző ahhoz, hogy végső érv legyen a halálbüntetés tá­ mogatóinak kezében. „De az eredményül kapott számadatot még a halálbüntetés legelkötelezettcbb ellenzői sem hagyhatják fi­ gyelmen kívül” - írja Murray. NEITTMÁSSZ tizenegyedik oldal �Még egyszer a nyelvvizsgákról — Egy jogintézmény története intézményünk történetében — Petőfi sítja, négyes metró, az Országgyűlés létszámának csökkentése, az adatvédelmi biztos személyének kérdése. Csupán néhány azon szakállas viták közül, melyek már hosszabb-rövidebb ideje zajlanak a magyar közvélemény előtt. Melyekbe már rég belefáradtunk mindannyian, és melyekről már nem is szeretnénk beszélni. Valahogy sikerült elérni oda, hogy már nem is igazán érdekel senkit, hogy miként, de tegyünk már pontot örökzöld vitáink végére. Kicsiben ugyan, de valahogy így érzünk a Pázmányon is egy bizonyos kérdéssel kapcsolatban, nevezetesen az örökké fel­ fellángoló nyelvvizsgavitával. Noha a fen­ ti példákhoz nem mérhető, látszólag tényleg bagatell ügyről van szó, ráadásul már mind az oktatók, mind a hallgatók könyökén jön ki, mégis úgy érzem, mu­ száj róla beszélni, mert a rendelkezésünk­ re álló statisztikák alapján igen sokakat érint. A kiindulópont talán egy induló fiatal jogi kar, mely igen kemény akadályokkal kell, hogy szembenézzen. Ezért mindent elkövet, hogy valamivel többet nyújtson hallgatóinak, ennek pedig nyilván ára van, többet is követel meg tőlük. így születik a döntés, hogy a záróvizsgára bocsátásnak két nyelvvizsga a feltétele. Az alapító év­ folyam azonban komoly generációs prob­ lémával küzd: nagy részük még oroszul tanult, későn és nehézkesen indult be a nyelvoktatás az új szelek beköszöntekor. Szélsebesen közeleg a záróvizsga, itt-ott meg még hibázik egy-két certifikát, ezért a Kari Tanács nagylelkű gesztust gyako­ rolt, a két nyelvvizsga követelménye átke­ rült a TVSZ 23.§-ából a 27.§-ba, azaz a záróvizsgára bocsátás feltételéből az okle­ vél kiállításának feltételévé vált. Boldog­ ságra minden oka megvolt tanáraink ked­ venc évfolyamának. Elvégre szép nyu­ godtan lerakhatták a záróvizsgájukat, az­ tán érdekükben állt minél előbb pótolni lemaradásukat a nyelvtudományok terü­ letén. Hogy szegények nehogy lemaradja­ nak a doktorrá avató ünnepségről, újabb engedmények születtek: lektorátusi vizs­ ga stb. Ekkorra egyébként megszűnt a „Rigó utca” monopóliuma is, így egyre több magániskola szerezte meg az akreditációt a bizonyítvány kiadására. Közben megszületett egy, ajogi felsőokta­ tizenkettedik oldal tás egyes kérdéseit szabályozó, válva várt kormányrendelet, mely kimondta, hogy a jogi diplomának feltétele egy középfokú, államilag elismert nyelvvizsga. Ez újabb bizakodásra adott okot azok számára, akik még a fentiek alapján jelentősen engedé­ kenyebb feltételeknek sem tudtak megfe­ lelni. „Ha itthon zajlik olyan eljárás, melyben idegen polgár is érintett, úgyis kötelező tolmács igénybevétele... ha meg nemzetközi jogász akarsz lenni, a két kö­ zépfokú úgysem elég semmire!” - mond­ ták ők. De mivel e kérdésben az intézmé­ nyi autonómia érvényesül, azt nem csor­ bítja a jogszabály, mely csak a minimumot írta elő, maradt tehát a kettő. Ekkor jött a Kari Tanács hírhedt, 2001. évi februári ülése. Itt született meg többek között az a döntés, melynek értelmében a kérdés ismét visszaköltözött a 23.§ alá, va­ gyis az oklevél kiállításának feltételéből újfent a záróvizsgára bocsátás feltétele lett, két hónappal azok megkezdése előtt. Ek­ kor hangzott el Kilényi Géza Professzor Úr elhíresült figyelmeztetése: „Ajátéksza­ bályokat menetközben megváltoztatni nem ildomos.” így hát újabb átmeneti en­ gedmények születtek, például jelentkez­ hettek záróvizsgára olyanok is, akiknek csak az első volt meg, de egy héttel az utol­ só záróvizsga előtt be kellett mutatni a má­ sodikat is, stb. Ezekből rögtön értelmezési problémák születtek: Varga Csaba Profeszszor Úr a Kari Tanács májusi ülésén felve­ tette, hogy vajon alkalmazhatóak-e a ked­ vezmények azokra az ötödévesekre, akik esetleg csak az utánuk következő évfo­ lyammal együtt fognak végezni. A nyelvvizsgapiac fent említett liberali­ zációjával, a megsokasodott magániskolák széles kínálatában lehetőség nyílt például a különböző roma nyelvekből akár hathetes kurzusok után a középfok megszerzésére. Arról nem is beszélve, hogy a XX. század­ ban egy lengyel tudós által kifejlesztett, mesterséges eszperantó nyelvből már évekkel ezelőtt is igen egyszerű volt meg­ ütni a mércét. Mint azt pedig mindannyi­ an tudjuk, a hallgatói leleményesség nem ismer határokat... Mivel nem volna túl szerencsés a roma kisebbség nyelveit ki­ zárni épp a mi Karunkon, melyet egy a ba­ rátai által TGM-nek becézett filozófus, mint “szélsőjobboldali pártfőiskolát” em­ leget a Népszabadság hasábjain. Ezért hát a Tanulmányi Dékánhelyettes Úr kiadott egy körlevelet, mely pozitívan egy taxatív felsorolásban tartalmazta az elfogadandó nyelveket. Támadni természetesen ezt is lehetett: miért nincs köztük a héber, ha az arab igen, miért maradtak,ki a baltikumiak, ha az ukrán bekerült, miért hiányzik egykettő a 13 hazai kisebbségé közül... A kazuisztika csapdája elkerülhetetlennek lát­ szott. Megszületett hát a döntés: az egyiket az öt nagy nyugati nyelv vagy az orosz kö­ zül kell letenni. A másodikat pedig a Dé­ kán vagy a Dékánhelyettes egyedileg fogja elbírálni. Vagyis akkor hol tartunk? Nem, azért nem ugyanott. Nincs kényes lista, nincs támadási felület, és talán csak remél­ hetjük, hogy az egzotikus nyelvek kora le­ járt. Érdemes elgondolkodni Bánrévy Gá­ bor Professzor Úrnak, a Nemzetközi Jogi Intézet vezetőjének a szavain, aki több éven keresztül töltötte be a tanulmányi dékánhelyettesi posztot, és ez idő alatt igen sok hallgatóval, valamint a legkülönfélébb esetekkel és problémákkal találkozott, és aki arra hívta fel legutóbb a Kari Tanácson jelen lévők figyelmét, hogy vajon az-e a cé­ lunk a két nyelvvizsga megkövetelésével, hogy a hallgatók mindenképp felmutassa­ nak két valamilyen papírt, vagy hogy olyan nyelveket beszéljenek, melyek egy jogász számára hasznosak lehetnek. MÁNDICS BOTOND U.i.: Mielőtt a Tanulmányi Osztály részé­ ről engem is azzal vádolnának meg, hogy csupán személyes indíttatásból írtam meg a cikket: ’97 óta rendelkezem két „nyugati nyelvből” szerzett nyelvvizsgával. �Zoón politikon helyett Pom-Pom? A közelmúltban felmerült, hogy a politi­ kának, illetve politikusok, politikához kö­ zel állók meghívásának nincs helye az egyetemen. Miért kellene a politikát száműzni? Hiszen Arisztotelész zoón politikonja természetes képességeinek és hajlamainak kibontakozását a városállami létben látja kiteljesedni. Az ember rá van utalva a közösségre, amelyben él - legyen az polisza, Alma Matere, avagy országa akár -, ezért gondolkodik annak javáról. Természetesen határt kell szabni a politi­ kai csatározásoknak, nem szabad, hogy az egyetemi közélet ennek áldozatául essék. Éppen ezért tiltja hatályos jogunk a parla­ menti pártoknak az oktatási intézmények­ ben történő jelenlétet. Itt merül fel az újabb kérdés: Mi a poli­ tika, hol húzódnak annak határai? Politika­ elméletet oktatók közül néhányan olyan nézeteket vallanak, miszerint emberi lé­ tünknek minden mozzanata politikai ha­ tással bír. Az, hogy „forint-szavazatainkat” mire adjuk, hogy hol szórakozunk, sőt még az is, hogy melyik egyetemre járunk! Nem osztom ezt a szélsőséges nézetet, de biztos vagyok abban, hogy egyetemünkön vannak olyanok, akik nem Jobb híján” ke­ rültek ide, hanem azért mert olyan közös­ ségbe akartak tartozni, amely segít nekik teljes értékű életet élni. Rektor Úr lapunkban korábban olvas­ ható interjújában arra kért minket, hogy aktív alakítói legyünk egyetemünknek, hiszen az a miénk is. Számtalanszor hall­ hatjuk azt a közhelyet, hogy hiányzik ha­ zánkban az erős civil szféra, mindent a pártok alakítanak. Szükség van keresztény értékeket valló közéleti személyiségekre, mind a politikai, mind a civil szférában, de politika nélkül az egyetemen elég ne­ hezen tud az ember személyisége ebbe az irányba „kifejlődni”. A választások közeledtével személyes kötelességünknek tartom, hogy megfele­ lően tájékozódjunk a politikai palettáról és nyugodt lelkiismerettel adjuk le szava­ zatunkat. Erre pedig nem tudok jobb ke­ retet, mint hogy a politika résztvevőitől természetesen súlyuknak megfelelően — első kézből, előadásaik révén kapjunk in­ formációt. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy a média áttételén keresztül nagyon sokszor deformálódik az eredeti üzenet, sőt sokan tudatos politika — alakító szán­ dékot is felfedeznek egyes esetekben. Sokszor hallhatjuk: Ti vagytok a jövő, majd ti másképpen, jobban csináljátok, amit a mi nemzedékünk elrontott. Szeret­ nénk. De ha Pom-Pom módjára az iskola előtt kell hagynunk zoón politikon létün­ ket, nem példamutató értelmiségi és köz­ életi személyek válnak belőlünk, hanem a múlt skizofrén létformáját kell újraélnünk. E sorok írója reméli, hogy a felmerült kérdésekre - amelyek nem csak sajátjai választ kaphat. Hiszen a párbeszéd révén tanulhatunk és mi ezért választottuk ezt a katolikus egyetemet. SZABÓ PÉTER A Birodalom visszavág — helyzetelemzés a másodéves előadóban — Szokatlanul nagy mennyiségű, többször pontosított plakáttal felvezetett vitaestre került sor Karunkon, az Egyetemes Jogtör­ ténet Tanszék szervezésében, október 18án. A téma: az afganisztáni események. A meghívott vendégek három szempont sze­ rint tekintettek vissza az elmúlt hónapra. Pachmann Péter a TV2 külpolitikai tu­ dósítójaként a médiát „képviselte”. A tér­ ségben szerzett tapasztalatait videofelvéte­ lekkel illusztrálta. így látható volt extázis­ bán tüntető tömeg, lebombázott utca, sebe­ sültekkel teli kórház, háborús biznisz. Utóbbi lehetőségét neki is felajánlották: megfelelő pénzért levegőbe lövöldöző af­ gán katonák, mint originál háborús háttér, kényelmes tudósítók számára. Említett egy felmérést, amely szerint az Egyesült Álla­ mokban, a megkérdezettek 80%-a nem tudta, hol helyezkedik el Afganisztán. Politikusi minőségben elemezte a történ­ teket Körösi Csaba, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára. A világ vezető hatal­ ma másként éli meg ezt a konfliktust hangsúlyozta. Megváltozott a fegyver fo­ galma: ezután már repülőgépet is jelenthet. Álláspontja szerint a terroristák támadása nem a globalizáció, vagy éppen, a szegény­ gazdag ellentét, hanem hatalomféltés miatt történt. Oszama bin Ladcn ki akaija szorí­ tani az USÁ-t és minden más hatalmat a térségből. Látta az USA sokat emlegetett és a széles nyilvánosság számára hiányolt bi­ zonyítékait, amikről nem kívánt nyilatkoz­ ni, de meggyőzőnek tartotta azokat. „Ez a történet rólunk is szól.” - mondta. Említést tett a magyar kormány készülő „segélycso­ magjáról”: várhatóan magyar élelmiszerek­ ből, illetve a menekülttáborok infrastruk­ túrájának kiépítésében vállalt részvételből áll majd. Reményét fejezte ki, hogy a diplo­ mácia, a hírszerzés, a gazdasági szankció, és a katonai erő együttesen megoldásként szolgálhat a helyzetre, de egyetértett abban a mellette helyet foglaló két társával, hogy a terrorizmus nem szüntethető meg. A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye­ temen tanító Dr. Matus János biztonság­ politikai szakértő következett. Felvázolta a nemzetközi élet jelenségeinek háromfajta értelmezési módját: moralista, a nemzet­ közijogra épülő, és realista/politikai kate­ góriát különböztetett meg. Sajnálattal mu­ tatott rá az első kettő helyességével szem­ ben az utolsó célszerűségére, az államok nemzetközi kapcsolataira tekintve. Szep­ tember 11. előzményei közé sorolta a globalizációs tüntetéseket, a közel-keleti békefolyamatok akadozását, és a dél-afri­ kai széleskörű konferenciát. Ezek mind hozzájárultak az USA-ellenes érzelmek­ hez, talán úgy gondolták a terroristák, hogy ez az alkalmas idő a támadásra. Ki­ emelte a helyzethez való nehéz alkalmaz­ kodást a hadsereg szempontjából is: az el­ lenségnek nincs diplomáciája, nem lehet vele tárgyalni, nem tudni, hol van. Vége­ zetül, a kollektív javak közé sorolta a nem­ zetközi pénzügyi rendszer normális mű­ ködését, aminek fenntartásában nyílván nagy szerep jut az Egyesült Államoknak, de ha e rendszer sérül, az minden ország­ ra kihat. Az események lényegét illetően sok újat nem nyújtott, ám a rendkívül sok feltett kérdéssel élvezetessé vált rendezvény iga­ zolta Zlinszky János Prodékán Úrnak, a megnyitóban elmondott szavait: „Ráébred­ ni a problémára, már elég az induláshoz.” SZAMOS MÁRTON tizenharmadik oldal �Bálok, bulik, megújuló TVSZ — Lendületben a HŐK — A magamfajta szerkesztő néha kényes helyzetben van. Két irányból is szoron­ gatják: egyfelől a HÖK-ösök olykor eszé­ bejuttatják, hogy az ítélet bizony a Hall­ gatói Önkormányzat lapja, így nem kéne ellenük hangolni a diákságot egy-egy sze­ rencsétlen megfogalmazással vagy gúnyos iróniával, arról nem is beszélve, amikor „miért nem készül velem interjú, ha a másik HÖK-össel igen?”-típusú kérdése­ ket szegeznek nekem. Másik oldalon vi­ szont a hallgatók gyakran azt vetik sze­ münkre, hogy a lap elsősorban hozzájuk szól, s nem egyfajta „HÖK-ösökről HÖK-ösöknek magazin”, ráadásul a Hallgatói Önkormányzat úgysem csinál semmit, és különben is, ők érdeklik az ol­ vasókat legkevésbé. Kettős adósságot pró­ báltam ezúttal törleszteni, megadva a le­ hetőséget választottjainknak, hogy megncc'rnL' f rrx 1 1 i n Vvviuinx. vi vumviiy virwt, tvivvuwi, elképzeléseiket, közben olvasóink infor­ mációéhségét is csillapítani olyan kérdé­ sekben, amelyek érdekesek lehetnek szá­ mukra (is). Szabó Tibor gazdasági alelnök elmond­ ta, hogy a Kari Tanács elfogadta a TVSZnek a hallgatói juttatásokról szóló fejezet módosítására irányuló javaslatát, így a jö­ vőben sávos rendszerű ösztöndíjak lesznek nálunk is, mely az évfolyamátlag felett mindenkinek járna, igénylés nélkül. Evfolyamátlagról azonban egyelőre nincs tudo­ másuk, és arra kér mindenkit, hogy ne is bombázzák kérdéseikkel, amíg nem ren­ deződött az összes kérdés, hiszen egyéb szabályok megváltozása miatt módosítani kénytelenek több pontban is korábbi javas­ latát. A jövőben például több juttatásra is jogosultak a határon túli hallgatók is. Hódy Gábor rendezvényi alelnökkel együtt beszámoltak az egyébként lapzár­ tánk után megrendezésre kerülő gólyabál szervezéséről is. Az utolsó pillanatban szakadt nyakukba a feladat, miután a ko­ rábbi rendezvényi alelnök nem sok konk­ rét lépést tett az ügy érdekében. Somlai Attila, HÖK-elnök 7-én, szerdán kapott egy telefonhívást a piliscsabai campusról: a létesítmény vezetője afelől érdeklődött, hogy másnap számíthatnak-e a joghallga­ tizennegyedik oldal tók gólyabáljára... Ezzel együtt sikernek értékelték, hogy megkaptuk az Iparművé­ szeti Múzeumot a gólyabál színhelyének. A Rendezvényi Bizottság azonban nem állhat itt meg: idén is megrendezésre ke­ rül a tavaly nagy sikert aratott felező buli, mely természetesen nem csak a harmad­ évesek bulija, noha az ő tiszteletükre szól. A helyszín várhatóan az E-Klub vagy az egykori E-Play lesz, az időpont pedig elő­ reláthatóan a téli vizsgaidőszakot követő szorgalmi időszak második hetén, csütör­ tökön. Még a böjti időszakot megelőzően (egy katolikus egyetemen ez magától értetó'dó') kerül megrendezésre a jogász bál, mely­ nek az Óbudai-sziget egyik vendég­ látóipari egysége adna otthont. - Higgyétek el, nem olyan, amilyennek elsó're tűnik, láttam a képeket. (M.B.) Nyáron pedig hagyo­ mányteremtő szándékkal rendeznék meg a végzősök bálját. Somlai Attila megnyugtatta a minden bizonnyal forrongó kedélyeket a IV évfo­ lyam levelező tagozatán: nem fog sor ke­ rülni időközi választásra Poldauf Gábor lemondása után, mivel mindössze 150160 levelezősnek sikerült beiratkoznia, így a szabályok értelmében Mile Attila egyedül is elláthatja képviseletüket. Sokadszorra is felhívta diáktársai figyelmét — ezek szerint van, amit nem lehet eléggé hangsú­ lyozni (M.B.) - hogy ne próbáljanak alá­ írásokat, de még dátumokat sem hamisí­ tani, mert biztos a lebukás. Ismét több fe­ gyelmi eljárás van folyamatban karunk egyes hallgatóival szemben indexhamisí­ tási ügyek miatt, miközben újabb és újabb esetekre derül fény. Tényleg nem éri meg... Több pontban is módosítás alatt áll a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat. Jövőre bevezetésre kerül nálunk is a kreditrend­ szer, mely azonban felfutó rendszerben fog történni, vagyis a mostani évfolyamo­ kat nem érinti. Vitatott, hogy a jelenlegi elsős évfolyamnál mi alapján fogiák meg­ állapítani a finanszírozás módját (állami­ lag támogatott vagy önköltséges), ugyanis a beiratkozásukkor hatályos szabályok nem szóltak a vonalnak a rangsor alapján történő megvonásáról. így Dékán Úr és Rektor Úr értelmezése szerint a státusz 5 éven keresztül változatlan maradna. Az eddigi gyakorlat miatt egyébként rengeteg kritikát kapott a Kar, többségük a jogbiz­ tonságra hivatkozott. Sokan problémá­ jukkal a minisztériumhoz fordultak... A jövőben pedig megszűnne az önköltséges képzés nappali tagozaton, de ez az eddig felvette két már nem érinti. A képviselők a fenti értelmezést alkalmazva szeretnék el­ érni, hogy szintén a beiratkozásunkkor hatályos szabályok értelmében három (szigorlatok + záróvizsgák + szakdolgo­ zat) és nem két(szigorlatok + záróvizsgák és szakdolgozat) tényező átlagából szá­ mítsák ki a diploma minősítését, mivel a 2000-es TVSZ módosítás aránytalan hát­ rányt jelentett a későbbi években végző évfolyamok számára. Elmondták, hogy várhatóan megszűnik az ún. 10 ezer fo­ rintos vizsga - Nem, ez most nem az, amire gondoltok, az különben is sokkal többe kerül.. .(M.B.) - vagyis a jövőben nem le­ het vizsgázni beiratkozás, és ebből kifo­ lyólag jogviszony nélkül, még emelt vizs­ gadíj mellett sem. Úgy néz ki, van végre esély arra, hogy tényleg ne számítson az átlagba az elégtelen, ha sikeres az utóvizs­ ga. Egyelőre nem tudni, mi lesz az év fo­ lyamán elmaradt vizsgák pótlását szolgál­ ni hivatott nyári vizsgahetek sorsa. Má­ jusban, a szorgalmi időszak utolsó egy vagy netán két hetében, esetleg augusztus végén a szorgalmi időszakot közvetlenül megelőző két vagy három hét során... Ezekben a kérdésekben a Kari Tanács fog­ ja kimondani a végső szót, a terveknek megfelelően még idén, a téli vizsgák meg­ kezdése előtt, hogy az új szabályok már e szemeszterben alkalmazhatóak legyenek. Akárhogy is, mi, az ítélet szerkesztői és munkatársai természetesen ott leszünk, hogy első kézből tájékoztathassunk Tite­ ket, lelkes olvasóinkat. Nos, nem tudom mennyire sikerült... Nehéz megtalálni azt a pontot, ami mind olvasóink, mind választott képviselőink igényeinek megfe­ lel, hisz mint azt már néhányszor hallot­ tuk: mindenkinek megfelelni lehetetlen. De azért érdemes volt megpróbálni... MÁNDICS BOTOND �Két perc „Az élet szép, de én még szebb vagyok” (Rapülők) Minden emberben van valami ősi igény az ellenkező nem testalkatával kapcsolat­ ban arra a sugárzó, nagy titokra, amit úgy hívunk: szépség. A párválasztásnál ez a férfiakban erősebb, mint a - mit tegyek, ez jutott eszembe - szebbik nemben. Előbbiekben a versenyszellem is nagyobb. Ezért aztán nem meglepő, hogy kivetítve azt a nőkre, a tökéletesnek mondott külső nyomába eredve időről időre megrende­ zik az un. szépségversenyt. Ez a nemes cselekedet páratlan izgal­ makkal kecsegtet. A közönség soraiban maga a sóvárgó, kiválasztásra váró „hal­ maz” is jelen van. Az esztétikai katarzis egyre nő. Elérkeznek az eredményhirde­ tés embert próbáló pillanatai. Kiderül, kit illet a korona, a virág, a könny, és a férfi­ szem. Az emberek mindig feloszthatok két csoportra. így a szépségkirálynő megvá­ lasztása után is. Van, aki egyetért a döntés­ sel, van, aki fellebbezne (de inkább legyint egyet). Tekintve a nagy nemzetközi verse­ nyek jelenlegi outputját, a morcoskodóknak lehet több érvük. Sok­ szor „beépített szépség”-gel nyernek a ta­ karos lányok. Emellett, a zsűri szeret ked­ vezni a notórius fogyókúrázóknak. Úgy érzem, itt az ideje, hogy feltegyem a szükségszerű kérdést: vajon mi teszi széppé a nőt? Szerintem egy másik nagy titok, a természetesség. Ebbe a vidámság, a szorgalom, a gondoskodó anyai ösztön mellett belefér a kócos tincs, a makacs szeplő, még a fogszabályzó is. Ezzel fel­ vértezve jönnek szembe az utcán a gyöngyhajú, illetve angyallányok. Kicsiny hazánkban hivatalosan 1929ben választották meg először az ország szépet. Most nálunk, a Pázmány jogi ka­ rán is sor kerül erre a nemek (a harca szót szeretném kerülni) játékára. Itt, a mi üde világunkban, ahol remél­ hetőleg még nem vertek gyökeret a szép­ ségipar vadhajtásai, ahol elkerülhető a sár­ ga irigység. Majd meglátjuk. Azt is, miben áll a szépség, a természetesség. SZAMOS MÁRTON TUSNAD 2001 Az. ítélet előző számában az erdélyi Tusnádfürdőn tartott Bálványosi Szabadegyetem egyik résztvevője már beszámolt arról, hogyan érezte magát a rendezvényen, milyen be­ nyomásokkal gazdagodott az egy hét során. Ebben a számban inkább a programok oldaláról közelítjük meg a témát, hogy mindenki képet alkot­ hasson arról, hogy valójában miről is szólít) ez a rendezvény. Július 22-én reggel indult el a pázmányos busz a biharkeresztesi határátkelő felé, melyen sikeresen átjutva nagyváradi és kolozsvári városnézés következett. Annak ellenére, hogy a legendásan rossz erdélyi útviszonyok terén - legalábbis a főútvo­ nalak tekintetében - örvendetes javulás volt tapasztalható, a buszút így is 13 órát tett ki első napi úticélunkig - és állandó szálláshelyünkig -, mely Csíkszereda volt. Itt a Ceausescu által felépíttetett mo­ numentális tapstér szélén álló, a diktátor jellegzetes építészeti stílusát idéző egyko­ ri Hargita szálló épületében laktunk. Az épület belsejét távozásunk után nem sok­ kal kezdték el viharos gyorsasággal átala­ kítani az erdélyi magyar magánegyetem itteni kara számára, hogy a szeptember elejei tanévnyitóra elkészüljön. Másnap, hétfőn kezdődött a Bálványosi Szabadegyetem, aznapi programjának gerin­ cét a szemináriumok jelentették, melyek kü­ lönböző tematikák alapján - néprajz, szocio­ lógia, gazdaság, média - a határon túli ma­ gyarság életesélyeit vizsgálták. Délután a kör­ nyék legmagasabb hegyének megmászása következett. Mivel a csapat nagy része most járt először Erdélyben, vagyjobban meg sze­ rette volna ismerni az itteni nevezetessége­ ket, a délelőttök általában kirándulásokkal teltek. Távirati stílusban: kedden Sepsiszentgyörgy (az egyik legnagyobb magyar város, Kovászna megye székhelye), Sinaia (királyi kastély, ez már Órománia területén találha­ tó), Pojána (a magashegyi fekvésű „román sí­ paradicsom”), illetve Brassó - esti és éjszakai - belvárosának megtekintése következett. (Az egykori szász városnak kiváló éttermei vannak - a magyar árak harmadáért.) Este el­ kezdődött az egész hetes bulisorozat első fel­ vonása a Nagyszínpad előtt. A harmadik nap volt a magashegyi túráé, a bezárt bányáiról híres bányászvárosból, Balánbányáról (melynek életszínvonalához képest Ózd Monte-Carlonak számít) az Egyeskő sziklájához másztunk fel, onnan ereszkedtünk le a havasi rétek és fenyvesek között, röpke 22 kilométert magunk mögött hagyva a Békás-szoroshoz és a Gyilkos-tó­ hoz. Este a temesvári Quo Vadis játszott a nagyszínpadon, meglepően jó színvonalon. Szerdán a parajdi sóbánya következett, majd az Erdély egyik leghíresebb üdülőterületé­ nek számító Szováta, ahol a hegyektől körül­ vett termálvizű tóban áztattuk magunkat - a néha zuhogó esőben. Este a P Mobil játszott, amely hozta a megszokott profi színvonalat. A negyedik napba csak egy gyors délelőtti program, a Bálványosvár megmászása (Id. Jókai-regény), az ottani büdösbarlag (hihe­ tetlen fíling), illetve a Szent Anna-tó követ­ kezett (ezúttal medvék nélkül), mivel dél­ után volt a Tőkés László, Németh Zsolt ne­ vével fémjelzett vitafórum, melyet a zuhogó eső ellenére is több száz ember hallgatott meg a sátor ponyvái alá bezsúfolódva. Ro­ mán részről Vasile Dincu tájékoztatási mi­ niszter jelent meg a fórumon, a kisebbségi ügyek a tárcájához tartoznak. Este az elma­ radhatatlan koncert (Ferenczi György és a H. D.) következett. Utána még volt egy közös nótázás hajnali kettő körül az egyik sátorban néhány kormányzati tényezővel, majd a szo­ kásos éjszakai út következett a szállásra. Az utolsó napon reggel a csíksomlyói búcsú­ járó helyet látogattuk meg, Tusnádon a mi­ niszterelnöki látogatás jelentette a legfonto­ sabb programot, Orbán Viktor előtte tárgyalt Kolozsváron a román miniszterelnökkel, Adrián Nastaséval. Utóbbi sajnos nem jelent meg a rendezvényen, korábbi ígéretei ellené­ re. A fórumon Markó Béla, Tóró T. Tibor és Adrián Severin vett még részt. Hazafelé még megnéztük Segesvárt, ahol külföldi tőkéből akkor kezdték el építeni az Európa egyik legnagyobb kalandparkjának szánt, a Disncyland-es alapokat kissé brutalizálva átértelmező Draculaland-et. Hazafelé az út már jóval lassabban telt, a sokrétű program, a napi négyórás alvások (és az egyéb megpróbáltatások) sokat kivet­ tek az ekkor már kissé passzív társaságból. A határon volt még némi incidens - és pár órás várakozás - mivel a buszt nem akartuk alávetni a román jogszabályok által előírt fertőtlenítésnek, és ennek a megváltási öszszegét sem igazán akartuk a helyi hatósági közegek életszínvonalának emelésére fel­ ajánlani. Végül azért csak átjutottunk, és éj­ fél körül befutott a busz Hősök terére. VIRÁG ZSOLT - KOLTAY ANDRÁS tizenötödik oldal �Ajánló Torzók (magyar film, 2001) Magyarország Oscar-dijra jelölt filmje ha ezzel a címmel találkozik mostanában az ember, bizony csak egy alkotásra gon­ dolhat: ez a Torzók. Nem vígjáték. Talán mindennél jobban kifejezi a mozi lényegét a rendező-forgatókönyvíró, Sopsits Árpád egyik nyilatko­ zata: “Nagyon szeretném, ha megrázó él­ mény lenne a nézők számára.” Ezt nem nehéz elérnie. A történet egy állami nevelőintézetben játszódik. Ott mindenki torzó. Azaz, “átvitt értelemben:...emberi élet vagy életmű, amely a halál, vagy más ok miatt nem ju­ tott el a kiteljesedésig.” - ezt a frappáns megfogalmazást le kell ide írnom (Tótfa­ lusi István: Vademecum - szokatlan sza­ vak szótára). Sérült lelkűek a nevelők, különösen a szadista módszerekre hajlamos Csapó (Mácsai Pál), de hasonlóan agresszív ter­ mészetű az igazgató (Fodor Tamás) is. Testi, de főleg lelki terror alatt tartják a bentlakó ötvenkét, 9-11 év közötti srácot, köztük a főszereplőt (Mészáros Tamás). Valamelyest enyhít helyzetükön a dikta­ túra által bebörtönzött, megtört matekta­ nár (Gállfy László), illetve ajószívű, anyai melegséggel feléjük forduló, kiszolgálta­ tott nevelőnő (Létay Dóra). Ám, az inté­ zet helye (romos, egykori kastély), és a je­ ges tél is inkább fokozza a hideg légkört. Ilyen a kor (1960) is, amelyben a film játszódik. Jelen van 1956. Jelen van a hi­ vatalos vallásellenesség. Jelen van az el­ nyomás. A magyar filmszemlén (legjobb rende­ ző, legjobb mellékszereplő), a montreáli (megosztott legjobb film, ökumenikus zsűri különdíja), illetve a berlini (Special Prix Europe 2001) fesztiválokon elnyert elismeréseken kívül Sopsits és a magyar film vajon azt a bizonyos kis, aranyozott szobrot is magáénak mondhatja majd? Értékelés: tízből nyolc és fél SZAMOS MÁRTON tizenhatodik oldal Corelli kapitány mandolinja Vademberek (2001, feliratos, amerikai romantikus film) Jókedvűen mosolyog a járókelőkre Cser­ halmi György a film plakátjáról. Van rá elég oka. Ismert, népszerű, Kossuth-díjas színész, akinek 175. (!) filmje a Vadembe­ rek. A barátságos arc azonban megtévesztő. A produkció egy drámai történetet dolgoz fel. Négy fővárosi fiatalember tettlegességig fajuló konfliktusa egy szerb matrózzal - röviden ennyi a cselekmény. Ebben a dióhéjban van szabadság, kánikula, alko­ hol, előítélet, erőszak, és egy kis erkölcs is. Ezekhez járul egy szelet Szentendre, meg egy kis dunai sziget, szép hátteret biztosít­ va a szárazföldi és vízi izgalmaknak. A rendező, Szurdi Miklós neve szinte egyet jelent az egykori Família Kft-vel. Az emtévében tíz évig vetített sorozat bizo­ nyosan mély nyomot hagyott benne. Erre utal, hogy a stáb tagjai között megtaláljuk Spáh Dávidot, mint ügyelőt (vajon mi le­ hetett a feladata?), és szerepel a filmben Xantus Barbara, egy közel felesleges mel­ lékszál erejéig. Ezúttal Kamarás Iván nem lett húzó­ ember, pedig az egykedvű, flegma srác karaktert ezúttal talán jobban alakítja, mint eddig. Nála azonban sokkal többet nyújt Cserhalmi: remekül töri a magyart szerb akcentussal, és egyébként, lubickál a vagány tengerész szerepében. Képi minőségben bizony nehéz felven­ ni a versenyt a honi konkurenciának ezzel az alkotással. A Dunakanyar természeti szépsége önmagában is páratlan, de az ügyes operatőri megoldások a látványt még megfejelik. A mű számomra szorosan kapcsolódik a mozihoz, ahol láttam. Kb. harmadosztá­ lyú hely, párhuzamos árakkal. Változatos ülőhelyek a kanapétól a fatámlás székig, érkezési sorrendben. Bölcsész és egyben klubhangulat. Mindez a multiplexek vilá­ gában. Ez a Kultiplex. A helyre külön adok egy nyolcast. Mi lehet érdekes egy csöpögős, amerikai romantikus filmben? Elsőre semmi. Sze­ relmi háromszög, forró pillantások, még forróbb jelenetek? Talán ennyi elég is len­ ne a közönségsikerhez. Az alkotók azon­ ban semmit sem bíztak a véletlenre. Meg­ nyerték a filmhez Nicolas Cage-t, vala­ mint az elbűvölően bájos, ámde nem oly szép Penelope Cruzt, aki mostanában a facér törpe, Tóm Cruise oldalán tűnik fel a magazinok címlapján. A történet a II. vi­ lágháború idején játszódik, egy festőién szép görög szigeten. Főhősünk, Corelli kapitányt és egységét helyezik ide helyőr­ ségként. A szigetlakok eleinte bizalmatla­ nok a megszálló olaszokkal szemben, de a déli népekre jellemző életstílus legyőzi ezt az akadályt is. A két főszereplő közöt­ ti kezdeti feszültség hamar átcsap min­ dent elsöprő szerelembe, és még a koráb­ bi lovag felbukkanása sem állhat az útjuk­ ba. Sőt, az ellenségekből barátok lesznek, a közös cél érdekében, a gaz és gálád né­ metekkel szemben. Akik párjuk unszolá­ sának engedve lemondtak egy akciófilm megtekintéséről, azok sem csalódnak, csatajelenet is van a filmben. ( Olyan Ryan közlegényes) A végkifejletet illetően talán nem árulok zsákbamacskát, ha el­ árulom beteljesül a szerelem, mindenki boldogan hajthatja álomra a fejét. Igazi amerikai lőve story, sok érzelemmel, csókkal és könnyel, megtekintését csak felnőtt kísérettel ajánlom. (magyar film, 2001) Értékelés: tízből nyolc Értékelés: tízből hét SZABÓZÉ SZAMOS MÁRTON �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata Pázmányos öregdiákok szövetsége Sok, a Pázmány Péter Katolikus Egyete­ men végzett egykori diák kívánsága telje­ sült az egyetem Öregdiák Szövetségének megalakulásával. Néhány gondolat az alapszabályból: - elősegíteni az egyetem szellemiségének érvényesülését a társada­ lomban - egy-egy közérdekű téma megvi­ lágítása az egyetemen művelt tudomány­ ágak nézőpontjából, s ezáltal az egyes karo­ kon és szakokon végzett tagság általános tájékozottságának növelése -, az egyetem számára szellemi, társadalmi, illetve anyagi támogatás nyújtása. E célok elérése érde­ kében a szövetség tisztségviselői rendsze­ res kapcsolatot tartanak az egyetem veze­ tőivel, s ennek keretében nem csupán az egyetemről, hanem az egyetem felé is köz­ vetítenek hasznosítható információt. így a szövetség elnöke Kránitz Mihály profeszszor, ügyvezető elnöke Kránitz Mihály, tit­ kár Schlett András - mindketten bölcsészdoktoranduszok. Őket az elnökség tagjai­ val együtt Erdő Péter püspök, rektor úr megerősítette tisztségükben. Az Öregdiák Szövetséget az egyetem sajátjának ismeri el, és a kezdeti szervezési teendőkben a Rektori Hivatal segítséget nyújt. A szövetség váija a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen diplomát szerzettek csatlakozását, nevük, címük, munkahelyük és diplomaszer­ zésük évének feltüntetésével az alábbi címen, írásban: Öregdiák Szövetség Rektori Hivatal PPKE 1088 Bp., Szentkirályi u. 28. Drótposta: rga@jak. ppke.hu. Készülőben van az Öregdi­ ák Szövetség honlapja is, amely a PPKE Interneteimén lesz megtalálható. (Új Ember) Az adózók fontosnak tartják... A katolikus egyház gazdálkodásáról A Ma­ gyar Katolikus Püspöki Konferencia képvi­ selői október 17-én - az idén második alka­ lommal - sajtó tájékoztató keretében tárták nyilvánosság elé a magyar egyház gazdálko­ dásának mutatóit. Veres András püspök, a MKPK titkára ez alkalomból köszönetét mondott annak a 356.796 állampolgárnak, akik személyi jövedelemadójukból a Ma­ gyar Katolikus Egyházat összesen 1.212 millió forinttal támogatták. A pénzügymi­ nisztérium adatai szerint az előző évhez ké­ pest 22.416 fővel többen (az összes felaján­ ló 63,6 százaléka) jelölték meg kedvezmé­ nyezettként egyházunkat. "Véres András rá­ mutatott, hogy az adatok nem tükrözik az egyházhoz tartozók számát, pontosabb tájé­ koztatást majd a népszámlálás eredményei szolgáltatnak. (Új Ember) M- KERESZTÉNYEK fe Ahogy élnek. Mosoly és könnyfér meg arcukon. Amit tesznek. Hurrikántfékez meg ezer szív. Amit várnak. A remény mustármag. Jól terem. SZ. M. PPKE-JÁK teken 18 óra a Magyar Szentek Templomá­ ban (Szigeti Szabolcs) (Infó: - A lelkészség címe: 1052.Bp. Pesti Barna­ bás utca 1., telefon/üzenet/fax: 318-56-64 - Piarista Kápolna: Pesti Barnabás utca 1., Magyar Szentek Temploma: a Petőfi híd budai hídfőjénél van a volt EXPO területen. Megközelíthető a 4-6 villamossal, illetve a 12-es autóbusszal.) Szemezés Programok - A Lelkészség! Tanács ülése: dec. 2-án, a vasárnapi szentmise után a Piarista Kápolna­ sekrestyéjében - Egyetemi oktatók lelkinapja November 17-én, szombat, IQ óra, a Magyar Szentek Templomában - Latin nyelvű szentmise November 25-én, vasárnap, 19 óra, a Piarista Kápolnában - Adventi ökumenikus istentisztelet December 6-án, csütörtök, este 6-kor a Magyar Szentek Templomában “ Jegyesiskola indul a II. félévben, jelentkez­ ni lehet máris az egyetemi lelkésznél Szentmisék Vasárnap-. - Este 7-kor a Piarista Kápolnában, előtte 6tól az Egyetemi Lelkészség Schola -ja ének­ kari próbát tart a sekrestyében - Olasz nyelvű szentmise minden vasárnap 10 órakor, a budai Kapucinus templomban (Fő u.) Szerda: - Reggel 7-kor a Magyar Szentek Templo­ mában Péntek: - Reggel 7-kor a Piarista Kápolnában, előtte 1/2 7-töl gitáros énekpróba (a szentmisék után szerény AGAPÉ) Lelki beszélgetés: - Hétfő délután 3-6, Péntek délelőtt 8-11, vagy előzetes megbeszéléssel, a Lelkészség irodájában. Bibliaóra: - Hétfő este 6-tól a Piarista Kápolnában, Dr. Jeleníts István O.Sch.P atyával - Hétfő este 7-től a Magyar Szentek Temploma Hittantermében (egyetemközi kisközösség) Dr. Pákozdi István egyetemi lelkész atyával - Ifjúsági hittan: Szerda este 7-től a Mária utca 20-ban Sebestyén Ottó vezetésével - Egyetemközi Szt.Agoston Közösség: Pén­ - "VIGÍLIA 2001/10: - A folyóiratban tanul­ ságos beszélgetést olvashatunk Fejtő Ferenc történésszel. Érdekes életút, érdekes ember. A történész, ill. a kérdező (Bodnár Dániel) dialógusa sok, értékes gondolatot ébreszthet bennünk. Olvasásra mindenképpen aján­ lott, mégha a tanár úr nem minden megál­ lapításával ért is egyet az ember. Olyan rop­ pant leegyszerűsítő kinyilatkoztatást példáiil vii, J-írxrrvr AAV/t/y Ac'yta/i kvnvfvvn ol cA^cm'ly Zita uwi v zi n ive resztény kurzus híve volt, és emellett érdeklődött a szociálpolitika iránt.”, bizonyosan nem fogad­ hatunk el, ha ismerjük Prohászka írásait, ill. tevékenységét. Az egykori püspököt egyéb­ ként sokan a XXsz. legjelentősebb, legna­ gyobb hatású magyar katolikus alakjának tartják, akitől nagyon távol állt a ’katolikusbarokk’, annál közelebb a puritán­ ság és a gyári munkás... - a NÉPSZABADSÁG október 3O.-ai szá­ ma közli „hívő értelmiségiek” egy csoportjá­ nak levelét, melyet az értelmiségi hölgyek/urak Seregély Istvánhoz, Bölcskei Gusztáv­ hoz és Szebik Imréhez, a katolikus, a református és az evangélikus egyház vezetőihez címeztek. Amikor a nagybetűs címet elolvastam („Kö­ zös lelkiismeretvizsgálatra van szükség / Ér­ telmiségiek egy csoportjának levele egyházi vezetőkhöz”) megörültem. Amikor a levelet olvastam el, akkor elszomorodtam. Amellett, hogy az iromány stílusa meglehe­ tősen kioktató, cinikus, csupán 1 megjegy­ zés: ez a levél nem az őszinte lelkiismeretvizsgálat miatt íródott meg, hanem azért mert jövőre választások lesznek. Teszem hozzá: kár, hogy nem az őszinte lelkiismeretvizsgálat volt az ihlető... (Akit a részletek is érdekelnek, olvassa el a levelet. Az aláírók névsora mondhatnók impozáns, pl.: BoórJános, Horányi Özséb, Görgey Gábor, Fejtő Ferenc, Szabó Iván, Kamarás István, Mécs Imre, Esterházy Péter stb.) tizenhetedik oldal �A mi kis Fradi-Újpestünk Mit tegyen egyjoghallgató, ha nyitott szemmel akar járni a világban? Ha társadalom­ tudományok sokaságával pallérozott szellemét a gyakorlati élet tükrében kívánja to­ vább ragyogtatni? Ha tudásszomjtól ittas lelke még újabb és újabb nagyszerű ismere­ tek és felfedezések elsajátítására sarkallja? Ha rajta akarja tartani kifinomult tapintá­ sát korunk társadalmának dinamikusan lüktető ütőerén??? Valami ég a Fradi táborban... A válasz egyszerű: látogasson ki egy vérbeli, hamisítatlan, hazai futballmeccsre!!! Nem fogja megbánni. De ha már meccs, legyen rangadó: ami Argen­ tínában a Boca Juniors - River Plate, ami Spa­ nyolországban a Barcelona - Reál Madrid, ami Olaszországban a Lazio- Roma, vagy az Internazionale - Milán, az Magyarországon a Fradi -Újpest! Vágy azt is mondhatnánk: ami Ibériában egy Roberto Carlos - Rivaldo csata, az minálunk mondjuk egy Nagy Norbert - Tokody Tibor küzde­ lem! Micsoda nevek! Micsoda küzdelem! Micsoda különbség... De elég a lekicsinylő véleményből az örökké pesszimista hozzáállásból! Nézzük azt, ami szép, ami jó, ami a miénk: az egész rangadót körülve­ vő, és azt át- meg átszövő, ezerszínű, szociológi­ ailag és filológiailag egyaránt rendkívül ingergazdag környezetet: a közönséget, a hangu­ latot. Ezt múlt hónapban, rövid idő alatt kétszer is alkalma nyílt tanulmányozni a tudósítónak, először a zöldek, másodszor a lilák oroszlánbar­ langjába látogatva, és ott olyan tapasztalatokat szerezve, amelyek ehelyütt való közreadása nem nélkülözi a tanulságot sem szakmai, sem általá­ nos emberi aspektusból vizsgálva sem. Ha a többszörös ellenőrzésen, motozáson, a számos motoros- , kutyás-, lovas- és fekvő rendőrön át végre bejutottunk a stadionba egy dolog azonnal szemet szúr: a modern hadvise­ lés szabályainak megfelelően a polgári lakossá­ got szinte már teljesen kivonták a veszélyzó­ nából. Vagyis a stadion két oldalán a két tábor tizennyolcadik oldal fanatikusai helyezkednek el, a köztük lévő szektorokban (amelyek a pálya befogadóké­ pességének 60-70% -át teszik ki) pedig ott lé­ zeng néhány statiszta, az egykori meccsre járó polgárok mai céltalan csökevényei. Már éppen elhatalmasodna az emberen a két­ ségbeesés, amikor a pályán látható gyötrődés helyett figyelme a lelátóra összpontosul, és ez­ által végérvényesen elkötelezett hívévé válik az NB I- es meccsek látogatásának: Még csak valami finom, alig észlelhető bizser­ gés futja át a szemlélőt, amikor megpillantja azt a ferencvárosi szurkolót, aki úgy kíván sza­ vainak nagyobb nyomatéket adni, hogy a kor­ látra állva „Adám kosztümben” mutat be lát­ ványos kunsztokat az ellenfél szurkolóinak bosszantására, és egyúttal társai örömére. Kicsit csalódott lehettem volna, amikor egy kalapos fiatalember, ha centikkel is, de elhi­ bázta egy vízfestékkel élénk lilára festett, hús­ boltból származó kopasztott libával a szöglet­ rúgáshoz készülődő újpesti játékost, de lássuk be végre: nem sikerülhet minden! E kis gikszerért bőséges kárpótlás a rendőrség speciális alakulatának benyomulása a szektor­ ba: ahogyan a surranok csosszanása, a gumi­ botok puffanása, diszkréten összefonódik a gázspray halk szisszenésével, és mindez elvá­ laszthatatlanul belevegyül egy igazi, kora őszi, didergős pesti alkonyatba... Tartsanak szenti­ mentálisnak a tisztelt olvasók, de vállalom: igazi férfias romantika volt ez a javából! De az igazi öröm egy a szakmájára készülő jogász számára: a retorikai finomságok, a választékos szókincs, a finoman cizellált nyelvi megoldások, a kijegecesedett stilisztikai bravúrok. Ezek túl­ nyomó többsége e keretek között idézhetetlen, de tegyük hozzá, hogy amúgy is az adott szituá­ cióban és kontextusban fejthetik ki igazán hatá­ sukat, nem pedig öncélúan kiragadva. Van azonban egynéhány dolog ami rögtön fel­ kelti a laikus, de ismeretekre szüntelenül vá­ gyó egyetemista érdeklődését, és beindítja fan­ táziáját: Ezek pedig azok a versikék, mondókák, dalok, amelyekkel a két csapat szurkolói egymáson kö­ szörülik a nyelvüket. Egyfajta különleges évődés lehet ez köztük, melynek során egyfolytában tö­ rekszenek egymásra licitálni úgy a szexuális de­ vianciák szemléletes felsorolása, mint a másik tábor családi- és etnikai hovatartozásának pon­ tos meghatározását illetően. így például: Az új­ pestiek dalban adnak hangot annak a kollektív, szilárd meggyőződésüknek, hogy valamennyi zöld fehér szurkoló édesanyja prostitúcióval ke­ reste a kenyerét /álé - álé/, édesapjuk pedig a földművelő hivatást választotta /álé/, és e felme­ nők nászából származnak a fradisták /álé/. Ezzel szemben a ferencvárosiak egy pattogó ritmusú mondókában foglalnak össze egy rövid epizódot a lila fehér fanatikusok életéből, mely­ nek tartalmi kivonata a következő: Egy (felte­ hetően korábban elhunyt) újpesti szurkolót kí­ sérnek végső útjára, miközben zúgnak a haran­ gok, és mély fájdalommal búcsúznak tőle mind a saját nemükhöz vonzódó férfiak, mind pedig azok, akik a náluknál lényegesen fiatalabb, többnyire koruknál fogva cselekvőképtelen személyeket részesítik előnyben érzelmi téren. A versike jövendölése szerint azonban ha még egy lila hívő búcsúzik el az élők sorából, akkor érte már e speciális személyi kör se hullajtson könnyeket, csak az újpesti szurkolók azon cso­ portja akinek tagjai földműveléssel, állatte­ nyésztéssel hivatásszerűen foglalkoznak, és akik egyébként azonosak a növények földfelszín alatt elhelyezkedő tápanyagfelvételre specializá­ lódott szervével /álé-álé-álé-álé-ó/. Végül, jogászi gondolkodásunk nem mehet el szó nélkül amellett a vagyon elleni bűncselek­ mények körében tett kollektív, egybehangzó beismerő vallomás mellett, amely a Megyeri úti mérkőzés második félidejében hangzott ugyan el, de csak valamilyen rejtélyes összefüggésben állhat akár a legcsekélyebb fokban is a futballal, vagy a rangadó bármely szegmensével: „Nem is tudja ’tán a rendőrkapitány, hogy lopott az ingem, s lopott a gatyám" {Az általam át nem látott összefüggés világos feltárására irányuló észrevételeiket kérem jut­ tassák el a szerkesztőségbe). Remélem mindenki kedvet kapott arra, (ha eddig nem volt) hogy írásom nyomán kilátogasson egy magyar bajnoki mérkőzésre, vagy akár a tavaszi Fradi - Újpest meccsre. Addig már csak kb. 137et kell aludni, azt már akár fél lábon is... KÉSZÉI GERGELY �I Kati, az aerobic-bajnoknő Név: Kelemen Katalin Született: Veszprém, 1982. április 22. Kedvenc étel: pizza Kedvenc ital: saját házi bor, vagy Tramini Kedvenc állat: ló Kedvenc ország: Spanyolország Példakép: Tuuli Matinsalo (finn aerobic-versenyző) Legjobb eredményei: fitness: junior országos bajnok 1999-ben aerobic: 1999 Hollandia amatőr világbajnok 2000 Hollandia felnőtt világkupa második 2001 Várpalota országos bajnok (Szloboda Évát sok év után ő verte meg elsőként) 2001 San Francisco vb. egyéniben 10., párosban 8. 2001Japán vb. 6. hely — Mi is igazából az aerobic, mint sportág? Köszönő viszonyban voltunk azelőtt. A mindig mosolygós arcú lány látszólag ugyanúgy tette a dolgát, mint társai, is­ kolába járt, zh-t írt, vizsgázott. Aztán egy véletlen beszélgetés folytán elárul­ ta, hogy ő még valami mást is csinál az egyetem mellett: sportol, amint látni fogjátok, világszínvonalon. Kelemen Katalin - ugyanis róla van szó - egyete­ münk másodéves hallgatója, mellesleg pedig szeretett sportágában, az aerobicban, többek között junior világ­ bajnok és felnőtt világkupa második. — Kati! Mesélj nekünk a kezdetekről! — Általános iskolában elsőtől nyolcadikig szertornáztam, és imádtam ezt csinálni. Sajnos a feltételek nem voltak kellően adottak, ezért abbahagytam. Ekkor egy ba­ rátnőm lehívott aerobic edzésre. Nagyon tetszett az egész. Nem sokkal később egy versenycsoporttal edzettem, sőt egy na­ gyon fontos verseny előtt megbetegedett az egyik lány Az edző megkért, és én be­ szálltam a megüresedett helyre, és másodikok lettünk. Ott ragadtam közöt­ tük. A középiskolában a különös szabályok miatt az egyénivel kellett megbarátkoz­ nom, azóta mind egyéniben, mind csapat­ ban versenyzem. rohangálni. Egy aerobic harisnya például 5 000 forint, ami ha nincs, a művészi ha­ tás bíró levon a pontokból. Eddig Várpa­ — Sokan összekeverik a lotán versenyeztem, ott könnyebb volt tá­ fitnessel. A fitnessnél a verseny háromfordulós. Az első egy es- | mogatókat találni. Most egy átmeneti ál­ lapot van: hétközben Budapesten a télyi ruhás, ahol a kisugárzást és Lurdy-házban edzek, de még várpalotai­ a mozdulatokat figyelik a pon­ tozóbírók. A második a fürdő- ' ként versenyzek. Átlagosan hetente 4-5 edzéssel készülök, de versenyidőszakban ruhás forduló, itt az izmok ará­ ez több is lehet. Egy-egy edzés után haza­ nya az elsődleges szempont, míg a harma­ menni is alig tudok. dik rész egy másfél perces show-szerű, ve­ gyes elemekből álló gyakorlat, nevezhet­ — Miért a paragrafusok világát választot­ nénk „színpadi táncnak” is. Egyébként én tad, és hogyan képzeled el a jövőt? is megpróbálkoztam a fitnessel, 1999-ben — Ez érdekes. Általános iskolás koromban junior magyar bajnok voltam. Na most az a legjobb barátnőm apukája „ügyvéd bácsi” aerobic gyakorlatok sokkal keményebbek, nincsenek bennük meg a lágyabb elemek. volt. Emlékszem, nekem nagyon okosnak Itt az erő és a lazaság dominál együttesen, tűnt, mindig szépen öltözött volt, és egy­ ezt pontozzák a bírók. Az egyébként nép­ szerűen olyan jó volt vele beszélgetni. szerű sportágra jellemző, hogy azért nem Mondtam is anyukámnak, hogy én is jo­ szerepelhet olimpián, mert egyszerre négy gász leszek. Aztán a későbbiekben is legin­ nemzetközi szövetség van, és ezek képtele­ kább ez érdekelt, és a jogi egyetemre je­ nek egyezségre jutni. Ez azt is jelenti, hogy lentkeztem, amit nagyon nem bántam egy évben négy világbajnokság van, ame­ meg. A jog tetszik, mostanában a büntető­ lyek nagyjából egyenértékűek. A szövetsé­ jog fogott meg nagyon, lehet, hogy majd gek közötti nézetkülönbségek egyébként ezzel szeretnék foglalkozni. Remélem, új­ árnyalatnyiak. ra megkapom az egyéni vizsgarendet, hisz — Mennyire ideálisak a feltételek számodra, csak így tudom összeegyeztetni a sportot és hogyan készülsz a versenyekre? és az egyetemet. És az aerobic? Mostaná­ ban nagyon fáradtnak érzem magam, kel­ — A magyar szövetség sajnos szinte alig lene egy kis pihenő, de tudom, nem lehet, tud segíteni, hogy csak egy példát említ­ mert nagyon jól indult ez az év felnőttben. sek: Japánban, ahol idén áprilisban világ­ Most egy hullámvölgy alján vagyok, de bajnokság volt, nyolcán voltunk kint, és majd jön az új cél, például a decemberi vi­ nemcsak a repülőutat kellett nekünk fi­ lágkupa itthon Magyarországon, és ez kel­ zetni, hanem az egyen melegítőt is mi vettük magunknak. Vannak versenyek, lő erőt ad majd a folytatáshoz. amelyek pénzdíjasak, de ez az összeg ele­ IFJ. CHRISTIÁN LÁSZLÓ nyésző, így állandóan szponzor után kell tizenkilencedik oldal �Az egyetemi sportéletről A Szentkirályi Társaság előadásai Sok panaszt lehetett hallani az egyetemi sportélet hiányáról, hogy miért is nincs egyetemi sportélet, miért nincsenek sport­ rendezvények? Vannak! Csak egy kicsit — nem túl nagy energiaráfordítással - utána kellene nézni. Bárki, aki felfárad a Szentki­ rályi u. 26. épületben a Testnevelési Cso­ port irodájába részletes felvilágosítást kap­ hat az aktuális sportrendezvényekről, ame­ lyek nagyrészt teljesen ingyenesek az egye­ tem hallgatói számára. Azok kedvéért azonban, akik elfoglaltságaik miatt érdek­ lődésre mégsem tudnának időt fordítani alább közlöm a jelenleg folyó összes sport­ rendezvények időpontját és helyét. Azon­ ban akiknek ezen hosszú lista nem kielégí­ tő, azoknak a Testnevelési Csoport vállalja, hogy 10 fő jelentkezése esetén bármilyen sportfoglalkozást megszervez. A Testneve­ lési Csoport érdeklődésemre elmondta, hogy jelenleg igen nehéz helyzetben van, mivel még nem készült el egyetemünk legnagyobb tornaterme, a labdajátékcsar­ nok, amely felújítására már pályázatok út­ ján megszerezték a szükséges pénzeszkö­ zöket és reményeik szerint már a 2002/03 tanévben használatba veheti az egyetem hallgatósága. így sokkal egyszerűbbé és könnyebbé válik az oly népszerű foci és kosárlabdameccsek megrendezése. H-Sz-P 17h H-P 18.30hminden nap 17h-20h H-Sz 16.30-17.30 H-Sz-P 19h-21h K-Cs 18h-20h H-Sz 16.30-17.30 K-Sz-Cs 17.30-18.30 minden nap 19h-21h minden nap 13h-15h K-Cs 16h-17.30 P 17higény szerint natra megrendezi a PPKE-JAK Focibaj­ nokságát. Jelentkezni lehet: 2001. decem­ ber 1-től 2002. február első hetéig. Szeptember 1-től 2 hetente szomba­ tonként turisztikai gyalogtúrák indulnak a Szentkirályi u. 26. elől (pl.: Piliscsabára, Pannonhalmára, Szilvásváradra). Ezen kívül 8 fő jelentkezése esetén vállalja önköltségi áron a hallgatók szállí­ tását gyalogtúrákra, városnézésekre és el­ sősorban katolikus zarándokhelyek felke­ resésére. Télen a Testnevelési Csoport sítúrákat szervez. Nyáron gyalogtúrák, lovas tábor, evezős és vitorlás táborok lesznek. HÓDY GÁBOR FAIX NIKOLETTA Esemény Helyszín Kosárlabda Foci kondi-terem használat Gyógytestnevelés Szertorna (férfi-női) Szertorna (férfi-női) Callanetics torna Aerobic Aikido Ökölvívás Judo Táncház (görög, szerb, magyar...) Sakk klub BEAC pálya Orczy kert Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. Szentkirályi u. 26. November 22-én, csütörtökön (gy. k.: a megjelenés napján) frenetikus hangulatú, iga­ zi, hamisítatlan, 100%-os Pázmányos jogászbuli lesz a Spartacus Pizzéria és Él­ ménycenter Kultúrműintézményben! Szóval a Spariban! Élő zene nem lesz, de nem baj, mer’ lesz Dizsi! Lányoknak ingyér’ a beugró! A Szentkirályi Társaság csütörtök esti előadássorozatának keretében októ­ ber 25-én vendégünk volt Bereményi Géza - a Hídember című film forga­ tókönyvírója és rendezője valamint Eperjes Károly - aki a filmben Szé­ chenyi Istvánt alakítja. A film elkészítésének elsődleges célja, hogy az emberek megismerjék Széchenyi életművét. Arra a kérdésre, hogy miért kell Széchenyiről filmet készíteni, Epeijcs azt a választ adta, hogy az a szégyen, hogy mos­ tanáig kellett várni arra, hogy film készül­ jön róla! Talán nem is kellene indokokat keresni arra, hogy miért készítették el ezt a filmet, csak vissza kell idézni Kossuth La­ jos szavait: „Ujjait a kor ütőerére téve és megértette annak lüktetéseit; és ezért, egyenesen ezért tartom én őt a legnagyobb magyarnak...!” Eperjes Károly bevallotta, hogy már fi­ atalkorától tiszteli Széchenyi személyét és tevékenységét. Véleménye szerint rajongása arra vezethető vissza, hogy a gróf egykori birtokán született és később a Széchenyi István Gimnáziumba járt, és rendkívül so­ kat olvasott a gróf életéről. Arra a kérdésre, hogy miért Eperjes Károly játssza Széche­ nyi szerepét Bereményi Géza válaszolt. Mi­ vel a filmben 30 éves korától 70 éves korá­ ig kell játszani, olyan embert kell keresni, aki ezt a folyamatot hitelesen tudja ábrázol­ ni. Eperjes Károly számára természetes volt, hogy elvállalja ezt a szerepet. Digitális technikát alkalmaztak annál a résznél, mely a Lánchíd megépítéséről szól. A több nehéz és nehezen fölvehető jelenet mellett a rendező és a színész ajclmezek korhű elkészítését tartották a legne­ hezebb feladatnak. Ha máshonnan nem is, a középiskolai tanulmányainkból mindannyiunknak van­ nak ismeretei Széchenyi életéről, de aki többet szeretne tudni az nézze meg a fil­ met, s aki még Széchenyi levelezésébe is szeretne betekintést nyerni, annak lehető­ sége nyílik erre a Logod Bt. gondozásában megjelent CD tanulmányozásával, amely Széchenyi teljes életművét tartalmazza. Egész évben: Időpont Eperjes Károly és Bereményi Géza a Hídemberről A Testnevelési Csoport és a Hallgatói Önkormányzat 2002. tavaszára közkívá­ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 11. szám 2001. november 22. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. november 22. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (9193kb+2386 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_11_20011122 Relation A related resource T00041 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_11_20011122 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/df4133d7fe05414f6ada60debbc1e9d9.jpg 5e1b0ed1a58502328f63906aeb6bce94 https://omeka.ppke.hu/files/original/8d69bfadb18ea897e7ed93e102c20678.pdf 601ec2178381228f3032bea145e8bd65 PDF Text Text PP&EJMztJVjl-OJ2.OO11XO5 A PP1®3'^ l*pj« A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA IV. évfolyam, 10. szám e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001. november 5. �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Kérdezz! Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztő: Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely (inteijú) Mándics Botond (egyetemi közélet) Szamos Márton (két perc) Szabó Viktor (inteijú) Szincsák Zsuzsa (sport) Németh Ádám (egyház) Munkatársak: Miháltz András Jancsó Gábor Virág Zsolt Ugrón Gáspár Szabó Péter Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel váija írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) váijuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal A legrosszabb emberi tulajdonságok közé tartozik a közömbösség, az érdektelenség. Aki közömbös a világ felé, nem érdeklődik, nem akar­ ja megismerni az újat, az emberi mivoltát tagadja meg. Hiszen ha az embert nem hajtotta volna a szellem ereje, még ma is mindannyian fenn csücsülnénk a fákon, banánt rágcsálva. Természetesen az érdeklődés magasabb dimenzióiról beszélek, az ugyanis nyilván mindenkit foglalkoztat, hogy: „mennyi itt a sör?, vagy: mit játszott a Fradi?, esetleg: kiderül-e végre a mai részben, ki próbálta megmérgezni don Alvarez de Edmundo y Coronilla mos­ tohafiának eltitkolt szeretőjét, Maria Rosamundát? Ennél tehát azért egy kicsit többről lenne szó. Éppen ezért egy kicsit szomorú látni, hogy éppen nálunk, ajogi egye­ temen (hiszen a jogászok komoly társadalomformáló erővel rendelkez(het)nek!) is gyakran ütközik az ember a közömbösség falaiba. Amikor a hajtóerő már csak és kizárólag a pénz, amikor a kötelező, vizsgára megszerzett tudáson kívül már semmi egyéb nem érdekli az embereket, egyedül az olcsó szórakozás, akkor ott nagy a baj (termé­ szetesen TISZTELET akivételnek). Hiszen így válhat egy társadalom, egy nép, egy világ arctalanná, irányíthatóvá, birkaként vezethetővé. Olyanokká, akik nem tesznek fel kérdéseket, akik nem is várnak válaszokat, akikkel mindent meg le­ het tenni, amíg tele van a hasuk. Éppen ezért kérdezz! Koltay András (főszerkesztő) TARTALOM Hírek Szakkollégiumi híradó — Helyzetjelentés „A Pázmány nem marad el az ELTÉ-től” Interjú Györgyi Kálmán miniszteri biztossal Újra álla a Mária Valéria híd Az elfelejtett Szentkirályi Móric Prof Dr. Békés Imre, személyesen Kocsmatörténelem 1996-2001 Két perc Méltatlanul feledésbe merült mozgalmi dalok Egyensúly? A mi kis sirámaink Az egzotikus nyelvek kora lejárt Dr. Kilényi Géza professzor 13 jó tanácsa az élethez Vedd és olvasd! Magyar vagyok nem turista Lendületben a Pázmány Pódium Erkölcsi revízió Heti Hetes és politika 3 3 4 6 7 8 10 11 11 11 12 14 15 16 17 18 19 19 hon lap : w w m. extra. h w/itelet �HÍREK Szabó Zoltán rovata >> A tisztelt hallgatóság figyelmébe!!! A kötelezően választható tárgyak és speciálkollé­ giumok beírására lesz lehetőség ( hogy úgy mondjam kötelező jelleggel) a II., III., IV évfo­ lyam részére 2001. november 5-én 1-től fél né­ gyig az I. előadóban. Az I. és V évfolyam novem­ ber 12-én a fent említett időpontban és helyszí­ nen tehet eleget a kötelezettségeinek. Minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Kedves diákok és tanárok! Dr. Varga László, az országgyűlés korelnö­ ke, kereszténydemokrata politikus a Páz­ mány Pódium szervezésében előadást tart a Díszteremben 2001. november 21-én 18 órai kezdettel. Az előadás címe: Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatása a vi­ lágra és a Szovjetunióra. Az előadás az alábbi kérdésköröket érinti. A magyar for­ radalom és szabadságharc tárgyalása az ENSZ-ben, az Egyesült Államok szerepe, a Nagy Imrét megelőző kormány árulása, el­ bukott-e a forradalom és szabadságharc? Dr. Varga László az Országgyűlés korelnöke, a XX. század meghatározó keresztény­ demokrata politikusa volt. Megélte a kom­ munista hatalomátvételt, a keresztényde­ mokrata párt szétverését. Aktívan részt vett az 1956-os eseményekben, emiatt külföldre kellett menekülnie. Tapasztalatait most a Pázmány Péter Ka­ tolikus Egyetem hallgatóival is meg kí­ vánja osztani, ezért várunk mindenkit, aki érdeklődik a korszak illetve az ese­ mények iránt. >■ Parlamenti látogatás! Örömmel értesítünk mindenkit, hogy még lehet jelentkezni parla­ menti túrára! Időpontok: november 11. novem­ ber 18. A jelentkezéseteket vátjuk személyesen, csütörtökönként a tanszéken vagy e-mailben: sidon@fremail.hu címre. Köszönettel: Koszto­ lányi Rita és Szász Niké >»• írásbeli vizsgalehetőség! Szociális jog­ ból és Tb. Jogból ki lehet váltani a szóbe­ li vizsgát. 10-15 oldalban kell kidolgozni, és 4-es 5-ös érdemjeggyel nem kell szóbe­ li vizsgát tenni. Leadási határidő novem­ ber 20. További információ a tanszéki hirdetőn illetve a jegyzetboltban. >■ Szentmise az Egyetemen!!! Hétfőtől csütör­ tökig reggel fél nyolctól az egyetemi kápolnában. Hétfőn Németh Attila piarista atya, kedden és szerdán Kuminetz Géza atya, csütörtökön Philippe Crossey atya celebrálja a misét. >■ Kedves vizsgázók! A tanszékek kérik a hallga­ tókat, hogy a halasztott vizsgákra időben érkez­ zenek, vizsgáikat lehetőleg ne tolják tovább, mert nem biztos, hogy később még lesz lehetőség pó­ tolni. Továbbá kérik a hallgatókat, hogy a válasz­ tott speciálkollégiumokat tiszteljék megjelenlétükkel, ellenkező esetben megszűntetik. A faliújságra kitett hirdetések a ti érdekeiteket szolgálják, ezért ne vigyétek magatokkal! Utolsó alkalom!!! Pótvizsga lehetőség egyetemes jogtörténetből. Levelezősöknek UV november 8-án 9 órakor az 1-es gyakor­ lóban. Mindenki időben jelenjen meg! Emlékezzünk 1917. november 7-éré! A négy ifjú Romanova hercegnő (balról: Olga, Tatyjána, Maria és Anasztaszja) 1906 szeptemberében. II. Miklós, az utolsó orosz cár lányait családjukkal együtt a „Nagy Októberi Szocialista Forradalom” után fogták el, majd végezték ki 1918 júliusában a bolsevikok. Szakkollégiumi híradó Helyzetjelentés A Deák Ferenc Államtudományi Szakkol­ légium - bár a tervezethez képest néhány hét késéssel - október közepén megkezdte a működését. Az oktatók készen állnak, csupán az a speciális kurzusokat vezető ta­ nárokkal folyik még az egyeztetés. Mint tudjuk, Egyetemünkön a tantermek tekin­ tetében — közgazdasági nyelven szólva - a kereslet meghaladja a kínálatot, azaz a diák­ ság szempontjából elfogadható időben nincs hely. Ebből a problémából egyértel­ műen következik, hogy amennyiben kur­ zusainkat nem kívánjuk a híres pesti éjsza­ kai élet szerves részévé tenni, úgy a szemi­ náriumok, előadások egy részét az Egyetem épületén kívül kell megtartanunk. E célból az Egyetemről könnyen megközelíthető helyen lakást fogunk bérelni. Az ingatlan a kurzusok megtartásán túl néhány személy részére lakhatási lehetőséget is jelenthet. Ez természetesen csak átmeneti megoldás, ke­ ressük azt az ingatlant, amelyben a Szakkol­ légiumnak végleges otthont ad. Október ötödikével lezárult ajelcntkczés, további érdeklődők sajnos már csak jövő­ re kérhetik felvételüket. Mivel a meghir­ detett 20 helyre több mint háromszoros volt ajelcntkczés, a Szakkollégium felvé­ teli vizsgát fog tartani. A vizsga cgyford ulós szóbeli „beszélgetés” lesz, melynek té­ telsora nincs, ezért előre készülni nem le­ het rá. A vizsgán a felvételi bizottság a je­ lentkező közéleti tájékozottságát, és a köz­ életi kérdésekben történő önálló vélcményalakítási képességét fogja vizsgálni. Remélhetőleg sikerül olyan időpontot ta­ lálni, amely minden felvételiző diáknak megfelel, ez esetben a felvételi bizottság rögtön eredményt fog hirdetni. A felvéte­ li bizottság döntése ellen fellebbezés nincs. (Jövőre, a Szakkollégium teljes in­ tézményesülését követően természetsze­ rűleg lesz. Idén még nincs szakkollégiumi közgyűlés, tehát nincs hová fellebbezni.) Minden kezdet nehéz. Mi azon dolgo­ zunk, hogy a Szakkollégiumnak is olyan ütemben fejlődni, mint ahogyan ez a PPKE-JÁK-nak sikerült. Ez viszont csak úgy képzelhető el, ha a szakkollégisták is teljes szívvel kiveszik a részüket a munká­ ból. Ha nem félnék attól, hogy szerzői jo­ gok megsértése miatt beperelnek azt mondanám „Együtt sikerülni fog”. jANCSÓ GÁBOR harmadik oldal �„A Pázmány nem marad el az ELTÉ-től” Interjú Györgyi Kálmán miniszteri biztossal, volt Legfőbb Ügyésszel — Az egyetem elvégzése után hogyan kezdődött Miniszteri biztos úr pályafutá­ sa? — Nagyon boldog voltam akkor, amikor Kádár Miklós professzor úrtól kaptam egy gyakornoki állást, így bennmaradtam a Büntetőjogi tanszéken. Második helyen az ügyészségre jelentkeztem, de mivel az egye­ temen maradhattam, az számomra tárgyta­ lanná vált. Soha nem gondoltam volna, hogy később — egészen más körülmények között — kerülhetek az ügyészségre. Számomra az egyetem csodálatos hely. A varázsát mind a mai napig megőrizte. Mindig, mintha valamilyen pompázatos bazilikába léptem volna be, annyira megilletődve néztem a Jogi Kar épületének elő­ csarnokában magasodó oszlopokra 1964. május 1-én mentem be először gyakornok­ ként, de diákkörösként már 1960. óta be­ jártam a tanszékre. Az idők folyamán kü­ lönféle jogszabályok előkészítésében mű­ ködtem közre. Az első, amelyről eleven emlékeim vannak, az 1961. évi Btk-nak az 1971. évi novellája volt, amelyet törvény­ erejű rendelet formájában bocsátottak ki, és ennek előkészítésébe engem is bevon­ tak. Ehhez a módosításhoz fűződik a bűn­ tett és a vétség fogalmának újbóli bevezeté­ se, az életfogytig tartó szabadságvesztés új­ bóli bevezetése, rehabilitáció új szabályo­ zása, a közlekedési büntetőjog önállósulá­ sa, és egyéb kérdések. Néhány évre rá elin­ dult a Btk. kodifikációja, az 1978. évi Btkt 1974-ben kezdték előkészíteni és én eb­ ben a kodifikációs bizottságban az Igazság­ ügyi Minisztérium meghívására részt ve­ hettem. A büntetőjog számos kiváló elmé­ leti és gyakorlati tudora kapott itt helyet, és ha most közülük nem emelek ki neveket, akkor ezt azért teszem, mert mindazokét, akiket közülük nagyra tartottam, nem tud­ nám felsorolni, s így a kiemelés alighanem önkényes lenne. Az 1978-as Btk. előkészí­ tése nagyon érdekes munka volt, láthat­ tam, hogy hogyan születik egy törvény az akkori politikai viszonyok között. A tör­ vény-előkészítésnek van egy ideológiai és van egy szakmai •—• kézműves része. Én az utóbbiban vettem részt. negyedik oldal mára már talán megmosolyogtató, de ak­ kortájt mégis szimbolikus jelentőséggel bí­ ró események kötődtek. Én kértem meg például, hogy a jogi kari tanácsteremből a Vlagyimir Iljics Uljanovot ábrázoló fest­ ményt távolítsák el és helyette Lippay érsek képét szíveskedjenek visszatenni, amelyet addig a Magyar Jogtörténeti Tanszéken őriztek meg a tradíciók és a jog iránti tisz­ telettel fertőzött jogtörténészek. Negyven esztendőt követően először küldtek ki a karon olyan körlevelet, amelynek megszó­ lítása a „tanszékvezető elvtárs” helyett „tanszékvezető úr” volt. — Hogyan került ezt követően a legfőbb ügyészi székbe? 1979-től 85-ig dékán- helyettesként dol­ goztam a Jogi Karon. Ezek igen érdekes és mozgalmas évek voltak, a közhangulat nagy változások ígéretével volt terhes. Sok re­ formjavaslat született általában a felsőokta­ tásra, de a jogi oktatásra nézve is. A változá­ sok csak úgy mint 'a meg nem valósult re­ form-törekvések elsősorban az Oktatási Minisztérium Felsőoktatási Főosztálya ak­ kori vezetőjének, Bihari Mihály tanár úrnak a kezdeményezéseire születtek 1984-ben az akkori oktatásügyi minisz­ tertől, Köpeczi professzor úrtól, felkérést kaptam, hogy az oktatási törvény szerkesz­ tőbizottságának a vezetését vállaljam el és 1985-ben meg is született is egy oktatási törvény, ami a jogi felsőoktatás szempont­ jából talán azért is nevezetes, mert az eh­ hez kapcsolódó törvényerejű rendelet tette lehetővé, hogy az egyetemi oktatók ügyvé­ di praxist folytathassanak. 1989-ben aztán az ELTE Allam-és Jogtudományi Karának a dékánjává választottak, amit én azért tar­ tok nevezetes eseménynek, mert 1948 óta ekkor fordult elő először, hogy nem a párt­ bizottság döntötte el, hogy ki lesz az jogi kar dékánja, hanem a Kari Tanács válasz­ totta meg. Az én hivatali működésemhez — 1990. májusának elején kaptam egy aján­ latot, hogy vállalnám-e a legfőbb ügyészi tisztséget. Ekkor én ötvenegy esztendős voltam, és noha az egyetemi adminisztráci­ óban járatosnak számítottam, a gyakorlati jogalkalmazásban soha nem vettem részt. Soha nem dolgoztam se bíróként, se bűn­ ügyi védőként, se ügyészként, de fel kellett ismernem, hogy akkor éppen ilyen embert kerestek. Egy nap gondolkodási időt kér­ tem, aztán „igen”-t mondtam. — Minek köszönhetően került szóba Mi­ niszteri biztos úr neve? — Erről nem engem kellene kérdeznie. En­ gem egy—általam ismert—személy keresett meg a földszinti dékáni szobában. Nem firtat­ tam, ki küldte, mert gondoltam, ha valaki ilyen ajánlattal érkezik, azt olyan személy bíz­ hatta meg, akinek befolyása lehet arra, hogy kit jelöljenek Csak idén, 2001-ben, néhány hónappal ezelőtt kérdeztem meg az illetőtől, hogy annak idején ki küldte őt. így tudtam meg, hogy Antall József küldötte volt. Július 25-én választott meg az Országgyűlés hat év­ re legfőbb ügyésznek Ekkor leköszöntem a dékáni tisztségről és 26-án már a Markó utca 16-ba mentem dolgozni. Ezt követően negy­ ven nap híján egy évtizeden keresztül én vol­ tam a Köztársaság legfőbb ügyésze. 1996-ban újra megválasztottak, bár már akkor erőteljesen foglalkoztatott a vissza­ vonulás gondolata. Ha körülnéztem a régi­ �óban, a szomszédos országokban minde­ nütt azt láttam, hogy a velem egy időben e tisztségbe került kollégák közül már min­ denki másutt dolgozik. Aztán mégis elhit­ tem, amit mondtak, hogy ezt jól csinálom, és vállaltam az újbóli jelölést. Megválasztásom igen meggyőző több­ séggel történt: több mint kétharmados tá­ mogatással nyertem el ismét a tisztséget. Még egy alkalommal elhatároztam, hogy be kell fejezni a működésemet: ez 1999-ben volt, amikor az Országgyűlés előtt az ügyészség és a legfőbb ügyész munkájáról tartott beszámolómat 96,4 százalékkal fo­ gadták el. Ekkor azt gondoltam, hogy ez a megfelelő időpont a leköszönésre, de kü­ lönböző folyamatban lévő ügyek miatt mégis maradtam. 2000 elején viszont már végképp egyértelmű volt számomra, hogy az a fajta motiváció, amely engem ebben a tisztségben ilyen sokáig megtartott, elillant, s ekkor bejelentettem a lemondásomat, amely az ügyészségi szolgálati törvény sze­ rint egyoldalú nyilatkozat. Senkinek a hoz­ zájárulása nem szükséges ehhez. Még elké­ szítettem az Országgyűlés által megválasz­ tott ún. olaj-bizottság számára az ügyészsé­ gi jelentést, és benyújtottam a legfőbb ügyész beszámolóját az 1999. esztendőben végzett munkáról, majd május 15. napjával távoztam a hivatalomból. — Ezek szerint nem igaz az, hogy a média kuratóriumokkal kapcsolatos jogértelme­ zési vita következményeként mondott le? — A lemondás az én nyilatkozatom volt és nem másé. Én is olvastam különféle feltéte­ lezéseket, — ezek egy részét ízléstelennek tartottam, — amelyekhez azonban én is ala­ pot szolgáltattam azzal, hogy indokolás nél­ kül mondtam le. Az én felfogásom szerint a legfőbb ügyészi tisztséget távol kell tartani a politikai csatározásoktól. A legfőbb ügyész a törvény embere, nem a politikáé. Ehhez a felfogáshoz pedig azt tartottam jobban illőnek, hogy az indokaimat tartsam meg magamnak. — A rendszerváltozást követően mennyiben változott az ügyészség helyzete? — 1989-90-ben nehéz volt a helyzet. Egy­ felől Magyarországon a rendszerváltozással egy páratlan bűnözési hullám járt együtt, másfelől az előző rendszerrel valamilyen módon azonosuló vagy azonosítható szer­ vezetekben ebben az időben rendkívül mély erkölcsi válság volt. Az előző rend­ szer bíróságának, ügyészségének, rendőr­ ségének, ügyvédi kamarai tagságának szembesülnie kellett egy széthulló diktató­ rikus rendszerrel és el kellett képzelnie egy új, független demokratikus, jogállami Ma­ gyarországot. Ehhez nem kevés segítséget jelentett az, hogy a jogászi társadalom jobb tagjaiban elevenen élt a jogeszme iránti tisztelet, az igazság szolgálata iránti elköte­ lezettség, és ez az elmúlt rendszerben sem halványult el. Az nyilvánvaló volt számomra, hogy ha én veszem át az ügyészi szervezet vezetését, akkor az ügyészi testület legitimációját vitán felül állóan biztosítani kell, mert az országra zúduló bűnözési hullámmal egy hatékony bűnüldözési- és igazságszolgáltatási szerve­ zetet kell szembe állítani. E tekintetben Balsai István úr, az évtizedek után első de­ mokratikusan választott kormány igazság­ ügy-minisztere is eltökélt volt. Ehhez egy az országgyűlés által elfogadott tisztújítási tör­ vényre volt szükség mind a bírák, mind az ügyészek tekintetében. 1991 végére mind a bírói, mind az ügyészi testületben végbe­ mentek a tisztújítások, minden ügyészi veze­ tő pályázat útján került a tisztségébe. Komoly gondot jelentett a rendszerváltozás időszaká­ ban az, hogy a kitűnően felkészült, kivált­ képp ajó nyelvismerettel is rendelkező ügyé­ szek közül nem kevesen hagyták el a pályát. A magángazdaság, a magántőke, a nemzetkö­ zi nagyvállalatok szakembereket kerestek, s hamar rájöttek, hogy az ügyész kitűnően képzett, fegyelmezett munkaerő. — Hogyan került a miniszteri biztosi tiszt­ ségbe, és milyen feladatokat lát el? — Az elmúlt esztendő első felében kaptam egy ajánlatot az igazságügy- miniszter asszonytól, amelyet elfogadtam, és 2000. május 16. óta az Igazságügyi Minisztérium­ ban dolgozom. Elsősorban a minisztériumi jogszabályelőkészítő munkában veszek részt, többek között én szervezem annak a bizottságnak a működését, amely az új bün­ tetőtörvénykönyv koncepciójának kialakítá­ sán fáradozik. Ebben a bizottságban bírák, ügyészek, ügyvédek, egyetemi oktatók, belügy- és igaz­ ságügyi-minisztériumi szakértők vesznek részt. Részt vettem a most az Országgyűlés előtt fekvő Btk-módosítási javaslat és a jogi személy büntetőjogi szankcionálásáról szóló javaslat előkészítésében. Az Alkotmányügyi Bizottság előtt én képviseltem a Kormányt e két javaslat vitá­ jánál. De adódnak egyéb igen érdekes fel­ adatok is. Gondoljon az izgatás, az ún. gyű­ lölet-beszéd jogi megítélése körül fellob­ bant vitára. — Nem tart-e attól, hogy a számtalan jogi karon, több tagozaton folyó oktatás túl­ képzéshez vezet? — A válaszom rövid: de igen, félek. — A Karunkon folyó oktatásról mi a véle­ ménye? — Az én véleményem bizonyosan elfogult. Nagy tisztelője vagyok Zlinszky János pro­ fesszor úrnak. Ott voltam az alapításkor, így valóban az első lélegzetvételtől kezdve fi­ gyelemmel kísértem az ő működését. Évről évre örömmel tettem eleget a Pázmány gó­ lyatáborába szóló meghívásainak. Láttam, hogy Zlinszky professzor úr a semmiből hogyan álmodta meg ezt az egyetemet. Tud­ ni kell, hogy katolikus egyetem a háború előtt sem volt Magyarországon, hanem volt egy Királyi Magyar Tudományegyetem, amely az első világháború után vette fel a Pázmány Péter nevet és annak volt egy ró­ mai katolikus hittudományi fakultása. Gondolom, hogy a Pázmány Egyetem első időszakát döntően meghatározta Zlinszky professzor úr személyisége és an­ nak a kisugárzása. Azok a nagynevű oktatók, akik odamentek tanárnak, elsősorban azért mentek oda, mert a volt dékán úr hívta őket. Nagyobb rálátásom a büntetőjogi tan­ szék tevékenységére van és amilyen nagy tisztelettel nyilatkoztam korábban Békés Imre professzor úrról, hasonló tisztelettel meg kell említenem Tóth Mihály, Busch Béla, Sinku Pál tanár urakat. Többször vol­ tam államvizsga- bizottsági elnök a Pázmá­ nyon és soha nem volt olyan benyomásom, hogy az ott megismert vizsgateljesítmények elmaradnának az ELTÉ-n tapasztaltaktól. A Kar mostani dékánját is jól ismerem, nagyrabecsülöm. Radnay dékán úr a Leg­ felsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumá­ nak vezetője volt és tudni kell róla, hogy eredetileg büntetőjogi szakíróként vált is­ mertté, mint ahogy legutóbb is egy szép büntetőjogi dolgozatot tett közzé a Békés professzor úr tiszteletére írt ünnepi kötet­ ben, amelyben meggyőzően mutatta ki, hogy mi a jelentősége a büntetés kiszabásá­ nál a tudatos gondatlanság és a hanyagság megkülönböztetésének. Az általam ugyan­ csak ismert és nagyra becsült Jobbágyi Gá­ bor, Kilényi Géza, Péteri Zoltán és Varga Csaba professzor urak a mai jogi felsőokta­ tásban mind-mind olyan nevek, amelyek önmagukban is jól reprezentálják egy kar oktatási színvonalát. GULYÁS GERGELY ötödik oldal �Újra áll a Mária Valéria híd! „A legszomorúbb látvány ez volt: a betörött gerincű néma hidak a két város között, ahogy feküdtek sorban, mint leölt állatok a bűnben és mocsárban ők, az ártatlanok.” (Illyés Gyula) Október 11-én felavatták az Eszter­ gomot és Párkányt összekötő Mária Valéria hidat. A Ferenc József és Er­ zsébet királyné legkisebb leányáról elnevezett híd, mely most Magyaror­ szágot és Szlovákiát is összeköti, 57 év után épült újra, a legutolsó helyre­ állított Duna-hídként, amely még a második világháborúban pusztult el, és több mint fél évszázadig virított szégyenfoltként, és egyben az embe­ ri butaság jelképeként. A Dunán ezen a helyen már az Árpád korban is átkelő volt található, melyet II. András egy 1215-ös oklevelében említet­ tek először. Később a törökök építettek egy cölöp- és hajóhidat, melyet Eszter­ gom visszafoglalásakor szétlőttek. 1762 után, majd 1842-ben is épült egy-egy híd a két város között. 1893-ban határozták el, hogy állandó vashidat emelnek, mely igen hamar, két év alatt elkészült. Az ava­ tás 1895. szeptember 28-án történt. Az első világháborút sérülés nélkül vé­ szelte át a híd, de 1919 nyarán a csehek, állítólag véletlenül felrobbantották az egyik ívet. A kárt a harmincas években ja­ vították ki véglegesen. 1944 karácsonyán a visszavonuló német csapatok a főparancs­ nokság parancsára felrobbantották. A második világháborút követően a kom­ munista Magyarország és Csehszlovákia között csak látszólag állt fent a „testvéri viszony”, ezért több, mint négy évtizedig nem épülhetett újjá a Mária Valéria híd. Igaz, mit is várhattunk egy olyan rend­ szertől, mely Esztergomot, a magyar ál­ lam „szülőhelyét” Dózsafalvának akarta hatodik oldal átkeresztelni? A híd két, megmaradt íve és a pillérek mindkét állam közös szé­ gyenbélyegeként árván maradtak. Szívbemarkoló látvány tárult szemünk elé, ha a Bazilika melletti bástyáról tekintettünk le, a Dunára. Ugyanezt érezhették a párká­ nyi polgárok is. A meg nem épült híd el­ választotta egymástól a magyart és a ma­ gyart, de a magyart és a szlovákot is. 1999-re érett csak meg a helyzet arra, hogy a két kormányfő, Orbán Viktor és Mikulás Dzurinda kormányközi megálla­ podást újon alá az újjáépítésről. A mun­ kálatok 11 hónap alatt elkészültek (a két középső, 102 és 119 méter hosszú hídele­ met a Ganz Acélszerkezet budapesti gyá­ rában gyártották), az ötmilliárdos költsé­ gek felét az Európai Unió, másik felét a két állam biztosította. A két elemet május, illetve július végén helyezték el. Az ünne­ pélyes hídavatásra, egyben a híd műszaki átadására október 11-én került sor. Az ün­ nepségen részt vettek olyanok is, akik még átsétálhattak a régi hídon is, megha­ tódva, és talán egy kicsit hitetlenkedve, hogy végre újra felépült. Az avatás során a párkányi oldalon beszédet mondott a két miniszterelnök, Orbán és Dzurinda, valamint Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa. A híd közepén a ma­ gyar és a szlovák történelmi egyházak kép­ viselői megáldották a hidat, majd a magyar oldalon rövid ünnepséggel zárult az ese­ mény Feltűnő volt, hogy a párkányi olda­ lon elhangzott himnuszok során míg a ma­ gyart többtízezer ember énekelte, addig Dzurinda egyedül maradt a szlovák him­ nusz éneklésével. Mindez nem is csoda, hi­ szen Párkány és a környező települések la­ kói 70%-ban magyar nemzetiségűek. A szlovák állam részéről nem is látszott feltét­ lenül a kicsattanó boldogság, hogy a híd végre megépült. Bár a beszédekből áradt az optimizmus, mely szerint a híd egyfajtajelképe lehet ajavuló magyar-szlovák kapcso­ latoknak, azért nem eszik olyan forrón a kását. Még sok víz lefolyik addig a Dunán, amíg a két ország viszonya teljesen ki­ egyensúlyozott lesz. Ennek talán legfonto­ sabb feltétele a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének megnyugtató rendezése. A híd megépülésétől Párkány és környék lakói is gazdasági fellendülést, a kapcsolatok szoro­ sabbra fűzését remélik. Az újjáépített hídon mindenesetre mindezek már nem múlnak. Ötvenhét év után újra áll a Mária Va­ léria híd, mely összeköt magyart és magyart, és talán magyart és szlová­ kot is... KOLTAY ANDRÁS �Az elfelejtett Szentkirályi Móric A Batthyány-kormány lemondása Annak ellenére, hogy Egyetemünk a Szentkirályi utcában áll, az utca után, 1848 októberében Batthyány névadójáról Szentkirályi Móricról és hihetetlenül gazdag, szerteága­ zó életművéről mind az egyetemi polgár, mind a közvélemény igen tervezte egy második kormány meg­ keveset tud. Ez nem egyedi jelenség, hiszen az elmúlt rendszer törté­ alakítását, melyben Szentkirályinak nelemszemlélete miatt számos olyan személyiség van hazánk törté­ ; szánta az igazságügyi tárcát. Ezt az is netében, akit érdemein felül méltattak, ellenben akad, aki nagyobb ■ indokolta, hogy Szentkirályi a mérsé­ keltebb irányt képviselt, például elle­ odafigyelést érdemelne a történelemkönyvek lapjain. Az Egyetemen nezte a Habsburg-ház trónfosztását. 2001. október 18-án megalakult SZENTKIRÁLYI TÁRSASÁG már a Az egyik legfontosabb törvényjavaslat névválasztásával is azt kívánta jelezni, hogy XIX. század ezen elfele­ kidolgozásában és meghozatalában dett személyisége mindenképpen nagyobb megbecsülést érdemelne, és hogy történelmünkben számos olyan személyiség van még, akinek oroszlánrésze volt, ez az úrbéri viszo­ életművét érdemes lenne behatóbban ismerni, hiszen céljai, tetteinek nyok megszüntetéséről és az ehhez kapcsolódó kármentesítésről szólt. mozgatórugói és hatékonysága máig példaként szolgálhatnak. 1848 végén teljesen visszavonult a nika építésének anyagi alapjait is közélettől. Dr. Szentkirályi Móric 1809-ben szü­ Szentkirályi teremtette meg gyűjtés, letett Pesten régi nemesi családban, A Bach-korszak éveiben nem vál­ a korban megszokott „osztálysorsjá­ mely Nyitra vármegyéből szárma­ lalt közéleti szerepet, ezért az orvos­ ték” szervezése révén. zott, a nemesi címet 1582-ben kap­ tudományok felé fordult, majd ezek Az 1836-40-es reformországgyű ­ ták. Apja Szentkirályi László elismert kitanulása után orvosként dolgozott. jogász volt, a Hétszemélyes Tábla bí- lésen már Pest vármegye egyik kö­ A szegényeket ingyen gyógyította, vete volt, és az alsótábla egyik jegy­ nem fogadott el tőlük tiszteletdíjat. rájaként működött. Szentkirályi a korabeli nemesi if- , zőjeként működött. A városok jog­ 1865-ben Pest városa józsefvárosi or­ jóság nagy részéhez hasonlóan jogi állásának rendezéséről szóló törvény szággyűlési képviselőnek választotta megalkotásában igen komoly szere­ tanulmányokat folytatott Pesten, az meg, a parlamentben Deák-párthoz viszont ritkaságszámba ment, hogy pet játszott. csatlakozott. 1847-ben Kossuth Lajossal együtt végig kitűnő eredménnyel végezte 1868-ban Pest város főpolgármes­ az egyetemet. A diploma elnyerésé­ választották Pest megyei követté, bár terévé választották elsöprő többség­ Szentkirályi a mérsékeltebb refor­ gel, mely hivatalában a főváros egye­ hez szükséges értekezését „A magyar mok híve volt, elsősorban társadalmi sítésének előkészítésében oroszlán­ aszszony jogairól” írta, melyet téren képzelte el azokat és ezért a részt vállalt. Miután lemondott a fő­ nyomtatásban is megjelentettek. közjogi követelésekből is hajlandó polgármesterségről, orvosként dol­ 1829. június 29-én avatták fel jo­ lett volna engedni. gászdoktorrá. Ezután hosszabb kül­ gozott tovább. 1848. március 19-én Pest városa földi tanulmányi útra ment, legin­ 1873. február elsején a külföldi díszpolgárává választotta addig kifej­ kább a német egyetemek szellemisé­ magyarság összefogására megalapí­ tett tevékenysége elismeréséül. ge gyakorolt rá hatást. tották az Országos Magyar Szövetsé­ A forradalom győzelme után Sze­ Hazatérése után vármegyei szol­ get, melynek alapító-elnöke Szentkimere Bertalan belügyminiszter az au­ | rályi Móric lett. Ezen szervezet utógálatba lépett - mivel a családi birto­ tonóm közigazgatású Jászkun kerület ■ dának tekinthető a mai Magyarok kok és a kúria Tápiószentmártonban voltak — Pest-Pilis-Solt-Kiskun — főkapitányává nevezte ki, melynek Világszövetsége. négy választókerülete közül a túrvármegyénél lett főjegyző, majd Szentkirályi Móric 1882. január 7-én keveiben országgyűlési képviselővé is meglehetősen fiatalon alispán. Eköz­ megválasztották. A helyi nemzetőrség hunyt el Budapesten. ben 1838-tól a pesti Nemzeti Szín­ ház igazgatói posztját is betöltötte. Széleskörű érdeklődésére jellemző az is, hogy 1836-ban ő volt az egyik kezdeményezője a pesti óvodák, a „gyermekkertek” megalapításának. A ma róla elnevezett utcában álló kli­ parancsnokaként a nyáron a Bácská­ ban teljesített katonai szolgálatot, majd június 22-én a dandár kormánybizto­ saként, július 24-től pedig Bács, Csanád, Csongrád és Torontál vármegyék kormánybiztosaként működött. Irodalom: Hermann Róbert, a Hadtörté­ neti Intézet igazgatója összeállítása a Szentkirályi Társaság számára VIRÁG ZSOLT hetedik oldal �Profi Dr. Békés Imre, személyesen — Arra kérném a professzor urat, hogy a pályán töltött több évtizedes mun­ kásságágának fontosabb állomásait ossza meg az olvasókkal! — Okleveles jogászként 1953-ban fe­ jeztem be tanulmányaimat az ELTE-n. Ekkor már nem voltak doktorrá avatá­ sok, 1952-ben ugyanis megvonták a jövőre vonatkozóan a doktori címeket a jogi - és orvosi egyetemeket végző személyektől. Pályakezdőként tíz hó­ napig bíróságon dolgoztam fogalma­ zóként, majd elnöki titkári munkakört láttam eL 1954. április 13-tól az ELTE Büntetőjogi Tanszékének kikérésére egyetemi tanársegéd lettem. Azótamind a mai napig- főfoglalkozásban egyetemi oktató vagyok. Kezdetben ta­ nársegéd voltam, a következő évtized­ ben adjunktus, majd docens, s végül professzori minősítést szereztem. 1963-ban ösztöndíjat nyertem a Strasbourgban működő Nemzetközi Összehasonlító Jogi fakultásra. Ezt az egyetemet négy ciklus alatt francia nyelven végeztem el, s a végén záró diplomát szereztem. A történet úgy foly­ tatódik, hogy ugyanebben a városban, 1993-ban az Emberi Jogok Európai Bi­ zottságának a tagjává választott az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága. 1993. októ­ ber 22 - tői a szervezet megszűnéséig1999. október 31-ig - voltam tagja, ami azt jelentette, hogy tulajdonképpen első­ fokú bíróként dolgoztam. 2000. decem­ ber 31-ével életkoromra tekintettel főállá­ sú munkaviszonyom az ELTE-n meg­ szűnt, és lettem ott választás útján professor emeritus. Sohasem tudtam a munka és a szórakozás között igazán kü­ lönbséget tenni, mert szórakoztatónak éreztem mindig is az egyetemi munkát, az előadásokat, a gyakorlatokat, és néha a vizsgáztatást is — Ha a professzor úr végigtekint a pályá­ ján, akkor mely sikereire a legbüsz­ kébb? — Miután visszakerültem az ELTE-re tanársegédként, váratlanul belecsöppen­ tem egy olyan szervezkedésbe, melyben nyolcadik oldal fiatal egyetemisták- s már egyetemet végzett személyek- azon törték a fejüket, hogy hogyan lehetne a doktori címet visszaszerezni. Több százan összejöttünk az akkori 9-es tanterembe, és engem ott az Intéző Bizottság elnökévé választottak. Két éves küzdelem után 1956. nyarára si­ került egy olyan törvényerejű rendeletet kicsikarnunk, amely visszaállította a dok­ tori címet. Biztos, hogy ez nem csak raj­ tam múlott, de hát mégiscsak én voltam annak a szervezetnek az élén, amellyel vé­ gül is sikerült megvalósítanunk e célt. 1982-88 között az ELTE-n dékán-helyet­ tes voltam. Akkor néhányunknak eszünk­ be jutott: meg kellene szerezni az egyete­ mi oktatók számára azt a jogosultságot, hogy a tanítás mellett ügyvédi gyakorlatot is folytathassanak. A választás megint csak rám esett, így én lettem ennek a bizott­ ságnak is az elnöke. Amikor először leül­ tünk beszélgetni, a többiek azt kérdezték tőlem, hogy sikerülhet-e ezt véghezvinnünk. Azt válaszoltam, ha egyszer már si­ került egy nagy ügyet megvalósítanunk- a doktori cím visszaszerzését-, akkor ezt a célunkat is el fogjuk tudni érni. 1986-ban született meg az a tör­ vényerejű rendelet, amely lehetővé tette az egyetemi oktatók számára a jogi képviseleti tevékenységet. Ez egy másik igen fontos közéleti állo­ mása volt az életemnek, mind a két eseményt jelentős tevékenységként könyvelem el. Az ELTE-n 1982-től ’96-ig voltam tanszékvezető. Erre az időszakra eső közéleti jellegű szerepvállalá­ som volt, hogy 1989. elején a Bün­ tetőjogi Tanszék könyvtártermében kezdett működni az Ellenzéki Kerekasztal. Ennek házigazdájának kértek föl. Ugyanis semleges helyen akartak találkozni, és olyan személyt akar­ tak közvetítőnek, aki sem az MSZMP-nek, sem pedig az Ellen­ zéki Kerekasztal valamely pártjának nem volt tagja. Továbbá úgy érez­ ték, hogy ez a hely valamiféle vé­ delmet jelent a számukra. Ez az együttműködés ’89 januárjában kezdődött, és valamikor júniusban feje­ ződött be. Ebből az Ellenzéki Kerékasztalból lett a Nemzeti Kerekasztal, amely végül is 1989. október 23-án a köztársasági államformához veze­ tett el. Nem vettem részt a tanácskozáso­ kon, s nem váltam politikussá, de a ma­ gyar történelemnek egy olyan „mellék­ szereplője” lehettem, aki 5-6 hónapig ott­ hont adhatott a megbeszéléseknek, visel­ vén annak a kockázatát is, hogyha az ak­ kor még egypártrendszerű állam politiká­ ja visszafelé fordul — esetleg szovjet nyo­ másra- akkor bajba kerülhetek. Ott is­ mertem meg újból Antall Józsefet - egy­ kori kedves iskolatársamat - aki később az ország miniszterelnöke lett. — Az egyetemi diákság körében gyakran felmerülő probléma, hogy kiváló szak­ tekintélyű oktatók nem tudják igazán élvezetessé tenni az előadásaikat. A vé­ lemények és a látogatottság szempont­ jából ön az egyik legnépszerűbb előadó­ ja egyetemünknek. A professzor úr sze­ rint milyen képességek szükségeltetnek �ÍTÉLET ahhoz, hogy valaki igazán jó egyetemi előadó legyen? — A kiinduló tétel az, hogy nekem többet kell tudnom, mint a hallgatónak. Nem is kívánhatom a hallgatótól, hogy ugyan­ annyit tudjon, mert ha ez így lenne, akkor ő ülhetne a helyemre már most azonnal. Ez azt jelenti, hogy már a vizsgakövetel­ ményeket is úgy kell megszabni, hogy az ne azon a szinten kéije számon a hallga­ tót, mint amit az előadó — a professzor tud. Tehát meg kell találni azt az arányt, hogy mi az amit én tudok, s ehhez képest mit, és mennyit kell tudnia a hallgatónak. Az előadásnak nem az a feladata, hogy megtanítsa a hallgatót arra, amit a könyv­ ből, jegyzetből, vagy szemináriumokon majd el tud sajátítani. Az előadás nem tö­ rekedhet a teljességre, hogy én most min­ dent előadok. Abból kell kiindulni, hogy a tanulás érzelmileg színezett, az előadó­ nak elsősorban a tárgyat kell megszeret­ tetnie, és a tárgyon belül a mindenkori té­ mát. Nem szabad a részletekben elveszni, hanem a nagyobb gondolati íveket kell át­ adni, s ehhez az átadáshoz meg kell talál­ ni azt az emészthető szintet, és azt az ér­ dekességet hordozó módszert, amellyel a hallgató figyelme, érdeklődése tartósan leköthető. Ha kell, akkor tréfálkozva fel kell oldani a feszültséget, vagy a fáradtsá­ got, s így kell szinten tartani az óra szín­ vonalát. Azt az előadást, amely szó szerint mindent meg akar tanítani, én azt rossz előadásnak tartom. — Melyek voltak azok a tényezők, amik miatt az ELTE ellenében a Pázmány mellett döntött? a hihetetlen akaratot, és küldetéstudatot. Kezdtem hinni abban, hogy ez az ember meg fogja tudni „csinálni”, és sikerült is neki. Ami magamat illeti, abban láttam az óriási kihívást, hogy hogyan lehet egy egyetemet a nulláról indítani. Én eddig egy olyan egyetemen tanítottam, amely akkor már 360 éve működött. Milyen az, amikor nincs tanszék, hanem az a tan­ szék, amit én a táskámban cipelek, hogy nincs dolgozószoba, íróasztal, meg ilye­ nek. Katolikus emberként óriási megtisz­ teltetést láttam abban, hogy egy katolikus egyetemen lehetek oktató. — A Büntetőjog Tanszék keretén belül ok­ tatókat hogyan sikerült maga köré gyűjtenie a professzor úrnak? — Bárándy Péter, Kiss Zsigmond, Szívós Mária, és Karasszon Dorottya közvetle­ nül Zlinszky János révén kerültek a tan­ székre. A többi oktatót én hívtam. Voltak, akik már az ELTE-n is tanítottak, s már oda is én invitáltam őket. A három leg­ főbb ügyészségi ügyészt- Sinku Pált, Molnár Gábort, és Belovics Ervint - én gyűjtöttem, de még tanítanak az ELTE-n is. Ugyancsak az ELTE-n is tanít Busch Béla. Varga Zoltánt, mint a Fővárosi Bíró­ ság legkitűnőbb bíráját is magam hívtam meg. Tóth Mihályt hosszú becserkészés, és többszöri felkérés után nyertem meg tanszékünk számára. Én hívtam Körinek Lászlót, Lévay Miklóst, Vókó Györgyöt és Pálinkás Györgyöt is. — Sok ügyvéd panaszkodik arra, hogy a hozzá került bojtár kevés gyakorlati is­ merettel rendelkezik. Elegendő-e az az voltam, hogy be kellene vezetni egy négy­ hat hetes gyakorlati képzést' az egyetemi oktatás rendjébe. Elsősorban azért, hogy a hallgató tudjon pályát választani. Lássa meg például, milyen a bíró munkája, éle­ te, tevékenysége. A hallgatóknak ne csak regény, vagy film­ beli élményei legyenek, hanem lássa azt valamilyen módon a gyakorlatban is. Te­ hát a gyakorlatnak elsősorban a pályavá­ lasztás szempontjából van jelentősége. Am ha nem biztosítja a kar megfelelő módon ezt a 4-6 hetes részvételt bírósági, vagy ügyészségi gyakorlaton, akkor fenn­ áll a veszélye annak, hogy a hallgatót el­ vágja a bírói, vagy az ügyészi munkakör elnyerésétől. Az egyetem alattijoggyakorlati tevékenység ugyanis alkalmazási felté­ tel a fogalmazói álláshelyek betöltésénél, később pedig a fogalmazóból lesz az ügyész, illetőleg a bíró. — Amikor afővárosban az ügyvédi kama­ ra taglétszáma lassan a 7 ezer főhöz közelít, megkerülhetetlen a túlképzés kérdése. A professzor úr mit gondol er­ ről? — Én nem hiszem, hogy mindenkinek ügyvédnek kellene lennie, aki jogot vég­ zett. Az biztos, hogy az ügyvédi pálya túl­ telített lett. Lesz-e túltermelési válság? Biztos, hogy lesz. Ugyanis nem oldható fel az az ellentmondás, amely egyfelől a szabad továbbtanulás, másfelől pedig az ügyvédi, bírói és ügyészi pályák létszám kapacitása között fennáll. SZABÓ VIKTOR elméleti tudás, amit öt év alatt itt el — A kettő nem zárta ki egymást, - „ne­ kem két hazám van”. Párhuzamosan le­ hettem mind a két egyetemen oktató. A Pázmányt nagy megtiszteltetésnek, és egy óriási kihívásnak tekintettem. 1994. kará­ csonya előtt az osztrák nagykövet fogadá­ sán Zlinszky János - akkor még nem dé­ kán - hanem kedves, régi gimnáziumi tár­ sam szólt nekem, hogy meg kell alapítani a Pázmány jogi karát. Hihetetlennek tar­ tottam, mert eddigi tapasztalataim szerint egy egyetemhez kell mindenek előtt egy épület, ami akkor még nem volt. Az épü­ leten belül kell egy egyetemi könyvtár hát ez pláne nem volt, de kellenek taná­ rok és diákok is, s ezek sem voltak. Az egész vágyálomnak tűnt, de a Zlinszkyvel való találkozások révén megláttam benne tudnak sajátítani a hallgatók? Nem kellene nagyobb súlytfektetni a gyakor­ lati képzésre? — Az egyetemeknek elvben a gyakorlati képzés nem feladatuk. Amikor a bíróság­ ra kerültem, én is úgy éreztem, hogy ne­ héz elsajátítani a speciális bírósági nyel­ vet, s két hét elteltével mégis sikerült. Ha valaki tudja a jogot, akkor rövid idő alatt bele tud tanulni abba, hogy mi az ügyvéd­ bojtár feladata, — nos ez fordítva nem működik. Ha valaki csak azt tanulja meg, hogy hol van a cégbíróság, a földhivatal, az illetékhivatal, attól még nem lesz jo­ gász. Tehát az egyetemen elsajátított is­ meretek határozzák meg azt a tudást, ami a karrier alapja. Am annak mindig a híve CSÓKOLD ■ nememet M«, Palkó nóta, Trombitái tlb. újdonságokat éld« hOtn IIHm u a hilnlmaa hnnpu hanjperteny gramofon, melyei Wlrw Ingyen ad mlndaxnknik Wiener a „Hanga*crKirály“ Budapest, lórscbköral IS., akik 10 darab vadonatúj hanglemezt 20 forintért vifárolnak. Okvetlen kérjen bővebb fdvUi<oriUat ae ingyenrend axen 61. Előnyös Um excsere. kilencedik oldal �Kocsmatörténelem 1996-2001 Az egyetemi élethez éppúgy hozzátartozik a kocsmai „tanulmányutak” megtétele, akár az előadások, zh-k, vizsgák. Valószínűleg a Pázmányon is ez volt az első igazán lényeges terület, amelyben elértük más, évtize­ dek óta működő egyetemek színvonalát. Ez az írásunk betekintést nyújt a hőskorszakba éppúgy, mint a jelen­ be, inkább boncolgatva a hol, mikor, hányszor kérdése­ it, hiszen a miértre már úgyis tudjuk a választ... Legyünk őszinték: bár az első héten ’96 szeptemberében még mindenki ott volt minden előadáson (ahogy az az elsős év­ folyamokra általában jellemző), a másodi­ kon már ki- kiszökdöstünk jó néhányan, hogy inkább egy sör mellett ismerked­ jünk az egyetem hangulatával. A hely ál­ talában a népszerű Izsáki borozó volt a Szentkirályi utcában, mely csalogató há­ rom betűjével („BOR”) már messziről az oázis ígérete volt a környék hajléktalanja­ inak és alkoholistáinak. Melléjük pedig, úgymond „hiánypótlásként” csodálatos módon tökéletesen beillettünk mi, Pázmányosok. A hely specialitása a málnás fröccs volt, valamint az, hogy akár délelőttől kezdve hosszú órákon keresztül voltunk képesek ülni a teijengő bűzben, minősíthetetlen kiszolgálás és állandóan trutyiban úszó mellékhelyiség mellett. Mindezek ellenére igenis jól éreztük ma­ gunkat! Hűtlenségünkre (és talán megnövekedett igényeinkre /sznobiz­ musunkra) jellemző, hogy évek óta egyi­ künk sem járt az Izsákiban. Egy fokkal feljebb léptünk az igényesség­ ben: következett a Blues Pub a Krúdy ut­ cában. A kísérőzene minőségére, mely poétikus ifjúkorunkat (vagy inkább apu/anyu ifjúkorát) idézte - Hendrix, Hooker, BB King, stb. - nem lehetett pa­ nasz. A sör itt is csak sör volt, de valahogy mégsem lett igazi törzshellyé sohasem. A szomszédos Darshan már inkább. Bár a mosdókban méretes felirat figyelmezte­ tett: „mindenféle kábítószer fogyasztása tilos”, ezt azért már magunktól is tudtuk, és különben sem ránk vonatkozott. Az ár­ színvonal azonban nem engedte meg az egész napi „kihelyezett szemináriumok” helyszínen való megtartását, így hát innen is továbbálltunk. tizedik oldal Ezentúl min­ dennap a Horánszky utcai Gösser söröző felé vettük utun­ kat, csak hogy minden irány­ ból “védve legyünk”, ha esetleg kedvünk támadna egy kis beszélgetésre az igen leter­ helő órák után. Az azóta Vén Pipás néven futó egységben megtaláltuk a számításun­ kat: csendes, nyugodt kis zug volt, finom ételekkel, kedves kiszolgálással. A sör pedig még mindig sör maradt itt is. A Régi Spartacus, melynek egykor ko­ moly neve volt a vendéglátóiparban, egyesítette mindazt, ami ahhoz kellett, hogy jól érezzük magunkat: az egyetem tőszomszédságában, később már az egye­ tem épületében feküdt, szolid árakkal, hangulattal. Ami megfizethetetlen: a sze­ mélyzet ismerősként üdvözölt minket, már előre tudták, mit kérünk, és mindig volt egy kedves szavuk felénk. Szerencsére mindez a most a helyén üze­ melő Spartacus Pizzéria és „Elménycenter”-re is igaz. Történelmi eseményként végre lett saját menzánk, egyben saját, igazi, hamisítatlanul Pázmányos törzshe­ lyünk is, ahová a már végzettek is vissza­ járnak, és inkább már azelőtt betérnek, mielőtt régi tanáraikat üdvözölnék az egyetem másik épületében. Az árak több, mint kedvezőek, a hangulat parádés. Al­ kalom nyílt saját bulik megrendezésére, rendezvények tartására (volt már itt évfo­ lyam-, érettségi találkozó, végzősök „ban­ kettje”, koncertek, ráadásul nem egy, az egyetemre meghívott vendég végezte itt az estéjét az előadás megtartása után - no, nem rosszra gondolni, nem az asztal alatt). Ha valakivel találkozni akarsz, leg­ egyszerűbb, ha a Sparit jelölöd meg hely­ színként, és akad már jó pár hallgató, aki, a hely egyfajta jelképévé válva gyakorlati­ lag itt éli le az életét. Mindennek dacára azért még mindig lehetne fokozni a ki­ használtságot, úgyhogy mindenkit csak arra tudok bíztatni, szervezze bármiféle egyetemi rendezvényeit ide, hisz ez a leg­ egyszerűbb és kétségkívül legjobb megol­ dás. Hozsanna vége. Mint látható, nem lehet minket megvádolni azzal, hogy nem voltunk elég nyitottak, és nem jártuk be ala­ posan a környéket a megfelelő hely után kutatva. Az elmúlt öt évben megszámlálhatatlanul sok időt töl­ töttünk el ezekben a kocsmákban. Első indulatból talán azt mondjuk: időpazarlás volt, de ha jobban bele­ gondolunk, rájövünk, hogy minden percét élveztük. Igazából a kocsma­ asztal mellett volt lehetőségünk megismerni másokat, itt szövődtek a szerelmek éppúgy, mint a barátsá­ gok, és itt alakultak ki az ellentétek is. A hangos „világmegváltók”-ból mára „megfontolt majdnem-jogászok” lettünk, az eltelt öt év pedig örökre elindított minket valahová (egyelőre csak a jó ég tudja, hová, de reméljük, a jó irányba), és ebben bi­ zony a kocsmáknak is elévülhetetlen érdemeik vannak. Egészségünkre! KÚRÁN ANDRÁS �Két perc Budapesten már többször jártam és va­ rázslatos helynek tartom, minden egyes köve a történelméről mesél. Bármikor szívesen jövök ide. (Ralph Fiennes) így hangzik egy külföldi véleménye a magyar fővárosról. Egy világvárosról, ami sokat megért eddigi - más európai fővárosokkal összehasonlítva - rövid története során. Tíz kerülettel, egy állandó Duna-híddal egyesült százhuszonnyolc évvel ez­ előtt Buda, Óbuda, és Pest. Első ötven évét lendületes, gyors fejlődés jellemezte. Elkészült az Andrássy út, a Kisföldalatti, az Országház — néhány meghatározó jel­ képe az európai kultúra egyik központjá­ nak. A két világháború, ezerkilencszázötvenhat, és a szocializmus negyven éve nyomot hagyott rajta, kényszerű korlátok közé szorítva pezsgő életét. Tíz év óta tartó, legújabb korszakában a városépítők száz évvel ezelőtti elődeik munkáját folytatják tovább. Legalábbis, ami a világváros-koncepciót illeti. Ez a fogalom, ahogy bebizonyosodott, rend­ kívül tág. Megférnek egymás mellett a hagyományos, gipszdíszekben pompázó házakkal határolt terek, középen csende­ sen csobogó szökőkúttal, és a nagy, min­ den igényt kielégíteni szándékozó, üveg­ falakkal ékeskedő bevásárlócsarnokok. Harmóniára törekszik a gömbölyű és a szögletes forma, a fa, a tégla, és a beton. Egyre több az angol nyelvű felirat. A hagyományos értelemben vett pol­ gári életfelfogás sokat veszített jelentő­ ségéből. Nehezen férnek össze a kávé­ házi, kerthelységi beszélgetések, a kelle­ mes, szemlélődő séták a nagy iramú közlekedéssel. A pénzkeresés munkatér­ be miatt kevés idő marad a pihenésre. De azért még varázslatos város Buda­ pest. Mindig találni valami szép pillana­ tot. Az épületeken, az utcákon, a par­ kokban, az arcokon. Még mindig megtisztelő a díszpolgá­ ri cím. Idén, november 17-én Illés György operatőr, Jancsó Miklós rende­ ző, Kurtág György zeneszerző, Papp László ökölvívó, és Puskás Ferenc labda­ rúgó részesül elismerésben. Azt, hogy J. V Sztálin megtisztelte­ tésnek érezte-e a kitüntetést 1947-ben, nem tudom. Am, a város még mindig büszke rá. Legalábbis, hivatalosan. SZAMOS MÁRTON Méltatlanulfeledésbe merült mozgalmi dalok írásunkban felidézünk néhány méltatlanul elfeledett mozgalmi dalt. Mellbevágásként hatott számunkra, amikor előkerült az „Antiimperialista szolidaritás, béke, barátság" jelszóvá, Kubában megrendezett Világifiúsági Találkozóra készült kis daloskönyv (a család előrelátóan jól eldugta még 1989-ben). Mily igazságtalan ez a világ! Ezek a remekek már-már teljesen a feledés homályába vesztek, szerencsére akad még néhány tettrekész fiatal, akikfelelevenítik a „régi szép" időket (tudjátok, amikor még 3.20 volt a kenyér...). „Fel kommunista ifjú sereg, Hajnal vezesse léptedet. Higgy terveidben, jó karodban bízz, Melletted elvtárs, a KISZ. Úgy indulunk, mint zúgó vihar És úgy áradunk, mint a dal. Édes hazánkért, a forradalmi pártért, A néppel tűzön-vízen át!” (EGYSÉGBE FORRASZT A KISZ) „A párttal, a néppel egy az utunk, A jelszavunk munka és béke, Mi kommunista ifjak indulunk, Mert bennünk apáink reménye.” (A PÁRTTAL, A NÉPPEL...) „Jöjjetek ezrével állni a sorba, Kardotokat sosem érheti csorba, Gátakat elsöpör, új utat tűz, Burzsoá zsarnokot innen elűz.” (ZENGJÜK A DALT...) Egyensúly? Azt hiszem, egy egyetemistának illik politikusnak lennie. No persze nem hivatására nézve, hanem érdeklődé­ sét, nyitottságát, a közéletben való részvételét tekintve. Különösen a jogi egyetem alkalmas terep erre. Aki fel­ teszi magában, hogy igenis befolyása lesz (akármilyen kicsi is) „a világ me­ netére” (márpedig lehet-e ennél ne­ mesebb célt kitűzni magunk elé?), an­ nak már most úgymond „aktivizálnia” kell magát, na persze azért nem átesve a ló másik oldalára. Ezért is örvende­ tes, hogy vannak az egyetemen „aktív” hallgatók, akik szorgalmasan dolgoz­ nak, előadásokat szerveznek, próbál­ gatják szárnyaikat. Igaz, lehetnének többen is, hiszen a hallgatók 80%-át szinte lehetetlen kimozdítani a teljes érdektelenségből. Ugyanakkor azt gondolom, illene tiszteletben tartani a munka során a Pázmány szellemisé­ gét (vagy inkább megálmodott szelle­ miségét, amely kisebb-nagyobb hiá­ nyokkal valósul csak meg). A Pázmány Pódium lelkes tagságát di­ „Fel vörösök, proletárok, Fegyverünk fenn tündököl, Izmunk a győzelmi zálog, Győz majd a harcos ököl.” (FEL VÖRÖSÖK, PROLETÁROK...) „A rablánc a lábon nehéz volt, De széttörte büszkén a nép. Hát éljen a hős, aki értünk Feláldozta hű életét, Lenin!” cséret illeti az elmúlt évek munkájá­ ért. Az utóbbi időben azonban szá­ momra megmagyarázhatatlanul kizá­ rólag az „egyik oldal” képviselői nyer­ tek meghívást általuk egyetemünkre (Havas H., Vágó L, Göncz Á„ Verebes L, és hol a vége?). Ez az oldal, mond­ (LENIN-DAL) juk úgy: nem feltétlenül ugyanazokat „A proli csak láncát veszti, Megmondta „Charlie” Marx. Tessék hát főbe vésni Döntő az osztályharc. amit egyetemünk képvisel (vagy kép­ az elveket vallja, értékeket tiszteli, Győzni fog Chile népe, Az eszme nem halott. Nincs még a harcnak vége, Pinochet lógni fog (A PROLI CSAK LÁNCÁT VESZTI...) Kommentárt nem isfűztünk az idézetekhez, mert úgy hisszük, azok önmagukért beszélnek. Mai szemmel nézve már hihetetlennek tűnik, hogy egykoron mind­ ezeket bárki is komolyan gondolhatta. Sajnos azonban a történelem bebizonyította azt, hogy igenis akadtak ilyenek. Ezért amikorjót derülünk a kétségkívül kacaj­ fakasztó dalocskákon, ugyanakkor emlékezzünk mega kommunizmus által megölt, megnyomorított és tönkre­ tett emberekről is. viselnie kellene). Az esélyegyenlőség jelszavával felvértezve ugyanakkor semmi probléma nem lenne (hiszen a meghívottaknak joguk van bárhol ki­ fejteni álláspontjukat, még ha esetleg az furcsán is hangzik a Pázmány falai között), ha ugyanez a szervezet (ti. a Pázmány Pódium) legalább fele-fele arányban hívná el a másik oldal képvi­ selőit is. Remélem a jövőben helyre­ hozza ezt a hiányosságot a szervezet. (OLVASÓI LEVÉL, NÉV A SZERKESZTŐSÉGBEN) tizenegyedik oldal �A mi kis sirámaink — Az oktatók, és ami bántja őket — Az ítélet 2001. október 18-i számában jelent meg Koltay András főszerkesztő úr „A mi kis sirámaink” — A hallgatók, és ami bántja őket — című írása. Javasoltam a főszerkesztő úrnak, hogy az írást tekintse vitaindítónak, melyhez hozzá lehet szólni, s egyúttal élek az al­ kalommal, hogy első hozzászólásomat megtegyem. Az írás feltétlenül jó szándékú, néhány valós problémát is feszeget, melyben véleményünk lényegében egyezik. Ilyennek tekintem például a jelentkezés a vizsgákra és a beiratkozás című részt, ahol a kritikák teljesen jogosak, s véle­ ményem szerint jobb szervezéssel a Kar részéről orvosolhatók. (Zárójelben azért itt is megjegyezném, ha meghir­ detjük a vizsgajelentkezés időpontját bőséges vizsgaidőpontokkal, akkor a je­ lentkezés megkezdése előtt 1 órával tel­ jesen indokolatlan 200 embernek az in­ tézetek előtt várakozni. Az intézetek többségében teljes bizonyossággal ga­ rantálható, hogy nyugodt körülmények között tudnak jelentkezni vizsgára!) Van a cikknek azonban néhány része, amelyben eltér a véleményünk, illetve hajlamos vagyok a létező problémát más — oktatói — szemszögből megkö­ zelíteni. A részletekben való elmélyedés előtt néhány általános gondolat. Hallgatóságunk előtt bizonyára tudott, hogy Karunk rendkívül nehéz indulási körülmények között jött létre. Nem akarnám részletezni, hogy a Kar létre­ hozása micsoda nehézségekkel járt az alapítók, a Katolikus Egyház részére, akkor, mikor az oktatás megkezdésekor sem épületünk, berendezésünk, sem pénzünk nem volt. Azt gondolom vitat­ hatatlan, hogy a hallatlan nehéz indulá­ si évek után, mára egy működőképes katolikus jogi kar jött létre. Természete­ tizenkettedik oldal sen nehézségek vannak, ezek azonban nemcsak a karindítás máig ható nehéz­ ségeiből következnek, hanem a magyar felsőoktatás mondhatni azt is, korszak­ váltó nehézségeiből. Évtizedeken ke­ resztül egy rendkívül embertelen és ne­ héz felvételi után a középiskolában vég­ zetteknek mintegy 10%-a juthatott be felsőoktatási intézménybe, erre volt méretezve a teljes infrastruktúra és az oktatói kar minden intézményben. Az elmúlt 10 évben a hallgatók létszáma országosan a háromszorosára nőtt — amit alapvetően mélységesen helyeslek —, ugyanakkor az infrastruktúra és a képzett oktatói létszám nem bővült ilyen mértékben. A nehézségeket csak fokozza, hogy míg korábban vitathatat­ lanul csak egy szűk réteg kerülhetett be a felsőoktatásba - amely viszont az adott korosztálynak a legjobbjait jelentette -, addig most tömegesedéssel szerényebb képességű, felkészületlenebb hallgatók is nagy számban bekerülnek. Mindezekre a nehézségekre a magyar felsőoktatás, s közte Karunk is, véle­ ményem szerint nem tudtak még megfelelően reagálni. A régi rendszer­ ben ugyanis majdnem természetes volt, hogy a felvetteknek a döntő több­ sége diplomához jut, mivel a diplomá­ ra alkalmasaknak a kiválasztását nagy­ részt a felvételi már részben elvégezte. Ma viszont az új rendszerben a felső­ oktatási intézmények feladata lenne, hogy a diplomára alkalmasakat kiválas­ sza a saját képzési rendszerében. Véle­ ményem szerint alapvetően ez okoz feszültségeket minden intézményben, így nálunk is a működésben, mivel a beiratkozott nagyszámú hallgató szinte alanyi jogának érzi, hogy minimális erőfeszítése ellenére is diplomához juthasson. (Természetesen ezzel nem akarom csökkenteni a szintén megle­ hetősen nagy számú kiválóan teljesítő hallgatók értékét.) Véleményem szerint az oktatók, a Kar ve­ zetése, illetve a hallgatók között meglévő feszültségek Karunkon is erre a problé­ mára vezethetők vissza. Hallgatóink egy része ugyanis az elmúlt években kemé­ nyen küzdött meglehetős liberális tanul­ mányi és vizsgaszabályzatunk változatla­ nul hagyásáért, illetve keményem ellen­ állt a Kar vezetése részéről bevezetett fel­ tétlenül indokolt változtatásoknak. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez csak hallgatóink egy részére igaz. A hallgatók jelentős része és az oktatók napjainkra úgy érzem belátták, hogy a Katolikus Egyetem Jogi Karának nem az az érdeke, hogy nagyszámú, az átlagosnál felkészü­ letlenebb jogászt bocsásson a közéletbe, mivel ez az intézmény jó hírét, sőt, a ná­ lunk végzett hallgatók diplomájának érté­ két is alapvetően lerontaná. Az intéz­ ménynek, s hallgatóinknak is az az érde­ ke, hogy a végzettjeink diplomája mögött jobb felkészültség álljon. Ennek alapján nehezen tudom elfogad­ ni, például „a végzősök panaszai” köré­ ben felvetett problémát, mikor a hoz­ zánkjelentkező hallgatók már a jelent­ kezéskor tudják, hogy két nyelvvizsgát kell öt év alatt lerakniuk — többek közt ezzel is növelve diplománk értékét. Ezek után évek óta visszatérő igény az, hogyan lehet a nyelvvizsga kötelezettsé­ geket valamilyen módon kikerülni. Két kérdésről szeretnék viszont ponto­ sabb, határozott véleményt kapni hall­ gatóinktól, mivel mind a két kérdés na­ gyon fontos problémát feszeget. 1. Az oktatás színvonala című részben a szerző kifogásolja „a közelebbi kap­ csolat meglétének hiányát az oktatók és a hallgatók között”. Régi probléma �ez más egyetemeken is, aminek lé­ nyegét soha nem értettem. Az oktató ugyanis alapvetően óráin, a vizsgákon tart „közelebbi kapcsolatot a diákság­ gal”. Ha az órákra bejár a hallgató, ha fölveszi a speciálkollégiumokat, úgy hiszem alapvetően meg tudja ismerni oktatóink egyéniségét, munkáját (ha bejár és fölveszi!). Ezen túl soha nem értettem, miért kell egy oktatóról fel­ tétlenül tudni, hogy a pörköltet nokedlivel vagy tésztával szereti-e job­ ban, illetve melyik futballcsapatnak drukkol. Nem akarom a problémát elbagatel­ lizálni, magunk részéről is érezzük, hogy ha erre igény van, készen kell állnunk külön találkozók, beszélge­ tések megtartására. Teljesen bizo­ nyos vagyok abban, hogy erre min­ den oktatónk készen áll, de a kezde­ ményezésnek a hallgatóktól kell ki­ indulnia. (Magam részéről kb. 20 alkalommal vettem részt az elmúlt 5 évben más felsőoktatási intézmény­ ben rendezett beszélgetéseken.) Mai napig nem felejtem el a Miskolci Egyetemen történteket. Ott is a hallgatóknak visszatérő panaszuk volt a „közelebbi kapcsolat hiánya”. Ezért a Magánjogi Intézet egy közös hallgatói-oktatói kirándulást szerve­ zett, melyet szorgalmasan kihirdet­ tünk, kiplakátoztunk a Kar összes hallgatójának. Meg is jelent a Ma­ gánjogi Intézet 15 oktatója a kirán­ duláson családostól, s kétségtelen a Kar 2000 hallgatójából is megjelent 2fő. Vagyis az oktatók részéről kez­ deményezett hasonló rendezvények valószínűleg nem túl sikeresek, ezért feltétlenül a hallgatók részéről kell kiindulni hasonló kezdeménye­ zéseknek. Kérdezem tehát tisztelettel a HÖKöt Havas Henrik és társai meghívása helyett, miért nem szervez a mi ok­ tatóink részére kerekasztal megbe­ széléseket, személyes jellegű talál­ kozókat. Meggyőződésem, hogy fel­ kérés esetén minden oktatótársunk igent mond, mint ahogy a megújult ítélet részére is kész bárki, bármikor interjút adni a tapasztalatok szerint. 2. A másik lényegi kérdés a „Mitől ka­ tolikus ez az egyetem?” bekezdés­ ben található. Mélyen remélem, hogy Karunk nemcsak attól katolikus, hogy ,Veni Sancte van az évnyitón, kereszt a termekben, tanulunk kánonjogot” — ahogy a cikk írja. Egyetemünket a katolikus egyete­ mek sorába felvették, s ott bizony szigorúak a felvételi követelmé­ nyek, nemcsak annyi, amennyit a cikkíró feltételez. Egyetemünk, Ka­ runk ezeknek a követelményeknek eleget tett és tesz (nem akarnám részletezni). Az viszont számomra elkeserítő, hogy ebből a hallgatóság mindöszsze ennyit vesz észre. Felsorolnék néhány olyan lehetőséget, amely a Kar katolikus jellegéből fakad, de hallgatóink kevéssé vesznek róla tu­ domást: - mindennapos misehallgatási lehe­ tőség; - a tananyag erkölcsi megalapozott­ sága számos tárgyból, erkölcsi ala­ pú órák, speciálkollégiumokjelentős számban; - lehetőség képzett nemzetközileg ismert lelki vezetővel való beszél­ getésre; - részvétel azokon a rendezvénye­ ken, amelyeket hozzánk közel álló egyházi szervezetek rendszeresen rendeznek Karunkon - Havas Henrik és társai meghívása helyett egyházi vezetők meghívá­ sa, katolikus szervezetekkel való kapcsolatkiépítés, egyházi jellegű rendezvények, vitaestek lebonyo­ lítása a Karon. Vagyis a problémát a másik oldalról úgy közelíteném meg, hogy az egy­ ház és az alapító oktatók sikerrel megteremtették egy katolikus jogi kar kereteit, s ennek nagyrészt megfelelő oktatást végeznek. Kér­ désem, mit tesz a hallgatóság és a HŐK az egyetem és a Kar katolikus jellegéért? Nem akarnék reagálni a jó modor csiszolatlansága című részre. Úgy hiszem, sajtó útján felesleges ilyen általános vádakat megfogalmazni. Adott esetben, ha valakit sérelem ér, konkrét intézménnyel és névvel megjelölve célszerű panaszt tenni. E nélkül nem tudjuk „magunkra ven­ ni az inget”. A másik oldalról annyit talán hozzátennék, hogy titkárnőink is könyveket tudnának írni a hallga­ tók modoráról. Bármilyen furcsa, nekik is pontosan ugyanolyan em­ beri méltóságuk van, mint a hallga­ tóknak. Nem akarnám a ,jó modor csiszolatlanságából” fakadó problé­ mát lebecsülni, de sajnos azt is hoz­ zá kell tenni, hogy a külvilágtól sem lehetünk teljesen elszigeteltek; saj­ nos egy neveletlen korban élünk mindnyájan. Szintén nem foglalkozom a sport hiánya című résszel, mivel a követ­ kező évek nagy feladata lesz a Szent­ király u. 26. alatti épület sorsának rendezése. Sajnos a két oktatási épü­ let hatalmas felújítási költségei egyenlőre kimerítették a kereteket, így a 26-os épületben rejlő lehetősé­ geket csak fokozatosan és lassan le­ het megvalósítani: erre már új költ­ ségvetésünk is bizonyos keretet biz­ tosít. Türelmet kérünk! Befejezésül szeretném ismét felhívni hallgatóink és a HŐK figyelmét, hogy a kétségtelenül meglévő - mondhatom azt, hogy országos - gondok megoldásá­ ban a hallgatóság és a HŐK is részt ve­ het felelősségteljesen és öntevékenyen. Mi örülnénk a legjobban, ha nemcsak a vizsgaszabályzat körüli viták jelentenék a HŐK tevékenységének nem kis ré­ szét, hanem kivennék részüket az egyébként kétségtelenül létező gondok megoldásában. DR. JOBBÁGYI GÁBOR Intézetvezető egyetemi tanár fejlesztési dékánhelyettes A válaszra - melyet ezúton is kö­ szönünk —, és természetesen a leg­ utóbbi számunkban megjelent vita­ indítóra is várjuk a hallgatók és az oktatók reagálásait, melyeknek he­ lyet biztosítunk. (A főszerkesztő). tizenharmadik oldal �Az egzotikus nyelvek kora lejárt — Beszámoló a Kari tanácsról — 2001. október 17-én tartotta legutóbbi ülé­ sét a Kari Tanács. Megtudhattuk, hogy fo­ lyamatban van felvételi rendszerünk re­ formja. Rögtön az elején előkerült a leg­ többet forgatott, és éppen ezért a legna­ gyobb figyelmet érdemlő Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat, illetve annak újabb mó­ dosításai. Kilényi Géza Professzor Úr több ponton kifogásolta azt a listát, mely azon nyelveket tartalmazza, melyekből ér­ vényesnek fogadják el a záróvizsgára bo­ csátáshoz szükséges nyelvvizsgákat. Ko­ moly bel- és külpolitikai kérdéseket vet fel szerinte, ha pont a Katolikus Egyetem mely fontos szerepet tölt be a határon túli magyarok érdekeinek képviseletében — ha­ zánk nemzeti és etnikai kisebbségeinek 14 hivatalos nyelve közül csak 10-et fogad el. Ugyanígy sérelmes, hogy a lajstrom annak ellenére nem tartalmazza a hébert, hogy az arabot igen, vagy a baltikumi nyelveket, miközben az ukránt meg igen. Nem kívá­ natos egy ilyen taxatív felsorolás, mert tá­ madási felületet jelent. Külön felhívta a fi­ gyelmet arra, hogy a visszamenőleges ha­ tály tilalma nem azt jelenti, hogy a határo­ zat nem érvényes arra, aki annak megho­ zatala előtt szerzett nyelvvizsgát, hanem hogy a szabály nem alkalmazható senkire, aki ezelőtt iratkozott be, hiszen nem ki­ zárt, hogy valamely hallgató a régi regulák­ ban bízva akár súlyos tízezreket költött már nyelvtanfolyamra. Erdő Péter Rektor Úr egyetértésének adott hangot, egyúttal javasolta, hogy az öt jelentős nyugati nyelvet (angol, német, francia, spanyol, olasz) és az oroszt auto­ matikusan elfogadják, míg a többi nyelv esetén a Dékán vagy a Dékánhelyettes egyedi elbírálás alapján döntene. Szabó István Dékánhelyettes Úr a Nyelvi Lek­ torátus vezetőjével egyetértésben el­ mondta, hogy azért volt szükség a taxatív felsorolásra, mert egyes akkreditált intéz­ ményekben, bizonyos nyelvekből 6 hét alatt lehet középfokú nyelvvizsgát szerez­ ni, ezeket pedig nem akarták külön ki­ emelni, mint nem elfogadható nyelveket, pontosan a diszkrimináció vádjától tartva. ZlinszkyJános Prodékán Úr kifogásolta, hogy a tervek szerint megszűnik a hallgatói tizennegyedik oldal önköltségessé lesz. Ráadásul ezen a vélemé­ nyen van az oktatási tárca is. Vhrga Csaba Professzor Úr kifogásol­ ta a TVSZ tervezett módosítását, mely a szorgalmi időszak előtt kötelezné a tan­ székeket három vizsgahét megadására, amin a hallgatók az egész évből elmaradt vizsgáikat pótolhatnák. Az intézetvezető hangsúlyozta, hogy első félévben négy, második félévben három tárgyból vizs­ gáztatnak, így év végén nem lehet elvár­ ni oktatóiktól, hogy valamennyiből csa­ tasorba álljanak. Csatlakozott vélemé­ nyéhez Jobbágyi Gábor Professzor Úr is, egyben javasolva az intézete által már évek óta folytatott gyakorlatot, mi sze­ rint májusban, a vizsgaidőszak megkez­ dése előtt biztosítanak egy hetet a restan­ ciák pótlására. Dékánhelyettes Úr javas­ rangsoron alapuló költségtérítési rendszer. Elmondása szerint ez 3 szempontból is elő­ nyös volt: egyfelől lehetőséget adott egy gyengébb felvételi korrigálására, másod sor­ ban pedagógiailag is jó módszernek bizo­ nyult, harmadrészt pedig egyfajta szolidari­ tást teremtett a hallgatók között, hisz annak kérdése, hogy az kapja meg az állami támo­ gatást, aki megérdemli, hallgatói szolidaritás kérdése. Szabó István Dékánhelyettes Úr azzal indokolta a döntést, hogy a 2002-ben induló évfolyamon már 315 államilag fi­ nanszírozott hely lesz, így rangsorra szük­ ség nincs. Az is világos, hogy azokra nézve, akik ilyen feltételekkel kezdték meg tanul­ mányaikat (értsd II. III. IV évfolyamok) semmilyen változást nem jelent. A problé­ ma a mostani elsősökkel lesz, akik a Felvé­ teli Tájékoztatóból nem értesültek a rang­ sor alapján történő finanszírozásról. A Dékánhelyettes hozzátette, hogy eddigi ta­ pasztalati alapján elvesztette a rangsorba ve­ tett hitét, mert több tantárgyat is érvényte­ lenített, ezzel meg felborult a kényes egyen­ súly. Rektor Űr elmondta, hogy a hozzá be­ érkező levelek és panaszok 75%-a a Jogi Karral kapcsolatosak, nagy részük törvény­ telennek nevezi azt a gyakorlatot, amely alapján valaki államilag finanszírozottból latát azzal indokolta, hogy félévről átvi­ hető bármely vizsga év végére súlyosabb következmény nélkül, félévismétlést nem ismer a TVSZ, évismétlést ellenben igen. Egyben kompromisszumos megol­ dásként javasolta, hogy a tanszékek a má­ jusi egy héttel mentesülnének a három vizsgahét biztosításának kötelezettsége alól. A hallgatók azt kifogásolták, hogy az egy hét nem áll arányban a hárommal, ezért kompromisszumként két-két hetet javasoltak. Jobbágyi Professzor Űr arra szólította fel a hallgatókat, hogy ne min­ dig a meglévő kereteket igyekezzenek széjjel feszegetni, hanem inkább azokat megtölteni. A hallgatók már tavasszal be sem járnának, ha egyre több hetet enge­ délyeznénk a szorgalmi időszakban, mondván hogy tanulnak. Tájékoztatták a jelenlévőket, hogy bár hivatalos értesítést nem kaptak, de tudo­ másukra jutott, hogy nappali és levelező tagozaton akkreditálták a képzést. Botos Katalin Professzor Asszony pa­ naszának adott hangot, intézetének sze­ rencsétlen elhelyezése miatt a 26-os épü­ letben. Mint mondta kellemetlen az ott teijengő szag- és „illatfelhő” mind a hall­ gatók, mind a nagyszámú külföldi vendég és látogató előtt. Hozzátette, hogy számos általuk szerzett és hozott plusz pályázati pénz épp a fejlesztést hivatott szolgálni, így �pedig könnyen megbénulhatnak azok az erőfeszítések, melyek a Kar egészének fej­ lesztésére irányulnak. Ráadásul karközi funkciókat is betölt intézete, innen intézi például a BTK doktori iskolájának a veze­ tésével kapcsolatos ügyeket, de élenjárnak az Európai Tanulmányok Központjának munkájában és a publikációkban is. Ezzel együtt egyre inkább kezdi úgy érezni, mintha valami „megtűrt funkciót” gyako­ rolna csak itt. Az Egyetemi Tanács és a Nagykancel­ lár döntése értelmében megváltozik az ünnepélyes jogászi eskünk szövege: az „esküszöm” után kimarad „az egy élő Is­ tenre” kitétel, a végén pedig nem kötele­ ző, tehát mindenki saját lelkiismerete sze­ rint teszi hozzá az „Isten engem úgy segéljen!”-t. A frissen létrehozott Kinevezési Bi­ zottság elé terjesztettékDr. BotosJózsef és Dr. Tóth Tihamér egyetemi docenssé va­ ló kinevezését. Dr. Jobbágyi Gábor Pro­ fesszor Úr, és Dr. Adám Zsigmond Tanár Úr mester tanári fokozatot kapott. A Ma­ gánjogi Intézet vezetője az OTDK meg­ szervezésében kifejtett munkájáért kapta az elismerő címet. Tersztyánszky Ödön Dékánhelyettes Űr beszámolt a számítógépes távoktatási tagozat akkreditációs folyamatáról. Mint mondta, egyszer már elutasították, arra hivatkozva, hogy a meglévő anyag a felét sem éri el az összes tantárgyi tananyag­ nak. Azért is elmarasztalást kaptunk, hogy nincs a tagozatnak saját tanterve. Bár dol­ goznak minden tanszéken a Dékán által kinevezett távoktatási felelősök. Folyama­ tos a tapasztalatok átadása a Hageni Egye­ tem távoktatási tagozatának részéről. Mint mondta, még van esély arra, hogy megmaradjon a tagozat. Jobbágyi Professzor Úr felhívta a fi­ gyelmet arra, hogy a számtáv bevételek jelentős részét külső cégek vitték el, eh­ hez képest az ezért nyújtott szolgáltatás gyengének mondható. Szerződést kötöt­ tek az általa vezetett intézetben is két ta­ nársegéddel egy 300 oldalas munka elké­ szítésére. A Professzor elmondta, hogy ez viszont nem tananyag, tananyag a tan­ könyv, a jegyzet és az előadás anyaga. Sajnos több, a hallgatókat közvetlenül érintő kérdés is a következő ülésre toló­ dott, melyre előreláthatólag, november folyamán fog sor kerülni. Természetesen arról is be fogunk számolni. MÁNDICS BOTOND Dr. Kilényi Géza professzor 13 jótanácsa az élethez Még hogy nem folyik az egyetemen felkészítés a való életre! Még hogy csak a tan- és törvény­ könyvek száraz betűit magoltatják be velünk tanáraink, elfeledkezvén az oktatás igazi céljá­ ról, a jövő buktatóinak kiküszöbölésére alkal­ mas módszerek megismeréséről! Ez aljas rága­ lom! Bizonyítékul álljon itt szeretett profeszszorunk, Dr. Kilényi Géza egykori alkot­ mánybíró minden évben megtartott osztályfő­ nöki óráinak summázata, amelyet lelkes egy­ kori hallgatói jegyeztek le az örökkévalóság, valamint az ítélet olvasói számára. Olvassuk és véssük eszünkbe a több évized tapasztalatai által összegyűjtött jó tanácsokat, és használjuk fel magunk boldogulására! A gyűjtés Dr. Gerencsér Balázstól származik. 1. A stílus maga az ember. Kétféle embert ismerünk: az egyik az igazi szerény, a stílusbeli mintakép, a bölcs; a másik pedig az, aki mérhetetlen szerénysé­ ge folytán egyszer sem járult az Isten ele, amikor ő a talentumokat osztogatta. Vi­ gyázni kell, ha valaki a papírjait mutogatja, hiszen Incitatus esete óta tudjuk, hogy a papír nagyon sokat elbír. Leonardo da Vin­ ci mondta: aki vita közben tekintélyére hi­ vatkozik, nem az eszét, hanem inkább a memóriáját foglalkoztatja. 2. Soha nem szabad szétzúzni az ellenfelet, illetve megbántani a hatóságot, mert visszaüt. A vita eszközei között nem csak az érvelést, az agitációt tartjuk számon, hanem az ellen­ félnek egyrészt „menekülési útvonalat” kell biztosítani, mert ha sarokba szorítjuk, azzal magunknak sem teszünk jót. Másrészt di­ csérni kell, mert így ha retorikailag nem is sikerült megfogni, a hiúságán át biztos. 3. Az udvariasság nem gyengeség. Az élet bármilyen helyzetében fontos, hogy tudjuk: nem a harcias fellépéssel és agreszszív modorral fogunk győzni. Mindenkivel a saját nyelven kell beszelni: ez tág utat en­ ged a tiszteletteljes alázattól a tiszteletet pa­ rancsoló szigorig. 4. Adassák meg a főnöknek a sikerélmény. .. .és az Istennek, ami az Istené. 5. A jogszabály szövege többnyire annak előkészítőjén múlik. Ha valakire bármilyen előkészítési munkát bíznak a napi menütől egy jogszabály szabá­ lyozási koncepciójának összeállításáig, több a lehetősége, egyúttal nagyobb a felelőssége, mint annak, aki el fogja fogadni. Ugyanis ki­ egészíthetik, kitörölhetik, de amit egyszer pa­ pírra véstek, az ott marad és hordja annak a kézjegyét, aki egyszer is foglalkozott vele. 6. Próbarendőrrel és államigazgatási ügyin­ tézővel soha nem szabad vitázni! ... egy rossz helyen rossz emberrel elkövetett vita beláthatatlan következményekkel bír­ hat. Vitázni csak megfelelő szinten szabad. 7. AJiatalság sokszor erény, de lehet hátrány is. Vannak olyan főnökök, akiknek szúrja a szemét a fiatalság. Ez olyan, mint egy be­ tegség: túl kell élni, a fiatalság múlandó. 8. Ha egy magasugró versenyt 210 centimé­ terrel meg lehet nyerni, nem kell feltétlenül 230-at ugrani. Nem kell minden áron „nagyot domborí­ tani”, és főleg nem szabad a szellemi fölé­ nyünket éreztetni. 9. A „kis” emberekkel is jóban kell lenni, (lásd: az oroszlán és a kisegér meséje.) Az oroszlán egy nap elkapja a kisegeret. Az sír-rí, könyörög az életéért, hátha egyszer ő is tud segíteni az állatok királyának. Mit tesz Isten, egy nap a sintérek elkapták az orosz­ lánt. Míg az összekötözve búslakodott, a kis­ egér arra osont, elrágta a köteleket és így megmenekült a nagysörényű panthera leo. 10. Nem árt, ha az ember apályát a szamár­ létra alsó fokáról kezdi. A kihagyott lépcsőfokok tudását, tapaszta­ latát nem pótolja sem könyv, sem jegyzet, de még főtanácsadó, internet és személyi titkár sem. 11. A vitában rugalmasnak kell lenni. Ne szégyelljük bevallani, ha álláspontunk megváltozott. (Az egészséges ember vita közben is tud gondolkozni.) 12. A jogászi hivatás közéleti pálya: a ma­ gyar élet minden rezdüléséről tudni kell. Téveszmék elkerülése végett: sem a napi­ lapok, sem a tv-rádió híradások nem ha­ rapnak. Egy jogásznak illik arról tudni, amivel a pénzt fogja keresni. 13. Szervezni tudni kell. ... aki nem hiszi, járjon utána. tizenötödik oldal �Vedd és olvasd! Németh Adóm rovata Mádl Ferenc Rómában - Megnyílt a vatikáni magyar kiállítás Rómában a Vatikáni Múzeum külön termé­ ben október 9-től jövő év január 12-ig láto­ gatható. A magyar kereszténység ezer éve című reprezentatív kiállítás. A megnyitón részt vett a kiállítás fővédnöke, Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár, Paskai László bíboros, esztergom-budapesti érsek, valamint - a harmadik fővédnök, Orbán Viktor miniszterelnök kényszerű távolmara­ dása miatt - Mádl Ferenc köztársasági elnök. Mádl Ferencet a megnyitó nap délelőttjén fogadta II. János Pál pápa is. A köztársasági elnök úr felajánlotta Magyarország közvetí­ tését a pápa és az orosz ortodox egyház ve­ zetőjének a Szentszék által régen vágyott, de mindeddig meghiúsult találkozó elősegíté­ sére. II. János Pál tudatta: kész volna Ma­ gyarországon találkozni Alekszij pátriárkával (kapcsolódó anyag: Philippovits Zsófia: Kele­ ti kapcsolatok - ítélet 2001. május 24.) Mádl Ferenc arra kérte a pápát és Sodano bíborost is, hogy a Szentszék a jelenleginél jobban segítse a határon túli, kisebbségben élő magyarság anyanyelven való lelki gon­ dozását és hitoktatását. A Szentatya nyitott­ nak mutatkozott a kérés teljesítése iránt. A Szentszék első ízben kíván lépéseket tenni annak érdekében, hogy a csángók magyar nyelvű istentiszteleten is részt vehessenek. Nagymaros Október 6-án ismét találkozott a magyar ka­ tolikus ifjúság Nagymaroson. A millenniumi év nagy közösségi esemé­ nyei sokakat összehoztak. Egyre többen ba­ ráti körökbe tömörülve szállnak már le a vonatról a nagymarosi állomáson. A temp­ lomkert, az esemény színhelye felé közelít­ ve meg-megállnak egy kézszorításra, ölelés­ re, pár szóra azokkal, akikkel együtt voltak Rómában, Zánkán, vagy akikkel éppen itt szoktak csak találkozni. Jelen vannak a régi arcok, akik most egyetemisták, esetleg már házasok, és itt vannak a 15-18 évesek. Az előbbiek nosztalgiázva, lelkesen éneklik a „Jenő-dalokat”, az „ifjak” pedig az új Test­ vérek együttes énekeit. Mindegyik dallam az Istenről akar szólni, O a közös pont. Itt van a múlt és az is világos, hogy nem terméketlen. Nagymaros él és van jövője. tizenhatodik oldal Mert úgy látszik Nagymaros nem üres. Szent hely lett. Sokan találkoztak itt életük értelmével: Jézussal. Egymás tekintetében, mosolyában, szavában. De ezt mások is megtehetnék. Azonban a tartalmat az egé­ szen közvetlen, átalakító találkozásból veszszük: sokan sorbaálltunk a bűnbocsánat tisztító forrásainál, hogy fcloldozást nyer­ jünk. Imádtuk Őt a Kenyérben, amikor térdre ereszkedtünk a jelenvaló rejtett Úr előtt. Mcgáldoztunk, követjük Ót. Szebbe és mélyebbé válnak emberi találkozásaink. Ez rügyezik Nagymaroson. Ettől lesz kü­ lönleges illata ennek az atmoszférának. A találkozó témája a Szentatya évezrednyi­ tó enciklikájának a címe volt: „Evezz a mélyre!” Különböző szekciókban arról szólt a beszélgetés, mit jelent ez. Hogyan evezzünk mélyre az Isten jelenlétében, ke­ resésében, a jó és a rossz erők viharában és az apostolkodásban. Kállai Emil piarista atya prédikációjában felidézte a világháborút, a totális diktatúrák megjelenését, kísérteties hatalmát és porrá hullását. Egy kamaszkori olvasmányára hivatkozva, amelyhez élete kétségbeejtő pillanataiban vissza-visszatért, elmondta, hogy keresztényként egy végső kérdés újra és újra előttünk áll: ki az úr, aki gyakorolja hatalmát bennem? Krisztus? Vagy átadom időközben a helyét egy másik hatalomnak? BÁNFI ÁKOS TAIZÉ - BUDAPEST Roger testvérnek nem voltak világra szóló, globális tervei. Nem akart multinacionális céget alapítani, elnök-vezérigazgatóként fo­ gadni az érdekbókokat. A kiengesztelődés egy piciny közösségében szeretett volna in­ kább élni, Isten jelenlétét tükrözni. Mint friss diplomás református teológus keresett egy csöppnyi kis falut Franciaországban. így talált rá Taizére. 1940-et írtunk ekkor, tér­ dig a vérben, távol a békétől, és távol a Zsi­ nattól is. A Kegyelem azonban meg volt. És Roger testvér soha nem lett elnök-vezérigazgató, nem alapított céget. A kis közösség azonban kétségtelenül: multinacionálisra sikeredett. Mára 25 ország fiai tettek örök­ fogadalmat: a közösségi életre, a cölibátusra, az egyszerűségre. Pénzadomány-elfogadás: nincs. Munka, ima, bizalom: az van. És mit tesz Isten: egyszer csak jöttek a fiata­ lok is. Keresők, ateisták, Mária Magdolnák, protestánsok, katolikusok. Lélegezni akar­ tak, bizalommal lenni. Értelmet keresni az élethez. Mi, magyarok különösen büszkék lehetünk, mert - ahogy az országunk tradí­ cióihoz illik - egy magyar család feladata, hogy mindig kerüljön étel-ital a testvérek, ill. a több ezer zarándoknak az asztalára. A fiatalok otthonukban, lakóhelyükön tör­ ténő elköteleződését segítendő a „Bizalom Zarándoklatát” indította útjára a közösség. És a zarándokok 1991 után, most ismét Bu­ dapestre érkeznek. December 28. és január 1. között, több tízezer román, portugál, olasz, francia, indiai stb. fiatal szállja meg a várost. És csoda történik: Budapest világvá­ rossá lesz. Reméljük, hogy a budapesti (kör­ nyéki) polgárok, ezúttal nem mondanak el­ len a megszállók seregének, és lesz hol a fe­ jüket lehajtaniuk a zarándokoknak. A Pázmányra sokan, sokféle szemlélettel, múlttal, politikai hovatartozással, vallási el­ köteleződéssel járó heterogén társaság jár. Noha nem kellene, gyakran elfelejtjük Pi­ linszky szavait: „Csak a fölszínen van egy egyenetlenség, minden és mindenki egy.” Van üzenete a találkozónak nekünk is. És van üzenete a háborúsdit játszóknak is. Job­ ban mondva: csak lenne. A halláshoz ugyanis fülekre is, szívekre is szükség van. „Ó, Taizé, ez a kis tavasz!” - mondta egy kedves kis öregúr, egy életvidám parasztlegény, vagy ha így tetszik: XXIII. János pápa, a II. Vatikáni Zsinat életrehívója. És őt idézte II János Pál is, amikor 1986-ban találkozott Taizében Roger testvérrel: két fehér-csuhás ember, hihetetlen erővel, és karizmával. 1998-ban, a milánói találkozó után a legendás hírű Carlo Maria Martini bíboros a Gergely Egyetem egykori rektora, Umberto Eco levelező, ill. vitapartnere „Egy másik Milánó Taizé után” címmel tette közé gondolatait. Volt alapja a címnek. Remélem, hogy a budapesti találkozó is jó lesz arra, hogy megmutassa, hogy minden híresztelés ellenére: jó együtt lenni embernek és embernek. Nem nagy cél, de éppen elég. Szép lenne „Egy másik Budapest Taizé után” gondolattal kezdeni az új évet. Talán nagyobb lesz a bizalmunk egymás felé. N. Á. + infó: www.taize.fr, ill. minden plébánián; központ Bp.-en: 1056, Váci utca 47., tel.: 486-2700, talalkozo(a>taizebudapest.net ;Új Ember magazin októberi számában külön melléklet. �Magyar vagyok nem turista — Pázmányosok a Bálványosi Szabadegyetemen — Pedig ez már aXII.-ikvolt. Mégis eddig va­ lahogy senkiből nem bújt ki az isteni szikra, hogy pázmányos delegációt küldjünk a Bálványosi Szabadegyetemre. Idén azonban néhány lelkes önjelölt Pázmány-agitátor, a Régiók Szövetsége, na és persze Isten sege­ delmével változtattunk ezen. Csak remény­ kedni tudok, hogy hagyományt terem­ tettünk. .. Július 12-én hajnalban kicsiny ámde lel­ kes csapat volt összeverődőben a Felvonulási tér mellett. Legtöbbjük gondolatait (értsd: kiválasztószerveit) még az EFOTT 2001 tör­ ténései tartották mozgásban, ami néhány plusz megállást jelentett az út magyar szaka­ szán, de egyébként rendben volt minden. A buszt amúgy félig sem sikerült megtölteni, több bejelentett vendéget is hiába vártunk az indulásnál. Ki tudja talán a meglehetősen húzós túraköltségek (8 nap - 8500 Ft) riasz­ tották el a gyengébb idegzetűeket! A kevés kiválasztottaknak azonban az sem szegte kedvét: olcsó és hazafias, ám olcsó hazafias­ kodástól („ha énnékem sok pénzem lesz...”+ „Az a szép az a szép” stb.) mentes hangulatban döcögtek a magyar-magyar ha­ tár felé. Minthogy utizenéről ezúttal vala­ hogy senki nem gondoskodott, a hátralevő nyolc napot két kazetta (István a király ill. egy kitudjamikori Ricse album: Trükkös Béla bá’á) felváltva történő elmélyítgetésével és mélyebb összefüggéseinek boncolgatásával töltöttük... a végelgyengülésig. Az úton egyébként két belhonba szakadt nagy magyar ex-kissebségi pázmányos hazánkfia rögtön­ zött városnézést szervezett Nagyvárad és Ko­ lozsvár ősi román városok latinos ízű közép­ kori kultúrájának megismerésére. (Kár, hogy a nagy román király, Hunyadi Mátyás szülő­ házának megnézésére már nem maradt idő!) A kisebb kitérőknek köszönhetően csak éjfél után értünk be Csíkszeredába, ahol a város főterén álló -helyi viszonyok szerinti- legele­ gánsabb szállodába helyeztek el minket két­ ágyas szobákban. A szellemiekről: Az előadások, híven kö­ vetve a Szabadegyetem hagyományait, most is nagyrészt a határontúli magyarság sorskér­ déseit, az önálló magyar egyetem ügyét, a környező országok többségpolitikáját (Jaj bocs, kisebbségpol.-t akartam írni) ill. a ma­ gyar külpolitika lehetséges irányvonalait állí­ tották célkeresztjükbe, mely utóbbinak külö­ nös aktualitást adott az akkoriban éppen friss meleg státusztörvény. Persze nyilvánvaló, hogy az evvel kapcsolatban kialakult általános geijedelem és kisebb diplomáciai feszültsé­ gek nem kerülték el a Szabadegyetem kör­ nyékét sem, ettől fogva az előadásokat és vi­ tákat sok mindennek lehetett volna monda­ ni, de mondjuk langyosnak, visszafogottnak vagy állóvíznek a legkevésbé... Nyilván ezzel függött össze az is, hogy a román kormányfő végül nem tisztelte meg jelenlétével a „ma­ gyar revizionista törekvések eme főhadiszál­ lását” (idézet: Corneliu Vladim Tudor). Kár! Egyébként szerintem sajnálhatja, tényleg jó buli volt! Szerencsére nem így tett „az első magyar Fidesz-kormány miniszterelnöke” (idézet: Németh Zsolt) aki a zuhogó esőben is több száz embert tudott maga köré gyűjte­ ni, és olyan beszédet mondani nekik, amiért mondjuk önmagában is megérte volna el­ menni! Aki ott volt nyilván tudja miről be­ szélek Az egyebekről: A szervezők nemes és tisz­ teletreméltó erőfeszítéseket fejtettek ki kul­ turális programok (Farkaslaka, Mádéfalva, Csíksomlyó), városnézés (Brassó, Segesvár, Sepsiszentgyörgy stb.- Id. az előző szám hát­ lapján), ill. gyalogtúrák (Parajd, Balánbánya) érdekében, csak hát ugye az ilyesmire nem mindig jutott idő az esti bulik és koncertek, ill. azok másnapi (másnapos?) következmé­ nyei mellett. Mondhatni - az előadásokat le­ számítva - a napjaink kissé szimmetrikusra sikeredtek... Ha tömören próbálnám meg összefoglalni, akkor az valami ilyesmi lenne, hogy: Korai felkelés: Nem !/Délelőtti város­ nézés, művelődés: Fakultatív! / Gyalogtúra: Menjen aki akar! / Esti bulik: Igen!/ Eszeve­ szett tombolás a küzdőtéren: Igen! / Kisebb összetűzés a security-vel: Igen! / Hazafias nótázgatás a sörsátrakban: Ez most kérdés volt? / Józan, mértéktartó viselkedés: Igen (néha)! / Kulturális programok: Ja igen, volt ilyen is!! / István a király + Trükkös Béla bá’: Igen! / Táncos-zenés mulatozás esténként a buszon hazafelé: Erre már sajnos nem em­ lékszem!!! / Szóval az igazi PÁZMÁNYOS HAN­ GULAT ezúttal sem maradt el: Előbbutóbb a helyiek is megszokhatták a kékes csillogású Pázmányos egyen-páncélzatot a dühöngő első soraiban, a kolozsvári Ursus sörgyár soha nem tapasztalt konjunktúra­ ciklusát, a sárga földdel szintet tartani igyek­ vő kedves idegeneket, István a Királyt meg a Trükkös Béla bá’-t, ill. a különféle tippeket arra nézve, ki mihez kezd majd, „hogyha néki sok pénze lesz...” Ez utóbbi persze nem mindig volt népszerű a helyi latin ős­ lakosság körében... Tényleg srácok, lehet, hogy ezért vert meg minket folyton a security ??? Köszönet a rendezőknek a kitűnő szer­ vezésért: Mindenekelőtt Mádly Zoltánnak a helyiek részéről, és persze Tímár Áronnak és Gulyás-Kovács Gergelynek a Régiók Szövetségétől! MIHÁLTZ ANDRÁS tizenhetedik oldal �ítélet Lendületben a Pázmány Pódium Beszélgetés Szabó Bálint elnökkel Szabó Bálint 1982-ben született Szombat­ helyen. Középiskolai tanulmányait a Pan­ nonhalmi Bencés Gimnáziumban végez­ te. 2000-ben, az érettségi után felvételt nyert a jogi karra, melynek jelenleg máso­ dik évfolyamát végzi nappali tagozaton. Mely célok vezérlik a Pódiumot? A Pázmány Pódium a karral majdnem egy­ idős, 1996-ban alakult. Célja és vállalt feladatai a rendezvényein résztvevők általános műveltsé­ gének, látókörének és aktuális ismereteinek nö­ velése, a nemzeti és kulturális hagyományok ápolása, a nemzetközi tudományos és ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartás, hazánkjobb nemzetközi megítélésének, az Európai Unióba való beilleszkedésének elősegítése. Hogy néz ki a szervezet struktúrája? A klasszikus szervezeti felépítés szerint működünk, folyamatos egyetemi ellenőrzés mellett. Az elnök munkáját alelnök segíti. Rendezvényszervező Bizottságunk szervezi a programokat, a Kommunikációs Bizottság tartja fenn a kapcsolatot az Egyetemmel, más intézményekkel, szervezetekkel, és felel weboldalunk frissítéséért. A Gazdasági Bizottság beszámolója alapján a Felügyelő Bizottság ha­ vi jelentést készít a Pódium működéséről, a források megfelelő és szabályos felhasználásá­ ról. Munkánkban külön segítséget jelent, hogy tiszteletbeli elnökünk Dr. Habsburg Ot­ tó, a Páneurópai Unió elnöke. Milyen forrásokkal gazdálkodtok? A HŐK immár hatodik éve biztosít szá­ munkra irodahelyiséget, a rendezvények anya­ gi forrásait pedig egyetemi és HOK-támogatás mellett pályázatok, alapítványok, egyesületek és más szponzorokjelentik. Korábban nem volt túl rózsás a viszony a HÖK-kel... A megújult HÖK-kel felvettük és folyama­ tosan ápoljuk a kapcsolatot, melynek eredmé­ nyeképp mára kifejezetten jónak mondható, konstruktív együttműködés alakult ki. A HŐK anyagi támogatást nyújt, rendszeresen egyeztetünk. A két szervezet viszonyát a közös szervezésben megtartott Nótaestek hangulata hűen tükrözi. Mikola István egészségügyi miniszter a Pódium egyik előadásán. Mellette jobboldalt Szabó Bálint a Pódium elnöke Örömmel jelentem, hogy 2002. augusztu­ sában a Pódium megrendezi az V Nyári Páz­ mány Napok - III. Kárpát-medencei Ifjúsági Jogásztalálkozót! Úgy tűnik, mintha mostanában csak az „egyik oldalról” érkeznének a Pódium-estekre meghí­ vott vendégek, tán ebben tudatosság? A Pázmány Pódium nem kíván politizálni, programjaink a szakmaiságra, a közéleti gon­ dolkodásra épülnek. A Rektor Úr útmutatásá­ nak megfelelően az idei tanév alapgondolata: „A fiatal értelmiség szerepe az Európai Unió­ ban”. Ennek keretében kerül megrendezésre november 14-én az EU-Nap, 26-án pedig Polt Péter tart előadást az EU-ról és az ügyészi re­ formról. Átfogó képet szeretnénk nyújtani kö­ zönségünknek, az egyoldalúságot elkerülendő hívtuk meg pl. annak idején Havas Henriket. A rendezvények összeállításánál alapvető szempontunk, hogy meghívottaink beillesz­ kedjenek egyetemünk szellemiségébe (tájon pl. az előbb említett H. H. beilleszkedlk-e? — A szerk.), ezért az ősz folyamán vendégünk lesz Varga László országgyűlési képviselő, a parla­ ment korelnöke. tésnek érzik a meghívást, pozitív benyomá­ sokkal távoznak. Isépy Tamást idézve: „A jog iránti érdeklődést el nem vesztő, elszánt hall­ gatóknak őszinte tisztelet és nagyrabecsülés.” A Pázmány Pódium szellemiségét jól kifejezi Mikola István vendégkönyvi bejegyzése: „Ha jő az úr, nem azt kérdi, hogy elvégezted-e a dolgod, hanem, hogy úton vagy-e vele.” SZAMOS MÁRTON Novemberben megrendezésre kerülő előadások: November eleje Pintér Sándor: Közbizton­ ság a XXI. században November 7. Doszpot Péter: Közbiztonság és más aktuális kérdések November 14. EU-Nap: A fiatal értelmiség lehetőségei az EU-csatlakozás után (meghívottak többek között: Dávid Ibolya, Stumpf István, Matolcsy György, Fónagy János) November 21. tárga László: Az 1956-os forradalom és szabadságharc hatása a világra és a Szovjetunióra November 26. Polt Péter: EU és az ügyészi reform Milyen hangulatban távoznak a meghívottak? Tavaly elmaradt az immár hagyományosnak számító, nagy sikerű nyári tábor. Mire számít­ hatnak a hallgatók az idén? tizennyolcadik oldal Tapasztalatainkra támaszkodva őszintén mondhatom, hogy vendégeink megtisztelte­ (Az esetleges további meghívottak nevei meg­ jelennek majd a hirdetőtáblákon.) www.pazmanypodium.hu �Erkölcsi revízió Ezen a helyen a szokásostól eltérően nem folytatom a nemzetiségek történe­ téről írott cikkeimet, mert az előző, szer­ bekről kiadott iromány tartalmazott so­ kakat sértő vagy bántó, történeti szem­ pontból pedig - el kell ismernem - igaz­ ságtalan passzusokat. Először is elnézést kérek azoktól, akiket ezzel a cikkel meg­ sértettem, higgyék el, egyáltalán nem volt szándékos, sőt, amikor hozzákezdtem a nemzetiségek tárgyalásához, már akkor el akartam kerülni minden ilyes­ fajta nézeteltérést. Éppen ezért határoz­ tam úgy, hogy kizárólag olyan dolgokat írok le, melyeket előttem már más fogal­ mazott meg, hiszen saját ismereteim e témában - mint kiderült - hiányosak. így ebből az esetből is tanulva azt szűrtem le, hogy az ember ne szóljon bele olyan dol­ gokba, melyekben nem biztos, cikket pe­ dig pláne ne írjon róla. Most pedig azo­ kat a mondatokat szeretném korrigálni, melyek tartalma sértő és történelmi szempontból sem igaz. Először is a cikk elején elhangzott igét kell helyesbítenem, mégpedig azt, amit a szer­ bek és a törökök viszonyáról mondtam. Az a tény, hogy a törökök befolyása idáig elért, valóban nem ad okot arra, hogy bár­ ki inkorrekt módon fogalmazzon, márpe­ dig a szóban forgó cikkben ez történt. Eu­ rópában a törökök keze sokáig elért, ugyanígy Magyarországra is, számos nemzet és ország volt kénytelen tűrni be­ folyásukat, melyről - már csak számbeli fölényük miatt is - egyikük sem tehet. Ezért a cikkem által használt - vagyis az ál­ talam használt könyv - kifejezése lényegét tekintve valótlan, és sértő (ti. hogy a szer­ bek „lefeküdtek” volna a törököknek). A második ilyen passzus már a szerbek és a magyarok együtt élésére vonatkozott, ezen belül is a szerbekre, egészen ponto­ san arra, hogy loptak volna, és evvel tar­ tották el magukat. Elismerem azt, hogy ezen állítással is messzire mentem (hi­ szen bármilyen könyvet is olvastam, ez a cikk sajnálatos módon az én nevemmel jelent meg), és az érintett nemzettel kap­ csolatban igazságtalan voltam, hiszen életmódjuk nem sokban különbözött a török hatalom alatt lévő többi nemzeté­ től, és én senkiről nem akarok olyasmi­ ket mondani, ami nem fedi a valóságot. Mindazonáltal az valóban igaz, hogy a két nép viszonya a 18. században elmér­ gesedett, ami valóban a török befolyás­ nak volt köszönhető, de ezért nem lehet, és nem is akarok igazságtalanul hibáztat­ ni senkit sem. Ezúton kérek bocsánatot az érintettektől, hiszen senkit sem akartam megbántani vagy megsérteni. Akik sértve érzik magu­ kat, joggal teszik ezt, a cikket újra olvasva, a tényeknek utána járva én is csak azt tu­ dom mondani, hogy a szóban forgó szö­ vegek indokolatlanul igazságtalanok. Mindenesetre biztos, hogy a jövőben fi­ gyelni fogok erre, még egyszer nem aka­ rok abba a hibába esni, hogy ne figyeljek arra, amit leírok. Kérem ezért, hogy bár­ kinek kifogása van bármilyen - régi vagy új - cikkemmel, jelezze azt a főszerkesz­ tőnek, a hibát pedig korrigáljuk. Végezetül csak annyit szeretnék írni, hogy bármilyen problémánk is akad a jövőben egymással, ne felejtsük el, hogy egyete­ misták vagyunk, ami pedig bizonyos kul­ turális, szellemi és erkölcsi fölényt jelent. Aki itt van, az nem véletlenül van itt. Mindent el lehet intézni egymás között, normálisan, bár tudom azt, hogy az érzel­ mek fölkorbácsolása gyakran az indulatok föllobbanását is eredményezi. Ezért itt, az újság hasábjain, nyilvánosan követem meg őket, és kérek bocsánatot, hangsú­ lyozva azt is, hogy senkit sem állt és áll szándékomban megbántani, a kérdéses cikkre vonatkozólag pedig még egyszer elismerem, hogy az tényleg valótlan dol­ gokat tartalmazott, amiket - remélem megfelelően korrigálni tudtam. VINCZE SZABOLCS Azt hiszem, kultúremberek lévén a vitákat meg kell tudnunk oldani egymás között ki­ zárólag párbeszéd útján. Éppen ezért kérek mindenkit, akinek a jövőben esetleg problé­ mája lenne valamelyik írásunkkal, hogy joghallgatóhoz méltóan, észérvekkel, és nyugodtan, nem „útszéli” módon oldja meg azokat, ahogyan ez esetben sajnos történt. A jövőben nem kívánunk olyan reagálásokkal foglalkozni, melyek nem méltóak se a Páz­ mányhoz, se bármilyen értelemmel rendel­ kező lényhez. Köszönöm. (A főszerkesztő) Heti Hetes és politika 2001. 10. 10, 18 óra, Díszterem. „Színész, filmrendező, publicista...” - kezdte bemu­ tatni Szabó Bálint Pódium-elnök Verebes Istvánt a szép számú hallgatóságnak. „Na, filmrendező azért nem.” - szólt közbe a vendég. „Filmről egyáltalán nem.” - tette hozzá. „Minél kevesebbet beszéljünk ró­ lam, magamat nagyon unom.” Utóbbi kérése csak rövid időre teljesült. Például, amikor az USA elleni támadás ke­ rült szóba. A neves művész Kosztolányi Édes Annájával állította párhuzamba az ese­ ményt: akkor tör ki a feszültség az embe­ rekből, amikor azt mondják nekik, hogy ők nem is léteznek. Az egyik oldalt cinizmus­ sal, önzéssel jellemezte, másrészről viszont elítélően nyilatkozott a terrorakcióról. Bushnak rögtön találkozóra kellett volna hívnia az arab világot, vallási vezetőit. Ha már „Színház és Film” nem lehet (az est meghirdetett témái, előbbiről is csak szűkszavúan beszélt), legyen legalább Heti Hetes - gondolták a jelenlévők, és elindul­ tak a kérdések. „Nem szeretnék vélemény­ formáló erővé lenni, ez egy szórakoztató műsor.” - válaszolta egy, a közszereplői fele­ lősségét firtató érdeklődőnek. Ez a talkshow nagyon jól jövedelmez a kér. tévének, emlí­ tette, majd a magyar médiában folyó pénzhajhászást, korrupciót hozta szóba. Állítása szerint ezért nem is vesz részt szívesen a te­ levíziózásban, de hát, fizetnie kell fia angli­ ai tanulmányait... Bár azokat a részeket ki­ vágják, hangsúlyozta, hogy beszél a “másik” nagy párt ügyeiről is a népszerű műsorban. „Remélem is!” - figyelmeztette egy kérde­ ző, általános derültséget keltve. Minden­ esetre, helyben megígérte, hogy 2002. júliu­ sában abbahagyja a Heti Hetest - akármi­ lyen is lesz a választások eredménye. Politikai hovatartozása sem maradt érin­ tetlen. „Sem jobboldali, sem baloldali nem vagyok.” - szögezte le. Bizonyos területen konzervatívnak, nemzetinek, más helyzet­ ben liberálisnak, kozmopolitának vallja ma­ gát. Elárulta, hogy három évvel ezelőtt Sza­ bó Iván felkérésére az MDNP oldalán kampányolt, majd az országgyűlési képvise­ lőválasztás második fordulójában a FIDESZ-re szavazott. Verebes István nem keltette unalmas személyiség benyomását, kifejezetten őszintének tűnt ezen az estén. „Gondoltad volna...? Szerinted tényleg...? És akkor miért...?” Az előadás után a résztvevők fi­ gyelmét nemcsak a szendvicsek és az üdítők kötötték le. SZAMOS MÁRTON tizenkilencedik oldal �A Hallgatói Önkormányzat Dénes pályázat meghívásából 2001. II. félév: Pályázat címe: KI VOLT RÁKOSI MÁTYÁS? Vendégünk lesz Pályázni lehet: maximum 30 a/4-es tetjedelmű pályaművel DEMETER ERVIN Díjazás: az első 5 helyezett összesen 150 ezer Ft díjazásban részesül. Pályázat célja: A titkosszolgálatokra felügyelő' egyetemünk jogi karának hallgatói számá­ ra fórumot teremteni a keresztény- tárcanélküli miniszter konzervatív politikai gondolkodás meg­ nyilvánulására. Idó'pont: november 7., szerda, 18 óra Helyszín: Szentkirályi u. 28., I. emelet, díszterem Pályázat kiírója: Dénes Sándor {.egyetemi docens Leadási határidő: 2001. november 30. közgazdasági intézet titkárság. Szavazzatok a Pázmány szépére! Na ilyen se volt még nálunk! Most meg lesz. Az ítélet (tudjátok, a kedvenc lapo­ tok, amit úgy szerettek olvasni, és kéthe­ tente körömrágva várjátok a megjelené­ sét!) és a Spartacus pizzéria (ahol meg olyan jókat buliztok, esztck-isztok, jót mulattok) közös akciót hirdet: a világtör­ ténelem első Pázmány szépe választását! Most minden kiderül! Megtudjuk végre, ki a legszebb lány az egyetemen! Szavazhat fiú, lány egyaránt, dolgotok mindössze annyi, hogy egy papírcetlin be­ Elállt fülek dobjátok szavazatotokat a Spartacusban (Szent-királyi u. 26., aki még nem tudná) a bejárat közelében lévő pultra helyezett sza­ vazóurnába. A mi dolgunk meg annyi lesz, hogy a szavazatokat összeszámoljuk, és az idei utolsó számban (megjelenés: december elején) pedig kihirdessük az eredményt. Figyelem! Csak lányra lehet szavazni!! Minden egyes évfolyamon megválasztás­ ra kerül a legszebb lány, az összesített sza­ vazatok alapján pedig a PPKE-JAK há­ rom legszebbje. Csak azokat a szavazatokat tudjuk elfo­ gadni, ahol megjelölik az adott személy évfolyamát és tagozatát is! A díjazás: a Spartacus pizzéria részéről az első három helyezett egy-egy két sze­ mélyes vacsorát nyer, az ítélet részéről ugyanőket automatikusan a szerkesztő­ ség tagjaivá fogadjuk! A szavazatok leadási határideje: no­ vember 19. TEREPGYAKORLAT csúnyává és korlátolttá, sőt sokszor nevet* ségessé teszik az arckifejezést. „Rectodor'’ fül-for­ mával azon­ nal odasimul­ nak a fülek anélkül, hogy bárki észreve­ hetőé a keze­ lést. Hatás és ártalmatlan­ ság garantálva. ScMiir-Sckuii, Wln-lMti-Zlrick-InltltM Budapeel, Király u. 12, — Na mi az, fiatalok? Vége a szemináriumnak? — Nem, majd csak most kezdődik! � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 10. szám 2001. november 5. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. november 5. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (4023kb+897 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_10_20011105 Relation A related resource T00040 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_10_20011105 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/a9e64959b3e4b466fa8e45c22f229c3b.jpg 120748c57c62cbcff0559692d9b3e777 https://omeka.ppke.hu/files/original/76f6b64d93e850ed17d52de3c893cedb.pdf af562401ee0fea626219af66ae5ca007 PDF Text Text IV. évfolyam, 9. szám e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001. október 18. �•• IMPRESSZUM Ünnepeljünk már! Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztő: Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely (interjú) Jancsó Gábor (szakkollégium) Mándics Botond (egyetemi közélet) Szamos Márton (két perc) Szabó Viktor (inteijú) Szincsák Zsuzsa (sport) Németh Adám (egyház) Munkatársak: Miháltz András Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal Sajnos már jócskán benne járunk már az októberben. Ha pedig október van, akkor ne felejtkezzünk el két nemzeti ünnepünkről. Miért, hogy olyan természetes könnyedséggel siklunk át minden év október 6-áján és 23-áján, anélkül, hogy egy percig is eszünkbe villanna bármi, amit e két nap jelképez? Miért, hogy az egyetemen senki, se oktató, se hallgató, se a HŐK, senkinek eszébe nem jut az, hogy egy szóval is megemlékezzen a történtekről? Óriási köz­ hely, de igaz: máshol ez nem így működik. Kevésbé zavaros lelkű népeknél sokan tudják, hogy a megemlékezés nem csak egy nap munkaszünetet, esetleg valami kötelező együttunatkozást jelent. Tudják, hogy a nemzeti ünnep VALAMIT jelképez: egy nép, egy ország sorsát döntően befolyásoló eseményekről emlékezik meg mindenki a maga idejében és módján, amely nélkül talán az adott nemzet nem is létezne, vagy nem így létezne. Nekünk is ez lenne elemi kötelességünk. A két forradalom és szabadságharc hősei és áldozatai nélkül mi is máshol, jóval hátrább tartanánk. De ha az egykori hősök mai utódaik ünneplésére, esetleg a romokban he­ verő pákozdi emlékoszlopra, vagy a Mammut II. alján otrombán eljelentéktelenített ’56-os emlékműre tekintenének, nem hiszem, hogy büszkék lennének ránk... Koltay András (főszerkesztő) TARTALOM Hírek Dr. Varga Zoltán, személyesen Ki, merre, mennyit? A történelmi Magyarország nemzetiségei 8. „A kapitalista rendszer kiöli az emberekből a közösségi tudatot” Két perc Újra itt van a nagy csapat A mi kis sirámaink HŐK közgyűlés Vedd és olvasd Ajánló Beszélgetés Kónya Imrével Magyar örökség: kastélyok és kúriák — Kalocsa — „Az öttusa nagyon szép sport” In memóriám 1956 3 4 6 7 8 9 10 12 13 14 15 16 18 19 20 honlap: www.extra.hu/itelet �HÍREK Ki lesz a Pázmány szépe? Szabó Zoltán rovata >► A kriminológia tanszék felhívása! Tisz­ telt hallgatók! A PPKE-Ják kriminológiai tanszéke ebben az évben jelentős újításokat kíván bevezetni, melyekkel a diákság érdek­ lődésének illetve mindennapok aktualitásá­ nak egyaránt megfelelő fórumot szeretne teremteni. A most alakuló meg a Tudomá­ nyos Diákköri Ülésre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Az első ülés október 16án lesz. A tanszék segítséget nyújt mind­ azon hallgatóknak, akik a tudományos ku­ tatásukat a kriminológia területén végzik, valamint azoknak is, akik ide írják a szak­ dolgozatukat. A további információk a tan­ szék hirdetőtábláján találhatóak. Szemé­ lyes információ kérése Dr. Tamási Erzsébet­ től, a 312-40-12-es telefonszámon, vagy a tanszéki demonstrátornál. >- Szakjogász hallgatók figyelem!!! A társasági szakjogász, a bank szakjogász IV féléves hall­ gatói, a társasági jogi II. és az Európa jogi IV féléves hallgatók a Bródy Sándor utcai T.I.T. épületében, a II. emeleti előadóban hallgathat­ ják meg az előadásaikat. A Tanulmányi Osztály az alábbi közle­ ményt teszi közzé. A szorgalmi időszak de­ cember 14-ig tart. A záróvizsgákra október­ november hónapokban kerül sor. Jó hír, hogy október 29-31. között az iskola kapui zárva maradnak az őszi szünet miatt. Rossz hír vi­ szont, hogy a vizsgaidőszak december 17-én megkezdődik, és előzetes tervek szerint febru­ ár 1-én be is fejeződik. >► Kényelmesebb diáktársaim figyelmébe ajánlom, hogy az alábbi szigorlati időpont­ ok állnak még a rendelkezésükre: római jogból október 26-án 4000 forintos csekk el­ lenében lehet vizsgázni. Pénzügyi jogból várhatóan október 24., 25., vagy 26-a lesz időpontként megadva. Itt is 4000 forint a nyomravezető jutalma. >► Idén is van lehetőség tárgyalásra menni. A büntetőjogi tanszék hirdető tábláján megta­ lálható a részletes program. Ízelítőül a kíná­ latból: Dr. Szebeni László a fővárosi bírósá­ gon tárgyalja Selfuh A1 Sadeli emberölési ügyét november 9-én. Dr. Varga Zoltán szin­ tén a Fővárosi Bíróságon tárgyalja Zalatnay Sarolta ügyét október 24-én, Dr. Dietmar Eduard Clodo ügyét november 14., 16., 21.,23. További információ a tanszéken kérhető. A jogtörténeti tanszék börtönlátogatást híredet a Venyige utcába, november 14-re. Jelentkezni lehet a tanszéki demonstrátor­ nál. Név, személyi adatok, aláírás, 200 fo­ rint, 1 db. Könyv a feltétel. >> Szintén a jogtörténeti tanszék híre, hogy az évfolyamdolgozatokat december 14-ig kell le­ adni a tanszéken, bekötve!!! Témát még októ­ ber 16-ig lehet választani a faliújságon kitett lehetőségek közül. >- „Kedves Hajléktalan Barátaim”! Amennyi­ ben nem sikerült időben kollégiumi ellátáshoz jutnotok, úgy felhívom a figyelmeteket a hir­ detőkön elhelyezett albérleti lehetőségekre. A különböző luxusingatlanoktól kezdve a szeré­ nyebb, egy-két csillagos hotelekig széles vá­ laszték található lakhatási lehetőségekből. >► Egyetemi nyelvi alapvizsga (lektorátusi) lesz meghirdetve novemberre, és 2002. már­ ciusára. Jelentkezni októberben lehetséges. Angol ELC vizsga lesz november 24-én T.I.T-en, jelentkezés október 19-én, és de­ cember 8-án Piliscsabán (BTK), amire október 25-ig kell jelentkezni. A polgári jogi tanszék Kéri a hallgatókat, hogy a faliújságra kitett hirdetményeket a saját érdeketek­ ben NE vigyétek magatokkal, mert újat nem áll módjukban ki­ tenni, és ezáltal igen fontos hí­ rektől esik el az összes évfolyam. A többi tanszék azonos álláspont­ ra helyezkedett!!! Köszönjük! Na ilyen se volt még nálunk! Most meg lesz. Az ítélet (tudjátok, a kedvenc lapo­ tok, amit úgy szerettek olvasni, és kéthe­ tente kö-römrágva várjátok a megjelené­ sét!) és a Spartacus pizzéria (ahol meg olyan jókat buliztok, esztek-isztok, jót mulattok!) közös akciót hirdet: a világtör­ ténelem első Pázmány szépe választását! Most minden kiderül! Megtudjuk végre, ki a legszebb lány az egyetemen! Ne mondja senki, hogy nem kezdi el törni rögtön a fejet azon, hogy kire is szavazzon! A bátor szavazók dolga mindössze annyi, hogy egy kicsiny papírcetlin bedobják sza­ vazatukat a Spartacusban (Szenkirályi u. 26., aki még nem tudná) a bejárat közelé­ ben lévő pultra helyezett szavazóurnába. A mi dolgunk meg annyi lesz, hogy a szava­ zatokat összeszámoljuk, és az idei utolsó számban (megjelenés: december elején) pedig kihirdessük az eredményt. Minden egyes évfolyamon megválasztásra kerül a legszebb lány, az összesített szavaza­ tok alapján pedig a PPKE-JÁK három leg­ szebbje. Csak azokat a szavazatokat tudjuk elfogadni, ahol megjelölik az adott személy évfolyamát és tagozatát is! A díjazás: a Spartacus pizzéria részéről az el­ ső hárotn helyezett egy-egy két személyes va­ csorát nyer, az ítélet részéről ugyanokét auto­ matikusan a szerkesztőség tagjaivá fogadjuk! A szavazatok leadási határideje: november 19. Záró gondolatként annyit tennénk még hozzá, hogy azért nem minden ám a szép­ ség, és különben is múlandó, úgyhogy azok se bízzák el magukat, akik előkelő he­ lyen végeznek a versenyben, és tanuljanak csak minél többet! >► Pázmányos joghallgató két (kettő) Pázmányos joghallgató lány részére az egyetemtől két percre szobát kiad, (für­ dőszoba, telefon, internet, konyha hasz­ nálattal) kollégiumi áron!!)Tel.: 3144864, 0630-221-3696 >- Telefonos, külön bejáratú szoba, panorá­ más Újpalotai lakásban kiadó Pázmányos joghallgató, nem dohányzó lánynak. Tel.: 4191885, 0630-3714664 (az Egyetemtől 37 perc!) Most felépült házban (Dohány u. 104106) telefonos lakás kiadó. 3 személynek, vagy iroda céljára is alkalmas! Tel.: 06303714664, 06-209565675 harmadik oldal �Dr. Varga Zoltán, személyesen szintű és professzionális fogalmazói képzést meg nem kapták a szakvizsgá­ val együtt, utána sokan hűtlenekké váltak, azaz elhagyták a bíróságot. Most viszont megváltozott a helyzet, - nem minthogyha a fizetések csilla­ gászati összegekben lennének kifej ezhetők- köszönhetően a bírói pálya presztízsének növekedésének. Általá­ ban a kormányzat igyekszik azért a bí­ rói igényeket kielégíteni, mind tech­ nikailag, mind a jövedelmezőség szempontjából. Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a bírói pálya presztízse megnőtt, ezért jönnek igen nagy számban a jól képzett fiatalok, s e fiatalok nagy része itt is marad a pá­ lyán. — Tapasztalatból mondhatom, hogy a felsőbb éves hallgatók körében a bíró úr nagy népszerűségnek örvend, s ennek ellenére igen keveset tudunk pályájának alakulásáról. Elsőként tehát azt kérdezném, hogy az egye­ temi évek után mi vonzotta a bírói hivatás felé? S hogy történtek az el­ ső szakmai „szárnypróbálgatások”? — Azzal kezdeném, hogy nem az egyetemi évek után, hanem én már az egyetemi évek előtt eldöntöttem azt, hogy bíró szeretnék lenni. 1966-ban mikor leérettségiztem, és sikertelen felvételit tettem az ELTE - re, - helyhiány miatt nem vettek fel-, akkor a Fővárosi Bíróságra mentem el dolgozni. Elsőként mint szerződéses adminisztrátor, később mint előadó, most meg tanácsveze­ tő bíróként dolgozom a Fővárosi Bíróságon mind a mai napig meg­ szakítás nélkül. A munkámat az egyetemi évek miatt sem hagytam abba, mert mire felvettek az egyetemre időközben katona is voltam- annyira megszerettem a munkámat, hogy azt nem szívesen hagytam volna ott a nappali tago­ zatért, ami egyébként nagyon csábító volt számomra. Tehát én dolgoztam, és emel­ lett végeztem el az egyetemet. Ebből kö­ vetkezően az egyetem elvégzése után ne­ kem már nem kellett azon gondolkod­ nom, hogy milyen hivatást válasszak, hi­ szen én tudatosan készültem arra, hogy bíró, mégpedig büntetőbíró akarok lenni. Az is lettem. — Mi a bírói hivatás lényege, szépsége? — A bírói hivatás lényege, szépsége tulaj­ donképpen az igazságban, és az igazság­ szolgáltatásban keresendő, ebben a szép­ ségében található a nehézsége is. Ez egy olyan pálya, amelyben nincs olyan, hogy az ember megkerülhessen egy kérdést, itt mindenféleképpen valamilyen módon, valamilyen formában dönteni kell. En­ gem mindig is érdekelt az igazság, már egészen fiatal koromtól kezdve. Nemcsak a két ember közötti igazság keresése, ha­ nem össztársadalmi szinten az igazság kérdése. Nagyon nem szerettem az igaz­ negyedik oldal — A mai magyar büntetőjog a nem­ zetközi összehasonlításban fejlettsége szempontjából hol helyezkedik el? ságtalanságot, s ez volt az a tény, ami erre a pályára motivált. Végül is emiatt lettem én büntetőbíró, hogy a társadalom meg­ sértett tagjainak igazságot szolgáltassak. — Hogy vált egyetemi oktatóvá, és egyete­ münkkel hogy került kapcsolatba? — Az egyetemmel úgy kerültem kapcso­ latba, hogy az általam igen nagyra becsült Békés Imre professzor úr érdeklődött ná­ lam, hogy vállalnék-e szeminárium veze­ tést. Én akkor gondolkoztam ezen, s vé­ gül elvállaltam. Mindez 1997-ben történt. Ezen túlmenően már a fiam érdekelt volt az egyetemen, hiszen itt végzett tavaly, s most itt a lányom másodéves hallgató. — Mi lehet az oka annak, hogy a bírósá­ gokra fogalmazóként a legtöbb esetben csak — Ebben én nem vagyok kompetens nyilatkozni, mivel nincs nagyon nagy összehasonlítási alapom. A magyar bünte­ tőjog — az anyagi jogi szabályokra gondo­ lok— igen alaposan kimunkált büntetőjogi norma rendszer. Igen kiváló jogtudósok foglalkoztak az anyagi büntetőjoggal, és a mai napig is — hála Isten — azt lehet mon­ dani, hogy igen kiváló büntetőjogász pro­ fesszorok tökéletesítik, és csiszolják ezeket a normákat. Az eljárásjog területén már egy kicsit visszásabb a helyzet, ott most egy ka­ otikus állapot tűnik fel a szemeim előtt, ahol a kontinentális és az angolszász jog­ rendszert próbálják most valahogy ötvözni, természetesen belekeverve a régi, a múlt századi büntető perrendtartási szabályokat. Tehát itt már egy kicsit bonyolultabb a hely­ zet. Nézetem szerint a magyar büntető anyagi jog minden tekintetben megállja a helyét a nemzetközi összehasonlításban. protekcióval lehet bekerülni? — Szerintem ennek az oka nem a túlkép­ zésben keresendő. Én már több mint 35 évet eltöltöttem a bíróságon, tehát isme­ rem a helyzetet. Korábban úgy kellett ke­ resni, odacsábítani a fogalmazókat a bíró­ ságokra. Az alulfizetettség és a nagy mun­ kateher miatt nem szívesen jöttek. Később jöttek, de csak addig, amíg az igen magas — Milyen változtatásokra, reformokra van szükség Büntető Törvénykönyvünk­ ben az Európai Uniós jogharmonizációs folyamat tükrében? — Én azt hiszem, hogy a reform homlok­ terében alapvetően a büntetőjogi felelős­ ség kérdése áll. Itt a jogi személyek bün­ �tetőjogi felelőssége az, ami hamarosan ki­ dolgozásra és a Btk. -bán megfogalmazás­ ra kerül. Most ez egy átmeneti állapotban van, de azt lehet mondani, hogy egyre in­ kább tökéletesedik. A jogalkotó menet közben korrigálja azokat a hiányosságo­ kat, ami esetleg az igazságszolgáltatásnak az akadályát képezné. Ehhez nyílván az kell, hogy a komplett gazdasági bűncse­ lekményekkel kapcsolatos szabályozást felül kell vizsgálni. Az alternatív bünteté­ sek terén szükség van előrelépésre, hogy ott is színesíteni tudjuk a büntetési rend­ szerünket, ami most eléggé egyhangúnak mondható. A pénzbüntetésen és a sza­ badságvesztésen kívül más büntetési ne­ met nem nagyon alkalmaznak a bírósá­ gok, itt szándékosan nem említem a köz­ érdekű munkát, ami nem biztos, hogy beváltotta a hozzá fűzött reményeket. — A Székesfehérváron történt események­ ből kiindulva ön szerint mennyire korrupt a magyar igazságszolgáltatás? — így ezt a kérdést nagyon nehéz megvá­ laszolnom, hiszen a saját házunk tájáról kell, hogy véleményt alkossak. Megítélé­ sem szerint bírónak korábban is, és most is nem meggazdagodni jönnek az emberek. Gondoljunk bele: 35- évi munkaviszony után nettóban 200 ezer forintot sem ér el egy fővárosi bírónak a fizetése. Nyílván tudnék olyan pályákat sorolni, ahol ennek a sokszorosát keresik meg rendkívül rövid idő alatt, most szemben a gyakorlattal itt elsősorban nem az ügyvédi pályára gondo­ lok, hanem a gazdasági, a pénzügyi, s egyéb más olyan szférákra, ahol ugyancsak ezzel a diplomával el lehet helyezkedni. Tehát aki erre a területre jön - s ez a kiin­ dulási pont- az nem meggazdagodni jön, hanem évek szívós munkájával készül erre a pályára, s hivatásának tekinti azt. Aki arra áldozza az életét, hogy az igazságszolgálta­ tással foglalkozzon, az nem kockáztatja né­ hány ezer forintért a becsületét, a bírói tisztességét, az egész életét. A bírónak a munkája egy nyitott könyv. Az utcáról bár­ ki bejöhet, s beülhet a tárgyalóterembe el­ lenőrizni azt, hogy én mit csinálok, egy adott ügyben milyen ítéletet hozok. Azt hiszem, ha más területeken is meg lenne ez a nyitottság, akkor jóval kevesebb lenne országos szinten a korrupció. — Mi a véleménye a halálbüntetés körüli vitákról? — A bíró ne alkosson véleményt arról, hogy ő szeretné-e a halálbüntetés visszaál­ lítását, vagy egyetért annak eltörlésével. Gondoljunk csak bele, ha én valahol azt nyilatkozom, hogy híve lennék a visszaállí­ tásának, akkor ezek után a tárgyalóterem­ ben a vádlott felállhatna, s kizárási indít­ ványt teijeszthetne be ellenem. Nyilván­ való, hogy a bírónak is megvan erről a ma­ gánvéleménye, de azt nem lenne ildomos közzé tenni. Egyet viszont elmondanék: eltörlésével a büntetési rendszerünk sze­ gényebb lett, hogy most jó volt-e vagy sem, arról már nagyon sok vita folyt, s vár­ hatóan még fog is. Volt egy olyan büntetés, amely ugyanúgy, mint egyéb büntetések az elkövető feje felett lebegett mint lehetőség, akkor amikor a bűncselekményt elkövette. — Hogyan látja a magyar jogászképzés jövőjét, nem tart-e a szakma túlzott felhí­ gulásától? — Azt hiszem, hogy a szakma felhígulása nem a képzésben keresendő, hanem an­ nak gyakorlásában. Amikor egy bizonyos területen túlkínálat van, akkor elkerülhe­ tetlen, hogy sekélyesebbé váljon az a munka mennyiségében, és minőségében egyaránt. Gondolok itt az ügyvédek ese­ tére. Az ügyvédek száma többszörösére duzzadt a fővárosban, magam csak hallo­ másból tudom, hogy bizony egyes ügyvé­ dek kénytelenek lényegesen alább ígérni, vállalni a képviseletet. Ez a minőség szín­ vonalát is rontja. Ugyanakkor attól még nem kell félni, hogy alapvető problémák lennének, a társadalom még fel tudja ven­ ni azt a jogásznemzedéket, akik az egye­ temről kikerülnek. — Végezetül arra kérném, hogy mondjon el nekünk egy érdekes esetet, ügyet repertoáijából, melyet érdemesnek tartana meg­ osztani a jövő leendő jogászaival. — Sok érdekes ügyet tárgyaltam, tényleg nem panaszkodhatom, hogy egysíkú lett volna a repertoárom. Ebben a sorban a legérdekesebb talán a Magda Marinko büntető ügye volt, amit 1995 tavaszán kezdtem tárgyalni, s 1995. október 6-án fejeztem be ítélettel. Magyarországon nyolc személyt, míg Szabadkán tíz em­ bert gyilkolt meg. Első érdekessége az ügynek az volt, hogy egészen véletlenül csöppentem bele, mivel az a bíró, aki ere­ detileg ki volt jelölve a tárgyalásra, ponto­ san már nem tisztázható körülmények miatt kimaradt ebből, s én az ügyet egyik napról a másikra kaptam meg Érdekes volt, hogy személyes védelemben részesí­ tettek engem és a családomat, ami azt je­ lentette, hogy napi 24- órán keresztül 3 fegyveres rendőr vigyázott rám és a csalá­ domra. Egy lépést sem tehettünk nélkü­ lük, akik komolyan felfegyverkezve kísér­ ték minden utunkat, bárhová is mentünk. Ez a védelem az egész tárgyalás idejére vonatkozott, tehát a vidéki rokonlátoga­ tástól kezdve a cseresznyeszedésen ke­ resztül végig mellettünk volt a három marcona rendőr. További érdekessége volt az ügynek, hogy a hét minden napján tárgyaltunk váltott jegyzőkönyvvezetők­ kel, a tárgyalások általában reggel 9-től es­ te 6-ig tartottak ebédszünet nélkül. Mag­ da Marinko terhére volt róva a szegedi gyilkosság. A mai napig foglalkoztat, hogy ki, és hogyan követhette el ezt a négyes gyilkosságot. Mind a négy áldozatnak a szemét lőtték ki egyetlen lövéssel. Ben­ nem mindig az volt, hogy ez egy rituális gyilkosság. A gyilkos ezzel valakinek üzenni akart. Ebben az esetben nem álla­ pítottam meg a vádlott bűnösségét. A töb­ bi gyilkossági ügyben viszont a bizonyíté­ kok párosulva a bírói belső meggyőződés­ sel egyértelműen adták, hogy ő volt az el­ követő, ezért kapott életfogytig tartó sza­ badságvesztést. SZABÓ VIKTOR Dénes pályázat 2001. II. félév: Pályázat címe: KI VOLT RÁKOSI MÁTYÁS? Pályázni lehet: maximum 30 a/4-es tetjedelmű pályaművel Díjazás: az első 5 helyezett összesen 150 ezer Ft díjazásban részesül. Pályázat célja: egyetemünk jogi karának hallgatói számá­ ra fórumot teremteni a keresztény- konzervatív politikai gondolkodás meg­ nyilvánulására. Pályázat kiírója: Dénes Sándor c.egyetemi docens Leadási batáridő: 2001. november 30. közgazdasági intézet titkárság. ötödik oldal �Ki, merre, mennyit? - Diplomásaink a nagybetűs életben Szakdolgozat, abszolutórium, záróvizsgák, ránk kerül a talár, sor kerül az es­ kütételre, doktorrá avatnak. Az ünnepi pillanatok azonban gyorsan elszáll­ nak, és egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy a való világban találjuk magunkat, friss diplomával a kezünkben. Hogyan tovább, hol folytathatjuk ezek után? A kinti élet nagyban különbözik attól, amiről az egyetem szólt. Mégis mire elég az a diploma és az a tudás, amit Karunkon szereztünk? Lehet hallani olyan lekicsinylő hangokat, melyek nem tartják valami sokra a Páz­ mányt, és az ott végzetteket. Állítólag olyan ügyvédi iroda is akad, ahol „Pázmányosok kíméljenek!” a jelmondat. Mások kifejezet­ ten elégedetten szólnak rólunk. Az igazság, ahogy általában lenni szokott, valahol a ket­ tő között félúton lehet. Mindkét álláspont­ nak kell, hogy legyen némi igazságalapja. Ezt persze itt és most nem tudjuk feltárni. Mégis azt gondoltuk, egy kis körképet tá­ runk olvasóink elé az eddig végzett két év­ folyam elhelyezkedéséről, sikerekről és ne­ hézségekről az élet különböző területein. Készítettünk egy kis házi statisztikát arról, hogy ki hol, hogyan tudott elhelyezkedni (ezt jeleztük az egyes területek megnevezé­ se után zárójelben), és igyekeztünk mind­ egyik területről megszólaltatni egy-egy ille­ tékest. ból alkalmanként, „beugróként” szokott szi­ gorlatoztatni. Külön kiemeli, hogy csöppet sem bánta meg, hogy teljes állásban az egye­ temen maradt. Ügyvédkedésre nem is gon­ dol, a PhD megszerzése után szívesen bele­ kóstolna a gyakorlati életbe is, de valószínű­ leg csak a nemzetközi jog területén. Dr. Körösi Koppány még elsőévesként került Bécs Város Képviseletére, mint asszisztens, 2000. január elseje óta már ő ve­ zeti az intézményt. Az egyetemen reklám­ jogra szakosodott, idén tavasszal részt vett a Reklám Etikai Kódex kidolgozásában, mely az önszabályozó reklámpiac „Ptk.-ja, vagy Btk.-ja”. Emellett második éve vesz részt az egyetemen a PhD képzésben, kutatási terü­ letként is a reklámjoggal kíván a jövőben is foglalkozni. KÖZHIVATALOK (27%-a végzetteknek) EGYETEMI TANÁRSEGÉD, PHDHALLGATÓ (5%-a a végzetteknek) Dr. Arvay Gábor, mint mondja személyes Először az egyetem háza táján néztem körül. Mondhatni, egyre több „saját nevelésű” ok­ tatóval rendelkeznek már az egyes tanszékek. Dr. Adány Tamás a Nemzetközi Közjogi Tanszéken tanársegéd. Felhívja a figyelme­ met arra, hogy hivatalosan kizárja egymást a PhD nappali képzési formája és a tanársegé­ di állás, de gyakorlatilag olyan minimális a jogállásbéli különbség a doktorandus és a ta­ nársegéd között, hogy az elnevezésben en­ nek nincs igazán jelentősége. Elmeséli, hogy annak idején szervezetten ellátogattak Hágá­ ba, a bősi perre, majd részt vettek a Telders nemzetközi jogi versenyen, amin 14. helye­ zést értek el. Következő évben lett demonst­ rátor, és mint mondja, innen már a szokásos út következett. Jelenleg második éve vesz részt a doktori képzésben, az előző félévet a Milánói Katolikus Egyetemen töltötte egy olyan kurzus keretében, amin mesteri foko­ zatot lehetett szerezni közgazdaságtan, kül­ kereskedelem, valamint nemzetközi kapcso­ latok területen. Hosszú távon is egyértelmű­ en tudományos munkában gondolkodik, szí­ vesen folytatja a munkát a tanszéken. Nem­ zetközi közjogból rendszeresen, magánjog­ kapcsolat révén helyezkedett el a BRFK-nál. Állományba nem vették, hivatalosan közal­ kalmazotti státuszban dolgozik a rendőrsé­ gen. Kvázi jogtanácsosként, mivel ezt a kife­ jezést rá hivatalosan nem használják. Ma már a fegyveres erőknél elhelyezkedett jo­ gászok 99%-át nem veszik állományba, ha­ nem közalkalmazottként foglalkoztatják. Kivételt azok a rendőrök képeznek, akik időközben végezték el a jogot. Saját évfolya­ máról szólva hozzá teszi, hogy a legkülönfé­ lébb területeken helyezkedtek el ismerősei. Szembeötlő azonban a közigazgatásiak nagy száma. Mint mondja, kapcsolatok nélkül szinte lehetetlen bírói, ügyészi vagy ügyvé­ di pályára lépni. Felhívta a figyelmet a köz­ alkalmazott és a köztisztviselő közötti kü­ lönbségre, mivel mint mondta, ez még sok kolléga előtt sem világos. Utóbbi az állam közhatalmi tevékenységével kapcsolatos, és sokkal kedvezőbb a bérezés és egyéb elő­ nyök szempontjából. Az egyetemen máso­ dik éve vesz részt a szakjogász képzésen, in­ gatlanforgalmi szakirányon. Bár ez jelenlegi tevékenységével szorosan nem függ össze. Úgy tervezi, a szakvizsgáig marad a BRFKn, bár nem érzi magát rosszul ott sem. hatodik oldal Hasonló státuszban tevékenykednek a Honvédelmi Minisztériumnál is jogászaink. Például Dr. Balogh Andrást, aki emellett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen tanul tovább egy három éves kurzus kereté­ ben, sem vették állományba. O is beiratko­ zott itt a Pázmányon a PhD képzésre, a kuta­ tási területként a büntetőeljárási-, büntetés­ végrehajtási jogot tűzte ki magának. ■ ÜGYÉSZSÉGEK (5%-a a végzetteknek) Dr. Szmodits Zoltán ügyészségi fogalmazó. A rotációs rendszernek megfelelően tavaly egy évet töltött a X.-XVII. Kerületi Ügyész­ ségen, idén pedig a Fővárosin dolgozik. Az ügyészségi munka igen izgalmas, kihívások­ kal teli, és igen fejlett erkölcsi érzéket kíván. A jogot újra kellett tanulnia munka közben, hiszen egy dolog az oktatott tananyag, és egy másik a munka közben felhasznált jog­ szabályok. I BÍRÓSÁGOK (8%-a a végzetteknek) Dr. Nyirály Zsuzsa bírósági fogalmazó a PKKB-n. Jelenleg büntetőjoggal foglalkozik, a munka igen érdekes, de igényel egyfajta el­ hivatottságot. Csak az élvezheti igazán, akit tényleg érdekel a jog minden apró rezdülése, hiszen a bíróságnak mindenre még jobban oda kell figyelnie, mint mondjuk egy ügyvé­ di irodának. Nem egy túlfizetett állás, de an­ nál izgalmasabb és felelősségteljesebb a bírói hivatás. Egy bíróságon dolgozva a jog teljes részletességgel tárul fel a dolgozó előtt, ellen­ tétben más jogi pályákkal. I ÜGYVÉDI IRODÁK (45%-a a végzetteknek) Korábbi szerkesztő kollégám, Dr. Szabó Péter, bár még csak idén végzett, máris belekóstolt két különböző területbe. Először a Közigazga­ tási Hivatalnál helyezkedett el, majd átnyar­ galt egy ügyvédi irodába. A hivatalban, mint mondja, egy szűk területen ugyan, de kiváló speciális szakmai ismereteket lehetett szerez­ ni. Elsősorban azoknak ajánlja a közigazgatást, akiknek fontos az anyagi biztonság és kiszá­ míthatóság, valamint a fix, délután véget érő munkaidő. A politikának szerinte célja vonzó­ vá tenni a köztisztviselői életpályát, ezt szol­ gálta a köztisztviselői bérek felemelése is. Az ügyvédi irodában ezzel szemben gyakran elő­ �fordul, hogy estig is dolgoznia kell. Ráadásul némi anyagi áldozattal is jár az ügyvédjelöltség például a közigazgatásban általános bérekkel szemben. Ami miatt azonban cseppet sem bánja, hogy váltott, az a nagyobb önállóság, mert ezen a területen könnyebb a magunk urává válni, még ha ennek kemény munka is az ára. Az előnyökről szólva hozzátette, hogy az ügyvéd tényleg a maximumot képes kihoz­ ni a jelöltekből, és ez mindennél többet ér. Dr. Kaluber László is ügyvédi irodában dol­ gozik. Munkája során rengeteg érdekes, kü­ lönleges emberrel ismerkedett már meg, akikkel amúgy nagy valószínűséggel soha­ sem lett volna lehetősége erre. Elmondása szerint nagyszerű érzés, amikor egy tárgyalá­ son úgy képviselheti ügyfelét, hogy tudja, az igazság az ő oldalukon áll, és bármit mond is a másik fél, ha nem történik semmi váratlan, megnyerik a pert. Ez az érzés megfizethetet­ len. De az ügyvédjelölti munka nem csak ilyen diadalmas pillanatokból áll, hanem vannak árnyoldalai is. Gyakran olyan ügyet is képviselnie kell, amit talán nem szívesen tesz. Összességében azonban a jogászi hiva­ tást nemesnek tartja, de hangsúlyozza, hogy a rafináltság és a tehetség mellett az erkölcsi érzék is szükséges (lenne) hozzá. Az ügyvédi irodákban tevékenykedők el­ mondták, hogy kissé megnehezítették pálya­ kezdésüket. A három éves gyakorlati idő de facto minimum három és fél év, de nem rit­ kán négy évig is elhúzódhat. Ez tulajdonkép­ pen a tanulóévek kitolódását jelenti. Az Ügy­ védi Kamara létszáma erőteljesen felduzzadt az utóbbi években, ezért ők szeretnék húzni az időt az EU csatlakozásig. A szakvizsgáig terjedő egyre elnyúló időt csak az tudja vál­ lalni, akinek elegendő tartalékai vannak, vagy szülei támogatják, ugyanis egy óránként 15 ezer forintot megkereső ügyvéd is gyakran 30-40 ezer forintot fizet a jelöltjének havon­ ta. Ezzel párhuzamosan a kormányzat egyre kedvezőbb feltételeket teremt a közigazga­ tásban. Tehát komoly dilemma elé állítják a végzett jogászokat: belevágjunk-e négy szűk esztendőbe, avagy válasszuk inkább a csábító köztisztviselői életpályát? MUNKANÉLKÜLIEK (10%-a a végzetteknek) Sajnos, és ez nem a Pázmányra jellemző egyedüli eset, jónéhányan egyelőre képtele­ nek elhelyezkedni. Csak Budapesten pl. 6500 ügyvéd dolgozik, csak hogy érzékeltes­ sük a pálya telítettségét. Sok esetben a friss diplomásnak kellene komoly összegeket fi­ zetnie (!) egy-egy irodának az alkalmazás fe­ jében. Azonban reménykedjünk abban, hogy akiben van némi tehetség és kitartás, az előbb-utóbb el tud majd helyezkedni. MÁNDICS BOTOND A történelmi Magyarország nemzetiségei 8. A szerbek és a magyarok tehát nagyobb konfliktusok nélkül, mondhatni egyetér­ tésben éltek egymás mellett egészen a 17. - 18. századig. A viszony megromlásának oka elsődlegesen a törökjelenléte volt és az, hogy a szerbek - bocs a kifejezésért „lefeküdtek” a Török Birodalomnak, rá­ adásul a Habsburgok is támogatták őket, de erről később és bővebben. A konfliktusok alapja mint mondtam a török volt, és az adófizetés kérdése. Tolna megyében már a 16. század óta él­ tek szerbek, akik vagy török zsoldban ál­ ló katonák voltak, vagy jobbágyi állapot­ ban éltek. Mivel katonai szolgálatuk fejé­ ben adómentességet élveztek, ez nyil­ vánvaló ok volt egy, a magyar őslakosok­ kal kibontakozó konfliktushoz. Ráadásul ezek a szerb segédcsapatok nem egyszer, nem kétszer, de nem is háromszor, ha­ nem sokkal többször végigdúlták a ma­ gyarok által lakott vidékeket. A Habsbur­ gok pedig azért támogatták őket, mert úgy látták, ha a törököt a Balkánról is ki akarják űzni, szükségük lesz a szerbekre, mint a Balkán legnépesebb népcsoport­ jára. így 1690 - ben felhívást intéztek hozzájuk segítség reményében, cserébe ígéretekkel halmozták el őket, még a tel­ jes vallási autonómiát is kilátásba helyez­ ték! Mivel a török ellen indított háború vereséggel végződött, a szerbek egy ré­ sze az ipeki pátriárka vezetésével ha­ zánkba menekült. Ez mintegy 150 ezer szerbet jelent, akik Szentendrén, Pomázon, Budán, Csobánkán és Érden telepedtek le. Szerbek korábban is éltek Budán, Komáromban, Győrben, Esz­ tergomban, Vácott, Pápán, Tatán, Ba­ ján, Debrecenben, Kalocsán, Székesfe­ hérváron, Temesváron, Szegeden és Szombathelyen, ahol szinte külön vá­ rosnegyedük volt. Ezután 1691 - ben a szerbek kiváltságlevelet kaptak I. Lipóttól, ami később nemzetiségi mozgal­ muk alapjául szolgált. (Az uralkodó fel­ mentette őket a hadiadó, a tized és a be­ szállásolás kötelezettsége alól!) 1694 — ben a Duna - Tisza közét jelölte ki lak­ helyük gyanánt, így rác telepek jöttek létre több megyében is. Mária Terézia később újabb enged­ ményt tett a szerbeknek, kivonta őket a főúri és vármegyei fennhatóság alól, és a városoknak szabad királyi városi címet adományozott, így már a magyar földes­ urak is összeütközésbe kerültek velük. A letelepedett szerbek nagy része sem dol­ gozni, sem katonáskodni nem akart. A földjeiket nem művelték, a szőlőter­ mesztéshez már nem értettek, boruk „semmirevaló” volt. Sok helyen - pl. Tolna és Baranya megyében - lopásból tartották el magukat, és a nádor, Ester­ házy Pál ki is kötötte, hogy a Nagykónyi nevű falu betelepítésében csak magyarok vehetnek részt, rácok nem. A 18. század első felében véres hábo­ rúk robbantak ki a Dunántúlon a magya­ rok és a szerbek közt, utóbbiak menekü­ lésre fogták a dolgot, ezek voltak az ún. „rácjárások”, de a Rákóczi - szabadság­ harc után visszatértek falvaikba. Később felhívásra Oroszországba települt sok szerb, ahol a cár uralkodott, mint „Pravoszláviának Istene után egyetlen reménysége”. A vallás minden téren központi szerepet játszott, de elsősorban nemzeti mozgalmuk fokozatos térnyeré­ sében, az anyanyelvi oktatás elterjedésé­ ben és iskoláik fenntartásában. A magyar nemesség is csak mint vallást ismerte el a szerbet, nemzetiségként nem. Pedig az eddig tárgyalt nemzetiségek közül talán a szerbnek volt a legerősebb polgársága, amely fogékony volt a nemzeti eszme és a vallás iránt is. Jelentős hányaduk élt a Vajdaságban, ahol nagy többségben magyarok laktak. Úgy döntöttem, a délszláv nemzetek közül kizárólag a szerbekkel fogok fog­ lalkozni, utánuk pedig a hazai roma és zsidó népcsoport tanulmányozását fo­ gom az ítélet lapjaira feldolgozni. Akkor egy hét múlva. VINCZE SZABOLCS hetedik oldal �„A kapitalista rendszer kiöli az em­ berekből a közösségi tudatot.” - beszélgetés Cipővel, a Republic együttes frontemberével feleségével és két pici lányá­ val. A beszélgetés során szá­ momra megdöbbentő volt az az őszinteség, szerénység és közvetlenség, ami személyé­ ből sugárzik... — Az emberek sokkal érde­ kesebbnek gondolják az éle­ temet és azoknak az életét, akik előtérben vannak, mint amilyen valójában. Ez így is van hétvégenként amikor koncertünk van, de amikor itthon vagyok, akkor ugyan­ olyan az életem mint bárki másnak. Itt a ház körül teszek-veszek és mindent ugyanúgy csinálok, mint bárki más. Az én életemnek az a nagy szerencséje, hogy bizonyos dolgok lelepleződ­ tek előttem, amit gyerekko­ romban másképp gondol­ tam. Azt hittem, hogy létezik egy olyan világ, amelybe minden gyerek vágyódik és az teljesen más. Mivel szere­ tek a valósággal szembenéz­ ni, ezért szerencsés, hogy ez lelepleződött előttem.. Azt hiszem nem túlzás azt állítani, hogy a mai magyar könnyűzenében egyetlen egy olyan együttes van, amely amellett, hogy népszerű, kulturális értékeket is hordoz a zenéjében, ez pedig a Republic. Hagyományőrző és nemzeti kultúrát ápoló zenéjüket jól jellemzi az, hogy a rockzene hangszerei mellett szimfonikus zenekar, mezőségi tekerőlant, hegedű és néptáncegyüttes is közreműködik kon­ certjeiken. Zenéjük jól ötvözi a népzene, a popzene és a komolyzene elemeit is. Ez az egyedülálló hangzás teszi igazán érté­ kessé a Republicot. Elmondásuk szerint ez a zenekar nem úgy működik mint a mai világ, mert a tagok között teljes az egyenlőség, mind anyagilag, mind szelle­ mileg, attól függetlenül, hogy ki mennyi dalt ír. Sikerült megvalósítaniuk e kis kö­ zösségben azt, amire Bódi László, vagyis Cipő a világ egészében vágyik: a teljes egyenjogúságot. Az együttes vezetője egy kisfalu tornácos parasztházában éli életét nyolcadik oldal — Ez aztjelenti, hogy már a Republicot se veszitek olyan komolyan? — Mi ezt nagyon komolyan vesszük, de én ezt régebben valami nagy szent külde­ tésnek éreztem, ma már nem érzem így. Sokan azt hiszik, hogy olyan nagy hatással van a világra, de nincsen olyan nagy ha­ tással mint ahogy korábban gondoltam. —Jól látom, hogy egyre kevésbé hiszel ab­ ban, hogy amit ti csináltok az inkább po­ zitív, mint negatív? — Remélem, hogy a Republicban van po­ zitív is, de én már úgy vagyok vele, hogy remélem nem ártottunk olyan sokat. — Szerintem biztos, hogy sokkal többet használtatok vele. — Örülök neki, hogy ezt mondod, de én belül tudom, hogy ártottunk is. — Ha megnézzük azt, hogy nem rétegze­ nét játszotok, minden korosztály előfordul a koncerteiteken a 4 éves kisgyerektől a 65 éves nagypapáig, akkor ez minősíti azt amit csináltok. — Nem csalódtam, csak pontosan tu­ dom, hogy a világ mindenhol ugyan­ olyan. Érdekesebbnek gondoltam magát az életet. — Ha annyit mondok, hogy az emberek kapnak valamit egy Republic koncerten amin el lehet gondolkodni és jól érzik ma­ gukat, akkor remélem, hogy ez jó hatással van rájuk. A Republic egy speciális zenekar, de furcsa lenne, ha azt mondanám, hogy mi kivételek vagyunk és csak pozitívan hatunk az emberekre. Bennünk is vannak negatív vonalak, mint ahogy minden emberben vannak. — Mi az ami más volt néhány évvel ez­ előtt? — Milyen negatív hatásokat látsz a zenétek­ ben? — Két-három évvel ezelőtt úgy éreztem, hogy még minden előttem van. Ma már nincsen. Már nem érzem olyan nagy dolog­ nak amit csinálunk és nincsenek olyan vá­ gyaim, hogy ezt vagy azt elérjek, amit ebben a szakmában el lehet érni. Különböző díjak stb. Bár tudom, hogy bizonyos dolgok ak­ kor is meg fognak történni a zenekarral, ha nem akaijuk. Két-három évvel ezelőtt ez olyan nagyon fontos és véresen komoly volt de ma már nem. Volt például, hogy fogunk játszani a Népstadionban, tudom, hogy fo­ gunk játszani, de ez mostmár nem olyan fontos. — Megnyilvánulnak azok a negatív hatá­ sok, amik bennem is megvannak. Van kettősség mindenkiben, de remélem, hogy több bennem és a Republicban a jó, mint a rossz, de néha ez is kétséges szá­ momra. Szerintem még a Republicnak sem egyér­ telműek a hatásai. — Csalódtál a világban? — Ezek a hatások konkrétan, hogy nyil­ vánulnak meg? — Én ezt érzem belül, mert a lemezein­ ken vannak olyan mondatok és olyan irá­ nyultságú dalok ami a keresztény érték­ �rend szerint nem kifejezetten pozitív irá­ nyultságú, mert például dühös vagy asztalcsapkodós. — Hogy tudod összeegyeztetni a zenélést a családi élettel? Nem okoz gondot, hogy ke­ veset vagy itthon? — Szerintem az embernek néha valahol ki kell engednie a gőzt. — Mi általában úgy játszunk, hogy péntek-szombat-vasárnap ezért hétközben itthon vagyok és tudok a gyerekekkel fog­ lalkozni. — Ez igaz, de ezt nem biztos, hogy meg kell fogalmazni dalban, mert otthon az udvaron is kiordíthatom magamat és ak­ kor azt nem hallja senki. Az biztos, hogy ösztönösen születtek ilyen dalok és sem­ mi manipuláció nem volt benne, de való­ színűleg nem túl pozitív. Ezt vállalnunk kell, mert ez is hozzátartozik a zenekar­ hoz, ahogy pozitív irányultságú dalok is. Republicon belül van olyan, hogy „kicsi vagyok, beléd rugók”, meg van olyan is, hogy „szeretni valakit valamiért”, „felejts el minden háborút”, tehát megvan ez a kettősség. Valószínűleg akkor lenne ha­ mis a zenekar, ha ez nem lenne, mert bennem is megvannak ezek, sokszor dü­ hös tudok lenni, agresszív. — Minek köszönhető, hogy szélmalom­ harcotfolytattok ebben a műfajban? — Mi nagyon szerencsések vagyunk, mert a Republic együttes úgy működik, ahogy egyetlen zenekar sem az országban. Annyi koncertünk van mint senki más­ nak, annyi nézővel mint senki másnak és aranylemezeket adunk el a mai napig an­ nak ellenére, hogy nem vállalunk el min­ dent és amit nem vállalunk el azzal kifeje­ zünk valamit. Néha meg kell alkudni, mert már nem feszíthetjük tovább a húrt, mert akkor azt mondja a kiadó- hozzáte­ szem jogosan-, hogy nem tudja eladni a lemezünket ha mi nem vállalunk el sem­ mit. Például a lottóshowba elmegyünk, mert ott nem kell vigyorogni, de egy olyan helyre ahol vigyorogni kell akkor is ha nincs hozzá kedvünk oda nem me­ gyünk el. Több együttes is megérdemel­ né, hogy úgy működjön, ahogy mi, de je­ lenleg mi vagyunk az egyetlenek. Ha pa­ naszkodnék, akkor az az Isten ellen vétek lenne, Istenkísértés. Amit be lehetett fut­ ni ebben a műfajban azt mi befutottuk, ha holnap vége lesz, akkor sem lehet egy sza­ vunk sem. — Azok után, hogy mindent elértetek a saját műfajotokban mi az ami motivál? — Az motivál, hogy ezt nagyon jó így csi­ nálni ilyen közönség előtt. Amíg ez így megy, addig csináljuk, ha pedig nem akkor abbahagyjuk, mert egy ilyen történetet nem rontunk el. Számomra hihetetlen, hogy ed­ dig eljutottunk úgy, hogy nem vállaltunk el mindent, hogy nem mindigjátszottak min­ ket a rádióban, hogy mi ezt így éltük túl az egy kész csoda. Két perc Én a legbékésebb ember vagyok, mégis sze­ retném, ha Magyarország az egész világot meghódí­ taná. (Szent-Györgyi Albert) —Az új lemezetek, ami október elején jelent meg „A REKLÁM UTÁN” címmel mi­ lyen üzenetet hordoz a mai világ számára? — Minden megfordult a világban, mert a reklámért, a pénzszerzésért alakulnak te­ levíziók és önös érdekeket képviselnek. Szerintem ezzel az egész rendszerrel baj van. Minden a reklámért van és amíg használható egy figura addig használják, hogy ott tartsák az embereket a tv előtt, de ha már nem vonz tömegeket akkor ki­ dobják az ablakon. Az egész arra megy, hogy minél több pénz, pénz, pénz legyen, de hát miért? Ez egy teljesen öncélú hozzáállás... Azért érdekes ez az új le­ mez, mert a dalszövegekbe betettem egyegy bibliai idézetet vagy utalást. A Bibliá­ ból az derül ki, hogy a jézusi elvek telje­ sen ellentmondanak a kapitalista elvekkel. A forradalomnak nincsen előjele, mert nem csak akkor nemes és nagy dolog ha egy kommunista rendszer ellen irányul, hanem akkor is lehet nemes ha egy kapita­ lista rendszer ellen irányul. Ezt nagyon so­ kan elfelejtik. Azt nem tartom igazságos dolognak, hogy előjeleket teszünk a forra­ dalmak elé. Mindent nagyon sok szem­ pontból kell vizsgálni, ezt is üzeni az új le­ mez. Nem szabad könnyen ítélkezni. A Kádár rendszert azzal vádoljuk, hogy felél­ te ajövőt, ahogy fel is élte, de szerintem ez a kapitalista rendszer sokkal gusztustalanabbul és durvábban éli fel ajövőt. Telje­ sen ellentétes mindenféle keresztény elv­ vel. A világban olyan hatásokra lenne szük­ ség, ami az embereket szerénységre neveli és nem a fogyasztásra ösztönöz... A kapitalista rendszer kiöli az emberekből a közösségi tudatot. Nem a szerénységre ösztönöz vagy az önvizsgálódásra, vagy arra, hogy ne élj vissza a tehetségeddel holott erre kéne. Nem jár több annak aki okosabb, aki erősebb. Számomra Jézus ta­ nításai, az emberek egyenlőségének hir­ detése és a baloldalnak az egyenlőségről vallott nézetei a legelfogadhatóbb irányel­ vek. Azért vannak az új lemezen bibliai utalások, hogy akiknek kell azok szembe­ süljenek ezekkel. Ez egy provokáció vala­ hol, alapvető igazságok, amikkel én sze­ mély szerint egyetértek és tudomást sem vesznek róla azok, akiknek kéne... IJJAS BALÁZS Inventas vitám iuvat excoluisse per artes Szép dolog az életet találékony művésze­ tekkel nemesíteni. Ez a mondat Vergilius Aeneis című eposzában található és olvas­ ható azon az érmen, amit az emberiség tu­ dományos, kulturális örökségét jelentősen gyarapító személynek (szervezetnek) ítél­ nek oda évente. Az idén száz éves Nobel-díj tizennégy magyarországi gyökerű hírességet is meg­ illet (sorrendben: Lénárd Fülöp, Bárány Róbert, Zsigmondy Richárd, Szent-Györgyi Albert, Hevesy György, Isidor Isaác Rabi, Békésy György, Wigncr Jenő, Gábor Dénes, Milton Friedman, Elie Wiescl, John Charles Polanyi, Oláh György, Harsányi János). Ez a szám tizenötmilliós népünkhöz viszonyítva kiemelkedően jó arányt jelent. Különösen, ha hozzáveszszük, hogy Eötvös Lórándot háromszor is sikertelenül jelölték a medálra. És még hány tudósunk szolgált volna rá a magas elismerésre Szinte közhely, hogy sokat tettünk le a világ “asztalára”. Igaz, a múlt században sokszor más ország állampolgáraként mél­ tatták a találékony magyarokat. Díjazottja­ ink az irodalmi kategória kivételével kémi­ ai, fizikai, orvosi, és közgazdasági érmet egyaránt gyűjtöttek. Vajon mi lehet az oka ennek a tizen­ négy kitüntetésnek (és egyáltalán, a ma­ gyar kreativitásnak)? Dicsérhetjük például iskolarendszerünk hagyományait (pl. pia­ risták), de nehéz egyértelmű magyarázatot találni. Tréfásan válaszolta meg a kérdést Szilárd Leó: mi, magyarok, tulajdonkép­ pen más égitestről származunk, különle­ gesen fejlett civilizációkból. Ha a tudományt tekintjük, nagy lépése­ ket tettünk a világ meghódítása felé. Arra kell ügyelni, hogy ezt a magas szintet meg­ őrizzük fiatal demokráciánkban is. Jó len­ ne hazai forrásokból finanszírozni a kuta­ tásokat, de úgy tűnik, más területek (pl. egészségügy, mezőgazdaság) jobban szom­ jazzák a támogatást. Sajnos így találmánya­ ink főleg a Tengerentúlon születnek. Vigyázzunk, nehogy Amerika hódítson meg minket. SZAMOS MÁRTON kilencedik oldal �Újra itt van a nagy csapat... - Kissé megko­ pott gyorsaságát a baloldalon óriási tapasztalatával pótolja az elmé­ leti síkon is nagy­ szerű védő, min­ denki „Pajája”. 4 HORVATH PAL (hátvéd, Általános jogtörténet) -Végy egy jó ka­ pust! - hangzik az alapszabály. A kiváló hálóőr re­ ceptje a sikerre: munka, munka, és még több - A hátvédsor parancsnoka, a csupaszív védő­ játékos, a csapa­ ton belüli legna­ gyobb tekintély, becenevén „Az - A csapatért való lelkes és önfeláldozó já­ tékával stabili­ zálja a védelem néha ingadozó munka (jog). Alapító”. alkotmányát. 1 RADNAYJÓZSEF 3 ZLINSZKYJÁNOS 6 KILENYI GÉZA (kapus, Munkajog) (hátvéd, Római jog) (középpályás, Alkotmányjog) - Az ellenfél min­ den próbálkozását megakasztja a hát­ véd, kinekjátéktudása szintje nem­ zetközi, magán viseli azonban a sajátos magyar futballiskola ismerte­ tőjegyeit is. 2 BANREVY GABOR (hátvéd, Nemzetközi jog) I A CSERÉK HORVATH ATTILA (Magyar J ogtörténet) tizedik oldal I GASPARDY LASZLO (Polgári Eljárásjog) GERICS JÓZSEF (Magyar Jogtörténet) HORANYIÖZSÉB (Kommunikáció) TAMAS ANDRAS (Közigazgatási Jog) �Igaz, hogy a magyarfoci jelenleg korántsincs jó passzban, azért mégis akad egy csa­ pat, amelyik becsülettel vitézkedik afutballpályán. Ez a csapat pedig éppen nálunk, a Pázmányon található. Ismerkedjetek meg most a nagy csapattal! - Igazi csapat­ ember, a hangu­ latfelelős, aki tréfáival még a legfeszültebb helyzetet is olda­ ni tudja egy-egy sorsdöntő mér­ kőzés előtt. - Taktikailag igen érett, vér­ beli csatár, aki nevéhez híven, vércseként csap le az ellen­ fél kapujára. 8 PÉTERI ZOLTÁN 11 SÓLYOM LÁSZLÓ (középpályás, Jogelmélet) (csatár, Magánjog) - A kiismerhe­ tetlenül cselező irányító, akit né­ ha bizony még saját csapattársai is alig ertenek, ettől függetlenül igazi közönség­ kedvenc, meg szakálldivatot is teremtett! ) — Igazi (vizsga) befejezőcsatár, fejjel és bal- vagy jobb lábbal is egyaránt gólve­ szélyes, beceneve sokatmondó: „a Hátvédek Ré­ me”! 10 VARGA CSABA 9 JOBBÁGYI GABOR (középpályás, Jogelmélet) (csatár, Magánjog) Nem éppen égi­ meszelő termetét keménységével kompenzálja a rutinos szélső, aki az ellenfél min­ den próbálkozá­ sát szigorúan - Jó cselezőcészségéről elhíresült, életveszéyes csatár, talán egy kissé hangu­ latembernek mondható, ha rossz napot fog ki, ne álljanak az útjába... bünteti. 5 BEKES IMRE 7 LÁBADY TAMAS (középpályás, Büntetőjog) (csatár, Magánjog) A HUSEGES HOLGYSZURKOLOK BOYTHA ENIKŐ FAZEKAS JUDIT BOTOS KATALIN LADÁNYI ERZSÉBET HALUSTYIK ANNA tizenegyedik oldal �A mi kis sirámaink - A hallgatók, és ami bántja őket Szeretünk ide járni. Azt hiszem, a többség nevében mondhatom ezt. Na­ gyon kevesen bánták meg azt, hogy annak idején ide kerültek, és aki egyszer bekerült, annak döntő többsége el is végzi majd az egyetemet. Ugyanakkor vannak problémák is szép számmal (igaz, hol nincsenek?). Általában nem is a gondok megléte a legfőbb baj, hanem az azokat keletkeztető okok ho­ mályban maradása, hogy a hallgatók általában nem tudják, mi miért törté­ nik, melyik döntést ki hozza meg. Ebben az írásban megpróbáltam össze­ gyűjteni a legsúlyosabb problémákat, bízva abban, hogy azok hamarosan orvoslásra találnak. Az írást vitaindítónak szántam, várva a reagálásokat. AZ OKTATÁS SZÍNVONALA Nagyon nehéz feladat lemérni az oktatás színvonalát egy egyetemen. Objektív mér­ céje ennek elsősorban talán az elismert szaktekintélyek száma az egyetem oktatói között, a leadott tananyag nehézsége, a szá­ monkérés milyensége lehet. E téren jól ál­ lunk: úgy hiszem, a Pázmány színvonala semmivel sem gyengébb bármelyik más jo­ gi karnál az országban. Mindezt évek szívós munkájával sikerült elérni. Ugyanakkor ez még nem feltétlenül elég: amit nagyon hiá­ nyolok, az a közelebbi kapcsolat megléte az oktatók és a hallgatók között. Az „universitas” igazi jelentése (az oktatók és a hallgatók közössége) már csak a történe­ lemkönyvek lapjaira tartozik. Az oktatót gyakorlatilag csak az előadáson és a vizsgán látja az ember, ezen felül kapcsolatba bár­ melyik oktatóval csak a hallgatók elenyésző száma kerül. Pedig, mondanom sem kell, hogy a tudás megszerzése, a tapasztalat át­ adása szempontjából mennyire fontos lenne a személyes ismeretség, találkozás. Aki elismert szaktekintély, az nem biztos, hogy élvezetes előadó: így fordulhat elő, hogy országos hírű professzorok előadásain tucatnyinál is kevesebben vesznek részt (persze ehhez azért hozzájárul a hallgatók teljes érdektelensége is egy-egy téma iránt). A HALLGATÓK SZÍNVONALA Ami az oktatókra igaz, az igaz a hallgatókra is: e téren is felvesszük a versenyt más egye­ temekkel. Bizonyíték erre például a fényes OTDK-szereplés, a friss diplomások vi­ szonylag könnyű elhelyezkedése. A gond azzal a réteggel van, aki csak azért van itt, „mert valahol lenni kell”. Aki a jogászi pá­ lyát kizárólag a majdani könnyebb megél­ hetés miatt választotta. Vagy azok, akik évek óta bukdácsolnak, tizenvalahány elmaradt tizenkettedik oldal vizsgával, minden beiratkozásnál tele gatyá­ val, a „vajon engednek-e beiratkozni?” iz­ galmával. Ok az újabb és újabb méltányosság-ismeretség-utolsó lehetőség-isteni kegyelem miatt még mindig hallgatói a Páz­ mánynak. A számtáv tagozat talán túlságo­ san is alacsony ponthatára szintúgy nem vet ránk jó fényt. Minden évben felteszem a kérdést a Tanul­ mányi Osztályon, de választ soha nem kap­ tam még: miért változik, sőt csökken évrőlévre a támogatott hallgatók száma évfolya­ monként? A tandíj eltörlésekor még úgy tudtuk, hogy minden évfolyamon 250 hall­ gató fog ingyenesen tanulni, de ez a szám évről-évre csökken, saját évfolyamomban tavaly 232-nál volt meghúzva a határ, idén már csak 223-nál. Arról már nem is beszé­ lek, hogy 1996-ban még azt ígérték (és én akkor még hittem az ígéretekben), hogy akinek az átlaga meghaladja a 3,00-át, az a támogatott kategóriába kerül, a rangsortól függetlenül. Mindannyian aszalódtunk már órákig az iszonyatos embertömeg közepén, melynek egyik tagjaként mi is próbálunk feliratkozni egy vizsgára, vagy éppen beiratkozni a kö­ vetkező félévre. Az évek óta használatos módszer egyszerűen óhatatlanul felesleges feszültséget kelt, gyakorta egyszerűen em­ bertelen. A Jogbölcseleti Intézet ugyan pró­ bálkozott már más módszerrel, melynek so­ rán írásban lehetett jelentkezni, de ott meg számtalanszor keverték el a cédulákat, írtak fel hallgatókat más napokra, stb... Mikor jön el annak az ideje, hogy mondjuk az interneten keresztül is lehessen vizsgákra jelentkezni, amely nem igényelné a szemé­ lyes megjelenést a feliratkozáskor, ezáltal megszüntetné az “idegbaj” fő okát, az órá­ kon keresztüli sorban állást? A VÉGZŐSÖK PANASZAI Most ne beszéljünk arról, hogy az eddigi diplomaosztó ünnepségek mennyire voltak méltóak az esemény rangjához. Beszéljünk csak arról, hogy az idei évtől megváltoznak a feltételek a végzős évfolyam számára. A diploma minősítését immár csak két jegyből (a szigorlatok átlaga, valamint a szakdolgo­ zat és az államvizsgák átlaga) számolják ki, ami komoly minőségi romlást fog előidézni az eddigiekhez képest, amikor is három je­ gyet vettek figyelembe (azaz a szakdolgozat jegyét külön számolták), hiszen hagyomá­ nyosan a szakdolgozatra a legkönnyebb jó jegyet kapni. Most már két nyelvvizsga megléte az államvizsgákra való jelentkezés feltétele, szemben az eddigi két év gyakorla­ tával. Ráadásul a Nyelvi Lektorátus, mely­ nek nyelvvizsgáját szintén elfogadja az egyetem, és ahol kézenfekvő dolog letenni a második nyelvvizsgát, csak márciusban fog vizsgáztatni, amikor már késő jelentkezni az államvizsgákra. Hogy ez a helyzet hogy ol­ dódik meg, egyelőre kérdéses (állítólag utó­ lag elfogadják majd a márciusban sikeresen letett lektorátus! vizsgákat), mindenestre a mostani végzős évfolyam számára nem fel­ tétlenül méltányosak ezek a megváltozott feltételek (hiszen az eddig végzett két évfo­ lyam kedvezőbb elbírálásban részesült, és senki nem érti, miért). A SPORT HIÁNYA Igencsak szembetűnő az egyetemen a spor­ tolási lehetőségek gyakorlatilag teljes hiá­ nya. Habár az ítéletben is olvashattunk egyetemi sportolóink sikereiről, azért mindez csalóka: a valóban nagyszerű, főis­ kolai bajnokságot nyert kosárlabdacsapat, a futballcsapat, a sakkcsapat, a tornász- és dzsúdócsapat összesen néhány emberből áll, akik sikereit ugyan értékeljük, de talán mégiscsak minél több ember sportolási le- �hetőségének megteremtése lenne az igazi cél. A 26. épületben két tornacsarnok áll üresen: talán fel lehetne legalább az egyiket újítani, vagy, ahogy régen, máshol állandó pályát bérelni. A sport hiánya pedig nagyon sokunkat bánt, főleg azokat, akik még emlé­ kezünk a régi jó hangulatú Pázmányos foci­ bajnokságokra. Sajnos az a tapasztalat, hogy a karon nagyon kevés az olyan „tettrekész” hallgató, aki már az egyetemi évek alatt szeretne valamilyen alkotó-szervező, úgymond „plusz”-t nyújtó munkát végezni. Léteznek ugyan hallgatói tömörülések (Rákóczi Szövetség, Jobbik, Pázmány Pódium), melyek szerveznek né­ ha igen sikeres előadásokat, de az aktív rész­ vétel ezekben a szervezetekben legtöbbször néhány ember belügye marad. Hozzáte­ szem: ez nem mindig az adott szervezet hi­ bája, hanem inkább a hallgatók érdektelen­ ségének a fokmérője. A HŐK - ezt be kell látni - gyakorlatilag egyáltalán nem érdekli a hallgatókat, leg­ többször még a saját évfolyam képviselői sem ismertek a nyilvánosság előtt. Mind­ ezért pedig nagy kár: a HÓK ugyanis talán alkalmas lehetne jó pár probléma megoldá­ sára (egyébként teljesen visszhangtalanul ugyan, de meg is oldott már jó pár problé­ mát az évek alatt). így viszont nincs még igazi versenyhelyzet sem egy-egy HOKválasztáskor (az idei választáson gyakorlati­ lag majdnem mindenki bejutott, aki jelent­ kezett képviselőnek). Mindegyikünk került már olyan helyzetbe az egyetemen, amikor egyszerűen nem vet­ ték emberszámba, akár ok nélkül üvöltöttek vele, vagy éppen az ajtót csapták rá. Embe­ rek vagyunk: valljuk meg, mindannyian vi­ selkedtünk már így, éppen ezért néha-néha menthető ez a fajta viselkedés. Baj csak ak­ kor van, ha mindez ismétlődő jelleggel, so­ kadszor történik meg. Nevesítés nélkül: né­ hány intézet, és az egyetem egyéb szervei (akinek nem inge...) bizony néha ok nélkül bánnak úgy a hallgatókkal, ami nem teljesen méltó a Pázmányhoz: mindannyian örül­ nénk, ha ezek az esetek megszűnnének. A KATOLIKUS EGYETEM Sokaknak tettem fel a kérdést: szerintetek mitől katolikus ez az egyetem? A válaszok: Veni Sancte az évnyitón, kereszt a termek­ ben, tanulunk kánonjogot... Mindez pedig elkeserítő. Ennek az egyetemnek missziója kell hogy legyen: valami mást, többet nyúj­ tani azoknak, akik itt járták le az öt évet. Hogy ne csak a külsőségekben (sőt, néha azokban sem eléggé) nyilvánuljon meg az egyetem „katolikussága”, hanem valaho­ gyan, ügyesen „belopni” a tananyagba, a hétköznapokba, a közösségi programokba (amelyek nem nagyon vannak) is a katoli­ kus szellemet, értékrendet. Hogy a tizen­ nyolc éves korukban még igencsak formál­ ható fiatalok az egyetem elvégzése után azokat az elveket és értékeket vallják majd magukénak, mint az a katolikus egyház, amely az egyetemet alapította. Meg kell különbözetnünk magunkat másoktól, ha nem akarunk csupán egy lenni a sok közül. Szeretném búcsúzásul leszögezni, hogy csupán a jóindulat vezérelt: senkit megbántani nem állt szándé­ komban, csupán szerettem volna rá­ világítani néhány, általam és a hallga­ tók többsége által fontosnak ítélt problémára, annak reményében, hogy a döntéshozók hamarosan meg­ oldják azokat. KOLTAY ANDRÁS HŐK közgyűlés Október 4-én tartotta legutóbbi közgyűlését a Hallgatói Önkormányzat. Napirendre tűzték az AF-RTF-képzésen részt vevő hallgatók HÖK-béli képviseletének megoldását, de vé­ gül elnapolták a döntést, mivel az Akkreditációs Bizottság döntése értelmében alapképzéssé minősítették át, és minimum 8 félévre emelték fel időtartalmát, ezért a jövő­ ben nincs akadálya, hogy a többi évfolyammal együtt szavazzanak. Rétvári Bence (IVN) javasolta, hogy töröljék el a kötelező jelleggel megtartandó évfolyam­ gyűlések intézményét, mivel a tapasztalatok szerint teljes érdektelenségbe fulladtak. Erre Tomasitz István (VN) ironikusan kezdemé­ nyezte, hogy az állandó alacsony részvétel mi­ att töröljék el a HÖK-választást is, a mostani képviselők mandátumának megtartásával. Rétvári indítványát végül elvetették. Legfontosabb és legsürgősebb a gólyabál szer­ vezésének értékelése és megvitatása volt. Az elnökség nem tudott dűlőre jutni abban a kér­ désben, hogy inkább báli, vagy inkább kötet­ lenebb buli jellege legyen az október végére (!) tervezett eseménynek. Éles támadások ér­ ték a rendezvényi alelnököt, Somogyi Áron Mátyást (III.N), aki egészen a közgyűlésig nem sokat tett a szervezés érdekében. Az idő szorításában végül Szabó Tibor (IVN), gazda­ sági alelnök elkészített egy lehetséges progra­ mot költségvetéssel. A tervek szerint a két véglet között, vagyis az igénytelenség neto­ vábbját szimbolizáló két évvel ezelőtti, Open Royal Music Hali-béli és a tavalyi OIT-béli, túlzott fényűzéséről, hivalkodásáról és méreg­ drága belépőiről elhíresült bál közti “arany középutat” megtalálva, egy éjfélig tartó, ele­ gánsabb, és a bálkirálynő megválasztása utáni bulizósabb részből állna. Kapunyitás este 6kor, majd 7-kor dékáni köszöntő, fél nyolckor nyitótánc, 8 órakor vacsora és spanyol tánc, majd egy 25 perces divatbemutató következ­ ne. A már említett bálkirálynő választás után a hölgyek választhatnának maguknak táncpart­ nert, aztán következne a diszkó, egészen haj­ nali 4-ig. Várhatóan a Duna TV ismét készíte­ ne összefoglalót az eseményről. Szabó számí­ tásai szerint a költségek 1,1 millió Ft-ra rúg­ nának, de a jegybevételekből 1 milliót kalkulál a gazdasági alelnök. Ajegyek ára tervei szerint a következőképp alakulnának: gólyáknak 1000,- Pázmányosoknak 1500,- külsősöknek 2000 Ft. Az árba benne lenne egy vacsora is, mely hideg és meleg ételből, valamint deszszertből állna. Felállítanának még egy koktél­ bárt is, ahol mindenki ízlése és pénztárcája szerint fogyaszthatna. Bár örvendetes, hogy legalább egy terv elké­ szült így három héttel a gólyaparty előtt, a sze­ mélyi konzekvenciákat nem lehetett elkerül­ ni. Az elnökség egyhangúlag kezdeményezte Somogyi visszahívását a Rendezvényi Bizott­ ság éléről. Mile Attila (IVL) kifogásolta, hogy a közgyűlés az alelnök távollétében szavaz ró­ la. Az idő szorításában azonban égetővé vált egy új alelnök megválasztása. A közgyűlés vé­ gül 9 igen, 3 nem és 1 tartózkodás mellett visszahívta tisztségéből Somogyi Áront. Mindeközben kézről kézre járt egy ige nagy érdeklődésre számot tartó erotikus magazin... dolgoznak választottjaink... Kéringer Csaba (VN) évfolyamtársát, Hódy Gábort jelölte a megüresedett posztra, annak ellenére, hogy az alakuló ülésen Bittsánszky Géza tanár úr arra vonatkozó javaslatát, hogy ne vállaljanak tiszt­ séget a HÖK-ben azok, akik csak a Dékán Úr értelmezése következtében jutottak be a tes­ tületbe, a jelenlévők hallgatólagosan elfogad­ ták. Molnár Dániel (III.N) pedig Thuss Ba­ lázst (II.N) kandidálta. 6-an szavaztak Hódyra, 3-an Thussra, 4-en pedig tartózkod­ tak. Mivel egyikük sem szerezte meg a szava­ zatok több, mint 50%-át, egyelőre betöltetlen marad a poszt, illetve a bizottságnak korelnö­ ke lesz a rangidős tag személyében. MÁNDICS BOTOND tizenharmadikoldal �Vedd és olvasd! Németh Adam rovata AJÁNLÓ Az évente négyszer megjelenő MÉRLEG az egyik, ha nem a legszínvonalasabb folyó­ irat ma Magyarországon. A katolikus lapok közül mindenképpen kiemelkedik (persze azért vannak még hasonlóan nagyszerű kato­ likus folyóiratok, mint pl. a Távlatok, a Pan­ nonhalmi Szemle, vagy az időt álló Vigilia,). Miért? Mert érti, ill. próbálja megérteni a kort, amiben élünk. Témaválasztása igényes. Nyitott az egyházban napjainkban felmerülő problémák, kérdések felé. Nem akar szőnyeg alá söpörni, felszínes lenni. Szereti a párbe­ szédet, de nem szereti a párbajt. Ugyanakkor nem is szürke. Határozott értékek felé mutat utat. Maga is: érték. Nyelvezete pedig? Sze­ rencsére nem szükségesek paleográfiai isme­ retek a megértéshez. Néhány főcím a 2001/2 szám borítójáról: „Vita a kereszténységről”; „A könyv magyar ün­ nepei”; „Palaver: Villásos nacionalizmus?”; „Shannon-Wolter: Magzat és etika”; Sárdy: Akart-eJézus egyházat?” (A lap főszerkesztője: Boór János; Laptulaj­ donos: Mérleg Egyesület Budapest) A hallgatásról 1. A hallgatás? Hitvallás. 2. A hallgatás? Hitvallás is lehet. +1. A hallgatás? Hazugság. +2. Hallgatnom Neked? Az országban keresztény körök évek óta próbálják elérni, hogy állami iskolákban és más közintézményekben függesszék ki a Tízparancsolat szöveget. Legutóbb Bush el­ nök is támogatásáról biztosította ezt a törek­ vést. A Legfelső Bíróság döntése - amelyet három bíró különvéleményével fogadott el 3 testület — erteImében azonban ez sérti az állam és egyház szétválasztásának elvét. (Egyházfórum 2001/3) séggel és tapintatos szeretettel fordulni azokhoz, akik ebben az állapotban élnek. (KNA) A Mérleg 2001/2 számának Jegyzetében, a 72. Ünnepi Könyvhét előtt kezdetű rész­ ben (Boór János jegyzi ezt a részt) olvasható a következő érdekesség: „Új kezdeményezés a „Katolikus világiak a magyar közéletben” című kötet Huszty Adám szerkesztésében (VSZE Koordinációs Iroda/Corvinus), nem csodálkozhatunk tehát a hiányosságokon. Kettőt mégis megnevezünk: Horányi Ozséb [kiemelés: N.Á], a Magyar Pax Romana el­ nöke Szöllössy Ágnes és Mikulás Domonkos alelnökkel együtt nem szerepel az életrajzi is­ mertetésekben (Horányi Ozsébet talán szer­ zetesnek hitte a szerkesztő ?). Aggasztó azon­ ban és sajnos jellemző a szellemi zűrzavarra, hogy szélsőjobboldali radikális politikusok bekerülhettek a Ki kicsodába, és katolikusok­ nak minősülnek akkor, amikor pártjuk szá­ mos alkalommal semmibe veszi a II. Vatiká­ ni Zsinat időszerű társadalmi tanításait....” (Mérleg 2001/2) Diómagányba költözöl, Esti bánat A vízcsepp magánya érint engem. Ázom. Egyedül az esőben. SZELETEK Az USA Legfelsőbb Bírósága döntésével jó­ váhagyta az illetékes kerületi bíróságnak azt a múlt évben hozott döntését, mely alkot­ mányellenesnek minősítette egy, a Tízpa­ rancsolatot ábrázoló emlékmű közterületen való elhelyezését. A kérdéses emlékmű egy amerikai város polgármesteri hivatalával szemben helyezkedik el és kormányzati pénzből lett fölállítva. Az emlékmű az első sorban a következőket emeli ki nagy betűk­ kel: „TÍZPARANCSOLAT - ÉN VAGYOK AZ ÚR, A TE ISTENED”. tizennegyedik oldal II. János Pál pápa az uruguayi főpásztor­ ok „ad limina” látogatásakor szeptember elején arról is szólt, hogy a lelkipásztori munkának ki kell terjednie a házasságkötés nélkül együtt élő párokra és családjaikra is. A Te­ remtő akarata ellen való a házasságon kívüli együttélés vagy az azonos neműek együtt­ élése és ezeknek a polgári jog szerinti házas­ sághoz hasonló elismerése. Az is tény azon­ ban, hogy a házasság természetes és vallási jelentősége ma széles körben ismeretlenné vált. Éppen ezért kell lelkipásztori bölcses­ Zöld ifjú Minden lobbanás: Egy eltévedt titok. Feléd nyújtom, de Te ellököd a kezem. Nyersen adod magad a Végtelen áramnak, Melynek szerelem a neve. Az osztrák katolikus hírügynökség megem­ lékezett arról, hogy Hitler vazallusállamá­ ban, Szlovákiában már hatvan évvel ez­ előtt, 1941 szeptemberében törvényt hoztak a zsidók internálására és deportálására. Az úgynevezett „Zsidókódex” volt a II. világ­ háború idején az egyik legszigorúbb. Het­ venezer szlovákiai zsidót a Kathpress szerint sem a püspökök, sem a Vatikán nem tudta megmenteni. Arról az osztrák katolikus hír­ ügynökség nem tesz említést, hogy Ester­ házy János volt az egyetlen képviselő az ak­ kori szlovák parlamentben, aki nem szavaz­ ta meg a „Zsidókódexet”. Arról sem, hogy Slachta Margit elsőként hívta fel XII. Plusz pápa figyelmét a szlovákiai zsidóság sorsára. (Kathpress, ill. Új Ember) A nigériai Jós városban öt napig tartó mu­ zulmán-keresztény összecsapásokban 500 személy vesztette életét. Keresztény és muzulmán fiatalok vitájából robbant ki a harc. A nigériai feszültségek oka a muzul­ mán kánonjog bevezetése több tagállamban a világi jogszolgáltatásba. (Kathpress) < ^*^**$* Egy elmenőnek Utolsót nyikordul a malomkerék, Az érkező vizet nehezen csobban tja tova. Alul rohan az ár, féktelen robaja ismeret­ lenül hív. Elnyel Téged. Elnyel mindent. Ég Veled! Tóth Franciska (PPKE-HK) �AJÁNLÓ Márai Sándor: Kassai őrjárat (Helikon, 1999; 1100.-Ft., első kiadás: 1941) „Nem álmodozhatunk többé beton­ paradicsomokról, ahol gépzenére andalog az akkordmunka utáni szabad­ időben egy félhülyére civilizált, képes újságok műveltségi szintjére nevelt (...), igazi és bátor élvezetre képtelen, szórakozásra örökké éhes, félművelt, indulatait olcsó bódítószerekkel kö­ zömbösítő társadalom. Ha a civilizá­ ciót nem tudjuk megtölteni egy ősré­ gi örökség, az európai keresztény mű­ veltség és erkölcs tartalmával, elhal benne a nemesebb emberi becsvágy és az élethez való jogunk.(...) ...értelemmel tudom, ideggel és ösz­ tönnel érzem, hogy a szellem sorsa egyértelmű a haza és a nemzet sorsá­ val. Milyen jogon akar élni az irigy népek között a magyar, ha nem védi a szellemi magasabbrendűség jogcíme? (...) A kétely, hogy e civilizációban a tö­ megek számára előbb-utóbb minden unalmas lesz, nem hagy nyugodni Leonardo da Vincinek, aki az első re­ pülőgép-kísérletek egyikét szerkesz­ tette, s természetesen soha nem re­ pült, több köze volt a repülés élmé­ nyéhez, mint Lindberghnek (...) - él­ ményről beszélek, nem pedig kilométer-zabálásról. (...) A civilizációban az emberek hülyék és puhák lesznek, mondja Alexis Carrel, s kezdek hinni neki; úgy érti, ez a gépies kényelem megöli bennünk az élet élményének varázsos tartalmát.” Értékelés: tízből kilenc és fél A majmok bolygója Pizzás (magyarfilm, 2001) Szeretnék jót írni végre egy amerikai filmről (hiszen annyi nagyszerű film készült már Hollywoodban is), de er­ re még egy kicsit várni kell. Ez a majmos nem az lesz, amiről jót lehetne írni. Nem is baj, hogy kissé késve írom a kritikát, hiszen így legalább a nagy részét az alkotásnak már el is fe­ lejtettem. Ne nézzétek meg! Az egyetlen dolog, ami színvonalas benne, az unalomig is­ mert profi kivitelezés, meg az űrhajósmajommaszkos-robbantós-digitálistrükkös látvány, de ki kíváncsi ma már mindezekre? A karakterek kidolgo.zottsága maximum egy képregény színvo­ nalát üti meg, a feltűnően jóképű főhős meg talán maga sem érti, hogy került a filmvászonra (ennyire nem is rossz szí­ nész Mark Wahlberg, mint itt, ebben a filmben). A befejezés totális zűrzavar, az egyetlen, ami talán egy kicsit feldob­ hat minket, hogy megtudjuk: Abraham Lincoln valójában egy majom volt. Nem ismerhetjük a múlt századi ame­ rikai népet, de a mait elnézve akár... Na hát és akkor még egy gyomor­ forgató pénzhajhász fogás: az a beis­ merő vallomással felérő hálivúdi gya­ korlat, miszerint az elmúlt években szép lassan a filmtörténet szinte öszszes klasszikusát újraforgatták, új fent sikeresen lerombolhatja az eredeti, klasszikus film mítoszát. Szegény Charlton Heston (az eredeti majom­ kaszaboló hős) forogna a sírjában, ha nem lenne még életben Hogyan lehet Amerikát megjeleníteni magyar filmben? Például úgy, hogy a rendező „elhelyez” néhány felhőkarcolót a Lánchíd környé­ kén. Vagy úgy, hogy a főhős amerikai rendszámú Musthanggal száguldozik a pesti utcákon. És miért ne lehetne az egykori Átrium mozitól nem messze napfényes tengerpart? Az eredetileg jogi pályát fontolgató, de azt a római jog vizsgánál feladó Balogh György filmje, a Pizzás bizonyítja, hogy ez is járható út. Talán a fenti bevezető önmagában is leültetne néhány nézőt a székekbe, ám a rendező nem elégszik meg ezzel. így megjelenik egy sor ismert arc is a vász­ non. Szacsvay László, a házikabátos Pontos úr, aki egy váratlan fordulattal showmanként jelenik meg. Haumann Péter, mint éltes korú szobrász, akinek jól esik egy kis dörgő szélvihar. Szere­ pel továbbá a színészházaspár, Rékasi Károly és Détár Enikő. Előbbi média­ szakembert (kap is egy fricskát a rek­ lámipar), utóbbi jósnőt alakít. Még Csisztu Zsuzsa is felbukkan: egy talál­ mányt reklámoz. Itt kapcsolódik be a főszereplő, Piz­ zás (Kovács-K. András). A fekete nap­ szemüvegben nyomuló mácsó futár látja el a fura városlakókat a népszerű étellel. Szemléletesen készíti el a pizzát, és amúgy, tűrhető hullámlovas. Mindez éppen elég ahhoz, hogy elnyerje a pizzázóban dolgozó Mannácska (Kreiter Éva) szerelmét. A filmben, (ami egyéb­ ként lefolyócsőben kezdődik és metró­ aluljáróban ér véget) talán az eddigiek­ ből is érezhetően kétszázzal szárnyal a fantázia. A kavalkádhoz még hozzájárulnak a honi alternatív zene képviselői is (pl. Nyers, Publo Hunny), akik közül néhányan maguk is bekerültek a műbe. Értékelés: Értékelés: (amerikaifilm, 2001) na, tízből mennyi? tízből hét KÚRÁN ANDRÁS SZAMOS MÁRTON tizenötödik oldal �„A politika szolgálat, és nem érvényesülési lehetőség” — Beszélgetés Kónya Imrével — felkelők. Mi is kisodródtunk a tömeg­ gel és láttuk, hogy egy bőrkabátos karhatalmistát két nemzeti színű karszala­ gos fiatalember vezet karonfogva és az egyik felénk fordulva így szólt: „Nem bántjuk, elvisszük és majd a független magyar bíróság fog ítélkezni felette.” Másnap hajnalban, ágyúdörgésre éb­ redtünk. A minden korábbinál hatalma­ sabb szovjet túlerő elsöpörte ezt a csodá­ latos szombatot, de számomra a forrada­ lom ma is ugyanazt jelenti, amit akkor megéreztem: nemzeti összetartozást, egyetértést, bizalmat, tisztességet, törvé­ nyességet. Hogyan nyilvánult meg a rendszerválto­ zásig az Ön politikai érdeklődése? Melyek voltak azok a gyermekkori élmé­ nyek, amelyek későbbi pályafutását megha­ tározták? Szerencsém volt, mert a szüleim gyakran beszélgettek a világ dolgairól és engem kis­ gyerekként sem küldtek ki olyankor, annak ellenére, hogy amit ők mondtak, távolról sem egyezett meg azzal, amit az ember az iskolában hallott. Kilenc éves voltam 1956-ban. Tehát gyer­ mekfejjel éltem át a forradalmat, mégis úgy érzem egész életemet, mentalitásomat meg­ határozta. Október 23-án édesapám egy oldal­ kocsis motorkerékpárral vitt végig a fontosabb helyszíneken. Ott voltunk a Sztálin szobornál majd átmentünk a rádióhoz, ahol az első lövé­ seket hallottuk. Apám csak ekkor döntött úgy, hogy mindez már nem gyereknek való. November 3-án, azon a csodálatos szombati napon, amikor már elhallgattak a fegyverek és béke volt, amikor azt hittük, győzött a forradalom édesapám be akart menni a munkahelyére, és magával vitt en­ gem is. A Keleti pályaudvarnál laktunk, vé­ gigmentünk a Rákóczi úton, a Körúton, mindenütt kilőtt, kiégett orosz tankok ma­ radványai, a házakon belövések nyomai, de a betört kirakatüvegek mögött érintetlenül ott voltak az áruk, a járókelők arcán felszabadultság, öröm és bizalom. Bementünk a Rózsa presszóba, ahol már állva is alig fértek el az emberek, mégis mindenki türelmes és udvarias volt. Egyszercsak kintről bekiabált valaki, hogy az utcán egy ávóst vezetnek a tizenhatodik oldal Fiatalkoromtól fogva egyértelmű volt az ál­ láspontom, hogy a rendszer hazug és tartha­ tatlan. A kommunizmus magyar változata még a térség más országaival összevetve is el­ lenszenves volt számomra, mert pl. a Szov­ jetunió, Lengyelország, Románia legalább némi nemzeti tartalommal vegyítette a kom­ munizmust, nálunk pedig ez csak a Szovjet­ unió kiszolgálásának eszköze volt, minden­ fajta nemzeti szempontot mellőzött. Mivel mindez számomra eleve kizárta a közéleti szerepvállalást, a bennem mindig meglévő igényt - hogy egy kicsit tágabb kör­ ben is segíteni tudjak az embereken - az ügy­ védi pályán valósítottam meg. Hogyan került a rendszerváltozás élvonalába? 1988-ban már világos volt, hogy tenni kell valamit, nehogy az ország végleg leszakadjon a világ fejlettebb részétől. Azt is látni lehetett, hogy a Szovjetunió meggyengült és a ránk kényszerített rendszert nem fogja még egy­ szer fegyveresen megvédeni. Tudtuk, hogy szovjet támogatás nélkül a hatalom képtelen a fennmaradásra, ugyanakkor tudtuk azt is, hogy kellenek emberek, akik tesznek azért, hogy a rendszer megváltozzon. Ekkor kezdtem el szervezni a Független Jogász Fórumot, mert úgy vettem észre, hogy a jogászság, amely mindig élére állt a progresszív folyamatoknak, alig van jelen az akkor szerveződő pártokban, mozgalmak­ ban, holott egy vér nélkül végbemenő jogál­ lami forradalmat jogászok nélkül aligha lehet véghezvinni. A társadalmi rendszer békés, de radikális megváltoztatására volt szükség. Vi­ lágos volt, hogy a kommunista hatalom ap­ parátusa az ehhez szükséges jogszabályokat nem fogja elkészíteni. Erre a feladatra szer­ veztük meg a Független Jogász Fórumot. Nagyon fontos volt, hogy a szervezet való­ ban független maradjon és nemcsak a hata­ lomtól, hanem az új politikai szervezetektől is. Volt ugyan olyan javaslat, hogy a Magyar De­ mokrata Fórumon belül szerveződjünk meg, mivel az számunkra is védemyőt jelentene. Magam is MDF-tag voltam és a Függetlenjogász Fórom többi szervezője is leginkább az MDF-hez állt közel. Mégis kitartottunk a füg­ getlenség mellett. Ez jó döntésnek bizonyult, mert a Független Jogász Fórum csak így tölt­ hette be azt a szerepet, amelyet a különböző ellenzéki pártok összefogásában játszott. AJogász Fórum kapocs volt az ellenzéki szerveze­ tek között. Ezt az élet nagy ajándékának tekin­ tem. A pártok csak a társadalom egy részét tudják képviselni. Nekünk viszont olyan sze­ rencsénk volt, hogy néhány hónapon át, ami­ kor az Ellenzéki Kerekasztalt megszerveztük és működését összehangoltuk egy rövid ideig, közvetlenül az egészért dolgozhattunk. Mi volt az Ellenzéki Kerekasztal létrehozá­ sának közvetlen kiváltó oka? Az 1989, március 15-i ünnepségeken nyilván­ valóvá vált, hogy az ellenzéki szervezetek öszszességükben lényegesen nagyobb társadalmi támogatást élveznek mint a hatalom, ugyan­ akkor legitimitásukat egyenként kétségbe le­ het vonni. A hatalom persze meg is próbálta az ellenzéki szervezeteket egymással szembe­ fordítani. Csak az ellenzék egységes fellépése lehetett valódi ellenerő a hatalommal szem­ ben. Az ellenerő megjelenése pedig a rend­ szerváltozás előfeltétele volt. Máskülönben lehet, hogy az MSZMP néhány párt működé­ sébe belenyugszik, de gyökeres átalakulást, következetes demokráciát és piacgazdaságot magától nem fog létrehozni. Ezek együttesen elegendő okot szolgáltattak ahhoz, hogy a Független Jogász Fórum március 22-re szóló meghívására az összes szervezet elküldje kép­ viselőit. Kezdettől fogva nagyot lendített a Kerekasztal munkáján, hogy az MDF részéről �Szabad György vett részt a tárgyalásokon. Az ő kemény és egyértelmű ellenzékisége, más­ részt kompromisszumkészsége rendkívül so­ kat segített a tárgyalások során. A Kerékasztalban való részvétel egyébként is az MDF részéről jelentette a legnagyobb áldo­ zatvállalást, mert ez volt az egyetlen szervezet, amely nagysága és ereje folytán jó eséllyel tár­ gyalhatott volna egyedül is a hatalommal. Rá­ adásul ezzel az eshetőséggel az MDF akkori vezetőségének egy része is számolt. Az egységes fellépésnek köszönhetően há­ rom hónap alatt sikerült az MSZMP-t tárgya­ lóasztalhoz kényszeríteni és további három hónap alatt megszületett a megállapodás. A szeptember 18-i aláírással a tárgyaló felek elfo­ gadták a sarkalatos törvényeket, amelyek a rendszerváltozás alapjául szolgáltak. Ezzel végbement a megegyezéses forradalom. Az akkor elfogadott törvények közül Ön szerint melyek állták ki leginkább az idő próbáját? A módosított alkotmány a párttörvény, a vá­ lasztójogi törvény, és a BTK-módosítás egy­ aránt alkalmas volt arra, hogy egy szabad vá­ lasztáshoz törvényi garanciát jelentsenek. Per­ sze a szükséges politikai kompromisszumok ritkán eredményeznek jogi remekműveket. Figyelembe kell venni azt is, hogy sok­ szor hihetetlenül rövid idő állt rendelkezés­ re. így pl., hajói emlékszem, az Alkotmány­ bíróságról szóló törvény Tölgyessy Péter és Sólyom László aktív közreműködésével egyetlen éjszaka alatt született meg. Általánosságban mégis elmondható, hogy ezek a törvények a lehetőségekhez mérten a legjobbak lettek. Amennyiben korrekciót igé­ nyeltek, azt az első szabadon választott Or­ szággyűlés végrehajtotta. A kompromiszszumként az Alkotmányban bennemaradt ré­ szeket nyomban kigyomláltuk és a 2/3-os tör­ vények körének szűkítését is sikerült elérni. Nemzeti Kerekasztal, az első, de még a má­ sodik Országgyűlés is. A jelenlegi parlamen­ ti ciklusban pontot lehetett volna tenni e fo­ lyamat végére, de a kormányzat és az ellen­ zék sokszor teljesen értelmetlenül kiélezett viszonya eleve illuzórikussá tette a rendszer­ változásnak egy ilyen szimbolikus aktussal történő lezárását. így ez a feladat a következő ciklusra marad. Kiket emelne ki a Kerékasztal-tárgyalások résztvevői közül? Szabad Györgyről már korábban beszéltem. Mellette Antall Józsefet említeném, aki az Ellenzéki Kerekasztal működésének máso­ dik részére vált vezető személyiséggé. Vele együtt vettem részt az 1/1-es alkotmányo­ zással foglalkozó albizottságban, ahol raj­ tunk kívül az SZDSZ-t Tölgyessy Péter, a FIDESZ-t Orbán Viktor, a Kisgazdákat Boross Imre képviselte. Antall mély benyo­ mást tett rám. Noha közülünk ő volt az egyetlen, aki nem volt jogász, mégis látniva­ ló volt, hogy hihetetlen ismeretanyaggal rendelkezett. Nemcsak a történelem, ha­ nem az alkotmánytörténet körében is és minden mondatát áthatotta a közjog iránti mélységes tisztelet és elkötelezettség. Kétségkívül jelentős szerepe volt a tár­ gyalások sikerében Tölgyessy Péternek, aki kivételesen felkészült jogász volt, a szöve­ gek jelentős részét ő dolgozta ki. Élmény volt tapasztalni Orbán Viktor szellemi fris­ sességét, Fodor Gáborral és Kövér Lászlóval együtt ők képviselték a FIDESZ-t és ugyan az azóta történtek ezt nem igazolják ez tűnt a legegységesebb csapatnak. Ugyan­ csak ki kell emelnem Boross Imre szerepét, aki a Kisgazdapártot képviselte, és aki ter­ mészetesen nem azonos azzal a Boros Im­ rével, aki a mai Kisgazdapárt színeiben vált ismert politikussá. A Kerekasztal tárgyalások lezárása után Ön Ön szerint szükséges egy új Alkotmány elfo­ gadása? Lényeges tartalmi változtatásokra nincs szükség. Más kérdés, hogy új formába öntve és új preambulummal, egy hasonló alkot­ mányszöveget érdemes lenne elfogadni. Már csak azért is, hogy az Alkotmányt ne kelljen 1949. évi XX törvénynek nevezni, és ezen az alapon se lehessen „sztálini” jelzővel illetni, hiszen, az eredeti szövegből mára talán csak annyi maradt, hogy Magyarország fővárosa Budapest. Egy ilyen szimbolikus gesztus le­ zárhatná azt az évek óta tartó vitát, hogy ki csinálta meg a rendszerváltást (azokról a ve­ szélyesen demagóg véleményekről nem is beszélve, amelyek szerint nem volt rendszer­ váltás). Ne feledjük, hogy a mára kialakult al­ kotmányszöveg létrejöttéért sokat tett a is pártpolitikai szerepet vállalt. Hogyan lett a Független fogász Fórum elnökéből az MDFfrakcióvezetője? Mint említettem, én korábban is MDF-tag voltam, de a pártpolitikához nem sok kedvem volt, és úgy gondoltam, hogy a tárgyalások si­ keres lezárása után visszatérek a civil életbe. 1990. januáijában azonban megkeresett Sza­ bad György, aki ezt megelőzően Antall József­ fel is egyeztetett és rábeszélt arra, hogy to­ vábbra is vegyek részt a politikában. Akkori­ ban még úgy tűnt, hogy az MSZMP-nek ko­ moly esélye van a választási győzelemre. Ott gyakorlott öreg rókák voltak, a mi oldalunkon pedig lelkes amatőrök. így nekünk, akik a tár­ gyalásokon részt vettünk és mégis csak vala­ milyen politikai gyakorlatra tettünk szert, er­ kölcsi kötelességünk volt az indulás. Antall Józsefet gyakran vádolták azzal, hogy nem tűri az ellenvéleményt és feltétlen lojalitást kíván. Hogy ez mennyire nem így volt, arra az én jelölésem fényes bizonyíték. A Kerekasztal-tárgyalások idején és a négy igenes népszavazáskor sokat vitatkoztam Antall-lal, mert - talán a közöttünk lévő kor­ különbségből adódóan - számos esetben én sokkal radikálisabb véleményt alkottam, mint ő. Ezek az állásfoglalásaim a sajtóban is megjelentek, ami időnként ugyancsak a ké­ sőbbi miniszterelnök rosszallását váltotta ki. Mégis minden feltétel nélkül abszolút befu­ tó helyre kerültem az MDF listáján. Ezt kö­ vető első találkozásunkkor megköszöntem Antall bizalmát, mire ő azt felelte: „Kérlek, lehet, hogy köztünk voltak nézeteltérések, de én mindig tudtam, hogy alapvetően egyfor­ mán gondolkodunk.” Ezt követően egyenes utam volt a frakció­ vezetésig. Ez sajátos helyzetet teremtett, mert olyanok felettese lettem és sokszor olyanokkal kerültem szembe, akiket régóta nagyon tisz­ teltem. Ráadásul akkoriban a frakción belüli viták sem voltak előre lefutottak. Valamennyi képviselő odahaza szembesült a rendszervál­ tozásból adódó nehézségekkel és előfordult, hogy a frakción belül is nehéz volt egy, a kor­ mány által beteijesztett törvényt (pl. költség­ vetést) elfogadtatni. Összefoglalva, miben látja az első négy évje­ lentőségét? A XX század tragikus eseményei, az I. világ­ háború, Trianon, a II. világháború, a szovjet megszállás, 56. vérbefojtása. Magyarország történelmét kibillentették a rendes kerékvá­ gásból. 1989-90-ben a megegyezéses forra­ dalommal a történelem visszazökkent a ren­ des kerékvágásba. De a lehetőséget valóra váltani, 90 és 94 között kellett. Egy egész rendszert mindenestül átalakítani, új intéz­ ményeket a semmiből megteremteni és na­ gyobb fennakadás nélkül működtetni. És mindezt erőszak alkamazása nélkül, úgy, hogy fennmaradjon a társadalmi béke. Az 1990-94 közötti koalíció érdemeit mind­ ebben ma már politikai ellenfeleink is elis­ merik. De van itt még valami, amit én a leg­ fontosabbnak tartok. Annak felismerése, hogy a békés átalakulásban és Magyarország történelmének sikeres fordulatában fontos szerepe volt az akkori kormánykoalíció mérsékeltének és kompromisszumkészsé­ gének, annak a politikai magatartásnak, amelyet a néhai miniszterelnökről szívesen nevezünk antallinak, amely a politikát szol­ gálatnak és nem érvényesülési lehetőségnek tekinti. Ez a politikai magatartás az etalon, olyan viszonyítási alap, amellyel ezt követő­ en - akarja, nem akarja - szembesülnie kell minden kormányzó koalíciónak. GULYÁS GERGELY tizenhetedik oldal �Magyar örökség: Kastélyok és kúriák KALOCSA - ÉRSEKI PALOTA II. — hazánk egyik eredeti állapotában fennmaradt rezidenciája — Egyetemünk hallgatója, Virág Zsolt nagy fába vágta a fejszéjét tavaly: el­ A kastély földszintjén a személyzet a szállása, az kezdte a 19 részesre tervezett könyvfolyamának megjelentetését, mely a érseki irodák, a konyha és a vendégszobák helyezkedtek el Magyarországon található összes kastély és kúria sorsát dolgozza fel. 2000 októberében jelent meg az első kötet, a Pest megyei épületekről, és helyezkednek el ma is. A fő szint az emeleti rész, a középre helyezett, 5000 példányban, mely szinte teljesen elfogyott, júniusban meg is jelent az utánnyomás! 2001. májusában már a második kötet jelent meg, Bács- monumentalitásra törekvő díszterem falait sárgás rózsa­ Kiskun megye kastélyai és kúriái címmel. Ebből adunk most ízelítőt! A kastélybelső, a könyvtár és a park Hazánkban rendkívül ritka az a kastély és kúriaépület, melynek berende­ zése többé kevésbé eredeti állapotában fennmaradt. Az érseki, püspöki rezidenciákról viszont általánosságban elmondható, hogy a többi épület­ hez viszonyítva kevés kár esett bennük. A kalocsai palota alapján képet al­ kothatunk ezen épületek egykori pompájáról, a falaik közt zajló életről. tizennyolcadik oldal színű műmárvány borítja, melyet szürkéskék pilaszterek tagolnak. Itt eredetileg egy 1784-ben készített Maulbertsch-freskó kapott helyet, mely Szent Istvánt és a Rómából koronát hozó Asztrik apátot ábrázolta. A fest­ mény az állandó beázások miatt tönkrement, ezért le kellett verni. A díszteremtől keletre az ún. „kisebédlő” helyez­ kedik el, a szárny végén pedig a gazdagon díszített érseki magánkápolna és az oratórium. A keleti szárnyban az érsekek egykori téli lakosz­ tálya és a könyvtár található, a nyugati részeken a rózsa­ szín, a zöld és a vörös szalon, az érsekek nyári lakosztálya, valamint a hercegi lakosztály kapott helyet. A második emeleten a vendégszobák helyezkednek el. A főszékesegyházi könyvtár báró Patachich Adám érsek alapította a nagyváradi püspök korában összegyűjtött magánkönyvtára, valamint a kalocsai székeskáptalani gyűj­ temény egyesítésével. Az akkor 17 000 kötetes gyűjte­ ményt Mariosa Jakab olasz pap, a vatikáni könyvtár mun­ katársa rendszerezte. A könyvtáros utóda, Katona István kanonok (egyik első történetírónk) 1790-1811 között az ál­ lományt duplájára növelte, így az ország legnagyobb biblioté­ káinak egyike lett. A könyvtár töretlen fejlődésének eredmé­ nyeként ma már 140 000 kötetes, ennek fele hittudományi mű. 57 kódex, 504 ősnyomtatvány és 169 hungarica található benne, melyek egy része unikumnak számít. Két nagy terem­ ből és kilenc könyvtárszobából áll, a legnagyobb a Patachichterem, melynek copf stílusú könyvállványain sorakoznak az egységes barokk kötésű kötetek. A kastélyhoz szervesen hozzátartozik a park, melyet Kollonich László érsek az 1790-es években kez­ dett el kialakítani az addig sáros, vizenyős, zsombékos te­ rületen. Az U-alakú kastély előtt, valamint a belső udvar­ ban szimmetrikus barokk kert található, míg a palota te­ repszintjétől mintegy három méterrel mélyebben fekvő hátsó park a franciakertből fokozatosan angolkertté ala­ kul át. A kert sorsát Haynald Lajos bíboros, kalocsai ér­ sek (1867-1891), aki botanikusként a Magyar Tudomá­ nyos Akadémia Természettudományi Bizottságának is a vezetője volt, különösen a szívén viselte. 1930 körül a hátsó parkrészt egy két méter magas kerítéssel kettévá­ lasztották. VIRÁG ZSOLT �„Az öttusa nagyon szép sport” Beszélgetés Balczó Barnabással Balczó Barnabás azon túl, hogy egye­ temünk másodéves hallgatója, aktí­ van sportol, méghozzá nem is akár­ mit. Édesapja, Balczó András nyom­ dokaiba lépve nemrég O is a hagyo­ mányosan magyar sport, az öttusa mellett döntött. Hogyan alakult a sportpályafutásod, mi­ kor kezdtél sportolni? Először vívni szerettem volna, de édes­ apám azt mondta, hogy 10 évesen nem érdemes elkezdeni párbajtőrözni, ezért atletizálással kezdtem a Vasasban. Aztán öt év múlva áttértem a vívásra, a BSE-be kerültem. Nagyon jó volt az edző és a hangulat is, csak kevés asszópartnerem volt, ezért egyesületet váltottam. Az OSC-nél viszont nem volt elég alkalom iskolázásra, ami a vívásnak az a része, amikor a tanítvány az edzőjével gyakorol meghatározott instrukciók alapján. Nem versenyeztem aktívan, bár egyébként nem is rendeznek sok versenyt vívásban. Olyan fél éve találkoztam azzal az edző­ vel, aki nem csak párbajtőrvívást, hanem öttusát is oktat; ő kérdezte, hogy nincs-e kedvem elkezdeni öttusázni. Tehát nem is édesapád, Balczó András ha­ tására döntöttél az öttusa mellett? Nem, soha nem kérdezte, hogy nem akarok-e én is öttusázni. Szerintem azért, mert tudja, milyen Balczó névvel bármit sportolni, nemhogy öttusát. Ezért min­ denképp el szeretnék jutni egy olyan szintre, hogy úgy tudjak odaállni egy ver­ senyre, hogy tudom, jól fog menni a do­ log. Nehéz lesz így, nagyobb elvárásokkal versenyezni. Most, hogy már elkezdtem az öttusát, szakmailag sokat segít, gyakran megbeszéljük, hogy mi volt az edzésen. Régebben kicsit más volt ez a sportág... Igen, a legnagyobb változás az, hogy most már egynaposak a versenyek, és a távok is rövidebbek lettek valamivel. Nagyon jól meg kell tanulni a váltást, egészen másfaj­ ta odafigyelést igényelnek az egyes sport­ ágak, és így az embernek csak fél órája van a melegítés alatt, hogy ráhangolódjon a következő számra. Az ötnapos versenyek nem voltak „eladhatóak” , ma sokkal lát­ ványosabb ez a sport, különösen a váltó örvend nagy népszerűségnek, amit az itt­ hon rendezett világbajnokság is jól bizo­ nyított. Melyik a kedvenced az öt sportág közül, egyeztetni, nem telnek el naponta hosszú órák várakozással, utazgatással. A sport vagy a tanulás foglalja el az első helyet az éltedben? Sokat gondolkodtam már ezen, de még nem tudtam eldönteni. Legalább egy év kell még hozzá, hogy kiderüljön, tudome az öttusát komolyan csinálni, vagy in­ kább az egyetemi tanulmányaimra érde­ mesebb fektetni a hangsúlyt. Egyelőre próbálom a kettőt valahogy összeegyez­ tetni, de néha elég nehezen megy, mert nappalis vagyok, mindennap be kell jár­ nom az egyetemre. Estére szellemileg és fizikailag is nagyon elfárad az ember, fő­ leg vizsgaidőszakban. Amíg csak vívtam, még zökkenőmentes volt a dolog, de az­ tán döntenem kellett, hogy vagy felha­ gyok egy időre a sporttal, vagy pedig ott vagyok minden edzésen és amellett pró­ bálok meg felkészülni a vizsgákra. Végül az utóbbi mellett döntöttem, aminek ugyan rosszabb átlag lett az eredménye, de mivel az öttusa nagyon szép sport, fontos volt számomra, hogy ne hagyjak ki sok edzést, ne mondjak le a sportolásról. melyik megy a legjobban? Mi a véleményed az egyetemi sportéletről? Hogy melyik a kedvenc, az mindig válto­ zik. Szeretek lovagolni és lőni is, de azt hiszem, a futás megy a legjobban. Az úszás a leggyengébb számom, az öttusázás előtt nem voltam aktív úszó, elég sok a le­ maradásom. Ettől függetlenül ezt is sze­ retem, csak ne kéne fölkelni olyan korán... Hallottam róla, hogy létezik vívásban egyetemi bajnokság, el is akartam rajta in­ dulni, de lebetegedtem, úgyhogy végül ez nem sikerült. Szerintem szükség lenne testnevelésre, akár még tantárgyszerűen is, és úgy látom, igény is lenne rá, hiszen az egyetemek között zajló foci- és kosárbaj­ nokságok eléggé népszerűek a hallgatók körében, jó a hangulatuk és jó a társaság is. Hogyan oszlanak el az edzések hetente? Hogyan szoktál kikapcsolódni? Ez attól is függ, hogy épp milyen felké­ szülési időszakban vagyunk. Télen, ala­ pozáskor sok edzés van, heti öt úszás és vívás, három futás és lövészet, meg a lo­ vaglás. Versenyidőszakban kevesebb az edzés. Szerencsére az edző egymaga fog­ lalkozik az összes sportággal, tehát nem külön szakedzőkkel dolgozik, így könynyebb volt az edzések időpontjait össze­ Talán azért, mert az öttusa elég fegyelme­ zett, pontos időbeosztást igényel, szabad­ időmben kicsit lazábban veszem a dolgo­ kat. A hétvégéim általában szabadok, ilyenkor van időm, hogy egy-két buliba elmenjek, de aktív pihenésre nem igazán futja az energiámból. SZINCSÁK ZSUZSA tizenkilencedik oldal �IN MEMÓRIÁM 1956 Mondd el, mert ez a világ csodája: Egy szegény nép karácsonyfája A Csendes Éjben égni kezdett És sokan vetnek most keresztet. Földrészek népe nézi, nézi, Egyik érti, másik nem érti Fejük csóválják, sok ez, soknak. Imádkoznak, vagy iszonyodnak, Mert más lóg a fán, nem cukorkák: Népek Krisztusa, Magyarország. És elmegy sok ember előtte: A Katona, ki szíven döfte, A Farizeus, ki eladta, Aki háromszor megtagadta. Vele mártott kezet a tálba, Harminc ezüstpénzért kínálta S amíg gyalázta, verte, szidta: Testét ette és vérét itta Most áll és bámul a sok ember, De szólni Hozzá senki nem mer. Mert O sem szól már, nem is vádol, Néz, mint Krisztus a keresztfáról. Különös ez a karácsonyfa, Ördög hozta, vagy Angyal hozta Kik köntösére kockát vetnek, Nem tudják, mit is cselekesznek, Csak orrontják, nyínak, gyanítják Ennek az éjszakának titkát, Mert ez nagyon furcsa karácsony: A magyar nép lóg most a fákon. Egy ismeretlen hős sírdombja a mai Ferenciek terén 1956 novemberében Márai Sándor: Mennyből az angyal menj sietve Az üszkös, fagyos Budapestre. Oda, ahol az orosz tankok Között hallgatnak a harangok. Ahol nem csillog a karácsony, Nincsen aranydió a fákon, Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. Szólj hangosan az éjszakából: Angyal, vigyél hírt a csodáról. Csattogtasd szaporán a szárnyad, Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. Ne beszélj nekik a világról, Ahol most gyertyafény világol, Meleg házakban terül asztal, A pap ékes szóval vígasztal, Selyempapír zizeg, ajándék, Bölcs szó fontolgat, okos szándék. Csillagszóró villog a fákról: Angyal, te beszélj a csodáról. Es a világ beszél csodáról, Papok papolnak bátorságról. Az államférfi parentálja, Megáldja a szentséges pápa. És minden rendű népek, rendek Kérdik, hogy ez mi végre kellett. Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? Mért nem várta csendben a végét? Miért, hogy meghasadt az égbolt, Mert egy nép azt mondta: „Elég volt”. Nem érti ezt az a sok ember, Mi áradt itt meg, mint a tenger? Miért remegtek világrendek? Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. De most sokan kérdik: mi történt? Ki tett itt csontból, húsból törvényt? És kérdik, egyre többen kérdik, Hebegve, mert végképp nem értik Ők, akik örökségbe kapták - : Ilyen nagy dolog a Szabadság?... Angyal, vidd meg a hírt az égből, Mindig új élet lesz a vérből. Találkoztak ők már néhányszor - a gyermek, a szamár, a pásztor Az alomban, a jászol mellett, Ha az Élet elevent ellett, A Csodát most ők is vigyázzák, Leheletükkel állnak strázsát, Mert Csillag ég, hasad a hajnal, Mondd meg nekik mennyből az angyal. New York, 1956 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 9. szám 2001. október 18. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. október 18. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (10843+2101 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_9_20011018 Relation A related resource T00039 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_9_20011018 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/bba0a6ef0d146c6907088056a749aafa.jpg acfa55beca34509b907758f4e17792d0 https://omeka.ppke.hu/files/original/19580c272c257360b97f9d228e2b114b.pdf 3473e8ac7be53ffca2ed486f80229b7b PDF Text Text A PPKE-JÁK le^nép«K«rfiU> lapja PPKE_úteUt_/V_8-20011004 ITELET ■n W. 4M1 .// A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA EGÉSZSÉGÜNKRE! SOLT PÁL SZABÓ ISTVÁN STBINMBTZ BARNABÁS IV. évfolyam, 8. szám BAGI ISTVÁN KOVÁCS DÁVID e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001. október 4. �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) impresszum Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztő: Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely (interjú) Jancsó Gábor (szakkollégium) Mándics Botond (egyetemi közélet) Szamos Márton (két perc) Szabó Viktor (inteijú) Szincsák Zsuzsa (sport) Németh Ádám (egyház) Munkatársak: Miháltz András Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Megjelenik sajnos csak 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal Álmainkban Amerika... Több hete túl vagyunk már az USA elleni terrortámadáson. Az élet kegyetlen és túlságosan is felgyorsult: ma már szinte nem is beszélünK egymás között a történtekről, mondhatni “túl vagyunk rajta”. Pedig az első pillanatokban nagyon kevesen hitték el, nogy valóság az, amit a televízióban látnak. A világ immáron legnagyobb közhe­ lyével élve: megelevenedtek a hollywoodi katasztrófanlmek. Csak éppen Bruce Willis (Harrison Ford, Steven Seagal, stb...) ezúttal nem segített. Döbbenetes, letaglózó képsorokat láttunk, az áldoza­ tok száma iszonyatosan magas volt, a lelkekben végzett pusztítás pe­ dig még nagyon sokáig és nagyon mélyen fog hatni. Hihetetlennek tűnt mindenki számára, hogy ez megtörténhet. Másfelől, miután felocsúdtunk a döbbenetből, és tiszta fejjel lát­ hatjuk az eseményeket, el kell gondolkodnunk azon, hogyan is juthatott oda a világ, hogy mindez megtörténhetett. Nagyon ár­ nyaltan kell megvizsgálnunk mindent, nagyon óvatosan kell „hozzányúlni” a témához. Nem lehet indulatból a felelősökre mutogatni, hiszen, azt hiszem, a történtekért egy kicsit minden­ ki felelős. Igen, éppúgy van oka^önvizsgálatra az egyenlőre isme­ retlen tetteseknek, az Egyesült Államoknak, és az egész úgyneve­ zett nyugati világnak is. Ha pedig a vége egy újabb pusztító há­ ború lesz, akkor szép lassan eltemethetjük minden maradék hi­ tünket az emberiség reményteljes jövőjével kapcsolatban. Éppen itt van az ideje annak is, hogy saját portánkon is szétnéz­ zünk. Vajon nálunk, Magyarországon rendben mennek a dolgok, a mi lelkiismeretünk tiszta? Tudjuk, merre tartunk, vagy csak sod­ ródunk az árral? Van-e egyáltalán más lehetőségünk? Lehetnek-e megvalósítható céljaink, melyekért érdemes küzdeni? Olyan jó lenne választ kapni a kérdéseinkre! Koltay András (főszerkesztő) TA RTA LO M Hírek 3 Egészségünkre — pályázat 3 „A bírói kar képes megfelelni a kor elvárásainak” 4 A felvételi aranyköpések legjava 2001 6 In memóriám... 7 „Aki sohasem hiányozhat” 7 Tiszta vizet a pohárba! 8 Két perc 10 Nostradamus előre megmondta? 10 Dr. Bagi István, személyesen 12 HŐK közgyűlés 13 Ki lesz aJOBBIK? 14 A történelmi Magyarország nemzetiségei 7. 15 Megalakult a Szakkollégium! De mi az? 15 Vedd és olvasd! 16 Magyar örökség: Kastélyok és kúriák — Kalocsa, Érseki Palota I. 17 Emlékezzünk 1849. október 6-ra 18 Mesés esték a szigeten II. 19 Pázmányosok a havason 20 honlap: www.extra.hu/itelet �HÍREK Egészségünkre! Pályáza ti felh ívás Szabó Zoltán rovata >■ Bizonyára nagy érdeklődésre tart számoz idén is a Parlament megtekintése. A magyar jogtörténeti tanszék idén két lehetőséget kí­ nál. Az első egy parlamenti „túra”, 30 fő rész­ vételével. Idegenvezető mutatja be a parla­ ment épületét, az Üléstermet, a Szent Koro­ nát, a Kupolatermet. A látogatás tervezett időpontjai: október 9. és november 13. A má­ sik lehetőség a plenáris ülés megtekintése a karzatról. 20 főt kísér cl egy képviselő, aki be­ mutatja a parlament működését. Előrelátha­ tólag október 16-án és november 6-án 13 órakor lesz lehetőség eljutni az ülésre. Jelent­ kezés mindkét programra személyesen, ked­ den és csütörtökön a magyar jogtörténeti tan­ széken Kosztolányi Rita demonstrátornál. Felhívjuk minden kedves hallgató fi­ gyelmét arra az apróságra, hogy a méltá­ nyossági clausula csak és kizárólag a 2001/2002 tanévre vonatkozott. Ezért mindenki gondolja át, milyen lemaradása van, és azt pótolja a mostani illetve a kö­ vetkező szemeszterben. 2002/2003 tanév­ től nincs lehetőség a kedvezmény igény­ bevételér. >»• A Tanulmányi Osztály ezúton is meg­ köszöni mindazok segítségét, akik közre­ működtek a beiratkozás lebonyolításá­ ban. Október 1. után már csak azok tud­ nak beiratkozni, akiknek kérelmük van leadva a Tanulmányi Dékán helyettesnél. Félfogadás hétfőn és szerdán 9 és 12 óra között, kedden és csütörtökön 13 órától 15 óráig tart. Levelezős és számtávos hallgatóknak minden hónap első szom­ batján tartanak félfogadást 10 és 14 óra között (okt. 6., nov. 3., dec. 1.). >»-Ingatlanjog iránt érdeklődő hallgatók fi­ gyelem!!! Személyes konzultáció lehetséges Bagi István Alkotmánybíró úrral a szerdai fogadóóráján, 14 és 15 óra között. Szakdol­ gozati konzultáció is ebben az időpontban. >- A HŐK Gazdasági Bizottsága 2001/2002 tanévre kiírta a tanulmányi, szociális, rendkí­ vüli szociális, lakhatási, jegyzettámogatási ösz­ töndíj pályázatát. Mivel csak a tanulmányi ösztöndíj jár automatikusan az arra érdemes­ nek, a többit meg kell pályáznotok az űrlap­ okon. Leadási határidő október eleje. Mellé­ kelni kell kereseti kimutatást, APEH igazolást, eltartott személyek száma stb. Az első évesek figyelmébe ajánljuk, hogy jó állapotú, de használt könyvek eladóak. A könyvek listája a különböző fa­ liújságokon megtalálhatóak. Talán ol­ csóbb ez a megoldás, viszont érdemes a fontosabb tantárgyak könyveit nem el­ dobni. (Lesz még államvizsga is.) >• A polgári jogi tanszék decembert jelölte meg az elmaradt vizsgák pótlására. Hamarabb tehát nincs lehetőség vizsgázni. Az időpontok véglege­ sítése december elejére várható. És hogy miért most szólunk? A következő hírmorzsából kiderül. >■ A büntetőjogi tanszék kéri azokat a hallga­ tókat, akik ősszel kezdik meg az államvizsgái­ kat, és büntetőjogból írták a szakdolgozatukat, hogy ellenőrizzék, beírásra került-e a szakdol­ gozatuk érdemjegye? Ellenkező esetben félfo­ gadási időben pótolhatják a hiányosságot. Nemzetközi magánjogászok lehetőséget kaptak, hogy pótszigorlaton bizonyíthassák tudásukat ( És pótolhatják elmaradt vizsgáju­ kat.). Következő időpontok vannak még : okt. 4., 5. Aki mégsem akar elmenni vizsgázni, az már csak a második félévben teheti meg, a nullás természetesen jár érte. Azt hiszem, legújabb címlapunk meglehetősen sok olvasónknak nyerte el tetszését Túl határta­ lan jóízlésünkön, ez annak is köszönhető, hogy az általunk elvégzett felmérések szerint az egye­ temen igen sédem barátkoznak rendszeresen a „folyékony kenyér”-rel. A skála széles: a „prole­ tár” jellegű Borsodra, vagy Arany Ászokon ke­ resztül a közepes minőségű Dreheren, Amsrelen, vagy a m'vósabb Heinekenen és Tuborgon, Holstcncn keresztül a kizárólag szupersznobok által fogyasztón Murphy's-ig vagy Kilkenny-ig teljed, de a lényeg ugyanaz: a sörivás mindig adekvát cselekvés, a nap bármely szakában, bár­ kivel, bármilyen okból. Egyelőre ennyit a sörről. Na most akkor itt van az ítélet. A lap. Hihe­ tetlenül népszerű, elképesztően színvonalas, egyaránt kulturális, közszolgálati, humoros, esztétikus, stb. Ha írsz bele, jelentősen nőhet­ nek a csajozási/pasizási esélyeid! Megbecsült hallgatója leszel az egyetemnek, akire diáktársai felnéznek, tanárai pedig felfigyelnek majd. Ép­ pen ezért hirdetjük meg pályázatunkat, mellyel úgy hisszük, mindenki egyformán nyerhet A tervezett közös együttműködés lényege: Ml biztosítunk helyet bárkinek a lapban, végső esetben még a cikkét is közöljük (!!!) AZ ILLETÓ pedig fizet nekünk egy SORT! Mindenkinek külön-külön persze! így a lap is megtelik hamar, meg mi is... Jó kis ajánlat, nemde? Addig is, egészségünkre! >► A jogtörténeti tanszék dokumentumfilm vetítést hirdet Erdődy János de­ monstrátor vezetésével. Csü-törtökönként lesz meg­ tartva és december 6-ig tart. Témája a hatósági önkény a XX. század második felé­ ben. Ajánlatuk: ítéletlenül, Tanú, Csinibaba, Sváb passió... minden érdeklődőt szeretettel várnak. Dénes pályázat 2001. II. félév: Pályázat címe: KI VOLT RÁKOSI MÁTYÁS? Pályázni lehet: maximum 30 a/4-es terjedelmű pályaművel Díjazás: az első 5 helyezett összesen 150 ezer Ft díjazásba részesül. Pályázat célja: egyetemünk jogi karának hallgatói számára fórumot teremteni a keresztény-konzervatív politikai gondolkodás megnyilvánulására. Pályázat kiírója: Dénes Sándor c.egyetemi docens Leadási határidő: 2001. november 30. közgazdasági intézet titkárság. Adózzunk tisztelettel a világ legnagyobb hangja előtt, aki szeptember 22-én a Kisstadionban adott fergeteges koncertet. Éljen minden női szív megkísértője, az örök fenyegetés a férfinem számára, éljen a nagyszerű Tóm Jones! harmadik oldal �„A bírói kar képes megfelelni a kor elvárásainak” Beszélgetés dr Solt Pállal, a Legfelsőbb Bíróság elnökével Elnök Urnák hogyan telt a gyermekkora? Szentendrei születésű vagyok, de ez nem több mint anyakönyvi adat, mert egészen ki­ csi koromtól kezdve mindmáig Budapesten éltem. Itt a Belváros közepén tanultam a Szent István bazilika oldalában lévő általános iskolában. Máig sem értem, hogy abban az időben, amikor én általános iskolába jártam a 40-es évek végén, 50-es évek elején - ho­ gyan tudta megőrizni a Szent István nevet. Középiskolai tanulmányaimat ugyanabban a gimnáziumban végeztem, de az három he­ lyen volt, így a Lónyay utcában kezdtem, Trefort utcában folytattam, és az Apáczaiban, ott a jogi kar oldalában érettségiztem. Min­ dig jó tanuló voltam, de életemből - mind­ máig - soha nem hiányzott a sportolás sem. vére, aki a bírósági tisztviselő, majd irodaigazgató volt, az ő elmaradt ál­ mát teljesítettem be. Egész egyete­ mi pályafutásom alatt ő pártfogolt, az akkori nagyon szegény körül­ mények között is mindig juttatott nekem néhány száz forintot. így választottam a jogi kart. Elsőre felvettek 1956 nyarán. Nem akarom érdemeimet csökken­ teni, de akkoriban csupán háromszo­ ros volt a túljelentkezés és induláskor 120-an voltunk az évfolyamon. Az egyetemen az első pillanatban rájöt­ tem arra, hogy jól választottam. Res­ tellve be kell vallanom, hogy semmi­ lyen más osztályzatom az egyetemen nem volt, mint ötös. Igaz, akkoriban még nagyon más volt az egyetem, nem volt tömegképzés, személyes kapcsolatunk volt a tanárainkkal, ide­ értve a nagy professzorokat is. Ennek köszönhetően én még közelről is­ mertem Marton Gézát, Nizsalovszky Endrét, Beck Salamont. Szemináriumok, élő tanulócsoportok voltak és ismeretlen volt az írásbeliség. Én tesztet életemben egyszer töltöttem ki, amikor KRESZ vizsgát tettem le a gépkocsivezetéshez. Tanít most valahol? Nem, most nem tanítok. Néhány évvel ez­ előtt az ELTE jogi karán volt egy komplex civilisztikai gyakorlat elnevezésű tárgy, ami tulajdonképpen azt jelentette, hogy az anyagi és polgári eljárásjog valamiféle gya­ korlati ötvözetét tanítottuk, de inkább csak kiscsoportos szeminárium formájában. A Pázmány Egyetem indulásához mégis nevét adta. Miért döntött a jogi kar mellett? A humán tárgyak mindig jobban érdekeltek és nem voltam erős a reáliákban. Jogászok sokszor elmondják, hogy kizárásos alapon választottak, mert a reáltárgyakból nem vol­ tak elég jók, és nem akartak orvosok lenni. Ez részben rám is igaz. A családunkban énelőttem senki nem végzett egyetemet. Volt azonban édesanyámnak egy agglegény test­ negyedik oldal Úgy van, a Pázmánynál az induláskor nagy szükség volt arra, hogy minél többen ne­ vünket adjuk az alapításhoz. Akkor ez egy olyan vakmerő vállalkozás volt - tulajdon­ képpen azt kell mondanom, hogy egy hős­ tett Zlinszky professzor részéről -, amiről akkortájt lehetetlen volt megjósolni, hogy lesz-e jövője. Visszaugorva az időben, a jogi egyetem el­ végzését követően hogyan folytatódott El­ nök Úr pályafutása? 1960-ban végeztem, és nyomban a Pesti Központi Kerületi Bíróságra kerültem fo­ galmazónak. Az egyetemen a büntetőjog iránti érdeklődésem volt erősebb, de aztán a bíróságon hamarosan kiderült, hogy inkább a civilisztika felé vonzódom. Három év után tettem szakvizsgát és 1964 augusztusá­ ban neveztek ki polgári bírónak, mégis egy év után büntetőbíróként kellett folytatnom. Manapság furcsa szemmel néznek arra, aki büntetőbíró volt a régi rezsimben, de ne­ kem nincs mit takargatnom: másfél évig a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmé­ nyek területén bíráskodtam. 1966 őszén, mint ígéretes ifjú jogász a Legfelsőbb Bíró­ ság elnöke mellé kerültem titkárságvezető­ nek. Akkor ez még „kis üzem” volt, nem folyt gazdasági ítélkezés, nem volt munka­ ügyi bíróság. Itt öt és fél évet töltöttem el két elnök mellett. A második Szakács Ödön volt, aki az igazságügyminiszternekjavaslatot tett, hogy a Fővárosi Bíróság bírájának nevezzenek ki. Ehhez azonban egy Korom Mihály nevezetű miniszter - aki még egy­ szer az életemben közrejátszott - nem járult hozzá. Területi bíróságra már nem akartam menni, így kerültem a Pénzügyminisztéri­ um igazgatási jogi osztályára, bízva abban, hogy nemsokára megalakul a Legfelsőbb Bíróságon a Gazdasági és a Munkaügyi Kol­ légium, és akkor majd visszahivatnak ide bí­ rónak. Ezt Szakács Ödön 1972 őszén elő is teijesztette több más bíró kinevezési kérel­ mével együtt, amelyeket Korom Mihály mind jóváhagyott az enyém kivételével. Ez a döntés nagyon letört, úgy éreztem, hogy örökre befejeződött a bírói pályafutásom. Csalódottan maradtam a Pénzügyminiszté­ riumban, ahol majdnem kilenc évet töltöt­ tem el. Összességében ugyanakkor ez hasz­ nos időszak volt, sok későbbi pénzügyi „nagyság” kezdte akkortájt ott a pályafutá­ sát. Itt ismertem meg Kupa Mihályt, Medgyessy Pétert, Csillag Istvánt. �Mindeközben hogyan alakult Elnök Úr magánélete? Magánéletem kevésbé változatos. A felesé­ gemmel 42 éve ismerkedtünk meg, 1959-ben ő éppen leérettségizett, én harmadéves egyete­ mista voltam. 1964-ben házasodtunk össze, s azóta élünk együtt. Egy fiunk van, aki ügyvéd, a menyünk ügyész. Feleségem régész és idén történt nyugdíjba vonulásáig az Iparművészeti Múzeum főigazgatója volt. Vin egy kislány unokánk, s remélem még több is lesz. Hogy került ismét a bíróságra? 1980 tavaszán, amikor már álmomban sem gondoltam volna, hogy én még bíró lehetek, Szakács elnök visszahívott. Akkor neki már csak pár hónapja volt hátra a nyugdíjazásáig. Emlékszem, hihetetlen izgalmat okozott ez a telefon. Abban a pillanatban igent mondtam, így 1980-ban visszatértem a Legfelsőbb Bíró­ ságra bíróként, a Polgári Kollégiumba. 1987ben tanácselnöki kinevezést kaptam. Kiváló ta­ nács volt, egyik tagja, Tersztyánszky Ödön, ké­ sőbb alkotmánybíró lett, másik tagja Völgyesi Lászlóné, azóta a személyiségi jogi, az ipaijogvédelmi és a sajtópereket tárgyaló tanács elnö­ ke. Akkor úgy gondoltam, hogy ez a végállo­ más, és ma is azt hiszem, hogy a bírói karrier csúcsa a legfelsőbb bírósági tanácselnökség. Semmilyen egyéb ambícióm nem volt, de azért az események felgyorsulása, a változások szele a 80-as évek végén már érzékelhető volt. Hogyan élte meg a rendszerváltozást? A kerékasztal-tárgyalások során alakult ki az új államberendezkedés, így az is, hogy legyen Al­ kotmánybíróság. Az utolsó állampárti parla­ ment csak öt tagját választotta meg az Alkot­ mánybíróságnak. A jelölés nagyon érdekes volt, tükrözte az akkori politikai viszonyokat. A megállapodás szerint két tagot az MSZMP delegált, két tagot a kilenc szervezetből álló Ellenzéki Kerekasztal, és egyet közösen. Ez utóbbi voltam én. Igazából sohasem tudtam meg, miért pont engem választottak, de nyil­ vánvaló volt, hogy olyan jogászt kerestek, aki a politikai szférában teljesen ismeretlen - hi­ szen én soha nem voltam párttag-de ajogban viszont nem voltam teljesen ismeretlen. Ne­ kem az a meggyőződésem, hogy Sólyom pro­ fesszor vetette fel a jelölésemet, mert a Kerekasztal résztvevői közül egyedül ő ismert. A parlament novemberben választott meg minket. Ekkor megint úgy gondoltam, immár sokadszorra, hogy ez az utolsó állomás az éle­ temben. Nagyon rövid ideig tevékenykedtem alkotmánybíróként. Annyi azonban megma­ radt, mintegy emlékeztetőül, hogy az Alkot­ mánybíróság máig is használt ügyszámozási rendszerét én találtam ki. 1990 nyarán az immáron szabad választás eredményeként megalakult Országgyűlésnek meg kellett választania a Legfelsőbb Bíróság elnökét. Megint csak ismeretlen előttem, hogy került sor a jelölésemre, de én újra Só­ lyom professzorra gyanakszom. Természete­ sen nem azért, hogy engem az Alkotmánybí­ róságról eltávolítson, hiszen Sólyom László­ nak, aki az általam ismert legmagasabb ét­ hosszal rendelkező jogász, ilyen szempontjai sosem voltak. De ez az egész csak találgatás, sohasem beszéltünk róla. Ekkor ismét sikerült az elnökké választáshoz szükséges 2/3-os többséget elérnem. így tértem vissza hét hó­ napi szünet után a Legfelsőbb Bíróságra, s máig emlékszem arra, hogy kollégáim jól fo­ gadtak és elfogadtak. Az első időszakban változtatni kellett a Legfelsőbb Bíróság struktúráján. A vezető­ ség túl nagy volt három elnökhelyettessel, s ez értelmetlennek tűnt; maradt az egy el­ nök, egy elnökhelyettes. Sok európai állam­ ban ismeretlen az elnökhelyettes is, mert ez nem egy hivatali szervezet, de nálunk a Kú­ riának is volt másodelnöke. A közvélemény számára a következő nagy lépés az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) létrehozása volt, melynek ugyancsak elnöke lett. így van, ott azonban az elnöki pozíciót nem lehetett megszerezni, mert az a törvény előírá­ sa, hogy c tisztet mindig a Legfelsőbb Bíróság elnöke tölti be. Az ÓIT létrejötte azért volt nagyon fontos, mert már a 90-ben elindult bí­ rósági reform célja is az volt, hogy minél in­ kább függetlenné válhassunk az Igazságügy­ minisztérium adminisztrációjától. A 97-es törvénnyel a bírósági igazgatás valóban telje­ sen elvált a végrehajtó hatalomtól. Tehát a tar­ talmilag teljesen független igazságszolgáltatás igazgatásilag is függetlenné vált, az OIT-nak igen széles hatásköre lett. Mindig úgy van, hogy az ilyen „forradalmi” változások idején az új intézmények nagyobb hatáskört kapnak, mint a régebbi demokráciákban működő ha­ sonlók. így volt ez az Alkotmánybírósággal is, és így van ez az ÓIT esetében is. Az ítélőtáblák felállítása viszont elhúzó­ dott. Jelenleg hogy áll ez az ügy? Hát, ez nem sikertörténet. 1998 végére, az ak­ kor hatályos törvény alapján mindent létre­ hoztunk az elindításhoz, kineveztük az elnö­ köket, s három tábla kezdte volna meg a mun­ káját 1999. január 1-jével. A felállítás elhalasz­ tásáról 15 nappal korábban, december 16-án döntött az Országgyűlés. Azóta arról is döntés született, hogy nem három, hanem csak egy országos ítélőtábla kezdi meg működését 2003. január 1-jén. Ezzel kapcsolatosan azon­ ban még tisztázni kell ennek pénzügyi vonzatait, hatásköri szabályait. A polgári perrendtar­ tásban is olyan változtatásokra van szükség amelyeknek az a lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak fellebbviteli hatásköre nem lenne, csak jogegységi, és bizonyos esetekben felül­ vizsgálati. Az Európai Unió Bizottsága a ma­ gyar csatlakozás folyamatával kapcsolatos tava­ lyi országjelentésben külön mondatokat szen­ tel annak, hogy a Legfelsőbb Bíróságon nehéz helyzetben van. Ennek az az oka, hogy a Leg­ felsőbb Bíróság a tárgyalt ügyek 62 %- ában mint másodfokú bíróság jár el. Többek között amiatt, hogy a felszámolási, a cég- és csődeljá­ rások k fővárosi, megyei bírósági szinten kez­ dődnek, a legjelentéktelenebb ilyen ügy felleb­ bezése is a Legfelsőbb Bírósághoz kerül. Ez biztos, hogy negatív világrekord. Ezért is bí­ zunk abban, hogy lesz ítélőtábla és nem ismét­ lődik meg a történelem. Mi Elnök Úr véleménye azokról a kriti­ kákról, amelyek szerint a szerény bírói fi­ zetések miatt egyrészt elnőiesedett a pálya, másrészt elég erős a kontraszelekció? Teljesen világos az, hogy egy új bírói kar van ki­ alakulóban. A jelenlegi kar nagy része a rend­ szerváltozás után került ide, ami természetes, hiszen akkor 1600 bíró volt, most 2600 van. Mégsem hiszem, hogy a kiválasztódás ma kontraszelektív lenne. Úgy látom, hogy komoly ér­ deklődés van a bírói pálya iránt, és ma ugyan lé­ nyegesen jobb az anyagi megbecsülése, mint korábban, de még arányaiban sem éri el az eu­ rópai bírák kereseteit. Majdnem mindenütt hi­ hetetlenül nagy számban jelentkeznek bírósági fogalmazónak olyanok, akikről egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy a „maradék”. Tehát van választási lehetőség. Az az elszívó erő, ame­ lyet az ügyvédség, a bankszféra és a magángaz­ daság gyakorolt a 90-es évek elején a bírói kar­ ra, szinte teljesen megszűnt. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy nemcsak új társadalmi rendszer van, hanem egyszer­ smind új jogrendszer is. A szüntelen változások miatt nagyon nehéz a jogalkalmazó helyzete. Elég csak utalni arra, hogy 1990 előtt senki nem ismerte a társasági jogot, vagy a cégjogot Egy privatizált gazdaság összes jogi konzekvenciája a bíróságokonjelentkezik. A büntetőjogban is na­ gyon sok változás van, a gazdasági bűncselek­ mények új megközelítést igényelnek. Ráadásul az is felerősíti a kritikát, hogy a teljesenjogszerű bírósági döntések sokszor nem találkoznak az állampolgárok igazságérzetével. Mégis biztos vagyok benne, hogy a bírói kar képes lesz meg­ felelni a kor növekvő elvárásainak. GULYÁS GERGELY ötödik oldal �A felvételi aranyköpések legjava 2001 Ahogyan azt előző számunkban ígértük, sike­ rült összegyűjteni az idei év felvételi vizsgái­ nak legszórakoztatóbb mondatait. Ez az év sem okozott csalódást, legalábbis annak, aki megőrizte hitét az emberiség végtelen butasá­ gában, hiszen csak úgy röpködnek az olyan beszólások, amelyek még profi humoristák agyában sem lennének képesek soha megszü­ letni. Mellékesen jegyezzük meg, ez nem ró­ ható fel nekik. Az aranyköpések hitelességéért mi kezeskedünk, TESSÉK TEHÁT ELHIN­ NI, hogy ezek a dumák tényleg elhangzottak az idei felvételiken! Ismét témakörök szerint csoportosítottuk a gyöngyszemeket, és kiválo­ gattuk három kedvencünket. Jó szórakozást! • A Római Birodalomban milyen államfor­ ma következett a királyság után? - A cárság. • Mondjon római császárokat! - Poncius Pilátus. • Mikor alapították a Szovjetuniót? -XVIII. század. - Nem. Mikor szűnt meg? - 1450es, 60-as évek. Nem jó. Azt mondja meg, mely országok tartoztak hozzá! - .. .Az észa­ kiak! - Például? - Norvégia! • A Cassandra-levél egy megállapodást tar­ talmazott a Habsburgokkal szembeni ma­ gyar ellenállásról • Hunyadi Mátyás várakat hozott létre, meg ilyesmiket POLITIKA TÖRTÉNELEM • Széchenyi fő műve a Tőke • Csoóri Sándor több évet élt Indiában s ott is halt meg • Magyarország a két világháború között köztársaság volt, Horthy Miklós volt a kor­ mányfő • Széchenyi a Lánchíd felépítésére felaján­ lotta egy évi jövedelmét, helyesbítek a Tisza szabályozására • A tatárjárás idején elvesztettük az ellenál­ lási záradékot • A prágai tavasz az volt, mikor a németek bevonultak 1939-ben Csehszlovákiába • Magyarországot a II. világháború után a Kisantant vette körül • Osztrák-Magyar Monarchia az 1660-as években jött létre • A NATO 1944-ben jött létre • A NATO az első világháború előtt jött létre • Mindszenty József neves kommunistael­ lenes aktivista volt • Nem tudom ki volt Horthy Miklós • Horthy Miklós fiát elrabolták az oroszok • Mit tud Pázmány Péterről? Pázmány Pé­ ter költő volt és politikus. Gondolom, köz­ tiszteletben álló személy volt. • Mikor tört ki az 1848-as forradalom? Február 1-jén. • Ki kötötte a Bethlen-Peyer-paktumot? Az SZDSZ és az MDF. • Az I. Világháború előestéjén Szarajevóban lelőtték Ferenc Józsefet. • Mivel ért véget az I. Világháború? - A Var­ sói Szerződéssel. • Mondjon magyar kormányzókat! - Göncz Árpád, Fráter György. • Ki volt Szent Imre nevelője? - Várszegi Asztrik. • Istvánt ki követte a trónon? - Fia, és hoszszú ideig uralkodott. • ... és 1686-ban a törökök elfoglalták Bu­ dát. hatodik oldal • Csurka István a Munkáspárt elnöke • A rendszerváltozás után Antall József volt a köztársasági elnök, jelenleg Orbán Viktor • Ki volt kormányon 1994—1998? (három­ diplomás felvételiző) - A MIÉP és az MSZMP VALLÁS • Történelmi egyház Magyarországon a po­ gányság • A keleti kereszténység vezetője a tibeti lá­ ma • Magyarországon nincs ma evangélikus egyház • Mondjon párat a tízparancsolatból! - Fe­ lebarátod feleségét szeresd! • Ki az Ortodox Egyház feje? - A dalai láma. • Mondjon magyar szenteket! - Szűz Mária • A kereszténység a világ egyik legnagyobb válsága. • Mondjon katolikus zarándokhelyet! (óri­ ási aranykereszt a nyakban) - Mekka! • Foglalja össze a keresztény tanítás lénye­ gét! - Hát, ezt így Anschluss nem tudnám megmondani. • A keleti kereszténység abban különbözik a rómaitól, hogy többistenhitű. • Melyik városban van a Vatikán? - San Ma­ rino. • Melyik városban van a Vatikán? - Velence. • Ki volt az első pápa? - VII. Gergely. • Luther Márton templomi könyvnyomta­ tással foglalkozott, és egyet-kettőt ki is szö­ gezett a templomkapura • Krisztussal együtt két apostolt is megfe­ szítettek TERMÉ^ETTUDOMÁNYOK • Magyarország jellemző állatfaja a béka • Magyarország jellemzője az állat- és nö­ vényvilágnál fellépő pénzhiány • Lengyelország és Svájc határosak. • Ha elolvadnak a sarki jégtáblák, Magyar­ országot elönti a víz. • Hol van Bős és Nagymaros? - A Tiszán. Hol ?? - A Maroson! • Mi jut eszébe Bős-Nagymarosról? - Az atomerőmű. • Bős-Nagymarosról mi jut eszébe? - A ví­ ziorgona. • Ha kivágják az őserdőt, megállnak a sze­ lek. MŰVÉSZETEK • Kodály Zoltán 1833-ban született és ő ve­ zette be a zeneoktatást az iskolákban, fő müve a Hungaricum • Pázmány Péter barokk író volt, ő alapítot­ ta meg az ELTE-t • A tcstőrírók az udvarnál dolgoztak • Ki építette a Parlamentet? - A magyar kormány. • Ki írta az Ábel a rengetegben-t? - Arany János. • Latinovits Zoltán színész volt, valamikor a XX. században. • Balassi Bálint a reformkor egyik nagy köl­ tője volt g TÁRSADALMI ÉLET • Az eutanázia például azt jelenti, hogy ha valakinek az anyósa lélegeztőgépen van, ki­ kapcsolja a lélegeztetőgépet • Mi a cigányság vezető rétege? - A maffia. • Az Alkotmánybíróság létrehozza az Al­ kotmányt és belefoglalja az alkotmányos jo­ gokat. • Passzív ellenállás az, amikor valaki aktívan elkerüli azokat a helyeket, ahol a törvénye­ ket be kell tartani. • Ki a Legfelsőbb Bíróság elnöke? - A köz­ társasági elnök. • Ha valaki sok évig él egyedül, annak rend­ szerint házasság a vége A SZERKESZTŐSÉG HÁROM KEDVENCE (EZEKET MÁR MI IS ALIG HISSZÜK • Ki volt Szent István felesége? - Bajor Gizi.(H!) • Mit csinált Hitler a II. világháború elején? - Festegetett.(!!!) • Magyarországon 1849 után a hivatalos nyelv az osztrák.(!!!) Dr. Jobbágyi Gábor, dr. Murányi László, dr. Ádány Tamás, Rétvári Bence, Bene­ dek Elek és mások gyűjtése �HŐK közgyűlés Szeptember 5-én tartotta első ren­ des közgyűlését az idei tanévben a Hallgatói Önkormányzat. Első na­ pirendi pontként a diplomaosztó ünnepség körüli szervezési bonyo­ dalmakat tárgyalták meg. Tomasitz István, a Tanulmányi Bizottság el­ nöke kifogásolta, hogy rá és a HŐK irodavezetőjére, Tóthné Lukács Klárára hárult az egész szervezés, holott ez nem az ő, ha­ nem a Rendezvényi Bizottság fel­ adata lett volna. Rétvári Bence az Ellenőrző Bizottság elnöke beszámolt két örö­ költ ügyről, nevezetesen a tavalyi gólyabálon az akkori HÖK-elnök el nem számolt reprezentációs költsé­ géről, valamint a tavaszi választási visszaélésről. Ezek kivizsgálása fo­ lyamatban van. A Rendezvényi Bizottság nevében Somogyi Áron a sikeres színházjegy-akció folytatásáról és az idei gólyabálról szólt. Utóbbi idő­ pontja egyelőre bizonytalan, és azt sem tudni még, hogy a tavalyihoz hasonlóan, inkább báli, avagy la­ zább buli jellege legyen-e. Szabó Tibor, gazdasági alelnök röviden ismertette a májusban kidolgozott teljesen új ösztöndíj­ rendszerről szóló javaslatát, amelyet a társkarok is átvennének(!). Végső döntés ez ügyben a Kari Tanács ok­ tóberi ülésén várható. A tervezetet részletesen következő számunkban mutatjuk be. Természetesen ezúttal sem maradhatott ki egy újabb botrány, ezúttal a gólyatáborral kapcsolat­ ban: a mosdórombolásról már ír­ tunk, az is tény, hogy az eredetileg tervezett létszámnál többen voltak a tábor területén, főleg a felsőbb éve­ seknek köszönhetően, akik ilyenkor megszállják a lágert. Az igazi felhá­ borodást HÖK-ös berkekben az okozta, hogy a gólyatábor után Agárdon szerintük ellentábor szagú hasonló esemény került megrende­ zésre. Állításuk szerint a szervezők hamisan hivatkoztak “pázmányos hagyományokra”, és magukat HÖK-ösöknek kiadva, jogosulatla­ nul címeztek meghívókat az első­ söknek. Ehhez kapcsolódik, hogy több személyi adatlap is eltűnt a Ta­ nulmányi Osztályról. A Pázmány Pódium elnöke, Szabó Bálint hoz­ zátette, hogy a tavalyi résztvevők névsorát is jogosulatlanul szerezték meg. Ezek után ismét előkerült egy személyi kérdés. Mint ismere­ tes, Molnár Dánielt (III./N) csak ta­ nácskozási joggal delegálták a Ta­ nulmányi Bizottságba, mivel a kampány során összetűzésbe keve­ redett levelezős képviselőtársaival. E döntés újragondolását kérte a közgyűléstől. Ezt azonban 5 igen, 3 nem ellenében, 3 tartózkodás és 1 érvénytelen szavazat mellett elve­ tették. A jövőbeni tervekkel kap­ csolatban elhangzott az évfolyam­ gyűlések rendezésének szükséges­ sége, a TVSZ ellentmondásos és kaotikus részeinek újraszabályo­ zására irányuló indítványok meg­ tétele, az ÁF-RTF-, valamint a doktori képzésben résztvevő hall­ gatók képviseletének megoldása, valamint egy egységes Vélemé­ nyezési Szabályzat megalkotása, a két évvel ezelőtti, emlékezetes tanszék-minősítési botrányból okulva. Aki sohasem hiányozhat Nagypofájú, vállalkozó kedvű átlagem­ ber. így jellemezte a műsorában tipikusan milliomossá váló játékost Vágó István nagyszámú közönsége előtt, 2001. szep­ tember 18-án, a Díszteremben. A Pázmány Pódium ismét nagy érdek­ lődésre számot tartó vendéget hívott Ka­ runkra, aki rögtön felmérte a terepet. „Most azok tapsoljanak, akik legalább 26 évesek”- kérte, utalva a médiában eddig eltöltött idejére. Miután a kb. 300 fős tö­ megben csak néhány tenyeret csaptak össze, széles mosollyal megjegyezte, hogy akkor nyugodtan mondhat bármit. A legtöbb kérdés „természetesen” a Le­ gyen ön is milliomos c. vetélkedőre irá­ nyult. Bár a játékba kerüléshez a végső próba egy nehéz, „saccolós” kérdés meg­ válaszolása (pl. hány őz van Mo-on?”), aki bejutott, egy negyedik segítséget is fel­ használhat. Megnézheti, gondolkozhat a problémás feladványon, mielőtt úgy dönt, megáll. Ez pszichológiailag nagy le­ hetőség ajátékos számára, legalábbis Vágó szerint. Ám gyakran úgy tűnik, mintha ő ma­ ga is befolyásolná a delikvenst. Rávezeti a helyes megoldásra? Elbizonytalanítja? Ezeket - mivel rossz színésznek tartja ma­ gát - nem mindig képes hatékonyan ten­ ni, csak ha ő is tudja a jó megoldást (ami nem ismer automatikusan). Kevés előíté­ lettel bír, de „listáján” jó helyezést ér el az ezoterikus. Nézettségi mutató ide vagy oda, más műsorvezetőkkel ellentétben nem törek­ szik sztárokat hívni vetélkedőjébe. (A VisszaVágó is a kér. tv ötlete volt.) Ha el­ jönnek és rontanak, azt az imidzsük bán­ ja. Másrészt, nyereményüket jótékony célra fordítják a nagy nevek. így pedig jó, ha segít nekik. Ezzel viszont unalmassá válik a játék, elvész az izgalom. Lehet-e köze a Milliomosnak a közszolgálatsághoz? Vágó szerint igen. A ve­ télkedő arra jó, hogy bárki (játékos, néző) már meglévő tudását karban tartsa. A fo­ galomnak amúgy sincs elfogadott definí­ ciója. Miért ne szolgálhatná ez is a közja­ vát? - vonta le a konklúziót. Kedvet kapott valaki a másfél óra végén a játékhoz? Vajon több ismerőst látunk majd a képernyőn? Nem tudom. Kérdez­ zük meg a közönséget. MÁNDICS BOTOND SZAMOS MÁRTON hetedik oldal �Tiszta vizet a pohárba! Beszélgetés a TVSZ-körülifélreértésekről (és sok minden másról) dr. Szabó István tanulmányi dékánhelyettes úrral Dr. Szabó István tanár urat, az Egyetemes Jogtörténeti Tanszék docensét, májusban választotta a Kari Tanács a Bánrévy Professzor Ur lemondása folytán megüresedett általános- és tanulmányi dékánhelyettesi posztra. Az utóbbi időszak tanulmányi változásairól, az átmeneti méltányosságról, ed­ digi intézkedéseiről és tapasztalatairól beszélgettem vele. Dékánhelyettes Úr! Mióta tanítja a jogtanuló ifjúságot? Hajói tudom, Miskolcon kezdte pá­ lyafutását, mióta van a Pázmányon? Pályafutásomat valóban Miskolcon kezdtem, ott is születtem. Édesapám — görögkatolikus lel­ készként — a város környékén lévő falvakban teljesített szolgálatot, így kézenfekvő volt, hogy ott járjak egyetemre is. Ez azonban nem kizáró­ lag földrajzi okok miatt alakult így, mind hallga­ tóként, mind oktatóként kellemes emlékeim fű­ ződnek az intézményhez. Oktatói pályafutáso­ mat is ott kezdtem, amely megelőzte a jogász­ képzés itteni beindítását. A Kar munkájában an­ nak 1995-ös alapítása óta részt veszek, már a Mé­ nesi úton is ott voltam, az ún. hőskorban. Mennyire hálátlan ez afeladat, amire vállalko­ zott? Hiszen egyik oldalon ott vannak a hall­ gatók, akik méltányos elbánást várnak, másfe­ lől pedig a Kar vezetése felől a szigorú elvárá­ sok, a színvonal megőrzésének kívánalma. Mennyire érzi magát két tűz között? Nem hiszem, hogy két tűz között volnék. Kétségtelen, hogy a Tanulmányi- és Vizsgasza­ bályzat ismert módosítása miatt - s gondolom a kérdés erre vonatkozik - a problémák most csúcsosodnak ki. A Kar, indulásakor egy telje­ sen új vizsgáztatási rendszert alkalmazott, ami egy szabadabb légkört biztosított a hallgatók részére. Az eredetei elképzelés számomra sem tűnt rossznak, s előre én sem gondoltam azok­ ra az anomáliákra, amelyek bekövetkeztek. A legnagyobb problémát én abban látom, hogy a jogi oktatásban az egyes tantárgyaknak megvan egy egymásra épülő logikai rendszere. Az in­ duláskor ezt nem vettük figyelembe, minden féle rendszer nélkül lehetőség volt a tárgyak halasztására és új tárgyak felvételére. Egyes in­ tézetek azonban lehetetlen helyzetbe kerültek, hisz például büntetőjogból nem tudnak addig különös részi problémákat tanítani, amíg az általános részből nincsnek elégséges ismeretei a hallgatónak. így intézetenként születtek pontosító szabályok, s ami a legnagyobb gond, menet közben. Ugyanakkor ezek olyan szabá­ lyok, amelyeket alkalmazni kell, még akkor is, ha ilyen módon hozták meg őket. nyolcadik oldal Az eddigi rendszer egyébként elméletben elég jól működött, ha nem tartanék rendszeres kapcsolatot a Tanulmányi Osztállyal talán ne­ kem is ez a benyomásom támadna. A gyakor­ latban azonban több tucatnyi hallgatónak adminisztrálhatatlanná váltak az eredményei, s egyedi állásfoglalásokkal kell eldöntenem, hogy mennyi az átlaga és hányád évre iratkoz­ hat be. Ez különösen nem engedhető meg ak­ kor, ha az állami finanszírozás a tanulmányi eredmény függvénye. Emiatt a Tanulmányiés Vizsgaszabályzat sokat emlegetett módosí­ tásával egyetértek, a rendezett viszonyok meg­ teremtésére ugyanis más módot nem látok. Remélem, hogy hallgatói oldalról is csak azok „össztüze” alatt állok, akik a TVSZ mó­ dosítása miatt most nem tudnak beiratkozni, s a követelményeknek megfelelőek megértik a módosítás szükségességét. Bár a fogadóórái­ mon csak az előző csoportba tartozókkal talál­ kozom, de azért él bennem a remény. Azt sem szabad ugyanis elfelednünk, hogy ebből a rendszerből nemcsak az oktatók szakmai elvá­ rásai szenvedtek csorbát, hanem sok esetben a hallgatókat is hátrány érte. Ezzel igazából csak hivatalba lépésem után szembesültem. A ha­ lasztott vizsgák átlagba történő beszámítása vagy éppen be nem számítása megváltoztatja a tanulmányi átlagot, s így a rangsorban elfoglalt helyet. Itt feltétlenül tiszta vizet kell önteni a pohárba. Az eddigi tapasztalatok azonban egy szem­ pontból nagyon hasznosak lesznek. A kredit rendszerű képzés jövő évi elindításakor ugyanis újra megnyílik a szabad tárgyválasztás lehetősége, de mostmár - legalábbis reménye­ ink szerint - tudni fogjuk, hogy milyen előhallgatási és párhuzamos hallgatási kötelezett­ séggel tartsuk megfelelő keretek között a rendszert. Ezzel persze nem szeretném a kredit rendszert reklámozni, azt ugyanis nem igazán a jogász képzésre találták ki. Szó esett az ún. átmeneti méltányossági klau­ zuláról, melynek átmenetijellegét az adja, hogy csak a mögöttünk álló vizsgaidőszakra teijedt ki a hatálya. Hogyan tovább? Várható-e újabb méltányossági klauzula, vagy pedig minden egyes hallgatónak egyenként kell majd Dékánhelyettes Úrhozfordulnia, hogy ne kell­ jen esetleg évet ismételnie egyetlen hiányzó vizsga miatt, ha az összes többi jegye legalább közepes? Az előző válaszomból azt hiszem nyilvánvaló, hogy semmilyen újabb méltányossági klauzu­ lát nem támogatok. Ezek szerint elképzelhetőnek tartja, hogy vala­ ki egyetlen tantárgy miatt ismételjen évet? Mert ha szó szerint értelmezzük a szigorított TVSZ szövegét, abból ez következik. Nem szeretnék kitérő választ adni, a jövőben egyetlenegy tantárgy miatt is lehet évet ismétel­ ni. Hozzászoktunk ahhoz, hogy itt nagyon sok vizsgát lehet halasztani, azután már egy szinte természetesnek tűnik. A bevezetett rendelkezés szerint azonban nem lehet vizsgát halasztani, tehát egy tárgy miatt is évet kell ismételni. Ez természetesen egy átgondoltabb rend­ szert kíván a vizsgáztatás és a félévzárás rendjé­ ben is. Ezen utóbbinál feltétlenül rendezettebb körülményeket szeretnék teremteni az eddigi­ eknél. Az elsőre azonban csak közvetett befo­ lyásom van, az elsősorban a tanszékeken múlik. Az indexleadások határidejét már a szorgal­ mi időszakban közzé fogjuk tenni, pontosan meghatározva a határidőket. Itt azonban két időpont pregnánsan szét fog válni. Lesz egy olyan időpont, amikor még be lehet kerülni a tanulmányi rangsorba, s egy olyan határidő is, amikor még be lehet iratkozni, de a rangsorba már nem kerül be az illető, vagyis költségtérí­ téses lesz. A rangsor ez évi meghatározásakor �ugyanis több problémával szembesültem. Sok hallgató ugyanis nem volt hajlandó tudomásul venni, hogy a beiratkozásig legalább egy ideig­ lenes rangsort el kell készíteni. Ehhez pedig a Tanulmányi Osztálynak legalább egy hét szük­ séges, mert egyébként töménytelen mennyi­ ségű panasz érkezik, hogy rosszul számolják az átlagokat. Ez indokolt, de az idő rövidsége miatt nem orvosolható panaszokhoz vezet. Ezeket feltétlenül szeretném elkerülni. Ugyanakkor a vizsgahalasztás kizártsága miatt a szorgalmi időszak első két hetében indokolt­ nak tartom a vizsgázási lehetőséget, de ekkor­ ra a tanulmányi rangsort meg kell állapíta­ nunk, így az ide halasztókat ki kell belőle hagynunk. Elképzelhető, hogy a finanszíro­ zott helyek egy kisebb töredékét esetleg tarta­ lékoljuk a számukra, de ezt még alaposabban át kell gondolni. A Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat szól a kö­ telező szakmai gyakorlatról. Mit lehet erről tudni? Mely évfolyamokra vonatkozik? Gon­ dolom a mostani végzősökre már nem. Az egye­ tem biztosítja-e a lehetőséget, vagy magunknak kell megszervezni? A szakmai gyakorlatot személyszerint fontos­ nak tartom. Ennek lehetőségét azonban a Kar idén nem tudta korlátlanul biztosítani, így az államvizsgára való jelentkezésnél a Tanulmá­ nyi Osztály nem fogja kérni az erről szóló iga­ zolást. A későbbiekről szóló döntés meghoza­ talában Dékán Ür kompetens, de gondolom ő is csak akkor teszi az államvizsgára való jelent­ kezés feltételévé, ha azt valóban mindenki szá­ mára tudjuk is biztosítani. Hallotta-e Dékánhelyettes Úr, hogy a Magán­ jogi Intézet az általa korábban ugyan nem ja­ vasolt, de engedélyezett összevont kollokviu­ mokra a jövőben nem kíván lehetőséget adni? Amennyiben ez így van, miképp pótolhatják el­ maradt vizsgájukat, akik összevont vizsgáju­ kon az elsőfélév anyagából megbuktak, így a másodikat sem tudták lerakni? A problémát ismerem, Jobbágyi Gábor Pro­ fesszor Úrral, az intézet vezetőjével több alka­ lommal beszélgettem erről a kérdésről. Amint már említettem, ezek a szabályok menet köz­ ben születtek így több esetben nehézségeket okoznak, de ennek ellenére be kell őket tartani. Az intézet a restanciák pótlására az augusztus 20-át követő héten rendkívüli lehetőséget bizto­ sított. Jobbágyi Professzor Úr több oldalas kimu­ tatást készített arról, hogy minden igényt igye­ keztek teljesíteni, s így Polgári jogból ezer körüli hallgató jelentkezését fogadták. A bejelentkezet­ tek fele azonban nem ment el vizsgázni. Később jöttek panaszok, akik úgy értel­ mezték a méltányossági klauzulát, hogy az a Polgári jog tárgyfelépítési rendszerét is „rob­ bantja”, így jövő évben bármely részéből vizsgázhatnak. Ez azonban nem így van. A panaszok csak azoknál indokoltak, akik a TVSZ februári módosítása után minden le­ hetőséget kihasználtak elmaradt polgári jogi vizsgáik pótlására és ennek ellenére jövő év­ ben félévismétlésre kényszerülnek. Azokkal nem tudok mit kezdeni, akik nem mentek el vizsgázni, és a méltányossági klauzula egyedi értelmezésével próbálnak továbblépni. Előbb szó esett egy igen súlyos problémáról, mégpedig a vizsgán való nem megjelenésről. Ezzel kapcsolatban kitérnék arra, hogy a hall­ gatók nagy része örömmel fogadta Dékán-he­ lyettes Úrnak azon határozatát, melynek értel­ mében a fogbölcseleti Intézet keretébe tartozó le nem rakott tantárgyakatfigyelmen kívül hagy­ ták az átlagszámítás során, azaz nem járt ér­ tük „0”-ás. Többen viszont kifogásolták, hogy ezzel kedvező helyzetbe kerültek olyanok is, akiket kiírtak az adott vizsganapra, mégsem jelentek meg. Ezzel szemben megint az járt rosszul, aki becsületesen bement vizsgázni és esetleg megbukott, mert az egyes természetesen beleszámít az átlagába. Miért nem tett különb­ séget azok között, akiknek a jelentkezését az intézeti adminisztráció egyszerűen elkeverte, és azok között, akik pusztán hanyagságból, nem éltek a lehetőségükkel? E problémával július óta bombáztak a hallga­ tók, rengeteg kérelem érkezett orvoslására. Sajnos egy igen nehéz probléma elé kerültem, ahol nem lehetett jó döntést hozni. Varga Csaba Professzor Úr elmondta, hogy valóban voltak adminisztrációs hibák a jelent­ kezésnél, de ezek pontos személyi körét nem tudtuk beazonosítani. Javasoltam az augusztus utolsó harmadában való vizsgáztatást, de ez az intézet jelentkezési rendszerében nem volt megvalósítható. Remélem megértik a hallgatók, hogy egy nem általam előidézett problémát kellett va­ lamilyen módon orvosolnom. A fogadóórá­ kon emiatt is többen megkerestek. Igyekez­ tem minden megoldási módozatra nyitott lenni, de jobb javaslatot nem kaptam. Min­ den panaszos abban látta problémájának megoldását, ha osztályzataikat egyedileg ér­ vénytelenítem. Ez viszont egy beláthatatlan folyamat kezdetét jelentette volna, amelyet nem indíthattam meg. Másik nagy sikert aratott intézkedése a krimino­ lógia elégtelenek érvénytelenítése volt, a TVSZ-be ütköző írásbeli összevont kollokvium miatt. Sikernek semmiképpen sem nevezném a dön­ tést. A kriminológia kapcsán kialakult helyzet örökölt probléma volt. A vonatkozó szabályok kétértelműek: a TVSZ kimondja, hogy az öszszevont kollokviumot szóban kell letenni, ha pedig valaki megnézi a tanrendet, ott azt látja, hogy kriminológiából írásbeli kollokvium van. Az aláírás megszerzése nagyobb számú hallgatónak nem sikerült. Erre született egy olyan döntés, hogy aki nem szerezte meg a fél­ évi aláírást, az a tárgyat töröltetheti. Én ezt kö­ vetően léptem hivatalba. Ekkor már nagyon sokan jöttek azzal a problémával, hogy ők is szeretnék a tárgyat töröltetni, miért kerüljenek hátrányosabb helyzetbe csupán azért, mert ők megszerezték az aláírást. Ebből a kétértelmű szabályból született az a döntés, hogy legyen minden vizsga érvénytelen, ebbe beleegyezett az új tanszékvezető, Lévay Miklós Professzor Úr is, nagy terhet vállalva ezzel magára, hisz ezeket az embereket nekik a szorgalmi idő­ szakban újra le kell vizsgáztatni. Amennyiben korábban nem születik meg az a döntés, hogy az aláírást nem szerzettek tö­ röltethetik a tárgyat, nem biztos, hogy ezt a megoldást választottam volna. Én is felmér­ tem, hogy ebben a helyzetben megint azok jártak rosszul, akik valamit teljesítettek. Hogy a helyzet legalább ebben az esetben igazságos legyen - ha már a jogbölcselet kapcsán nem si­ került ilyen megoldást találni -, aki nem meg­ felelő jegyet szerzett, az a szorgalmi időszak­ ban vizsgázhat, tehát nem kell a tárgyat újra le­ hallgatni. Akinek kiütötték a tárgyat, tehát nem szerzett aláírást, annak újra le kell hall­ gatni. Ki mint teljesített, úgy került kedvezőbb vagy kedvezőtlenebb helyzetbe. Akkor hát egyik döntése sem volt jó megoldás? Ez teljes mértékben így van, az adott kény­ szerhelyzetben született döntések voltak. A kriminológia esete egyszerűbb a jogbölcselet­ nél, mert az egy évfolyamot érintett és min­ denki szabadon dönthette el, hogy milyen kombinációval számoltatja az átlagát. A jog­ bölcseleti tárgyak halasztásából azonban sú­ lyos igazságtalanságok keletkeztek. Ezekkel én is csak a hallgatói rangsor megállapításakor szembesültem, amikor - mint már említettem - nagyszámú hallgató keresett meg, hogy ha a teljesített vizsgáját nem számolnánk bele a ta­ nulmányi átlagba, államilag finanszírozottá válna. Ez mindenképpen azt erősítette meg bennem, ha az állami finanszírozás a tanulmá­ nyi eredmény függvénye, átlátható és előre meghatározott szabályok alapján kell a rend­ szert működtetni. Ezen ugyanis több tucat hallgató sorsa függ, hogy a következő tanév­ ben kell-e 200-250.000 forintot fizetnie vagy nem. Hogy ez mennyire fog sikerülni, az per­ sze még a jövő zenéje, s az is biztos, hogy a jogbölcseleti tárgyakkal kapcsolatban megho­ zott döntés nem ebbe az irányba mutatott. Itt ugyanis a játszma végén kényszerültem a já­ tékszabályokon módosítani. Remélem a ké­ sőbbiekben nem kerülök ilyen helyzet elé. MÁNDICS BOTOND kilencedik oldal �Két perc Itt vagyunk. Ne is firtassuk hol. Te is, én is. Hát beszéljünk egymással. (Várady Szabolcs: Esély) Alig kezdődött el a harmadik évez­ red, amikor szembesülnünk kellett azzal, hogy az elmúlt száz évből nemcsak technikai vívmányokat hoztunk át, hanem konfliktusokat is. Van rádiónk, tévénk, telefonunk, internetünk, de ezek, úgy' tűnik, nem hoztak nagy változást az embe­ ri kapcsolatok terén. Az USA-ban történtek felhívták arra az emberiség figyelmét, hogy noha a számítástechnika egyre na­ gyobb „pókhálót” sző a Földön, a kultúrák közötti távolságokat még mindig nem tudja lebontani. A leg­ kisebb arab és amerikai településnek is lehet honlapja a világhálón, de ez nem helyettesíti az érdeklődő tekin­ tet varázsát. Ténylegesen megismerni, való­ san értékelni a másik álláspontját, ahogy ezer évvel ezelőtt, még ma is csak élőszóban, szemtől szem­ ben lehet. Nehezen sikerül meg­ győzni embertársunkat, ha nem látjuk, nem halljuk egymást, csak standard betűk továbbítják gondo­ latainkat. De vajon képes-e a terrorista és célpontja személyesen leülni, meg­ hallgatni az eltérő véleményeket, és kompromisszumot kötni az akció előestéjén? Nincs kizárva, válaszolhatnánk rá. Am aligha valósul meg. Azon­ ban a fájdalmas támadás utáni ér­ tetlenség, és kemény válaszcsapás helyetti folyamatos bizalom, és egyezségre („szelídebb” globalizá­ cióra) való törekvés hétköznapi és állami szinten, több eredménnyel járhat. Csökkenhetnek a távolsá­ gok, nőhet az esély. SZAMOS MÁRTON Nostradamus előre megmondta? A WTC lerombolása után SMS-ek és e-mailck ezreit küldték az emberek egymásnak: „Az új évszázadban és még kilenc hónap, Az égből jön a Szörnyűségek (Terror) hatalmas Királya A menny lángol 45 fokon Tűz közelít a hatalmas új városhoz” „A nagy víz másik oldalán alászáll két nagy madár, a királynéi kinek keze tüzet tart, trónja vízből emelkedik, s látja, mint a két ördögi torony leomlik.” „York városa összeomlik Két ikertestvért szétszakít a káosz Mialatt az erőd ég, a nagy vezető beadja derekát A harmadik nagy háború kezdődik, mikor a nagyváros lángol” Nostradamus - 1654 Az első „prófécia” valóban tartalmaz néhány elemet az eredeti jóslatok közül, a másik kettéí ezzel szemben koholmány (a középséi még a látszatot sem tartja fent, hiszen a híres látnok négysorosokban írta meg vízióit). Nostradamus 1566-ban halt meg. Nostradamusnak valóban voltak a támadásra vonatkoztatható versei, de ezek ko­ ránt sem ennyire pontosak: 1. Centurie 87. Quartrain: „Föld-rengető tűz a Föld közepéből (az eredetiben centre de térré!) Megrázza a tornyokat az Új Város körül Két hatalmas szikla hosszú ideig csatázik, Majd Arethusa egy új folyót fest vörösre" 5. Centurie 65. Quartrain: „I lirtelen érkezik, a rémület elhatalmasodik A helyzet legfőbb játékosai rejtőzködnek És a hölgy a forró szénben nem látszik már így apránként a hatalmasok feldühödnek.” Ezek mellett Nostradamus leveleiben többször is megemlíti a harmadik nagy hábo­ rút, melyet az ezredforduló környékére tesz. Többször említi a Mars közelségét: a WTC elleni támadás Mars napon, Mars órájában történt, ráadásul a planéta a Skorpió csillagjegyben állt, amely erősíti a hatását. Miért van hát szükség arra, hogy eltorzítsuk a jóslatokat? Ttlán belső késztetés, hogy megerősítsük a természetfelettibe vetett bizalmunkat? Szükségünk van a bizonyosság­ ra, hogy mindez már elrendeltetett, és nem tudunk semmit tenni ellene? Könnyebb megemészteni egy megjósolt dolgot? Ki tudja. Ami biztos: Nostradamus szerint a har­ madik nagy háború után, melynek végét 2024-re teszi, ezer évnyi békét jósol: Epistles: „A harmadik Antikrisztust hamar elpusztítják, I láborúja 24 véres éven keresztül tart majd. Az eretnekek megsemmisülnek, a foglyokat száműzik, A vizek az emberek vérétől vöröslenek.” „Az öldöklés elcsitul, a tolyók megtisztulnak A hatalmasok vérükkel esküsznek A fegyverekből szerszámot olvaszt a nép Béke köszönti az új évezredet is” SADDIE (A PBÚ munkatársa) tizedik oldal �„Föld-rengető tűz a Föld közepéből Megrázza a tornyokat az Uj Város körül Két hatalmas szikla hosszú ideig csatázik Majd Arethusa egy újfolyót fest vörösre” tizenegyedik oldal �Dr. Bagi István, személyesen A nádasbeli indiántábortól az alkotmánybíróságig apámat újra „B-lis-tázták”. (Nem volt semmi „bűne”, így most akkor sem dicse­ kedhetnék apám forradalmi múltjával, ha éppen ehhez lenne kedvem.) Éppen ezért Pécsett a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségiztem. A Balassinál búcsúestet ren­ deztek nekem, sőt, a koreográfus segítsé­ gével bekerültem Mecsek Népi Együttes­ hez. Amikor kiderült, hogy havi három­ száz lesz a járandóságom, írtam is rögvest szüleimnek, hogy rám mostantól anyagi­ lag nem lesz gondjuk. Sosem látott gaz­ dagságban éltem, viszonyításként annyit, hogy egyhavi kollégiumi teljes ellátásom 180 forint volt. Miért éppen a jogi pályát választotta ilyen zenei érdeklődéssel és előképzettséggel? Bagi István 1942. augusztus 7-én, Szege­ den látta meg a napvilágot. Komoly ze­ nei tehetsége ellenére végül jogi pályára adja fejét. Pécsett jó nevű, keresett ügy­ véd lesz, országosan is megismerik, majd addigi bő három évtizedes lelkiis­ meretes munkája elismeréseként 1997ben alkotmánybíróvá választják. Fordu­ latokkal teli életútjáról, jövőbeli elkép­ zeléseiről és a jogi pálya lehetőségeiről beszélgettem a mindig közvetlen és se­ gítőkész bíró úrral. Az alkotmánybíróval fiatalko­ ráról kezdünk társalogni, sorra jutnak eszébe az egykori élmények... A Békés megye nyugati kapujának neve­ zett Békésszentandrást tekintem szülőföl­ demnek, ahol csodálatos gyermekkorom volt, hisz a Körös körbefonja a települést, így indián tábort építettünk a nádasban, hatalmasakat fürödtünk, csónakáztunk, és persze rengeteget pecáztunk. Elemista ko­ romban Békéscsabára jártam be zeneisko­ lába, ahol két év alatt négy évet végeztem el. Talán ennek köszönhetően ért az a megtiszteltetés, hogy tizenhárom éves ko­ romban állásom volt a Balassi Népi Együt­ tesnél, mint korrepetitor. Ez a szerepe olyasmi, mint az opera előadások próbájá­ nál a zongoristáé, akivel a darabot betanul­ ják. Az elemi után a Rózsa Ferenc Gimná­ ziumba iratkoztam, de a család a Dunán­ túlra költözött, mivel 1957-ben szegény tizenkettedik oldal Én eredetileg újságíró akartam lenni. A kol­ légiumi nevelőtanáraim mondogatták min­ dig - akik egyébként politikai okokból kirú­ gott jogászok voltak -, hogy válasszam a pa­ ragrafusok világát. A felvételin öt-öt pontot lehetett szerezni magyarból és történelem­ ből egyaránt, amit én hibátlanul teljesítet­ tem. Csakhogy akkoriban a harmadik öt pontot a származásért adták. Most is, mint már oly sokszor a zene segített, a Pécsi Jogi Kar Dixieland zenekarának nem volt zon­ goristája. így kerültem be a jogi egyetemre, ahol aztán havi 700 forintos népköztársasá­ gi ösztöndíjjal végeztem. Az egyetem mel­ lett sem szakadtam el a zenétől, többek kö­ zött saját együttesem is volt. Miként lépett a „nagybetűs" életbe? A diplomával a kezemben a Siklósi Járás­ bíróságon lettem fogalmazó. Számtalan üggyel találkoztam, és így a gyakorlatban rengeteget tanultam. Siklós környékén furcsa volt az ott élő népcsoportok tekin­ tetében megszokni azt a szokásjogon ala­ puló jogrendet, amely szerint például a Dráva menti horvátoknál, a volt katonai határvidéken házingatlan nem kerülhetett a nők nevére, minden a férfiakat illette. 1965-től ügyvéd lettem, bár ez abban az időben szinte csak kihalásos rendszerben történhetett. Később, gyakorló ügyvéd­ ként részt vettem ügyvédjelölti posztgra­ duális oktatásban is. 1989-ben elfogadtam a Pécsi Egyetem sokadik invitálását, dologi és öröklési jogot kezdtem el oktatni a pra­ xisom mellett. A 80-as évektől tisztséget vállaltam az ügyvédi kamarában. Az évek során mind előrébb lépegettem, országo­ san ismertek a tanítás és az ügyvédi kama­ rai szolgálatomon keresztül. Sokat utaz­ tam, nemzetközi kapcsolatokat szereztem, hivatalos megfigyelő voltam, például Dél Afrikában az ottani első és szabad választá­ sokon, a Canadian Bar Association (Kana­ dai Ügyvédi Kamara) pedig tiszteletbeli tagjává választott. 1997-ben, az alkot­ mánybírák választásával kapcsolatos patt­ helyzet már-már nemzetközi botrányt idé­ zett elő. Hosszas huzavona után valakinek eszébe jutott, hogy meg kellene kérdezni a szakmai szervezeteket. Ekkor merült fel az én nevem. Elfogadtam a felkérést, és 32 évnyi ügyvédkedés után az irodámat az ál­ talam leginkább rátermettnek tartott volt jelöltemre hagyva, 1997-ben alkotmánybí­ ró lettem. Legkisebb fiam jogot végzett, és az egyetem befejezése után elkezdett dol­ gozni a Bagi ügyvédi irodában Pécsett. Mennyire valósult meg az amit az alkot­ mánybírói munkától várt? Miként telnek a dolgos hétköznapok? Nyugodtan mondhatom, hogy megvaló­ sult az amit előzetesen vártam: érdekes, mozgalmas, ugyanakkor rendkívül fele­ lősségteljes munkáról van szó. Elég arra gondolni, hogy a testületben akár egyetlen szavazaton múlhat egy törvény sorsa (6-5), mivel döntéseink nincsenek minősített többséghez kötve. A mozgalmas jelző nem csak a feszített tempóra utal, hanem arra is, hogy számos konferencián veszünk részt a világban, melyek az alkotmánybíróságok közötti egyre intenzívebb munkakapcsolat színterei. Itt általában mindenkit érintő kérdéseket tárgyalunk meg és országoktól független elvi állásfoglalásokat fogadunk el. Ősszel és tavasszal szinte minden két hétben vannak ilyen konferenciák, ame­ lyeken felváltva veszünk részt a testület­ ből, hogy aztán teljes ülésen beszámolhas­ sunk az itthon maradottaknak a szerzett tapasztalatokról. Egy delegáció éppen most van Kínában. Én legközelebb Moszkvába készülök előadást tartani, majd pedig Kijevbe az öt éves Ukrán Alkot­ mánybíróság ünnepi ülésére utazom. Ed­ dig és ezek után is nagy örömmel és szere­ tettel teszek eleget megbízatásomnak a ta­ láros testületben. Közben Zlinszky János volt alkotmánybíró meghívott oktatni az �önök egyetemére. Az invitálást elfogad­ tam, de az, hogy végül mit fogok oktatni csak egyik első látogatásom alkalmával ol­ vastam el az egyetemi hirdetőtábláról. Ön, aki az imént hallottak alapján volt bírósági fogalmazó, ügyvéd most pedig al­ kotmánybíró, milyen kilátásokat jósol a jövőjogászai számára? Ügyvédi praxist kiépíteni manapság egyre nehezebb, annál is inkább mert az ügyvéd táblára az utcáról nem jönnek be. Úgy ér­ demes próbálkozni, ha van az embernek 2-3 állandó céges megbízása. Aki viszont erre vállalkozik vagy jogtanácsosként céget képvisel, mindenképp javaslom, hogy fo­ lyamatosan foglalkozzon a büntetőjogi gyakorlattal is. Egyre többször hallok ugyanis, olyan vállalat vezetők elleni bün­ tetőeljárásokról, amelyek oka a tájékozat­ lanság. Nagyon komoly perspektívát látok viszont a közigazgatásban. Majdhogynem kapkodnak a több nyelvet beszélő és való­ ban felkészült jogászok után. Több ko­ moly érv is alátámasztja azt, hogy érdemes lesz ebben a szférában elhelyezkedni. Egy­ részt rendkívül sokszínűvé, érdekessé vált a munka a közigazgatásban. Másrészt a köztisztviselők anyagi megbecsülése és azon tendencia, mely szerint székükből csak akkor lesznek elmozdíthatok, ha „ezüst kanál lopáson érik őket”, egy tisztes megélhetést és nyugodt élet lehetőségét kínálja. Ezzel együtt továbbra is nagyra ér­ tékelem a bírói és ügyészi pályát, csakhogy ezek lényegében telítettek, ilyenformán nagyon nehéz bekerülni. Milyen további tervei vannak az elkövet­ kezőkre? Az alkotmánybírói mandátumom 2006ban jár le. Amennyiben egészségem enge­ di, s a közjogban már nem lesz szerepem, talán jogi tanácsadó irodát nyitok. Úgy gondolom, a több évtizedes tapasztalatom segítségére lehet a fiatal kollegáknak. A szívem viszont visszahúz Békésszentandrásra, ahol még az ük szüleim sírja is meg­ van épségben. Fontosnak tartom, hogy ez három fiamnak, s egyelőre négy unokám­ nak is valós kötődést jelentsen. Talán ért­ hető, hogy egyik otthoni ünnepségen szí­ vem összeszorult a meghatottságtól, ami­ kor hallgattam a békéscsabai zeneiskolába járó falumbeli gyerekek muzsikálását, utó­ daimként látva őket. . . Természetesen az egyetemi hétköznap­ okon is őszinte örömmel adom át a jövő jogász nemzedékének az útravalóimat. IFJ. CHRISTIÁN LÁSZLÓ In memóriám... In memóriám... Erre odafigyel­ nek az emberek. Idejárt egyetemre. Kedves srác volt, barátságos. Második végére összeve­ rődött egy kisebb társaság, hatannyolcan. Egymás mellett ültünk elő­ adáson, utána elmentünk, ittunk egy sört, dumáltunk, ilyesmi. Túl sokat persze nem tudtunk egymásról, tud­ játok ilyen az a „megismerős” idő­ szak, amiből aztán idővel akár igazi mély barátság is születhet. Második után, nyáron prob­ lémái támadtak. Nem sikerültek a vizsgák, munkahelyén is rosszul ala­ kultak a dolgok. Családjától külön élt barátnőjével albérletben, a lány nem dolgozott, gyűltek a kifizetetlen számlák. Szakítottak, a lány elköltö­ zött. A fiú maga alatt volt. Se szere­ lem, se pénz, se semmi. Pár hétig bírta az egyedüllétet. Idegösszerop­ panás, bekerült a pszichiátriára. Négy-öt hétig tömték gyógyszerrel, aztán hazaengedték, mondván, hogy meggyógyult. Édesanyjának, - aki 17 éves korában kirúgta otthonról -, megesett a szíve rajta és magához fo­ gadta. Az anya élettársával azonban nehezen jött ki, egyszer össze is ve­ rekedtek, szóval otthon sem volt jobb a helyzet. Az egyetemet nem bírta folytatni, halasztást kért. Tartozásai a kórházban töltött idő alatt egyre csak nőttek. Visszakerült a pszichiátriára, ismét hetekre. Miután kijött, szinte már csak gyógyszerek tartották benne a lelket. Időközben az anya öngyilkos lett, ő ismét vissza­ került a kórházba. Talán ez idő tájt, mikor hazajött, követte el az első si­ kertelen öngyilkossági kísérletet. Ezalatt mi szorgalmasan oko­ sodtunk az egyetemen. Előadások után beszélgettünk, esetleg beültünk valahova. Kíváncsi voltam, mikor kér­ dezi már meg valaki közülünk, hogy „hová lett az a szőke srác a suliból, tudjátok, hogy is hívják?” Nem kér­ dezte senki. Fura. Vajon ha én se jár­ nék be többet szombatonként, utá­ nam sem érdeklődne senki? Én is csak úgy elvesznék az emlékezetük­ ből, mintha ott sem lettem volna? Aztán egyszer mégiscsak megkér­ dezte valaki. Elmeséltem. „Szörnyű” - mondta - „sajnálom”. Szerintem is szörnyű - gondoltam — és én is saj­ nálom. Eszembe jutott, hogy meg­ adom az illetőnek a srác számát, az­ tán arra gondoltam, majd elkéri, ha föl akarja hívni, hogy mégis mi van vele. Nem kérte. Azóta sem kérdezte senki, hogy hol van. Talán egy kicsit jobban oda kellett volna figyelni. Sokat gon­ dolkodtam ezen, tudom sokszor nem is segít, de azért jó az, ha néha rácsörögnek az emberre, hogy „mi van veled, gyere dumáljunk már egy kicsit”. Vagy valami ilyesmi. Bármi. Vagy, hogy megkérdezzük egymás­ tól: nem tudsz valamit róla. Hová tűnt? Merthogy eltűnt. Végleg. A többszö­ ri öngyilkossági kísérletek közül az utolsó sikeresnek bizonyult. Zsoldos Alpárnak hívták és 23 évet élt. In memóriám... Erre odafigyel­ nek az emberek. MÁTHÉ GERGELY tizenharmadik oldal �Ki lesz a JOBBIK? Beszélgetés Kovács Dáviddal, a JOBBIK elnökével A Pázmány jogi karán tavaly novemberben alakult meg a JOBBIK alapszer­ vezete. Az azóta eltelt időben a tagság hat nagysikerű előadást szervezett (sorrendben: Grespik László, Horváth Attila, Schuster Lóránt, Nagy Feró, Csáky Pál és Kovács Miklós), valamint egyéb módon - beszélgetés egy sör mellett a kocsmaasztalnál, részvétel mások rendezvényein, stb. - is igyekezett kifejezésre juttatni céljait, elképzeléseit. Mivel a legtöbb tag immár elbúcsú­ zott az egyetemtől, lévén, hogy lediplomáztak, vérfrissítésre volt szükség. Mindez a szeptember 12-i tisztújító ülésen következett be. Az új elnök Sza­ bó Tibor harmadéves hallgató lett, mígjó pár új, főleg elsőéves taggal is gya­ rapodott a tagság. így immár 28 taggal büszkélkedhetünk! Aki érdeklődik a szervezet iránt, az hívja a 20/ 377 57 68-as telefonszámot, vagy figyelje a pla­ kátokat az egyetemen! Kedvcsinálóként pedig olvassátok a JOBBIK országos elnökével készült beszélgetést. Ügy gondolom, hogy sokan most hallanak először erről a szervezetről. Bemutatnád ne­ künk pár szóval? AJOBBIK (Jobboldali Ifjúsági Közösség) el­ sődleges célja, hogy a közéleti szerepvállalás­ hoz fórumot biztosítson azok számára is akik nem rendelkeznek konkrét pártkötődésekkel. Azt hiszem, hogy a hagyományos politi­ kai szervezetek ebben a közegben nem iga­ zán eredményesek. A fiatalokban még nem alakultak-, nem alakulhattak ki az egyértel­ mű pártpreferenciák, csupán irányokról, irányzatokról beszélhetünk Mindemellett a mai magyar parlamenti pártok sem rendel­ keznek mind a mai napig egy tradicionális, jól kiszámítható eszmeiséggel. Mikor alakult a JOBBIK és milyen a szer­ vezetifelépítése? 1999 novemberében volt az alakuló gyűlé­ sünk, jelenleg közel nyolcszáz regisztrált taggal rendelkezik a JOBBIK. A közösség alapszervezetek országos hálózatából épül fel, jelenleg Budapesten öt vidéken pedig nyolc működik belőlük. A szervezet napi ügyeit az elnök és egy tizenkét fős elnökség végzi. A legfőbb döntéshozó szerv a havon­ ta összehívott Választmány, amely az alap­ szervezetek három-három küldöttjéből áll. Működtetünk egy Hírlevelet is, amelyben tagjainkat tájékoztatjuk a szervezet országos és helyi híreiről. Milyen társadalmi szervezetekkel, illetve pártokkal tartotok fenn kapcsolatot? Elsősorban azokkal a szervezetekkel műkö­ dünk együtt, amelyek hasonló elvi alapokon állnak velünk. Gondolok itt a már említett tizennegyedik oldal Tiszta Kezek Alapítványra, de kapcsolatban ál­ lunk a MAFIKkal, a Rákóczi Szövetséggel és egyes egyházakkal is. A jelenlegi négy jobbol­ dali parlamenti párt között igyekszünk „egyenlő távolságot tartani” - ez a kifejezés ne tévesszen meg senkit - és ezt a „pártsemleges­ séget” tükrözi a jelenlegi budapesti előadásso­ rozatunk is. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezen pártok ifjúsági szervezeteinek tagjait ne látnánk szívesen körünkben. Mi lehet a következő lépés a JOBBIK szá­ mára? Az igazi munka még csak most következik, hiszen amit mára elértünk, az nem más, mint egy hatékonyan működő, kiaknázatlan szürkeállomány-háló. Ekkora, és ilyen jól szerve­ zett tömeget az egyetemisták és főiskolások­ ból még senkinek nem sikerült korábban mozgósítania. Ha valóra akaijuk váltani ál­ munk, és ténylegesen bele akarunk szólni or­ szágunk, nemzetünk sorsába, akkor ezt a szel­ lemi tőkét a nemzet javára kell fordítani. Most, amikor a politikát meghatározó ténye­ zők közül immár mindenki ismer és elismer bennünket, itt az ideje, hogy valóban kilép­ jünk a közélet nagyszínpadára. Miként foglalnád össze néhány mondatban leendő programotok lényegét? Végigtekintve történelmünkön, gyökere­ inknek, melyek életben maradásunkat ga­ rantálták és garantálhatják a jövőben, két fő eredőjük van, a magyarság és a keresztény­ ség. Ez az a két abszolút megtartó erő, amely mentén bízhatunk a magyarság meg­ maradásában. Szándékosan beszéltem meg­ maradásról, mert nem lehet más célja egy nemzetnek. A megmaradás végső soron a fejlődéssel, a nemzetnek a változó korok változó kihívásaira adott életigenlő válaszá­ val egyenlő. A III. évezred elején, amikor idegen kezekbe vándorol a magyar föld, a gazdaság, a média, amikor a keresztény egy­ házak nem képesek megfelelő társadalom­ formáló erővé előrelépni, amikor a globalizmus, a fogyasztói társadalom, a materi­ alizmus, a beteges devianciák és az önpusz­ títás fekélyei borítják nem csak a magyarság, de a nyugati világ testét, akkor komolyan felmerül a kérdés, mennyi esélye van a ma­ gyar megmaradásnak. Mindezek miatt egyre inkább erősödött bennem az érzés, markáns, radikális prog­ ramot kell kiadnunk, mert a veszély na­ gyobb annál, mint azt közvetlenül érzékel­ jük, vagy érzékeltetik velünk. Markánsan kell képviselnünk a keresztény magyarság érdekeit, mert senki más nem fog ezekkel törődni, ha mi nem. Csak egy erősebb ál­ lam tudja megakadályozni azt, hogy elke­ rüljük a huszadik század tragédiáinak meg­ ismétlődését. Nem szabad a szabadságkul­ tusz csapdájába esnünk, és elfelejtenünk, hogy a legfőbb érték az ember, minden ez­ utánjön, meg a szabadság is. Elő lelkiisme­ retévé kell válnunk a nemzeti gondolkodá­ sú politikai erőknek, mert hatékony és egységes jobboldalt akarunk. SZABÓ PÉTER �A történelmi Magyarország nemzetiségei 7. Az eddigiekben - a románok cs a szlovákok tárgyalásával - a történelmi Magyarország keleti és északi régióit tárgyaltuk, de szintén nagyobb helyen kell említenünk a déli ré­ szek népeinek történetét. Azt tehát, hogy milyen népek éltek azokon a területeken a magyarok szomszédságában. A ma is hasz­ nálatos „délszláv” kifejezés ugyanis több mára már nemzeteket alkotó - népet takar. Ilyenek a horvátok, a szerbek - más néven rácok -, a szlovének, bolgárok, macedónok stb. Közülük legnagyobb számban a szerbek telepedtek le Magyarországon, ezért kez­ dem velük a cikket. A honfoglaláskor itt talált délszláv ele­ mek gyorsan beleolvadtak az új hazára talált magyarságba, a később a Délvidékre betele­ pült népek nem ezek rokonai voltak. Az Ár­ pád-házi uralkodók baráti - nem egyszer családi - kapcsolatokat is ápoltak a szerbek­ kel, akik az 1044. évi ménfői csatában is részt vettek. Jelentőségük és befolyásuk II. Béla idején kezdett növekedni, hiszen a ki­ rály felesége Urosa Ilona, a raskai szerb zsu­ pán lánya volt. A délszlávok betelepítése a 14. században öltött tömeges méreteket, ér­ kezésük több hullámban történt, nagyjából a török térhódításnak megfelelően. A 15. században a szerb fejedelmek többször is kértek segítséget a magyar királyoktól, gyak­ ran területi engedmények fejében. Fontos Zsigmond királyunk 1404-ben kötött meg­ állapodása a szerb fejedelemmel, aki hűberurának ismerte őt cl, ezért megígérte, hogy megvédi Szerbiát a töröktől. A szerbek 1427-ben átadták nekünk Nán­ dorfehérvárt, valamint a macsói bánság terü­ letén lévő várakat, a szerb fejedelem pedig belépett a magyar arisztokrácia kötelékébe. A 15. század elejére már Szabolcs megyét is el­ érték, ide 1411 és 1430 között érkeztek ki­ sebb létszámmal. A legrégebbi ismert hazai szerb település Kcvcvára, ahonnan is később a Csepel-szigetrc költöztek, és megalapítot­ ták a mai Ráckevét ( akkor még Kiskcvét). Szerbek nagy számmal költöztek be a Duna - Száva közti területekre, ahol ez a települé­ sek nevén is látható, valamint Mátyás király idejében Nagylak környékére, és a Maros­ hoz. Betelepítésüknek ekkorra már katonai szerepe volt, hiszen jó haderőt képviseltek. (A Fekete Seregben kb. 5000 szerb harcolt.) Közösségi privilégiumokat egészen a 17. szá­ zadig nem szereztek. A szerbek szívesen telepedtek le folyók mentén, ami a kereskedelem és a szállítás mi­ att volt fontos. Eltek Tolnán, Dunaföldváron, Ráckevén, Budán, Pesten, Vácon és Szent­ endrén is. A Balkánon folyó kereskedelmet szinte monopolizálták, kisebb - nagyobb tár­ saságokba tömörültek. A ráckevei rév a 16. század egyik legfontosabb dunai átkelőhelye volt! Később, a 17. századtól, a török vissza­ szorításának köszönhetően a szerbek egyre nagyobb számmal özönlöttek a Délvidékre, sőt a Tolna és Baranya megyei szerbek egy ré­ sze is visszaindult a Balkánra. A17 -18. száza­ dig tehát a két nép békésen élt egymás mellet, ekkortájt fordultak szembe egymással. Ettől kezdve, szinte az I. világháború idejéig minden korszakot végigkísért az örökös civódás és vádaskodás, ami a magya­ rok és a szerbek kapcsolatát jellemezte. Hogy miért alakult ilyen viszony, hova ere­ deztethető ez vissza, azt majd a következő számban boncolgatjuk. Sajnos tudom azt, hogy elsősorban a 1920. századi rész az minden nemzetiség, itt a történelmi Magyarország területére gondo­ lok) történelmében, ami leginkább fel tudja kelteni érdeklődésünket irántuk, a korábbi történéseket, eseményeket elbeszélve azon­ ban sokkal tisztább képet kaphatunk róluk, könnyebben érthetővé válnak konfliktusaik, reakcióik. VINCZE SZABOLCS Megalakult a Szakkollégium! De mi az? Az ítélet legutóbbi számában Jancsó Gábor kla­ viatúrájából napvilágot látott egy írás a Deák Fe­ renc Államtudományi Szakkollégiumról, illetve annak megalakulásáról. A cikk megjelenését kö­ vetően láttuk, „hogy ez jó”, ám éles szemünket az sem kerülte el, hogy bár e konkrét kezdemé­ nyezésről kezdenek képben lenni a diákok, de a „Szakkollégi-umiságróí” magáról nem teijeng elég ismeret az Egyetem levegőjében. Ha szakkollégiumról beszélünk, akkor elő­ ször is azt kell tisztázni, hogy mitől „szak” egy diákszállás. A válasz lényege: attól, hogy az első­ sorban nem diákszálló, hanem „collegium”, an­ nak eredeti, a szakmai közösségre mutató jelen­ tésével. A mai viszonyok között meg kell külön­ böztessük magunkat az „ágy, asztal, TV” típusú tucatlakoktól. Ha még tovább beszélgetünk róla, akkor arra is fény derül, hogy ez sok más következményt is magával hoz, amelyek mind elkerülhetetlenek, ha az átlagnál többet tenni akaró, vagy legalább is mélyebb szakmai ismeretekkel rendelkező diá­ kokról beszélünk. A szakkollégium sok minden­ re megtanít mitjelent egy közösseget építeni, ve­ zetni, szolgálni. Hogyan lehet komolyan dönteni, azt végrehajtani, s mindennek következményeit a saját bőrünkön nap, mint nap érezni. Mert a szakkollégium együtt élő közösség. Önkormány­ zattal magát kormányzó szakmai közösség, akiket azonban meghatározott, az alapítók által kijelölt cél tart össze. A Szakkollégiumok közvetlen története nem tekint vissza túl hosszú múltra. E néven először a Rajk Kollégium alakult meg 1970-ben, majd a sort a szintén híressé vált Bibó Szakkollégium folytatta a nyolcvanas évek elején. Közélet felé va­ ló érdeklődésüket mi sem mutaja jobban, mint a mai kormánynévsor... Ezután a következő „új irányt” az egyházi szakkollégiumok megjelenése jelölte ki. A sort a Szent Ignác Szakkollégium nyi­ totta 1990-ben, ám követte több más kollégium több más Egyetemen, sőt, mára elmondható, hogy minden komoly felsőoktatási intézmény rendelkezik legalább egy ilyen műhellyel. Kivéve a Pázmány jogi Karát - a nyár végéig. E mára magát mozgalommá kinövő hálózat igen heterogén, lévén itt alulról építkező kiskö­ zösségekről van szó. Maguk a kollégiumok ak­ tuális képviselői is sokat vitatkoznak, mi is teszi őket hasonlóvá, s az eddigi alapvető választ legsi­ keresebben az 1993-ban elfogadott Szakkollégi­ umi Charta alapelv-triásza adta meg: magas ; szinten művelt szakmai munka, kiterjedt hatás­ körű önkormányzatiság, illetve a társadalom szociális problémái iránti érzékenység, A beszélgetést tovább folytatva nyilván min­ denkiben felmerül, hogyan is lehet egy kollégiu­ mi kisközösség szakmai, amikor a jogi pálya igen kiterjedt? A válasz két oldalról közelíthető meg. Az első kulcs a diákok öntevékenysége, ami ga­ rantálja, hogy olyan témák maradjanak felszínen, I amelyek őket közösen érdeklik. Emellett az ala­ pítás szándéka is határozott elképzeléssel együtt fogalmazódott meg, s utat mutat. A Deák Ferenc Szakkollégium államtudományi szakkollégium. Érdemes itt azonban az államtudományokat ki­ csit szélesebb értelemben definiálni, mint a 1 konkrét közigazgatási anyagi és eljárási jog kate­ góriáival. Itt elsősorban közéletről van szó, i olyanról azonban, amely művelésének alapja va­ lóban a szakmai tudással végzett közszolgálat. Erre törekszünk, s erre keresünk társakat, akik helyet kémek maguknak, s főleg az általuk képviselt szellemiségnek a közeljövő társadal­ mának vezetői közt. Folytassuk együtt e beszélgetést! SERES TAMÁS tizenötödik oldal �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata HÍREK • EGYHÁZJOGI VILÁGKONGRES­ SZUS Budapesten: Szeptember 2. és 7. között Budapesten rendezték meg a Nemzetközi Egyházjogi Társaság és a Keleti Kánonjogi Társaság közös világkongresszusát, melynek központi témája volt a területiség és a szemé­ lyi elv érvényesülése az egyház szervezetében. A kongresszus házigazdája a PPKE Kánonjo­ gi Posztgraduális Intézete volt. II. János Pál pápa Erdő Péter püspök, rektornak, a szerve­ zőbizottság elnökének címzett külön üzeneté­ ben köszöntötte a kongresszust. • Joseph Anthony Fiorenza püspöknek, az USA katolikus püspöki konferencia elnöké­ nek írott levelében Seregély István - egri ér­ sek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a PPKE nagykancellárja - együttérzé­ sének adott hangot az USA-ban történt ter­ rortámadással kapcsolatban. • Szeptember második hétvégéjén 10. alka­ lommal tartotta országos találkozóját a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás mozgalma az FTC Üllői úti pályáján. A rendezvényen több ezren vettek részt, a püspökök közül Beer Miklós és üres András mondtak beszédet, kö­ szöntőt. • Grzegorz Piotrowski, az egykori lengyel kom­ munista rezsim politikai rendőrkapitánya, aki 1984-ben meggyilkolta Jerzy Popieluszko atyát - a SZOLIDARITÁS káplánját, Walesa gyóntatóját-, 15 éves börtönbüntetése letölté­ se után most szabadon engedték. Szabadulása­ kor elmondta, hogy tettét egyáltalán nem bán­ ta meg, nincs lelkiismeret-furdalása. Hozzá­ tette még: egy antiklerikális hetilap riportere­ ként áll majd munkába. • A PPKE legújabb karán, az Információs Technológiai Karon mintegy nyolcvan elsőéves hallgató számára szeptember 8-án tartották az évnyitó ünnepséget. Sok sikert a fejtágításhoz! • A Rocco Buttiglione olasz Európa-miniszter ve­ zette kereszténydemokrata párt az olasz abor­ tusztörvény 194. Paragrafusának megváltoztatá­ sát követelte a Riminiben tartott „Népek barát­ sága” fórumon. Ezt nem mint miniszter, hanem mint kereszténydemokrata tette, de adott eset­ ben a miniszteri tisztéről való lemondást is kilá­ tásba helyezte. Javaslata szerint azok az anyák, akik a törvényben előírt „megfontolási időt” töl­ tik, kapjanak állami segélyt, és így évente leg­ alább tízezer élet megmenthető. Az 1978-ban hozott olasz abortusztörvény bizonyos feltételek és meggondolás esetén az első 90 napban enge­ délyezi a terhesség-megszakítást. (Kathpress) tizenhatodik oldal AJÁNLÓ Vigília 2001/7: • Zlinszky János: Az egyházak költségvetési támogatása és állami semlegesség • Schanda Balázs: A vallási közösségek jogi szabályozásáról Vigília 2001/9: • Paul Poupard (francia bíboros, a Kultúra Pá­ pai Tanácsának elnöke, a PPKE díszdokto­ ra): Kereszténység és kultúra • FrivaldszkyJános: A természetjog változásai korunkban (I. rész) NYÁRUTÓ II. egyetemi (kis)polgári etűdök Most döbbenek rá: szeptember 20-a van. Pont egy hónapja, hogy véget ért a millennium. Au­ gusztus 20-án mi, egyetemi kispolgárok is hallgathattuk a beszédeket, részt vehettünk a valóban nagyon színvonalas rendezvényeken, a körmeneten, és csodálhattuk végül a tűz esti játékát (talán nem ártott volna azt is megemlí­ teni, hogy a napi kiadásokat minden valószí­ nűség szerint meghaladták a napi bevételek, hiszen a „nézelődés” mellett eszik is, iszik is az ember. Persze, hogy a kocsmáros adózik-e tisztességesen, azt nem tudhatom.). És igaza volt O.V-nak is, amikor azt mondta, hogy „...A Jövő elkezdődött...”. Katolikus, és nyugodtan mondhatom, hogy keresztény/ keresztyény szemszögből biztosan így van. Mi­ ért? Mert kezd egyre inkább tudatosodni ben­ nünk: a konstantini komák vége. Valójában Ma­ gyarországon már 1948-ban végleg véget ért. ‘56-ban rövid hattyúdal, aztán kész, ennyi volt. És ha valaminek vége van, akkor valami új szokott kezdődni. (Persze általában folyama­ tokról beszélhetünk inkább, mint dátumszerű cezúrákról...) Épp így volt ezzel István is egykor: mert ha ő beszédet mondott volna 1000 éve, akkor való­ színűleg ő is nyugodtan mondhatta volna, hogy a magyarok számára „...A Jövő elkezdő­ dött...”. Pontosan felismerte - amellett, hogy őszintén hívő lett-, hogy az akkori társadalmi, politikai viszonyok között, jócskán benn a konstantini korban mi a releváns (bocs...) ma­ gatartás, a helyes, a megfelelő út, ami nem a biztos halálba, hanem a jövőbe vezet, még ha ez a jövő bizonytalan is. A millenniumi év szerintem szükségszerűen erről a konstantini korról is szólt. Erre emlé­ keztünk. Erről szóltak a szimbólumok, az ün­ nepek, a megemlékezések. Mondom: szerintem ez a korszak ‘48-ban vég­ leg véget ért számunkra. Ekkor belénk döfték a nagymennyiségű altatót (ezért aludtuk át ‘65öt, amikor a II. Vatikáni Zsinaton tulajdonkép­ pen deklarálták is e kor végét), és mikor, mint Csipkerózsika a hercegtől megkaptuk a hom­ lokcsókot a rendszerváltáskor, és felébredtünk, nem igazán láttuk világosan, hogy ez már egy másik világ. Mint oxigénmaszkért a fuldokló, úgy nyúltunk korábbi életünk értékeihez, ke­ restük a fundamentumot. Az elmúlt év is megmutatta: van mire építe­ nünk nekünk, katolikusoknak is. De legfő­ képp: van KIRE! Biztos: a „HOGYAN?” kér­ désére ma nem ugyanazok a válaszok, mint a konstantini korban. Ez az ébredés utáni 10 év, és az elmúlt év tapasztalata is. Ha így tetszik: KONSTANTIN HALOTT!!! DE KRISZ­ TUS ÉL!!! Hát ezért kezdődött el számunkra, kereszté­ nyek számára a Jövő már jó ideje, még ha las­ san is vesszük észre. És Istvánhoz hasonlóan nem állhatunk meg a múltnál, nem mondhatunk a Jövőre ‘nem’-et mi, katolikusok, protestánsok sem. Új kor, új feladatok, új válaszok. És akkor 3001-ben, augusztusban, megint lesz 20-a! Remélem nem egy álmos, ködös regge­ len, hanem fényes nappal fogunk újra ta­ lálkozni. Üdvözlettel-. NÉMETH ÁDÁM minutus@freemail.hu u.i: Ebben az új korban a közéleti szerepre készü­ lőjoghallgató kollégák azért ne feledjék Szabó Ferenc S.J. szavait sem: „...Az a szekularizmus, amely mindent úgy akar berendezni a társadalomban és politikában, „mintha Isten nem létezne”, az a liberalizmus, amely a val­ lást magánügynek tekintve teljesen ki akarja azt szorítani a közéletből, kultúrából, politiká­ ból, elfogadhatatlan a katolikus szociális taní­ tás szempontjából és ellentétes a jézusi üze­ nettel: Isten és a felebarát szeretete elválaszt­ hatatlan egymástól...” (Távlatok, 1992/3) �Magyar örökség: Kastélyok és kúriák KALOCSA - ÉRSEKI PALOTA I. hazánk egyik eredeti állapotában fennmaradt rezidenciája Egyetemünk hallgatója, Virág Zsolt nagy fába vágta a fejszéjét tavaly: elkezdte a 19 ré­ szesre tervezett könyvfolyamának megjelentetését, mely a Magyarországon található összes kastély és kúria sorsát dolgozza fel. 2000 októberében jelent meg az első kötet, a Pest megyei épületekről, 5000 példányban, mely szinte teljesen elfogyott, júniusban meg is jelent az utánnyomás! 2001. májusában már a második kötet jelent meg, BácsKiskun megye kastélyai és kúriái címmel. Ebből adunk most ízelítőt! Az épület története Kalocsa város és az itt székelő főpapok törté­ nete szorosan összefonódott az évszázadok folyamán. A kalocsai püspökség egyike volt a Szent István által alapított tíznek, melyek kö­ zül másodikként nyerte el az országban az ér­ seki rangot. A város első érseke Asztrik volt, aki hosszú élete folyamán sokat segített a fris­ sen alapított magyar államnak mind külső ügyekben (diplomácia), mind belső ügyekben (térítések). Életének legismertebb eseménye az, hogy - a legenda szerint - még pécsváradi apát korában ő hozta el a koronát II. Szilvesz­ ter pápától Szent István királynak. A hagyomány szerint ő építtette az első ér­ seki lakot is, melynek anyaga fa volt, és a város legmagasabb pontján állt. Benedek érsek ide­ jén ennek helyén épült fel, a már kifejezetten védelmi funkciót szolgáló, víztől körülölelt kő várkastély (Háromemeletes lakótornya ma is megvan a mostani kastély nyugati szárnyába beépítve.) Károly Róbert idején az erődít­ ményt kiépítették és - országos védelmi célok­ ra hivatkozva - királyi őrséget helyeztek el benne. Zsigmond király törvénye a város fallal történő körülvételét is engedélyezte. 1526-ban a mohácsi csatában meghalt Tbmori Pál kalocsai érsek — egyben a ma­ gyar seregek vezére -, így nem volt aki a várkastély védelmét megszervezze és irá­ nyítsa. A török hadsereg 1529-ben foglalta el a kiürített erősséget, melyet a hatvani, majd a szegedi szandzsákhoz csatoltak. 1686-ban szabadult fel Kalocsa is a török hódoltság alól, a romok eltakarítása gróf Kollonich Lipót érsek (1691-95) nevéhez fűződik. A középkori érseki lakóépület a tö­ rökök kiűzésével járó harcok során komoly károkat szenvedett, ezt Széchényi Pál érsek (1696-1710) új szárny felépítésével lakható­ vá tette. A következő főpásztor, gróf Csáky Imre (1710-32) már visszakapta az érsekség régi bir­ tokait, így megvolt az anyagi fedezet az építke­ zésekhez. Erre szükség is volt, hiszen a rezi­ denciát a Rákóczi-szabadságharc idején fel­ gyújtották. Csáky 1728-ban állíttatta helyre az épületet, melyet új szárnnyal is bővíttetett. Ez az egyemeletes palota magában foglalta a már említett - akkor órával díszített — nyugati tor­ nyot és az újonnan kialakított keleti részen el­ helyezett kápolnát, amely beépítve ma is áll. Az érsek uradalmi gazdasági épületeket és új bás­ tyákat is emeltetett Kalocsán. Ez az épület a mai rezidencia felépítéséig nem változhatott számottevően. Mivel a XVIII. század közepén a toldozott-foldozott rezidencia már nem reprezentálta eléggé az ér­ seki rang tekintélyét és idővel szűknek is bizo­ nyult, Mária Terézia az új főpap, gróf Batthyá­ ny József (1760-76) kinevezési okmányában kötelességévé tette az érseknek egy új érseki palota felépítését. Batthyány 1773-ban kezdte meg az egyeztetést a tervek elkészítése végett Oszwald Gáspár piarista szerzetes­ építésszel. 1775. május 24én az ünnepélyes alapkőleté­ tel után megkezdődtek az új kastély építési munkálatai. Amikor 1776. január 1-én Batthyány József kalocsai érse­ ket kinevezték esztergomi ér­ sekké és hercegprímássá, az át­ építési munkálatok még folya­ matban voltak. Utóda, báró Patachich Ádám (1776-84) lett, aki a kalocsai érseki székbe a nagyváradi püspökség éléről került, ahol ő építtette fel a ma is fennálló nagyszabású püs­ pöki palotát. Patachich komoly változtatásokat hajtott végre az épülő kalocsai rezidencia terve­ in, melynek köszönhetően az itteni kastély gya­ korlatilag a váradi palota egyszerűsített, kicsi­ nyített, több klasszicista elemet hordozó válto­ zatának tekinthető. (A váradi érseki székhely terveit Franz Anton Hillebrandt készítette.) Az ily módon átdolgozott tervek alapján folytatott építkezés, melynek során a fő­ szárnyat és a (keleti) könyvtárszárnyat épí­ tették fel, 1780-ra be is fejeződött. Ez utóbbira azért volt szükség, mert a könyv­ barát főpap saját könyvgyűjteményének és a főszékesegyházi könyvtárnak méltó he­ lyet akart biztosítani. (Az érseki hálószoba a könyvtárterem mellett kapott helyet, a két szobát titkosajtó kötötte össze; így Patachich éjszaka is egyszerűen megköze­ líthette a könyvtárat ha olvasni akart.) Az 1799-ben elkészült nyugati szárny felépítése már gróf Kollonich László érsek (1787-1817) nevéhez fűződik. A 1848-49-es szabadságharc második évében az osztrák csapatok megrongálták az épületet: belőttek a kapualjba és a díszte­ rembe. Amikor 1945 után Grősz József érseket koncepciós perben elítélték, komoly káro­ kat szenvedett az épület, hiszen ekkortól öt éven keresztül katonaság állomásozott ben­ ne. A kastély kezelése végül visszakerült az érsekség hatáskörébe, azóta is a főegyház­ megye központjaként működik. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �Ajánló Emlékezzünk 1849. október 6-ra! A magyarság emléknapján Petőfi Sán­ dor versével tisztelgünk a 152 évvel ez­ előtt kivégzett hősök emléke előtt. WASS ALBERT: ADJÁTOK VISSZA A HEGYEIMET! Petőfi Sándor: Szörnyű idő... Szörnyű idő, szörnyű idő! S a szörnyűség mindegyre nő. Talán az ég megesküvék, Hogy a magyart kiirtja. Minden tagunkból vérezünk, Hogy is ne? Villog ellenünk A fél világnak kardja. És ott elől a háború Csak a kisebb baj; szomorúbb. Mi hátul áll, a döghalál. Be kijutott a részed Isten csapásiból, o hon, Folyvást arat határidőn Két kézzel az enyészet. Egy szálig elveszünk-e mi? Vagy fog maradni valaki, Leírni e vad fekete Időket a világnak? S ha lesz ember, ki megmarad, El tudja e gyászdolgokat Beszélni, mint valának? S ha elbeszéli úgy, amint Megértük ezeket mi mind: Akad-e majd, ki ennyi bajt Higyjen, hogy ez történet? És e beszédet nem veszi Egy őrült, rémülésteli, Zavart ész meséjének? (1849. július 6-17., Petőfi utolsó ismert verse) AULICH LAJOS DAMJANICHJÁNOS DESSEWFY ARISZTID KISS ERNŐ KNEZIC KÁROLY LÁHNER GYÖRGY LÁZÁR VILMOS LEININGEN-WESTERBURG KÁROLY NAGYSÁNDOR JÓZSEF POELTENBERG ERNŐ SCHWEIDEL JÓZSEF TÖRÖK IGNÁC VÉCSEY KÁROLY BATTHYÁNY LAJOS tizennyolcadik oldal (Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2001; 1200.- Ft., első kiadás: 1969) „Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet! Bevallom őszintén: nem érdekel sem a politikátok, sem a világnézeti kérdé­ seitek, sem a nagyszabású elgondolá­ saitok, melyekkel az embermilliók sorsát rendezni kívánjátok. Nem ér­ dekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a he­ gyeimet! Mert bármit mondjanak a tudósok, a fiskálisok, és a katonák: azok a hegyek az enyimek. Mint ahogy én is hozzájok tartozom attól a perctől kezdve, hogy megszülettem a lábok alatt, abban a kis házban, s ők benéztek hozzám az abla­ kon. Nem a telekkönyv szerint voltak az enyimek, az igaz. De enyimek voltak Isten rendelése szerint, azáltal, hogy ott születtem, s ott lettem emberré. Adjá­ tok vissza a hegyeimet! Nézzétek, urak: idestova ötven esz­ tendeje már, hogy belerángattatok eb­ be a játékba. Játszottatok az én bőrö­ mön háborút és országosztást, ideoda ajándékozgattatok engem s a he­ gyeimet, mint ahogy gyermekek aján­ dékozzák a játékszereiket egymásnak. S én ötven esztendeig engedelmesen játszottam nektek mindent, amit csak parancsoltatok: kisebbségi sorsot, megaláztatást és elnyomást, üldözte­ tést nyelvem és fajtám miatt, fölsza­ badulást és katonásdit. (...) Urak, ne­ kem elég volt. Én nem játszom to­ vább. Adjátok vissza a hegyeimet!” MOSZKVA TÉR (magyar film, 2001) „Én nem tudom, hogy a mai budai tinik hol találkoznak, lehet, hogy ők már a bevásárlóközpontokban, de mi mindig a Moszkva térről indítottuk a bulizást.” - nyilatkozta a rendező, Török Ferenc, nem sokkal a 32. Magyar Filmszemle után. (Budai Polgár, X./ 4.) Nem véletlen ez a személyes megjegy­ zés. Ezen kívül az elsőfilmes alkotó ma­ ga is 18 éves volt, “megizzadt” az érett­ ségin, járt Párizsban, ahogy a főszerep­ lők a történetben - 1989-ben. Mindez erősíti a film hitelességét, amin egyéb­ ként is nagy súly van (pl. korabeli sláge­ rek, szleng). A szerelmi főszál háttere a rendszervál­ tás éve. Híradó Glatz Ferenc művelő­ dési miniszterrel, utcán az egykori Esti Hírlap, sugdolózás a demokráciáról, “legtutibb kaja” a hamburger. Life is life, csók a Zsiguliban, hamis jegyek. Ez utóbbi három szintén felmerült több mint húsz (!) másikkal együtt lehetsé­ ges címként. Ezek is kifejezik a film hangulatát. Ahogy Petyát és Zsófit nem köti le Nagy Imre újratemetése, úgy a műnek sem a politika áll a középpontjá­ ban. Célja inkább bemutatni az akkori, nagy optimizmussal fogadott szabadsá­ got a mai harmincasok, húszasok szem­ szögéből. Egyfajta dokumentum a nagy évről, nagy várakozásokról. Kíváncsi vagyok, tőlünk nyugatra mennyit értenek majd a filmből. A mű angol nyelvű feliratozása ugyanis szegé­ nyesen adja vissza a beszédstílust, sok személy- ill. helységnevet nem tartal­ maz. Mindenesetre, a Moszkva teret nem vé­ letlenül díjazták a szemlén. Jól kidolgo­ zott karakterek, kellemes zene, színes történet. Első filmnek nem rossz. Mit is csináltunk mi 1989-ben? Értékelés: tízből kilenc KOLTAY ANDRÁS Értékelés: Tízből hét SZAMOS MÁRTON �Mesés esték a szigeten II. Beszélgetés Steinmetz Barnabással, a vízilabda válogatott centerével Vártárták, készültek rá, mégsem sikerült, hosszú évek óta most először nem. Hiába a fan­ tasztikus hangulat, a nyolcezer hihetetlenül lel­ kes szurkoló, a csapat a budapesti Európa-bajnokságon „csak” a kisdöntőben, a bronzérem­ ért vívott harcban tudott győzedelmeskedni. Aztán jött az eddig elképzelhetetlen: a világbaj­ nokságon az elődöntőbe sem jutottak be, s vé­ gül ötödikek lettek Az olimpia óta méltán ked­ venc csapatról kiderült, emberekből áll, nem időzített „sportgépekből”, s bebizonyosodott a tétel, hogy nem lehet mindig, mindenhol nyer­ ni. Ez az év nem úgy sikerült, ahogy szerették, szerettük volna. Eddig elért eredményeiket azonban senki nem felejtette el, a hazai közön­ ség talán minden eddiginél jobban érezteti ve­ lük ragaszkodását, szeretetét. A sokat megjárt csapat tagja, Steinmetz Barna egyetemünk ne­ gyedéves hallgatója, jelenleg az olasz Posillipo Napoli játékosa. A családban mit szóltak az idei évetekhez? Mivel édesapám és a testvérem, Adám is vízi­ labdázik, ezért pontosan át tudják érezni a helyzetet. Tudják, milyen nyerni, és azt is, hogy néha óhatatlanul becsúszik egy-egy vere­ ség is. Szomorkodtak persze, de megbeszéltük a dolgokat, papa szereti elemezni a meccseket, most is voltak jó meglátásai. Szokatlan helyzetben vagytok, hiszen a csapat fennállása óta most először kell „magyarázkod­ notok” az eredmény miatt... Igen, már az Eb harmadik hely is kudarcnak számított, de legalább érem volt, elmondhat­ tuk magunkról, hogy egymást követő nyolc világversenyen mindig nyertünk valamilyen érmet. Az önmagunkkal szembeni elvárás persze aranyat követelt, de az igazán furcsa és elszomorító az a Vb ötödik helyezése szá­ munkra. Rengeteg összetevője van, hogy mi­ ért nem ment úgy a szekér, ahogy kellett vol­ na, de azt nem lehet mondani, hogy a kellő motiváció hiányzott volna. A világbajnoki cím elég vonzerőt jelentett, hiszen azt még soha nem nyertünk, azzal lett volna teljes az éremgyűjtemény. A fáradtság már nagyobb szerepet játszott, hiszen az olimpiai felkészü­ lés, tehát tavaly nyár eleje óta egyikünk sem tudta magát normálisan kipihenni. Tulajdon­ képpen 1997 óta nézünk szembe azzal az el­ várással, hogy tőlünk csak az aranyérem jó, ami azért hosszú távon fizikailag és idegileg is lefárasztja az embert. Nem azt mondom, hogy ez nyomaszt minket, de tud negatívan hatni egy csapatra. bajnokságban jó pár rivális válogatott kulcs­ emberei játszanak, más a játékstílus, sokat le­ het tanulni, a körülményeket, játékfeltételeket tekintve pedig abszolút profi szemlélet ural­ kodik. Nekem egyelőre a válogatott érdeke az elsődleges , fontos, hogy olyan csapatban tudjakjátszani, amelyik esélyes mind a bajnokság­ ban, mind a bajnokok ligájában a végső győze­ lemre, nem pedig egy közepes csapatban, ahol viszont esetleg többet fizetnek. Lehet, hogy később, ha válogatott szinten már abbaha­ gyom a játékot, ez lesz a szempont, de most nem az. Az egyetem elvégzése is az elsődleges célok közé tartozik, vagy inkább háttérbe szorul a sport mellett? Várható-e változás a csapat összetételében, mi­ lyenek a mostani fiatalok és például a testvéred esélyei arra, hogy bekerüljenek a felnőtt váloga­ tottba? Úgy gondolom, Kemény Dénes marad a szö­ vetségi kapitány, és hajói tudom, év vége felé kell keretet hirdetnie jövő nyárra. Mi is úgy kerültünk annak idején a válogatottba, hogy az akkori csapat fele kicserélődött, és a kapitány most is bármikor változtathatna az összetéte­ len. Gondolom, ilyen sikerek után azért nehe­ zebb lenne neki megválni az emberektől, de ez is bármikor előfordulhat, mert az utánpót­ lás jó, helyet követelnek maguknak, mind az ifi, mind a junior csapatunk ott van a világ él­ vonalában. Nincsen fix keret, aki benn van a válogatottban, annak is újra meg újra meg kell küzdenie a helyéért. Ami az öcsémet, Adámot illeti, nagyon örülnék neki, ha egy csapatban játszhatnánk, képességei alapján szerintem ott a helye a válogatottban. Most nyáron is együtt készült velünk, ügyes volt, jól teljesített, min­ den esélye megvan rá, hogy kerethirdetéskor bekerüljön a világversenyre utazó csapatba. Meddig szeretnél még külföldön játszani és megfelelő ajánlat esetén hazajönnél-e? Erre az évre szól még a szerződésem, de terve­ im szerint a kinti vezetőséggel leülünk tárgyal­ ni a meghosszabbításáról. Amíg sikeres va­ gyok, jó csapatban, jó edzővel és legfőképp jó körülmények között játszhatok, addig nincs értelme változtatni. Itt nem csak a szorosan vett anyagiakra gondolok, hiszen itthon is vannak próbálkozások, szponzorok segítségé­ vel idén a Vasas és a Honvéd Domino is haza­ csábított egy-két olimpiai bajnokot. Az olasz Azon vagyok, hogy a lehető legkevésbé szorul­ jon háttérbe a tanulás. Nappali tagozatra járok, csak egyéni tanrenddel. Ez számomra azt jelen­ ti, hogy most lesz vége a negyedik év első félév­ ének, és a következő évre elnyújtvajön a máso­ dik félév. Nem könnyű, kint is tanulnom kell, hiszen télen, mikor hazajövök, a tizenöt-húsz napos „szabadságba” kell belesűríteni minden egyéb mellett a vizsgákat is. Panaszra ennek el­ lenére nem lehet okom, maximális megértést és segítőkészséget tapasztalok vizsgáim során, a legtöbb oktató tolerálja azt, hogy élsport mellett is tanulok. Hozzáteszem, nem azért végzem az egyetemet, hogy legyen „valamilyen papír” a kezemben, hanem mert úgy gondolom, diplo­ mával, több nyelv ismeretével könnyebb a jö­ vőbe tekinteni. Határozott elképzelésem még nincsen, de a jog sok mindenre lehetőséget ad a későbbiekben. Érdekel a polgári jog, a büntető­ jog és a nemzetközi jog is, de hogy melyik lesz a szakosodás tárgya, azt még nem tudom. Hogyan élitek meg, hogyan tudjátok kezelni azt a hihetetlen népszerűséget, ami körbevesz benneteket? A világbajnokság utáni fogadtatás és az au­ gusztusi világválogatott elleni meccsen tapasz­ talt hangulat még minket is megdöbbentett. Számítottunk rá, hogy nem lesz üres a néző­ tér, de az, hogy a meccs előtt két órával már nem lehetett jegyet kapni, a bemutatásnál pe­ dig egyszerűen alig akarták abbahagyni a tap­ sot, megmutatta, hogy annak ellenére, hogy ez az év nem úgy sikerült, ahogy kellett volna, szeretnek minket az emberek. Nem csak a si­ kerekben, hanem a kudarcokban is kitartanak mellettünk, és ezt nagyon meg kell becsülni. SZINCSÁK ZSUZSA tizenkilencedik oldal �Pázmányosok a havason Egy busznyi Pázmányos egy hetet töltött a nyáron Erdélyben, összekötve a Bálványos! Szabadegyetemen való részvételt és a turistáskodást. Csodálatos helyeken jártunk, íme némi fényképes ízelítő! e , ,- Szent Anna to Gyereyószentmiklós 1 � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 8. szám 2001. október 4. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. október 4. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (4115+836 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_8_20011004 Relation A related resource T00038 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_8_20011004 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/f63728ea7ad9f42f210feab8d94cccd7.jpg 7e2b77fb1f98080d09e2f8d261c2b0c8 https://omeka.ppke.hu/files/original/7759b943afc043e1e690fbe94ea90ede.pdf 520d30cde96df25cd3692e69425ffcc4 PDF Text Text A PPKE-JÁK la^népfaerűbb lapja PPKE_íteUtJV_7_2.OOl-Oq2.O ÍTÉLET ^eqUü^" A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA DÁVID IBOLYA VALKAY ÁGNES IV évfolyam, 7. szám ERDŐ PÉTER NYÁRI KALANDOK FELVÉTELI ARANYKÖPÉSEK e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001. szeptember 20. �„Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: VÉGE! Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szamos Márton Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Adám Aki még esetleg nem vette volna észre, annak elég, ha rápillant a tanév első ítéletének címlapjára, és máris tudatosíthatja magá­ ban, hogy a nyár egyszer és mindenkorra (legalábbis egy évre) véget ért. Nem lehet már romantikus csókokat váltani az éjsza­ kai Balaton-parton, vagy akár rákvörösre sülni valamelyik dél­ európai fürdőhelyen, oda vannak a semmittevés édes napjai is. E fölött azonban csak a buták keseregnek, hiszen mi már tudjuk, hogy fantasztikus új élmények várnak ránk az ősz folyamán is. Újra megtehetünk egy lépést a jogásszá válás útján, újra érezhet­ jük a furcsa bizsergést, amikor a felejthetetlen hangulatú zenéstáncos-mulatós összejöveteleken talán túlságosan is felpörgetjük az anyagcserénket, és majd, a nagyon távoli jövőben egyszer új­ ra ott állunk majd az ajtó előtt, amin előbb vagy utóbb sajnos be kell lépni, és az ott ülő embernek akkor is mondani kell valamit, ha éppen nincs kedvünka társalgáshoz... Élni jó! - mondanám, de ezt a szlogent már ellopták mások, én meg félek a szellemi al­ kotások védelmének esetleges ide vonatkozó szankcióitól. így hát nem mondom. Csak gondolom. Koltay András (főszerkesztő) Munkatársak: Miháltz András Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Megjelenik - sajnos csak - 1000 példányban Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal TARTALOM Hírek Felhívs A miniszterasszony Bombariadó harmadszor is A viszontlátásra! Rétvári Bence leköszönő elnök HÖK-értékelő beszéde „Segítsenek katolikussá tenni az egyetemet!” A szakdolgozatírásról Emberek a havason Pár nap Agárdon Esztergomban a Szent Koronával EFOTT 2001. Gólyatábor 2001. Véget ért az ostrom Két perc Olvasói levél Vedd és olvasd! Októbertől indul a Szakkolégium A „szenátor” Mesés esték a szigeten I. A felvételi aranyköpések legjava 1997-2000 3 3 4 5 6 7 8 10 12 12 13 13 13 14 14 14 15 16 17 18 20 honlap: www.extra.hu/itelet �HÍREK Szabó Zoltán rovata - A szorgalmi időszak ezúttal december 14-ig tart, őszi szünet október 29-31., vizsgaidőszak (fúúúj) december 17. és február 1. között. - Demonstrátorok és tutorok jelentkezését vár­ ják külföldi, olasz, spanyol, német, Erasmus ösztöndíjasok patronálására. Jelentkezés a Jogtörténeti intézetben. - Csak erős idegzetűeknek!!! Szeptember el­ sejétől az alábbiak szerint alakulnak a kollégi­ umi költségek. Az „A” épületben 17 ezer forint/hó, a „B” épületben pedig csak 14 ezer havonta. Albérleti lehetőségek az aulában ki­ tett hirdetőtáblákon. - Az előbbiekhez kapcsolódik, hogy a 119/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet alapján lehetőség van diákhitel felvételére. A tájékoz­ tatófüzetek kaphatóak a postahivatalokban. - Doktori Iskolások, figyelem! Az I. és II. év­ folyam hallgatói a beirtkozáskor két állami nyelvvizsgát igazoló bizonyítványt szívesked­ jenek bemutatni. Kettőnél több sem akadály valószínűleg. FELHÍVÁS - Angol nyelvű Európa jogi szakjogász képzés indul. Az előadások péntekenként 13 órától kezdődnek. További információk a Deák Fe­ renc Továbbképző Intézetben. Dr. Varga László, az Országgyűlés kor­ elnöke, aki ügyvédként és keresztény­ demokrata politikusként tevékenyke­ dett mind itthon, mind az Egyesült Ál­ lamokban, és így a II. világháború utá­ ni magyar politikai élet kiemelkedő ré­ szesévé vált speciálkollégiumot hirdet a 2001 - 2002-es tanév első félévére a következő címmel és témákkal: - Új szelek fójdogálnak a Jogbölcseleti intézet háza táján. A félfogadás helye, ideje és módja nem változott. Azonban ha a Bevezetés a jogfo­ galmakba vagy á Jogbölcselet című tárgyakból van kérdésetek, akkor Hajdú Aranka az illetékes, minden más esetben Varga Máriát keressétek. Az összes halasztott vizsga letételére szeptem­ ber 24. és november 30. között van lehetőség. Időpontok a faliújságon. - bérsenyjog szakdolgozati témajóváhagyás leg­ később szeptember 30-ig. A szakdolgozatok le­ adási határideje: január 30. -Jobbik (tudjátok, Jobboldali Ifjúsági Közös­ ség, nálunk is van ilyen!) - tábor volt augusz­ tus 13.-16. között Baján. Több, mint százan vettek részt az eseményen. Meghívott elő­ adók voltak: Eduardo Rózsa Flores, Rogán Antal, Józsa László, Csurka István és Balczó Zoltán (időrendi sorrendben). Szép lassan a Pázmány-Jobbik is újrakezdi működését, fi­ gyeljétek a plakátokat! A „Rerum Novarum” pápai enciklikában megfogalmazott szociális eszmék sorsa a XX. század magyar történelmében 1 .) A két háború közötti keresztény reform­ nemzedék részvétele a keresztény szociá­ lis mozgalmakban. A (Keresztény) Demokrata Néppárt megalakulása a német megszállás alatt. A háború vége: A „háborús bűnösök” fe­ lelősségre vonása. Védelem. 2 .) A (Keresztény) Demokrata Néppárt rész­ vétele az 1945-ös budapesti törvényható­ sági és nemzetgyűlési választásokon. Az 1947-es országgyűlési választásokon a (K)NDP megnyeri a választást. Küzdel­ me, majd 1949-ben a szovjet megszállás és a Magyar Kommunista Párt brutalitá­ sai miatt felfüggeszti működését. 3 .) A New York-i menekült magyar kor­ mány és a kereszténydemokraták mun­ kája az Egyesült Államokban. 4 .) Az 1956-os forradalom és szabadságharc az Egyesült Nemzetek Közgyűlésén. Is­ meretlen részletek. 5 .) A kereszténydemokrácia az évezred politi­ kai irányító eszméje. Útban az Európai Unió felé , a globalizáció hatásai. A jelentkezéseket a Munkajogi Tanszék ve­ szi át és gyűjti össze. Az időpont és a hely meghatározása a je­ lentkezők létszámától függően történik. Budapest, 2001. július 17. Dr. Radnay József dékán Dénes pályázat 2001. II. félév: Pályázat címe: KI VOLT RÁKOSI MÁTYÁS? Pályázni lehet: maximum 30 a/4-es terjedelmű pályaművel Díjazás: az első 5 helyezett összesen 150 ezer Ft díjazásba részesül. Pályázat célja: egyetemünk jogi karának hallgatói számára fórumot teremteni a keresztény-konzervatív politikai gondolkodás megnyilvánulására. Pályázat kiírója: Dénes Sándor c.egyetemi docens Leadási határidő: 2001. november 30. közgazdasági intézet titkárság. Örömmel tudatjuk, hogy az Ausztráliai Magyar Szent Korona Társaság által meghirdetett pályázat („A Szentkorona­ eszme időszerűsége”) fődíját (1000 AUD) Pázmányos hallgató, Pomeis And­ rás József nyerte cl. Az ünnepélyes díját­ adás, melyen részt vett Nemeskürty Ist­ ván, Zétényi Zsolt, Tóth Zoltán József, valamintjó páran a tanári karból és maga Dékán Úr is, egyetemünk dísztermében zajlott le június 23-án. A megosztott má­ sodik és harmadik hely is felerészben Pázmányos hallgatóké lett. Ide kapcsoló­ dik, hogy Tóth Zoltán József szemináriu­ mot indít a Szentkorona-eszme téma­ körében, melyre meg lehet jelentkezni (nem csak elsősöknek!). harmadik oldal �A Miniszterasszony Beszélgetés Dávid Ibolya igazságügyminiszterrel urakkal - ma is sok közös munkában, jogalkotási fel­ adatok megoldása kapcsán dolgozunk együtt. E mel­ lett Lábady Tamást a pécsi egyetemről is ismerem, mivel én is a tanítványának mondhatom magam, rend­ kívül jó oktatónak tartom a tanár urat, akinek én is sok emlékezetes órát köszön­ hetek. Seereiner Imre úr, aki tárcám egyik helyettes államtitkára szintén az Egyetem oktatója. Miniszter Asszonynak mi a véleménye a magyarországi jogászképzésről, különös tekintettel a Pázmány Egyetem Jogi Ka­ rára. Általánosságban nem tart-e a túlkép­ zéstől, illetve az egyetemi jogi oktatás színvonalának hanyatlásától? A 90-es évek elejétől kezdődően jól látha­ tó igényként jelentkezett az egyetemekre tartó fiatalok részéről a jogi felsőoktatás számbeli kereteinek kiszélesítése. Úgy gondolom, hogy ebben része volt egyrészt az ügyvédi és jogtanácsosi pálya liberalizá­ lásának, valamint az ügyészségek és bíró­ ságok létszámbeli növelésének. Másrészt a jogrendszer és a gazdaság átalakítása a ko­ rábbinál lényegesen vonzóbbá tette a jogá­ szi hivatást. A gazdasági társaságok töme­ ges létrejötte, a multinacionális vállalatok megjelenése és jogrendszerünk tagoltabbá válása, új jogágak megjelenése egyaránt a jogászok iránti megnövekedett keresletet indukált. A rendszerváltást megelőzően is működő jogi karokon megnőtt a felvett hallgatók létszáma, egy idő után azonban szükségessé vált, hogy újabb egyetemek létesíthessenek karokat, ahol jogászkép­ zést indíthatnak. Napjainkra valóban so­ kan felvetik a túlképzés kérdését és úgy gondolják, hogy a kialakult képzési lehe­ tőségek komoly felülvizsgálatra szorulnak. Erről az a véleményem, hogy elsősorban negyedik oldal az igényekhez igazodva kell megteremteni a képzési lehetőségeket, tehát amíg jelen­ leg is jelentős túljelentkezéssel szembe­ sülve, komoly felkészülés árán lehet be­ jutni a jogi felsőoktatásba addig ezt szem előtt tartva kell meghatározni a képzés számbeli kereteit. Az igazi veszélyt én in­ kább a kérdés második részében említett problémában látom, mivel való igaz, hogy a jogi oktatás színvonala az egyes egyete­ mek jogi karai között kezd eltérővé válni. Nem volna célszerű eljutni oda, hogy az egyes karokon szerzett diplomák „értéke” között a szakma és akár a piac - gondolok itt például a munkáltatókra - különbséget tegyenek, a mögöttük rejlő feltételezett tudás és felkészültség alapján. Úgy vélem, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, amely elsők között alapította újra jogi ka­ rát igazán jó példa, hiszen az Egyetem na­ gyon rossz körülmények között elindulva mára az ország egyik legmagasabb színvo­ nalújogi karát mondhatja a magáénak. kánnak-e nálunk oktató egyetemi tanárok, akikkel Miniszter Asszony akár szemé­ lyes, akár munkakapcsolatban áll? Több, a Pázmány Egyetemen tanító okta­ tót is említhetek, hiszen Zlinszky Jánossal, Szabó Andrással, Kilényi Gézával és Lábady Tamással - korábbi alkotmánybíró Az elkövetkezendő időben az Igazságügyi Miniszté­ riumra mely területen vár­ nak a legfontosabb felada­ tok, készül-e valamilyen jelentős törvényjavaslat kidolgozására, il­ letve benyújtására? Bevezetésként elmondhatom, hogy a tár­ ca ez évi jogalkotási programjának egyik súlypontja várhatóan a korrupció elleni küzdelem jegyében folytatott törvényal­ kotás lesz. Kidolgozta a tárca a Korrupció­ ellenes Stratégia tervezetét, melyet a Kor­ mány nemrégiben elfogadott. Maga a program egy igen széles skálán mozgó in­ tézkedési tervben jelenik meg, mely több jogszabályunk módosítását is szükségessé teszi a közeljövőben. A büntető jogsza­ bályok módosításáról szóló újabb nagy teijedelmű tervezet előkészítése során is központi kérdésnek tekintjük - egyebek között - a korrupció elleni fellépés haté­ konyságának fokozását, a szervezett bű­ nözésre vonatkozó szabályozás módosítá­ sát és a jogi személyek büntetőjogi fele­ lősségre vonásához szükséges jogszabályi feltételek megteremtését. A tárca 2001. júniusáig felülvizsgálja a már kihirdetett, de csak 2003. január 1-én hatályba lépő új büntetőeljárási törvényt és az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra fi­ gyelemmel elvégzi a szükséges módosítá­ sokat. Az év első felében készül el a ma­ gánszemélyek adósságkezelésére vonat­ kozó, új törvénytervezet. E sajátos jogin­ tézmény a jóhiszemű - önhibájukon kí­ �vül bajbajutott - adósoknak nyújt segítsé­ get tartozásaik rendezéséhez, szigorúan meghatározott és ellenőrzött feltételek mellett. A millenniumi emléktörvények sorát folytatja a tárca a Magyar Hősök Emléknapjáról szóló törvényjavaslat ki­ dolgozásával, valamint az év második fe­ lében kerülhet a Parlament elé a magyar nyelv használatáról készülő törvényjavas­ lat. A szabályozás célja, hogy a felirat­ okon, reklámokon megjelenő idegen nyelvű szövegek mellett azok magyar megfelelőjét is kötelező legyen megjele­ níteni, közzétenni. Miniszter Asszony véleménye szerint vane értelme, illetve realitása egy új Alkot­ mány megalkotásának? Értelme mindenképpen, realitása már ke­ vésbé van annak, hogy Magyarországnak a közeljövőben új Alkotmánya lehessen. Ha csak alaptörvényünk számát tekintem: szomorúnak és elgondolkodtatónak tar­ tom, hogy az az 1949. évi XX. számot vi­ seli. Többször tettünk kísérletet arra, hogy éppen az ezer éves államalapítás méltó megünneplése kapcsán az Ország­ gyűlés új Alkotmányt fogadhasson el a 2000. vagy a 2001. évben. Az igazságügyi tárca tavaly elkészítette a módosítás terve­ zetét, melynek célja - a törvény számának megváltoztatásán túl - az lett volna, hogy az alaptörvény olyan preambulumot kap­ hasson, mely megfelelő emléket állítva, utal államalapításunkra és ezer éves törté­ nelmünkre Európában, e mellett a sze­ mélyhez fűződő jogok fejezetét az Alkot­ mány elején helyezi el, továbbá egységes szerkezetbe foglalja a jelenlegi törlések­ kel, üres paragrafusokkal, bekezdésekkel és sajtóhibákkal teli szöveget. Sajnálatos­ nak tartom, hogy ebben a kérdésben nem sikerült az ellenzékkel konszenzust kiala­ kítanunk, holott ezt többször megpróbál­ tuk az elmúlt két évben. Úgy gondolom, komoly lehetőséget szalasztottunk el, hogy a magyar jogrendszernek ezt a csor­ báját kiköszörüljük és egyben egy új Al­ kotmány elfogadásával tisztelegjünk az ezer éves államalapítás előtt. Miniszter Asszony lát-e lehetőséget a 2/3os törvények körének szűkítésére, illetőleg továbbra is tervezi-e a tárca az Ügyészség Kormány alá rendelését? A rendszerváltás óta eltelt immáron 11 év tapasztalata bebizonyította, hogy jó lenne szűkíteni a 2/3-os törvények körét, ehhez azonban olyan - szintén legalább 2/3-os - konszenzus volna szükséges az Országgyűlésben, melynek létrehozására jelenleg nem látok esélyt. Az Ügyészség Kormány alá rendelésére vonatkozó ja­ vaslatot még 1994-98 között a Magyar Szocialista Párt vezette koalíció dolgozta ki. A jelenlegi koalíció ismét elővette a javaslatot bízva az ellenzék támogatásá­ ban, hiszen ez a változtatás is az Ország­ gyűlés 2/3-os támogatását igényli, az MSZP azonban már nem támogatta ja­ vaslatunkat, holott az elképzelés és az alapötlet az MSZP kormányzása idején fogalmazódott meg először. Hogyan tudja összeegyeztetni miniszteri és pártelnöki feladatait? A válasz egyszerűnek tűnik, maga a fel­ adat azonban már nem annyira. Elsősor­ ban úgy, hogy napi 10-14 órát dolgozom és ebben a napi munkában általában minden napra jut olyan feladat, melyet hol miniszterként, hol pedig pártelnök­ ként kell megoldanom. Vonatkozik ugyanez a hozzám intézett kérdésekre és a hozzám érkező felkérésekre is. Ennek a „kettősségnek” pozitív oldala, hogy jo­ gászként és közéleti szereplőként egy­ aránt dolgozhatok. Mindkét hivatás a szívemhez nagyon közel álló és szá­ momra megadatott az a szerencse, hogy mindkettőt gyakorolhatom, a két irány­ ból is érkező kihívásoknak pedig meg­ próbálok megfelelni. A sok elfoglaltság mellett mennyi szabad­ ideje marad Miniszter Asszonynak és mi­ vel tölti azt? A mindennapi feladatok mellett, megpró­ bálok minden lehetséges időt a családom­ mal tölteni. Hobbiként talán a folyamatos testedzést: úszást, tornát és kerékpározást említeném, melyek közül valamelyikre minden nap időt szakítok, hiszen ez a faj­ ta fizikai kikapcsolódás segít hozzá ahhoz, hogy képes legyek sokszor napi 10-14 órát dolgozni. Ezen kívül nagyon szere­ tem a zenét, legyen az könnyűzene vagy komolyzene, minden igényes zenét meg­ hallgatok. GULYÁS GERGELY I Bombariadó harmadszor is - Nem éri meg... 2001. július 6. péntek, Szentkirályi utca 28-30. A rendes vizsgaidőszak utolsó napja. Bár gyakorla­ tilag volt, aki egész nyáron vizsgázott, több tan­ szék is ezt a napot hirdette meg utolsó vizsgale­ hetőségként, így érthető, hogy rengeteg hallgató sündörgött az épületben. Úgy 9 és 10 óra között egyszer csak terjedni kezd a hír: bombariadó van. cl kell hagyni az egyetemet. Hangos kacaj, derű, szitokszavak, düh, kétségbeesés. Kissé vál­ tozatos reakciót váltott ki a hír az egyes vizsgázókból... Az élet persze nem állhat meg, ki tudja, mi­ kor lehet levizsgáztatni azt a sok embert, ha most szélnek eresztjük őket. A Szentkirályi utcát elárasztották a kiözönlő hallgatók. kisebb úttor­ laszt okozva ezzel. Korunk vívmányának, a mo­ biltelefonnak köszönhetően sikerült, persze, ha egyáltalán sikerült megtalálni a vizsgázó társakat, valamint a vizsgáztatót. Jól értesült médiumok segítették útbaigazítani a delikvenseket az utcán cigarettázva; „Kriminológia utóvizsga a pincekocsmában, közigazgatás a Piarista Gimiben, pénzügyi jog az Alkotmánybíróságon, Budán, logika, hú azt nem tudom.." A legaranyosabb a Múzeumkertben történt, ahol a vizsga közben a tételeket - akárcsak Scarlett O’Hara boldogságát, Margaret Mitchell regényében - „elfújta a szél”. Volt olyan ismerősöm, akinek - lévén utolsó vizsganap - három vizsgája torlódott fel, ezek Után már fizikailag is lehetetlenné vált küldetése, hiszen egyiket a Mikszáth téri kerthelyiségben, másikat az Igazságügyi Minisztériumban, har­ madikat pedig az Alkotmánybíróságon kellett volna leraknia. Akadt olyan vizsgáztató is, aki szigorúan értelmezve a Vizsgaszabályzat szavait, nem volt hajlandó a Kar hivatalos helyiségein kí­ vül lefolytatni avizsgát, így hallgatói visszajöhet­ tek a veszély elmúltával. Kedves Öngyilkos Merénylő! Amennyiben karunk hallgatója vagy, ne szá­ míts baráti kézfogásra, hátbaverésre, netán elis­ merő szavakra azoktól, akik aznap szerették vol­ na megmérettetni magukat. Nem igazán tudom, mit lehet ezzel elérni, hiszen a vizsga, akárcsak a show; „must go on!” Másfelől nem ártana tud­ nod, hogy attól még, hogy inkognitóra kapcso­ lod a mobilodat, a számod a központba még ugyanúgy be fog futni, csak épp a hívott fél ké­ szülékén nem fog megjelenni. Információink szerint ugyanis beazonosítot­ ták a titokzatos telefonálót, mert még azt a fárad­ ságot sem véne magiinak, hogy elcsattogjon a sarki telefonfülkéig. A biztonsági szolgálatnál is hallották, hogy elkaptak egy szőke fiatalembert, de őket még hivatalos úton senki sem tájékoztat­ ta minderről, elmondták, hogy nekik feladatuk minél hosszabbra kinyújtani a beszélgetést, hogy utólag könnyen meg lehessen találni a számot, annyit elárultak, hogy fiatal férfi hangját lehetett hallani, aki elég értelmesen beszélt. Szívből kívánom, hogy ne teremtsünk ezzel hagyományt, fölöslegesen ne okozzunk további izgalmat az amúgy is fel paprikázott hangulatú vizsgázóknak! MÁNDICS BOTOND ötödik oldal �A VISZONTLÁTÁSRA! Június 22-én és 23-án immár harmadik alkalommal avattak fel jogászokat egyetemünkön. Ezúttal is rengeteg tettre kész, fiatal és a jog szentségét, önnön becsületét minden áron megőrizni akaró friss diplomástól búcsúztunk tehát. Igaz, akadtak köztük, akik a dolgok hagyományos menete szerint már tavaly, azaz öt le­ hallgatott év után kézbe vehették volna a diplomát, de ragasz­ kodván az egyetem légköréhez, annak szellemiségéhez inkább még egy év „ráadás” mellett döntöttek (némely esetben őszintén szólva inkább tanáraik döntöttek így). Az ünnepség nem sikerült túlontúl elegánsra. Maga a hely­ színválasztás is komoly indulatokat kavart az avatandók körében. Volt, aki (amúgy kamikaze módra) diplomája át nem vételével fenyegetőzött - hiszen a Franklin nyomda egykori szedőtermé­ nél bizonnyal akadt volna méltóbb és megfelelőbb helyszín. Pél­ dának okáért ott a díszterem... Az avatás négy turnusban zajlott. Némileg visszatetsző volt, hogy az első turnus avatása során nem hangzott el köszöntő beszéd a tanári kar részéről. Pedig dr. Zlinszky János alapító dékán, valamint dr. Szabó Ist­ ván és dr. Jobbágyi Gábor dékán-helyettes urak igen megható beszédeket mondtak a többieknek - de az elsők hoppon marad­ tak, ki tudja miért? Két avatandó tévedésből rosszabb minősíté­ sű diplomát kapott, másnak a nevét írták el, hivatalos fényképész nem volt jelen. Ketten pedig egyszerűen se szó, se beszéd, nem jöttekel az avatásra! Talán decemberben... A tanári karból alig néhányan jelentek meg, pedig hát oly sok­ szor hallottunk arról regélni, hogy az egyetem (universitas) a hallgatók és az oktatók közösségét, egységét jelenti... Szóval furcsára sikeredett ez az ünnepség, de természetesen mindez nem csorbította a diplomát magukhoz ragadók boldog­ ságát. Volt nagy elérzékenyülés, család nyakába borulás, este a kocsmában a haverokkal való ünneplés, melynek során a friss diplomás jogász immár alig emlékeztetett friss diplomás jo­ gászra, és minden, ami ilyenkor velejárója egy ilyen esemény­ nek. Az azóta eltelt három hónap azt bizonyítja, hogy a döntő többség könnyen el tudott helyezkedni, legtöbben nagyon jó állásokba. Mi, itt maradók pedig abban reménykedünk, hogy azért néha látjuk még a most távozottakat... KOLTAY ANDRÁS A júniusban avatottak névsora: Albert Katalin Alliquander Tamás Ambrózi András Antóny Zsolt Arató Kinga Árvay Gábor Zsolt Ascsillán Endre Asztalos Katalin Csilla Babosa István Bácsatyai György Baffia Gergely Gábor Balázs Gábor Balkányi Katalin Balogh Zoltán Richárd Bán Gergely Bánki Melinda Bankó Katalin Baruch Gábor Békés Gergely Béres Judit Bertalan Judit Bertényi Imre Bíró Gyula Bisztrai Gábor Bogdán Tamás Imre Bonivárt Beatrix Borbély Kata Boros Dániel Borvendég Zsuzsanna Bucsányi Réka Budai János Gergő Bujdosó Gábor ButenkovJános Csabai László Csákányóczky Éva Csáki Dimitrij Cserháti Anna Bianka Cserne Péter Csillag Attila Csizma Zoltán Miklós Csonka Árpád Csörsz Emese Czeglédi Beáta Czigányik Nóra Czirbus Tamás Czóbel Mária Gyöngyi Dárdai András Ernő DombrádiJudit Dragon Pál Drescher Ivor Dudás Lilian Durczi Zsuzsanna Egyed Éva Egyházi Tímea Endreffy Zoltán Engel Krónika Eperjesi Tímea Erős Emese Esztervári Adrienn Faragó Gyula Farkas Alinka Fedor KristóJ Fehér Diána Fekete Karolina Fekete Noémi Erzsébet Fekete Zoltán Ferenczy Réka Filipovits Viktória Flieg Dóra Horváth Dóra Fodor Katalin Eszter Frídman Róbert Frischjeld Henrik Péter Für István Fűzi Ákos Fűzi Tamás Galó Gabriella Gárdos Zsombor Zoltán Gáspár Andrea Gemela Zsuzsanna Gerencsér Balázs Gettler András Greffné Lex Annamária dr. GruberJudit Gulácsy-Tóth Tamás Gulics Boróka Gyarmati Ágnes Gyenes Viktor GyőriJudit Katalin Hangyási István Heincz Gabriella Hídvégi Katalin Hillier Dorottya Hódi Alexa Viktória Hódsági Kata Horányi Cintia Hornyik Zsuzsanna Horváth Henrik Horváth István Horváth László Horváth PéterJános Horváth Petra Teréz Horváth Teréz Illyés Péter Imre Adrienn Ivanics Gábor Ivanics Zita Ivanovics Georgina Izsa Szabolcs Jakab András Jány Attila Pál Juhász Albin Juhász Zsuzsanna Kacsóh Lilla Kádár Orsolya Kállay Márta Kálló Katalin Kánai Pál dr. Kántor Kinga Kapitány Zsuzsanna Kapronyi Ferenc Karika Márton Karikás Andrea Karkosák Balázs Kelemen Hajnalka Kemenes Csaba Kertész Gábor Király Zsuzsanna Kis Balázs Konkoly Manrikó Kontér Tamás Kosza Yvette Kovács Dorottya Kovács Gabriella Kovács Krisztina Ágnes Kovács László Kozma András Köncse Rita Könyves Rita Körmendiné Kovács Krónika Körtvélyessy Zsolt Kövesdy Viktória Kugler Zsolt Kun Olivér Lambertus Katalin Lancz Attila Landi Balázs Zoltán Láng Eszter László Viktória Lásztity Alexandra Lenke Mirtill Lévai Alexa Lex Andrea Ligeti Artúr Miklós Máj Károly Makai Dániel Makula Gergely Markowszky Eszter Marticsek Dénes Márton Judit Máté Erika Ildikó Máté Viktor Mészáros Gábor Mészáros Réka Miháltz András Mikesy Orsolya Miklós Barna Molnár Anita Molnár Csaba Molnár Gábor Molnár Tamás Morvay Boldizsár Mravinác Andor Murányi Márton Muszatics Péter Nagy Csilla Nagy Krónika Nemes Ákos Németh Szabolcs NisócziJózseJLevente Ott István Pálfalvi László Panker Szilárd Pap Orsolya Papp Dávid Papp Erika Papp Ildikó Pavletits Zsófia Gyöngyi Pelle Orsolya Perényi Nóra Pétervári Orsolya Pletenyik Zoltán Pregun Gabriella Pretsner Kamilla Pusztai Borbála RáczJúlia Rádai Ágota Rapport Gyöngyi Rátkai Balázs Trisztán Rédling Beáta Reményi Bence Richter Richárd RomhányiRita Sándor Péter Selmeczi-Kovács Zsolt Sík Tímea Simon Péter Sípos János Solymár Károly Somorácz Gergely Soproni Zsolt László Sövegjártó Kristóf Staviczky Péter Steján László Péter Steiner Renáta Subái Gáspár Sugár Hajnalka Szabó András Szabó Attila János Szabó Brigitta Szabó Eszter Szabó Klaudia Szabó Péter Szakács Enikő Szakái Györgyi Szalai István Szalai Nóra Szathmári Irma Krónika Szeberényi Lívia Szederkényi Olga Szeghy Balász Dr. Székács Júlia Szénási Viktória Szente Réka Miléna Szmodis István Szokola Ildikó Tamási Artúr Tarjányi Bence Tattay Szilárd Téglásy Péter Ternesi Kinga Tenk László Tokaji Fruzsina Tomaj Balázs Tömcsányi Zsuzsanna Toronyi Kristóf Tóta Áron József Tóth László Tóth Orsolya Tuska Enikő (Koltai Enikő) Türk Zoltán Tüske Gábor Váczy Attila Marcell Vágási Emőke Vámos Andrea Krga Antal Vhrga Aranka Krga Dávid Vhtga László Vhrga Szilvia Várszegi Réka Viskó Gábor Kttay Krisztina Krcseg Orsolya Krmes Zsuzsa Völgyi Andrea Vfitskits Péter Weimann Krisztina Wetzel Tamás Zorkóczy Miklós Zsadányi Nagy Fruzsina Zubriczky Barbara hatodik oldal �Rétvári Bence leköszönő elnök HÖK-értékelő beszéde a Hallgatói Önkormányzat 2001. évi alakuló közgyűlésén Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy - leköszönő elnökként - pár szót szóljak a Hallgatói Önkormány­ zat elmúlt hetekben és hónapokban folyta­ tott munkájáról, és a jövő lehetőségeiről. Elnökségem kezdetén a HŐK a min­ denki által jól ismert érdekképviseleti mély­ ponton volt. Megítélésünk és a hallgatók­ nak az Önkormányzat iránti bizalma igen­ csak hagyott kívánni valót maga után. Leg­ fontosabb feladatunk egyértelműen a TVSZ szigorításának enyhítése kellett, hogy legyen. Örömmel mondhatom a ma már közismert tényeket, melyek szerint az ötöd­ évesek még a vizsgajelentkezési határidő le­ járta előtt egy nyelvvizsgával is jelentkezhet­ tek záróvizsgáikra, feltéve, ha vállalták a má­ sik igazolás határidőig történő megszerzé­ sét. Ezt a könnyítést a Kari Tanulmányi Bi­ zottságban sikerült elérnünk, ahol a HŐK adja a bizottsági tagok felét. A többi évfolyamot testközelből érintő nulla tolerancia clausulával kapcsolatban is megkezdtük a tárgyalásokat. Kezdetben a Dékán úrral egyeztettünk, majd ő küldött minket Sólyom László professzor úrhoz, akivel sikerült a részleteket is pár hét alatt kimunkálni. Az így megszületett átmeneti méltányossági clausula három vizsga idei halasztását teszi lehetővé legalább közepes átlag esetén. Ez az egyszeri kedvezmény nem fogja Karunk ún. notórius halasztóit kedvező helyzetbe hozni, ugyanakkor a le­ maradásukat pótolni igyekvő, valamint az egy-kétszer megbotló hallgatók sem fognak méltatlanul szigorú elbírálás alá esni. A clausula a Kari Tanácson is bejelentetett. Becsléseink szerint ezen két nagyobb horderejű változtatás hallgatók tucatjai­ nak nyitotta meg idén az államvizsgázás lehetőségét, és hallgatók százait mentet­ tük meg az évismétlés rémképétől és a negyedmilliós tandíjtól. Egyes számítások szerint ez a szám akár az ezret is elérheti. Ezen felül persze rendre folytak az egyéb ügyek is, melyek közül csak az érdekeseb­ beket emelném ki. A rendezvényszervezés területén a felező buli, mely reméljük ha­ gyományt teremt, és a március tizenötödi­ kéi szokásos hajókirándulás. Az érdekkép­ viselet eredménye a harmadéves államtan vizsga halaszthatóságának engedélyezése is. Ezen felül a HŐK részt vett a fővárosi HOK-ök hosszabb könyvtári nyitva tartást célzó mozgalmában, a nagysikerű OTDK rendezésében (a Pázmányos hallgatók messze a legtöbb - 33 — díjat nyerték el), a felvételi lebonyolításában, illetve a HÖŐK tevékenységében, ahol egyik képviselőtár­ sunk a FB elnöke. Mondhatjuk tehát, hogy ezek az ered­ mények nagy előrelépést jelentenek a hall­ gatóság bizalmának visszaszerzése tekinte­ tében. Szintén a hallgatók felé való nyitás jegyében hirdettük ki a faliújságokon jelen alakuló közgyűlés időpontját, hogy a hallga­ tók ténylegesen a Hallgatói Önkormányzat tagjainak érezhessék magukat. Úgy vélem, a nyilvánosság a tisztesség leghatékonyabb fegyvere. Az esemény egyetemi közéleti rangját hivatott érzékeltetni a dísztermi helyszín megválasztása is. Mindezen események mellett a közel­ múlt árnyékosabb oldala a választások története. Elszomorító volt látni a kevés számú pályázót, de szomorúságunkat a sajnálatos csalás növelte a leginkább. Re­ méljük karunk vezetése megtalálja az el­ követőt vagy elkövetőket, és megteszi s szükséges intézkedéseket. Az Önkor­ mányzat becsületén esett csorbát az Egye­ tem közösségének kell kiköszörülnie! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ez hát a múlt, de nézzük a jelent és a jö­ vőt. Jelen testület képviselőinek nagy része - 11 fő - már nem először lett megvá­ lasztva, s így tőlük méltán várható el ta­ pasztalt, megfontolt és okos tevékenység. Az újak - 7 fő - azonban lelkesedésükkel teszik még teljesebbé a munkát. Fontos a HŐK munkájában az egység, én azonban ezt nem helyezném mindenek fölé. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy mindenkivel mindenáron vállalni kell a kö­ zösséget a testületen belül. Lényegesebb, hogy a hallgatókért cselekvő józan többség hangosabb legyen a kétes megítélésű tagok­ nál, s egyértelműsítse minden hallgató és oktató számára: a HÖK-ben igenis találha­ tójó néhány polgári gondolkodású, keresz­ tény és demokrata vezető, akik hajlandók áldozatot hozni a Pázmány Egyetemért, akik megfontoltan és legjobb képességeik szerint a valódi universitas, a valódi oktató­ hallgató közösség megteremtésében part­ nerek. Legyünk egységesek, de még inkább egyértelműek Itt szeretném mindenkivel megosztani elnökségem legfontosabb tapasztalatát. Semmit nem oldhat meg a HŐK önma­ gában az Egyetem ellenében, de az Egye­ tem részéről se bölcs dolog a hallgatók képviselőinek véleménye nélkül fonto­ sabb kérdésben dönteni. Egy okos testü­ let megtalálja a tanárok és vezetők között azokat, akik nem ódzkodnak a hallgatók­ tól, akik képesek a hallgatói párbeszédre és akikkel előre lehet lépni. Nagyon fon­ tos a folyamatos párbeszéd, mert tapaszta­ latom, hogy a konfliktusok harmada egy­ más álláspontjának hiányos ismeretéből ered. Tisztázni kell tehát a félreértéseket, és el kell kerülni azokat a személyeket, akik biztosan nem hajlandók a párbeszéd­ re. Mindig lehet más utat találni. A Hallgatói Önkormányzatnak pedig fo­ kozottan ügyelnie kell hogy kiket választ ve­ zetőinek, vezetőit folyamatosan ellenőriznie kell, hisz azok előbb utóbb biztosan ellustul­ nak. Fontos, hogy megfelelő és eléggé lelkes emberek kerüljenek vezető posztokba. En pedig azt is hozzátenném, hogy fontos a tisztviselők viszonylag gyors forgatása is, hi­ szen a HŐK elsősorban mégiscsak gyakorlás a valódi közéletre, úgyhogy minél többeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy kipróbál­ ják magukat. Reméljük, ajövő Magyarorszá­ gának több vezetője ül ma itt e teremben. Rendezendő az új testület számára a HŐK és a Pázmány Pódium viszonya. A magam részéről fontosnak tartom, hogy e két csoport közösen dolgozzon, megszűnje­ nek a fölösleges megkettőződések és az a hi­ deg-rideg távolságtartás, ami eddig jellemző volt. Ezt demonstrálandó mint HŐK elnök jómagam, is beléptem a Pódiumba, s min­ den képviselőtársamat is erre buzdítom! Úgy gondoltam, hogy a Testület egyete­ mi közéletben betöltött rangjához minden­ képpen méltó, ha alakuló közgyűlésünk egy kicsit kiemelkedik a mindennapok sorából, ezért hát a dísztermi környezet és az emelkedettebb hang. Ne feledjük, a Hallgatói Önkormányzat a Kar nélkülözhetetlen ré­ sze, a hallgatóság legmagasabb szintű képvi­ selete. Mindenki igyekezzék tehát méltó lenni ezen tisztségéhez! Ezúton is megköszönöm a jelenlévő vezetőknek és oktatóknak, hogy fontos­ nak tartották az alakuló ülést, és megtisz­ telték a háromezres hallgatóság képvise­ lőit jelenlétükkel. Budapest, 2001. május 15. hetedik oldal �„Segítsenek katolikussá tenni az egyetemet!” Beszélgetés Dr. Erdő Péter rektorral Rektor úr talán az egyik legfiatalabb tagja a Magyar Püspöki Konferenciának. Mi­ nek köszönhető, hogy ilyen hamar magas egyházi méltóság tisztét tölti be? Van azért a Püspöki Konferenciában több olyan kolléga is, aki fiatalabb nálam, olyan is, aki majdnem tíz évvel, úgyhogy ezt azért nem mondanám. Az tény, hogy a legutóbb kinevezett három-négy püspök közé tartozom, de ez nem a természetes életkorra jellemző, hanem a ki-nevezés időpontjára. Püspökszentelésem kb. két­ évi rektorkodás után, 2000. január 6-án történt Rómában. Hogyan látja Rektor úr az egyetemfejlődé­ sét, elismertségét karonként és egészében? Úgy látom, hogy kisebb-nagyobb belső gyermekbetegségeken túlmenően, az egyetem a konszolidáció felé tart és már eléggé előrehaladt ebben mind méreté­ ben, mind jogi elismertségében. Nem­ csak arra gondolok, hogy mekkora presz­ tízse van, mit jelent a szentszéki alapítás, hanem a Jogi Kar végleges akkreditáció- nyolcadik oldal jára, amely, reméljük, most már hamarosan meglesz. Jelenleg az a szabály már, hogy a Magyar Akkreditációs Bizottságnak a munka­ módszere is belső határoza­ tok nyomán néhány évente, sőt gyakrabban változhat. Egy olyan hajóba vagy vo­ natba kell beszállni, ami közben mozog, tehát a játék­ szabályok mindig változnak, és ehhez kell alkalmazkodni. Ezzel együtt is úgy gondo­ lom, hogy ebben is körülbe­ lül 80%-os szinten tartunk. Az Informatikai Karnak a szakindítási engedélye, a szak hallgatóinak a finanszírozása már döntési szinten megvolt az előző évben, most nyáron az állam önálló karként elis­ merte. Ezzel a szerkezetünk teljes köre bezárult, befejező­ dött. Amit a Magyar Katoli­ kus Püspöki Kar mint fenntartó tudott és akart ennek az egyetemnek a méreteiben, azt elértük. Te­ hát sem további kart, sem a karokon több új, eddig nem kezdeményezett alapképzé­ si szakot nem kívánunk nyitni. Pillanatnyilag hány hallgatója van az egyetemnek? Jelenleg az egyetem hallgatói létszáma - bár ez évközben is változik és az egyes karok adatszolgáltatása néha bizonytalan, ezzel együtt - 7.200 és 7.500 között mozog, 8.000-nél mindenképpen meg akarunk áll­ ni. Tehát nem tömegegyetemet kívánunk létrehozni. Egyébként is az államilag finan­ szírozott létszámoknak az intézményen­ kénti felosztása, mivel az egész felsőoktatási reformnak az íve a végéhez közeledik, már lassanként megtörtént. Tehát kb. lehet azt látni, hogy mennyi az a finanszírozott keret, ami nekünk ebből az országos nagy tortából jut. Magyarán, teljesen értelmetlen lenne további karok és szakok alapításán fáradoz­ ni, hiszen azokra már úgysem lehetne álla­ mi finanszírozást szerezni. Annak azonban, hogy a Püspöki Konferencia határozata alapján nem kívánunk nőni, két további oka is van. Egyrészt az, hogy a Magyar Katoli­ kus Egyház mint szervezet egyszerűen nem képes ennél nagyobb intézményt elviselni, ugyanis az állami finanszírozás ellenére, mindig lehetnek olyan működési nehézsé­ gek (pl. energiaár-emelkedés), amely éssze­ rű működés mellett is több százmillió fo­ rintos kilengést eredményez egy ekkora in­ tézmény pénzügyeiben. Bármikor előadód­ hat ilyen, és ha az intézmény túl nagy, akkor egyszerűen a fenntartó, esetünkben a Püs­ pöki Kar, képtelen ezt a kockázatot vállalni. Másrészt az újabb alapítások beruházási kényszerekkel járnának (újabb épületek, stb.) és erre nézve a Magyar Katolikus Egy­ háznak a kapacitása kimerült. Annak az öszszegnek, amelyet a Püspöki Kar az államtól 8 éve azért kap, hogy a katasztrofális állapot­ ban visszakapott oktatási és egyéb, bevételt nem hozó épületeit tatarozza, rendbe hoz­ za, a 30%-át folyamatosan egyetemünk kap­ ja. A Püspöki Kar részéről ez nagyon ke­ mény áldozatvállalás volt és ennek időben és megértésben is van határa. Még egy fontos körülmény van, ez pedig a munkánk lényegét érinti. Képesek vagyunk-e a világi tudományokat oktató ka­ rokon valóban katolikus szellemben vé­ gezni munkánkat. Ha Magyarországon Dunát lehetne rekeszteni az olyan pro­ fesszorokból, akik a saját szakmájukat ka­ tolikus szellemben tudják művelni, tehát nem pusztán keresztények és emellett más területen járatosak, hanem akik ilyen szellemben tudják a saját tudományukat kutatni és oktatni, akkor gondolkozhat­ nánk merészen. De sajnos nagyon kevés van. így nálunk nem az a probléma, mint egyes nyugat-európai egyetemeken, hogy az intézmény katolikus szellemiségét mindenféle elvilágiasodással szemben meg kell védeni, hanem az a jövőkép a szemünk előtt, hogy egyszer majd az ok­ tatásnak, a képzésnek és a kutatásnak a ka­ tolikus jellegét ki kell alakítani. Kívülálló ezt nem érzékeli, csak az, aki belülről né­ zi az egyetemet. Éppen ezért, ha az intéz­ mény tovább növekszik, akkor a katolikus szellemi identitás megteremtése, amely ma a legfőbb feladat, nemcsak nehéz lesz, hanem lehetetlenné válik. Tehát mindaz a fáradozás és erőfeszítés, amelyet az egyetemre fordítottunk, hiábavaló lesz. Ezért parancsoló szüksége a kornak, hogy �kb. 8.000-s létszámnál és a felfutott lét­ számú Informatikai Kar befejeztével me­ gálljon a mennyiségi növekedés és most már a minőségi tökéletesedés ideje követ­ kezzék el. Hazánkban éppen az a gond, hogy a tömegképzés mellett gondok van­ nak az emelt szintű, kutatóegyetemi kép­ zés megvalósításában. Konkréten a Jogi Kar intézményi állomá­ nyával és a képzés különböző formáival kapcsolatosan mi Rektor úr véleménye? A Jogi Kar esetében a két épület tatarozá­ sa befejeződött, vannak oktatásra alkalmas helyiségek, kialakult egy kari könyvtár is, de be kell rendezni, korszerűbbé kell ten­ ni mindegyiket. Ami a képzés különféle formáit illeti, tudni kell, hogy aki jelen pillanatban nem nappali tagozatos a Jogi Karon, az levele­ ző tagozatos. Hiszen de iure csupán en­ nek van pillanatnyilag akkreditációja. Most kísérelte meg a Kar, hogy önálló szakként akkreditáltassa a számítógépes távoktatást, remélem, hogy ez sikerülni fog. A két megoldás közül azt választot­ tuk, hogy nem mondunk le a Számtáv külön akkreditálásáról a levelező tagozat­ ba építve azt, hanem egy újabb erőfeszí­ téssel és nagyobb professzionalizmussal megteremtjük azokat a fel-tételeket, ame­ lyek alapján számítógépes távoktatási ta­ gozatként ez akkreditálható. Most tehát újra kérni fogjuk a Magyar Akkreditációs Bizottság elismerését. Nem tart attól rektor úr, hogy a számítógé­ pes távoktatásra való felvétel relatív könynyűsége rontja az egyetem színvonalát? Eddig az a benyomásom, hogy az igény erre a tagozatra is jelentős. AJogi Kar már tavaly is túllépte a Püspöki Kar által meg­ követelt határt és 3.500 helyett felfutatták a hallgatói létszámot 4.000-re. Ez nincs rendjén, mert kifejezett püspökkari ren­ delkezés volt, hogy ne növeljék tovább a meglévő karokat, de azért is, mert könynyű azt mondani, hogy az önköltséges hallgató csak fizet és ez tiszta haszon, de ennek a feltételeit is meg kell teremteni. Végezetül pedig azzal nem lehet kény­ szerhelyzetbe hozni a fenntartót, hogy a megengedett keretszámnál több hallgatót veszek fel, és utána követelőzöm a fenn­ tartó felé, hogy milliárdokért építsen újabb épületet, vagy engedélyezze újabb és újabb épületek vásárlását - növelve a fenntartási kockázatot -, mert nincs hely. Tehát máris túlpörgetett a létszám, ennek nem látszik, hogy megvolna a kellő alap­ ja. Egyébként a túljelentkezés jelenleg is igen nagy. Mi a véleménye Rektor Úrnak a Magyar Katolikus Egyház közfeladatairól? Az egyetem működésének tükrében vizs­ gálható a katolikus egyház feladatvállalása is Az utóbbi tíz év az intézményeinknek a mennyiségi növekedését hozta és nem el­ sősorban az egy-házi, hanem inkább az állami akaratnak megfelelően azoknak az intézményeknek a száma növekedett leg­ inkább, amelyek közszolgálatot látnak el. Tehát nem elsősorban a hitéleti alaptevé­ kenység intézményei. A papság életkörül­ ményei a tíz évvel ezelőttihez képest semmit sem javultak, sőt bizonyos szem­ pontból még nehezebb lett az életük. Szá­ muk azóta is csökkent és mégis mindenki azt várja tőlük, hogy még aktívabb tevé­ kenységet folytassanak a közéletben és vállalják a felelősséget az egyházi közin­ tézményekért. A megoldás pedig nem az, hogy civil pályákon is megpróbáljuk fel­ használni az amúgy is túlterhelt papságot. Ráadásul nem kellően megoldott a papság társadalombiztosítása, az életkörülmé­ nyeinek a biztosítása, a nyugdíjas papok lakhatása és ellátása. Túlságosan gyorsan nőtt az intézmé­ nyeink mennyisége. Véleményem sze­ rint az általunk el-vállalt intézmények hasznosak és szükségesek, hiszen fon­ tos, hogy az egyháznak legyenek iskolái, részt vehessen a felsőoktatásban, legye­ nek szociális intézményei, nemcsak azért, hogy segítsen az embereken és a betegeket ápolja, hanem azért is, mert így több lehetőség nyílik a társadalom­ mal való párbeszédre. Azonban a menynyiségi növekedés gyorsult és nem nőt­ tünk fel a feladathoz. Erőink határához értünk nemcsak anyagi, de intézményi szempontból is. Szintén nehezen tud­ juk már megoldani a szükséges admi­ nisztrációt. Az is fontos, hogy olyan emberek dolgozzanak nálunk, akik ezt szívesen, hitbeli meggyőződéstől ve­ zérelve teszik. Azt hiszem figyelemreméltó, amit az egyik evangélikus előadó mondott a Par­ lamentben az egyházi oktatásról szóló összejövetel alkalmával. Azt mondotta, ha most 6 és fél százalékon áll az egyházi közintézmények aránya valamennyi egy­ házat figyelembe véve, akkor ez esetleg még 8 százalékra emelkedhet az évek so­ rán, de tovább már nem. Nem mintha a társadalomnak vallásos nevelést adó isko­ lákból ne kellene akár több is, de ha a va­ lóban vallásos szellemben dolgozni tudó oktatók és nevelők számát nézzük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a már egyházi fenntartású intézmények is túl nagy fel­ adatot jelentenek. Hogy viszonyul a társadalom az Egyház küzdelméhez? A társadalom nem ismeri az egyháznak - mint szervezetnek a nyomorúságát. Szisztematikusan kipusztították azt a személyi állományt és azt a kulturális réteget, amelyre támaszkodva a háború előtt és után az egész rendszer műkö­ dött. Sokan most megint leadják a ren­ delést az egyháznak, hogy tegye ugyan­ azt, mint annakidején, de az eszükbe sem jut, hogy arra gondoljanak, hogy abból a tízezer szerzetesből, aki akkor ezt a munkát végezte, hány van életben, vagy munkaképes korban. Majd ha új­ ra lesz elég hívő ember, aki az ilyen fel­ adatok ellátására meggyőződésből az életét áldozza és már olyan sokan lesz­ nek, hogy a jelenlegi intézményeket nemcsak hogy megtöltik, hanem több ilyen intézményt is tudnának katolikus szellemben működtetni, ez a kérdés majd akkor aktuálissá válik. Ahogy azonban a nyugat-európai fejleménye­ ket látom, ez kevéssé valószínű. Ezért a reális célkitűzés az, hogy a mostani in­ tézményeinket minél jobban működ­ tessük és tényleg azt adjuk, amit az em­ berek remélnek tőlünk. Mit kér, illetve vár el Rektor úr az egyetem hallgatóitól? Azt szeretném, hogy azok, akik ide je­ lentkeznek, nem társadalmi presztízs­ ből, vagy kényelemszeretetből tennék ezt, hanem elsősorban azért, mert éppen katolikus egyetemre szeretnének járni. Ha ez a szándék a hallgatóban megvan, akkor ez visszahat a tanári karra, az egyetem egész légkörére. Ezért azt ké­ rem a hallgatóktól, hogy segítsenek ka­ tolikussá tenni az egyetemet. Másrészt ne pusztán fogyasztóként tekintsenek az egyetemre, hanem szeressék azt és érez­ zék magukat az egyetem oktatóival és munkatársaival egy közösségnek és pró­ báljunk meg közösen egyre jobb egyete­ met kialakítani. GULYÁS GERGELY kilencedik oldal �A szakdolgozatírásról egy perjogtanár tapasztalatai Sikerrel védett szakdolgozat nélkül a jog­ hallgató nem bocsátható záróvizsgára. Ez a siker tehát nem megkerülhető esemény annak a joghallgatónak az életében, aki jo­ gászdoktor óhajt lenni. Itt egy olyan jog­ szabályi követelmény teljesítéséről van szó, amely általában ró terhet a felsőfokon iskolázódó polgárokra: a dolog tehát meg­ lehetősen általános. Ajogászi hivatás maj­ dani gyakorlói esetében sajátosságot je­ lent mindenek előtt a téma, hiszen a tár­ gyat az állam- és jogtudományok köréből kell választani. Jó hír, hogy a jog- és ál­ lamtudományok, mint bármely más tu­ dományszak, rendelkeznek határterüle­ tekkel is, azaz a témaválasztásnak „úszó határai” vannak. További sajátosságot je­ lenthet/egyes más tudományterületekhez képest/ a dolgozat „dísztelensége”, a pusz­ tán betűkből felhalmozott tartalom. Ez azonban még sincs egészen így. Ajoghallgató is élhet - sőt adott esetben élnie is kell - ábrákkal, grafikonokkal, térképek­ kel és más Jogásziatlan” módszerekkel, eszközökkel. Végül a joghallgató diplo­ mamunkájának harmadik - de a rangsor­ ban mégsem utolsó - vonása a terjedelem elvárt bősége. Az elvárt terjedelem bősége mögött ter­ mészetesen az az alapvető követelmény munkál, mely szerint a terjedelmes kéz­ irat tartalma legyen jó minőségű /vagy még ennél is jobb/. Az ilyen értekezés be­ nyújtását azonban bizonyos tényezők elő­ segíthetik, más tényezők pedig gátolhat­ ják, sőt ki is zárhatják. Essünk túl hamar ez utóbbiak tárgyalásán. A másoktól másolt, „idegenkezű alkotás” - az én praxisomban nem volt rá példa biztosan kizáró ok. Felületességre vall a könyvészeti igényesség mellőzése. A le­ írási hibák pedig - vérmérsékletétől füg­ gően - bosszanthatják fel az olvasót. Nem vall udvarias szerzőre, ha megfeledkezik konzulenséről, akit illendő megemlíteni. Kerüljünk át azonban a napfényes oldalra. Ragyogó szakdolgozatot is lehet közöm­ bös lelkiállapotban írni, de ez módfelett valószerűtlen. Általános lélektani szituá­ tizedik oldal cióként veszem számításba, hogy a szak­ dolgozat-író szereti azt a tárgyat, amelyet választott. Fontos, hogy a téma érdekelje, izgassa őt, tegye kíváncsivá. Szeretet, ér­ deklődés, kíváncsiság, sőt az eddigi ered­ mények meghaladásának igénye /ez ritka szép bravúrt tud produkálni!/ olyan motí­ vumok, amelyeket a tanszékek, intézetek intézményesen serkentenek a „megadott” és a „szabadon választható” témák meg­ hirdetésével. Munkatársaim és jómagam - Budapesten és Miskolcon - közel két évtizede „művezetjük”, illetve bíráljuk el az V év­ folyamos joghallgatók szakdolgozatait, melyeket polgári eljárásjogi tárgykörben írtak. A „megadott” témák is, a „szabadon választható” tárgykörök is igen korán fel­ kerülnek a hirdető-táblákra. A választékot időről-időre felfrissítem, nemcsak a „varietas delectat” ősi tapasztalata alapján, hanem a jogi-állami élet időszerű impul­ zusainak is engedve. Kari szinten szabá­ lyozott, hogy mikor szabad utoljára beje­ lentkezni szakdolgozat írásra. Aki valóban igényes, kötelezze el magát idejekorán egy téma mellett. Néhány hónap ugyanis nem elegendő egy szakdolgozat megírá­ sára, feltéve persze, hogy ezen joghallga­ tói „mestermunka” presztízsét minden érdekelt komolyan gondolja. /Szerintem ez oktatói oldalról is így van./ Külföldi ta­ pasztalataim a joghallgatók felkészültsé­ gét, illetve teljesítményét tekintve a mér­ leg serpenyőjét a magyar joghallgatók ja­ vára billenti, „nyomják le”, ámde honi fi­ ataljaink általában hátrányban vannak, ha a szakdolgozatok színvonalát nézem. Ezt a hátrányhelyzetet főleg azok a hazai szakdolgozatírók dolgozták le, akik a szó­ ban forgó „mestermunkát” nem előzmé­ nyek nélkül tették le az asztalra: évfo­ lyamdolgozatra építve, tudományos diák­ köri dolgozatot fejlesztve jutottak el a végkifejlethez. Példa persze van az ellen­ kezőjére is. Örvendünk, ha ezek száma is szaporodik. A téma iránt meglévő előszeretet és a hosszabb „kihordási idő” együtt járója szokásosan az átlagosnál szélesebbre mé­ retezett és imponálóan mély információs bázis. A szakirodalom és az elvi határoza­ tok mellé /mögé és elé/ így sorakozhatnak kérdőívek tanulságai, interjúk, statisztikák /nem feltétlenül országosak!/ és termé­ szetesen a ritkábban alkalmazott kitekin­ tés külföldre, továbbá a visszapillantás a múltba. Ezek bevonása kétséget kizáróan értéknövelő tényező. Van egy szellemi magaslat: a jogszabálybí­ rálat és a jogfejlesztő javaslat megtétele. Ezt a szellemi csúcsteljesítményt joghall­ gatótól senki el nem várja. Örömünk oka, ha egyre többen jutnak fel idáig. Csak­ hogy ne övezze ezt a kísérletet olcsó de­ magógia, hevenyészettség, közhelyes szó­ lam! A Tanítvány sikerét - legalábbis részben szavatolja a Mester / és fordítva /. Mi ok­ tatók szeretjük annyira hivatásunkat és vagyunk is annyira rátartiak, hogy a szak­ dolgozatok „művezetésébe” minden mozgósítható erőnket beleadjuk. A kon­ zulens válj a, hogy elérje őt a szakdolgo­ zat-író. Itt az etikett alig számít: iroda, dolgozószoba, utca, könyvtár, fax, távbe­ szélő, villamosmegálló is a kapcsolatfelvé­ tel, illetve - tartás színhelyei lehetnek / szerintem /. Az érdemi konzultációk ré­ vén egészen biztosan jobb lesz a szakdol­ gozat. Nem annyira az oktatói hiúság jelének, hanem inkább lojalitásnak nevezném azt a tényt, amely szerint a szakdolgozatokra adott érdemjegyek jobbak az átlagosnál. Hasznos lenne ezen a téren valamennyi jogi karnak egy közös módszertani levele a jogtanuló ifjúsághoz szakdolgozatírás tárgyában. Megfontolandó még az is: mi­ ként hasznosítható, illetve jutalmazható utóbb egy-egy briliáns szakdolgozat. Azon állapot mégsem tűrhető, hogy a szakdolgozatok visszhangtalanul süllyed­ nek el félévszázados időre az irattárakban. Ezen én úgy próbálok segíteni, hogy fel­ kérem a szakdolgozatírókat: vegyék ala­ pul, érdekes előzményként az azonos tárgyban már megvédett szakdolgozato­ �kát. Végtére a fiataloknál is vannak kevés­ bé fiatalok. Úgy vélem, hogy a hallgatói önkormány­ zatok is részt vállalhatnának a szakdolgo­ zat-írás körül. /Pl. jutalmazási javaslatok megtételévél, kellő szakmai egyetértés mellett. / Az elismerés az én szótáramban sem egyjelentésű a pénzben kifejezett el­ ismeréssel. Volna még mondanivalóm a szakdolgo­ zat-írás problémakörének egyes részlet­ kérdéseiről is íme: A konzulens és a szakdolgozat-író között bizalmi viszony alakul ki, illetőleg a már meglévő együttműködés elmélyül. Ezért nemcsak az a fontos, hogy a téma legyen „testhezálló”, hanem az is, hogy a konzu­ lens egyfajta „előszereteti értékkel” ragasz­ kodjék az adott joghallgatóhoz és viszont. Formailag a konzulenst a tanszékvezető bízza meg, eszményi esetben háromsze­ mélyes konszenzus alapján. A konszen­ zusnak azonban korlátja lehet az arányos munkamegosztás sosem lényegtelen tan­ széki szempontja. A távoktatásban résztve­ vők sajnos a nappali tagozatos növendéke­ inkhez képest különösen, de a levelező ta­ gozatosokhoz viszonyítva is némileg hát­ rányos helyzetben vannak akkor, amikor a konzulens személyére nézve téveszthet­ nének elő kérelmet, hiszen az oktatókat személyesen alig ismerik. /Ismerhetik azonban a munkásságukat./ Ilyenkor a tutor, illetve a tanszéki távoktatási felelős nyújthat előzetes tájékoztatást, ideértve természetesen a szakdolgozat-írással kap­ csolatos minden más kérdést. A konzultációknak nemcsak az időpont­ ját, hanem az egyes konzultációk konkrét rendeltetését is előre meghatározni, ter­ vezni szükséges. Az a kívánság, hogy a konzulens az elkészített egész anyagot előzetesen ellenőrizze, véleményezze, nem látszik járható útnak. A konzulens­ nek ugyanis nincsenek sem lektori, sem korrektori, még kevésbé “cenzori” felada­ tai, a jelöltnek pedig bátor öntudattal kell vállalnia értekezését. Az irodalmi apparátus összegyűjtése fá­ radságos, de a sikert szavatoló műveletek egyike. Szűkén értelmezett jogászi meg­ közelítésben a források lehetnek jogsza­ bályok, elvi határozatok és szakirodalmi alkotások. A jogszabályok összegyűjtésé­ ben és bemutatásában világosan különb­ séget kell tenni a hatálytalan, az érvényes és a hatályos rendelkezések között. Az el­ vi határozatokat illetően tudni kell, hogy azok meghatározott normatív bázisra épülnek, s vonatkozik azokra a latin mon­ dás: „Ruente fundamento ruit sententia”, azaz: ha megdől az alap, megdől az ítélet is. Az elvi határozatoknak ezt a kötöttsé­ gét jogi normához, időhöz, helyhez elvi­ leg minden joghallgató tudja, de mégsem mindig alkalmazza szakdolgozatában. A vonatkozó jog- és államtudományi szakirodalom „lelőhelyei” szerteágazób­ bak, látszólag „rejtettebbek”, mint a jog­ szabályok és az elvi határozatok feltalálási forrásai. Felhívom a figyelmet az Ország­ gyűlési Könyvtárra, s ennek kapcsán arra is, hogy ezen becses nemzeti intézmé­ nyünk nyaranta rövid időre bezár. Külö­ nösen ajánlom a szakdolgozat-írók figyel­ mébe a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárát, ahol évtizedek óta hiánytala­ nul gyűjtik a különféle tudományos foko­ zatok elnyerése érdekében megírt mo­ nográfiákat. Közülük nem mindegyik je­ lent meg nyomtatásban! A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudomá­ nyi Karának Polgári Eljárásjogi Tanszé­ kén /Budapest, VIII., Szentkirályi utca 30. II.em. 202. szoba, telefon: 06-14297200/239. mellék/ hivatalos időben megtekinthető az a bibliográfiai összeállí­ tás, amely 1990-től 2000-ig tartalmazza azon polgári eljárásjogi tárgyú közlemé­ nyeket, amelyek itthon jelentek meg. /A III. évezred publikációit tehát kinek-kinek még egyénileg kell összegyűjtenie./ A szükséges szakirodalom begyűjtése, fel­ használása és az azokra történő hivatkozás során számos problémára bukkantam. Gyakran tapasztalható a szakirodalom felü­ letes, olykor „másodkézből” vett, ismerete. /Pedig a polgári eljárásjogi téren a magyar nyelvű szakirodalmi termés igazán nem bőséges. /A polgári eljárásjogi tárgyú szak­ irodalmi források felhasználásánál olykor tapasztalható, hogy a diplomamunkába „beépített” auctor-ok véleményét a disszertáns helytől-időtől-körülményektől függetlenül mutatja be, holott ezek a „responsum”-ok is-bár kevésbé mint az el­ vi határozatok-ritkán élnek meg matuzsá­ lemi kort. Való igaz, hogy azt a szokványt, amely a szakirodalom „meghivatkozására” szolgál, intézményesen nem tanítja senki. Mégis meg kell tanulni még akkor is, ha kortól, időtől, helytől, kiadótól függően tá­ volról sem lehet egységes sablonról beszél­ ni. Azt ajánlom, hogy a jelölt először ta­ nulmányozza forrásainak hivatkozási gya­ korlatát, majd kötelezze el magát egyetlen szokványhoz, és emellett következetesen tartson ki. A felhasznált források, irodalom jegyzéke a szakdolgozat végén álljon az alábbi sor­ rendben: 1/jogszabályok, 2/elvi határoza­ tok, 3/szakirodalom. A jogszabályok a közjogi hierarchia és kelet szerint, az elvi határozatok a kibocsátó szerv szerinti ta­ golásban, típusonként, időrendi sorrend­ ben, míg a szerzők nevei alfabetikus egymásra-következésben álljanak. Egyre meghatározóbbá váló követelmény szerint a jó minőségű szakdolgozatnak külföldi, nemzetközi elemeket is tartal­ maznia kell. Ennek az elvárásnak egyre több szakdolgozat-író eleget tesz. Bár az idegen nyelvek ismerete jogtanuló tanít­ ványaink körében örvendetesen gyarapo­ dik, az ismeretszerzésnek lehetnek, sőt vannak korlátái. Szép példája a fiatalok együttműködésének, amikor valamely idegen nyelv tudója-esetleg a kölcsönös­ ségjegyében - „besegít” annak a szakdol­ gozat-írónak, aki az adott nyelvet nem is­ meri. Idegen nyelvű forrásokat a kari könyvtárak egyre gazdagabban tartalmaz­ nak. Az Európai Emberi Jogi Bíróság jog­ gyakorlata magyar nyelven olvasható a Bírósági Határozatok című havilapban. Tanulni nemcsak Tanár-Diákviszonylatban lehet. Tanulni Diák-Diák viszonylatban is lehet. Ahogyan „kitár­ gyalják” a fiatalok egymás között egy-egy sportesemény vagy buli tapasztalatai, ér­ dekességeit, talán mód nyílhat arra is, hogy egyéb közös dolgaikról, jelesül a szakdolgozat-írásról is, eszmét cserélje­ nek. Mégpedig avégett, hogy - Babits sza­ vaival élve - „egymást lendítsék diadalra”. Prof Dr. jur. habil. GÁSPÁRDY LÁSZLÓ tanszékvezető /ME és PPKE/, az MTA doktora Budapest, 2001. május 19, Szent Ivó napján tizenegyedik oldal �A történelmi Magyarország nemzetiségei 6. Akik önmagukkalfogtak kezet A világháborút lezáró békerendszer többé-kevésbé ismert valamennyiünk előtt, így tudhat­ juk azt is, hogy a nyugati hatalmak az új hatá­ rok kijelölésénél elsősorban stratégiai szem­ pontokat vettek figyelembe. Ennek köszönhe­ tően mintegy 1 millió magyar lett csehszlovák állampolgár. Az új államban azonban a szlová­ kok sem élvezhettek teljes körű autonómiát, pedig számítottak valami hasonlóra. 1919 áp­ rilisában aztán a románok megtámadták ha­ zánkat, északról pedig - a demarkációs vonalat átlépve - a csehek is egyre délebbre lopakod­ tak. A sebtében verbuválódott Vörös Hadsereg válaszként ellenoffenzívát indított, és elfoglal­ ta Kelet - Szlovákia nagy részét. Bízva azon­ ban Párizsban, a területet önként adtuk vissza korábbi tulajdonosainak. (Közben a románok azért nem vonultak ám vissza, sőt, elfoglalták Budapestet is!) Aztán jött Párizs, Versailles, Kis - Trianon palota... A vadonatúj államban a cseheké lett a do­ mináns szerep, a szlovákok kissé becsapva érezték magukat, az ott élő magyarok túlnyo­ mó többsége pedig változatlanul Magyaror­ szágot tartotta hazájának, s így irányadónak Budapest politikáját. Mindezt az „uralkodó” cseh vezetés intézkedéseinek ellentmondva, ami területi szempontból el akarta szakítani egymástól a magyar kisebbséget. Idővel azon­ ban az ott élő magyarok több mint fele kény­ telen volt engedni. A II. világháború is alakított valamelyest a térség etnikai térképén. A magyarok aránya - a kitelepítéseknek és a lakosságcserének is kö­ szönhetően - az 5 % - ot súrolta, ami csak to­ vább csökkent. Mikor ismét a csehek kereked­ tek fölül, a szlovák oldalon ez természetesen el­ lenállásba ütközött. Az 1968 — as prágai tavasz után a szovjetek a szlovákokat kezdték el támo­ gatni, a cseheket megbízhatatlannak tartották, 1969 - ben pedig új az új alkotmánytörvény ér­ telmében az állam föderatív jellege erősödött, 1989 - ig pedig az 1963 - bán rehabilitált Gustáv Husák lett a Csehszlovák Kommunista Párt főtitkára. Márpedig ő szlovák. A világháború után kb. 100 ezer magyart telepítettek ki, 40 ezret Csehországba vittek, és választás elé állították őket, vagy szlováknak vallják magukat, vagy tovább nélkülöznek (persze azért nem ebben a formában kérdez­ ték őket), helyzetük 1948 - tói azonban javul­ ni látszott. Ez 20 évig tartott. Utána visszaszo­ rult a magyar oktatás és könyvkiadás, a magyar diákok száma 1977 - re 70 ezerre csökkent, az iskoláké 376 - ra. (A miheztartás végett, 1960 - bán még 496 volt a számuk.) A csehek és a szlovákok viszonya nem volt annyira rossz, bár az utóbbiaknak legfőbb vá­ gyuk az autonómia volt, amit aztán 1993 - bán meg is kaptak, január 1.-én Csehszlovákia hi­ vatalosan is felbomlott, létrejött az új, függet­ len szlovák állam. A szétválás meglepően bé­ kés módon ment végbe. Az új államon belül 11 % volt a magyar kisebbség aránya (közel 600 ezer ember), s bár 1995 - ben szerződést írtak alá Magyarországgal (ti. a szlovákok), lépten- nyomon akadályozták a magyar nyelv használatát. A helyzetet tovább rontotta a bős - nagymarosi vízerőmű kudarca, és az erősen nacionalista Meciar magyarellenes politikája. A mai helyzetet ismerjük, bár a státusztör­ vény még magyarázatra és korrigálásra szorul, de az idő biztosan megoldja ezt is, és elfogad­ ják nyugaton is. Én elhiszem, hogy „az EU - n kívül is van élet”, de én azért kipróbálnám. Ehhez azonban még sok minden kell, többek között egy nemzetközileg is elfogadott, jól át­ rágott, működő státusztörvény. Ismét elröpült egy évfolyam, ismét megható a diplomaosztó, szépek a talárok, mega diplomák, elérzékenyülés, csattogó fényképezőgépek.. És egy kis üresség. Nemcsak az ismeretlen jövő mi­ att, hanem mert egyetlen alsóbb évfolyamtól vagy a Hallgatói Önkormányzattól nem kaptunk se vállveregetést, se „szép volt fiúk”-at, se „mi­ lyen érzés?”-t, de még csak egy „szasztok”-at se. így jött, hogy az elfelejtett évfolyam (remélem nem „navégrehogyelmenetek” évfolyam) elha­ tározta, hogy illő módon megünnepli saját ma­ gát. Kis éji cikkem fő célja, hogy beszámoljak azon tapasztalatokról, amelyek bármikor példa­ ként szolgálhatnak mind a mindenkori HŐK, mind a lelkes rendezvényszervezők és közösség­ kovácsok számára. Alig két héttel a bankett előtt a Spari teraszán kávézgatva a friss doktorok („b.a.” toldattal) keseregtek Úgy magyarosan. Szó szót követett, majd mindenki hazament to­ vább pihenni az államvizsgák gyötrelmeit. Más­ nap már három lelkes el is kezdte szervezni a rendhagyó önbúcsúztatást. (Ezúton is minden köszönet a két háziasszonynak: Szente Réka Milénának és Székács Julcsinak!) És innentől Rendezvényszervezők figyelem! Az Egyetem történetékek egyik legolcsóbb buliját rendezte meg az évfolyam, méghozzá kb. 400 fő részvéte­ lével, belépő nélkül, éjfélkor pezsgős köszöntő­ vel, 600 db pogácsával, valamint a (most már) V éves Melegh Anna énekesnőnk és egy DJ közre­ működésével... És mindez 70 ezer forinból?! — - így is lehet. (Majdnem gesztus értékű volt, hogy pár nappal a rendezvény előtt felajánlotta a HŐK, hogy állja ezt a költséget. Némi árnyékot borított ugyan a dologra, hogy a kifizetések a sürgős nyaralások miatt egy hónapot csúsztak és ezalatt a non-profit szervezők folyamatosan kap­ ták a noszogató telefonokat.) Reméljük példa volt ez az év arra, hogy az igény mentén kialakul­ jon a Pázmányon is végre egy olyan szokás, hogy a frissensült doctor iurisok is megérdemel(né)nek — minden szinten! — egy kis oda­ figyelést, és egy (akár negyedolyan) cécót, mint az első és a harmad évesek... de legalább a hamubasült pogácsát ne maguk süssék..... VINCZE SZABOLCS GERENCSÉR BALÁZS Pár nap Agárdon Tőkés László, Várhegyi Attila, Dr. Gál András Levente, akik a jogászi hivatásról, szépségé­ ről, vagy annak buktatóiról beszéltek. Kü­ lönösen nagy érdeklődésre tartott számot a „média napon” megrendezett pódiumvita Bayer Zsolt, Lovas István, Kert Attila és Havas Henrik részvételével. A hallgatóság alig akart vacsorázni menni, annyira beleélték magukat a vitába. A fárasztó szakmai munka után neves elő­ adók gondoskodtak a felhőtlen szórakozásról. Előadást tartott Gál József világutazó, Hohó, Ferenczi György, Maksa Zoltán. Aki ezek után is talpon tudott maradni, az hajnalig rop­ hatta Dj. Titusz vagy Dj. Ozsváthtal. A résztvevők nem csak passzív részesei voltak az előadásoknak, hanem aktívan A tavalyi tanév tavaszi szemeszterében elkezdett, nemzetiségi témájú cikkeket a szlo­ vák nép tárgyalásánál hagytam abba, de sajnos az I. világháború kitörésénél megakad­ tam, amikor is meglepetésszerűen közbejött egy újabb évszak. Bár túl gyorsan telt el a nyár, de eltelt, úgyhogy a legjobb szerintem az lesz, ha ott folytatom, ahol abbahagytam. 2001. augusztus 28. és szeptember 2. között került sor a Régiók Szövetségének szerve­ zésében a Kárpát-medencei Jogász Találko­ zóra. Több mint kétszáz joghallgató láto­ gatta meg a tábort, pár felhőtlen nap remé­ nyében. A szervezők igyekeztek mindenki­ nek megfelelő programokat találni. A na­ pokat két részre osztották. Az első rész a szakmai munkáé volt, míg a második a szó­ rakozásé és a pihenésé. Megtisztelte a talál­ kozót jelenlétével többek között Dr. ZlinszkyJános, Dr. Solt Pál, Dr. Kilényi Géza, tizenkettedik oldal részt vettek a vitákban kérdéseikkel pár­ szor zavarba hozták az előadókat. Aki azonban azt hiszi, hogy itt minden véresen komoly volt, az téved. Azok az előadók, akik egyetemünkön is oktatnak, eddig so­ ha nem látott oldalukról mutatkoztak be. Talán nem is náluk vizsgáztunk? Aki ott volt, élményekkel gazdagabban tért haza, ebben biztos vagyok. Aki nem tudott eljönni, annak vigasztalásképpen mondha­ tom, jövőre ismétlés. SZABÓZÉ �Esztergomban a Szent Koronával Néhány Pázmányos hallgatónak megadatott az az élmény, hogy részt vegyen az vár északi rondelláján. Bitskey Tibor szín­ Esztergomban tartott Nagyboldogasszony-napi (augusztus 15.) ünnepségen. művész Sík Sándor-drámarészletet, Módi Az ünnepségre a Szent Korona kora haj­ nalban indult el a Parlamentből a Buda­ pest hajó fedélzetén, hogy megérkezzen a fél tizenegykor az esztergomi Bazilikában tartandó ünnepi szentmisére, melyet Paskai László bíboros celebrált. A helyszű­ ke miatt csupán ezer meghívott, köztük a politikai, kulturális és társadalmi élet ve­ zetői, foglalhatott helyet a Bazilikában, kí­ vülről pedig több ezren figyelték az ese­ ményt a kivetítőkön. EFOTT 2001. Idén nyáron is volt EFOTT. Az az Egyete­ misták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója. Ennyi a gyorshír. Bővebben: idén nyáron egy olyan brigád ragadta kezé­ be az EFOTT szervezését, melyben jócs­ kán akadtak Pázmányos hallgatók is. Meg­ van tehát a Pázmányos kötődés a rendez­ vényhez, és ha az ember végignéz magán és azt látja, hogy egyetemista, akkor megvan a személyes kötődés is a rendezvényhez (Id. az elnevezést). Tehát: ott a helyünk! Első meglepetés: Ha ez a sok ember, aki Kismaroson öt napra letáborozott, mind végignézett magán, és azt látta, hogy ő egyetemista, vagy főiskolás, akkor nagy bajban van a magyar felsőoktatás. Második meglepetés: (előzmény: kényelmes ember révén a sátrazás helyett jó előre bizto­ sítottam magamnak egy ágyat a kőházban legalábbis azt hittem) ha egy három ágyas szo­ bában nyolcán alszunk, azt még az sem könynyíti meg, ha az ember szerelmes. Harmadik meglepetés: ha hajnali öt órakor azon veszi észre magát az ember, hogy nincs pénze a dzenharmadik Unicumra (Hubertusra, vod­ kára, Vilmosra, sörre, borra, pálinkára stb.) az csak akkor tragédia, ha én vagyok az illető. Szóval igazából minden rendben volt, a kon­ certek (különösen a Bili meg a Rice meg a Mobil meg a Csapda) királyak voltak, renge­ teg rövid, ám annál intenzívebb ismeretség alakult ki. Kismaros és polgárai is épségben átvészelték e számukra erőt próbáló, vészter­ hes időszakot, csak alig néhányan kaptak al­ koholmérgezést vagy rosszabbat, ez volt tehát idén nyáron az EFOTT. KÚRÁN ANDRÁS Torokszorító pillanat volt, amikor a Szent Korona, „megmaradásunk és nem­ zeti egységünkjelképe” megérkezett a Ba­ zilikába, majd a díszőrség tagjai lassú me­ netben az oltár előtti emelvényhez vitték. A szentmise során a bíboros - megemlé­ kezve Szent István felajánlásáról - újra Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyar­ országot és a magyar nemzetet. A mise után felavatták Melocco Mik­ lós István megkoronázása című szobrát a Ferenc köztársasági elnök ünnepi köszön­ tőt mondott. Közben az eddig kintreked­ tek köszöntötték a Bazilikában a Szent Koronát. Délután négy órakor indul vissza a ha­ jó, kétszáz meghívottal a fedélzetén. A Duna-parti települések lakói különböző ötletes mutatványokkal üdvözölték az előttük elhaladó hajót, mely estére ért vissza a Kossuth-térre. A millenniumi év egyik utolsó eseménye igazi, méltó ünne­ pe volt ezeréves államiságunknak. Faültetés, mosdórombolás — Gólyatábor 2001. — Az időre nem lehetett panaszuk az augusztus 25-én Balatonboglárra érkező ifjú jogászpa­ lántáinknak és felnőni nem akaró felsőbbéveseinknek, egy napsütéses hétvége biztosított még lehetőséget egy utolsó nyara­ lásra az egyetem megkezdése előtt. A szállás elfoglalása után a csoportvezető tutorok osztották meg gólyáinkkal élmé­ nyeiket, számoltak be a „legsötétebb rém­ tettekről”: „van olyan vizsgáztató, aki rendes... a családjával, ne is számítsatok ar­ ra, hogy ebből a tantárgyból át fogtok men­ ni stb. stb.” Hogy ezek után mégis el tudott indulni az első évfolyam, minden elismeré­ sem az övék! Délután Somlai Attila HÖK-elnök végül össze tudott verbuválni egy elég szép kis csapatot, mely egy kis késéssel ugyan, de tisztességgel képviselte hallgatóinkat a Szentmisén. Estére jó hangulat alakult ki. Szabó Mar­ cell tanár úr 15 amerikai vendégdiákot is el­ hozott a táborba. ír népzenével örvendezte­ tett meg minket a Lean Dubh zenekar, majd fellépett karunk rock csapata, a Legis Actio, végül kifulladásig az Alpha Bánd. Vasárnap délelőtt környezetvédelemről tartott előadást Dr. Bándi Gyula Professzor Úr, karunk intézetvezetője, majd a Környe­ zetvédelmi Minisztérium kabinetfőnöke. E témával az ismerkedést nem lehet elég ko­ rán kezdeni a Pázmányon. Erről, valamint a város főterén történt faültetésről a Duna TV is beszámolt. Mostantól 28 fa és egy réztábla öregbíti hírnevünket a somogyi vá­ rosba érkezők előtt. Délután Horváth Attila tanár úr mutatta be egyetemünket, ettől nyilván visszajött a kedve az ifjú titánoknak: mégsem lehet olyan szörnyű hely ez a Pázmány! Majd sor kerülhetett a régóta nagy sikernek örvendő tanár-diák mérkőzésre, ahol az oktatók, a szervezők és a gólyák csapatai küzdhettek meg egymással. Az esti vetélkedők után, amelyen kide­ rült, hogy mely gólya ember a gáton, a Chrystal, a United, valamint Náksi és Brunner adott koncertet. A gólyatábort egyedül az utolsó éjszakán a női mosdóban történt pusztítás árnyékol­ ta be. Hát erre megint csak nem lehetünk büszkék... A hétfői reggeli után elindultak haza jo­ gászcsapataink, mármint akik a végsőkig ki­ tartottak, így is voltak, akik még maradtak a magyar tengerparton, élvezve az idei év utolsó igazi nyári napját. MÁNDICS BOTOND Ezúton szeretném megkö­ szönni annak a bizonyos öt­ fős felsőbbéves „csapatnak”, hogy széttörtek 7 db wc kagy­ lót a gólyatáborban, és ezzel többtízezer forint kárt okoz­ tak az egyetemnek. A szemtanúk hivatalos ki­ hallgatása után megtesszük a kellő intézkedéseket. SOMLAI ATTILA HÖK-ELNÖK tizenharmadik oldal �Véget ért az ostrom Két perc - Változások a Jogbölcseleti Intézet körül - Reggeli életkép az Intézet II. emeleti ajtaja előtt: vizsgázó lány próbál bebocsátást nyerni, ahogy azt a ma szokásos módon fejezi ki egy illedelmes (mert ilyen is van) joghallgató: kopogtat... Kissé idegesen toporog, majd ki­ megy a lengőajtón, megpróbál bekukucskálni a függőfolyosóra nyíló ablakon az adminiszt­ rációs helyiségbe, csalódottság ül az arcán, mi­ kor visszajön, kezdi elveszíteni türelmét: „En­ gedjenek be, bent van az indexem, másból vizsgázom, nem megy anélkül!” Egyre embertelenebbül veri az ajtót - melyen kívülről kilincs helyett csak gomb található — dübörög, káromkodni tán csak a mellette álló Péteri Professzor Úrra való tekintettel nem kezd, aki a tőle megszokott humorral próbálja lecsilla­ pítani a kolleginát: „Nyugodjon meg kisaszszony, én csupán fél órája próbálok bejutni a saját tanszékemre. Többeknek egyszerűen elkeverték a je­ lentkezését a postaládás rendszer útvesztői­ ben, szerencsésebb esetben csak egészen más időpontra írták ki. Mivel a harmadikosoknak nem kellett letenni az államelmélet IIL-at, többen szerették volna magukat kihúzatni időpontjukról, hogy azt átengedhessék a hop­ pon maradt másodikosoknak: „Azt kérem nem lehet! Szó nem lehet róla! - De nekünk nem kell lerakni, miért nem lehetne mást írni a helyemre? - Nem érdekel, kérem!” A lába­ mat sikerült még kirántanom a rácsukódó aj­ tó elől. „Azt szeretném csak megkérdezni... Olvassa el a faliújságon!” Végül a Tanulmányi Dékánhelyettes kivette az átlagszámítás alól a Jogbölcseleti Intézet tantárgyait, amennyiben azok hiányoznának valamely hallgatónak, azaz nem jár értük nullás érdemjegy. Lehetett hallani, hogy a titkárnőt bántal­ mazták, a folyosón rángatták meg hallgatók, mások szerint meg az volt az utolsó csepp, hogy valaki nem volt elég fürge, hogy elugorjon a rácsapódó ajtó elől, minek következté­ ben eltört az orra. Ezek után feljelentést tett súlyos testi sértésért. Nem tudhatjuk. Tény, hogy a világtörténelem leghosszabb ostroma Leningrádot sújtotta, 1941 augusztusától 1944 januáijáig. Világrekordot tehát nem sikerült döntenünk, az áldozatok számát sem lehet összehasonlítani, végül is „csak” egy orr törött el, azonban azt hiszem, egy ideig nem felejt­ jük a reménytelen próbálkozásainkat, az elka­ vart jelentkezési lapjainkat, a 40 fokos lázban lerakott vizsgákat, mert csak klinikai záróje­ lentést fogadtak el, esetleg a proszektúráról, a telefonos vetélkedőn kiosztott maradék he­ lyeket, valamint a félrerakott és faxra állított telefont. Egy ostrom véget ért. Kezdődik egy újabb, vagy netán eljő az oly régóta áhított viíágbéke? MÁNDICS BOTOND tizennegyedik oldal Az egyetlen baj a semmi(levéssel, hogy sohasem tudod, mikor végeztél. (graffiti) Kedvenc nyári vizsgáinktól eltekintve talán helytálló volt (?) ránk nézve a fen­ ti idézet. Szeptember azonban magával ragad­ ja az embert. Új előadó, új ismeretek, új könyvek, és egyéb dijak, valamint a visszatérő kérdés: hogyan lesz a hallga­ tóból milliomos? Most valószínűleg úgy, hogy előtte milliárdos volt... A lendület elindul, ami persze kelle­ mesebb gondolatokat is ébreszt. Kézről kézre járnak a fényképek, szájról szájra a történetek Jóleső csókok, kézszorítások. Szerény fogadalmak, hogy most aztán tényleg, jobban, és szebben. Egyre bő­ vülő, Szentkirály utcai birodalmunk is­ mét megtelik ismerős arcokkal, han­ gokkal. A viszontlátás öröme egyúttal mun­ kára sarkall. Ahogy a közmondásban, (még) mindig van mit tanulnunk. Sőt, bizonyítanunk, hogy Intézményünk­ nek némi nehézség ellenére igenis, jó híre van. Igazán jó érzés lesz majd olvasni-hallani, hogy már megint ott voltunk, részt vettünk, megnyertük... és egyébként, ránk ugyan lehet számí­ tani. Budapest is tartogat újra felfedeznivalót. A színházak, mozik ismét készen állnak, lesznek koncertek, és főleg, iz­ galmas tárgyalások. Még állnak a kevés­ bé ismert és a jól bevált törzshelyek... (Az „örökifjú” Vén Pipásról nem is szólva.) Tehát van épp elég lehetőségünk, hogy elkerüljük az idézett bölcsesség csapdáját. Talán időnk is, az egyelőre jótékony távolságba vesző (de azért felsejlő) elkövetkező, ismert szóöszszetétclben használatos „időszak”-ig. Mindenesetre, abban a falfirkában is van fantázia. Ha csak az az egyet­ len baj... SZAMOS MÁRTON Olvasói levél Távoktatás - a tolerancia és rugalmasság kulcskérdései Tisztelt Oktatóink és ügyintézői testületünk! Miért gondolják, hogy a számtávos egy lusta, naphosszat otthon henyélő, ráadásul gyengén tanuló diák, akinek más dolga sincs, mint szórakozni a számítógépével; akinek anyuci és apuci úgyis mindent kifizet, így a tandíját is a végsőkig lehet emelni. Miért hiszik ezt? A valóság merőben más! Sokan keményen dolgoznak azért, hogy tandíjukat fizetni tudják, amit mellesleg az egyetem inkorrekt módon évről évre emel. Elsőben ugyanis meghirdetésre került egy összeg. Gondolom velem együtt, sokan előre kikalkulálták, hogy egy ilyen összegű tandijjat öt éven keresztül hogyan fognak fizetni, és csak ezután jelentkeztek a szám távra. (Ha ezt előre tudjuk...) Az induláskori feltételek időközben az egyetem részéről és vélhetőleg gazdasági érdekéből megváltoztatásra kerültek. Mit is tanultunk polgári jogból egy szerződés feltételeiről? Persze tudjuk mind. A jogi oldalát nem is lehet vitatni. De korrekt eljárás ez? Ez generális probléma, de mi van a minden­ napok apró-cseprő dolgaival: pl. indexek aláírása. Vegyünk egy diákot, aki vidéken lakik és rendes munkaidőben dolgozik (ez általában jellemző a távoktatásban résztvevőkre). Figyelembe veszi ezt valaki? Nem. Megjelölnek néhány napot, melyeken az adott tanszéken az indexeket alá lehet íratni. Természetesen ez munkanapra esik. Szóban forgó diákunknak így ki kell vennie egy fizetés nélküli szabadnapot, kifizetni az útiköltséget oda-vissza, és mindezt miért: EGY ALÁÍRÁSÉRT, hiszen azon a napon másik tanszéken nincs lehetőség aláíratni az indexet. Vissza kell tehát jönni másnap, vagy két nap múlva, vagy épp akkor amikor majd a Tisztelt Ügyintézőnek lesz ideje foglalkozni számos egyéb teendője mellett a diákokkal is. Nagy kérés lenne egy kevés rugalmasság illetve tolerancia? Merem állítani, hogy a távoktatásos hallgatók többségének sokkal nehezebb dolguk van, mint a nappali tagozatosoknak. Bárki kipróbálhatja: nyolc-tíz óra munka után egy számítógép előtt kinek van ereje még este kinyitni a tankönyvet? Mégis megtesszük, mert ezt vállaltuk. De azt nem vállaltuk, hogy nényány egyetemi titkárnő kedvéért kidobassuk magunkat a munkahelyünkről, leutazzunk pár száz kilométert vagy lemondjunk fizetésünk egy részéről ... egy aláírásért. (NÉV A SZERKESZTŐSÉGBEN) �Vedd és olvasd! Németh Adóm rovata NYÁRUTÓ I. egyetemi (kis)polgári etűdök Kétségtelenül szükség van (lenne) a határo­ zott állásfoglalásokra, a nyílt beszédre. Egy­ értelműség, nyíltság, dialógus. Azt hiszem , legyen bármilyen nagy ellenszél a média te­ rületén, lelkiismeretünk korántsem lehet nyugodt. Szürkék vagyunk, langyosak, sok­ szor bátortalanok. Egymással is képtelenek a párbeszédre. (Persze, azért ez csak „költői túlzás”. Vagy mégsem?) A médiaguruk teszik, amit tesznek, hir­ detik, amit hirdetnek. Lelkűk rajta. Előbbutóbb úgyis kapnak finom vajas süteménye­ ket a fejükre. A nyár „botrányai” (juj!), ill. valóban lé­ lekemelő, fontos eseményei alkalmat kínál­ nak némi „elmélkedésre”. Hogyan tovább a krisztusi úton, a médiában, a társadalom­ ban, az újkori szerepeink definiálása során? Sokat sejtetető pillanatok, események, moz­ zanatok. A kép töredezett. Mert még krízis van. Lesz-e katarzis? *** Szóval Sziget: homoszexuális felvilágosító prog­ ramok, interaktívjátékok + Tarlós polgármes­ ter + Juhász Géza + néhány repülő madaras és piros szegfus polgártárs + egy már felvilá­ gosult EU nagykövet, de leginkább sok félre duma, gagyizás. Alszeretet. Ami nem volt: SZERETET „Lapozzuk fel” az IGEN1 című katolikus fo­ lyóirat honlapját (vagy kutakodjunk a Szabó Ervinben), ahol egyértelmű, világos állásfogla­ lást, őszinte, krisztusi gyógymódokat, javaslato­ kat olvashatunk az Andreas Laun-nal készült interjúban a homoszexualitás-sal, homoszexu­ ális kollégáinkkal, keresztjükkel , annak krisz­ tusi módon való megélésével kapcsolatban. Nem idéznék, mert sokat kellene. Inkább csak ajánlom. Magunknak is. A homoszexuálisok­ nak is. A szegfűvel repülő madaraknak is... Egy ilyen alkalom mindenképpen jó lehe­ tőség arra (minden negatívuma ellenére), hogy mi is minél szélesebb körben elmond­ juk a véleményünket. Lehet, hogy hülyeség amit mondok, de egy körlevél a Püspöki Kar­ tól, egy Új Ember különszám a témáról, meg hasonló dolgok sokat jelenthetnének. És nem csak a nem katolikusok számára. A téma nagyon rázós és nagyon aktuális. Nem baj, sőt! *★* A szálkakeresés nagy, és fáradságos nyomozati munkát igényel. Nos: A HÉT című műsor nyomozói, ezúttal rossz ösvényen indultak el. (És haladnak máig rendületlenül... Nem ilyen a dialógus, a nyílt, egyértelmű, építő út...) „Csak itt! Csak most! Csak Önöknek!”. Ez más TV csatornák műsoraihoz jobban illik. Kritizálni okosan, intelligensen persze lehet is, kell is. Csak nem mindegy, hogy az ostor me­ lyik végét fogjuk meg. Annak, aki nyomoz, nem csak A-t, hanem B-t is illik, illene kiderítenie, ismertetnie: Fhskai László meghívására, kérésére december végén, Magyarországon lesz a Taize-i találkozó. Akit ér­ dekel, érdeklődjön. Solt Pál elnök úr biztosan ott lesz. Mert így is lehet elnök valaki... A hetes nyomozók módszeréinek „lesztálinozása”, meg „lenácizása” (minden ostobasá­ guk mellett) persze a lehető legrosszabb, elha­ markodott reakció volt. (Az emberben legyen önkritika: a „bűnvallás” nem egy rossz dolog. Más kérdés: az átvilágítás egy rossz módszer. Farizeuskodásra jó lenne.) Javaslatom: ma többet segítene, és előbbre mutató lenne egy délutáni teára, vagy egy reg­ geli kávéra való meghívás a prímási lakhelyre. Csöndes, személyes beszélgetés az ifjú, önje­ lölt nyomozókkal. (Rosszra - jóval. Ősi re­ cept. Legalább 2000 éves. És ez mindenkinek szól...) A közös teázgatást persze országossá is lehetne szélesíteni. Jót tenne az idegrendszer­ nek, ha másnak nem is. A szeptember elsejei Magyar Hírlapban Kamarás István, nagyszerű vallásszociológus a következőket nyilatkozta A HÉT műsorá­ val kapcsolatban: „Keresztény körökben többen arra gondolnak, az adás szervesen egy pártkampány része. Ionnak olyan vélekedések, hogy a gazdasági vezetők megnyerése után a kormány neki tetszőegyházigarnitúrát szeret­ ne összeállítani, néhány püspökcserével. Fogalmam sincs, ez valóbanfedi-e a valóságot, de ilyen vélekedé­ sek is vannak. (...) A nagy barátkozás mellett esetleg a kormány érezhet indíttatást a beavatkozásra, de is­ métlem, én nem tudom, mint szociológus csak a kü­ lönféle értelmezéseket gyűjtöm egybe.” Minden tiszteletem a Tanár Úré, de áll­ janak már elő ezek a „keresztény körök”, és mint szociológus, aki „csak a különféle ér­ telmezéseket gyűjti egybe”, a Tanár Úr a sokféle értelmezés közül, miért pont ezt az egyet tartotta említésre méltónak? És per­ sze, mint nem szociológus, hanem mint ke­ resztény ember is lehet véleményt monda­ ni, ha az embert kérdezik. Saját véleményt is lehet mondani... Meggyőződésem, hogy ha valaki nem sze­ retne 8 hónappal a választások előtt a „klérus­ sal” konfrontálódni, akkor az éppen a Kor­ mány Mellesleg nem O. V szokása a sunyi, és alattomos módszerek használata. Teszem hoz­ zá: nem hiszem, hogy párt állna a „nyomoza­ ti akciók” mögött. Egyszerűbb az ok: oktalan­ ság, hiúság, tudatlanság, sőt megeshet: rossz felé transzformálódott hiányérzet. **★ Most nem egymás mószerolásának van itt az ideje (egyébként soha sincs itt az ideje). Sok­ kal inkább az egyrészről csöndes, közös épít­ kezésnek (jórészt megvan), másrészről a társa­ dalmi kérdésekben igenis nagyon határozott, aktív megszólalásnak (jórészt nincs meg). Pár­ beszéd, párbeszéd, és párbeszéd. Egymással is, másokkal is. És ez bizony nem csak a Püspöki Kar felelőssége. És persze nem is elsősorban az egyetemi (kis)polgároké. A képzett, bölcs tanároké, professzoroké (ha csak az egyetemet tekintem) már sokkal inkább. Persze, ha em­ ber kell a gátra, azért mi is itt vagyunk. Mert azért még vagyunk néhányan... Folyt, köv. Üdvözlettel: NÉMETH ÁDÁM minutus@ffeemail.hu UL: Azért az a „bűnvallás” nem hagy nyugodni...Na mindegy. Ha nem megy ma, hát megtesszük holnap... Soha sem késő. 1 IGEN - www.igen.hu AZ IRGALOM Ha kiveszne belőled az irgalom, a szív együttérzése, mindent elveszítenél. Engeded-e, hogy magával ragadjon ez a mérhetetlen szeretet: a felhívás arra, hogy hetvenszer hétszer, azaz mindig újra és újra megbocsáss? Könnyűvé váló léptekkel így haladsz majd felfedezésről felfedezésre. Akik szeretnek és megfeledkeznek önmagukról, azoknak az élete szelíd szépségbe öltözik. Minden barátság belső harccal jár. És gyakran a kereszt világítja meg a szeretet kifürkészhetetlen mélységét. Ahelyett, hogy ragaszkodnál önmagadhoz, rossz lelkiismeretet keltve magad körül, vagy pedig átváltanál ironikus hangnembe, engeded-e, hogy elárasszon a jóság? Ebben az áttetsző szeretetben egyszerűen ismerd be hibáidat, és ne vesztegesd az időt azzal, hogy testvéred szemében szálkát keress. Boldog az a közösség, amelyik a jóság forrásává válik. Krisztus jelenik meg általa, mindent felülmúlva. ROGER TESTVÉR, TAIZÉ tizenötödik oldal �Októbertől indul a Szakkollégium A „Deák Ferenc” Államtudományi Szakkollégium hazánkban egyedülál­ ló közéleti, tudományos műhely, amely alulról jövő hallgatói kezdemé­ nyezés eredményeként jött létre. A Szakkollégium létrehozása érdekében összefogott egykori és jelenlegi hallga­ tók célkitűzéseit a PPKE -JÁK számos professzora támogatta, ezért a hallga­ tók által megkezdett munka ma már intézményi keretek közt folyhat. Az oktatók és a hallgatók közt olyan konstruktív együttműködés alakult ki, melynek eredménye a Deák Ferenc Ál­ lamtudományi Szakkollégium meg­ alapítása lett, kielégítve ezzel a hallga­ tók által támasztott igényt egy magas szintű tudományos tevékenységet foly­ tató államtudományi szakkollégium létrehozására. A Szakkollégium a 2000/2001-es tanév során próbafélévet tartott, melynek során négy kurzus került beindításra. A Választási rendszerek - választói magatartás c., a Politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c., a Gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c., valamint aJogállami átmenet dilemmái c., szak­ kollégiumi kurzusokon olyan neves pro­ fesszorok és közéleti személyiségek tartottak előadásokat, mint például Botos Katalin, Kövér László, Hegedűs Tamás, Nagy Gábor, Navracsics Tibor, Tóth Zsolt, Csurka István, és Virga Csaba. Az előadásokon nem egy­ szer több mint 250 hallgató jelent meg, ez­ zel is kifejezve az érdeklődésüket a Szakkol­ légium által felvetett témakörök iránt. Szakkollégiumunk egy olyan közéleti műhely, amely magas fokú önkormányzati­ sággal rendelkezik, és a szakkollégisták nagy mértékben maguk alakítják saját működési rendjüket. A szakkollégium tagjainak száma közel 30 fő, amely külsősökből és belsősökből tevődik majd össze. A belsősök igényes körülmények között, kedvezményes szál­ láslehetőséget vehetnek igénybe. A Deák Szakkollégium tagja lehet minden másod- vagyfelsőbb éves hallgató, aki sikeres felvételi vizsgát tett, és a tanul­ mányi átlaga is megfelelő. A Szakkollégi­ um 2001/2002-es tanévben két, indexbe felvehető kurzust indít. A kurzusok jelle­ güket tekintve csoportos beszélgetések, vitakörök, melyekben a tagok saját néze­ teik kifejtésére is lehetőséget kapnak. A szakkollégiumi képzés hat féléves tanrendre épül, amelynek témái az alábbi kérdéskörök köré csoportosíthatók: tizenhatodik oldal - Üjabbkori európai politika- és alkotmány­ történet - az amerikaiforradalomtól 2000-ig - Jelenkori politikai és jogállami rendsze­ rek - a 20. század végéig, kitekintéssel a várható fejlődésre. - Hazai politikai és társadalmi formációk - a kiegyezéstől napjainkig. Kísérő tantárgyak: a) A kísérő tárgyak egyrészt a közéleti gya­ korlatot szolgálják, évenként váltakozva - Stilisztika - írásbeli kommunikáció - Retorika - szóbeli kommunikáció - Vitatechnika és vitakultúra - csoportos kommunikáció. b) Másrészt a társadalometikai szemlélet megszilárdulását, a helyes értékrend kialakítását: - Egyéni értékmegvalósítás - Közösségi értékmegvalósítás - Társadalmi szolidaritás és fenntartható fejlődés - Havonta egyszeri vitaest aktuális politi­ kai vagy társadalmi kérdésről - előrefelve­ tett, éppen a társadalmat foglalkoztató kérdés tárgyalása, vitavezetővel. A szakkollégium tagjainak aktív közre­ működésével a kurzusokon kívül egyéb programokat is szervez: - Külföldi és belföldi tanulmányi ösztöndíj - Konferencia szervezése - Szűk körű vitaest meghívott közéleti sze­ mélyiséggel - Nyilvános előadások - Közösségi programok A szakkollégiumi kurzusok és programok 2001. októberében indulnak, ezt megelő­ zően kerül sor a felvételi elbeszélgetésre várhatóan 2001. szeptember végén. Bő­ vebb információ érdekében forduljatok a Római jogi tanszékhez. JANCSÓ GÁBOR Részlet a „Deák Ferenc” Államtudomá­ nyi Szakkollégium preambulumából: „Szakkollégiumunk egy konzervatív szellemi­ ségű, minőségbiztosítási követelményeken alapuló, magas szintű szakmai kritériumokat támasztó államtudományi szakkollégium... melynek célja egy olyan szakképzett, konzer­ vatív eszmeiségű, a társadalmi problémákra érzékeny és az államtudományokat magas szinten művelő fiatal réteg megteremtése, amely alkalmas mind a jogi mind a közéleti szerepvállalásra. A Szakkollégium hallgatósága demokratikus alapelvekre épülő közösséget al­ kot, vezetőit maga választja. A Szakkollégium célkitűzéseinek megvalósulásában a hallgatók közössége öntevékeny munkájával elsődleges szerepet játszik.” �A „szenátor” Balogh András négy mandátumot töltött ki az elmúlt években a HÖKben, ezzel karunk eddigi rövid kis története során ő az egyetlen, aki minden lehetséges alkalommal tagja volt az Önkormányzatnak. Az elmúlt évek tapasztalatairól az új választmány alakuló ülését követően beszélgettem vele a Spartacusban. A hallgatók szemében a HŐK elmúlt évei csak botrányokról és viszályokról szóltak. Hogyan emlékszel vissza ezekre Te? A vita minden esetben egészséges. Nincs túl kellemes íze, ha minden egyes kérdésben tel­ jes egyetértésben születnek a döntések, beta­ nított szavazógépek módjára. Arról azonban nem szabad megfeledkezni, hogy a szabályo­ kat a vita közben is be kell tartani. Külön él­ vezetet jelent, ha szabályok betartásával pró­ bálunk érvényt szerezni akaratunknak. A HÖK-kel kapcsolatos botrányok oka szerin­ tem - és ezt már számos fórumon, többek közt mindkét Dékán előtt kifejtettem - első­ sorban az, hogy a HŐK túl sok pénzből gaz­ dálkodik. Az évi 10 millió forint túlzott, bő­ ven elég kellene, hogy legyen 3 millió is. Az egyetlen viszálymentes HŐK egyébként a Patyi Gergő elnöksége alatti volt, igaz ekkor csupán 4 millióból gazdálkodtunk. Ha most felvételiznél, ugyanezt az intéz­ ményt választanád? egyetem számára a Pesti Est című kulturális ajánlót, de gondolhatunk a biciklitárolóra is, ami most két év után végre elhelyezést nyert az ud­ varon, szintén ’97 tavaszán sikerült elérni, hogy az akkori büfét kibővítsük a Szent István Társulat könyv raktárával, mely hallgatói klubbá lett átalakítva. Természetesen az ér­ dekképviselet tudnám előtérbe he­ lyezni, a Kari Tanács előtt elért eredményeket. Itt hívnám fel a fi­ gyelmet arra, hogy a HŐK nem csupán a hallgatók érdekképviselet­ ét látja el, hanem az egyetemnek is szerve, ennél fogva pedig az egye­ temmel együttműködve szellemi­ leg és fizikailag kell építkeznünk. Ezért szükséges a HÖK-ben part­ nert látni és nem csupán „gyerekeket”. Úgy érzem ennek megfelelően sikerült tevékeny­ kedni külügyi elnökként és elnökként is. Mennyire igazolt téged az idő? Egyértelműen. Az elmúlt években azonban sok mindem megváltozott. Mi igencsak mos­ toha körülmények között kezdtünk. Ahhoz képest, most itt ülünk egy hangulatos egyete­ mi klubban. A Spartacus székházért is egyéb­ ként elsősorban Zlinszky Dékán Úrnak tarto­ zunk köszönettel, az épület megvásárlása na­ gyon jó ötletnek bizonyult, a Hők mindvégig támogatta ebben a volt Dékánt és a Kari Taná­ csot. Nem hiszem, hogy a hallgatók között volna, akinek ne lenne kedvére mindaz, amit nyújt a Spari: étkező, sportlehetőségek, próba­ terem az egyetemi zenekarnak, de itt kapott helyet a Közgazdasági Intézet, a HŐK, a Páz­ mány Pódium, az ítélet szerkesztősége. Az elmúlt évek eredményei közül melyekre gondolsz vissza a legszívesebben? A legapróbbakra is ugyanolyan szívesen em­ lékszem vissza. Farkas Péter Tanár Űr emlí­ tette, hogy a Fővárosi Közgyűlésben eltöltött éveiből arra a legbüszkébb, hogy egyszer ke­ resztülvitte, hogy zebrát fessenek egy iskola elé, ezzel is elérve, hogy jobban vigyázzanak a gyerekekre. 1997 tavaszán például nagy do­ lognak tűnt, hogy sikerült megrendelni az Saját évfolyamom négyszer választott meg képviselőjének, az első alkalomtól eltekintve, a legtöbb szavazattal. Ráadásul úgy érzem, ha a Kari Tanács a hallgatókat elszavazta, 1-2 hét mégis a mi álláspontunknak megfelelően ala­ kították a döntéseket. Mire gondolsz? Például a nyelvvizsgákkal kapcsolatos sza­ bályozásra. Itt szeretném eloszlatni azt a hí­ resztelést, hogy csupán a barátnőm miatt re­ videáltam álláspontomat ebben a kérdés­ ben. Ugyanis a kezdetektől fogva a két nyelvvizsga mellet álltam ki, tavaly nyáron is ezt hangsúlyoztam több fórumon is, ami­ kor az új kormányrendelet értelmében úgy nézett ki, hogy mindössze egy nyelvvizsga szükséges a jogi diplomához, szerintem ugyanis ez jelentheti a diplománk magasabb értékét. Mindössze a bevezetés módját nem tudtam elfogadni, hogy nem biztosítottak kellő felkészülési időt az új szabályhoz való alkalmazkodáshoz. Abszurdum, hogy más­ fél év után jöttem volna rá, hogy a barát­ nőmnek egy nyelvvizsgája van. Kik azok a tanárok és diákok, akikkel a leg­ inkább tudtál együttműködni? Elsősorban Zlinszky János, Bánrévy Gábor és Péteri Zoltán Professzor Urak, mert minden esetben egyenrangú partnerként kezelték a hallgatókat. Kiemelném Benedek András Ta­ nár Űr konstruktivitását is, aki a tanszékminősítési ügy kapcsán keresett fel bennünket, hogy hallgatói szemmel mi az, amiben nem felelt meg a diákok elvárásainak, mi az, amiben változtatni kellene módszerein. A HÖK-ben egy-két kivételtől eltekintve mindenkivel szívesen dolgoztam, bármelyi­ kükkel el tudnék képzelni kollegiális viszonyt ajövőben is. Akivel nem, azt úgyis érzékelhet­ ték a hallgatók is. Árvay Gábor volt az, akiben mindig és mindenkor feltételek nélkül meg­ bíztam, Virág Zsolttal valósult meg az ideális „HÖK-ös viszony”, ami abban nyilvánult meg, hogy miután kijöttünk a HŐK közgyű­ lésről, barátként tudtunk leülni és egymást meghívni akár egy sörre. Hogyan tovább? Mit tervezel, ha kilépsz az egyetem kapuján? Egyelőre nincs konkrét ötletem, jelenleg továbbtanuláson gondolkodom, esetleg valamilyen kiegészítő képzést választok. MÁNDICS BOTOND tizenhetedik oldal �Mesés esték a szigeten I. Interjú Valkay Ágnes válogatott vízilabdázóval Júniusban a Margitsziget adott otthont a vízilabda Európa-bajnokságnak, melyen a női válogatott aranyérmet nyert. Külön büszkeséggel tölthet el bennünket, hogy a hölgyek között ott tempózott egyete­ münk másodéves hallgatója, Valkay Ági is, aki a hozzáértők szerint a női vízilabda egyik legnagyobb tehetsége. Ezt nemcsak az Eb-n, hanem az azt pár héttel követő fukuokai világbajnokságon is bebizonyí­ totta, ahol fantasztikus játékkal járult hozzá ahhoz, hogy a csapat a döntőbeju­ tott és végül ezüstéremmel térhetett haza. Nálatok a vízilabda szinte családi hagyomány, hiszen édesapád egyben edződ is volt a kecskeméti női csapatban... Igen, mondhatni, hogy mi ilyen „vizes” csa­ lád vagyunk, anyukám úszott, apukám pe­ dig vízilabdázott, úgyhogy nem véletlen, hogy a testvéreimmel mi is ennél a sportág­ nál kötöttünk ki. Apu megalapította a fiú után pár évvel a női csapatot is, ahol sokáig együtt játszottam nővéreimmel, Erzsivel, aki most a válogatottban is csapattársam, és Ancsával, aki már felhagyott a versenysport­ tal. Mióta játszol külföldön? Az előző idény óta, tehát egy éve játszom az olasz bajnokságban, Palermóban. Most kint is egy csapatban leszek a nővéremmel, Er­ zsébettel. Neki olasz félje van, akivel sokat segítettek, hogy könnyebb legyen a beillesz­ kedés. Nagyon jól éreztem magam, tetszik az ottani életstílus, a csapatban is jó a han­ gulat, hamar befogadtak. Mi a fő különbség a férfi és a női játékstí­ lus között? Mindenképpen lassabb a női játék, talán ezért is mondják, hogy nem annyira élveze­ tes. Ezenkívül a fiúk ügyesebbek, taktikailag is többet tudnak, bár az utóbbi pár év során változott a helyzet, egyre inkább „felzárkó­ zunk”. Faragó Tamás, az edzőnk, például ki­ fejezetten ezt a pörgősebb, gyorsabb játékot várja el tőlünk. A női válogatottba bekerül­ ni is könnyebb, akár egész fiatalon is, mert sokkal kisebb a mezőny, hamarabb felfede­ zik a tehetséges játékosokat. A mai vízilabda gyakran durva, erősza­ kos játékot követel, sokan kimondottan férfias sportnak tartják. Mint női játékos mit gondolsz erről? Régen sokan csodálkoztak, hogy lány létem­ re vízilabdázó vagyok, de most már egyre népszerűbb ez a sport a lányok körében is, nem utolsósorban a fiúk olimpiai győzelmé­ nek és a mi Eb elsőségünknek köszönhetően. Tény, hogy sok pólós lány, de főleg a tenge­ rentúliak nagyon magasak, szélesek, férfias testalkatúak. Mi magyarok egész nőiesnek számítunk a mezőnyben. Maga a játék kéttizennyolcadik oldal rögni, mert már annak is borzasztóan örül­ tünk, hogy bejutottunk a négy közé, majd a döntőbe is. Ennek így kellett lennie, hogy mi hazai közönség előtt nyerjünk aranyér­ met; a Margitszigeten csalódás lett volna az ezüst, a japán érdektelenség mellett nem volt az. Semmi pénzért nem cserélném el az Eb-aranyat a világbajnokira. Mennyire fájó pont a csapat életében, hogy nem jutott ki az olimpiára? Nagyon rossz emlék az a selejtező, ráadásul csak egy góllal csúsztunk el... Lehetne azon sopánkodni, hogy vajon miért kanadai bíró vezette az amerikaiak elleni meccset, de nincs értelme, mert tényleg nem játszot­ tunk jól. Persze az más kérdés, hogy az amerikaiak se... A budapesti győzelem vala­ mennyire azért kárpótolt az akkori kudar­ cért, de Athénban mindenképp ott leszünk. ségkívül durva, ez a víz alatti felvételeken is látszik. Lányok ritkán ütnek ököllel, de rú­ gás, fördőruha-letépés, karmolás, csipkedés gyakran előfordul. Sőt, a nők egy kicsit alat­ tomosabbak is, mint a férfiak. Azért nincs mindenben teljes egyenran­ gúság; mind az Európa-bajnokság előtt, mina utána aránytalanul több szó esett a férfiválogatottról... Ez teljesen érthető, mert a fiúk mostanában mindent megnyertek, mi pedig semmit nem mutattunk, legfeljebb junior-szinten. Mivel nem nagyon voltak eredményeink, így volt rendjén, hogy velünk nem sokat foglalkoz­ tak. Talán ezért is tudtunk felszabadultan ját­ szani, mert senki nem számított rá igazán, hogy akár nyerhetünk is. Miután a fiúk nem jutottak döntőbe azt mondtuk, hogy nekünk már csak azért is nyerni kell, az nem lehetsé­ ges, hogy hazai közönség előtt ne legyen leg­ alább egy aranyérmünk. A döntő előtt azt hallottuk, hogy minden jegy elkelt, ezért ki­ csit csalódottak voltunk, hogy nincsen telt- 1 ház, de a hangulat így is fantasztikus volt. Én még életemben nem játszot­ tam ennyi ember előtt. A világbajnokság előtt a cél a négy közéjutás volt. Ezt teljesítve a döntőben azoktól az olaszoktól kaptatok ki, akik ellen az Eb-döntőt játszattá­ tok. Egy kis csalódás sem vegyült az örömbe? Nyugodtan állíthatom, hogy nem, mind nagyon örültünk az ezüstérem­ nek is. Talán pont az volt a vesztünk, azért nem tudtunk kellően felpö­ Mikor lesz a következő világverseny és mi lesz az? Junior világbajnokság lesz decemberben, de még nem biztos, hogy ki tudunk jutni, ugyanis a szövetség anyagi helyzete elég la­ bilis. Egyelőre a köszönő leveleken kívül még az idei teljesítményünkért sem kap­ tunk semmilyen anyagi elismerést, és az Eb győzelem ellenére sem tülekednek a szpon­ zorok, hogy esetleg a női klubcsapatokat is támogassák. Főleg ez az oka, hogy a női me­ zőnyből is viszonylag sokan játszanak kül­ földi csapatokban. Én sem szeretnék Olasz­ országban letelepedni, de pár évig még biz­ tos, hogy kint fogok játszani. Hogyan boldogulsz így az egyetemen? Most éppen kicsit nehézkesen... Az utóbbi évben nagyon keveset tudtam bejárni az egyetemre, jó pár elmaradt vizsgám is van, de mindenképpen szeretném folytatni, akár halasztással is. Fontosnak tartom a tanulást, a jog mindig is tetszett és a szüleim is támo­ gattak abban, hogy továbbtanuljak. SZINCSÁK ZSUZSA �Na, ki van a képen ? Na ? •WANTED-: i dead or alive í» REWARD * $50000» (A körözvényt maga a körözött személy bocsátotta rendelkezésünkre) tizenkilencedik oldal �A felvételi aranyköpések legjava 1997-2000 Sajnos minden felvételi időszak alkalmával az okozza a legtöbb mulatságot számunkra, hogy sírva vihogunk a legújabb felvételizők egyes kérdésekre adott, lehengerlő öntudat­ tal kinyilatkoztatott, valami elképesztő tu­ datlanságot, ép ésszel szinte felfoghatatlan ostobaságot bizonyító feleletein. Bizonyíték ez arra, hogy az érettségi, melytől egykor annyira reszkettünk, gyakorlatilag értékte­ len. Most az eddig összegyűjtött aranyköpé­ sek kirívóan legnagyobb hülyeségei közül szemezünk, csak remélve azt, hogy az idé­ zett megszólalók közül senki nem hallgató­ ja az egyetemnek (egyrészt tudatlansága okán, másrészt a szerkesztőség tettleges fe­ lelősségre vonásának elkerülése céljából)! A válaszokat témakörök szerint csoportosítot­ tuk, a zárójelekben olvasható megjegyzések a szerkesztőség hozzátoldásai. Végezetül ol­ vashatjátok három kedvencünket, melyek mind annyira csodálatosan frappáns hozzá­ szólások az adott témában, és olyan új távla­ tokat nyitnak a történelmet esetlegesen ha­ gyományos megközelítésben tárgyalók szá­ mára, hogy... nagyon! TÖRTÉNELEM: — Pál javasolta, hogy a túlzott aszkétizmust mellőzzék, mert mindenkinek joga van a jóléthez (a Biblia újraértelmezése) — Szent László másik fontos tevékenysége szentté avatásában nyilvánult meg (hiába, a hiúság...) —■ A zsidó vallás szent könyve a Korán - És a Tóra? - Ja, az is! (Jól össze lehetnek zava­ rodva!) — Az 1848-49-es forradalom lényege, hogy kilépjünk az Osztrák-Magyar Monarchiá­ ból (az előrelátó magyarok!) — Szent László azonos Kun Lászlóval (És még Papp Lászlóval, valamint Lőrincz L. Lászlóval is) — A II. világháború egyenes következmé­ nye Trianon (Vissza a jövőbe IV rész, fősze­ replő újra Christopher Lloyd és Michael J. Fox) — Thököly arról híres, hogy összeszedte — Az 1054-es egyházszakadás előtt volt az avignoni-római kettős pápaság, utána lett az avignoni-római-moszkvai hármas pápaság (Élén pedig: Zinedine Zidane, Erős Ramazotti, valamint Vladimír Putyin) EGYHÁZ — A pápák közül II. János Pál tevékenysé­ gét emelném ki, aki sokat utazik. — A Vatikánnak a világon a legmagasabb a GDP-je. — Az ökumenizmus szerintem valami kör­ nyezetvédelemmel vagy gazdasággal kap­ csolatos kifejezés lehet. — A pápa református vallású. — Milyen nemzetiségű a pápa? - Római. — A Vatikán hadserege papokból és bíboro­ sokból áll. — A vallás politikailag befolyásolható töme­ get jelent. KÖZÉLET — Amit az iskolában tanítanak, abból sajnos sok mindent nem kell komolyan venni (???) Egészséges jogtörténet Fiatalember ott hátul, nem láttam zsebkendőt ? Ki fogom küldeni! —- A gödöllői önkormányzat nagyon jól működik, legutóbb is volt tűzijáték (Panem et circenses - 2000) — A feminizmus azt jelenti, hogy a nők el vannak nyomva a férfiak alatt (azért akad, aki többet hasznosított a Káma Szutrából!) POLITIKA — Az Alkotmány egy intézmény, szervei: Al­ kotmánybíróság, a zászló, a címer (megvan a leendő demonstrátor a Közjogon!) — Az RMDSZ egy román alapítvány, a ku­ ratórium elnöke Tőkés László (feladatuk pedig az elnyomott magyarországi román­ ság felemelése az őket oda züllesztett terror ellenére) — Nem tudom, ki az új köztársasági elnök, mert szerintem alkalmatlan (íme a leendő po­ litológus-szociológus növendék!) JOG — Milyen jogi pályákat ismer? - Van a jogász, az ügyvéd és a védőbíró. (És a ügyészbíró, fut­ ballbíró, bíróbíró hol marad?) — Két szabadságjogot ismerek: a vallásit és a szexuálisát (kellemeset a hasznossal...) FÖLDRAJZ — Svájcban az egyik hivatalos nyelv a svéd, mert Svájc Svédországgal határos (végül is: hegyek, meg hó, meg minden egyéb hasonlóság... lehet, hogy Svájc AZONOS Svédországgal?) — Törökország fővárosa Tunisz (Tunéziá­ nak pedig Kiskőrös) — Magyarország szomszédai: Északon Ro­ mánia és Szlovénia, Kárpátalja Csehország­ ban (!!) és Koszovó Délen (na itt tegyen va­ laki rendet!) ÉS VÉGEZETÜL MINDEN IDŐK HÁ­ ROM LEGJOBBJA - KOMMENTÁR NÉLKÜL: — A Vatikán egy halász tetemén (!) épült szeretetotthon (!!!), amit Mária Terézia alapított (!!!) — Szent István kért egy koronát, majd megfogalmazta a szatmári (!!) tizenkét pontot (!!!) — A Rákóczi-szabadságharc végén Káro­ lyi Mihály (!!) Világosnál (!!) letette a fegyvert (!!!) Következő számunkban megtalálhatóak lesznek a várva várt 2001-es aranyköpé­ sek!!! Tartsatok ki! Balogh András, Bárándy Gergely, dr. Job­ bágyi Gábor, Benedek Elek és mások gyűjtése huszadik oldal � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 7. szám 2001. szeptember 20. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. szeptember 20. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (4036+1005 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_7_20010920 Relation A related resource T00037 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_7_20010920 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/e4b15abf80224c20e64ccceb5da5a5d4.jpg 51e0ae7f4d36a6a6f2f09b392113083c https://omeka.ppke.hu/files/original/6ea8ca41d7b597510b510b9643ea2fb2.pdf 401a63f24d6742c602b4bb11ddf33e55 PDF Text Text PPKE_úfcetetJV_6JÍOOÍO52-<- IV. évfolyam, 6. szám e-mail: itelet01@Jhotmail.com honlap: yvwyv.extra.hu/itelet 2001. május 24. �I ■ M: Il **% If II „Addig volt az Istennek áldása rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós i^. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal A nyugodt erő Naivak voltunk. Azt hittük, ha egy interjút két hónapra előre megbeszélünk, akkor már tudnak ránk időt szakítani. Amikor a megbeszélt időpont előtt egy héttel újra egyeztettünk telefonon, már csak annak ígéretét kaptuk meg, hogy feltett kérdéseinkre telefaxon választ kapunk egy héten belül. Amikor még két hét múlva sem érkezett semmi, gyanakodni kezdtünk. Dacára a jó előre megbeszéltek háromszori megváltoztatásának, még mindig csak várjuk a választ. A várakozás hosszú heteiben pedig még csak egy telefonhívást sem kaptunk Dávid Ibolya miniszter aszszony titkárságáról, csak immár számtalan be nem tartott ígére­ tet. Úgy látszik, nem működik olajozottan a „píár”. Más. Közeleg a vizsgaidőszak, olyannyira, hogy már meg is érke­ zett. Éppen ezért tanácsoljuk minden idegességre hajlamos hall­ gatónak, hogy tűnődjön el a címlapon látható fénykéj)en (fotó: dr. Komáromi József). Vegyünk példát a koalákról. Ok az igazi nyugodt erő. Hidegvérben utolérhetetlenek, e tulajdonságra pe­ dig igencsak szükségünk lesz az elkövetkező másfél hónapban. Ok tudják mi az, ami fontos, mi mennyit ér, mennyit kell feltét­ lenül kiadni magukból, mi az, amin érdemes idegeskedni, és mi nem ér meg annyit. Tanuljunk tőlük! Mindenkinek sok sikerél­ ményt kívánunk, és utána felhőtlen, ámde joghallgatóhoz méltó ünneplést a nyáron. Szeptemberben találkozunk! KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) TARTALOM Hírek A Kari Tanács valamennyi tagjának! Tarolt a Pázmány A XXV OTDK teljes eredménysora A Bárdossy-perről Családi politika A facér vizsgázó Rózsás János - Gulág lexikon A történelmi Magyarország nemzetiségei 5. 81 éve... Vedd és olvasd! A rockzene Pázmányos védőbástyái A hallgatói jogokról 4. Életérzés — rovat Két perc Kari Tanács Magyar örökség; kastélyok és kúriák „Megölték a magyar lovassportot’ Újabb elnök a HŐK élén 3 4 4 5 7 9 10 11 12 12 13 14 15 15 16 16 17 18 19 honlap: www.extra.hu/itelet �mir Vendégünk volt Kövér László Pázmányos sportsikerék! sí 2001. május 10-én, délután egy óra körül egy nagy autó gördült be az egyetem előtti parkolóhelyre, majd fiatalos lendülettel kipattant belőle a sofőr is, aki nem volt más, mint Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alapító tagja, volt elnöke, ma alelnöke, a párt egyik legnépszerűbb politikusa. Az alelnök úr az egyetemen szárnyait próbálgató Deák Ferenc Államtudományi Szakkollégium meghívásának tett eleget látogatásával, és eredetileg a rendszerváltoztatás előtti és alatti események, a Fidesz megalakulásának története lett volna előadásának témája. Lett volna, ugyanis - miután a rendezvény egy kevéssé témába vágó, és valljuk be, elég unalmas, gazdasági kérdéseket boncolgató cikk felolvasásával kezdetét vette, és Kövér László végre szóhoz juthatott - a fenti témákról csak vajmi kevés szó esett. Ez természetesen legkevésbé sem az alelnök úrnak róható fel. hiszen o azzal, hogy a témától kissé elkalandozott, az igen nagyszámú hallgatóság jogos igényeit elégítette ki, nem is beszélve a meglehetősen rövid rendelkezésre álló időről. Azért persze a Fidesz 55-.fiatalkoráról'5» is megtudhattunk egyet s mást, méghozzá az egyik leghitelesebb személy tolmácsolásában, aki a megalakulástól kezdve képviselte a Fideszt a legkülönbözőbb fórumokon, többek között az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásain. A„ előadás legérdekesebb része a kérdések ideje volt, ugyanis a kérdezők túlnyomó többsége már nem a múlttal, hanem a jelennel és a jövővel kapcsolatos problémákra kereste a választ. Rákérdeztek a MIÉP-pel való együttműködés lehetőségére (Kövér László ezt - amellett, hogy frappánsan felvázolta a két párt közti jelentős különbségeket egyértelműen kizárta), előkerült a Danoneügy és a piacszerzés céljából megvásárolt cementgyárak problémája, vendégünk beszélt a Fideszben jelen levő és más pártok által olyannyira irigyelt csapatszellemről és munkamegosztásról is. Az egyre inkább botrányossá fajuló kisgazda­ kérdést furcsamód röviden elintéztük, Torgyán és társai mindössze egyetlen rövid kérdés és hasonlóan rövid válasz erejéig kerültek elő, annak ellenére, hogy éppen az előadás napján vált véglegessé, hogy az exminiszter távozni lesz kénytelen a kisgazda frakcióból. természetesen szó esett két Végül (tulajdonképpen egy tőről fakadó) nemrégiben kipattant, érzelmeket és indulatokat felszító skandalumról is. A hallgatóságot talán ez a rész érdekelte legjobban, és az alelnök úr is szívesen reagált a kérdésfeltevésre. Ahogy azt már mindenki sejtheti, arról a bizonyos „likvidálós’ Magyar Hírlap-cikkről valamint az elhíresült Frei-interjúról van szó. A két kérdéssel kapcsolatosan teljesen érthető volt Kövér László indulata (szavait ezért inkább nem idézzük); a saját személyét ért sértést elmondása szerint már fel se vette, eléggé „megkérgesedett már a lelke” ahhoz a hosszú politikai pályafutása során. De a második esetnél - mivel régi barátját és munkatársát bántották, fenyegették meg kötelességének érezte hangját felemelni és jól ismert és népszerű stílusában helyére tenni a már minden határt átlépett sajtót és annak /Viselőit. Végül is ez adta meg a végszót, melyet a rengeteg - nem csak diák - érdeklődő részéről dübörgő taps fogadott. Reméljük, máskor is vendégül láthatjuk az alelnök urat, és végül, de nem utolsósorban a jól sikerült előadásáért itt, az ítélet hasábjain ■ I is szeretnénk köszönetét mondani. JANCSÓ GÁBOR - RUMI TAMÁS A szorgalmi időszak végével véget értek'azj egyetemek közti bajnokságok is. Több szép sikert"'arattak egyetemünk ,versenyzői .V Az Egyetemek és ’Főiskolások Országos Baj-" nokságán férfi kosárlabdacsapatunk első lett. A csapat névsora; Legény Péter, Bartl Ger­ gely, Pintér Ákos, Schmidt Ádám, Hensch Norbert, Dánffy Balázs, Kovács Balázs, Fahn Gábor, Velenczei Attila. Sakkcsapatunk (Kahn Evarth és Tömösváry Attila) szintén első helyezést ért eh' Elképzelhető szeptem­ bertől egy tanár-diák sakk klub beindítása. Tórn^záink második és harmadik helyezést értek el, vívásban Pecze Xénia bronzérmes lett. Dzsúdóban is szereztünk é^ harmadik és égy ötödik helyet,' és részt vettünk ' a Szarvasűzőn, azaz a hagyományos váltófutá­ son is. Ősszel pedig újra beindul a sportélet! DRASKÓCZY IMRE FELHÍVÁS! A 2001. június 28-tól július 3-ig tar­ tó szóbeli felvételi vizsga felvételiztetó' bizottságaiba harmad- és negyedéves hallgatók je­ lentkezését várjuk. A jelentkezés feltétele az előző tanévben elért min. 4,00-ás átlag. Előnyt jelent to­ vábbá, ha a jelentkező demonstrátor! fel­ adatot lát el, vagy egyéb tudományos te­ vékenységet végez (pl. OTDK-n való részvétel). Jelentkezni a HŐK irodában az ügyintézőnél lehet június 7-ig. '" Alkotmánybíráskodás Zh. május 24-én 12 ' ^Változott, á- pötzártKelyik időpontja ^js. . órától, jogalkotástanból szintén május'24-én ,,<>Számvitelből'^- május - 28-án 8í.z-ófától, 13 órától kezdődik a Zh. a 11. előadóban. vállalatgazdáságtanból május 28-án 10 órától Az eredményekről csak. a hirdetőtáblán kísérthetik meg a ' szerencséjüket^ a Szabó Zoltán rovata ' kifüggésztett lista ad tájékoztatást, sem vállalkozók. telefonon, sem személyesen nem lehet - Befejezésül egy hír a végzett és most - Mint bizonyára mindannyian tudjátok. érdeklődni. Szóbelire Jelentkezni csak az államvizsgázóknak. PhD. képzés indul az lassan megkezdődik a vizsgaidőszak. Az eredmények ismeretében, későbbi időpontban Egyetemünkön. A jelentkezés feltétele jó időpontokat már mindenki: megismerhette. - ' lehetséges. minősítésű oklevél,szakmái, önéletrajz, Ezúttal azoknak kívánunk segíteni, akik még _ j,,^bölcseleti intézet hírdetcjcn\ diploma, leckekönyv másolata, nyelv­ nem rázódtak - bele teljesen az egyetemi megtalálhatóak a vizsgabeosztások. Számos vizsgaigazolás, publikációk. 5 ezer forint mindennapok rendjébe, és Pató Pál követői. bejelentés érkezett, hogy nemjól írták ki, illetve, Legfontosabb, ■ hogy az ' OTDK miatt ae befizetésével május ,31-íg lehet jeleíitnem arra a napra, amelyikre jelentkezette szorgalmi időszak 3 nappal tovább tart, a/ Tí ' . f i t ' ’ j kezm. Ezért kérünk mindenkit,, hogy meg tdejeben, • - Akik most diplomáznák, - ,;,feltételes vizsgaidőszak hivatalosan május 28-án, felvételt nyerhetnek. További mformáellenőrizze a dátumokat, elkerülendőä későbbi kezdődik;®: ciók a dékáni hivatal hirdetőjén. - Jogászi etika, keresztény erkölcs, írásbeli y Keszthelyen négy vizsga lesz 200L június 6-án, Í8-án d IV. " bankárjaink'-figyelmébe ajánljuk, . -Főiskolások, egyetemisták! , -a t hogy aú^sztusi időpontra már nem - ^^l^sban buhhetek szerveződnek, Felpanzto: előadóban 14 órától, 25-én a 4-es gyakorlóban, 8500, teljes ellátás 12000. Jelentkezni lehet d Jelentkezni, akinek sikerült megcsípni az szinténd4?órától. Közgáz Egyetemen a 146-os szobában, vagy á augusztusi időpontokat ( 21., 22., 23.,j, azok - A közjogi intézet augusztusra nem'hirdet 20/3ŐŐ4482-n. Gyertek minél többen! meg'vizsgaidőpontot, ebből következően az örülhetnek, érvényes a jelentkezésük. Május’ indexaláírás is csak az utolsó időpontig ,, 28-ig van-lehetőség a módosításokra téríAddig is kellemes nyarat’mindenkinek! lehetséges. résmentesen. Hírek - harmadik oldal �A Kári Tanács valamennyi tagj ának! Tisztelt Kollégák! Most, hogy öt év után, már nemcsak formai­ lag, de ténylegesen is befejeztem tanulmányi dékánhelyettesi működésemet, még utoljára szeretnék élni a Dékán Úr által felkínált lehe­ tőséggel, hogy írásban fordulhassak Hozzátok és fejthessek ki néhány gondolatot az elmúlt^ évek tapasztalatai alapján. Mindenekelőtt szeretném megköszönni a Kari Tanács bizalmát, amely erre a posztra állított és ami lehetővé tette, hogy a hallgatók egy megle­ hetősen széles rétegével kerülhessek napi kipcsolatba, akikkel - egyébként - legfeljebb egyegy vizsga alkalmával találkoztam volna. Azok­ ról a hallgatókról van szó, akik - hogy úgy mondjam- nem tartoznak a hallgatói “elit”hez, az átlagnál több problémával, nehézséggel küzdő, nagyon sok esetben saját hibájukból, de azért legtöbbször önhibájukon kívül hátrányo­ sabb helyzetben lévő hallgatói körről. Olyan hallgatókról tehát, akik, formálisan nem különböznek ugyan a többségtől, felhalmozó­ dott gondjaik, az azokkal történő, nem egyszer kilátástalannak látszó küszködés azonban a pá­ lya szélére sodorta őket. Elismerem, voltak - és nyilván vannak iS - közöttük egyszerűen link, gyenge akaratú kis emberek, akik időnként rá­ döbbentek elrontott helyzetükre és ilyenkor próbálták keresni a gödörből kivezető kapasz­ kodókat. Nagy többségük azonban olyanokból állt - és áll ma is - akik betegség, családi és anyagi problémák, válás, szülés és kismamái gondok miatt próbáltak segítségért fordulni a tanulmányi dékánhelyetteshez. A legtöbbjük azzal az őszinte elszánással, hogy ha kap egy kis segítséget, ő is megpróbál úrrá lenni a tanulmá­ nyai “normális” végzését gátló problémákon, nehézségeken. 'Tudom, többen felvethetik ezzel kapcsolat­ ban, hogy úgy látszik, már engem is elért az a 'vész”, ami a hosszabb ideje betegekkel fog­ lalkozó orvosok sajátja, hogy t.i. hajlamosak az egész társadalmat betegnek tekinteni, mivel hogy az ő kezeik között megforduló emberek többsége valóban beteg... Nos, szeretném hinni, hogy öt év, ebben a tisztben eltöltött idő után sem nézem a hall­ gatóság egészét ezen az “orvosi” szemüvegen keresztül! És tudatában vagyok annak is, hogy a színvonalból, a követelményeinkből egy jot­ tányit sem szabad engednünk, ha meg akarjuk tartani a Pázmányjogi Karáról eddig kialakult, kivívott kedvező képet. Csak azt szeretném kérni minden egyes kollé­ gától, hogy a mindennapok őrlődése, a sok negatív élmény és tapasztalat ellenére se feled­ kezzünk meg soha arról, hogy a Pázmány Pé­ ter nevével fémjelzett egyetem: katolikus egyetem. Isten előtt vállalt kötelességünk, hogy a ránk bízott fiatalokat megpróbáljuk hozzásegíteni a diplomájuk megszerzéséhez. Ez a kötelezettségünk mindazokra vonatko­ zik, akiket a Karra felvettünk. Ne legyenek képletesen szólva - zárt ajtók és zárt szívek a í hallgatóink előtt, ha segítségért fordulnak hozzánk. A társadalom egészének érdeke, hogy akik vállalták, hogy a Katolikus Egyete­ men szereznek diplomát^ azokat a magunk ré­ széről is megpróbáljuk segíteni ebben. Elnézést szeretnék kérni Tisztelt Kollégáim­ tól, hogy talán közhelynek tűnő kérdésekkel terhellek Benneteket. Az utóbbi hónapok so­ kasodó, negatív tapasztalatai azonban meg­ győztek arról, hogy szükség van néha arra is, hogy a nagy rohanásban, tülekedésben saját házunk táján is olykor körülnézzünk és meg­ lássuk azokat a sokszor gondokkal küszködő fiatalokat is, akikért felelősek vagyunk. Ennyit szerettem volna mondani. Tisztelettel köszöntöm a Kari Tanács minden tagját. Budapest, 2001. március 12. DR. BÁNRÉVY GÁBOR Tarolt a Pázmány 2001. április 25-27-éig tartották a XXV Orszá­ gos 'Tudományos Diákköri Konferencia Államés Jogtudományi szekciójának ülését a Páz­ mány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Állam­ tudományi Karán. 25-én délelőtt nem minden­ napos látvány tanúi voltak, akik a Szentkirályi utcába tévedtek, az OTDK ünnepélyes meg­ nyitójával párhuzamosan zajlott ugyanis I. Bartolomaiosz, konstantinápolyi pátriárka egyetemünk díszdoktorává avatása, a 28-as épü­ let Dísztermében, mely eseményre számos ne­ vezetes egyházi és világi méltóság érkezett. A 30-as épületben pedig megnyitó beszédet mon­ dott Dr. Dávid Ibolya igazságügy miniszter aszszony, melyben emlékeztetett, hogy fiatal ka­ runk először rendez OTDK-t, de hallgatói is csupán másodszor vesznek részt a konferenci­ án, és eddig sem maradtak el a nagyobb múlttal rendelkező karok hallgatóival szemben. Felhív­ ta a jelenlévők figyelmét arra, hogy jól kormá­ nyozni csak a jog eszközével lehet, a jogban pe­ dig egy nemzet sorsa tükröződik, mely jog tu­ lajdonképpen útitársunk, hisz nemcsak végig kísér életünkben, de szabályozza sorsunkat a bölcső előtt és a sír után is. Szerinte a laikuso­ kat éppúgy foglalkoztatja az a kérdés, hogy mi az igazságosság, mint ahogy a jogászokat foglal­ koztatja a jog miben létének kérdése. Rámuta­ tott, hogy a jog igazságtalansága legelviselhetet­ lenebb, a jog erőtlensége pedig a rend és béke negyedik oldal megsemmisüléséhez vezet: az igazságosság erő nélkül tehetetlen, az erő igazságosság nélkül pedig zsarnoki. Beszédet mondott Prof. Dr. Szendrő Péter, az OTDT elnöke is, mint mondta, az oktatás nem belügy, nem tanárok és intézmények ügye, hanem a nemzet ügye. A XXV OTDK utolsó szekcióüléséről szólva hozzátette: a tu­ dományos munka csendet és elmélyülést igé­ nyel, itt nincs vita, nincs verseny, alkotómun­ ka van, persze helyezésekkel. Fontosnak tar­ totta aláhúzni, hogy a távoktatás és tömegkép­ zés mellett tartsuk meg az oktatási hagyomá­ nyokat. Végezetül azt kívánta, hogy legyen e fórum a bölcs gondolkodásé és a sikereké. A szervezők nevében Dr. Jobbágyi Gábor Pro­ fesszor Úr szólt, kiemelve, hogy idén először három naposra bővítették a konferenciát, az alaposabb megismerés érdekében, ugyanis 10 intézményből mintegy 226 dolgozat érkezett, melyek már most gazdagítják jogi kultúránkat. Köszönetét mondott mindenkinek, aki segéd­ kezett a szervezésben. Csütörtökön kisebb összejövetel volt a részt­ vevők számára az elsős előadóban. Az élőzenét a Kormorán zenekar szolgáltatta, bőven fo­ gyott a sör és a bor, ahogy egyre oldódott a fe­ szültség. És másnap eljött az igazság pillanata... azaz a zá­ róülés, ahol már meg tudott Dr. Radnay József Dékán Úr is, aki beszédében még a régi Páz­ mány Péter Tudományegyetem egyik professzo­ rát idézte fel, aki szerint ha minden esetben ki­ tűznék a fekete zászlót, amikor a jogászok meg­ sértik mindazt, amit az egyetemen tanultak, bi­ zony egész évben nem vennénk be a gyászlobo­ gót. Ennek veszélyére figyelmeztetett... A zárás jelképeként az olimpiai játékoklioz ha­ sonlóan, a két év múlva megrendezésre kerülő OTDK-nak otthont adó Debreceni Egyetem képviselője vette át a díszes csomagolásban lévő alapító okiratot, és kifejezte aggodalmát, hogy bizony nehéz helyzetben lesz a cívis város, hogy megfeleljen a jogosan támasztott magas szintű elvárásoknak, mert bizony egyetemünk kitett magáért, ami a szervezést illeti. Minden­ kit szeretettel meghívott Debrecenbe, 2003-ra, a jelenlévő opponenseket résztvevőként, a mostani résztvevőket tanársegédként, a tanárse­ gédeket adjunktusként, docensként, az egyete­ mi tanárokat esetleg alkotmánybírákként. Jobbágyi Professzor Úr megkönnyebbülésé­ nek adott hangot, miután átadta a stafétabotot, mint mondta, most már megérti Lévai Miklós, miskolci dékán urat, két évvel ezelőtti hasonló reakcióiért. A konferencia lebonyolítása nem volt egy könnyű feladat, de szerencsére a szer­ vezéssel minden résztvevő elégedett volt. MÁNDICS BOTOND �A XXV OTDK TELJES EREDMENYSORA 1 í. Dr. Szalontai Éva „A külföldiek termőföldtulajdon szerzésére vonatkozó szabályok a „zsebszer-ződések” korában’ Konzulens: í/c Prugher^er Tamás ME-ÁJK 2. Nagy Attila „A nemzeti földalapjogi természete, helye a magyar jogrendszerben” konzulens: dr. Süveges Márta DE-JÁTI 3. Czakó Gabriella „A gabonapiac szabályozása az Európai Unióban és Magyarországon’ konzulens: dr. Olajos István ME-Ájk Különdij Farkas Csamangó Erika „A természetvédelem és a nemzeti parkok fejlődése” Konzulens: dr. Miklós László SZTE-ÁJTK 1. Gerencsér Balázs - Juhász Albin „A Kárpát-medencei magyar autonómiák lehetősége az ezredfordulón” konzulens: dr. Tábik Ferenc PPKE-JÁK 2. Hallók Tamás „A népszuverenitás a mai magyar választójogi és népszavazási szabályozás tükrében” konzulens: dr. Páricsi Viktor ME-ÁJK 3. JAncze Attila „Jogállamiság Magyarországon - Különös tekintettel a jogbiztonságra’ konzulens: dr. Sári János ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Sós Tünde „A faji, illetve etnikai alapú diszkrimináció és az egyenlő bánásmód aktuális alkotmányjogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban” Konzulens: dr. Kiss Barnabás SZTE-AJTK Tátjányi Tátnás „A kompromisszumokkal terhelt alkotmánybíróság megújulási lehetőségei” konzulens: dr. Ripp Imre ELTE-SZIF 1. Szajbély Katalin „A cigányság helyzete Magyarországon és az Európai Unióban” Konzulens: dr. Tóth Judit SZTE-ÁJTK 2. Blandl Ágnes „Bcszélhetünk-e alkotmánybírói függetlenségről Magyarországon?’ Konzulens: dr. PetréteiJózsef PTE-ÁJK 3. Fekete Dalma ,Az országgyűlési biztos és az ügyészség hatáskörének cgymáslioz való viszonya” Konzulens: dr. Scerciner Imre PPKE-JAK Csongor István .Kisebbségi törvénytervezetek és alternatívák Romániában” »< Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Piress Émőd „Rendeleti jogalkotá.s Romániában” Konzulens: Dr. Tiidor Dráganu BBTE-ERDELY Szentbe Zsolt „A véleménynyilvánítás szabadságának korlátái a közérdekű ügyek vitatása során’ Konzulens: dr. Rtpp Imre ELTE-SZIF 1. Karsai Dániel „A mulasztásos alkotmánysértés” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-SZIF 2. Kovács György „A véleménynyilvánítás szabadsága, különös tekintettel a magyar Alkotmány-bíróság gyakorlatára” Konzulens: dr. Balogh Zsolt PPKE-JÁK 3. Gáva Krisztián „A parlamenti képviselőcsoportok jogállása a Magyar Országgyűlésben” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-Ájk, Budapest 3, Berta Zsolt „A választási formulák” Konzulens: dr. Papp Imre ELTE-SZIF 3. Szabó Bernadett „A miniszteri felelősség” Konzulens: dr. Cserny Ákos BKÁE-ÁK „fii Különdij Egri Tünde „Az ügyészség alkotmányjogi helyzete” Konzulens: dr. Wiener György DE-JÁTI Szabó Sarolta „Alkotmánytervezetek hazánkban 1988-tól napjainkig, különös tekintettel az államszervezet csú­ csán álló intézményekre és az alkotmánybíróságra” Konzuleas: dr. Salamon László PPKE-JÁK 1. Bóka János „Jogi transzplantatok és jogi kultúra. Néhány gondolat Alan Watson munkássága ürügyén’” Konzulens: dr. Szabó Attila SZTE-AJTK 2. Tattay Szilárd „A népszuverenitás é.s a természetes jogok eszméinek középkori kezdetei. Antiuchrónia két részben” Konzulens: dr. Péteri Zoltán PPKE-JÁK. 3. Cserne Péter >>^ gazdasági elemzése, mint jogelmélet, jogpolitika és jogszociológia” Konzulens: dr. II. Szilágyi István PPKE-JÁK 3. Ihnáth György „A politikai elit múltja és jelene Magyarországon’ Konzulens: dr. Loss Sándor ME-ÁJK Különdij Jakab András „Jogszabályok érvényessége, hatálya és alkalmazhatósága (Különös tekintettel a közösségi jog és a tagállami jog viszonyára)i”” ' Konzulens: dr. Győifi Győrfi Tamás PPKE-JÁK Hegyi Szabolcs „Ronald Dworkin politikai filozófi^a és ennek közösségelvű kritikája” Konzulens: dr. Bődig Mátyás ME-ÁJK uivo^OmM gxxv«1 V rfsi ■ ?! Dr. Jobbágyi Gábor, a főszervező beszéde a záróünnepélyen ÜNTETÖJOG 1. Vizeli Kornél „Flitelezővédelmi tényállások a magyar gazdasági büntetőjog körében’ Konzulens: dr. Szabóné dr. Soós Ildikó DE-JÁTI 2. Seres Krisztina ,A bűncselekmények és a szabálysértések elkövetői” Konzulens: dr. Papp László BKAE-ÁK 3. Bálint Máté Mór „A kóros elmeállapot, különös tekintettel az elmebetegségre és a szenvedélybetegségekre’ Konzulens: dr. Balogh Ágnes PTE-ÁJK 3. Mészáros Ádám .öngyilkosságban közreműködés. Az öngyilkosság történeti, etimológiai és büntetőjogi megközelítése” Konzulens: dr. Nagy Ferenc SZTE-ÁJTK 1. Tóth Dóra ,Büntetőjogi és közgazdaságé vizsgálódások a bankvezetés felelősségének kérdéskörében avagy »j a banki működés problematikái a 90-es években” Konzulens: dr. Belovics Ervin PPKE-JÁK 2. Görömbei Róbert .Modern büntetési elméletek az angolszász államokban” konzulens: dr. Lévay Miklós ME-ÁJK 3. Horváth Csilla „Szervátültetés- és kereskedelem büntetőjogi szabályozásának problémái azánkban’ konzulens: dr. Nagy Zoltán PTE-ÁJK 3. Virga Gergely „Elkövetői alakzatok a büntetőjogban” Konzulens: dr. Györgyi Kálmán ELTE-ÁJK, Budapest Különdij Prikidánovics Dóra „Fia hatékony törvényekkel védenék a gyengeséget’^ Az újszülött sérelmére elkövetett emberölésről.” Konzulens: dr. Nagy Ferenc SZTE-ÁJTK rÖRTÉNET I’ 1. Mázi András „A veszélyes üzemi kárfelelősség magyarországi ejlődésc a polgári korszakban’ Konzulens: dr. Béli Gábor PTE-AJK 2. Bencsik Zita „Nagykörös büntetőjogi gyakorlata 1794-től 1804-ig” Konzulens: dr Balogh Elemér SZTE-ÁJTK 3. Hoffman István 2 Közjogi viták 1848-49-ben” Konzulens: dr. Mezey Barna ELTE-ÁJK, Budapest 3. Dr. Rákosi Tibor „A helytartóság és a helytartótanács működése, ülönös tekintettel a Borsod vármegyei főispáni helytartó tevékenységére” Konzulens: dr. Stipta István ME-ÁJK Különdij Bőll Gábor „A Vkl72 története a legújabb kutatások tükrében” Konzulens: dr. Horváth Attila PPKE-JÁK 1. Kertész Gábor „Az abszolutista állam egyházügyi rendelkezései Magyarországon a XVIII. században” Konzulens: dr. Horváth Attila PPKE-JÁK 2. Nagy Csongor István „Jogtörténeti tendenciák a romániai kisebbségi jog történetében 1945 és 1989 között, különös tekintettel a romániai m^^rság helyzetbe” Konzulens: dr. Horváth Attila ELTE-ÁJK, Budapest 3. Takács Attila „A konnánybiztosi rendszer változásai 1848-1849-ben” Konzulens: eZr Máthé Gálxtr BKÁE-ÁK XPÉNZÜGYUOG 1. Halász Zsolt Konzulens: dr. Halustyik Anna PPKE-JÁK „Pénzügyi intézmények és ügylettípusok’ 2. Sipos Ágnes Margit „A magyar bankrendszer fdlődési tendenciái,,különös tekintettel az Európai Unió előírásaira’ Konzulens: dr. Pásztomé dr. Erdős Éva ME-ÁJK J. Ssigeti István „fii Vám- és Pénzü^őrség szervezetének és tevékenységének áttekintése, különös figyelemmel az utólagos el ellenőrzésé tevékenység bemutatására és értékelésére” Konzulens: dr. Nagy Árpád BKAE-AK ötödik oldal �' óJíhHIíI ■ /. Csáki Gyula Balázs „Közigazgatási középszint: Régiók az EU-ban és Magyarországon” Konzulens: clr. Torma András ME-ÁJK 2. Lux Anita „A végrehajtási szakasz problémái gz államigazgatási eljárásban’ Konzulens: dr. Riulovics Anita ME-ÁJK 5. Szabó Anita „A központi államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok kapcsolata’ Konzulens: dr. Balázs István DE-JATI Boros Anita „Bizonyítási rendszer és teher a? államigazgatási eljárásban’ konzulens: clr. Dantesz Péter BKÁE-ÁK Kiilöndíj Lantos Ottó „A közigazgatási eljárás és a bírósági/elülvizsgálat szabályainak összehasonlítása” Konzulens: clr. Dantesz Péter BKAE-ÁK í. Bácskay Ágnes „Gondolatok a gyermek viktim!z^ció és megoldásai körébőlI”’ konzulens: clr Váradi Erika ME-ÁJK 2. Gyurkó Szilvia „Alternatív büntetések’ Konzulens: Dr. Papp Imre ELTE-ÁJK 3. Csíki László „A bűnmegelőzés lehetőségei egy pipralista társadalomban és piacgazdaságban’ Konzulens: clr. Kőhalmi László PTE-AJK 3. Arató Kinga „Sztereotípiák fogászokról Franciaországba!in és hazánkban” Konzulens: clr. Tamási Erzsébet PPKE-JÁK Xm. KRIMINALISZTIKA 1. khs Róbert „Kriminalisztika a gyakorlatban. Csalás bűncselekmény nyomozása egy konkrét ügy tükrébe!:n; Konzulens: Cserhalmi Ferencné RTF 2. Wiedermann Edvard „Közúton elkövetett bűncselekmény nyomozása” Konzulens: Anti Csaba RTF 3. Lőrinc Zsolt Illés „A zsebtolvajlás módszerével elkövetett lopás és nyomozása” konzulens: Kovács Márton RTF iS SZOCIÁLIS JOG 1. Kulisity Mária „A munkaügyi bíráskodás aktuális kérdései és problémái” Konzulens: ELTE-ÁJK, Budapest 2. Márkus Anett „A vezető állású munkavállalókra vonatkozó szabályozás’ konzulens: clr. FIágelmayer Istvánná ELTE-SZIF 3. Arany Tóth Mariann „A diszkrimináció az Európai Unió, munkajogában ” konzulens: dr. ÚjváryJózsef SZTE-ÁJTK 3. Tóth Attila „Az alternatív vitamegoldási technikák és adaptálhatóságaik a magyar munkajogban’ Konzulens: clr. Hajdú József SZTE-ÁJTK Kiilöndíj Cseijési Péter-Mátyás Brigitta „A szerv- és szövetátültetések etikai és jogi kérdései, különös tekintettel a hazai szabályozásra’ Konzulens: dr. Tarr György PPKE-JÁK XVIIL POLGÁRI JOG: Általános rész, Dologi jog, Öröklési jogLí. Bodzási Balázs „A zálogjogi szabályozás főbb problémái” Konzulens: dr. Harmathy Attila ELTE-ÁJK, Budapest 2. Lomniczi Zoltán „A köztestület történeti és összehasonlító jogi elemzése’ Konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 3. Balogh Zsigmond „Az önálló zálogjog alternatívái és a német GrundschuldI”’ konzulens: dr. Lábady Tamás PPKE-JÁK Kiilöndíj Fabók Zoltán „Ingatlanok kétszeri eladása” Konzulens: dr. Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest Csapó Orsolya Zsuzsanna „Az ingatlan tulajdonjogának megszerzése különös tekintettel az elbirtoklásra’ konzulens: dr. Bölcskei János PPKE-JÁK Lötelmijog í. Vasady Lóránt Zsolt „Quo vadis jogalap nélküli gazdagodás?” Konzulens: dr. Bíró György ME-ÁJK 2, Martonyi Zsuzsanna „Immateriális sérelem okozása miatti helytállás (Nem vagyoni kártérítés)’ Konzulens: dr. Lábady Tamás PPKE-JÁK 3. Bacsa György „A polgári jogi felelősség alapelveinek újragondolása’ Konzulens: dr. Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest KülöndíJ Nemessányi Zoltán „A koncessziós szerződések módosulásának magánjogi jogkövetkezményei’ Konzulens: dr. Kecskés László PTE-ÁJK Csizmadia Norbert ,A szerződés és harmadik személyek (A harmadik személy javára szóló szerződés és a szerződésszegéssel a harmadik személynek okozott károk megtérítése)” Konzulens: íIí Földi András ELTE-ÁJK, Budapest iRIJOG; Kereskedelmi jog í. Dr. Fónagy Sándor „Jogviták a felszámolásokban” Konzulens: dr. Bíró György ME-ÁJK 2. Marosi Zoltán „Az elektronikus kereskedelem jogának fogyasztóvédelmi aspektusai avagy az Internet a vásárló szemével nézve” Konzulens: dr. Darázs Lénárd ELTE-ÁJK, Budapest 3. Kovács Tamás „Az Európai Unió fogyasztási cikkek adásvételéről szóló irányelvének meghonosítási lehetőségei - jogharmonizáció a fogyasztóvédelem területén - „ Konzulens: dr. Menyhárd Attila ELTE-ÁJK, Budapest 3. Holchacker Péter „A váltóátruházás speciális joghatásai” Konzulens: dr. Kisfaludi András ELTE-ÁJK, Budapest Kiilöndíj Hajdú Ágnes „Szerződéskötések a biztosítási jogban az európai jogfejlődés tükrében’ Konzulens: Újváriné dr. Antal Edit ME-ÁJK 3Q£r. POLGÁRI JOG: Szellemi alkotások joga í. Pálos Tímea A Római Szerződés 81. és 82. cikkelyének reformja a Bizottság által kiadott Fehér Könyv cs a végrehajtási rendelet módosításara irányuló Javaslat alapján. Lépések a,közösségi rsenyjog egyseges egységes alkalmazása felé.” Konzulens: dr. Berke Barna ELTE-ÁJK, Budapest versenyjog 2. Fhrga Aranka „A szubszidiaritás elve a közösségijogban’) konzulens: dr. Dienes-Oehm Egon PPKE-JÁK ■-JAK 2. Szigeti Borbála „Schengen: az egységes belső piac külső dimenziója? - a Schengeni acgiiis kihívásaira adott és adandó magyar válaszok - „ Konzulens: clr. Bodnár László SZTE-ÁJTK 3. Takács Tamara „Dánia az európai integrációban” Konzulens: dr. PetréteiJózsef PTE-ÁJK 3. Garai Borbála „Emberi jogok az Európai Unió kontextusában” Konzulens: dr. Berke Barna ELTE-ÁJK, Budapest Kiilöndíj Jakab András „Az osztrák EU csatlakozá.s alkotmányjogi szempontból” konzulens: dr. Király Miklós PPKE-JÁI< 1, Tóth Péter Benjamin „A szerzői joggal kapcsolatos szomszédos jogok védelme’ konzulens: dr. Tattay Levente PPKE-JÁK 2.f. Fuglinszky Át Adám „A franchise-szerzSdés polgári jogi kérdései” Konzulens: de Vékás Lajos ELTE-ÁJK, Budapest franchise-sze 3. Balajthy Dóra „A Franchise mint sikerszerződés” Konzulens: dr. Nochta Tibor PTE-ÁJK Kiilöndíj Csapiáros Agnes „Az Európai Unió hatása a szellemi ajkotások újraszabályozásában: A jogkimerülés’ Konzulens: dr. Tattay Levente PPKE-JÁK Hegedűs Márta Boróka „A franchise vállalkozási forma lényege, jogi aspektusai és működése a hazai tapasztalatok tükrében” Konzulens: dr. Lévayné dr. FazekasJudit PPKE-JÁK Lakner Szilvia „Védjegyjogunk és az Európai Integráció’ Konzulens: clr. Tattay Levente PPKE-JÁK [ JOG: Sajtójog - Intemetjog í. Kékuti Ákos „A polgári lakosság nemzetközi jogi védelme fegyveres konfliktusokban” Konzulens: dr. láilki László ELTE-AJK, Budapest 2. Tóth Zsuzsanna „A Csáky, Pajzs, Esterházy ügy az állandó nemzetközi bíróság előttb»’ Konzulens: dr. Kovács Péter PPKE-JÁK 3. khrga András „A gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma európai és amerikai modelljének összeha-sonlítása a Microsoft-per tükrében” Konzulens: dr. Kis/aludi András ELTE-ÁJK, Budapest 3. Rada Anett „A palesztin autonómia és a nemzetközi jog - palesztin szemszögbőlI»’ konzulens: dr. Pákozely Csaba ME-ÁJK g=|;^L{PpLGAÍEajOGíSzemélye Orvosi Jog í. Landi Balázs „Az orvos polgári jogi felelősségének kérdései” Konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 2. Csetjési Péter-Mátyás Brigitta „A szerv- és szövetátültetések etikai és jogi kérdései, különös tekintettel a hazai szabályozásra” Konzulens: clr. Tarr György PPKE-JÁK 3. Gábor Barbara „Az állami kárfelelősség intézményének fejlődése Európában és Magyarországon” konzulens: dr. Kecskés László PTE-ÁJK hatodik oldal 1, Erdős István „Az elektronikus aláírás szabályainak összehasonlító elemzése’ konzulens: dr. Palásti Gábor ME-ÁJK 2.-3. Koltay András „Sajtószaoadság és személyiségi jogok az angolszász és a magyar jogrendszerben’ konzulens: dr. Jobbágyi Gábor PPKE-JÁK 2.-3. Szigeti Marcell „Az elektronikus aláírás szabályozásának kérdéseii”’ Konzulens: dr. Katona Tamás SZTE-ÁJTK Kiilöndíj Pólyák Gábor „Az Internet az európai médiaszabályozásban” Konzulens: dr. Balogh Zsolt György PTE-ÁJK tiirga Bernadett „Internetes fizetési rendszerek jogi kérdései és a digitális aláírás’ Konzulens: clr. Fazekas Judit PPKE-JÁK an. ELJÁRÁSJOG Í.Jancsó Gábor „Az angol vádképviseleti rendszer változásának tanulságai” konzulens: dr. Tóth Mihály PTE-ÁJK 2. Esztervári Adrienn „A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés szabályozása hazánkban’ konzulens: dr. Varga Zoltán PPKE-JÁK 2. Jancsák Ramóna „A fogvatartottak munkáltatása” Konzulens: dr. Vókó György PTE-ÁJK �3. Erdős István „A titkos információgyűjtés és az általa nyert információ felhasználása a büntetőeljárásban” Konzulens: dr. Farkas Ákos ME-ÁJK 3. Faragó Ágnes „Az előzetes letartóztatás elrendelésének feltételei’ Konzulens: dr. Herke Csongor PTE-ÁJK V. > .................................. : ■»■í“ Mi 1. nincs 2. Vigh Annamária „A szándékos megtévesztés - ’’dolus” mint a házassági beleegyezés hiányosságának oka az egyház jogrendjében” Konzulens: dr. Szabó Péter PPKE-JÁK 3. Fekete Szabolcs „Primátus és kollegalitás. Az Egyház legfőbb hatóságának szabályozása a régi és az új Egyházi Törvénykönyvben” Konzulens: dr. Szabó Péter PPKE-JÁK 3. Bánki Erika „A gyermekek Jogairól szóló New York-i egyezmény rendelkezéseinek megvalósulása a magyar családjogban' Konzulens; dr. Heredi Erika ELTE-SZIF A Bárdossy-perről A Budapesti Népbíróság 1945. november 2-án Bárdossy László volt magyar királyi miniszterelnököt a Nb. I. 3557/1945. szám alatt kelt ítéltével az ítélet rendelkező ré­ szében felsorolt háborús és népellenes bűntettben bűnösnek mondta ki és főbüntetésként halálra ítélte. Kivégzését 1946. január 10-én hajtották végre. Az alábbiakban felhasználom a Legfőbb Ügyészhez érkezett perújítási kérelmet, melyjaszovszky László, a Legfelsőbb Bíró­ ság volt tanácsvezető bírájának kutatásain alapul. (Bűnös volt-e Bárdossy László? Püski, 1996) :at í. PPKE-JÁK: 43 fő I. díj 6 db. II. díj 10 db. III. díj 6 db. Különdíj 11 db. összesen: 33 db. 2. ME-ÁJK: 38 fő I. díj 6 db. II. díj 4 db. III. díj 5 db. Különdíj 2 db. 17 db. összesen. 3. ELTE-ÁJK, Budapest: 42 fő I. díj 4 db. II. díj 4 db. III. díj 9 db. 3 db. Különdíj összesen: 20 db. 4. PTE-ÁJK: 32 fő I. díj 2 db. II. díj 2 db. III. díj 7 db. 2 db. Különdíj összesen: 13 db. 5. SZTE-ÁJK: 16fő 1. díj 2 db. II. díj 3 db. III. díj 4 db. 3 db. Különdíj összesen: 12 db. 6. ELTE-SZIF, Győr: 11 fő 1. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 2 db. Különdíj 2 db. összesen: 6 db. 7. DE-fÁTI: Í6fő 1. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 1 db. KüIöndíj 1 db. összesen. 4 db. 8. BKÁB-ÁK: Í3fo II. díj 1 db. III. díj 4 db. Különdíj 1 db. összesen: 6 db. 9. RTF: 10 fő I. díj 1 db. II. díj 1 db. III. díj 1 db. összesen: 3 db. 10. BBTE-Kolozsvár: 4 fő Különdíj 1 db. A népbíróság által figyelembe nem vett té­ nyek és bizonyítékok valószínűvé teszik, hogy Bárdossy Lászlóval szemben kedve­ zőbb ítéletet lehet hozni és őt a vád tárgyá­ vá tett bűncselekmények alól fel lehet menteni. Eltérő értékelés lehetőségére Bárdossy László is célzott, amikor tagadta bűnösségét, tettéért azonban a politikai fe­ lelősséget vállalta Más a büntetőjogi és más a politikai, törté­ nelmi felelősség. Bárdossy László büntető­ jogi felelőssége megállapításánál kizárólag azt kell vizsgálni, hogy Bárdossy László hi­ vatali működése alatt megsértette-e a ha­ tályban lévő törvényeket. A két háború kö­ zött nemcsak az eljárásjogi szabályok, de az anyagi jogi szabályok is hiányoztak, ame­ lyek a háborús bűnösség fogalmát megha­ tározták volna, és biztosították volna nem­ zetközi bíróság felállítását. A népbíróság alaphangja ellenséges, gyűlö­ letkeltő volt, s emiatt a tanácsvezető bírót a SZEB angol parancsnoka kérdőre vonta és közölte: ilyen hangnemben Nyugat-Európában nem tárgyalnak. Az írásba foglalt ítéletet az eljárt bírák nem írták alá. A ta­ nácsvezető bíró nem rendelkezett bírói vizsgával sem. A népbíróság többszörösen túllépte a hatáskörét. A népbíróság időren­ di sorrendben négy kérdésben állapította meg Bárdossy László bűnösségét. Az egyik kérdés a Délvidék visszafoglalása és a né­ met csapatok átengedése Magyarországon, a második a Szovjetunió megtámadása, a harmadik Nagy-Britannia és az Egyesült Államok elleni hadüzenet, a negyedik kér­ dés pedig Bárdossynak a miniszterelnök- sége Utáni szereplése, amikor 1943-ban el­ vállalta az Egyesült Keresztényliga elnök­ ségét, s amikor 1944-ben szülővárosa. Szombathely képviselőjévé választotta. 1941 április 10-én Horvátország kikiáltotta függetlenségét. A 12 évig fennálló Jugo­ szlávia megszűnt. A Délvidéki bevonulás a Duna-Tisza közének katonailag és köz­ igazgatásilag kiürített területének birtokbavételét jelentette. A magyar lépés a Göring által tervezett külön német tarto­ mány létrejöttét hiúsította meg. (vö.: Ró­ nai András: Térképezett történelem) A magyar kormánynak a hadviselésre vonat­ kozó álláspontja megfelelt a nemzetközi gyakorlatnak. Anglia 1938-ban ugyanilyen indokkal állt el Csehszlovákia - szerződés­ ben vállalt - megsegítésétől, mert Szlová­ kia kikiáltásával megszűnt az az állam, amellyel annak idején megállapodott. A Kommunista Párt vezetői a Szovjetunió­ ból hazatérve elhatározták, hogy minden miniszterelnököt, minisztert és államtit­ kárt, aki a háború alatt hivatalt viselt, és minden országgyűlési képviselőt és felső­ házi tagot, aki nem szavazott a hadiállapo­ tot kimondó határozat ellen, háborús bű- li ■1 A pap imát mond a háborús bűnösként el­ sőként bíróság elé állított, és 1946. január 10-én kivégzett Bárdossy László, egykori miniszterelnök holtteste mellett. hetedik oldal �nősnek kell nyilvánítani. Erre azért volt szükség, hogy az a politikai elit, amely a német megszállásig az ország élén állott és ellenállt a németeknek, háborús bűnösnek legyen nyilvánítva. Jaszovszky László) A perben nem kívánták a hadba lépés kö­ rülményeit a valóságnak megfelelően tisz­ tázni. A per feladata az volt, hogy nyilvá­ nosan mondjon ítéletet az előző történel­ mi korszakról és annak társadalmáról. A perben a politikai ügyész nem is tagadta, hogy a népbíróság Bárdossy személyében az egész uralkodó osztály felett kívánt megsemmisítő ítéletet mondani. A bíróság büntetőjog anyagi és eljárási sza­ bályainak megsértésével, a bizonyítási anyag meghamisításával, a tényállás tisztá­ zásához szükséges bizonyítási eljárás mel­ lőzésével hozott ítéletet. A védelemnek csak formális szerepe volt, nem terjeszthe­ tett elő olyan bizonyítékokat és nem tárha­ tott fel olyan tényeket, amelyek megcáfol­ hatták volna a vádhatóság megalapozatlan vádjait. Nem hallgatták meg a védelem ta­ núit, akik a vád megfélemlített tanúival szemben igazolni tudták a vádlott állításait. Nem hallgatták meg az események fősze­ replőit, Werth Henriket és Bartha Károlyt. Minderre nem volt lehetősége a védelem­ nek. A korszakkal foglalkozó történészek egy része egyedüli forrásanyagnak a népbí­ rósági ítéletet tekinti, és bűnösnek mondja Bárdossy Lászlót. A népbíróság egyedül Bárdossy László mi­ niszterelnököt marasztalta el a hadba lépés bűntettében, amely csak az egyike az elle­ ne felhozott vádaknak, noha Bárdossy nem akart belépni a háborúba, ezt Werth Hen­ rik vezérkari főnök és a katonatisztek je­ lentős része szorgalmazta. Úgy ítélték meg, hogy ebben egyedül őt terheli a szá­ mon kérhető felelősség. Nem létező dikta­ tórikus hatalommal ruházták fel, aminek révén állítólag lehetősége volt a törvény megkerülésével kikényszeríteni a háború­ ba való részvételt a kormányzónál, a minisztertanáccsal és az országgyűléssel szemben. Bárdossy egyéves miniszterelnöksége alatt politikáját a hatalmi, gazdasági és geográfiai szükségszerűségek irányítot­ ták. Már korábban megtörtént a tengely­ hatalmakhoz való csatlakozás és az antikomintern paktum. A nemzetiszocialista Németország közvetlen közelsége, hatal­ mi súlya és nyomása, az I és 11. bécsi nyolcadik oldal döntésből folyó adottságok és a német zsarolás, a német vezérkarnak a magyar hadsereg vezetőire gyakorolt nyomása, az ország lakosságának Szovjetuniótól való félelme (katyni tömegmészárlás) mind-mind közrehatott, és meghatározó szerepet játszott Bárdossy László dönté­ sénél. A Szovjetunió is szomszédunkká vált, máig nem tisztázódott Kassa bom­ bázásának háttere. A magyar hírszerzés 1941 június 16-i jelentése szerint a Szov­ jetunió háború esetén a német csapatok­ nak magyar területen való megjelenésé­ vel számol, és Magyarországot már eleve ellenségének tekinti. Az orosz hadsereg Magyarországgal szemben ellenségesnek volt vehető. A hírszerzés arról is tájékoz­ tatta a magyar kormányt, hogy ha a ma­ gyar-orosz határon gyenge pontot talál, Kárpátalja megrohanását is megkísérli a bolsevik nagyhatalom. Június 26-án 13 óra 10-kor felségjel nélküli repülőgép 29 bombát dobott le Kassa városára. Egy órával korábban Budapest - Kőrösmező között közlekedő gyorsvonatot Rahó kö­ zelében három szovjet-orosz vadászgép géppuskázta. Június 26-án még nem volt egyértelmű, hogy a szovjet hadsereg képtelen megállítani a németeket. Ehhez az is hozzájárult, hogy Sztálin a harmin­ cas években lefejezte a tisztikart. A gyors német győzelemhez az is kellett, hogy az oroszok védelmi rendszerüket éppen ak­ kor helyezték 2-300 km-rel nyugatabbra, Kelet-Finnország, a Baltikum, KeletLengyelország, Besszarábia elfoglalása után, amit a Molotov-Ribbentropp pak­ tum számukra lehetővé tett. Sztálin ma­ ga is készült a németekkel való háborúra, de még nem volt felkészülve. Amerikai fegyverek nélkül nem is tudta volna őket megállítani. Olaszország, Románia, Horvátország és a független Szlovákia azonnal hadba lépett Németország olda­ lán. Június 25-én már Finnország is had­ ban állott. Németország európai szövet­ ségesei közül Bulgáriától eltekintve csak Magyarország nem volt hadviselő fél. Az egykori visszaemlékezésekből egyértel­ mű, hogy Bárdossy nem akarta a hábo­ rút. A június 26-ai kormányülésen ké­ szült jegyzőkönyveket később bizonyí­ tottan meghamisították. Ajegyzőkönyv, s ennek nyomán az ítélet hamisan állapítja meg, hogy a miniszterelnök kezdemé­ nyezte a hadiállapot kimondását és szor­ galmazta a Szovjetunió elleni támadást. Magyarország nem üzent hadat a Szov­ jetuniónak. Hadiállapotot sem deklarált a magyar kormány, hanem a magyar te- rületet ismételten provokálatlan támadás alapján a hadiállapot bekövetkeztét álla­ pította meg. Horthy Miklósnak az 1920. XVII. te. 2. §-a alapján joga volt a Ma­ gyar Királyi Honvédség országhatáron kívüli bevetésének elérendelésére. A kormány, az Országgyűlés ezt tudomásul vette. 1941. december 6-án Anglia ki­ nyilvánította a hadiállapotot Magyaror­ szággal, Finnországgal és Romániával. December 12-én Bárdossy német és olasz diplomáciai nyomásra bejelentette a hadiállapotot az Egyesült Államokkal. A perben idézett 1928-ban megkötött Briand-Kellog paktum nem tartalmazza az agresszió fogalmának meghatározását és nem ír elő szankciókat, a kötelezettséget megszegő államokkal szemben. Nem ha­ tározza meg a nemzetközi viszályok békés rendezésére alkalmazandó eljárást sem. A szerződéssel szemben éppen az angolok­ nak és franciáknak voltak fenntartásai. A szerződés elismerte az önvédelem jogát és az aláíró államok illetékességét állapította meg, hogy meghatározzák, milyen körül­ mények között folyamodnak önvédelmi háborúhoz. Halmosi Dénes „Nemzetközi szerződések 1918-1945' című könyvében azt állapítja meg, hogy ily módon minden agresszív állam védelmi háborúnak minő­ síthette támadó háborúját is. A népbíróság tehát e szerződések megszegése miatt irat­ ellenesen állapította meg Bárdossy bűnös­ ségét. (Jaszovszky László: Bűnös volt-e Bárdossy László) A népbíróság tehát Bárdossy Lászlót nem­ csak a cselekmény elkövetése idején ha­ tályban nem lévő törvény alapján ítélte el, hanem az általa alkalmazott jogszabályban meghatározott követelmények megszegé­ sével anyagi jogszabályt is sértett, és ily módon a saját maga által megállapított tényálláshoz és minősítéshez képest is tör­ vénysértően szabta ki a halálbüntetést. Bárdossy László miniszterelnök perében a perújításnak a Be. 276. §. (1) bekezdése a/1. alpontjában írt, ill. a Be. 284. § (1) be­ kezdés a) pontja alapján felülvizsgálati eljá­ rásnak a feltételei fennállanak, mert az alapperben figyelmen kívül hagyott, nem értékelt tények és bizonyítékok alkalmasak arra, hogy a vádlott javára kedvezőbb - fel­ mentő - ítélet szülessék, állapítja meg a perújítási kérelem. KELEMEN MIKLÓS �Családi politika Pokorni Zoltánnal, a Fidesz MPP újonnan megválasztott elnökével beszél­ gettem a a párt szegedi kongresszusán. Ismerkedjünk meg a miniszter-párt­ elnökkel a médiában megszokottól kicsit más, személyesebb szemszögből, félretéve egy kis időre a napi politikai kérdéseket. Arra voltam tehát kíváncsi miként látja a világot a férj-családapa... - Ön egy rendkívül elfoglalt ember. Mivel fele­ sége és gyermekei vannak, felmerül bennem a kérdés: hogyan tudja a családi életével öszszehangolni politikai tevékenységét? Kire tud támaszkodni a hétköznapokban? - Feleségemet 1988-ban ismertem meg. Talál­ kozásunk másnapján egy tüntetést szerveztem az akkori oktatási miniszter ellen, és elhívtam oda őt is. O tehát már úgy ismert meg engem, hogy részt vettem valamilyen módon a politi­ kában. Persze, akkor még ez nem játszott olyan nagy szerepet életemben, így sokkal több időt tudtunk egymásra szentelni. Most, már kicsit más a helyzet. Feleségemmel, próbáljuk az időnket a lehető legjobban beosz­ tani. Sajnos én úgy érzem nem találtam meg a magánéletnek, a családnak és a közügyek vite­ lének a teljesen harmonikus egyensúlyát, hi­ szen a politika minden időmet fel tudná szív­ ni. Gyermekeim... ők egy más kérdés. Ok a maguk módján küzdenek, hogy több időt sza­ kítsanak ki maguknak az életemből. Például, néha eldugják a kocsi kulcsát, hogy ne tudjak elmenni, és ehhez hasonló akciókat eszeinek ki. Sokszor mondják, hogy inkább maradjak velük a kertben játszani. A legjobb megoldás az, hogy amikor otthon vagyok, igyekszem maximálisan feléjük for­ dulni. Ilyenkor nincs újság, nincs telefon, még a tévé antennája is ki van húzva. Ezzel renge­ teg időt lehet megspórolni. Tehát megpróbáljuk azt, hogy nemcsak egy­ más mellett pihengetünk, hanem próbálunk a másikra is odafigyelni. - Érdekes amit a tévé „használatáról” mon­ dott. A gyerekek mit szólnak ehhez? - A televízió kiiktatásnak több fokozata volt. Kezdetben még néztük, aztán amikor a na­ gyobbik már a reklámokat is meredten bámul­ ta, akkor rájöttünk, hogy ez nincs rendben. Második fokozatként már csak a mesefilmek játszották a főszerepet a tévézéskor, de amikor már húszadszor néztük a Futrinka utcát és tár­ sait, akkor úgy gondoltuk, hogy ez sem annyi­ ra kívánatos. A kisgyereknek a készen kapott kép túlságosan lenyűgöző, olyan, mint a fel­ nőttnek a narkotikum. Nem kényszeríti rá a gyermek fantáziáját az alkotó munkára, ami mesehallgatásnál egy nagyon fontos intellek­ tuális teljesítmény, másrészt egy nagyon fon­ tos lelki gyógyszer is. Hiszen a gyerek, amikor a hétfejű sárkányt elképzeli, akkor egyben a sa­ ját konfliktusait fel is dolgozza. Tehát nagyon fontosnak tartom a meseolvasást, talán a fejből mondott történetek még hatásosabbak. Min­ den szülőnek, pedagógusnak csak a figyelmé­ be tudom ezt ajánlani. - A televízió híreit azért megnézi? - Késő este miután az antennát visszahangol­ tam és lehalkítottam a készüléket meg szok­ tam nézni a híreket. De egy óra ebből éppen elég. - A gyerekeinél maradva. Mennyire tartja fon­ tosnak a nevelésükben a keresztény értéke­ ket? - Ezt a nevelés lényegének tekintem, ami nem csupán a hittanórákon kell hogy megjelenjen, hanem minden esetben a hétköznapokban is. Ez egy kisgyerek esetében könnyebb, amikor már nagyobbak, és elkezdenek ráeszmélni a világ dolgaira, akkor már jóval nehezebb. Itt is a családnak, és a közvetlen környezetnek van nagy felelőssége... - A mai társadalom, sajnos igen elanyagiasodott. Véleménye szerint, miként lehetne a most felnövekvő nemzedéket kicsit más irányba terelni? - Igen, ez egy rendkívül fontos kérdés. A mai ember valóban a „dolgokban” látja a saját bol­ dogságának a megvalósulását, nem az emberi dimenziókban, emberi kapcsolatokban keresi azt. Sajnos a „átlag” családokon belül is leké­ peződik ez, amikor megvesszük a drága mű­ anyag autót, és rózsaszín Barbie babát, ahe­ lyett, hogy közösen néznék diafilmet, vagy fogócskáznánk egy jót... Persze a gyerek nagyon örül az új játéknak, vele van, de később már keveset játszik vele. így bizonyos értelemben mi magunk neveljük rá őket, hogy a dolgok birtoklása a fontos, és nem a cselekvés, a tár­ gyakon keresztüli kapcsolatteremtés ember és ember között. Egy nagyon érdekes óvodai programmal talál­ koztam, a .játékszermentes óvoda’ a neve. Csak fa, papír, textilanyagok vannak, és a fröccsöntött tárgyak a kukában landolnak. Kis idő eltelte után a kicsik elkezdenek egymással kooperálni, közösen felhasználni és létrehozni ezekből az alapanyagokból dolgokat. így ezer­ szer többet tanulnak meg a világról, magukról, a többiekről, a másik iránti részvétről, a szoli- daritásról, és ezen keresztül a becsületességről, a tisztességről. Tehát nem kell nekik feltétle­ nül megtanítani, hanem maguktól teszik ezt. Azt gondolom, nagy szerepünk van ebben, nekünk nevelőknek, szülőknek, hogy a világ értékrendje, miként alakul. - Tegyünk egy kilencven fokos fordulatot. Ha kinyitjuk az idegen szavak szótárát, ajides címszó alatt többek között a “hit” szót talál­ juk. Az Ón személyes életében mit jelent a hit? - Ez egy nagyon nehéz kérdés... Azt gondo­ lom, hogy a hit az élet meghatározó része, így az én életemé is, a személyesen megtalált hit, ami nagyon fontos számomra. Ez egy ki­ csit tautologikus, de ezt ki kell hangsúlyozni. Tudom, hogy a hit adomány, nem magunk vívjuk ki, de erőfeszítést kell tennünk érte. Magunk egyéni életében a saját hitünket kell elnyernünk, megtalálnunk, vagy kivívnunk, és nem pusztán beleszületnünk és a tanítók­ tól készen kapnunk. Ahogyan a tradíció is csak akkor nem korlát, ha magunkévá tudjuk tenni és tudjuk saját életünket formálni vele, akkor lesz tápláló energiává, és nem pedig a szabadságunkat gátoló előírássá. Tehát azt gondolom, hogy saját ösvényünkön kell el­ jutnunk oda, hogy elnyerjük azt a lehetősé­ get, hogy ránk találjon. Ez egy olyan dolog, amiben személyes viszonyt kell kialakítani, amit csak egyéni úton lehetséges. Én így gondolom, mert így éltem át. Persze ez nem­ csak rajtunk áll... - Köszönöm szépen a válaszait. ERHARDT ÁGOSTON kilencedik oldal �A facér vizsgázó — az esetleges hasonlóság nem a véletlen műve — Veszélyes gyerek. 1-2 hétig nem mozdul ki a lakásból nincs idő és nincs kiért. A randi-hiányos állapot sokakat az igénytelenség hatására taszít. Az otthon úgyse lát senki elve alapján önmaguk elhanyagolása szélsőséges esetekliez vezethet. Na, de lássuk a testi romlás egyes szintjeit! LEVELI Itt még 10 életponttal rendelkezik a vizsgázó, testileg és szellemileg fitt, nagy erőbedobással veti bele magát a tanulásba. Körme ápolt, lába puha, tehát az esztétikai-vizuális funkció itt még kielégítő. 6 életpont időtakarékossági okokból este fürdés nélkül feküdt le (természetesen egyedül). A majd reggel zuhanyozom exeptio mindennapossá válik. A fiúknál állandósul a borosta, a lányok hasonló okokból csak hosszú nadrágban nyomják otthon, lassan-lassan az előbújó hónalj kutya miatt persze az ujjatlan felsők is kerülendők. A haj zsíros (a megmosási idő 4-5 tétel memorizálására fordítódik). Fogmosás csak akkor, ha már a vizsgázó is érzi a heti menüt a levegőben (bár csökkentett intenzitású szuszogással még 1-2 napig húzható a dolog). T CXrCT 1 .tXJOVJ cJm 's *' í. 2 életpont tanulás gőzerővel. A WC fokozott használata figyelhető meg, mert ez biológiai szükséglet, jogosan kihagyott idő, a szülő nem szólhat a tanulás elhanyagolása miatt. A budiban eltöltött időtartam is egyre hosszabbodik, végre lehet álmodozni, tervezgetni, pl. a haj rasztásítását, ami egyébként ekkorra már majdnem be is következett, a körszakáll, kecskeszakáll stb. variációk is előtérbe kerülnek. A mediterrán típusú lányok arcszőrzetüket illetően már a kvázi-Tom Selleck kategóriába sorolandók. A korporális amortizáció mellett jelentkeznek a pszichológiai, mentális tünetek is: 1. Kommunikációs zavarok 2. Heves érzelmi kitörések 3. Idült dalolási hajlam A kommunikációs zavarok a bezártság, az embertársaktól való szeparáltság következményei. WARNING! Láncszerű folyamat indulhat el: tanulok egyedül tanulok egyes szám első személy itthon nincs senki nem beszélnek velem be vagyok zárva a szobába nincs kiút nincs hang nincs zaj nincs tér nincs semmi csak semmi van van van .. - miért élünk, mivé leszünk? így ahelyett, hogy a primitív tételt tanulná, a buddhizmusra való áttérés és az élet mint olyan kérdései foglalkoztatják. Az érzelemkibocsátás irányai: &#61623; eddig közömbös, ill. megvetett testvér felé &#61623; utált szomszéd felé &#61623; elhanyagolt háziállat felé Fogadjuk el, hogy a vizsgázó, aki eddig le sem sajnálta az öccsét-húgát, hirtelen érdeklődővé válik az óvodában, iskolában történtek, kapott jegyek, menzai ebéd minősége stb. iránt, készségesen felajánlja a testvér házi feladatának megoldását mindezt persze azért, hogy a már nem is foglalkozhatok a saját tesómmal?! vád stipulálásával alibit teremtsen a lógásra. Ilyenkor még a lepcsesszájú Margit nénivel is órákig hajlandó lenne cseverészni a közös költségek emeléséről, valamint a házban lévő biciklitároló svájci kilós turkálóvá alakításáról. A tizedik oldal kutyák, macskák is több törődést kapnak, de ez azért nem fajul odáig, hogy a vizsgázó az almot is kitakarítsa, méltósága - vizsgaidőszak ide vagy oda - ennyire nem csorbulhat. A dalolási kényszer tanulmányozásán keresztül felvázolhatjuk a vizsgázó zenei korszakait, sőt, kis odafigyeléssel leleplezhetjük elfojtott, látens vonzódását is olyan előadókhoz mint Britney Spears, Enrique Iglesias vagy az N’Sync. Az éneklés feszültséglevezető hatását pszichológiai szakvélemények támasztják alá, de nem kell ilyen messzire mennünk, elég a fürdőszobáig. A fül ajtóra való helyezése elhagyható, hiszen a vizsgázó üvöltve próbálja meghallani Tarzan-szerúen elcsukló hangját a csobogó víz elnyomása alatt. Ilyenkor egyfajta zenei ovulációnak lehetünk fül tanúi: ahogyan a csecsemő is a legelőször hallott hangokat ismétli, úgy a szellemi szintjét tekintve szintén infansnak minősülő vizsgázó is az általános iskolai kezdetektől építi fel repertoárját, s jut el az egyetemi évek nagy kedvenceihez. Lányoknál a Take That EAST 17 Whitney Houston Lighthouse family All Saints vonulat dominál, míg fiúknál a Metallica - Cypress Hill, Nine Inch Nails, REM, U2 zúzóstól a letisztult hangzásig tart ez a folyamat, melynek vége nemre való tekintet nélkül a 80-as évek magyar-csehszlovák rajzfilmzenéinek harsány skandálása. Pl.: A nagy ho-ho-hohorgász orrhangon való interpretációja a kád szélének ütemes csapkodásával kísérve (természetesen a zuhanyfejet használva mikrofonként). Jótanács: A vizsgázót ilyenkor nem szabad bántani, rá becsmérlő megjegyzéseket tenni. Már ő is kezdi elhinni magáról, hogy őrült, mi ezt tovább ne tetézzük! 1 életpont vegetatív funkciók (inhale-exhale). ösztönlény szintjére süllyedés. Tövig rágott köröm, betonkemény sarok. Szőr-terület: Fiúknál Robinson Crusoe-arc (csak keskeny szemnyílás alapján azonosítható a vizsgázó). Lányoknál, ami a bikini-vonalat illeti, a vonal már sávvá, sőt sztrádává erősödik. Rossz testtartás, Derrick-szerűen táskás szemek. Ne lepődjünk meg a sarokban tanyázó mozdulatlan kupac láttán, az maga a vizsgázó. Ilyenkor a saját asztala már mély undorral tölti el, ezért mindenütt tanul (konyha, kád, erkély), csak ott ne kelljen. Fordított arányosságban áll egymással a vizsgázó tárgyi tudása és a mindennapokhoz kapcsolódó kulturális szintje: latinul már folyékonyan beszél, ugyanakkor IQ-high brazil sorozatok függésébe kerül. Perverz örömmel tölti el, ha két tétel között megtudhatja, hogy ki is Maria Juanita valódi anyja. ;\-LEVEL 5-A' a vizsga napja A lányok hosszú idő után először, ismét vadul nyúlnak makeup szettük után, a fiúk könyékig merülnek a zselés tégelyekben. A szana-széjjel nyűtt mackóalsót és fényes pink latexnadrágot élére vasalt öltöny és kiskosztüm váltja fel. És a vizsgázó megint embernek érzi magát. Legalábbis addig, amíg a vizsgáztató hagyja. . MÁNDICS BOTOND �S7'’ Rózsás János - Gulag lexikon (... és ami mögötte van.) Hogy mi van mögötte? Természetesen a RENDSZER. Igen, így csupa nagybetűvel. A kommunizmus bűnös rendszere. A XX. század legnagyobb totalitárius hatalma, amely nemcsak működésének idejével múl­ ta felül a nácizmust, hanem áldozatainak számát tekintve is messze túllőtt azon. A legóvatosabb becslések is 80 millió ember haláláról szólnak, míg más elismert francia történészek egyenesen 100 millióra teszik az elhunytak számát. Ehelyütt nem kívánok szólni a vörös terrorról, a katini mészárlás tragédiájáról, ahol több mint 4 ezer lengyel katonatisztet lőttek főbe. Tettüket a szovjet vezetés évtizedekig tagadta, és e bűn elköve­ tésével a nácikat bélyegezték meg. Nem kí­ vánok szólni a Laokaj - börtönegységeiről, ahol kínaiak milliói pusztultak el nyomorú­ ságos körülmények között. S nem kívánok szólni arról a Kambodzsáról, ahol a halál­ büntetés Pol Pót idejében bevett, és min­ dennapos dolog volt, s ahol a halálosztás mindenféle eljárás nélkül- kormányzási módszernek számított. Talán sokan nem tudják, hogy az 1970-es évek elejének Kam­ bodzsájában az éhínség oly mértékben tom­ bolt, hogy sokan - végső elkeseredettségük­ ben- kannibalizmusra adták fejüket. Súlyos oldalakat lehetne megtölteni a ha­ sonló bűnök felemlegetésével. E felsorolás még csak meg sem kísérli feltárni mindazo­ kat a gaztetteket, amit a kommunizmus számlájára lehetne írni. E hatalmas tényfel­ táró munkát már megkísérelte véghezvinni A kommunizmus fekete könyve című nagyszerű mű. A könyv végén (megannyi szörnyűség után) csupán egy egyszerű kér­ dést tesznek fel a szerzők: Miért? Amennyi­ re egyszerűnek tűnik a kérdés, annyira ne­ héz rá a válasz. Erre igazából nem is lehet ésszerű magyarázatot adni. Gondoljunk az 1932-33- as nagy éhínségre a szovjet blokk­ ban, melynek következtében 6 millió ember halt éhen, miközben tizennyolcmillió má­ zsa gabonát exportált külföldre a szovjet kormány. Miért? Azért, hogy fedezni tudják az „iparosítás szükségleteit”. Egy állam a né­ pe ellen. Nem véletlen, hogy XI. Pius pápa még a 11. világháború kitörése előtt a náciz­ mus mellett a kommunizmust is megbélye­ gezte. (Divini Redemptoris, 1937. március 19.) Ilyen ismeretek birtokában hihetetlen­ nek tűnhet az, hogy még ma is vannak olyan országok, amelyeket a kommunizmus esz­ mevilágának hatása alatt kormányoznak. Pe­ dig mindannyian tudjuk, hogy léteznek ilyen országok. Például Kína, Észak-Korea, Kuba, Laosz, és Vietnam. Tanú rá a XX. szá­ zad, hogy a kommunizmus nem más, mint vörösre mázolt fasizmus. A Gulag lexikon szerzője- Rózsás János- 9 évet töltött különböző szovjet munkatábor­ okban. Összesen hat láger poklát járta végig. A- Gulag (Lágerek Állami Főhatósága) egy 1934 júliusában felállított intézmény nevé­ nek rövidítése volt, melyhez közel 40 ezer kényszermunkatábor igazgatása tartozott. Az 1950-es évek eleje volt - ha szabad így mondani- a Gulag szigetcsoport “fényko­ ra”. Egy időben legalább 10-12 millió rab is sínylődött ezekben a táborokban. Ennek a hatalmas embertömeg adminisztratív nyil­ vántartása roppant nagy szervezet működé­ sét tette szükségessé. 1953-ig 25-30 % kö­ zött volt a táborok női rabjainak az arány­ száma., dacára annak, hogy az 1949-ben meghirdetett részleges amnesztia hatására 84 200 kisgyermek és nő szabadulhatott. Ezt a »•.meglepő” döntést a Gulag vezetői úgy^ kommentálták, hogy nem akartak „dedóóvodákká” változott munkatáborokat. Az igazi megkönnyebbülést Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála jelentette, Berija ezt követően három hét múltán közkegyelmet hirdetett, s így 1 200 000 rab nyerte vissza szabadságát. (Sztálin egyébként máig Buda­ pest díszpolgárai közé tartozik...) Rózsás János 1944 karácsonyán esett szovjet fogságba alig 18 évesen, mint katonai szol­ gálatra mozgósított levente. A levente-in­ tézmény létrehozását a magyar kormány az 1921-es Lili.- as törvénycikkel rendelte el. Ennek célja az volt, hogy munkabíró és edzett ifjúságot neveljenek a haza számára. Ezzel próbálta kompenzálni a magyar állam az 1920. június 4-én aláírt trianoni béke­ szerződés azon megalázó passzusát, amely a nevetségesen csekély 35 000 főben korlá­ tozta a magyar hadsereg létszámát. Mindezt akkor, amikor az ellenséges kisantant álla­ mok a szomszédságunkban több mint fél­ milliós békelétszámú hadsereggel rendel­ keztek. A 11. világháború vége előtt mozgó­ sított igen gyatrán felszerelt 15-20 éves fia­ talokat ítélt el javarészt a szovjet törvény­ szék, mint háborús bűnösöket. Ezeken a sokszor tolmács nélküli színjátékszerű pe­ reken jóformán a véletlenen múlott az, hogy ki kapott 10-25 évig terjedő munkatá­ borban letöltendő büntetést, s kit ítéltek ha­ lálra. Jelen könyv szerzőjével is úgy tudatták éveinek számát, hogy az ujjain mutatták meg neki. 1953 telén térhetett csak haza, és ő azon kevesek közé tartozik, akinek azt is sikerült elérnie, hogy 1962-ben a Szovjet­ unió Legfelsőbb Bírósága bűncselekmény hiányában rehabilitációban részesítette. Mondhatnánk, hogy sovány vigasz, de ak­ kor is elengedhetetlen fontosságú egy olyan ember számára, aki ártatlanul raboskodott hosszú éveken keresztül. A Gulag kényszermunkatáboraiban 100 ezer magyar honfitársunk raboskodott, és lelte halálát valahol a végtelennek tűnő szovjet földön. Ebben a kötetében a szerző közel 4000 magyar sorsot kísérelt meg föl­ tárni tíz éves kitartó, szívós munkával. Mű­ ve az emberi tragédiák kelléktára. Kevésnek tűnhet ez a szám az egészhez viszonyítva. Talán csepp a tengerben. Lehet, hogy így van, de ezek az emberek legalább név sze­ rint meg vannak örökítve, nem úgy, mint több ezer társuk, akiknek periratai ma (ha egyáltalán készült ilyen) most is a KGB irat­ táraiban porosodnak. Ezeket máig nem tár­ ták föl a nyilvánosság előtt, és ennek meg­ történte nem is várható belátható időn be­ lül. Véleményem szerint egy kollektív reha­ bilitációval valamiféle elégtételt lehetne nyújtani az elhunytak számára, vagy leg­ alábbis a hozzátartozóiknak. Persze lehet, hogy nincs igazam, és ennyivel nem lehet ezt a bűnt, ha formálisan is, de jóvátenni. Sokan mondanák, hogy hagyjuk a múltat, ne tépjük fel a régi sebeket. Nem tudom, de nem is én fogom eldönteni. A szerző úr tavaly tartott nagysikerű elő­ adást az egyetemünkön. Igazán művelt és rokonszenves embernek ismerhette meg őt a hallgatóság. Tudott gyűlölet és megvetés nélkül beszélni az akkori szovjet vezetésről, úgy, hogy az ifjúságából gaz módon elloptak 9 évet, és még így is szerencsésnek mond­ hatja magát, hogy egyáltalán élve haza tu­ dott kerülni. Nyugodtan és tényszerűen be­ szélt az élményeiről, azt viszont a lelkünkre kötötte, hogy a magyarok tízezreit, akik a Gulagon szenvedtek, és haltak meg, azokat sohasem felejtheti el a magyar nemzet. Hát nem is fogjuk! Rózsás úr egy korábbi nyilatkozatában így fejtette ki hátralévő életének meghatározó feladatát: „Az én munkám az, hogy lerom­ boljam a szovjet hős mítoszát!” Úgy legyen! SZABÓ VIKTOR tizenegyedik oldal �A történelmi Magyarország nemzetiségei 5. Bár a 19. században többször is megkísérelték a nemesség visszaszerzését, de sikertelenül, hisz a szlovákok túlnyomó többsége - mint ezt már említettem - jobbágysorban élt. Nem utolsó­ sorban, talán gyengeségük miatt rászorultak a csehek támogatására, és természetesen, ahogy ez lenni szokott, megindult az eredetkutatás is. Ezek tartalmaznak igen hasznos ismereteket is, például azt, hogy már Nagy Sándor is beszélt szlávul, nem is akárhogyan, őseik közé tartozik többek között Noé fia vagy Szent Jeromos, és már Pál apostol is prédikált nekik. Megtalálták újra a Nagymorva Birodalmat, ami nem gond, mert valóban létezett már a honfoglalás idején is, a baj csak határainak kijelölésénél volt. In­ kább a Kárpát - medence északkeleti vidékén terült el, a mai Brno - vagy ha jobban tetszik Brünn - környékén, ők azonban pár száz kilo­ méterrel délebbre tolták és jelölték ki széleit. Ez a felfedezés viszont erősítette a szlovák kisebb­ ség származásbeli hitét és összetartását, amire már régen szükségük volt. A vallási megosztottságot is orvosolni kellett, így egységesíteni akarták a szlovák nyelvet. A mozgalom fíklyaliordozója Anton Bemolák volt, akit a csehek és az evangélikus szlovákok .magyarbarátnak” bélyegeztek azért, mert a törté­ nelmi Magyarország formán és területein belül gondolkodott. A nyugati szlovák nyelvjárást pró­ bálta bevezetni, ennek folytatásaképpen pedig el­ határolódni a cseh és a magyar néptől is. Ha a 19. századi szlovák nemzetiségi mozgalomról beszé­ lünk, fontos megjegyezünk Jan Kollár nevét is. aki 1821 - ben egy cikkében elítélte az ún. ,ma- bán Túrócszentmártonban összegyűltek küldöt­ teik, és újra megfogalmazták már megszokott követeléseiket, ezen felül pedig egy északon fek­ vő szlovák terület kialakítását is „tervbe vették”. Persze az országgyűlés ezt elutasította, az 1867 es kiegyezés pedig arcul csapta nemzetiségeket, az egy évvel később született nemzetiségi tör­ vény szintén. Elég ha annyit mondok ezzel kap­ csolatban, hogy nem adott politikai jogokat a szlovákoknak sem, ez pedig tovább növelte az egymás iránti bizalmatlanságot és az ellenséges­ kedést. Tisza Kálmánnak az az 1874 - i intézke­ dése is tovább szította az indulatokat, mely há­ rom szlovák gimnáziumot, és a szlovák kultúra központjának tartott Matica Slovenskát is bezá­ ratta, mivel ott „pánszláv irányú politikai izgatá­ sokkal foglalkoznak”, és magyarellenes művek kiadásával foglalkoznak. De a magyai’ kormány nemzetiségi politikájával kapcsolatban elég azt megjegyezni, hogy a szlovák népiskolák száma 1880 és 1913 között 1716 - ról 365 - re csökkent. Azonban a 20. századra nemzetiségi mozgalmuk már sem a tömegekre, sem a kö­ zéposztályra és az értelmiségre nem volt ko­ moly hatással. A Szlovák Nemzeti Párt, mely a mozgalom vezetőit tömörítette, akaratán kívül elszigetelődött. Idén tehát eddig tudtam eljutni, egy vizsgaidőszak és egy nyári szieszta után - ha minden a terveknek megfelelően halad ugyanezeken a lapokon találkozunk, eljutva egészen Meciarig és státusztörvényig. gyarosítást”, persze nyelvi szinten. Ugyancsak megjelent a pánszlávizmus eszméje, melyben központi szerepet kapott az „orosz segítség” (ez meg is jött, csak több mint száz évvel később, és nem tudom ki járt jól vele...), bár senki nem gondolt politikai beavatkozásra. Központjuk Po­ zsonyban volt, és egyre jobban és erősebben kö­ tődtek a csehekhez, amit már nyíltan meg is val­ lottak. A folyamat tehát elsősorban kulturális jel­ legű volt, ami a szlovák nyelv és nemzet megerő­ södését hozta. Ezzel azonban senkinek nem volt semmilyen gondja, hiszen a cél a szlovák közös­ ség fennmaradása volt. A magyar szabadságharc kitörése után 1848. májusában Liptószentmiklóson gyűltek össze a szlovák nemzetiségi mozgalom vezetői. Tizennégy- pontban követelték az anyanyelv az élet bármely területén szabad használatát, persze önkormányzatot is, saját iskolákat, saját felsőfokú intézményt, zászlót, gyülekezési - és választójo­ got stb. Erre azonban a magyar kormány elfoga­ tóparancsot adott ki vezetőik ellen, akik Csehor­ szágban találtak menedéket. Tehát a magyar for­ radalom ellen fordult szlovákok üres kézzel me­ hettek haza, hiszen az osztrákok sem támogatták őket, ezt bizonyig a a Ferenc József által 1849. március 4-én kiadott oktrojált alkotmány Bár a Szemere - kormány 1849. júliusában még új nemzetiségi törvényt alkotott Szegeden, már ké­ ső volt. A nemzeti gyűlölködés tömegessé vált. Az Alexander Bach nevével fémjelzett kor szinte mindenhol ellenszenvet keltett az osztrákokkal szemben, a szlovákok „mégsem kértek a magyarok barátságából”. 1861. júniusá- VINCZE SZABOLCS 81 éve... Nyolcvanegy éve, 1920 júniusában hoza- # ... tott meg a döntés Trianonban, mely Ma­ gyarország területének és népességének kétharmadát más országoknak juttatta. ÍC ‘Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról - arról, hogy aki- B nek levágták a kezét és lábát, sokáig érzi B még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. S Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Er- ® dély, és ezt: Kárpátok - meg fogod tudni, m mire gondoltam.” - írta egykor Karinthy n Frigyes. Az azóta is fájdalmasan sajgó seb- K re emlékezünk Babits Mihály versével, melyet az első bécsi döntés után írt, vala- S mint Padányi Viktor visszaemlékezésével. B Babits Mihály: Áldás a magyarra Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik. A haza, a haza egyenlő volt mindig ezer év óta már, és mindig az marad, mert nem darabokból összetákolt darab: egytest a mi hazánk, eleven valami! Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani. Máskor is hevert már elkötözött tagokkal. Zsibbadtan áléit a balga erőszakkal. De mihelyt fölengedt fojtó köteléke, futni kezdett a vér elapadt erébe. Visszakapta ami soha el nem veszett. Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb. Lám, igaz jószágunk visszatér kezünkre, bár a világ minden fegyvere őrizze. Mert erős a fegyver és nagy hatalmasság. tizenkettedik oldal - B; de leghatalmasabb mégis az igazság. Útja, mint a Dunánk és csillagok útja: nincs ember, aki azt torlaszolni tudja. Él a nagy Isten és semmise megy kárba. Magyarok se lettünk pusztulni hiába, hanem példát adni valamennyi népnek, mily görbék s biztosak pályái az égnek. Ebből tudhatod már, mi a magyar dolga, hogy az erős előtt meg nem hunyászkodna. Erős igazsággal az erőszak ellen: így élj, s nem kell félned, veled már az Isten. Kelnek a zsarnokok, tűnnek a zsarnokok. Te maradsz, te várhatsz, nagy a te zálogod. Zsibbad a szabadság, de titkon bizsereg, és jön az igazság, közelebb, közelebb... 1938. nov. 2-6. sorok írója 14 éves fiú volt és negye9? dikes gimnazista akkoriban. Tíz órakor növénytan-óra kezdődött, és Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alalga pontosan je­ lent meg az ajtóban, mint mindig. Felment S a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de I nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hai nem lehajtott fővel meredt maga elé egy ! hosszú percig ... és akkor megkondultak a P harangok. Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térkéH pet, amelynek felső sarkában akkor még ez ’ ■< a név állt: „A Magyar Szent Korona Orszá, gainak Politikai Térképe”, és felakasztotta a térképállványra, s mindezt egyetlen szó nélkül, aztán megállt előtte, kissé oldalt, hogy ne takaya el előlünk és nézte, olyan arccal, olyan leírhatatlan lágy kifejezéssel, amílyt mi még soha sem láttunk száraz és örökké szigorú arcán. Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő h^ú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére és a kívül­ ről behallatszó harangzúgás által méginkább ki­ mélyített csendben inkább magának, mint ne­ künk, ennyit mondott: „Consummatum est”. Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégyéves magyar fiú. A golgotha utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra és elkezd­ tünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagymagyarország keresztrefeszítésének napja volt, 1920. Június 4., péntek.'99 PADÁNYI VIKTOR �I Vedd és olvasd! Németh Adám rovata Keleti kapcsolatok 'Szent István ortodox kanonizációja Egyetemünk díszdoktorává avatta Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárkát, akinek nevéhez fűződik Szent István kirá­ lyunk ortodox kanonizációja. Államalapító ki­ rályunkat 2000. augusztus 20-a óta, vagyis amióta I. Bartholomeosz Angelo Sodano bí­ boros, pápai legátus jelenlétében, a Szent Ist­ ván Bazilika előtti ünnepi nagymise keretében bejelentette a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Szent Szinódusának határozatát, görögkeleti egyház is szentként tiszteli. avatták Ugyanekkor szintén szentté Hierotheoszt, az akkor még pogány Magyar­ ország első ismert bizánci hittérítőjét, aki a mai Erdély területén tevékenykedett. Bár a konstantinápolyi pátriárka nem az „ortodox egyház pápája”, de tekintélye révén az összes önálló görögkeleti egyház is elismeri ezt a lé­ pést, így a moszkvai partiarchátus is, amelyhez a Magyar Orthodox Egyház tartozik. A díszdoktorrá avatás kapcsán újra szembesültünk azzal a mulasztással, hogy, sajnálatos mó­ don, Szent István háromnegyed évvel ezelőtti ortodox kanonizációja nem kapott megfelelő visszhangot Magyarországon. Kis merészség­ gel értékelhetjük a keleti és a nyugati keresz­ ténység közeledéseként is a lépést, de az bizo­ nyos, hogy a 20. században meginduló öku­ menikus törekvések egyik jelentős eseménye volt. Ez előreviheti a két egyház békés párbe­ szédét, és ezért egyházpolitikailag nem elha­ nyagolható fegyvertény. Ugyanakkor rávilágít egy érdekes, kevéssé is­ mert szempontra első szent királyunk mun­ kásságának megítélésében. A középiskolai tan­ könyvek állításai, miszerint István beintegrálta Magyarországot a nyugati keresztény kultúr­ körbe, csak erős csúsztatással fogadhatóak el. A behívott nyugati térítők mellett folyamato­ san dolgoztak a délről-délkeletről érkező bi­ zánci misszionáriusok is. Szent Adalbert, akit az István-hagyomány az ifjú Vajk lelkiatyjának és bérmakeresztapjának tart, egy római, orto­ dox rítusú kolostorban, a Szent-Elek kolostor­ ban élt sokáig. Vagyis az akkor még hivatalosan egységes, bár egyre jobban megosztott keresz­ ténység mindkét ága élt és dolgozott a korabeli Magyarországon, a későbbi ellenségesség minden felfedezhető jele nélkül. István hozzá­ állását jól mutatja az a tény is, hogy Imre her­ ceg felesége is bizánci hercegnő volt. Kevesen emelik ki, hogy az Árpád-ház hagyományosan jó és élénk, gyakran rokoni kapcsolatban állt Bizánccal, sőt a görögkeleti egyház Árpád-há­ zi szentjeit gyarapítja Szent László Piroska ne­ vű lánya, akit apja császárnénak adott Bizánc- ba, és a dinasztia szent életű nőtagjainak sorá­ ba tartozik. Mindezek jelzik, hogy nem hagy­ hatjuk figyelmen kívül a keleti kereszténység hatásait frissen alapított országunk életében, külkapcsolataiban és művelődésében. De ha csak koronázási jelvényeinkre pillan­ tunk, láthatjuk a középkori Magyarország erős ortodox kapcsolatait. A Szent Korona alsó ré­ sze Komménosz Mánuel bizánci császár aján­ déka, a palástot a veszprémvölgyi görög rítusú kolostor apácái hímezték. A Magyarországkompország szinte közhellyé váló szerepét így értelmezhetnénk a keleti és a nyugati keresz­ ténység közötti összekötő szerepnek is, amire történelmi hagyományaink predesztinálnak minket. PHILIPPOVITS ZSÓFIA X Pázmány Péter Katolikus Egyetemen ' áiszáoktorrá avatták I. Bartolomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát Budapest: Április 25-én délelőtt ünnepélyes egyetemi tanácsülésen Itták díszdoktorrá I. Bartolomaiosz pátriárkát a katolikus egyete­ men. Az ünnepi aktuson jelen volt Karl-Josef Räuber érsek, pápai nuncius, az egyetem veze­ tősége és tanári kara, valamint a magyar kato­ likus püspöki kar több tagja is. Az ünnepséget Seregély István érsek, az egye­ tem nagykancellárja nyitotta meg, majd Erdő Péter püspök, rektor üdvözölte a pátriárkát és a megjelenteket. Mint mondotta, az egyetem nagy tisztelettel tekint őszentsége I. Bartolomaioszra, mint olyan személyiségre, aki elkötelezettje a keresztény egység megterem­ tésére irányuló törekvéseknek, és a teremtett világ jogrendje és ökológiája védelmének. Laudációjában Radnai József dékán ismertet­ te I. Bartolomaiosz életútját, egyházi és tudo­ mányos pályáját. Az ökumenikus pátriárkát András apostol 270. utódának, és az egész vi­ lágon élő 300 millió ortodox keresztény szel­ lemi vezetőjének nevezte, aki 1991 novem­ ber 2-i pátriárkaként történt trónra lépése óta fáradhatatlanul törekszik az ortodoxia egysé­ gére, a keresztény egységre, és a vallások kö­ zötti toleranciára, és aki a béke az, igazságos­ ság, a szolidaritás közvetítője a világban, és a környezetvédelem egyik fő szószólója. Utób­ bi tevékenységéért „zöld pátriárkának” is ne­ vezik sokan. A díszdoktori oklevelet Erdő Péter, a Pázmány Péter emlékérmet pedig Seregély István nyújtotta át. Bartolomaiosz pátriárka beszédében feleleve­ nítette a történelmi örökséget, a bizánci és ma­ gyar kapcsolatokat (Id. Kanonizáció c. írásun- kát), azt hogy a magyar nép szeretettel fogadta be a történelem során bevándorolt görögöket, egészen a XX. századig bezárólag. Híd szere­ pet töltött be ez az ország Kelet és Nyugat kö­ zött mondotta. Ezután hangzott el I. Bar­ tolomaiosz a Szent kánonok szótériológiai ér­ telmezése című értekezése. I. Bartolomaiosz április 24-én érkezett Buda­ pestre. Fogadásán a repülőtéren megjelent Karl-Josef Räuber érsek, Semjén Zsolt állam­ titkár, Balog Zoltán egyházügyi főtanácsadó. A pátriárka 4 napos látogatása során egyházi és állami vezetőkkel találkozott, Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki. SBartolomaiosz pátriárka életútjának I főbb állomásai 1940. február 29-én született Törökországban, Imbros szigetén. Ortodox teológiai tanulmá­ nyokat Chalkiban, az ökumenikus patriarchá­ tus teológiai karán folytatott. 1963. augusztus 13-án szentelték diakónussá. 1963-68. között katolikus teológiai posztgraduális tanulmányo­ kat folytatott Rómában a Gergely Egyetem Ke­ leti Intézetében. 1968-ban ugyanott az egyház­ jog doktorává avatták, doktori értekezésének cí­ me „A szent kánonok és a kánoni rendelkezé­ sek kodifikálása az ortodox egyházban” volt. Tagja a Krétai Ortodox Akadémiának, tiszteletbeli tagja a bécsi Pro Oriente alapítványnak Díszdoktora többek között az athéni, bostoni, moszkvai, londoni, párizsi, louvain-i, edin­ burghi, thessaloniki, bécsi, grazi egyetemnek, a varsói és az eperjesi ortodox akadémiának. 1972-1990-ig az ökumenikus Pátriárkái Iroda igazgatójavolt. Püspökké 1973-banszentelték, Philadelphia metropolitája címmel. 1990-ben Calcedoni metropolita lett. 1991. október 22-én választották meg ökume­ nikus pátriárkának, I. Dimitrios halála után. Felszentelése 1991. november 2-án történt. Primus inter pares Az ortodox egyházak (14 autokefál és 2 auto­ nóm) közösségén belül a konstantinápolyi egyház, az ökumenikus patriarchátus az első egyház. A konstantinápolyi pátriárka tehát, akinek széklielye Konstantinápolyban (Isz­ tambul) van, az első a pátriárkák és az érsekek között. Meghatározott szolgálati feladatai és jogai vannak az összortodoxia tekintetében. MK tizenharmadik oldal �A rockzene Pázmányos védőbástyái Beszélgetés a legendás Legis Actio zenekarral A Legis Actio története immár véglegesen összefonódott egyetemünk történetével. Az idén ötéves zenekar mindannyiunknak okozott már felejthetetlen zenei élményt. Aki­ nek meg nem, az magára vessen! Az elmúlt fél évtizedre tekintett vissza munkatársunk a zenekar tagjaival folytatott beszélgetés során. Jelmagyarázat: Élő Gábor-É.G., Lacsny Márton - L.M., Gebe Zoltán - G.Z. és Élő Péter - É.R ' 1 ■ - E.P: Csak rock, de azon belül minden megtalálható, a Tankcsapdától Elvisig. Támadást indítottunk a gép’ zene ellen! Általában olyan számoí kát játszunk, amelyeket mindenki ismer. Wn néhány saját nóta is, de ezekkel eddig nem foglalkoztunk IIkomolyan, de majd ezentúl! B - Tagok? - E.G.: Csepeli-Knorr Tamás - ének. Elő Péter - billentyűsök, Lacsny Márton - gitár. Gebe Zoltán - dobok, Péceli Ádám - basszusgitár. Elő Gábor - gitár. Extagjaink: Balogh András, Mezei Robi, Bujtor Balázs és Schneller Domi. - Miért? - E.G.: Az előkészítőn ismerkedett össze a csa­ pat eredeti tagsága, 1996 őszén. Összeálltunk néhányan, mindannyian hangszerünk meste­ reiként. Elkezdtük a próbálgatást, aztán le­ nyomtuk az első koncertet a Talioban. - Név? L.M.: Beültünk Gáborral a Móri Borozóba... - E.G.: .Ahol minden pénteken fogadóórát tar­ tunk hattól... - L.M.: aztán úgy másfél óra múlva Legis Actio-t (ugye senkinek nem kell magyarázni, mi is az!) indítóttunk a WC ellen. Majd ez a név rajtunk ragadt. - G.Z.: Kisebb gond, hogy ha nem olyan he­ lyen játszunk, ahol joghallgatók vannak, akkor rendszeresen elírják a nevünket: voltunk már Legis Action, Légi Akció, stb. - Fellépések? - E.R: Rengeteg helyen játszottunk, ugye a Pázmány adott volt, aztán az ELTE, a Bolyai, gólyabálok, voltunk a Fregattban, a Saigonban, a Gyökér Klubban, vidéken Csákberényben, Zánkán, Kisbéren, Balatonszemesen, stb. - Jelen? - G.Z.: Most szépen leállamvizsgázunk (mi­ re a lap kijön, remélhetőleg a banda nagyobb része már diplomás ember lesz! - a szerk.), aztán terveink szerint ősztől annyit játszunk, amennyit csak bírunk. tizennegyedik oldal - Stílus? • I’ * - ídin erre igény? K - L.M.: Szerintünk ez nem is kérdés. H. Az élőzenére van igény, csak sajnos a R bulikon ezt ma nem lehet megkapni, B; pedig el kellene választani a diszkót az élő zenétől, és békében hagyni őket > egymás mellett létezni. A Pázmányon remélhetőleg támogatja a HŐK az egyetemi ze­ nekarokat, vannak is már erre utaló jelek Olyan bulink még nem volt, hogy a végére ne lett vol­ na totális őrjöngés. Még aki visszafogottabb is, az is elveszti a fejét, ha egy-egy nagy klasszikus nó­ tát hall meg. - Sztorik? - E.G.: Sajnos a sztorik többsége nem való az újságba, ami meg esetleg igen, az meg nem annyira jó... - É.R: Azért van egy-két dolog. A balatonszemesi Kalóz Bárban szoktunk játsza­ ni. Az ottani zenegépen lévő dolgokat már mindenki ismeri, ezért amikor valaki egy nó­ tát kér, csak annyit mond, hogy pl. az 53 03-ast rakd be légy szíves! Amikor aztán Gábor föl­ tette a kérdést a bulink végén, hogy mit ját­ szunk még, a közönség kórusban üvöltötte, hogy: a 68 29-est! Na kösz szépen... Élő Gábor énekesek aratják le, mivel nekik csak egy mik­ rofont kell elpakolniuk a buli után, míg nekünk... - L.M.: Ezúton fel is hívunk minden első- és másodéves fiút, hogy jöjjenek nekünk segíteni pakolni, hogy végre mi is jól érezhessük ma­ gunkat! - Köszönetnyilvánítás? anyuunak, (Mindenki): Apuunak, napinak..., - E.P: Simon Botondnak, aki a cuccokat reparálja, Kugler Zsoltinak, Ivanics Gabinak, Keszthelyi Alajosnak. - L.M.: Meg Rudinak, aki fuvarozni szokott minket! - G.Z.: En még külön köszönöm Katié Holmes-nak, hogy lelkileg mindig velem van! - Pénz? - G.Z.: Nézd meg, ezüstgyűrűm van, szín­ ezüst! Amalgám a fogtömésem... - E.G.: Rengeteg dohányt kaszáltunk már, a jogot csak hobbiból csináljuk, jól fog mutatni a lemezborítón, hogy dr.! - L.M.: Na, most komolyan, gyakorlatilag örülünk, ha összességében nullára jövünk ki. Nagy diadal volt, hogy tudtunk venni két hangszórót, erősítőket. Gebe Zoltán - Médiaszereplés? - A rock Jövője? - E.G.: A Kozma utcai fegyház és börtönben adott koncertünket többször is levetítették a börtön zártláncú videóhálózatán! - E.G.: Egyelőre klinikai halott, de a defibrillátort már feltöltöttük! - G.Z.: Jövünk! - Csajok? - G.Z.: Rájuk nem nagyon buknak, de rám an­ nál inkább! - É.G.: Ezeket a babérokat általában sajnos az - Köszönöm! KOLTAY ANDRÁS �J A hallgatói jogokról 4. Életérzés — rovat Nahát-nahát! Ma, amikor a dohányzásellenes kampányok arany­ korát éljük, amikor még talán Humphrey Bogait kezéből is kiver­ nék a cigarettát, vagy Churchilléből a szivart, ha rossz helyen gyújtana rá, különösen „őskorinak” tűnik ez a kép. Pedig Aczél György még 1988-ban is ilyen mosolyogva állt a Magyar Ország­ gyűlésben (mellette Pozsgay Imre). De ami ennél is furcsább: dohányzik! Igen! A Parlament üléstermében! Bizony nagyot for­ dult a világ... I 1 E sorozat utolsó számában a diákigazolvánnyal kívá­ nok foglalkozni. így két rendeletet helyezek nagyító alá. Nem kívánok természetesen foglalkozni a közok­ tatással és a tanulói jogviszonnyal, csakis a felsőokta­ tással és a hallgatói jogviszonnyal? így egy mondatban említeném az első jogszabályt. „15/1999. (III. 24.) OM rendelet a diákigazolványok előállításának, ki­ adásának és nyilvántartásának rendjéről”. E szerint az állandó felsőoktatási diákigazolvány többcélú felhasz­ nálásra alkalmas elektronikus adathordozó egységet tartalmaz. Az egyes alkalmazásokhoz szükséges ada­ tok rögzítése a kibocsátó által külön megállapodásban megbízott, jogi személy közreműködésével történik. Az adatok rögzítése és olvasása elektronikus úton tör­ ténik. Ez azonban nem is igazán lényeges nekünk, hallga­ tóknak. Ezért fontosabbnak tartom a 30/1999. (II. 15.) Koffri. rendeletet „a diákigazolványról”. E rendelet 1. § meghatározza a diákigazolványra jogosultak körét, így említi többek között a (3)-ben, hogy a hallgató hallgatói jogviszonyának megszűnését követő márci­ us 31-éig, illetve október 31-éigjogosult (érvényessé­ gi idő) diákigazolványának használatára. Magáról a di­ ákigazolványról a 3§ ad részletezést: (3§ (11)) „A di­ ákigazolványokhoz kapcsolódó kedvezményeket a jo­ gosult annak érvényességi idején belül abban az eset­ ben is igénybe veheti, ha tanulói, illetőlegdiallgatói jogviszonya tanulmányai befejezése miatt szűnt meg.” (Ugyanezen szakasz (12)-e:) Az állandó felső­ oktatási diákigazolvány többcélú felhasználásra alkal­ mas elektronikus adathordozó egységet tartalmaz. Ezen adatchip tartalmazza a hallgató családi és utóne­ vét, állandó településének azonosítóját (postai irányí­ tószám), születési idejét, valamint jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. B— Tf,- ■■ íS S: g A -í Bil I ' In ti ■ 1Ä w E í 1 j Él I 1 t Ä B Több felsőoktatási intézménnyel való egyidejű jogvi­ szony, esetén a hallgató diákigazolványát az az intéz­ mény adja ki, amellyel elsőként létesített jogviszonyt. Végül, ki kell emelni itt is a HÖOK szerepét: a diák­ igazolvánnyal igénybe vehető, külön jogszabályban meghatározott kedvezmények módosításakor ki kell kérni a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konfe­ renciájának véleményét. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF tizenötödik oldal �fní' Két perc Réndszeri'áltás utáni iniiíisztefelnökök: Antall Imre, Horn, és most valamifideszés. Ax ökumetiizmus szerintem valami környezetvé­ delemmel, vagy gazdasággal kapcsolatos kifejezés lehet. A Rákóczi-szabadságharc végén Károlyi Mihály Kari Tanács 2001. május 8-án ülésezett a Kari Ta­ nács. Kissé viharos körülmények kö­ zött, mivel az írásbeli felvételire ér­ kező seregek rohamozták egyete­ münk épületét. ÍA/ágosiiál letette a fegyvert. A fenti bölcsességek az elmúlt három év­ ben, Karunk felvételijén hangzottak eb Sokféle következtetést lehet belőlük le­ vonni. Az idősebb tanárokat bizonyára ért­ hető szomorúság, a Heti Hetest pedig a sárga irigység töltené el, a fenti sorokat ol­ vasva. Mi, hallgatók pedig magunkban dünnyögve megállapítjuk, hogy az ilyen felvételizők valószínűleg nem érték el a kvalifikációs pontszámot (mert mi ilyene­ ket nem mondtunk). Nekünk pedig amúgy is vizsgáról vizs­ gára bizonyítanunk kell. Aliol gyakran elő­ fordul a magyar történelem, különös te­ kintettel mai korunkra. Sőt, az ökumenizmti.s is felvetődhet. Ilyenkor pedig, rossz válasz eseten észrevehetően sűrűsödnek a ráncok a vizsgáztató homlokán, amiből ki­ derülnek esetleges hiányosságaink Ám, ta­ lán az első év is elég arra, hogy elkerüljük 3 fcntieklicz hasonló téves fejtegetéseket. Úgy tűnik azonban, hogy ntég sök ten­ nivalója akad az oktatási tárcának, és a ne­ velő intézményeknek, így az egyháznak is. Tenni kell azért, hogy helyére kérüljenek, és helyes értékelést nyerjenek a magyar történelem eseményei, az alapvető értékek. Mind a felvételihez, mind a vizsgákhoz türelem kell. Türelem, hogy végül össze­ álljon a kép egy-egy ismeretről. Aliogy az anekdotában a csekei papot vizsgáztatja az esperes: Ha víz nem volna, mivel keresz­ telne? - Ugyan mivel, borral?! S ha bor sé Az ülésen jelen volt egyébként Seregély István Érsek Úr, a Püspöki Kar elnöke, egyetemünk Nagykancellárja is. Dr. Radnay József Dékán Úr először a Ma­ gyar Akkreditációs Bizottság vizsgálatá­ ról és jelentéséről számolt be, a MAB 3 tagú küldöttsége még két tanszéken vizs­ gálja a távoktatási rendszerünket, majd május végén nyújtják be a MAB-hoz ja­ vaslatukat, akiknek a kezében van a vég­ ső döntés. A Dékán Úr szólt a kredit rendszer be­ vezetéséről is, melynek előkészítésére alakuló bizottságba Botos Katalin Pro­ fesszor asszonyt, valamint Békés Imre, Jobbágyi Gábor, Kilényi Géza, Péteri Zoltán, Varga Csaba és Zlinszky János Professzor Urakat javasolta. A Kar Dok­ tori Szabályzatának módosításával kap­ csolatos munkákat sólyom László Pro­ fesszor Úr végzi. Szó esett a Tanulmányi és Vizsgaszabály­ zat legutóbbi módosítása kapcsán felme­ rült enyhítésekről is: nevezetesen a mos­ tani végzős évfolyamnak nem feltétel a két középfokú nyelvvizsga az államvizs­ gára bocsáthatóság szempontjából, mivel az oktatási jogok biztosa aggályosnak tar­ totta, hogy nem biztosítottak felkészülési időt ennek a hátrányos módosításnak az alkalmazására. Varga Csaba Professzor Úr hiányolta, hogy nem pontosították, hogy kikre is vonatkozik az engedmény, hiszen a mostani végzősök közül több is akár jö­ vólna Csekében? - Pálinkává!! Hát, ha az sem volna Csekében? - Akkor én sem vol­ vőre vagy talán még később ralga le ál­ lamvizsgáit, ez pedig bizonytalansághoz vezethet. A Sólyom László Professzor Úr nék Csekében! és a HŐK elnöke között született megál­ Köszönöm a megtisztelő figyelmet és mindenkinek türelmet kívánok a vizsgá­ kon. Legalább kétpercnyit... SZAMOS MÁRTON tizenhatodik oldal lapodás értelmében bevezetendő átmene­ ti méltányossági klauzuláról múltkori számunkban már szóltunk. Május 2-án az Ingatlannyilvántartásba be­ jegyezték egyetemünk tulajdonjogát a Szentkirályi utca 26. szám alatti ingatlan­ ra (Spartacus székház). Jobbágyi Gábor Professzor Úr beszámolt a Karunkon megrendezett OTDK-ról, melyen 24 szekcióban a beérkezett 226 dolgozatból 209-et mutattak be. A 10 résztvevő intézmény közül a Pázmány bi­ zonyult legeredményesebbnek. Ez az eredmény - mint mondta - egy ilyen fia­ tal egyetem esetében kiemelkedő, még ha a rendező karnak köztudottan mindig van némi előnye. A Magyar Akkreditációs Bizottság alap­ képzéssé minősítette a rendőrtiszti és államigazgatási főiskolát végzettek szá­ mára indított képzést, így időtartama minimum 4 évre emelkedik, ez azon­ ban eltér a Felvételi Tájékoztatóban megjelentektől. A tanulmányi dékánhelyettesi posztról le­ mondott Dr. Bánrévy Gábor Professzor Úr helyére Dr. Szabó István tanár urat, az Általános Jogtörténeti tanszék egyetemi docensét választotta a Kari Tanács. Le­ mondott Dr. Garay Mária, a Tanulmányi Bizottság elnöke is, helyére Dr. Busch Béla tanár urat választották. Döntött a Ka­ ri Tanács Dr. Báger Gusztáv és Dr. Molnár urak, Miklós tanár sikeres habilitációjuk eredményeként egyetemi tanárrá történő kinevezéséről is. A Római Jogi Tanszék adjunktusa, Nadja el Beheiri pedig docensként folytatja pályafutását karunkon. Lemondott a Kriminológia Tanszék veze­ tője is. Körinek László Professzor Űr ez év augusztus 31-éig látja el feladatát. Szeptembertől a Miskolci Egyetem Ál­ lam- és Jogtudományi karának dékánja, Dr. Lévai Miklós veszi át a tárgy oktatását, ami azonban többeket érint a mostani III. évesek közül is, hiszen, mint köztudott, számtalan hallgatónak hiányzik a félévi aláírása, így a tárgyat jövőre újra fel kell venniük az indexükbe, a leendő III. éve­ sekkel együtt. Végül Gáspárdy László Professzor úr Óbudára, a Szent Péter és Szent Pál templomba invitált mindenkit a Szent Ivó napi misére és azt követő agapéra. MÁNDICS BOTOND �Magyar örökség: kastélyok és kúriák Fohercegi vadászkastélyok a határszélen (Hercegszántó-Klarapancsa) Egyetemünk hallgatója, Virág Zsolt nagy fába vágta a fejszéjét tavaly: elkezd­ te a 19 részesre tervezett könyvfolyamának megjelentetését, mely a Magyar­ országon található összes kastély és kúria sorsát dolgozza fel. 2000 októberé­ ben jelent meg az első kötet, a Pest megyei épületekről, 5000 példányban, mely szinte teljesen elfogyott, júniusban meg is jelenik az utánnyomás! 2001. májusában már a második kötet jelenik meg, Bács-Kiskun megye kastélyai és kúriái címmel. Ebből adunk most ízelítőt! A béllyei uradalomnak a Habsburg császári és királyi család egyik mellékága volt a tulajdonosa. A família ezen ágának férfitagjai 1722. május 22. óta a tescheni hercegi rangot használták, ezért nevezték „tescheni hercegi ágnak” is. Ezenkí­ vül természetesen az oszt­ rák főhercegi és a magyar királyi hercegi cím is megil­ lette őket. A régebbi kastélyt, az ún. kiskastélyt 1891-ben Habs­ burg Frigyes főherceg épít­ tette, aki sorrendben a har­ madik tescheni herceg volt. Az épület eredetileg is vadászkastélynak készült, a vadászat ugyanis a főherceg talán legkedveltebb időtöl­ tése volt. Habsburg Frigyes komoly birtokokkal rendel­ kezett Magyarországon, a közélet meghatározó sze­ mélyiségének számított. A Bács-Kiskun megyei kötet címlapján a főhercegi 1936-ban bekövetkezett ha­ „nagykastély” látható lála után fia, Albrecht fő­ herceg örökölte a béllyei uradalmat és vele HABSBVRG-KISKASTÉLY Karapancsát is. Karapancsa Bács-Kiskun megye délnyugati, Az épület az angol vadászkastélyokat idézi. az országhatár és a Duna által határolt Egy 1897-ben készült archív fénykép tanú­ csücskében, ártéri erdőktől körülvett festői sága szerint az emeleti rész előtt fából ké­ környezetben fekszik. Karapancsa nem szült, mellvéddel ellátott erkély húzódott, önálló falu, hanem egy közigazgatásilag melyhez kétkarú lépcső vezetett fel a kert­ Hercegszántóhoz tartozó, két kastélyból, és ből. Az erkély befalazott ajtajának nyomai ezek melléképületeiből álló egység. Hosszú ma is láthatóak a két középső ablak között. időn keresztül Baranya vármegyéhez tarto­ 1945 után a kastélyt államosították, mely zott, a Habsburg család béllyei uradalmának 1956-ban a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság részét képezte. Akkoriban Karapancsa szá­ kezelésébe került. Hosszú ideig irodák mű­ mított a gemenci erdőségekben rendezett nagy vadásztúrák központjának. ködtek falai között, jelenleg üresen áll. HABSBURG-NAGYKASTÉLY A nagykastélynak nevezett fiatalabb épület 1902-ben készült el. Felépítése szintén Habsburg Frigyes főherceg nevéhez fűző­ dik. Az építkezést az indokolhatta, hogy a vadászidényt a főhercegnél töltő vendégse­ regnek idővel szűkösnek bizonyult a kiskastély, ezért szükségessé vált egy tágasabb épü­ let felépítése. (A főhercegnek Karapancsán kívül például Főherceglakon, Kőriserdőn és Konopiston is volt vadászkastélya.) A neobarokk stílusú kastély négyszintes. A földfelszín alá hatalmas pincét építettek. A pince felett a fogadószint, azon egy emelet, legfelül pedig a beépített manzárdtető talál­ ható. Alaprajza szabályos négyzet alakú. Az épület belső tereinek kialakításában különö­ sen tükröződik a vadászkastély funkció: sok helyiséget (eredeti) faburkolat és trófeák dí­ szítenek, a domináns színek a zöld és a bar­ na. A metszett üvegablakú előcsarnokból a felsőbb emeletekre igényesen megmunkált falépcső vezet fel. A lépcsőházat, a társalgó­ kat, a vendégszobákat szintén faburkolat fe­ di. Az előcsarnok padlóburkolata márvány­ ból készült, a központi nagyterem kandalló­ ja szintén. Habsburg Frigyes 1936-ban - a mosonma­ gyaróvári uradalmi kastélyban - bekövetke­ zett halála után fiára, Albrechtre szállt a karapancsai kis- és nagykastély. Albrecht, a negyedik tescheni herceg fiatal korában a magyar királyi hadseregben szolgált ezre­ desként, később a Máltai Lovagrend nagy­ keresztese lett. Egészen a II. világháborúig ő volt a kastély tulajdonosa. Az államosítás után az épület 1950-ig üre­ sen állt, majd 1955-ig határőrlaktanya volt. 1956-ban került a Gemenci Erdő- és Vad­ gazdaság kezelésébe, amely kezdetben iro­ dákat helyezett el benne, majd vendégház céljára alakította át. Az 1956-os dunai árvíz elöntötte az épület pincéjét, a víz magassága egészen a földszinti padlóig ért. A kastélyt 1985-ben teljesen felújíttatta ke­ zelője, a Bács-Kiskun Megyei Tanács. Jelen­ leg a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság ven­ dég- és vadászházaként működik. A kastélyt körülvevő park természetvédelmi terület. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �.5, « 4 Wa bB md sass^v . „Megölték a magyar lovassportot” Beszélgetés Szebényi Daniel díjugratóval Annak ellenére, hogy a magyar lovassport helyzete nem a legfényesebb, egyre többen vannak, akik időt, energiát nem kímélve, mindent megtesznek a sportág népszerűsí­ tése érdekében. Egyetemünk negyedéves hallgatója is közéjük tartozik, aki a díjugra­ tás és a tanulás mellett még szakkommentátori és sajtóreferensi feladatokat is ellát. — Mi a különbség az egyes szakágak között? Hm Alapvető fontosságú a díjlovaglás, ezeken a versenyeken a ló idomítottságát mérik le. Nem kell akadályokat átugratni, hanem egy díjlovagló négyszögben kell előírt alakzatoHH kát bemutatni. Az idomítás mindennek az alapja, e nélkül semmi mást nem lehet elkezdeni. Díjugratásban egy előre meghatáhHI rozott pályán fölállított akadályokon kell vé■wR giglovagolni. A legösszetettebb lovasszakág a j Sfl military vagy más néven lovastusa, ami egy « ” háromnapos verseny. Az első nap díjlovaglás. második nap terepverseny rögzített akadá­ lyokon, a harmadik napon kondíciófelmérő jelleggel díjugrató verseny. Ezenkívül van még fogathajtás, lovastoma és távlovaglás. Azért választottam végül a díjugratást, mert ehhez könnyebb lovat találni, és mivel több } megmérettetési lehetőség van, jobbak az esélyek komolyabb eredmények elérésére. Most egy fiatal lóval készülök az augusztusi főiskolás országos bajnokságra. * — Mik a lehetőségek, ha valaki lovagolni szeretne, mennyire népszerű ez a sport ma — Hogyan kerültél a lovak, a lósport közelébe? Magyarországon? Családi indíttatásból; dédnagyapám, aki kato­ wï — Mit tudsz tenni a sajtó segítségével a sport­ ág népszerűsítése érdekében? Magyar televízióban sajnos nagyon ritkán látha­ tunk lovas közvetítéseket, a Duna TV-nek van egy Ugrásváltás című műsora, abban tevékeny­ kedem néha. Nemrég Németországban, a lovas­ sport fellegvárában jártunk, ott készítettem pár interjút világb^nok lovasokkal, tenyésztési fele­ lősökkel. Most kaptam, a m.egbízást, hogy a Lovasszövetség és a Díjugrató Szakbizottság tisz­ teletbeli sajtóreferenseként minél jobb kapcsola­ tot próbáljak kiépíteni a lovassportok és a sajtó között. E feladat része az is, hogy az Eurosportnál magyar nyelvű szakkommentátor­ ként dolgozom és cikkeket írok, illetve fordítok a Magyar Lovasszövetség hivatalos lapjában. w. natiszt volt, hivatásszerűen lovagolt, a nagy­ apám pedig az agrártudományi egyetem elvég­ zése után lótenyésztő lett. Szóval kiskorom­ ban mindig volt ló a közelben, aztán 6-7 éves koromban megkaptam az első pónimat. Gye­ rekként azon tanultunk lovagolni mindnyájan, de szinte én vagyok az egyetlen a családból, aki szorosabb kapcsolatban maradt a lovakkal. — Hogyan alakult a sportpályafutásod? Díjlovaglással, az alapok elsajátításával kezd­ tem, aztán Dallos Gyulához kerültem, aki a magyar díj lovassport legeredményesebb ver­ senyzője és edzője. Akkoriban szinte ő volt az egyetlen, akinél igazán jó, külföldről hozott lo­ vakon lehetett lovagolni. Ezzel egy időben jár­ tam gimnáziumba a piaristákhoz, akik, bár so­ kan mondják róluk, hogy szigorúak és vaskala­ posak, mindig támogattak a sportolás tekinteté­ ben. Magyar bajnokságon, országos versenye­ ken indultam, junior válogatott kerettag vol­ tam, de a korosztályos Európa-bajnokságra ló hiányában nem jutottam ki. A lósport ugyanis egyike a legdrágábbaknak, több millió forintba került volna, hogy az ember kijusson egy ilyen versenyre, ráadásul a német, holland fölény szinte megtörhetetlen; Dallos Gyula volt az egyetlen, akinek sikerült betörnie a nemzetközi díjlovas élmezőnybe. Miután az edzőm meg­ szűnt tevékenykedni a nemzeti lovardában, díj­ ugratással kezdtem foglalkozni. tizennyolcadik oldal A lovaglás az elmúlt tíz évben, a meglévő hiá­ nyosságok ellenére, nagyon nagy fejlődésen ment keresztül. Jelentősen megnőtt a verse­ nyek száma, egy-egy hétvégén akár négy-öt versenyt is rendeznek, mindegyiken 50-100 in­ dulóval. A lovaglást minél fiatalabb korban kell elkezdeni, de nem túl fiatalon; 10-12 éves kor a legoptimálisabb hozzá. Ugyanakkor éppen az az egyik különös előnye, hogy idősebb korban is lehet lovagolni. A lovasiskolákban általában havi bérletet válthatunk, de alkalmanként is le­ het fizetni, így lehetőség van rá, hogy bárki pár ezer forintért kipróbálhassa a lovaglást. — Miért vagyunk lemaradva a nemzetközi él­ mezőnytől? alapvető probléma az utánpótlás-nevelésben az, hogy nincs olyan fejlett pónitenyésztésünk, mint a nyugat-európai országoknak. Külföldön a nagy lóhoz hasonló küllemű, azzal azonos mozgáskészségű pónikat tenyésztenek, melyek nagyon könnyen lovagolhatóak. Ezért ha egy gyerek elkezd lovagolni egy ilyen pónival, je­ lentős versenyrutinra tesz szert, és egyáltalán nem okoz neki problémát később átülni egy nagy lóra. Itthon hiány van igazán jó edzőkben is. Akik most eredményesek, zseniális lovasok, de nem egységes stílusban lovagolnak, nem tudják átadni azt a tudást, ami nekik van. Túri Józsefet mondanám például, aki olimpián is szerepelt, fantasztikus lovas, de mégsem edző. — Mennyire szponzorálják a lovassportot? Külföldön rengeteg szponzor van, akik különös megtiszteltetésnek érzik, ha egy olimpiai bajnok Ludger Beerbaum, vagy egy olimpiai bronzér­ mes Rodrigo Pessoa a nevét adja valamely termékükliöz. Magyarországon a lovassport, arisz­ tokratikus jellege miatt, negyven évig háttérbe volt szorítva, ezzel szemben Nyugat-Európában hallatlan népszerűségre tett szert, ott az emberek megengedhették maguknak, hogy eljárjanak lo­ vagolni. Itt a kommunizmus megtette a magáét; megölték a magyar lótenyésztést, megölték a magyar lovassportot. A rendszerváltás óta eltelt idő nem elég egy ilyen folyamat visszafordításá­ ra, még legalább 10-15 évnek el kell telnie ah­ hoz, hogy a sportló tenyésztés újra helyzetbe ke­ rülhessen. A szponzorálás tekintetében is abszo­ lút speciális ez a sportág, hiszen annak, aki nem ért hozzá, nehéz megmagyarázni, hogy a ló mi­ ért verte le azt az akadályt. Ez egy nagyon időigé­ nyes, kiszámíthatatlan sportág és nálunk nincsen sem hagyománya, sem kultúrája a támogatásnak, rögtön látni akarják az eredményeket. Nem ve­ szik figyelembe, hogy a ló egy kényes jószág; gyorsan, erőszakkal nem lehet kiképezni, nem lehet sikerrel versenyezni vele. SZINCSÁK ZSUZSA �! Ì : ^ss (■■■■wWirfneHÍP újabb elnök a HÓK élén 2001. május 15-én tartotta alakuló ülését a Hallgatói Önkormányzat újonnan megválasztott testületé. Rögtön az elején Poldauf Gábor (IIL/L) felvetette, hogy Molnár Dá­ niel képviselőtársát egyetlen bizottságba se delegálják, válaszul azon kezdeményezésé­ re, hogy a diplomában tüntessék fel a tago­ zatot, amin a hallgatók végeztek. E kérdés­ hez hozzászólva, Bánrévy Gábor Professzor Úr felhívta a figyelmet arra, hogy jogszabály rögzíti pontosan, hogy mit is lehet feltün­ tetni az oklevélben, ennek értelmében pe­ dig a tagozatot nem. Ennek hatására Molnár visszavonta kezdeményezését, majd hason­ lóan tett Poldauf is. Ezután a választási Bizottság elnökének a beszámolóját hallgathatták meg a jelenlé­ vők, Bittsánszky Géza Tanár Úr kitért az előző önkormányzatra is, szomorúnak tar­ totta azt a passzivitást, ami a választásra való jelentkezést jellemezte. Előállt az a helyzet, hogy az első és a negyedik évfolyam levele­ ző tagozata képviselet nélkül maradt. Külön megemlítette a Rendezvényi Bizottság erő­ sen kifogásolható ténykedését, mely leg­ utóbb épp a választás lebonyolításában mu­ tatkozott meg. Kompromisszumos megol­ dásként javasolta, hogy a szerencsétlen ér­ telmezés folytán bejutott képviselők, ala­ csony legitimitásuk miatt (némelyikük öszszesen 6 szavazatot kapott) ne vállaljanak vezető tisztséget a HÖK-ben. A leköszönő elnök. Rétvári Bence a HŐK jó hírének visszaszerzését emelte ki. mely az „átmeneti méltányossági klauzula»’ folytán valamelyest helyre is állt, legalább- HÓK választás, ismét - Elsőből utolsó?! Igen tudom, hogy már az egész egyetem unja, mindenkinek a könyökén jön már ki, de ígérem ezúttal rövid leszek. Másfelől többen is szóltak, hogy olyan nagyon ne foglakozzak a témával, ne vessem össze a megóvott választás eredményeivel. Végül is igazuk van, azt hiszem a számok magukért beszélnek a mi kis Floridánkban, a második évfolyam nappali- tagozatán. Pestiesén szólva: No comment... „ ' , " 'sJelen vannak: Jegyzőkönyv-, - •>. , Tóthné Lukács Klára - HŐK irodavezető Szabó Bálint - Pázmány Pódium elnök - . > j Sindler Veronika - Pázmány Pódium alelnök Kiss Istv'án - hallgató Mile Attila István - hallgató , Df. Gehér József - hitelesítő, dékáni titkár Választásra jogosult: 407 fő ” " -4 A választáson részt vett: 150 fő Leadott szavazólapok száma: 150 db Eivénytelen szavazat: 0 Mivel a II. évfolyam nappali tagozatára 407 hallgató iratkozott be, a HŐK szabályzat második rész 11.§ (5) alapján 4 fő jutott be az évfolyamról: 1. Ujfalussy Zsolt 2. Molnár Dániel 3. Somogyi Áron 4. Modla Mónika 119 szavazat 79 szavazat 69 szavazat 61 szavazat 5. Kádár Tibor 6. Kosa Beáta 14 szavazat 12 szavazat Budapest, 2001. május 4. Tóthné Lukács Klára s.k. Sindler Veronika s.k. Kis.s Ists'án s.k. Szabó Bálint s.k. Dr. Gchér József s.k. MÁNDICS BOTOND is a februári mélyponthoz képest. De ugyanezt szolgálta a nyelvvizsga kérdésben elért eredmény valamint az államtan vizsga elgörgetésének lehetőségét III. évfolya­ mon. Elgondolkodtatónak tartotta a máso­ dik évfolyamon történt választási botrányt, mely szintén rossz fényben tüntette fel a HÖK-öt. Balogh András, az Ellenőrző Bizottság volt elnöke beszámolt arról, hogy két ügy kivizsgálása van még folyamatban, neveze­ tesen Mile Attila eddig el nem számolt rep­ rezentációs költsége a tavalyi gólyatáboron, valamint a csalás gyanúja a fent említett vá­ lasztáson. Ezt követően megválasztották a HŐK új tisztségviselőit. Elnök: Somlai Attila (IIL/N), ellenőrzési alelnök: Rétvári Bence (IIL/N), gazdasági alelnök: Szabó Tibor (IIL/N), tanulmányi alelnök: Tomasitz Ist­ ván (IV/N), külügyi alelnök: Kéringer Csa­ ba (IV/N), rendezvényi alelnök: Somogyi Áron (IL/N). Jövőbeli terveikről szólva Tomasitz István egy Hallgatói Véli aényezési Szabályzat összeállítását említette, amire a tavalyi hír­ hedt tanszékminősítési botrány után óriási szükség volna, de javasolta egy Demonstrá­ tor! Gyűlés létrehozását is, valamint fontos­ nak tartotta javítani a vizsgajelentkezés rend­ szerén és a vizsgamorálon is, kilátásba he­ lyezte a tutorrendszer reformját, valamint a csoportbeosztások állandósítását, mert a mostani gyakorlat azon előnye ellenére, hogy több évfolyamtársunkat ismerhetjük meg, komoly hátránynak tartotta, hogy jelen rend­ szernek nincs kellő közösségformáló hatása. Komoly feladatok várnak a HOK-re a kreditrendszer tervezett bevezetése kapcsán is. Szabó Tibor pedig a hallgatói támogatások mai kaotikus szabályozása helyett egy telje­ sen új megoldást sürgetetett. A Kari Tanácsba az alanyi jogon tagságot nyert elnök mellé Ivanics Istvánt, Legezi Dénest, Ujfalussy Zsoltot, Paál Gabriellát Rétvári Bencét, Poldauf Gábort, Tomasitz Istvánt és Hódy Gábort delegálták. Éles vita alakult ki a bizottsági helyek elosztása kap­ csán, ekkor megtört az ülést kísérő nagy egyetértés és a képviselők olykor személyes­ kedésig mentek. A parázs vita hosszan elhú­ zódott, végül megállapodás született. Érde­ kességként még megemlíthető, hogy egyik bizottságnak sem lett tagja Mile Attila, egy­ kori HŐK elnök. MÁNDICS BOTOND tizenkilencedik oldal �I l 1 Kívánolz mìndanlzìnolz igilzorßlzifan gazdag vizsgáidő^zahot, majd pádig joghaligatóhoz méitó ünnapié^t a nyárra^ � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 6. szám 2001. május 24. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. május 24. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (6934+2389 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_6_20010524 Relation A related resource T00036 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_6_20010524 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/7697b20e8a12d8a041f2eacacbea2fd8.jpg a82e40e46a30380edd57fff0cd82953a https://omeka.ppke.hu/files/original/5cdacfabd47b172ae5104947b32d7eb5.pdf efb40891d9029b7481a8b53abc18b36f PDF Text Text mí£iteletJ\'SJÍOOÍOSO3 0) V A PÁZMÁNY PÉTER KATOUKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA X' » <J ü y. í''; r “>í íjÉI H í,?'* 1 '*» í ■hí * ggO IIHSIill Ki ÁLLAMVIZSGÁK MEGPRÓBÁLTATÁSA KÉPÖNKÖJÍ: VNNEPIÓ ÁÍUMnZSOAZÓK Bar SIKSRES VIZSGA VtíN JOBBÁGYI GÁBOR TV. évfolyam, 5. szám KÜKORELU ISTVÁN e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: yvyvw.extra.hu/itelet FŰZI ÁKOS 2001. május 3. �IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Az első lecke Azt reméljük, hogy szereztünk már annyi hitelt olvasóink szemében, hogy eljött az ideje igazi céljaink megvalósításának: komoly társadalmi tanításban részesítünk mindenkit, aki bennünket olvas! Na most aztán jól megkapjátok! Igen, igen, eljött az idő! Remélem senki nem akadt, aki abba a hitbe ringatta magát, hogy a szerkesztők célja a talmi szórakozta­ tás, netán a valóban hasznos, de csak iparosmunkának nevezhető hír­ adás. Ha mégis akadt ilyen, és esetleg nem hiszi el azt, hogy meg tud birkózni magasabb céljainkkal, nyugodtan tegye le az újságot. Ne is ve­ gye kézbe többet. Mert eljött végre a mi időnk. Immár nyugodtan, a ka­ rosszékben hátradőlve, a mélységes bölcsességgel és élettapasztalattal való felvértezettség büszke tudatában kezdhetjük meg missziónkat. Hi­ szünk abban, hogy tudásunkat át tudjuk adni az utánunk jövőknek. És ameddig e hit gyertyalángja akárcsak pislákol is, a jövő nemzedékek sor­ sa elrendezettnek tekinthető! íme az első, bevezető lecke: Mit jelent a következő mondat „A raciona­ lista dogmatizmus imperializmusával szemben a pozitivista szkepticiz­ mus nihilizmusának lobogója feszül”? Lehetséges válaszok: a) ingyombingyom táiibe, tutálibe málibe; b) hogyan tudnék élni nélküled, hisz rólad szól az élet?; c) a kockázatokról és mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét. Megfejtés a következő számban. Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kisbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.com második oldal TARTALOM Hírek Dr. Jobbágyi Gábor, személyesen Az elveszített XX. század Archívum - 1950. május 1. Jelkép vagy hatalom? Tisztelt Kovács Attila úr! Államvizsgák megpróbáltatásai Két perc A történelmi Magyarország nemzetiségei 4. Az ezredforduló magyar popzenei meglepetése Irodalmi s(ar)okkk Vedd és olvasd! Hallgatói jogokról 3. Magyar örökség: kastélyok és kúriák „Semmiképpen nem akartam abbahagyni az egyetemet’ Ajánló Átmeneti méltányossági clausula 3 4 6 7 8 10 10 11 11 12 13 14 16 17 18 19 20 honlap: www.extra.hu/itelet �I 'JS* 'S / V , {-K hírek Szabó Zoltán rovata ) >► Már egy hónap sincs hátra, és kezdő­ dik a vizsgaidőszak. Független szakértő­ ink ezért a következőket javasolják: ma­ ximális kikapcsolódás és pihenés, semmi megerőltető tevékenység, fizikai munka. Laza bulikkal hangolódjunk az éjszaká­ zásra, igyunk sok folyadékot, étkezzünk rendesen és rendszeresen. Mivel azonban tudjuk, hogy nem lehet mindenkit jobb belátásra bírni, ismét közlünk pár vizsgával kapcsolatos infor­ mációt a nálunk lényegesen aktívabb hallgatótársaink számára. >- Kommunikáció zárthelyi és javító dolgo­ zat!!! Május 8-án az első és második zárthelyi javítására és pótlására van lehetőség, a dolgo­ zatok eredménye május 18-án lesz megtekint­ hető. A harmadik zárthelyi május 22-én írható meg, eredmény május 31. A pótlásra illetve a javításra június 6-án lesz lehetőség. Záró­ jelben jegyezzük meg, hogy a szóbeli vizsga feltétele két sikeres zárthelyi megléte. Mostanában kevés hír látott napvilá­ got az elsőévesek házatájáról. Most ezt a hiányosságot igyekszünk pótolni. Bár már mindenki tudja, (elsőben mi is tud­ tuk) hogy mikor vannak a közgáz írásbe­ li vizsgák, azért soha nem lehet tudni. A nappalisok május 14-én 8 órakor jöhet­ nek számvitelből írni, majd 10 órakor egy laza vállalatgazdaságtannal koro­ názhatják meg a napot. Szorgalmasabb társaik május 21-én az előbb ismertetett időpontokban pótzárthelyit írhatnak. A legaktívabbak júniusban még egy alka­ lommal próbálkozhatnak. A levelezősök vállalatgazdaságtannal kezdhetnek május 19-én 15 órakor, számvitelből pedig május 26-án ugyan­ csak 15 órakor tehetnek kísérletet. Pótzárthelyi időpontok azonban csak később lesznek kihirdetve. lentkezés május első és második hetében. Mi legalábbis ezt az információt kaptuk. Május 5-éii Dr. Rántás Péter közigaz­ gatási jogból felkészítő előadást tart IV évesek számára, minden érdeklődőt sze­ retettel vár. Közjog index aláírás!!! Kalényi Géza pro­ fesszor az utolsó előadásán szignálja az in­ dexeket. A levelezés hallgatóknak vizsgán is van lehetőségük aláírást gyűjteni, a számtávosok később tudják meg az időpontot. Elvtársak figyelem!!! Az idei május elsejei felvonulás betegség miatt elmarad. A szerve­ zők egy későbbi időpontot jelöltek meg (2010. 11. 07.). Ajegyek a fent említett idő­ pontra érvényesek, vagy a helyszínen és az is­ mert jegypénztárakban visszaválthatóak. Megértésüket előre is köszöni a rendezőség. Találkozunk novemberben. A környezetjog tanszékről érkezett. Azok a II. éves hallgatók, akik április 27re lettek tévesen beosztva kötelező gyakor­ latra, május 25-én 13 órára menjenek a szemináriumra. >• »Vallás és ökológia”. Dobogókő ad ott­ hont a konferenciának május 25-26. között, melyre a környezetjog tanszék még tud he­ lyet biztosítani. Az érdeklődők Jávor Bene­ deknél jelentkezhetnek és tudhatnak meg többet a programokról. Egy örömteli esemény: 2001. április 21-én féghez ment Keserű Petra, másodéves nappa­ li tagozatos hallgató. Sok boldogságot Itívánunk neki és újdonsült féijének szeretettel. Előbb, pénteken megtartották a polgárit, majd szombaton (21-én) az egyházit, ezután követ­ kezhet a büntető... >- Második évfolyam nappali tagozatán május 2-3-4-én tarják a megóvott vá­ lasztás második fordulóját (mivel megje­ lenésünk napján már harmadika van, ezért siessetek...). Lapzártánkig nem ér­ kezett hír arról, hogy bármelyik jelölt is visszalépett volna, ezek szerint a hallga­ tók ismét hat jelölt közül választha^ák ki, melyik hármat tartják a leginkább méltónak a bizalmukra. Aggályosnak tű­ nik, hogy a szavazatokat ezúttal sem azon nyomban fogják megszámlálni, ha­ nem a lezárt urnákat a Dékáni Titkárság helyiségében fogják elhelyezni, és a hét­ végén keresztül ott őrizni. Már szinte utópisztikusán látom, amint Mozgalom szerveződik Az Urna Őrzésére... Végezetül egy jó hír. A Dékán Úr bele­ egyezésével 2001. június 1-5. között Dénes Sándor c. egyetemi docens úr vezetésével 50 hallgató vesz részt egyetemünk Jog- és Államtudományi Kara nevében a Csíksomlyói Búcsún, mely a Kárpát-me­ dence legnagyobb katolikus zarándokhe­ lye. Jelentkezés és bővebb információ a következő telefonszámokon: 218-0290, 218-0416,218-0418 >• Türelmetlen kollégák figyelmébe! Egye­ temes jogtörténet elővizsga levelezős hall­ gatók részére május 21-én és május 25-én a délelőtti órákban. Feltétel mindkét zárthelyi sikeres/eredményes megírása. >- Kriminológia írásbeli vizsgára jelent­ kezés a tanszéki hirdetőn. Sima névalá­ írás, tehát senkinek sem okozhat gondot, ha veszi a fáradtságot. Lesz elég időpont megadva, de nem célszerű a végére hagyni. >- Ismét egyperces. Polgári- és kereskedel­ mi jog halasztott, görgetett, utóvizsgára je­ harmadik oldal �Dr. Jobbágyi Gábor, személyesen Ki I. íi f jánál ott voltam Zlinszky János mellett. A szervezés kezdeti szakaszában szervező­ titkár voltam. Amikor beindult a polgári jog oktatás ’96 második felétől, akkor vál­ tam a kar főállású oktatójává, addig egy megbízásos szerződéssel végeztem itt a teendőimet Ön nyolc évig a Miskolci Egyetemen tanított, a töhh éves ügyvédi s Jogta­ nácsosi múlt után mi vonzotta az egyetemi katedra felé? Mit kell tudnunk a Pacem In Utero Élet­ védő Egyesületről, melynek immár 12. éve ön az elnöke? Az ügyvédi, s jogtanácsosi munkában t J i Elsdként az ELTE-n töltött diákéveiről kérdezném, milyen szívvel gondol vissza azokra az időkre? Meglehetősen régen jártam az ELTE-re, 1968-73 között voltam itt nappali tagozatos hallgató. Bejutásom nem volt zökkenőmen­ tes, mert 1965-ben érettségiztem, s akkor még létezett a származás szerinti megkülön­ böztetés a felvételnél. Nekem eredetilegvoltaképpen büszkén vallhatom- osztályide­ gen besorolásom volt a szocializmus évtize­ deiben, ez a gyerekkoromtól kezdve az egyetemen át elkísért. Többek közt ennek a következménye volt az, hogy csak 1968-ban kezdhettem meg az egyetemi tanulmányai­ mat Közben különböző segédmunkákat vé­ geztem, és két évig voltam katona. Jó emlé­ kekkel gondolok vissza így utólag azokra az évekre, mert ez egy jó „iskola” volt az egye­ tem előtt. Sokkal jobban meg tudtam ma­ gam becsülni. Amikor bekerültem az egye­ temre bizonyos kisebbrendűségi érzés volt bennem, mert azt hittem, ha én ilyen nehe­ zen kerültem be, akkor nálam sokkal oko­ sabb emberekkel kell majd versenyeznem. Jó szívvel emlékszem vissza az ELTE-n töl­ tött évekre, különösen arra, hogy egy diák­ köri dolgozatommal megnyertem az Orszá­ gos Tanulmányi és Diákköri Tanácskozáson negyedik oldal 1972-ben a kiemelt fődíjat. Voltakép­ pen ez döntötte el, hogy később pol­ gári jogász lettem. Egyébként nem voltam kifejezetten jó tanuló. Azokra a tárgyakra összpontosítottam amiket szerettem, és ezekből értem el jobb eredményeket. ha nem is csalódtam, de pár év után be kellett látnom, hogy meglehetősen I korlátozottak a lehetőségek. Buda­ O pesti őslakos vagyok, de itt ügyvéd­ ként elhelyezkedni olyan pedigrével ami nekem volt, jóformán lehetetlen volt. Tatabányán kezdtem el ügyvédK kedni ’76-ban, nagyon tetszett nekem I ez a munka. Igen fárasztó volt a Pest■ ről való le- és vissza utazás minden■ nap. Amikor megházasodtam és I megszületett az első gyermekem, akm kor lehetett látni, hogy ezt hosszabb távon nem lehet csinálni. Ekkor ke­ rültem vissza jogtanácsosnak Budapestre. Mindig is vonzott az egyetemi oktatás és élet. Az ELTE-n akkoriban semmi lehető­ ségem nem lett volna. Az akkor induló Miskolci Egyetemen viszont keresték az egyetemi oktatókat. Adjunktusként kezd­ tem ott a pályafutásomat. Hozzájárult az is, hogy nagy örömmel mentem Miskolcra, hogy itt Pesten a ’80-as években teljesen re­ ménytelennek láttam a helyzetet. Két gyer­ mekünk volt már ekkor, lakásunk viszont nem. Miskolcon viszont azonnal kaptunk egy két és félszobás beköltözhető lakást. Te­ hát közel tíz év után Miskolcon kaptam meg azt, amit voltaképpen eredetileg is szí­ vesen csináltam volna. 199S-ben karunk alapításánál már itt folytatja a munkát. Hogy történt a váltás? Még 1990-ben visszaköltöztünk Buda­ pestre, de az állásom megmaradt Miskol­ con, tehát hetente 2-3 napot továbbra is itt töltöttem. Ez azt jelentette, hogy le­ utaztam hétfőn, megtartottam az óráimat, s szerda délután utaztam vissza. Ez lénye­ gében ’96-ig így folytatódott. Hatalmas örömömre és meglepetésemre szolgált, hogy a rendszerváltozás folyamatában si­ került létrehozni egyetemünket. A csírá­ Amikor kezdődött a rendszerváltozásnak a szele ’88-’89-ben, hozzám hasonlóan sokan voltak úgy, hogy bizonytalanok voltak az események kimenetelét illetően. Igen nagy eqedés és mozgás indult be a társadalom­ ban, de nem lehetett tudni, hogy ez nem torkollik megint egy leszámolásba a kezde­ ményezőkkel szemben. A szocializmus tör­ ténetét végigkísérték a forradalmak, átalakí­ tási törekvések, ezeket mindig a legbrutálisabb módon leverték. Én elgondolkoztam azon, hogy immár akkor három gyermek­ kel megkockáztassam-e, hogy valamely pártcsírába belépve akasztófán végzem az életemet, és úgy döntöttem, hogy ezt a koc­ kázatot nem vállalom. Politikai szerepet nem vállaltam, viszont ’89-ben alapító el­ nöke lettem a Pacem In Utero-nak. A rend­ szer akkori szemlélete szerint ez is egy telje­ sen új dolog volt, hiszen ’89-ben lehetett csak szabadon egyesületeket létrehozni, és addig egyáltalán nem volt életvédelem Ma­ gyarországon. Azt mondtam, hogy ezzel maximum azt kockáztatom, hogy kirúgnak a munkahelyemről, de felakasztani nem fognak. Addig Magyarországon közel öt millió legális abortuszt hajtottak végre, csökkent a lélekszám, és még tiltakozni sem lehetett ellene semmilyen formában. Tehát úgy éreztem, hogy ezzel egy rendkívül hasznos és fontos tevékenységet fogok vé­ gezni. Egy űrt sikerült betölteni. Gyakorla­ tilag a ’90-es években az életvédelem köz­ életi kérdés is lett. Voltaképpen egy hiányt igyekeztem betölteni, és örülök, hogy ezt a tevékenységet a mai napig is csinálom. Ma Magyarországon a törvényi szabályo­ zás hogyan rendelkezik a méhmagzat élet­ jogáról? Összefoglalóan azt lehet mondani, hogy a tíz éves hallatlan kemény küzdelem után, annyit sikerül elérni, hogy a pártállami ab­ szolút alkotmányellenes szabályokat meg­ változtatták. Ma már a magzati életjogok �»»mAh '4i««*<>"«c »*» í* W4>y> 1 i I olyan szinten s színvonalon vannak szabá­ lyozva, mint az átlag európai jogállamok­ ban. Kétszer szerepeltünk az Alkotmány Bíróság előtt, először a pártállami jogszabá­ lyokat támadtuk meg, utána a ’92-es magzat életvédelméről szóló törvényt, ami tulaj­ donképpen magzatölési törvény volt. Mind a két esetben sikerrel jártunk, amire külö­ nösen büszke vagyok, mert az AB előtt si­ keres beadványt tenni mindenféleképpen értékelendő cselekmény. Az új szabályozás gyakorlati eredménye az, hogy az abortu­ szok száma tíz év alatt majdnem a felére csökkent Magam az életvédelem szem­ pont ából a Katolikus Egyház álláspont át teljes mértékben elfogadom Tehátjogilag is egy abszolút mértékű életvédelem lenne a helyes és a megfelelő, az más kérdés, hogy sajnos olyan korban élünk -nemcsak Ma­ gyarországon, hanem az úgynevezett „fej­ lett országokban”-, hogy ez jelen pillanat­ ban elérhetetlen cél. í994-ben országgyűlési képviselő- jelölt volt, ha nem titok, mely párt színeiben in­ dult, s vannak-e még politikai ambíciói? Nem titok, sőt ’98-ban is voltam képvise­ lő-jelölt. A KDNP- színeiben indultam. Sajnos a résztvevője voltam azoknak a fo­ lyamatoknak, amelyek a KDNP-ben le­ zajlottak. Nagyon rossz emlékekkel gon­ dolok erre vissza. Őszintén hittem benne, hogy Magyarországon létre lehet hozni egy jobbközép kereszténydemokrata esz­ meiséget valló erős pártot. Ez nem sike­ rült. Voltaképpen nem bánom azt, hogy nyolc éven keresztül csináltam ezt, mert érdekes volt. Voltak hasznos elemei is. például az Igazságtételi törvény létreho­ zásában fontos szerepem volt, kezdemé­ nyezője voltam a törvénynek, amely alap­ ján folynak bizonyos felelősségre voná­ sok. ’98- óta nem vagyok párttag, a bará­ taimnak úgy szoktam mondani, hogy 54 évemből 46 eltelt úgy, hogy nem voltam pártnak tagja, a hátralévőt valószínűleg megint ki fogom bírni e nélkül. Magam továbbra is kereszténydemokrata beállí­ tottságú közéleti embernek tekintem ma­ gamat, de nincsenek politikai terveim. Te­ hát ma már ha hívnának, akkor valószínű­ leg nem mennék. Az egyik KDNP-s párt­ elnök mondta egy bizalmas pillanatában nekem, hogy én egy borzasztó hasznos és használható ember vagyok szakmailag és politikailag is, egyetlen bajom van, hogy lelkiismeretes és tisztességes vagyok. Mondtam neki, hogy ezek kétségtelenül meglévő tulajdonságaim, de én ezekről nem szeretnék lemondani a jövőben sem. A jelenlegi politikai elitnek valahogy nem tetszik, vagy nem akarják, hogy ilyen em­ berek részt vegyenek a politikai életben. Ezek után én már nem töröm magam. Te­ hát párton kívüli, és funkció nélküli ke­ reszténydemokratának tartom magam. Elképzelhetőnek tartja-e, hogy Giczy György pártelnök úrral a KDNP meg tudjon újulni? Kizárt. Ez egy halott szervezet. Meggyő­ ződésem, hogy a következő választásokon az 1 %-ot sem fogják elérni. Ha addig be nem tiltják, mert olyan súlyos törvénysér­ tések vannak, hogy már a Legfelsőbb Bí­ róság öt tagú Felülvizsgálati Tanácsa ma­ rasztalta el a KDNP-t a Legfőbb Úgyészség keresete alapján. Az Állami Számve­ vőszék is súlyos törvénysértéseket tárt fel. Tagsága gyakorlatilag nincsen. A KDNP mint politikai párt már nem létezik. 0« időnként a Magyar Demokrata című hetilapban szokott publikálni. Mondana valamit erről? Máshol is szoktam, nemcsak a Demokratá­ ban. Jelentek meg cikkeim az Új Magyaror­ szágban, az Új Emberben, a Magyar Nem­ zetben, és az Új Időkben is. Ezeknek a la­ poknak a szerzőit és főszerkesztőit gyakor­ latilag az elmúlt tíz év alatt ismertem meg. Szinte természetes, hogy mivel egyjobbközép beállítottságú ember vagyok, ezekben a lapokban publikálok. A Magyar Naranccsal, vagy a Népszabadsággal kapcsolatban sem bennem nem merült fel, hogy publikáljak, s ők sem kerestek meg. Elet és Irodalom... Ez egy érdekes kérdés. Voltaképpen az el­ ső. nyilvános szereplésem az Élet és Iro­ dalomban történt még 1986-ban.. Az ak­ kor egy teljesen más lap volt, mint most. Akkor egy többé-kevésbé nyílt, ellenzéki lapnak számított, más volt akkor az ÉS ben szerepelni. Ma a sajtónak a jelentős része valamilyen politikai irányhoz többé-kevésbé kötődik, tehát vannak jobb­ közép lapok, radikális jobboldali lapok, és vannak baloldali, és bal liberális lapok. zető pozícióban vannak, csak most nem azt mondják magukról, hogy kommunis­ ták, hanem azt, hogy szociáldemokraták, vagy liberálisok. Ma már ennek a réteg­ nek a visszaszorítása hallatlanul nehéz. Érdekes megfigyelni, hogy azokat az új­ ságírókat akik következetesen felléptek a rendszerváltozás idején egy igaz és valós sajtóért, kőkeményen eltávolították a pá­ lyáról. Gondolnék itt Chrudinák Alajos­ ra, Sugár Andrásra, Pálfy G. Istvánra, Murányi Lászlóra, Vödrös Attilára, de hosszan lehetne sorolni. Ezeket kiszorí­ tották a pálya szélére, ha nem is egészen a pályán kívülre. Ez is a rendszerváltozás egyik bűne, hogy voltaképpen nem azo­ kat bélyegezték meg, akik a pártállami saj­ tó élharcosai voltak, hanem azokat, akik próbáltak volna valamit tenni ellene. Mi a véleménye a legújabb Kari Tanácsi döntésekről? Ahogy érzékelem, a hallgatóság egy részé­ nek körében élénk érzelmeket váltott ki a változtatás. A mi egyetemünkön megle­ hetősen elkényeztetettek a diákok az álla­ mi egyetemekhez képest, nálunk a hallga­ tók lényegesen szabadabbak. Abból in­ dultunk ki, hogy van annyira értelmes, és saját érdekeit belátó i^úságunk, hogy adott esetben kényszerítő eszközök nél­ kül is belátja azt, hogy neki elemi érdeke, hogy felkészült, rátermett diplomás le­ gyen. Ez be is jön a hallgatóink 70-80%nál, tehát nyugodt szívvel elmondható, hogy a nappali tagozatos hallgatóinknak ekkora része állja a versenyt az állami egyetemek hallgatóival. Sőt jobbak is van­ nak náluk, erre példák az OTDK ered­ ményei. Ugyanakkor van egy 20-30%, amely a laza, liberális keretekkel visszaél. A változtatás a kar elemi érdeke volt, sőt nemcsak a karnak, hanem a hallgatóknak is. A tanulmányi szabályzat mostani mó­ dosításával odajutottunk el, ahol az álla­ mi egyetemek mindig is voltak. Egyetér­ tek a Kari Tanács döntéseivel. Köszönöm a beszélgetést! Ha már itt tartunk, akkor mit gondol a „ médiaegyensúlyról”? Elég reménytelennek érzem a dolgot. próbálkozni azért feltétlenül kell. Az új­ ságíró társadalomnak a jelentős része itt­ hon és külföldön is a bal liberális oldalhoz kötődik. A rendszerváltozás folyamatában igen szerencsétlenül alakult; a s áj tónak a kezelése. Ugyanis azoknak az ; újságíróknak legalábbis a háttérbe szorítása nem történt meg a ’90-es években, akik egy az egyben a pártállami sajtó emberei voltak. Ezek az emberek továbbra is felelős és ve­ SZABÓ VIKTOR Kedves barátaim! í\2. immár nemes és kedves hagyománnyá vált Szent Ivo-misét az idén május 12-én, szombaton 18 órakor mutatja be Veres András püspök atya. A szentmisére és az azt követő agapera s kötetlen elbeszélgetésre szeretettel invitálom az egyetem hallgatóságát. Kartársi szeretettel: Prof dr. jur. habit. Gáspárdy László tanszékvezető egyetemi tanár, a Jemzsálemi Templom Rendjének lovagja ötödik oldal �Az elveszített XX. század Küzdelmes mérkőzés volt... Való igaz, küzdelmes mérkőzés volt... Nagyszerű pillanatok, keserves csalódások, súlyos sérülések, új csillagok berobbanása és régi kedvencek hanyatlása, ez jelle­ mezte az elmúlt évszázadot. Immár négy hónap biztonságos távolságából ele­ mezhetjük a történteket, és tippelhetünk a következő, már el is kezdődött mér­ kőzés eredményére. 1901-ben megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség, ezzel tehát adottak lettek a hiva­ talos keretek is, és kezdődhetett a mérkőzés! Rögtön az elején (1903) Tisza István alakí­ tott ki helyzetet (és kormányt), de lehűtötte a kezdeti felbuzdulást a csapat vezérszurko­ lójának, Jókai Mórnak halála (1904), kinek szervezete nem bírta a mérkőzéssel járó iz­ galmakat. A lelátón pedig elszabadul a szur­ kolói vandalizmus: az ellenzék szétveri a képviselőház berendezését. 1906-ban meg­ jelenik Ady Endre Új versek című kötete, amelyben többek között új szurkolói rig­ musok kapnak helyet. A hangulat egyre forróbb. 1914-ben az ellenfél brutális védője, Gaurilo Princip csú­ nyán felrúgja Ferenc Ferdinánd trónörököst, csapatunk egyik kulcsjátékosát, aki cserét kér, majd belehal sérüléseibe. Hogy súlyos­ bodjanak a gondok: a négyéves nagy adokkapok (az első világháború) kellős közepén elveszti szövetségi kapitányát a csapat. 1. Fe­ rencJózsefet a kispadról szállították kórházba, ahol elhunyt. Utóda a pályákon szinte is­ meretlen, fiatal edző: lE Károly. 1918-ban azonban már nem bírjuk tovább a szakadat­ lan nyomást: az ezer sebből vérző magyar csapat gólt kap, ezzel 0-1 az állás. A háború végi fegyverszünet és az utána létrejött békekötés 1920-ban megfosztotta a csapatot utánpótlásának kétharmadától, és nem csoda, hogy ezután a nézőszám is drasz­ tikusan, szintén kétharmadára csökkent. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy új irányító középpályás tűnik fel a csapatban, Horthy Miklós személyében. Az új csatárcsil­ laggal, Bethlennel jól megértik egymást, és a csapat helyzete rendeződni látszik. 1928-ban levegőbe emelkedik Budapes­ ten az első helikopter (Asbóth Oszkár talál­ mánya), ezután lehetőség nyílik a közvetí­ tésre több kameraállásból is. 1936-ban meg­ jelenik a Szép Szó című folyóirat (szerkesz­ tője Ignotus Pál és József Attila) első száma, célja a lelátón elharapódzó trágár nyelvezet j hatodik oldal visszaszorítása. Talán e tervének sikertelen­ sége, talán az eredmény számunkra kedve­ zőtlen állása miatt öngyilkosságot követ el JózsefAttila (1937). Azért működésbe lépnek a hivatalos szervek a lelátói erőszak megfé­ kezése ügyében: az egyik legrenitensebb szurkolót, Szálasi Ferencet három év börtön­ büntetésre ítélik (1938). 1940-ben a kül­ földre igazoló sztárjátékos, Bartók Béla utol­ jára játszik Magyarországon, és ad búcsú­ hangversenyt. 1941-ben a csapat bekapcsolódik az egész világ részvételével zajlódó új ligába, a II. világ­ háborúba, de a kezdeti sikerek után 1943 január-februáijában a Vörös Hadsereg áttöri vé­ delmünket a Donnál, majd 1944 márciusában a németek szállj ák meg tizenhatosunkat, na­ gyon érik az újabb gól, amit meg is kapunk. Ezzel az állás 0-2. Vége az első félidőnek. 1978-han azután visszatért a Szent Korona A szünet utáni 1947-es „kékcédulás” vá­ lasztásokon az MKP győz, ezzel súlyos kon­ cepcióváltás következett be játékunkban, mely évtizedekre meghatározta a mérkőzés alakulását. Újonnan „választott” csapatkapi­ tányunk Rákosi Mátyás. 1954-ben egy másik mérkőzés keretében vereséget szenvedünk az NSZK válogatottjától a labdarúgó- világ­ bajnokság döntőjében, mindez kisebb utcai zavargásokat eredményez az országban. 1956 őszén új lendületet kap támadójátékunk: ezt a lendületet azonban megtörik: a szabadságharcot leverik, így újabb gólt ka­ punk, az állás ezzel már 0-3. Innen nagyon nehéz lesz a visszaút! 1957-ben meghal az immár évek óta Portugáliában edzősködő egykori csapatka­ pitányunk, Horthy Miklós. A közelmúltban ,nem megfelelő” teljesítményt nyújtó játé­ kosaink (több százan, köztük Nagy Imréék) pedig drasztikus módon bitóra jutnak. Ez­ után hosszú, nyugalmas korszak követke­ zik: a közönségnek jut ideje ki ugrani egy sörre és egy kolbászra, a játékosok pedig egyelőre nem engedik maguk közé a feltö­ rekvő i^ú titánokat. 1978-ban aztán visszatér a Szent Korona és a koronázási jelvények. Először a mérkőzés győztesét kívánták díjazni az ékszerekkel, később ez az ötlet feledésbe merült. 1987 szeptemberében megalakult a Magyar De­ mokrata Fórum, melynek célja egy új utánpótlásbázis létrehozása, fiatal játékosok ki­ nevelése volt. 1989-ben aztán meghal az öreg mester. KádárJános szövetségi kapitány, akkorra azonban a csapat egykori egysége már a múlté: a szovjet katonák kivonulnak, szabad választásokat tartanak, fiatal tehetsé­ gek kapnak lehetőséget. Ez a vérfrissítés jót tesz a csapatnak: a rendes játékidő utolsó percében megszerezzük végre szépítő gó­ lunkat (ezzel 1-3). A sérülések és a gyakori cserék következté­ ben azonban a játékvezető hosszabbít. A hoszszabbítás perceiben csapkodó a játék, a csapat csak vergődik. A mérkőzés vége kissé fejetlen játékot hoz: edzők és játékosok váltják egy­ mást, néha külföldi szakértők is beleszólnak a taktikába (1990-2000). A bíró végül megunja a szenvedést, és lefújja találkozót, ami így szá­ munkra fájdalmas vereséggel zárul. De sohase veszítsük el a reményt! Hi­ szen a lefújás pillanatában már el is kezdődött a következő mérkőzés, és bár egyelőre úgy néz ki, ott folytatunk mindent, ahol abbahagytuk, ne felejt­ sük el, hogy minden meccs 0-0-ról in­ dul, a fű mindenkinek egyformán zöld, a labda pedig mindig gömbölyű! Úgyhogy: MINDENT BELE!!! KOLTAY ANDRÁS �I Archívum - 1950. május 1. oldalt összeállította: Jancsó Gábor I I j i Május elseje a munka ünnepe. Idén is megünnepeltük, jövőre is meg fogjuk, és az egészben az a legjobb és legvonzóbb, hogy a munka nemzetközi napján pihenéssel ül­ hetünk tort. Persze nem hasonlíthatjuk a manapság általánossá vált sör-virsli punnyadást a kommunizmus megalomán felvonulásaihoz, ahol kötelező volt tapsol­ ni, ujjongani, éljenezni, virslit zabálni - ha tetszett, ha nem. Inkább csak a poén ked­ véért összeállítottunk egy kis lapszemlét, amely ország-világ elé tálja, hogy a kommu­ nista világban az emberek milyen boldogan, vidáman, „békegalambosan” éltek. Forrás: Szabad Nép - a Magyar Dolgozók Pártjának központi lapja (1950. május 3.) ,Vörös lobogók, Sztálin és Rákosi képek, jel­ szavak alatt, díszbeöltözött városokban és fal­ vakban milliók vonultak fel, milliók tettek hi­ tet soha nem látott lelkesedéssel május 1 ün­ nepe, a béke ügye mellett, ...ezen a május el­ sején ország-világnak meg akarták mutatni, hogy a béke ügye nem közömbös számukra, a béke ügye az ő ügyük is, a békéért folyó harc­ bán ők is cselekvő harcosok akarnak lenni.55’ Békeharc és villanygőzmozdony. Ezek aztán a szép dolgok. .Ki ne tudná, hogy a hatalmas Szovjetunió, a 55' bölcs Sztálin lángelméje mutatja mindnyájunk számára az egyetlen helyes utat, a győzelem útját. Ki ne tudná, hogy szépülő életünket, szabad hazánkat, minden örömünket, ezt a ra­ gyogó május elsejét legelsősorban Sztálinnak köszönhetjük. Hogy nem vagyunk a háborús gyújtogatók játékszere, tönkresanyargatott Marshall-ország - hanem szocializmust építő, erős, virágzó. Magyarország: hogy földünkön 1 nem amerikai repülőterek, hanem új gyárak, iskolák, munkáslakások, egyetemek, termelőcsoportok teremnek. ...és ideiglenes T-32 -esek! .Akármerre nézel, leolvashatod az arcokról. szemekről, köszöntésre lendülő kezekről: a magyar dolgozók tudják, hogy Sztálin és a Szovjetunió nélkül nincsen béke, nincsen haladás, nincsen élet. 55 Nincsen fiú, nincsen lány, ,Mellettük a Szeretetkórház fehérruhás ápoló55-^ női és orvosai haladnak. Fejük fölé emelkedik egy HATALMAS, BARNA MUNKÁS­ OKOL amelyen biztonságosan ül egy fehér galamb, a béke zöld olajágával a szájában. 55 las , cilinderes jelképe, s a kövér, de erősen megviselt John Bull, az angol tőkések megszemélyesítője. 55 Azóta jó barátok lettünk (?) „Tíz óra felé érkezik meg a Dózsa György út és a Hősök tere sarkára a Rákosi Mátyás Mű­ vek dolgozóinak menete. Az élen a pártbizott­ ság tagjai jönnek s a gyárak sorát AZ ÉL­ ÜZEM CÍMET NYERT CSŐGYÁR dol­ gozói nyitják meg. Gyönyörű zászlókat emel­ nek magasba, Marx, Engels, Sztálin és Rákosi Mátyás arcképe néz az ünneplő tömegekre a zászlók selyméről.55’ Sic transit gloria mundi... 55-.Peregnek a csepeli úttörők kisdobjai, a lányok hajában szegfűkoszorú van, tréfás kis verset kiabálnak: „Selejtet mi nem csinálunk, kettes. hármas nem lesz nálunk.55”.55’ Pázmányosok figyelem! Gyönyörű! Szinte látom. .A Magyar Filmgyártó menetében, kerekeken 55tolnak egy falka jól megtermett, fából faragott ludat, madzagon tartja őket néhány „Ludas Matyi” . Egyik közülük előttük megy s a Döbrögi földesurat jelké­ pező, díszruhába bujtatott bábut * • ugyancsak veri egy hajlós vesszővel, a felvonulók és a nézők seregének nagy örömére és derültségére. 55 Azért inkább rajzfilmen, ha leÍríÍ hét kérni... i fS 2a 2 IS ■ nép ellenségeit, a háborús 55-,A uszító imperialistákat más rajzok is gúnyolják. A Divatcipőgyár dolgozói két nagy táblát hoznak. Az egyiken az imperialisták patkányai - a fejükről ismerni meg, hogy Titóról. Francóról, és társaikról van szó - menekülnének már, de farkuk beszorult a béketábor harapófogójába. 55 No comment. IH / .A dolgozók sorai közül hatalmas 55földgömb emelkedik ki - rajta vörös lobogó mögött halad a béketábor serege, szinte élnek a papírmaséból ki­ vágott színes figurák S a földgömb .. oldalán lecsúszik, kalimpál, fogát vi, csorítja a nyurga Uncle Sam, csontja Sam. az amerikai imperialisták kecskeszakái- ,yörösbe öltözött az ország: ez a szín ragyog a kis tanyák ablakain, a májusfák hosszan lengő szalagain; égő vörös színben tündökölnek a csillagok a városok villanyfényes dekorációin, vörös zászlók alatt vonulnak hosszan kanyargó országutakon a falusi dolgozók, vörös zászló díszíti a lassan dübörgő traktorokat... 55 Én pedig a röhögéstől mindjárt vöröset pisilek. ,A tanyákról lovakon érkeztek be a dolgozó pa55-^ rasztok, s A MENET ÉLÉN A SZTA- LINYEC TRAKTOROK HALADTAK” Amelyeket Leninyec üzemanyag hajtott. 55 ... S egész nap visszatér az ujjongó, harcos kiáltás: Megvédjük a békét! „ATOMBOMBA NEM TITOK, BÉKETÁBOR GYŐZNI FOG” Békés, boldog tavaszi délután. A dol­ gozók ünnepére önmaguk, fiaik vigyáznak a Csendes-Óceán partjától Sopronig. 55 ... a Magmától a holdig. hetedik oldal �Jelkép vagy hatalom? Beszélgetés Dr. KukorelU István alkotmánybíróval a Szent Korona-törvényról Dr. Kukorelli István 1976-ban végzett az ELTE ÁJTK-n, 1991-től az Alkot­ mányjogi Tanszék vezetője az ELTE-n, 1999-től egyetemi tanár. 1994-2000 az MTA közgyűlési képviselője, 1989-90 az Országos Választási Bizottság titkára, 1994-99 tagja, 1997-99 elnöke. Mintegy 350 alkotmányjogi publiká­ ció szerzője. Az állam- és jogtudományok kandidátusa (1988), habilitált (1998), Deák Ferenc-díjas (1994). 1999 óta alkotmánybíró. Alkotmánybíró­ vá választása előtt részt vett a Szent Korona-törvény előkészítésében. hoz kapcsolt hatalom-átruházási elmélet - mely a maga korában kétségtelenül kor­ szerű közjogi megoldás volt — elhelyezhe­ tetlen. Azonban mint közjogi és nemzeti tradíció, néhány eleme igenis megőrzen­ dő. A legfőbb kérdés nyilván az, létezik-e és ha igen miben áll a közjogi jogfolyto­ nosság? Ebben a kérdésben nem vagyok elutasító és merev. A rendszerváltásokkal tarkított magyar történelemben mindig is nagy jelentősége volt a jogfolytonosság­ nak. 1989-ben is előjöttek ezek a kérdé­ sek: mi az, ami megőrzendő a nemzeti közjogi tradíciókból és mi az, ami esetleg idejétmúlt, modernizálásra szorul? Vissza kellett találni oda, ahonnan a történelem bennünket eltaszított a második világhá­ ború után. Tehát nem csak szimbolikus jelentősége van ezeknek a hagyományok­ nak, amelyek közé a Korona is tartozik, hanem létezik bizonyos szintű jogfolyto­ nosság, például a koronás címer tovább­ élésében. Meg kell találni azokat a kap­ csolódási pontokat, ahol a nemzeti tradí­ ció és a modernizáció ötvöződhet. — A Szent Korona közjogi funkcióját te­ hát nem vesztette el, az csupán átala­ kult. Meg lehet-e egyáltalán fogalmazni ezt a funkciót? A Szent Korona és a koronaőrök az 1938-as jubileumi esztendőben — A Szent Korona országházba történő átvitelével immár deklaráltan nem mú­ zeumi tárgy többé. Ezenfelül hordoz-e ez az aktus egyéb mondanivalót is? — A törvény előkészítése során zajlott vi­ ták középpontjában ez a kérdés állt, azaz hogy a korona múzeumi tárgy-e vagy sem. Bár kétségtelenül nem játszhatja azt a szerepet, mint a királyság idején, azért nem szabad múzeumi tárggyá nyilváníta­ ni, hiszen vannak bizonyos közjogi vo­ natkozásai. Az Parlamentbe való átkerülésével ezek a közjogi vonatkozások jelké­ pesen „feléledtek”. — Mit jelenthet ma a Korona, milyen közjogi vonatkozásai lehetnek? — Az Alkotmány is kimondja, hogy a Ma­ gyar Köztársaság címerében szerepel a Szent Korona, ez talán a legfontosabb köz­ jogi vonatkozás. Az Alkotmánybíróság hatá­ rozatában (26/2000. (VII. 6.) AB határozat) nyolcadik oldal ,kettéválasztotta” a Koronát, mint heraldi­ 55-' kai ábrázolást és mint tul^doni tárgyat. Az utóbbiról azt mondotta, nincs közjogi je­ lentősége, míg az előbbiről - noha ezt idé­ zik kevesebbszer - kimondta, hogy kiemel­ kedő közjogi jelentősége van. A 2000 évi I. törvény Szent István államalapításának em­ lékéről és a Szent Koronáról megerősítette, deklarálta a Korona közjogi szerepét. — Mit őrzött meg napjainkra a Korona közjogi hatalmából? — Nehéz a kérdés megfejtése, hiszen so­ kan attól tartottak, esetleg a törvény hatá­ sára felébred a Szentkorona-tan. Nem volt könnyű az egyensúlyozás a különbö­ ző felfogások között, hogy a törvény egy­ részt méltó módon állítson emléket a ko­ ronának, másrészt ne legyen történelmi­ etlen. A Szent Koronát és a Szentkorona­ tant csak a múltba visszahelyezve lehet megfelelően értékelni. A képviseleti hata­ lomgyakorlási konstrukcióban a koroná­ — A Szent Korona története szimbolizál­ ja az állam függetlenségét, szuverenitását. A Korona ereklyeként él a nemzet tudatá­ ban. A törvény deklarálja e hagyományok meglétét. Igazából a preambulum az, ami ezekről a kérdésekről szól, a normatív rész főleg a Szent Korona Testülettel kap­ csolatos kérdéseket szabályozza. — A hagyományok továbbélésének fontos­ ságára való tekintettel is, miért nem a Koronára esküdnek fel az ország köz­ jogi méltóságai? — Eddig a pontig sókan eljutottak a törvény előkészítése során, magam is el tudtam vol­ na képzelni egy ilyenfajta szabályozást. Ez összeférne a hatályos közjogi rendszerrel. Nem könnyű feladat az alkotmányjogászok számára állandóan azt vizsgálni, milyen ha­ tárig lehet elmenni, egész más lenne a hely­ zet, ha történészként, magánemberként kellene erről szólni. A Koronára felesküdni a hagyományok továbbélése lenne, amiről tudjuk, mennyire fontos egy nép fennma­ radásában. �1 < H; .. J.._ Jt_.il 1 I — A törvény szerint a Szent Korona a ma­ gyar államfolytonosságát ésfüggetlensé­ gét megtestesítő ereklyeként él. Am a magyar állam területében és népességé­ ben mástjelentett 1920 előtt, és mást ma. A Korona azt a függetlenséget szimboli­ zálja, elsősorban területi és népességi szempontból, ami 1920 előtti kilenc év­ századon keresztül oly sokszorjellemez­ te az országot, vagy a mai viszonyokat? Mi az erősebb: a Szent Korona ezeréves hagyománya, vagy pedig a kisebb meg­ szakításokkal alig nyolcvan évefennálló állapotok? — Kétségtelenül voltak olyan elképzelé­ sek, melyek szerint a terület és a népesség felől gondolkozva más jelentése is lehet a Koronának. Én alapvetően a főhatalom fontosságát emelném ki az állami szuvere­ nitás három összetevője közül, hiszen a te­ rülete és népessége már nem ugyanaz az országnak, mint régen, ezért csak a főhata­ lom az, ami a régi magyar állam összetevő­ iből modern formában tovább élhet. Min­ den egyéb elképzelés ütközne a hatályos Alkotmánnyal, mely kimondja, hogy védi az ország függetlenségét és területi épsé­ gét, ez pedig nyilván a mai területre és ál­ lapotokra vonatkozik, valamint tisztelet­ ben tartja a nemzetközi jog normáit. Itt te­ hát már nincs jogfolytonosság. Mindezt közjogászként mondom, magánember­ ként mindenkinek lehet más véleménye. — Tíz évvel a rendszerváltás után miért vannak még mindig olyan sötétfoltok a magyar történelemben, melyekről nem mindig lehet széles nyilvánosság előtt beszélni, és melyek oly nagy viharokat kavarnak, mint például a Szent Koro­ nával kapcsolatos kérdések is? — A kérdésre a válasz talán történel­ münkben keresendő, hiszen az állam szá­ mos közjogi típusú rendszerváltáson esett át, amely igencsak megnehezíti a jogfoly­ tonossági kérdések megoldását. Szeren­ csésebb országokban nincsenek ilyen sza­ kadékok a közgondolkodásban. Fokozot­ tan érvényes ez XX. századi történel­ münkre. Az én véleményem szerint is né­ ha túlságosan félősek vagyunk, nem min­ dig tudunk szégyenlősség nélkül ünne­ pelni nemzeti ünnepeinken. Nyíltabban kellene beszélni múltunkról, hogy fel­ egyenesedve tudjunk járni és ünnepelni, megbeszélni, mi az, ami hagyományaink­ ból megőrzendő. — A rendszerváltás után, a köztársasági államforma mellett miért került be az állam címerébe a Szent Korona? — A rendszerváltás idején kulcskérdés volt, hogy minek van nagyobb tradíciója, úgymond „megtartó ereje” a közgondol­ kodásban, vagy akár a közjogi gondolko­ dásban. Magyarország 1946-ig királyság volt, a Koronának nagyon nagy tradíciói voltak, ha csak a XX. századot vizsgáljuk, akkor is. Ezek a hagyományok győztek 1990-ben és így került be a címerbe a Szent Korona. ^1 d » B w U«: II I látni, hogy néha feltett kézzel, elvtelenül alkalmazkodunk másokhoz, ahelyett, hogy kiállnánk a magunk igazáért. — Tekinthetd-e a magyar törvényhozás önállónak, vagy pedig a nemzetközi folyamatok oly mértékben befolyásol­ ják, mely csorbítja az ország szuvere­ nitását? — A folyamat, amelyről beszélünk, az egész világon zajlik. Az állam belső szu­ verenitása teljesnek mondható, szabad választások vannak. Magyarország tehát önálló államnak tekinthető. Külső szempontból azonban már csak a nagy­ hatalmak tekinthetők teljesen szuve­ rénnek. A többiek külső szuverenitásá­ nak mértéke változó. Magyarországot a pénzügyi függések miatt a középső me­ zőnybe sorolnám. Természetesen ez a függés a törvényhozásban is érezteti ha­ tását. Még egyszer mondom, mindez egész mai világunkra jellemző. Lnw»-** ; »11 A Szent Korona egy régi metszeten — Létezik-e hasonló törvény más ország­ ban, mely egy bizonyos ereklyének ál­ lít emléket? — Tudomásom szerint vannak ilyen törvé­ nyek. Általában azonban az alkotmányok tartalmaznak ehhez hasonló mondanivalót, mint például a közvetlen közelünkben a horvát, szlovén, szlovák alkotmányok preambuluma. Sajnos a miénkből ez a megemlékezés kimaradt, pedi^ vélemé­ nyem szerint ott lenne a helye. így most a 2000. évi I. törvény preambuluma lága el ezt a feladatot. Voltak olyan elképzelések, hogy alkotmánymódosítással az Alkot­ mány részévé kellene ezt tenni, de a kon­ szenzus hiánya miatt mindez elmaradt. - A törvény előkészítése során figyelembe kellett-e venni a környező országok és Nyugat-Európa reakcióit, vagy volt egy határozott, magyar érdekű álláspont? - A jogalkotásunk „egyensúlyozónak.55’ mondható, hiszen általában nyitottak va­ gyunk más országok megoldásaira. Ez a törvény is egy kiegyensúlyozott alkotás ilyen szempontból. Az alkalmazkodóké­ pességünk véleményem szerint nagy sze­ repet játszott abban, hogy megmaradtunk az elmúlt ezer évben. Ugyanakkor nem jó — Mit lehet tenni ez ellen? — Létezik bizonyos mozgástér. Szuvere­ nitásunkat őrizve kell ebben a mozgás­ térben a számunkra legideálisabb hely­ zetet, lehetőségeket megtalálni, lehető­ ség szerint azt kell kibővíteni. Kérdés, van-e egyáltalán más lehetőség egy olyan ország számára, mint Magyarország, az­ az ki lehet-e törni ebből a relatív függet­ lenségből? — Mi lehet annak az oka, hogy a világon egyedül nálunk alakult ki ilyen Koro­ na-kultusz? — Nem tudom, van-e hasonló ereklye, mely ezeréves államiságot szimbolizál, olyan államiságot, amelyre az jellemző, hogy a történelem során az állam gyakran nem volt szuverén, az ország pedig sza­ bad. Félelmetes és fantasztikus, hogy a Korona ennyi hányattatás után a legutób­ bi időkig meg tudta őrizni e képletes ha­ talmát. Mindig fogódzót jelentett, és a szuverenitás-mentes korszakokban - me­ lyekből jócskán akadt történelmünk so­ rán - a Korona, más nemzeti jelképekkel együtt jelképezte az ország fennmaradását, létezését. Egyet jelentett a magyar ál­ lamisággal, a legfőbb legitimáló tényező volt. Ha a Szent Korona beszélni tudna, aligha lenne nála hitelesebb krónikása egy nép történelmének, örömeinek, bánatai­ nak, tragikumának, megmaradásának. A Korona számomra e megmaradás jelképe is, amely erőt, és hitet ad. ANDRÁS kilencedik oldal �Az államvizsgák megpróbáltatásai Jó tanácsok és praktikák - közvéleménykutatás Fiatal egyetemünkön egyelőre még kü­ lönleges eseménynek számítanak az ál­ lamvizsgák, lévén a most zajló államvizs­ ga-időszak mindössze a harmadik a sor­ ban. Éppen ezért sokunk fantáziáját iz­ gatja a kérdés, hogyan lehet átvészelni ezt az utolsó lépcsőfokot egyetemi pálya­ futásunkban. Megpróbáltunk hát utána­ járni a kérdésnek, és megszólaltattuk a főszereplőket, azaz a frissen államvizsgázottakat, hogyan élték, vagy éppen nem élték túl a megpróbáltatásokat! Hogy hiteles legyen a dolog, ugyanazon vizsgáról, ugyanaznap, ugyanannál a bi­ zottságnál vizsgázó hallgatók vélemé­ nyét állítottuk szembe egymással, az eredményt döntően befolyásoló tényezők szempontjából (bizottság, tananyag, jegyzet, stb.). I BIZOTTSÁG könyvet és jogszabályt kérdeztek (meglepő módon a vizsgáztatás rendje nem igazodik a hallgatók által kidolgozott tételekhez... - a szerk.). ATÉTELEK Aki átment: - A világ legjobb tételeit húztam, persze min­ den mást is tudtam volna! Amikor elolvastam a cetlin álló szöveget, már tarsolyomban érez­ tem a jelest. Igaz, csak hármas lett belőle a vé­ gén, de ez már nem rajtam múlt... Aki megbukott: - PONT kihúztam azt az egy tételt, amibe be­ le se olvastam! Esküszöm, hogy az összes töb­ biből jelest kaptam volna (... - a szerk.), de az az egy kifogott rajtam. A BIZOTTSÁG RÉSZREHAJLÁSA Aki átment: Aki átment: - Tutijó volt a bizottság, nagyon kedves embe­ rek, mindenkinek csak ajánlani tudom őket! Kellemesen elcsevegtünk, kávéházi hangulat­ ban, szinte el is feledtem, hogy államvizsgán vagyok. - Nagyon korrekt, elfogulatlan volt a bizott­ ság. Igaz, néhányan éreztek részükről némi pozitív diszkriminációt velem kapcsolatban, de én ebből semmit nem tapasztaltam. Az a vád pedig, hogy azért kaptam jó jegyet, mert a bizottság elnöke anyai nagybátyám régi szom­ szédja munkatársa titkárnője ex-bébiszittere ismerőse volt, egyszerűen minősíthetetlen, pontosabban a vádaskodókat minősíti! Aki megbukott: - Ennél a bizottságnál nem lehet átmenni (fel­ vetésünkre, miszerint ez azért többelgiek sike­ rült, nem érkezett válasz - a szerk.). Úgy érez­ tem, mintha kivégzőosztag elé álltam volna! Semmi jóindulat, képzeld el, végigkérdezték az anyagot és még a tételemet is el kellett mondanom! A TANANYAG Aki megbukott: - A bizottság kivételezett a hosszú combú, mi­ niszoknyás szőke lányokkal! Igaz, én csont nélkül megbuktam, de akkor is. Legközelebb miniszoknyát öltök magamra... (a kérdezett hosszú combú, de sajnos szakállas, ráadásul barna férfi volt - a szerk.). Aki átment: PARANORMÁLIS JELENSÉGEK - Elég laza anyag (közjog (hét félév, több ezer oldal... - a szerk.), négy-öt nap tanulás elég. Tegnap még egy haverom születésnapját is megünnepeltük, ja, és megnéztem a BayernManchestert is. Aki átment: Aki megbukott: Aki megbukott: - Megtanulhatatlan az anyag, még a vizsgázta­ tót is meg lehetne buktatni! Képtelenség befo­ gadni ezt az adathalmazt! Mutass nekem egy jogászt, aki mindezt tudná! - Elkerültük egymást a vizsgával, hiába kutat­ tam órákon át a három épületben, nem talál­ tuk meg egymást. Jogosan követelem az új időpontra való felírásomat. (Megfigyelőink szerint az illető a 26-os épületben, egészen pontosan a Spartacus vendéglőben kutatott a legkitartóbban, órákon át, eközben elfogyasz­ tott 17 csésze kávét és elszívott egy doboz ci­ garettát is - a szerk.). Aki átment: - Szuper jegyzetem volt, X. Y kidolgozása, könyvet kezembe se vettem, minden össze volt foglalva 150 oldalban (a bizonyos jegyze­ tet nyomatékos kérésünkre sem kaptuk meg... - a szerk.). Aki megbukott: - Csődöt mondott a beharangozott “csoda­ jegyzet”. Hiába magoltam be a-tól z-ig, csak tizedik oldal - Amikor beléptem a terembe, úgy éreztem semmit nem tudok, aztán mégis... Reméljük tudtunk némi kiindulópontot adni a leendői államvizsgázók részére. Tökéletes recept sajnos nincs, és a megkérdezettek szavahihető­ ségét sem állt módunkban ellenőrizni. Jó taná­ csunk: tessék megtanulni az anyagot! KÚRÁN ANDRÁS Tisztelt Kovács Attila^r! Nagy örömömre szolgált, hogy a HŐKválasztásoki-a írt pályázatom felkeltette figyelmét! Hozzám írt levelében kifogásolja programom azon elemét, hogy, egyete­ münkön a diplomában tüntessék fel a'^tagözatot is, amíií a hallgató,végzett. Ezen felvetésemből kiindulva ön feltételezi, hogy én lenézem a ievelezős hallgatókat, szubszidiárius jogászi rétegnek tekintem az itt végzetteket a nappali tagozatod vég­ zettekhez képest, valamint hogy'ihágáhiat .szellemi fölénybe” helyezem a Icvelezős hállgat^khóz képest. Tájékoztatom áírról, hog)' az ítélet 2Ó00. március 3-i számában á I lOK hivatalos véleményeként jelent még a tagozatok diplomában történő níegjeléhése. (7. oldal) Mivel a HŐK képviselők között ott ülnek a levelező ta^ gozat képviselői is, és ,ők nem, érezték bántónak ezen kérdés felvetését, meglepő számomra az ön értetlenkedése. Ami a tényeket illeti:, á jogászképzés átstrukturálódása miatt jiapjainkbán jó­ val többen végeznek jógi egyetemen, mint korábban. Adott esetben fontós Íe,T hét, hogy ki melyik tagozaton végzett. A levelező tagözatóii végzettekről cgy pércig sem, állítottam,<Togy színvonaltalanabb képzésben részesülnek, csupán 1 * .X Z* "* J- k hogy ez- a képzési forma más. Felhívom figyelmét, hogy' az év elején kiadott Tá­ jékoztatóban -á 191.-209. oldalakon (12/2()00 sz. KT. határozat) megtalálhat­ ja a tantárgyi különbségeket a két tagozat között- Oí Ami a vádakat illeti: tisztában vagyok az égyetemüíikön folyó képzés sajátossá­ gaival, soha sem niiféle előítéletem neih volt és nem is lesz a levelező tagozatos hallgatókkaX . szemben. Sajnálom, ha megbántottam, ugyanakkor felhívóm fi ­ gyelmét, hogy az alaptalan feltételez^seken nyugvó vádjai és'á*z stílus, ahógy^ön fogalmaz,'személyem számárá rendkívül ............ érült Remélem, válaszommal;; sí megvilágítani allaspontómat, ÓT bizako­ dom abban, hogy á jövőben nbúTalálcúlnak ki ilyeirfélreértésen alakuló kbnfliktusok közöttünk! » Bp., 2Ö01. április 16. Tisztelettel: 1^0 MOLNÁR DÁNIEL �Két perc l„A világ nem akkora, amennyit meglá- ! hanem amennyit megértünk belőle.” A történelmi Magyarország nemzetiségei 4. (Tamás István) i 1 Negyven évvel ezelőtt, 1961. április 12-én indult el az első ernber a világűr­ be. Azóta csaknem háromszáz asztrona­ uta hagyta el a Földet, de a Holdnál I mcs.szebb még egyikük sem utazott. I Pedig a hatvana.s evektől kezdve, hatalma.s távlatok nyíltak meg az emberiség előtt. Amit Ádám az Ember Tragédiája egyik jelenetében még csak megkísérelt, azt a huszadik század megvalósította. És nagy tervek készültek. A NASA hét éve elhatározta: 1997. július 4-én lép először űrhajó.s a Marsra, ha minden jól megy... Egyelőre azonban még csak ott tartunk, hogy egy' élelmes amerikai „felparcelláz­ ta” a I loldat é.s elkezdte árulni a telkeket - persze a Földön. A technika sajnos, egyelőre meg nem tud lépést tartani nagyra törő céljainkat Einstein szerint képzeljük el, hogy .ké­ szül- egy általa meghatározott értekkel gyorsuló, majd ügyanézzelTáSmló, fény­ sebességgel haladó űrhajó. Ezzel á 2^2 millió fényévnyire lévő Androméda-köd )bi g galaxist k nevű, hozzánk legközeíebbj alaxist ídb. harminc év alatt érnénk el. Közben a Föld 2,2 millió éveVoregédne. azt is kifejtette: tömeggel rendelkező test nem érheti el a fény sebes$égét.)~Áddig is, civilizációnknak be kell érnie azzal,’ hogy' az 1977-ben elindított Voyager 2 űrszonda a mai napig viszi az emberiség üzenetét a Világűrben. . Számolgatjuk, de nem tudjuk, hogy milyen a Naprend szeren kívüli világ. Vajon hol yan az űr határa? És mi van azon túl? Ugy érzem, nem túlzás, hogy nem várok tudományos válaszokat,, hanem hitemre hagyatkozom, és az ilyen kérdéseket rábízomj^tenre. Amiről az emberiség sci-fik útján álX rv • 1 «* M X« 1 n 11» T A «C ■ •«« I •• 1 » A modozi] 'eset értünk, ke>■ vését tudii^ legmagyarazm. Am, té­ mérdek dolgot még a földi természetben csak sejtünk. Az űrkutatás juttatjara^xnber,^k, hogy-mennyire apró porizem. Nem szabad elfeleJteriüiSt sa­ ját bolygórlkatmegóvni. És társunkatsegíteni, hogy legalább a földi távlatokat megértsük.- SZAMOS MÁRTON Erdély után a másik olyan terület, mely egykor szintén Magyarország részét képezte és ugyancsak a magyarság figyelmének tárgya, az egykori Felvidék területe, vagyis a mai Szlovákia. A Kárpát - medence eme északi része azért is áll figyelmünk közép­ pontjában, mert szorosabban kapcsolódott hazánk 1920 előtti területéhez, mint pél­ dául az előző cikkekben tárgyalt Erdély, s ha hűek akarunk maradni az igazsághoz, a „szorosabban” szó fölösleges is. Még akkor is így van ez, ha Szlovákia kb. 5,5 milliós népességének ma már csak mintegy 10 % - a vallja magát magyarnak. A szlovákokat „tót” elnevezéssel illette már a középkori magyar köznyelv, akkor azonban semmiféle gúnyos felhangja nem volt, hiszen ez a szó ennek a népnek saját elnevezéséből származik, amely a „thuat” kifejezésből ered. Az egykori Tótország lakossága nemcsak a Kárpátok környékén élő szlávokat jelentette, bár ennek területe a XI. században meghódí­ tott Szlavónia volt. A honfoglalás idején, a IX. században éltek szlávok ezen a környéken, el­ sősorban a Vág és a Nyitra folyók völgyében, a későbbi Trencsén, Túróc, Liptó, majd Gömör vármegyékben (ez utóbbit még a XI. század­ ban is üresen hagyták a magyarok, adva volt tehát a szlovákok számára elfoglalható terület). Nem lehet tagadni tehát a szlovákok már ko­ rai jelenlétét a Felvidéken, összefüggő nép­ elemmé azonban csak a XIII. -XIV században váltak, a tömeges betelepítéseknek köszönhe­ tően. Emiatt természetesen még ma is ellen­ kezik sok magyar és szlovák történész vélemé­ nye, még akkor is, ha ez ügyben számos kéz­ zelfogható tény áll rendelkezésünkre. Ilyenek például a térségben található falu és határnevek, melyek utalnak az ott élő né­ pesség által használt nyelvre, pl.: a Csehi, Tó­ ti, Oroszi elnevezés. Ugyanis egy vármegye területén belül gyakran több ugyanolyan nevű falu is volt, országszerte pedig egy helységnek számtalanszor volt ugyanaz a neve (például: Tóti 9 vármegyében 15 db volt, Oroszi pedig 15 vármegyén belül 17 db). Mindezek segítsé­ gével kimutatható a korai magyar - szlovák együttélés. Utóbbiak ugyanakkor nemesek és várjobbágyok is lehettek, ami jól mutatja azt a tényt, hogy a szlovákok nemhogy elnyomva nem voltak a térségben, hanem teljesen egyenrangúként kezelték őket. A középkor fo­ lyamán azonban a felvidéki szlovákok a még északabbra és nyugatra élő szláv népelemekből - elsősorban a cseh - morva területekről - fo­ kozatosan feltöltődtek, 1532 - ben már Besz­ tercebányán is megjelentek. A szlovákok lakta terület megközelítőleg Pozsony vonalától az Ung folyóig/vármegyéig húzódott. Ezen a vi­ déken - különösen az északnyugati részen szinte összeolvadt a két nép, szlovák eredetű családok magyarosodtak el (ilyen például a Kossuth is), és fordítva. Gyakran együtt is ván­ doroltak a Nyírségig, vagy akár Békésig, és egymás közelében telepedtek le. Ebből tehát látható, hogy a szlovákok közül sokan a XVIII. -X3X. században délebbre vándoroltak, 1718 - bán Békéscsabát, 1722 - ben Szarvast is elér­ ték. Eközben a Felvidék megyéiben már a XVIII. században jelentős volt a szlovák né­ pesség egyre nagyobb térnyerése, így például Gömör megyének ekkoriban már csak 30 %-a volt magyar, a többit elképzelhetjük. Azonban a dél felé tartó folyamatos költözködésnek kö­ szönhetően a XVIII. század végére a szlovákok által lakott területek alsó határvonala a közép­ koriéhoz képest mintegy 10-40 kilométerrel tolódott dél felé, a magyarság településterüle­ tein belül is új szlovák „szigetek” alakultak ki a mai Magyarország területén is. Az együttélés tehát többé - kevésbé har­ monikusnak volt nevezhető, bár a XIX. szá­ zadra helyzetük immár alaposan megváltozott, hiszen nagy többségük jobbágysorban élt, és semmiféle privilégiummal nem rendelkezett. Természetes volt tehát, hogy a század nemzeti mozgalmaiból a szlovákok sem maradhattak ki melynek élére elsősorban a kor értelmisége állt. Vallási szempontból sem volt egységes ez a nemzetiség, hiszen mintegy 70 %- uk volt katolikus, a maradék 30 % evangélikus. E két felekezet értelmisége között nehezen jött létre bármiféle kapcsolat, ráadásul katolikus egyhá­ zuk a hivatalos, legitim hatalommal állt szoros szövetségben. Másrészt az evangélikus szlová­ kok igen erősen kötődtek a csehekhez, így az elnémetesedés és az elmagyarosodás mellett számukra ez is veszélyt rejtett magában (ké­ sőbb azért Csehszlovákia létrejötténél ez már érdekes módon nem volt már akkora gond...). Ebből tehát lehet látni, hogy igazából a XK. századig semmilyen nagyobb horderejű prob­ léma nem merült fel a magyarok és a szlová­ kok között, a helyzet csak ezután kezdett érde­ kessé válni, (folyt, köv.) VINCZE SZABOLCS i tizenegyedik oldal �Az ezredforduló magyar popzenei meglepetése Beszélgetés Uhrin Benedekkel Helyszín: Az Almássy téri Szabadidő Központ, a művész öltözője. Jelen vannak: Uhrin Benedek költő, író, komponista, előadóművész és kabarészerző, Sendula Tibor computerszakértő, feltaláló, szabadúszó író. Adóiján András történész, magántisztviselő, szatirikus író, a Pesti Bölcsész Újság főmunkatársa, Janovszky Tamás szakmunkás, ufószakértő, a Pesti Bölcsész Újság főszerkesztője, Sub B. Monster divatos előadóművész (idegesen járkál ki-be). æî I.K ■ - — kán-e olyan emléke, élménye ebből az időszakból, amelyet szívesen megoszta« na az olvasókkal? 1^ — Élmény?! -Hát élmény Sg a háború? Az nem élmÍ mény.. Egy hónapig voltam a SF fronton, mert ekkor már “ minket is bevontak. Hurcolásztak össze-vissza Nagyvárad környékén meg Biharban, majd visszavittek Kolozsvárra. Ott dobtak minket is be. Az Aranyos folyó mentén vettük í'el a harcot az oroszokkal. Nekünk ócska ismétlőkarabélyunk, nekik meg már ugye modern géppiszto­ lyuk volt, azzal jöttek. Egy — Hogyan szólíthatjuk? hegyet kellett támadnunk nyílt terepen, ez egy — Benedeknek. A „MESTER”-t nem szere­ nagy hülyeség volt, mert ahányan csak próbál­ tem, nem vagyok én se vízvezeték szerelő, se ták azt előttünk, mindet megsemmisítették kőműves... fentről. Ha visszahúzódtunk, még a németek is lőttek bennünket oldalról meg hátulról. Ta­ — Mesélne ajiatalkoráról? nácsomra a tizedesünk egy cserjés terülten át­ — Nagyon szívesen. 1922-ben születtem, Be­ vágva kísérelte meg az újabb támadást, mire az nedek napján. Békés megyében. Nyolcán vol­ ellenség elkezdte aknákkal lőni ezt a bokrost tunk testvérek, és én színész szerettem volna és az egyik akna pont mellém esett. A robba­ lenni, de arra nem volt pénz, hogy kitaníttas­ nástól azonnal elveszítettem az eszméletemet, sanak. Endrődön nevelkedtem, a Viharsarok és csak napok múlva tértem magamhoz. A szi­ legviharosabb sarkában, ahol egy kis forrada­ lánkoktól súlyosan megsérültem, az orrom és lom is volt 1935-ben, ugye. a könyököm is szétroncsolódott, és a lábaim is — Hogy történt az eset? tele voltak sebekkel. Sisakomon tíz centis lyu­ —Éppen választás volt, és éppen akkor is a kis­ kat vágott az egyik repesz. gazdákkal bajlódtak, mert egy tízperces késés — Mi történt ez után? miatt nem hagyták őket programbeszédet tarta­ — Kórházba vittek, felkerültem Budapestre a ni, mert a Horthy-párt ragaszkodott a győze­ János kórházba, majd a nővéremnél laktam a lemhez. És ugyebár lett hét halott, tizenhárom Szentkirályi utcában egy hónapig. Míg gyengél­ súlyos sebesült, ahogy emlékszem... kedtem, az oroszok bekerítették és elfoglalták -Tudomásunk szerintfiatalemberként részt vett Budapestet. Kérdezték: voltam-e katona, erre a második világháborúban. mondtam nekik: nem. Egy orosz tábornoknak lettem az inasa egy főorvossal meg egy gróffal — Én a világháborúban nem vettem részt, csak egyetemben, fát kellett vágnunk meg két dög­ éppen a világháború alatt voltam katona. Ma­ lött lovat csákánnyal szétvágni és eltemetni. Ké­ rosvásárhelyen szolgáltam a 23-as határvadász sőbb fel nem robbant gránátokat szedtünk öszzászlóaljnál. Fronton nem voltam, de ahogy a sze ládaszámra és a Dunába hordtuk őket egy román kapituláció után megindultak az oro­ trógerkocsin. Ahogy egyszer jövünk visszafelé, szok, mi határőrök egyre hátrább és hátrább egy őrjárat elfogott minket, bezártak minket húzódtunk. S Fi tizenkettedik oldal m M egy üzlethelyiségbe, majd Ceglédre vittek, on­ nan egy Moszkvai vagongyárba, három évig kellett ott hadifogolyként dolgoznom. Amióta onnan megszabadultam, azóta tudom igazán értékelni, mi is az a szabadság... — Mi a véleménye a jelenlegi politikai helyzet­ ről, lehet-e, szabad-e egy művészembernek ma­ napság politizálni Ön szerint? — Nem. Egyáltalán nem érdekel. Én minden becsületes embert szeretek függetlenül attól, hogy milyen nézeteket vall. A fogságban meg­ tanultam azt, hogy mi a szabadság, és hogy mennyire meg kell becsülni az életet. Örülök, hogy élek, úgy vagyok, mint a kalitkából kisza­ badult madár. Nem érdekel a politika, csak egy: a béke, a béke, milliószor a béke... — Hogy ítéli meg a vallási szektákkal kapcso­ latos társadalmi vitát? — Nézze kérem, én római katolikus vagyok, én vallásos vagyok — én ragaszkodom a vallásom­ hoz. A többit meg oldják meg azok, akiknek az a dolguk, (nevet) Nem avatkozom bele... Én a vallásom szeretem, nem érdekel, hogy ki mit csinál. Járok templomba is minden vasárnap, mert engem a hit éltet. Élek és virulok. Éltet a munkám is, amit most csinálok. Örülök, hogy végre felfedezett valaki, a Zenit Televízió, és ezt hangsúlyozom, hogy a ZENIT TELEVÍZIÓ, és ha így röviden ki akarom mondani: a ZE­ NIT TELEVÍZIÓ engem kiengedett a palack­ ból, mert én már a katonaság előtt is játszottam színpadon. Mikor hazajöttem a fogságból, ak­ kor meg pláne. Nagy operettekben játszottam, például a Nyitott ablakban meg a Barackvirág­ ban és a Dohányon vett kapitányban, ilyenek­ ben. Főszerepeket. A babérjaimon ültem, míg fel nem fedezett a Zenit Televízió. — Bizalmas információink szerint új lemezen teszik dolgozni. Megtudhat-e erről az olvasó­ közönség valamit? — Hát majd most előadok belőle öt számot. — Mikorra várható a megjelenése? — Arról nekem fogalmam sincs, itt van a tele­ fon, megadom maguknak, és kérem sürgessék meg a dolgot! — Mi lesz az album címe? — „MÁR GYERMEKKOROMBAN GYÖTÖRT A GONDOLAT” �i ; — Kik a partnerei, kik a közreműködők a műsorbán? — Senki. Nekem nincs arra pénzem, hogy én táncosokat fogadják. I I I Irodalmi s (ar) okkk ■■ ■» i — Melyik volt az eddigi , legemlékezetesebb fellépése? w Bi M' 5 tç w ■ ■ — Nekem mindegyik egyformán tetszik. Az a fontos, / hogy a kedves közönség jól érezze i magát. En iparkodom.. 1-' ■ ÍV ■M: ’ *«’S ». — Várható -e egy újabb fellépés az idei Sziget fesztiválón, ezúttal már a Nagyszínpadon? — Ha meghívnak, és az egészségem is olyan lesz, akkor igen. — Beszélgetésünk végén azt kérdezem Öntől, hogy vajon mit üzen most, a harmadik évezred elején a Pázmányos jogászhallgatóknak? — Én nagyon kellemesen csalódtam a fiatalok­ ban, attól függetlenül, hogy egyetemisták-e, vagy nem. Én mindegyiket egy kalap alá ve­ szem. Azt hittem, hogy a műveimet csak az idősek fogják venni, aztán a fiatalok meg fü­ tyülnek rám. És mit tesz Isten: rajonganak ér- tem, az egekig ugrálnának, ha lehetne. Már sokszor le kell intenem őket, hogy viselkedje­ nek már egy kicsit, mérsékeljék magukat. Min­ denkinek köszönöm a hozzám való hűségét és sok-sok szeretettel gondolok arra, aki engem a palackból kiszabadított, és nagyon köszönöm az internetnek is, mert ő meg felkapott a szárnya­ ira, és az egész világon szárnyal velem. Szere­ tem a közönségemet. Ez az üzenet. Köszönöm, köszönöm, és békességet kívánok! JANOVSZKY TAMÁS Életérzés — rovat ■ Marx bácsi végyS napjai: szegény ‘r körül nagyot for­ dult a világ! Több Äff ■■B í . évtizedes Ì ff I 1» ma- *1 gyarországi ural­ I« 'í.. 1 "âÂÎ' ma nagyon gyor­ Örömmel tapasztaltuk, hogy Húsvét ünnepe és a vele járó szünet többeket megihletett. Előbújtak az eddig rejtege­ tett "írói vénák”, és égy, némi jóindulat­ tal akár irodalminak is értékelhető alko­ tásjutott el hozzánk, sajnos név nélkül. Arra ösztönözzük a szerzőt és bárkit, aki ilyesfajta ambíciókat táplál < magában, hogy bátran jelentkezzen nálunk, ha át­ jut szigorú műítészeink rostáján, akkor szívesen elindí^uk irodalmi karrieijét (talán még az ÉS-be is bekerülhet!). Legalább még egy jogásszal kevesebb lesz! Lejárt a versek ideje Lejárt a versek ideje, nem kell a szép beszéd Másról szól a dal, torzzá lett a kép Nincsenek már hősök, összedőlt a vár Az árnyékok árnyéka sem vagyunk mi tán Az egykor volt csoda TÉNYLEG csak kőhalom Minden elmúlik —' miért kell, hogy így múljon? Szól hozzám a múlt, figyelem, hallgatom Akarom a jövőt — V de szeretni nem tudom san megdőlt, im­ már a rendszer­ s Î 1 i váltó pártok egyi- kének „börtöné- ■> ben” senyved, ke- ÄI » zét még kopogás- ‘'C ra emeli, de innen már nincs vissza­ út. (A Marx Kár­ ? oly Közgazdaság­ tudományi Egye- tem aulája 1989 márciusában.) Nekimennék fejjel a falaknak Nem tudom, mit akarok, tudom mit akarnak Mi lesz a vége? képzelni nem tudom Meghalunk azon a" züllött hajnalon , Bontom az üveget, ; mindent felednék Hol vagytok, ‘ hol lesztek K., S. és D.? (ISMERETLEN SZERZŐ VERSE) tizenharmadik oldal �Vedd és olvasd! Németh Adám rovata I már felszólításokra van szükségünk, ho­ gyan legyünk újra szabadok és ne rabok. Ezt történt a Sínain is. Kőtáblákat kaptak Izrael fia, parancsokkal és tiltásokkal. Ezek a szavak végső értelmet pedig akkor kaptak, amikor a betűkből Ige lett, amikor a Szabadító hús-vér emberként vert köz­ tük sátrat. Bár még élnek bennünk egyiptomok, el lettünk hívva végleg a fazekak mellől, és ki lettünk jelölve az ígéret földjének. ahol épül a mennyei tábor. Amikor le­ bontottuk az önzés határait és összeom­ lik bennünk minden Egyiptom megér­ kezünk Kánaánba. Hát ez most nagyon szépen hangzott. A szép hangzásról pe­ dig a mese jut eszünkbe, mert a szépben, mint valóságban már nem tudunk hinni. Egyszer voltak olyanok, akik ezt meg tudták tenni. Vajon érdemes volt elin­ dulniuk Egyiptomból. Egyiptomi húsosfazekak Él bennem egy Egyiptom. Mint emlék is, mint jelen is. Egóm húsosfazekas, ké­ nyelmes miliője. Jó érzés benne lenni. Ha nem így lenne, nem kedvelném ezt az állapotot. De van ennek egy mellékíze is, amit többnyire akkor tapasztalok, ha önzésem túlsózott, zsíros húsa megteszi a maga hatását. Emellett súlyos rabszolgamunkába kerül a fazék megtöltése. Naponta muszáj megfőznöm a magam jó kis ebédjét. Azt hiszem, mindenki is­ meri - ha nem is meri mindig bevallani - eme főzőcskének boldogtalanságát. Mi ez? A mi kis egoizmusunk csillogó sötét­ sége. Egy lezárt fazék. A választottakat egykor az Űr kivezette Egyiptomból. Elhívta a fazék mellől. Ak­ kor így nevezte el Őt: Jahve, a Szabadító. Amikor azonban elegük lett a sivatagból, a Szabadító helyett újra a fazék kellett nekik. Valljuk be mi is így vagyunk ezzel. Bár BÁNFIÁKOS HÍREK • Anglikán második házasság - Peter Forster chesteri püspök. „Anglia egyházának” 43 egyház­ megyéje közül az egyikben módosította a statútumot, és most először engedett másodszor is egyházi házasságra elvált személyt. A „The Daily Telegraph” szerint a püspök íg\' indokolta ezt a döntést: „Szükségét látom ennek a reformnak, mert a keresztény hit gyökerében áll a megbo­ csátás és újrakezdés lehetősége.” Megfigyelők szerint várható, hogy a többi egyházmegye követ­ ni fogja a chesterit, jóllehet az anglikán egyház tanítása szerint a házasság életre szóló. ’ Mindhiába: az eutanáziát legalizálták Hollandiában - A végső erőfeszítések hiábavalóak voltak; az egyházak, civilszervezetek képviselőház előtti iraaörségei nem ha­ tották meg a törvényhozókat. Nagy többséggel elfogadta a felsőház is az eutanázia legális lehetőségét biztosító törvényt,,,, (ajánlom: IGEN - áprilisi szám + a VIGÍLIA is fog összeállítást közölni az eutanáziáról) • Evangélikusok a pápáról - A német evangélikus egyház elnöke, Manfred Kock és a bajor evan­ gélikus püspök, Joliannes Friedrich feltűnést keltő megnyilatkozása szerint az evangélikus ke­ resztények számára elfogadható volna Róma püspöke, a római pápa, mint a „kereszténység, il­ letve a keresztények szóvivője". Johannes Friedrich püspök a Miti kánt Rádiónak nyilatkozva el­ mondta; fontosnak tartja, hogy a pápaság kérdésében újra megindulhat így az Ökumenikus pár­ beszéd. Éneikül ugyanis nem lehet szó igazi előrehaladásról. Ugyanakkor megerősítette, hogy a pápai tekintély mai formájában az evangélikusok számára elfogadhatatlan. Az „Ut unum sint" pápai enciklikában érintett témáról mindenképp tovább kell mélyíteni a teológiai párbeszédet. • Egy kifejezetten ,jogi” hír - Franciaország saját jogi státuszt adott a Jézus Társasá­ gának. Eddig csak „egyesületekként” regisztrálták az egyes jezsuita közösségeket. ♦ Egy hír a bölcsészektől — Piliscsabán folytatódnak tavasztól az Egyetem központi épület­ együttesének kivitelezési munkálatai. A Makovecz Imre tervei alapján épülő létesícménv várha­ tóan augusztusra készül el teljesen (Forrás: magyar katolikus -és nein katolikus- sajtó) I tizennegyedik oldal j Eutanázia-travel Iszonyatosan sötét volt. A középkor. Mást hittél? Hogy a ma, az. Nem, ezt nem hi­ szem. A közepet sem. Csak annyira volt sötét, amennyire az ember. Akkor. Ma is van. Sötétség. Szabadság? Glugyglugy. Hollandiába immár vízumot ka­ pott a halál, (eutanáziatour - nincs retúr) Küldjük tán ki az összes elfekvő vén sze­ rencsétlent. „Hát ők kérik, meg akarnak halni!” Naná: társadalmi biztatást éreznek arra, hogy fölöslegesnek tekintsék magukát. J3,Na és, akkor mi van?” „így már nem élet az élet... Jó haláluk lesz.... Nekünk meg. Olcsóbb. Győzött. A TB. Az unokák sem fogják látni. A nagyma­ mát. Csak idővel: számon kérni... Az AB, az az ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG. Nem a biztosítóóóó. Kezében vagyunk. Meg a magunkéban. De azért van más is. LELKIISMERET. Eddig társadalmilag szunyókált a honi ke­ resztény média. A nem keresztény, sosem aludt. Tanulnunk kellene tőlük... NÉMETH ÁDÁM Mindennapi megváltásaink Jézus Krisztus megváltott minket vére ál­ tal, a bűneinktől, az embervoltunkból fa­ kadó tökéletlenségünkből. Máshogyan fogalmazva: megcsinálta az ember számá­ ra a világtörténelem legnagyobb üzletét; ,Ha tehát a száddal vallód, hogy »Jézus az űr!«, és a szívedben hiszed, hogy Isten feltámasztotta őt halottaiból, üdvözülsz. )) (Róm 10, 9) Olyan érthetetlen és nagy a titok, a Húsvét misztériuma, hogy nem is értjük, vagy túl nagynak tartjuk. Az első alternatívát a régi idők emberei választották és próbálták feloldani. emészthetővé tenni. Például. Jézus alap­ jában véve nem volt isten, egy ember meg miért ne halhatna meg? Tényleg szörnyű, de legalább világos. Annyi ártatlan, jó em­ ber pusztul el úgyis. És legalább nincsen semmi nagyobb difi. De volt másik lehe­ tőségijézus csak Isten volt. Ha ember lett volna, valóságos testtel és szenvedéssel. �vágyakkal, hogyan dicsőülhetne meg? A homousziosz és a homoiusziosz kicsi i betűjén mindig megbotlik az a keservesen egzakt emberi logikánk. Később is nehéz volt összeegyeztetni az ortodox szentképekről és román temp­ lomok faláról letekintő elérhetetlenül fenséges Megdicsőültet Assisi Szent Fe­ renc naturálisán emberi, közel lévő szen­ vedő Krisztusával. Végül érzelmi tobzó­ dás, a Kereszt dramaturgiájának totális felfokozása. Aztán nagy csend... Mintha kitombolták volna magukat a barokkos érzelmi áradatok. Aztán nagy közöny... Is­ ten meghalt. Bezzeg manapság más a helyzet! A fel­ menőink sem értették a Megváltás és a Megváltottság misztériumát, de beleadtak apait-anyait, hogy megpróbálják lefordí­ tani maguknak. Nekünk ez már túl prob­ lémás. És más, ultramodern megváltások után nézünk. A magasabb igényűek nemcsak magu­ kat, hanem a világot is megválthatják. Ele­ inte idealistáknak hívják őket, ha hatalmat kapnak a kezükbe, akkor változik az előtag. De gyümölcseikről ismeritek fel őket..., 2001, Magyarország, no comment. De ne bolygassuk tovább a politikatör­ téneti megváltások kusza és mindenkit érzékenyen érintő ügyleteit. Mostanában az önmegváltás a divat. Ahol kisebb ugyan a nyeremény, de kisebb a rizikó is. Először is: fő a Jó közérzet. Erre kita­ láltuk a fogyasztói társadalom tárgyakra épülő örömszerzéseit. Mechanizmus: fi­ noman, ám gyakran ismételve igényeket ébresztünk benned (nézd meg a Joghurt­ reklámokat!), egyszer majdcsak elunod a gyakori ismételge33,nincs rá szükségem” rését, majd fokozzuk egy Jókora csoport- nyomással. És végül hazaballagsz a leg­ újabb, garanciális, antibakteriális, korsze­ rű, hidratáló, nőies, nélkülözhetetlen, bőrvédő, hosszú távú, original, 3inl, ru­ galmas, férfias és a legmodernebb igénye­ ket is kielégítő Termékkel, feltupírozott igényeid lassú, megnyugtató lecsengését élvezed. Persze ez is átlátszó egy idő után: netán misztikusabbra valami mélyebbre, vágysz? Túllépni a materiálisok sekélyes bandáján, és érzed, hogy te (te) több vagy, és önkifejeződni, önkibon-takoztatni sze­ retnél, és tudod, hogy ezt az egészet vala­ mi..., mert valami van, igen, mert te kivá­ lasztott vagy ... És lemehetsz alfába, gyó­ gyíthatsz, villámolvashatsz, megtehetsz bármit, amit szeretnél, és miért ne szeret­ nél mindent? Valahol mindnyájan a saját kis világunkban meditló, önjelölt Neoki és Harry Potterek vagyunk, akik „nem is­ merték el az Istentől való megigazulást, s a magukét igyekeztek a helyébe állítani. 53 (Róm 10, 3) Hiszen mindannyiunk szívében ott van a vágy a megváltottság iránt. Adja Isten, hogy minden tévelygésünk végén ott legyen egy kereszt és egy üres sírbolt. Krisztus, aki nem egy sokadik, versenyképes megváltó, hanem az, kinek országa nem ebből a világból való, így nem is egyeztethető össze vele, nem diva­ tos, nem kínál óriási érvényesülési lehe­ tőségeket. De Jézus Krisztus az, akiben Isten minden ígérete igenné válik, a min­ dig újrakezdés lehetőségének csodája, a mindig újrakezdés megélhetőségének csodája. Már megint láthattunk egy hollywoodi remekművet, amely megoldja kiürese­ dett, felgyorsult életünk problémáit. Mert bizony, Mel Gibson hajszárítójá­ nak segítségével megtudjuk, mi kell a nőnek. Hiszen a tökéletesen feminizált szupernők harcias korának vége, most ők uralják már a fogyasztást és a műsor­ időt is. (Igazi amerikai ok arra, hogy tisztázzuk, miért lett ennyire fontos, hogy a 21. században a férfiak végre megadhassák a nőnek azt a szeretetet és megbecsülést, amire eddig oly hiába vártak!) De ami számomra még sokkolóbb volt: ez kell a nőnek? Olyan férfi, aki „kitalálja a gondolataidat”, aki „le­ hozná néked a csillagokat is az égről”, aki a beszűrődő romantikus zenében táncol veled az üres lakásban, és kezet csókol neked a taxis előtt? De akinek a nő (akinek még mindig nem tudjuk, mi kell) a munkahelyén a versenytársa, csi­ nos titkárnője, kihasznált bejárónője... A férfinak adja fel magát, hogy a nők ál­ tal uralt ponyvairodalom férfihősét megtestesíthesse. Tanúi lehettünk, hogy a 20. század végén a nők egyszerűen és radikális gyorsasággal átdefiniálták a szerepüket és férfiideáljukat. Az elvárá­ sok tömegében nemcsak a machók, ha­ nem a férj és a férfiszerep is elveszik. Mert hová lehetnek az „igazi férfiak”, ha nincsenek igazi nők? A végén pedig egy Jó tanács a hölgyeknek: A férfi sármja abban rejlik, hogy NEM tudja, mi kell a nőnek, de megpróbálja kitalál­ ni. PHILIPPOVITS ZSÓFIA PHILIPPOVITS ZSÓFIA Mi kell a nőnek? SZÉP ÚJ HÚS VÉT Nem kedvez a kor a hagyományoknak. Nem feltétlenül gond ez, csak éppen néha mégis úgy érzi az ember, jobb lett volna azokban a bizonyo.s „boldog békeidőkben” megszületni. így vagyok én ezzel általában Húsvét hétfőjén. Már rég letettem arról, hogy „villogjak” a lányok előtt. Ma már inkább értelmemmel és intellektusommal próbálom meghódítani őket. Éppen ezért nem érhet az a vád, hogy az ünnepét alantas, „kerítő” célzattal próbálnám meg felhasználni, mint annak idején, a gimnázium éveiben. Csak ülök reggel a sonka romjai felett, barátkozva az anyámtól elkunyerált parfümmel (jó-jó, nem a legutóbbi Chanel, vagy Láncomé, azt azért nem adná oda, de azért nem is valami lengyelpiaci gagyi), lapozgatva a telefonost, “locsolásra bármikor kapható” hölgyismerősök után kutatva. Igen, ő vidékre utazott, ő dolgozik, ő éppen meg van fázva... Kicsit úgy érzem magam, mint Garfield gazdája, aki egyfolytában könyörög a gyengébb nemhez egy esélyért, de soha nem kapja meg. Azonban itt csupán egy kedves­ hagyomány továbbálmodásáról van szó. Pedig nem lehet panasz a magyar férfiakra: például Csehországban Húsvétkor verik a lányokat, s igaz, csak a szépeket, ezért aki nem kék-zöld közülük a faluban estére, • az jól meg is sértődik. Ráadásul a piros tojás is kiváltható lenne mondjuk egy Milka tojással, pénz pedig ma már csak a nagymamáktól fogadható el (ráadásul még tőlük is elég ciki). Mégsem akad senki, aki akár a legkisebb bátorító jelet i.s mutatná. Az embert persze a sok kudarcélmény is bátortalanná teszi: inkább nem is próbálkozók már. Előjön a fcrfivirtu.s is: ha nem, hát úgy is jó! Büntessük meg őket, majd megtudják, mit veszítettek, de akkor már késő lesz! Osszenézünk apámmal; irány a nagymamák! KUItÁN ANDRÁS tizenötödik oldal �A hallgatói jogokról 3. A korábbiakban szó esett a hallgatók jo­ gairól. Nem szabad eközben elfelejteni, hogy a hallgatóknak kötelezettségeik és felelősségük is van. A hallgatók fegyel­ mi felelősségét a már többször idézett Felsőoktatási Törvény szabályozza. Mindenképpen ki kell hangsúlyozni, hogy nem tekinthető fegyelmi vétség­ nek az olyan kötelességszegés, amely­ hez a tanulmányi és vizsgaszabályzat fűz hátrányos következményeket. A hallgató fegyelmi határozatban amúgy a következő fegyelmi büntetésben része­ síthető (ezt az FTv-n kívül a saját Sza­ bálygyűjteményünk is szabályozza): megrovás; kedvezmények és juttatások csökkentése, illetőleg megvonása; meg­ határozott időre eltiltás a tanulmányok folytatásától; végül kizárás a felsőokta­ tási intézményből. A kedvezménycsök­ kentés- vagy megvonás az öt hónapot nem haladhatja meg. a tanulmányoktól való eltiltás pedig legfeljebb négy félév­ nek megfelelő oktatási időszak lehet. (Fegyelmi büntetésként a szociális tá­ mogatást megvonni nem lehet). Min­ denképpen kihangsúlyozandó, hogy nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a felsőoktatási intézménynek a fegyelmi vétségről való tudomásszerzése óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta egy év már eltelt. (Szabályzatunk ugyancsak kitér arra (FTv 52§), hogy a fegyelmi bizottságban a hallgatói önkormányzat szavazati jogú képviseleté­ nek mértéke legalább egyharmad kell hogy legyen). Más. A Felsőoktatási Törvény (FTv., 1993. LXXX) az intézmények vezetésé­ vel kapcsolatban kimondja, hogy az in­ tézmény vezető testületé az intézmé­ nyi tanács. Eddig talán még mindenki­ nek tiszta a dolog. Kérdés viszont, hogy kik tartoznak e tanácsba. Részemről a legfontosabb, kihangsúlyozandó, hogy az intézményi tanács tagjainak legalább egynegyedét, de legfeljebb egyharmadát a hallgatók alkotják. (Egyetemi Tanács esetén az intézményi tanácsban a karok és a hallgatók képviseletét ugyanúgy tizenhatodik oldal biztosítani kell mindenütt.) Az intézményi tanács összetételének meghatározásakor a doktori képzésben részt vevő hallgatók képviseletét is bizto­ sítani kell. Ismét Más. Térjünk el a Felsőoktatási Törvénytől. Hallgatók között központi téma a sör és az anyagi juttatás. Na meg természetesen a tanulás és tudásvágy. De maradjunk most az anyagiaknál. A 144/1996. (K. 17.) Korm. rendelet szól a hallgatók részére nyújtható támo­ gatásokról és az általuk fizetendő díjak­ ról és térítésekről A rendelet hatálya kiteljed a nappali tago­ zaton tanulmányokat folytató magyar ál­ lampolgárságú hallgatókra. Az államilag fi­ nanszírozott esti vagy levelező tagozatos alapképzésben, illetve esti vagy levelező ta­ gozatos első akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő, az ál­ lami felsőoktatási intézményekben az álla­ milag nem finanszírozott, költségtérítéses képzésben részt vevő hallgatókra csak e rendelet kifejezett rendelkezése esetén, az ebben megfogalmazott eltérésekkel teljed ki. (A rendelet hatálya nem teged ki a dok­ tori képzésben részt vevő hallgatókra.) A hallgatói normatíva felhasználásának jogcímei a rendelet szerint a következők: a tantervi előírások teljesítésével összefüggő tanulmányi eredmények alap­ ján megállapított tanulmányi ösztöndíj, h) pénzbeli szociális támogatás, c) a tantervi követelményeken túlme­ nő kiemelkedő szakmai, tudományos és közéleti teljesítmény alapján megállapí­ tott ösztöndíj, d) az intézményi szabályzat által meg­ határozott más, egyszeri juttatás. A meghatározott hallgatói kör a hallga­ tói előirányzat hallgatói normatíván kívü­ li forrásai felhasználásából - a rendelet keretei között, a (Kari-) Szabályzat által meghatározott feltételekkel és módon részesülhet a) köztársasági ösztöndíjban havi rendszerességgel, b) tankönyv- és jegyzettámogatásban, c) diákotthoni (kollégiumi) elhelye- zésben (természetbeni juttatásként), illet­ ve az ezt kiváltó lakhatási támogatásban. Az intézményeknek a havonta folyó­ sítandó juttatások kifizetéséről legké­ sőbb az adott hónap 10. napjáig intéz­ kedniük kell. Köztársasági ösztöndíjban a felsőoktatási intézmények nappali tagozatos, első alapképzésben és első kiegészítő alap­ képzésben részt vevő hallgatóinak 1%-a részesülhet két lezárt félév (egy tanévnek megfelelő oktatási időszak) után. A köz­ társasági ösztöndíj pályázat útján nyer­ hető el. A pályázat általános feltételeit az oktatási miniszter minden év március 31-éig, a pályázat intézményi elbírálásá­ nak rendjét és feltételeit a felsőoktatási intézmény a Szabályzatban határozza meg. (A köztársasági ösztöndíj havi öszszege a megelőző év végén hatályos kö­ telező legkisebb munkabér összege.) Tankönyv- és jegyzettámogatásban az ál­ lami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók is részesülnek (7§ (1)). Fontos kiemelni, hogy a tankönyv- és jegyzettá­ mogatás maximum 30%-a tankönyv- és jegyzet-előállításra, minimum 70%-a tankönyv- és jegyzetvásárlás közvetlen támogatására szolgál. A felsőoktatási in­ tézményi szabályozásnak kell biztosítani. hogy a közvetlen vásárlási támogatás csak hallgatói tankönyv- és jegyzetvásár­ lásra legyen felhasználható. A 8. § szerint a felsőoktatási intézmé­ nyek rendelkezésére álló (saját tulajdo­ nú, illetve bérelt) kollégiumi (diákott­ honi) férőhelyek szorgalmi és vizsga­ időszakban csak az államilag finanszíro­ zott első alapképzésben és első kiegészí­ tő alapképzésben, továbbá az első akk­ reditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben részt vevő nappali tagozatos, valamint az állami ösztöndíjban részesülő doktori képzésben részt vevő nappali tagozatos hallgatók elhelyezésé­ re szolgálhatnak. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF �örökség: kastélyok és kúriák Pécel - Ráday-kastély Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. A rádai gróf Ráday család első írásos említé­ se 1295-ben történik. A család felemelkedé­ se Ráday Pállal kezdődik, aki Rákóczi diplo­ matája, titkos kancelláriájának vezetője volt, majd a szabadságharc bukása után a hazai protestánsok vezéralakjává vált. Miután a péceli uradalom Kajali Klárával (a Nógrád megyei főjegyző lányával) kötött házassága révén hozományképpen birtoká­ ba került, Ráday Pál felépíttette az első péceli kúriát 1722 és 30 között, mely a mai kastély alapját alkotja. Ráday Gedeon 1746-ban örökölte a birto­ kot. Korábban a család tagjai komoly szerepet játszottak a megyei közéletben, de mivel ez a Rákóczi-szabadságharc után már csak teljes K- behódolással lett volna lehetséges, Ráday Ge­ deon egy látszólag politikamentes területen kezdett tevékenykedni, a kultúra területén. Célja a magyar kulturális-szellemi élet fel­ emelése volt, a péceli kastélyt az írók, költők, tudósok találkozóhelyévé tette. Levelezett, szervezett és szerkesztette az új nemzedék - Kazinczy, Batsányi, Báróczylapját, a Magyar Museumot. Kastélyában kü­ lokzatok középrizalitjában található finom lönféle gyűjteményeket rendezett be, példá­ kőfaragásokat, az oszlopok, valamint a ul történelmi arcképcsarnokot gyűjtött. homlokzat egyéb díszítő faragásait Antonio Fiával együtt 1782-ben bárói, 1790-ben Conti készítette 1764-65 között. Cancini grófi címet kapott II. Józseftől érdemei elis­ András besztercebányai asztalos 1762-ben meréseként. Ráday Gedeon mintegy 20 évig készítette el a kastély asztalosmunkáit és a tartó péceli kastélyépítkezése első szakaszá­ finom kivitelű berakott padlókat is. ban, 1755-1766 között épült fel a kastély fő­ A kastély belsejében említésre méltó a épülete a mai formájában, 1766-1774 között ' földszinti könyvtárterem kialakítása, menypedig a gazdasági melléképületek készültek nyezetfreskóján Pallas Athéné felhőkön ülő el (magtár, márványistálló, képesház). A Rá­ alakja a diadalmas tudományt jelképezi. day által végzett kastélyépítészet mesterei 1763-ban készítette Scherwitz (Schervitz, Mayerhoffer András és fia, János voltak. Szeravics) Mátyás budai festő, neki tulajdo­ Mayerhoffer András (1690-1777), salzburgi níthatók a kisebbik könyvtárszoba freskói is. születésű mester a hazai barokk építészet A földszintről kettős kétkarú, faragott, áttört ®gyik legjelentősebb és legkimagaslóbb fonadékos díszítésű mellvéddel ellátott lép­ alakja, megvalósított egy jellegzetesen ma­ cső vezet fel az emeletre. A díszterem falait gyarországi barokk kastélytípust. Egyik fő Bemard Picart és Philip v. Gunst rézmet­ •nűve a gödöllői Grassalkovich-kastcly szeteinek- Ráday gyűjteményéből általa ki­ (1744-1750); melynek formaképzése és kiválasztott - felnagyított és falra festett képei ’lakítása több más művén; Gács (1736 ködíszítik. Az 1766-ban készült falfestmények ’’ül), Nagytétény (1751 körül), valamint a Ovidius Átváltozásainak 15 jelenetében er­ Péceli Ráday-kastélyon is érezhető. A homkölcsi intelmeket ábrázolnak, melyekhez r« » Ráday Gedeon írt verssorokat és feliratokat. A mennyezetet egykor egy Phaeton-kép díszítette, de az 1825-ös péceli tűzvészkor leszakadt a díszterem mennyezete, és az új­ jáépítéskor nem készítették el újra. A királyi hálószoba a nevét arról kapta, hogy a falain valamikor a falain a Habsburguralkodóház XVIII. Századi tagjainak 34 arcképe függött. (II. József király meg is lá­ togatta Rádayt a kastélyban.) A sarokszobá­ ban - melyet királyi szalonnak is neveznek - az építészet, a festészet és szobrászat vala­ mint az orvostudomány allegóriája látható. A vendégszobát, ahol egykor Kazinczy is megszállt, Herkules-szobának is nevezik, ugyanis falképei Herkules 12 tettének törté­ netét ábrázolják. 1825. március 30-án leégett a kastély, a kupola beszakadt, az alatta levő díszterem festményeinek egy része tönkrement. El­ pusztult a képgyűjtemény is. A XIX. Század második felében a Ráday család anyagi helyzete állandóan romlott, míg végül 1872. december 30-án a kastély nyilvá­ nos árverezés sorsára jutott, és kelcsényi és hrabói Kelecsényi Rafael kezére került. A kastély eredeti bútorai, kép- és éremgyűjte­ ménye szétszóródott. Szerencsére a könyvtár és a könyvtárberendezés a Duna-melléki Re­ formátus Egyházkerület tulajdonába került vétel úqán 1861-ben, és ott épségben meg­ őrizték védett gyűjteményként. Ráday Gede­ on végrendelete alapján a könyvtárat nem le­ hetett megbontani, csak egészében lehetett értékesíteni. Az új tulajdonos a kastéllyal nem sokat törődött, a rokonok által használt épület a következő 50 év alatt egyre jobban tönkre­ ment, a II. világháború pusztításai után pedig teljesen leromlott. Farkas László főorvos javaslatára, Thomas Antal tervei szerint 1953-1956 között a MÁV helyreállította, és kórházzá alakította át. A kórházi használat 1997 végéig tartott, amikor a MÁV a Kincstári Vagyoni Igazgatóság köz­ vetítésével a Műemlék Állami Gondnokság­ nak - térítésmentesen - átadta az ingatlan­ együttest 1998. áprilisában. Jelenleg folyik az épület és történeti kerge helyreállítása, a kastély történeti enteriőrökkel berendezett múzeumként látogatható. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �99 Semmiképpen nem akartam abbahagyni az egyetemet 99 Beszélgetés Fűzi Ákossal, az MTK labdarúgójával Egyetemünk végzős hallgatója Győrben kezdte pályafutását, majd budapesti csapa­ tokhoz igazolt. Először a BVSC-ben, majd a Fradiban játszott, jelenleg az MTK egyik alapembere, időközben bemutatkozott a magyar válogatottban is. Jelenleg egyszerre küzd a bajnoki címért az NB I.-ben és a jogi diplomáért az államvizsgákon. Egy felmérés szerint a magyar focisták kh.feleannyitfutnak mint a nyugati országokjátékosai... Igen, ez tény. Azt nem hiszem, hogy ez azért van, mert csak ennyit tudnak. Egy itthoni meccsen eleve gyengébb az iram, bár nem tu­ dom megmagyarázni, hogy miért. Talán össze­ függ azzal is, hogy külföldön sokszor akár 50100 ezer néző is kíváncsi egy találkozóra és nagyságrendekkel nagyobb pénzekért játsza­ nak. Persze ha valakinek nincsenek meg a ké­ pességei, csak attól nem fog többet futni, hogy megfizetik. Azért, annak ellenére, hogy sokkal sikeresebb sportágak is vannak a focinál, mégiscsak itt ke­ resnek a legjobban a játékosok. Az biztos, hogy a többi sportághoz képest a fo­ ciban keresnek itthon a legtöbbet, és nézőpont kérdése, hogy ez mennyire áll arányban a tel­ jesítménnyel. Tény, hogy nincsenek komoly eredmények, főleg nemzetközi szinten, de azért az sem igaz, ami a köztudatban él, misze­ rint minden futballista nagyon jól keresne. Én azt mondanám, hogy a bajnokság első két-három csapatának a játékosai keresnek igazán jól, itt a klubok maguk is úgymond megtermelik rá a pénzt. Nagyon tisztelem azokat a sporto­ lókat, akik komoly eredményeket érnek el az olimpián, de a foci népszerűsége még mindig töretlen. Más sportolóknak csúnyán szólva nincs olyan reklámértékük, mint a focisták­ nak, hiszen egy-egy meccsre átlag 5000 ember mindig eljön. Egyébként a játékosoknak van egy nem túlzottan magas alapfizetésük, ezen felül pedig a győzelemért jár a pénz. Hogyan lehetnefeltámasztani a magyarfutballt? Sajnos erre nem tudom a választ. Mindeneset­ re olyan 18 éves korukig a magyar játékosok egyenrangúak bármely külföldi csapattal, de utána bekerülnek a felnőtt bajnokságba, amely már eleve gyengébb. Éppen ezért az egy jó lé­ pés volt, hogy 12 csapatosra szűkítették a ma­ gyar bajnokságot, így már tényleg az erősebb csapatoké a főszerep. Sok magyar focista ját­ szik külföldön, nagyrészt belőlük áll össze a válogatott, még sincs igazán látványos javulás. Nem tudom, mi lenne a megoldás. A futballhuliganizmus is csak még tovább ront a helyzeten... tizennyolcadik oldal Én ebből a témából írtam a szakdolgozatomat, pontosabban a sport és az agresszió összefüggése­ it igyekeztem feltárni. Számomra az a legérdeke­ sebb az egészben, hogy nagyon jó külföldi példák vannak előttünk, amiket valamiért mégsem tu­ dunk követni. Anglia például a 80-as években elég rossz helyzetben volt ebből a szempontból, mára viszont nagyon komoly törvényi szabályozással gátat tudtak vetni a huliganizmusnak Kamerás beléptető rendszerrel figyelik, hogy csak olyanok vehessenek Jegyet, akiknek nincs ilyen múltjuk, akik ellen nem folyt eljárás balhék miatt. Olaszor­ szágban ha valaki részt vett ilyen megmozdulá­ sokban, a meccs időpontjában jelentkeznie kell a rendőrségen. Nálunk a klubok nem tudnak ennyi pénzt szánni technikai berendezésekre, pedig na­ gyon megérné. Ha nem kellene agressziótól tarta­ ni, több néző jönne ki, több lenne a bevétel je­ gyekből és reklámokból is. Ezenkívül itthon pon­ tosan tudják, hogy kik a „vezérszurkolók”, de nemhogy nem büntetik meg őket komolyan, ha­ nem mégőknyilatkozgamak, m^dhogynem médiasztárok. Magyarországon egy futballesemény csak szimpla ürügy arra, hogy egyesek kiéljék az agresszív hajlamaikat. Ezek szerint változást vársz? Igen, méghozzá pozitív változást. Akárkivel beszélek, mindenÚ a magyar futball fellendü­ lését várja. Ahogy az egész ország, úgy a futball háttere is stabilizálódni fog gazdaságilag, más­ részt a szakmai munka is egyre komolyabb lesz, már megkezdődtek a nemzetközi rend­ szerű edzőképzések. Javuló feltételek mellett mindenképpen folytatni fogom a sportolást. Hamarosan diplomázol, milyen emlékeid van­ nak az egyetemről? Jövő nyáron lejár a szerződésed az MTK-nál, hol fogod folytatni? Megszerettem az egyetemet, jól éreztem ma­ gam. Néha nehéz volt, a januári vizsgaidőszak egybeesik a legkeményebb edzésekkel, sokszor mentünk edzőtáborokba, gyakran külföldre, ilyenkor többször az volt a probléma, hogy el tu­ dok-e menni vizsgára az adott napon. Annak el­ lenére, hogy egy edzés vagy meccs után nehéz rávenni magamat a tanulásra, sikerült viszonylag jó eredményeket elérnem. Közigazgatási jogból már megvan a záróvizsgám, hármast kaptam. Lehetett volna jobb is, de hogyha hármas-négye­ sekkel sikerül teljesítenem az államvizsgát, már elégedett leszek. Szerencse, hogy már eljutottam idáig, mert az új vizsgaszabályzat feltételei mel­ lett nem biztos, hogy végig tudtam volna csinál­ ni ...Úgy érzem, a tanárok is elismerték, hogy én a sport mellett tanulok, nincsenek rossz tapasz­ talataim. A polgári szféra, az ügyvédkedés érde­ kel, de az ehhez szükséges gyakorlat időben eléggé kötött, ezért nem biztos, hogy el fogom tudni kezdeni. Minden attól függ, hogy hogyan alakul az elkövetkező öt év a magyar fociban, hogy érdemes lesz-e ezzel foglalkozni. Még nem tudom, az új sporttörvény szerint a lejárt szerződésű játékos ingyen igazolhat, eb­ ből kifolyólag könnyebben ki tudnánk menni külföldre is. Az ügy kapcsán máris nagy kap­ kodás kezdődött, a klubok írtak a minisztéri­ umba, hogy ez a szabályozás őket hátrányosan érinti és kezdeményezik a törvény módosítá­ sát. Ezt sem értem, hogy egy komoly törvényt miért nem lehet a klubok bevonásával előké­ szíteni... Nekem eddig is voltak külföldi lehe­ tőségeim, de semmiképpen nem akartam ab­ bahagyni az egyetemet. Most, hogy végzek, esetleg egy kinti csapat is szóba jöhet majd, de a magyar játékosok nem annyira jók, nincsen túl sok választási lehetőségük. Franciaország vagy Spanyolország az ember álma, de Hol­ landiába is szívesen mennék. Egyébként na­ gyon jól érzem magam az MTK-ban, úgyhogy ha jól szerepel a csapat, esetleg nemzetközi kupában is indul, mindenképpen itt maradok. SZINCSÁK ZSUZSA KISBAN BALAZS �Ajánló Miháltz András oldala Film Kádár ■■ I r. Az idei elsőévesek már nagy valószínűséggel nem ismerték őt testközelből! Esetleg meg­ tanulták a nevéf érettsegiré, adalékként 1956-hoz. De mi a „n:^ öregek” még na; gyón is jól emlékszünk rá, a rozzant, enyhén meszesedő, Im^^Z májfbltos alalíá^íáí^ö^ belassult rriòzdùlatoIdeal feltámolyog az emelvényre és belekezd az örökös-elmaradhatatlan „Kedves eeelvtársak” kezdetű mom<wgjába. Vagy ahogy integet jó elvtárshoz ■méltóan május 1.-én a felvonulóknak. Aztán Vltűnt, Jött? helyette más, és a más helyett ((híia a Magasságos Istennek) megint más/y^ De níóst így 12 évvel áz események után. jogosan merül fel a kérdés: Vajon ki volt ő? Ki volt Kádár János? Ezen homály eloszlatá­ sára jelent meg alig pár hete Huszár Tibor „Kádár” c. kötetének 1. része, mely a kezde­ tektől a forradalomig tekinti át a meghatározó politikus pályáját. (Egyébként szinte egyidejűleg jelentette meg Varga László „Kádár bírái előtt” c. kőnkét is, mely szintén a poJitikusr életének első felére koncentrál)' A íkönyv^lapján most először nyerhettünk be"pillantást a kiindií&tól, a-kezdet kezdetitől annak az embernek az életébe, aki egy sze­ mélyben fémjelezte az 56-tól a rendszerváltásig terjedő ma^ar történelmet. Hogy ki volt ő? A válaszok minden képzeletet meg­ haladóan széles skálán niozoghatnak: kitaszított lelencgyerek, fiumei matróz és a fel­ vidéki cselédlány szerelmének?nemkívána­ tos mellékterméke, elvtársai hóhéra és áldozata, Hruscsov "kegyence, 56 árulója, zakla­ tott, magába?forduló, rögeszmés személyi­ l^ég, AVAGY ahpgy azt - főleg manapságCsinibaba ihíeée. történélemszemlélet belénk sulykolni igyekszik: Nehezen megítél­ hető személyiség, a kommunizmus áldozata,’ a legkisebb rossz a rosszak közül, á legvidámabb barakk legvidámabb tábori trombitása. vagy akár, Kopátsy Sándor m^fogalmazásábán: „Magyarország legnagyobl^zerencséje” fei^A^könyv elolvad után mindenldíeldíW’ ^ti magánalí^ Hbgy melyik válaás^ szipipati^ál. Jómagam; bár még nem értein'a könyv vé'gére, nem hiszem, hogy a Kádárrjélens^t valáhogy hu de nagyon más színben készülnék ^i mint ezelőtt: Szerintem Kádár Ká^volt, ®iban legaláÉb.^nyira Kádár :^íát 56bán, aki Kádár vòlt mar a Rajk-j Tízből hét ■ Ellenség a kapuknál Egy C kategóriás háborús film. Helyesbí­ tek: C mínusz. így utólag sajnálom, hogy nem hallgattam a pénteki Magyar Nem­ zetre, ami már egyszer leírta, hogy kb. mire számítsunk. Bár nagy valószínűség­ gel akkor is megnéztem volna. AII. világ­ háborús filmek ugyanis egykoron olyan tekintélyt, valóságos bűvkört teremtettek maguk köré, hogy nem lehetett elmenni egyetlen ilyen mellett se. Az Ellenség a kapuknál mellett viszont nyugodtan el­ mehetünk; kávézni, kocsmába, színház­ ba, vacsorázni vagy szoláriumba, a lényeg, hogy megspóroltuk a mozijegy árát és nem maradtunk le semmiről. A film alcí­ me, miszerint egyetlen golyó is átírhat a a történelmet, már magában elég vészjósló­ an hangzik: .^aj ilyet már hallottunk vala­ hol, ez most megint olyan, hogy egy ma­ gányos hős kiemelkedő teljesítményével leckét ad a társadalomnak helytállásból, hősiességből, hazaszeretetből? (Újra Ha­ zafi, újra Ryan közlegény?) A válasz sajnos igen. A főhősünket ugyan Vlagyimir Zajcevnek hívják és orosz egyenruhát visel, de ezt leszámítva ízig-vérig jenki, amolyan igazi belevaló, tökös amcsigyerek. Ezt az oroszosdit egyébként minden bizonnyal már a sze­ reposztásnál elszúrták a producerek: A film elvileg orosz környezetben kellene játszódjon, de a (meglehetősen harmatos) szereplők közül érdekes módon egyetlen­ egy valamennyire is szlávos arcot sem ta­ lálunk. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a film mind az orosz, mind a német erede­ ti szövegeket mellőzi, akkor szerintem mindenki maga is el tudja képzelni magá­ nak, hogy mennyire jól is sikerült a szov­ jet-orosz sztálini éra, a bolsevikforrada­ lomba oltott keleti szláv néplélek megje­ lenítése, ahogy a markánsan angolszász, európai arcú színészek ékes angolsággal ismételgetik a közkedvelt angol négybe­ tűs szakkifejezéseket. A szereplők több­ sége, (mint arra már utaltam) meglehető­ sen gyengéden pislákol, különös tekintet­ tel a lassan már iparszerűen Közép-Kelet- Európára szakosodott Fiennes testvérek idősebbike, aki az egész film alatt egyfajta különös merev rémült elképedéssel néz ki a fejéből. A film cselekményét -számomra ért­ hetetlen módon- végigkíséri egyfajta lo­ gikai bukfenc. A film első 15-20 perce (nagyrészt csatajelenetek) ugyanis többé-kevésbé valóban életszerűen, mi több kellően naturalista módon, mutat­ ja be a háború iszonyatát, a szovjet had­ vezetés embertelen, tömeggyilkos mód­ szereit, a német bombázást, a deportálá­ sokat, az éhezést, a nyomort és rette­ gést. A saját katonáit gödörbe lövető (ez a filmből is kiderül) Vörös Hadsereg vezetői, KGB-s tisztek és egyszerű ba­ kák nagy egyetértésben ölelgetik egy­ mást, ja és persze mindegyik szerelmes. .. A filmmel kapcsolatos kezdeti elképe­ dés akkor csap át akut fájdalomba (leg­ alábbis nálam), amikor színre lépnek az orosz női önkéntesek. Ezek a formás, finom arcú, (legkevésbé sem oroszos) kecses kis tünemények kibontott hajjal rohangásznak fel-alá az orosz legénysé­ gi bunkerekben. (Ok kb. annyira hitele­ sek ebben a produkcióban, mint a nagy­ mellű Pamela Anderson testőrnőként a VIP című tv-sorozatban.) Nem kell Sztálingrádig mennünk ahhoz, ismervén a Vörös hadsereg akkori mo­ rálját- hogy elképzelhessük, mi lett vol­ na a sorsa egy-egy ilyen nőnek az adott helyzetben. (Elég felhozni rá a 45-és Mo.-i bevonulást) Összefoglalva, a film mindenről szól inkább, mint a háborúról, teljességgel képtelen az avval járó borzalom, iszonyat és rettegés megjelenítésére, ami egyjó há­ borús filmnek a lényegét jelenthetné. Történelmi vonatkozású tényt, háttérinformációt, (Hruscsov személyén kívül) megintcsak semmit nem találunk benne, a filmből a sztálingrádi csatára vo­ natkozóan megszerezhető info kb. ennyi: „Sztálingrádot az oroszoknak sokáig-sokáig-sokáig kellett védeniük, de végül győztek.” Körülbelül pont ennyire izgal­ mas is az egész alkotás. Tízből négy tizenkilencedik oldal �LAPZÁRTA. TITÁN ÉRKEZETT!! Átmeneti méltányossági clausula Átmeneti méltányossági clausula a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 17.§(4)-sel érintett ügyekben. A clausula abból a célból született, hogy a hallgatók megfelelő időt kapjanak az új rendelkezésekhez történő felkészüléshez. Ez a szabályozás csak és kizárólag a 2000/2001-es tanév nyári vizsgaidőszakára és az azt követő tanévre vonatkozik (az év­ ismétlés és beiratkozás tekintetében). Beiratkozhat a 20Í/2002. Tanév elsőfélévére az a hallgató, aki — Előző tanévi vizsgakötelezettségének (kötelező és bármely tanévről elmaradt vizsgák) ma­ radéktalanul eleget tett, vagy — Előző év végi összesített átlaga - dz esetleges nullások beszámításával - legalább jó, vagy — Előző tanévi vizsgakötelezettségét (kötelező és bármely tanévről elmaradt vizsgák) legfel­ jebb 3 vizsga kivételével teljesítette és átlaga legalább közepes A méltányosságban részesülők kötelesek lemaradásukat a következő vizsgaidőszak vé­ géig vagy a Dékán által meghosszabbított egyéb határidőig behozni. A fent felsorolt kö­ vetelményeket nem teljesítő hallgatók - ha egyéb szabály nem vonatkozik r^uk - év­ ismétlésre köteleztetnek. Budapest, 2001. április 4. Dr. RadnayJózsef s.k. Dékán Dk Sólyom László s.k. Rétvári Bence s.k. tanszékvezető egyetemi tanár HÓK elnök Külön örömünkre szolgál, hogy a HŐK, még ha annak csupán csak egy része is, de végre si­ kert ért el a hallgatói ügyek képviseletébe!!. A TVSZ elhíresült módosítása után a HŐK frissen megválasztott, ügyvezető elnöke arra kérte képviselőtársait, hogy közösen fogal­ mazzák meg tiltakozásukat, illetve terjessze­ nek be egy módosító javaslatot, hogyha a ko­ rábbi vezetés áldását is adta a módosításra, ez­ zel kifejezve a hallgatók „érdekét és vélemé­ nyét”. Többünk megdöbbenésére szolgált, hogy a választásokkor a „hallgatói érdekekért”. ,levelezősök jogaiért” oly hangosan kiálló képviselők arra hivatkoztak, hogy mindenki félti a bőrét, leendő vizsgaeredményeit, meg­ maradását a Karon. Mindezt az új szabályok fényében, melyre ezek után nem is tudom, kik bólintottak rá... Az átmeneti méltányossági clausulának mindenesetre a lényege az, hogy ebben az évben, ha a hallgató összesített átlaga jó, vagyis meghaladja a 3,5-öt, beiratkozhat a következő tanévre, figyelembe véve azonban, hogy minden le nem rakott tantárgy után megkapja a maga nullás érdemjegyét, ami szigorlat esetén duplán számít, tehát jobb lesz vigyázni, mert a 3,51 is magasnak bizo­ nyulhat. Éppen ezért, ha az átlaga közepes, vagyis meghaladja a 2,5-öt, három lehetsé­ ges elmaradása továbbra is lehetséges, ami jelenthet természetesen le nem rakott, és si­ kertelen vizsgát egyaránt. így továbbra is megéri inkább megbukni (...), mert az ed­ digi gyakorlattal szemben, már nem lehet súlyosabb következmény nélkül görgetni. Ez alól egyetlen kivétel III. évfolyamon az államelmélet 2,5?-3?, melyet mindennemű következmény nélkül a következő félévet lezáró vizsgaidőszak végéig lehet pótolni. MÁNDICS BOTOND MEGHÍVÓ! A pol írváltás idqén c. szakkollégiumi kurzus rém (spec.koll.) 200L május 10-i előadásának témája: s/l 'í ■ ■ desz megalakulása és története Kövér László a Fidesz - Magyar Polgári Párt elnöke Helyszín: Spartacus V évési előadó Sok szeretettel várnak mindenkit a szervezők; M CSONTOS GÁBOR JANCSÓ GÁBOR .. huszadik oldal Helyreigazítás Legutóbbi számunkban tévesen állítot­ tuk, hogy a in. évfolyam levelező tago­ zatán két képviselő indult a három he­ lyért, ezáltal szabálytalanul lett meg­ tartva a választás. Erre a tagozatra csak két képviselői mandátum jut, ezért a vá­ lasztás szabályos volt. Bejutott így a HÖK-bc Poldauf Gábor és Mile Attila. Az érintettektől elnézést kérünk. J\. szerkesztőség � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 5. szám 2001. május 3. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. május 3. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (5185+2373 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_5_20010503 Relation A related resource T00035 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_5_20010503 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/0576e68f6838a47aaa4ee5ad5c749abf.jpg ec37adb316eb19eb775dab3cf3c6c762 https://omeka.ppke.hu/files/original/9a4f20fc354c685f442249a2566bcfca.pdf 2efd1bd845d6cb84e223f9ffcbdbc979 PDF Text Text FPKEiMUJVyi-J2.OO^O4:i-S évfolyam, 4. szám e-mail: itelet01@fiotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet 2001. április 18. �„Addig volt az Istennek aldasa rajtunk, addig volt országunk, míg az mi hitünk virágjában volt” (Pázmány Péter) IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám Munkatársak: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Kjsbán Balázs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail cím: itelet01@hotmail.cotn második oldal Mutassuk meg! Bár az egyetemi lét igazi izgalmai a vizsgaidőszakokban köszön­ tének ránk, a most zajló szorgalmi időszak is tele van meglepe­ tésekkel, örömteli eseményekkel és sajnos botrányokkal. A leg­ újabb sláger - a Kari Tanács nagy visszhangot kiváltó döntése után - a HOK-választás körüli események. Nem elég, hogy egy héttel csúszott a választás, egyes jelöltek programja zajos nemtet­ szést váltott ki a hallgatók körében, igazi megdöbbenést a válasz­ tásokat felügyelő Bittsánszky Géza irodájába való betörés oko­ zott. Mindezekről bővebben olvashattok lapunkban. Azért van­ nak jó hírek is. Minden héten fantasztikus hangulatú buli van a Spartacusban, a Rákóczi Szövetség és a Jobbik jóvoltából rangos vendégek tisztelték meg az egyetemet látogatásukkal, immár a második évfolyam gyürkőzik az államvizsgákkal, az OTDK szer­ vezése is zajlik és az ítélet is immár hatalmas népszerűségre és olvasótáborra tett szert (ezzel általuk magunkat). Sajnos azon­ ban rohamléptekkel halad az idő. Sör, sör, rock ’n’ roll - énekel­ te egykor a Beatrice zenekar, és ez a jelszó immár alig több, mint egy hónapig lehet a miénk, hiszen közeleg a vizsgaidőszak. Azért addig is fel a fejjel, mutassuk meg, mit is tudunk (azért majd a vizsgákon is...)! KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) Hírek Dr. Sólyom László személyesen Miért késett... Helyesbítés A 2001. évi HŐK-választás eredményei Az egyetemi sportéletről Szakkolégiumi híradó ,Meg kell tudnunk, hogy Magyarország tényleg létezik-e!'I” Kollégák Pr^ai tavasz „A rántotthús soha nem megy ki a divatból'!” A PPKE-JÁK Testnevelési Csoport sporttáborokat szervez A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 3. A kommunizmus fekete könyve OTDK előkészületek XXV OTDK Állam- és Jogtudományi szekció programja Vedd és olvasd! A hallgatói jogokról 2. Két perc Magyar örökség: kastélyok és kúriák .Budapesten nem lehet leégnii”’ Ajánló 3 4 6 7 8 9 10 11 11 11 12 12 13 13 14 14 15 16 16 17 18 19 honlap: wivio.extra.hu!itelet �hírek Szabó Zoltán rovata A jelenlegi III. évfolyam - a tanrend idei megváltozása miatt - mind jogelméleti, mind államelméleti vizsgára lenne kötele­ zett. A in. év végi vizsgaidőszak kimagas­ lóan nagy vizsgaterhére, és a fent említett tanrendváltozásra tekintettel a HŐK kéré­ sére Péteri Zoltán tárgyjegyző és Varga Csaba intézetvezető professzor urak, vala­ mint Dékán úr hozzájárultak ahhoz, hogy az államtan HL vizsga (csak a mostani) Hl. évfolyam számára jövő év első félévében is letehető legyen hátrányos következmé­ nyek nélkül. Ez a kedvezmény más tárgyra vagy évfolyamra nem vonatkozik, méltá­ nyossági kérelmet erre alapozni nem lehet. Figyelem, figyelem! A magyar jogtörténeti tanszék börtönlátogatást hirdet. Április 19-én a Markó utcába és a Gyorskocsi utcába lehet men­ ni. Április 24-én pedig a váci börtön és fegyház várja a látogatókat. A jelentkezés feltételei: Név, szem. ig. száma, kétszáz forint befizetése, egy da­ rab könyv az intézmények könyvtárának. Az uta­ zás önköltséges, csoportos. A gyülekezés helyszí­ ne a faliújságon. Jelentkezni a tanszéki demonst­ rátoroknál lehet. Engedjünk teret a szórakozásnak is. Ismét van Léger Buli. Az idősebb korosz­ tály már ismerheti, így talán csak az első­ söknek jelent újdonságot. Remélhetőleg a korábbi évek színvonalát megőrizve bulizhatunk majd a vizsgaidőszakig. Az időjárás függvénye, hogy valódi szabad­ téri „party” legyen. A bulik időpontjait a szórólapokon megtalálhatjátok. Társadalombiztosítási jogból ismét van le­ hetőség. írásbeli vizsgára. A hirdetőtáblán fel­ sorolt témakörökben várják a dolgozatokat. Leadási határidő: április 23. befizetése ellenében. Akik nem tudnak reggel felkelni inkább kérjenek ébresz­ tést, a vizsga ugyanis 8 órakor kezdődik. Jelentkezés a tanszéken. Szociális jogból két témában lehet ki­ váltani a vizsgát: Pénzbeli szociális jutta­ tások, Családtámogatási formák a ma­ gyar jogban. A megajánláshoz minimum ötös dolgozatot kell írni. Leadási határ­ idő szintén április 23. >- Örömmel közölhetjük, hogy a tanszékek sza­ kítva a korábbi hagyományokkal, időben közzé­ teszik a vizsgaidőpontokat, lehetővé válik, hogy be tudjuk osztani az időnket. Vannak azért kivé­ telek, de hát semmi sem lehet tökéletes. Vizsgafelkészítő konzultációt tart Dr. Rántás Péter május 5-én közigazgatási jogból. Az I. elő­ adóba vár minden IV éves érdeklődőt 14 órakor. >► A változatosság kedvéért újabb vizsga­ lehetőség. ICC. nyelvvizsgák. Német má­ jus 19-én 9 órakor, olasz május 19-én 9 órakor a TIT. Bródy Sándor u. 16. számú épületében. Angol május 5-én Piliscsabán. A vizsgák írásbeli és szóbeli rész­ ből állnak. Még senki sincs elkésve, hogy teljesítse az államvizsgához előírt felté­ telek egyikét. Információink szerint rendszeresen lesznek nyelvvizsgák, min­ denkinek lesz lehetősége pótolni a hiá­ nyosságokat. Az OTDK ideje alatt a Szakjogász-képzés nem szünetel. Április 26-án II. féléves Európai jogi szakon a 25-ös gyakorlóban, diplomáciai szakos IV féléves hallgatóknak április 27-én a 12-es gyakorlóban lesz megtartva az előadás. Utolsó vizsgahírünk. Római jog kol­ lokvium lesz május 3-án, Két darab ezres Továbbra is tart a Spartacus rendez­ vénysorozata. Mint már megszokhattátok, minden héten színvonalas bulik vár­ ják a pihenni vágyókat. Még van egy kis idő lazítani a vizsgaidőszak előtt, hasz­ náljuk ki! HA még időben vagy.... HA már bajban vagy.... Diplomás német nyelvtanár vállal minden tu­ dásszinten tanítást. Telefon: 06-30-399-21-90 Mint tüdőd: 2 (két) nyelvvizsga kell a diplo­ mához! Április 12-én mutatták be a mozikban a Sacra Corona című új magyar törté­ nelmi játékfilmet, mely Szent László, Géza és Salamon viszályát és történetét jeleníti meg a filmvásznon. A hír azért kívánkozik az ítélet hasábjaira, mert a műben többtucatnyi Pázmányos statisz­ ta szerepel. Úgyhogy ha kíváncsi vagy évfolyamtársaidra, ismerőseidre közép­ korijelmezben, akkor irány a mozi! Vissza a komor valóságba. A magánjogi in­ tézet közleménye szerint mind polgári jogból, mind kereskedelmi jogból a halasztott, görge­ tett, utóvizsga pótlása a szorgalmi időszak utolsó hetében lehetséges. Ez május 21. után esedékes. Az intézet a tarifákat is közzé tette. Azoknak, akik esetleg most először kerülnek ilyen helyzetbe; a vizsgahalasztás, ismétlés a következő árfolyamon lehetséges: azonos vizsgaidőszakon belül a kollokvium ezer, a szi­ gorlat kétezer forint. Vizsgaidőszakon túl ennek az árnak a duplájával kell számolni. Szintén a magánjogi intézettől érke­ zett. Jogi diákköri ülés lesz április 24-én Dr. Kisfaludy András előadásával, vala­ mint április 30-án Dr. Lábady Tamás ve­ zetésével. Mindkét alkalommal a 331. szoba lesz a találkozó színhelye. Ja, igen! Délután négykor kell ott lenni az érdek­ lődőknek. harmadik oldal �Dr. Sólyom László, személyesen szolutóriumot, Pestre mentem fogalma­ zónak. Akkoriban csak fél év joggyakorlat után lehetett államvizsgára jelentkezni. Minek köszönhető, hogy Professzor úr ezt követően is az elméleti munkásság terüle­ tén maradt? r Ufi V /jti' Dr. Sólyom László (felső sor, középen) olvassa fel az Alkotmánybíróság egyik határozatát Professzor úr honnan származik, hogyan telt gyermekkora, milyen családban nőttfel? Pécsi, értelmiségi családból származom. Apám első generációs értelmiségi volt, anyai részről pedig őshonos, pécsi iparos­ kereskedő család sarja vagyok. Hárman vagyunk testvérek, egy bátyám és egy hú­ gom van. Édesapám bölcsésznek készült, de amikor családot akart alapítani, átvál­ tott a jogra. A háborút Sopronban éltük át, mert apám az ottani pénzügyigazgató­ ságon dolgozott. Azután Pécsre kerül­ tünk a nagyanyai házba. Apámat az 50-es évek elején elbocsátották, az erdőgazda­ ságnál először fizikai munkás volt, majd pedig bérelszámoló lett, és csak 1959-ben került vissza az akkori városi tanácshoz. Otthon nagyon jó könyvtár volt. Annak ellenére, hogy deklasszálódtunk és kiszo­ rultunk a pécsi társadalomból, gazdag és örömteli gyermekkorunk volt. A fentie­ ket csupán tényként mondtam el, nem éreztem magam sohasem „áldozatnak”. Milyen emlékeket őriz Professzor úr az ál­ talános és középiskolai tanulmányairól? Jó emlékeim vannak, főleg középiskolába szerettem járni. A Széchenyi Gimnáziu­ mot, ahová apám is járt, akkor indították új­ ra. Nem tartozott a divatos gimnáziumok közé, viszont kitűnő tanáraink voltak, akiket negyedik oldal 1956 után büntetésből helyeztek oda. Szép barokk épületben, a régi pálos kolostorban folyt az oktatás. Jó volt odajárni. Minek köszönhető, hogy Professzor úr is a jog feléfordult? Valószínűleg a szülők kishitűségének. Azt mondták, hogy az orvosira sokkal nehe­ zebb bekerülni, mint a jogi karra, ezért menjek inkább jogásznak. Kik voltak azok az oktatók, akik az egye­ temi tanulmányok során meghatározták Professzor úr későbbi érdeklődését? Egyetlen professzor van - Benedek Fe­ renc, a római jog tanára -, akit mesterem­ nek vallók, akire szeretettel emlékezem, és akinek rengeteget köszönhetek. Ami­ kor 70 éves lett, írtam az ez alkalomból megjelent emlékkötetbe a szakmai tanul­ mány után egy ajánlást, amelyben megkí­ séreltem összefoglalni, mit adott nekünk. Egyébként a pécsi egyetemről nagyon rossz emlékeim vannak. Annyira nem szerettem odajárni, hogy közben könyvtárosi képesítést is szerez­ tem. Egyszerre kaptam jogi diplomát és az Országos Széchenyi Könyvtárban könyvtárosit. Utóbbi kínálkozott kiútnak a jog sivárnak és ellenszenvesnek megis­ mert világából. Amint megkaptam az ab- Gyakorlati jogász soha nem akartam len­ ni. Az, hogy elméleti pályára megyek, tel­ jesen világos volt, de hogy milyen elmé­ let, magam sem tudtam. Sokáig zenetu­ dós szerettem volna lenni, sok filozófiát is olvastam. Hogy éppen elméleti jogász let­ tem, valójában véletlen. Nem jártam fogalmazó-képzésre, beje­ lentettem a bíróságon, hogy nem fogok levizsgázni. Megvolt már az állásom a Gorkij Idegennyelvű Könyvtárban, ami­ kor Mádl Ferenc felkínált egy lehetősé­ get; ki lehetne menni Jénába egy alakuló­ ban lévő jogösszehasonlító intézetbe. En­ nek a véletlennek köszönhető, hogy egy­ általán jogász maradtam. Jénából hazatér­ ve kerültern az Akadémia Jogtudományi Intézetébe, ahol a német doktorátusom­ mal segédmunkatárs lettem. Itt azután végigjártam az egész szamárlétrát. Professzor úr milyen nyelveken beszél? Németül tudok igazán jól, angolul is ké­ pes vagyok szabadon előadni. Olvasok még franciául. Intézeti koromban tudtam valamennyire oroszul is. Magánélet, család miként alakult? Még azelőtt megnősültem, hogy kikerül­ tünk Jénába. Első gyermekünk ott, a má­ sodik már itthon született. Jellemző mó­ don a nagyobbik három éves volt, amikor közös lakásba tudtunk költözni. Addig mi albérletben, kollégiumban, a gyerek a nagyszülőknél, szétszórva éltünk. Mint a legtöbb értelmiségi, szegények voltunk. A maiak már nem tudják elképzelni, milyen volt, amikor 2000,- Ft-ból élt egy négyta­ gú család. A tudósi pályát választani olyan volt, mint szerzetbe lépni; Kutatóként hogyan teltek a 70-80-as évek? Nyugodtan, sok munkával. Ez a készülő­ dés és érés ideje volt. Az akadémiai inté­ zetben kitűnő kollégákkal dolgozhattam együtt. Eörsi Gyula, a „Főnök” (ahogy szólítottuk is), akkor már liberális szemé­ lyiség volt, szabadon kutathattunk, nyu­ gat felé is nyitottan. Amikor Eörsi elöl- �vasta első könyvem kéziratát, ami A pol­ gári jogi felelősség hanyatlása címmel je­ lent meg, azt mondta, hogy kinevez ma­ gántudósnak; azt csinálhatok, amit aka­ rok. így nem kellett részt vennem a nagy, kötelező intézeti munkákban; foglalkoz­ hattam a környezetvédelemmel, a szemé­ lyiségi joggal. Közben voltam külföldön hosszabb németországi ösztöndíjai és egy öthónapos anapc amerikai úton is. Az 1980-l-as évek elején kerültem át az ELTÉ-re. Összehasonlító jogi alapon tar­ tottam a polgári jogi kurzusokat. Mindig is büszke leszek rá, hogy az az évfolyam, amelyből néhány év múlva a FIDESZ ki­ nőtt, az ev tanarava választott. Hogyan került Professzor úr a rendszer­ változáskor rögtön előtérbe? A környezetvédelmi könyvemnek köszön­ hetően hívtak több civil mozgalomba is. A bős-nagymarosi gát ellen fellépő Duna Kör például a rendszerváltás előtti legje­ lentősebb tiltakozó mozgalom volt. Az 1985-ben megjelent Mit szabad és mit nem című cikkel a szűkebb szakmán kívül is ismertté váltam. Hetente utaztam vidéki kultúrházakba előadást tartani a szabadság­ jogokról. így kerültem az MDF-be is. Szükség volt jogászra, olyannyira, hogy utólag tudtam csak meg, hogy beválasztot­ tak az elnökségbe. A Kerékasztal-tárgyalá­ sokba úgy kerültem bele, hogy akkoriban a Független Jogász Fórumnak és a Nyilvá­ nosság Klubnak is vezetőségi tagja voltam, és egy ilyen fontos történelmi eseménynél legalább megfigyelőként jelen akartam lenni. Mégis Tölgyessy Pétert és engem bíztak meg, hogy tárgyaljunk az MSZMPvel a kerekasztal feltételeiről: az ellenzék tárgyaló félként elismeréséről, a napirend­ ről, a megállapodások végrehajtásának biz­ tosítékairól. Mi is írtuk alá azt a dokumen­ tumot, amely alapján a tárgyalások folytak. Milyen volt a Kerékasztalon belüli tago­ lódás? Az új formációk, az MDF, az SZDSZ és a FIDESZ nagyon világos, forradalmi blok­ kot képviselt a történelmi pártokkal szem­ ben. Az utóbbiak restauratív szemléletük folytán ott akarták folytatni, ahol 1947-ben abbahagyták. Ugyanakkor a szocialistákkal való elvtelen együttműködésre is hajlottak. A rivalizálás az MDF és az SZDSZ között augusztusban kezdődött, amikor már volt remény arra, hogy az ellenzék győzzön. Azzal, hogy az SZDSZ és a FIDESZ a zá­ ródokumentumot már alá sem írta (bár nem is vétózta meg), a kispárti létből akart kitörni, s radikális pártként híveket szerez­ ni a jövendő választásokra. Milyen személyes kapcsolatok alakultak ki a kerekasztal tárgyalások során és mennyit változtatott ezeken később a poli­ tika alakulása? Gondolok itt elsősorban Tölgyessy Péterre, Antall Józsefre és Sza­ bad Györgyre. Fájdalommal látom, hány barátságot, em­ beri kapcsolatot tett tönkre a politika és a lábrakapott gyűlölködés. Tölgyessyvel egyáltalán nem romlott meg a kapcsola­ tunk; s bár a kerekasztal utáni időben alig láttam, de azok között tartom számon, akikkel jóban vagyok. Az MDF-en belül is volt egy „nadrágos.5} társaság, a baloldali népiekhez képest liberá­ lis és polgári szárny Antall, Szabad, vagy például Kiss Gy. Csaba is idetartozott. Nyil­ vánvaló, hogy mi jól megértettük egymást. Emberileg legközebb Szabad Györgyhöz kerültem. Vele máig is tart aj óviszony An­ tall József ott is politizált, meglehetős távol­ ságot tartott mindenkitől. Vitán felül állt, hogy vérbeli politikus, sőt az egyetlen igazi politikus a laikusok között. Volt fogalma ar­ ról is, hogyan kell felépíteni egy államszer­ vezetet, egy miniszterelnökséget, egy kor­ mányt. Otthon volt az európai politikában is. Tudom, hogy megértette, mit csinál az Alkotmánybíróság, akkor is, ha az ő terveit kereszteztük. Mint független alkotmánybí­ ró, nem tarthattam a miniszterelnökkel kapcsolatot. Egy közvetítőn keresztül tisz­ táztuk, hogy majd ha letettük a hivatalt, ta­ lálkozhatunk. Nagyon fájdalmas, hogy ha­ lálos ágyán sem tudtam tőle elbúcsúzni. Mire eldöntöttem, hogy most már beszél­ hetek vele, már nem engedtek be hozzá senkit. Érdekesség, hogy akik az Ellenzéki Kerékasztalban részt vettek, azok nagy­ részt a politikai élet területére kerültek. Professzor úr mégis az Alkotmánybíróság tagja és azt követően elnöke lett. Hogyan alakult ez így? Nem éreztem magamban sem kedvet, sem tehetséget ahhoz, hogy igazi politi­ kus legyek. Már az Ellenzéki Kerekasztal idején megéltem néhány árulást. Én ott is mint tudós és mint szakértő voltam ele­ memben. Azt viszont lehetett tudni, hogy lesz alkotmánybíróság; és miután az al­ kotmánybírósági törvényen, illetve az Al­ kotmány erről rendelkező részein nyoma maradt a tevékenységemnek, eléggé ma­ gától értetődött, hogy alkotmánybíróvá választanak. Nyilvánvaló, hogy ez is poli­ tikai kulcspozíció, csak éppen nem a napi pártpolitikai értelemben; s sajátos eszkö­ zökkel dolgozik. Ott azután bírótársaim titkos szavazással háromszor választottak meg elnöknek. Mennyire jelentett életmód-váltást egy ilyen magas közjogi méltóság tisztségét be­ tölteni? Teljesen megváltozott az életünk. Voltak külsőségek, amit el kellett fogadni, pl. el kellett költözni otthonról és állandóan testőrök vigyáztak ránk. Ezt fel lehet fog­ ni humorosan is. Például úgy kirándul­ tunk, hogy reggel bementünk az erdő egyik felén, és kiadtam a parancsot, hogy este 7-kor várjanak ott, ahol a sárga út ki­ jön Síroknál. Közben - mindenre felké­ szülve - cipelnem kellett egy rádiót a há­ tamon. De a lényeg nem ez volt. Az óriá­ si felelősség, az állandó feszültség és a rengeteg munka szükségképpen nyomot hagyott a személyiségemen. Hogyan értékeli Professzor úr az Alkot­ mánybíróság első 9 esztendejének munkáját? Az volt a célkitűzésünk, hogy minél ha­ marabb egy koherens rendszert építsünk fel, tehát a nagyon vázlatos és hézagos Al­ kotmányt „felöltöztessük”, hézagait kitöltsük, rendelkezéseit értelmezéssel élő­ vé tegyük. Szinte kész kommentárt akar­ tunk szolgáltatni az ítéletekben, s egyben meghonosítani Nyugat-Európa, vagy akár a világ alkotmányossági gyakorlatát. Miközben az elmélet hallgatott, az Alkot­ mánybíróság alkotta meg az alkotmányjo­ gi dogmatikát Magyarországon. Emellett meg kellett jeleníteni azt, hogy a jogállamban a jog keretet szab a politiká­ nak. Ezt a nagy, szimbolikus ügyekben, sokszor fájdalmasan - mint pl. az igazság­ tétellel kapcsolatban - vállalni kellett. Harmadszor: főleg az első időszakban rendkívül fontos volt a jogbiztonság és a stabilitás megteremtése. Könnyű elfelej­ teni, hogy 1990-91-ben még milyen bi­ zonytalan volt akár a nemzetközi helyzet is. A sikeres átmenetben az Alkotmánybí­ róságnak - nemcsak én mondom, hanem a nyugati irodalomban is olvasható - na­ gyon komoly szerepe volt. Professzor úr mennyire látja szükségesnek egy új Alkotmány megalkotását? Abszolút nem tartom szükségesnek, mert egyrészt az Alkotmánybíróság teljesítménye ezt az Alkotmányt utólagosan legitimálta, s technikai hibáit pótolta. Másrészt nem tu­ dom, mi újat vagy jobbat hozhatna egy új alkotmány Csak zavaró lenne a paragrafu­ sok átszámozása. Ráadásul az a szimbolikus igény, ami még 89-90-ben indokolttá tette volna egy új alkotmány létrejöttét, mára már idejétmúlttá vált. ötödik oldal �■ ■ Professzor úr hogyan értékeli a ’98 óta el­ telt időszakban az Alkotmánybíróság tel­ jesítményét? Annak idején megmondtam, hogy nem fogom nyilvánosan értékelni az új Alkot­ mánybíróságot. Azonban tényként álla­ pítható meg, hogy az új testület önértel­ mezése megváltozott, pozitivistább és önkorlátozóbb lett. Sok olyan pozíciót feladtak, pl. a kétharmadosság területén, média ügyben, amit mi nagyon keserve­ sen szereztünk meg. Noha rengeteget hivatkoznak a korábbi ítéletekre és idé­ zik őket, nem tudom, hogy tényleg to­ vább él-e a gondolati magva az elődök munkájának. Minek köszönhető, hogy Professzor úr tu­ dományos munkássága a Pázmány Jogi Karán folytatódott? Kezdettől fogva nevemet adtam a Kar ala­ pításához. Noha forma szerint az ELTE tanára is vagyok, egyedül itt, és csak heti két órában oktatok. Úgy tekintem, próba­ időt adtam a Karnak is, magamnak is. Ami engem illet, el kell döntenem, viszszamegyek-e polgári jogásznak, vagy az alkotmányjogot folytatom-e. Vannak más terveim is, amelyek szintén egész embert kívánnának, pl. szükség volna egy alkot­ mánykommentárra. Ez azonban óriási és sokéves munka, ami mellett nehéz lenne mást is csinálni. Ami az egyetemen szük­ séges változásokat illeti, ezekre sem lehet passzívan várakozni, hanem nagyobb részt kellene vállalni benne. Mindezt ha­ marosan döntésre kell vinnem. Professzor úr egy régebbi interjújában azt mondta, hogy könyvet ír az Alkotmánybí­ róság első 9 esztendejéről. Hogyan áll ez a munka? Valóban (úgy értem, fizikailag) nagy, nyolcszáz oldalas könyv áll kiadás előtt, legkésőbb április végén megjelenik, kissé régies címmel: Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Az anyag feltá­ rása ezzel megtörtént. Ez nem tudományos munka abban az értelemben, hogy nem dolgozza fel az elméleti irodalmat, s csupán első reflexiókat tartalmaz az ítél­ kezésünkre. Azaz a könyv csupán az első lépés egy Alkotmány-kommentárhoz. De mintegy leletmentésként is, ezzel a fajta könyvvel tartoztam az első Bíróságnak is. Legyen szabad egy személyes kérdést felten­ ni. Professzor úrnak vannak már unokái? Csak két gyermekünk volt, de már 6 uno­ kánk van, és ez csak a kezdet. Nagy aján­ déka ez a sorsnak. Többek között a nagy család az, ami miatt egyéves németorszá­ gi tanárság után véglegesen hazajöttem. Végezetül mit tanácsolna a Pázmányos joghallgatóknak ? Látom azt a tendenciát, hogy a hallgatók is professzionalizálódnak, vagyis sokan komolyan veszik a tanulást, és úgy akar­ nak kikerülni az egyetemről, hogy na­ gyon jól képzettek. Azt hiszem, ez pilla­ natnyilag rendkívül sok önképzést igé­ nyel. Igen fontos a nyelvtudás és az olva­ sásra is igazából most van még idő. Azon­ ban nem elsősorban, s a legkevésbé sem csakis jogot kell olvasni, hanem minél szélesebb általános műveltségre szert ten­ ni. Kár lenne túl korán és önként lemon­ dani arról a szabadságról, amit az egyete­ mista időszak kínál, és ami soha nem fog visszatérni. GULYÁS GERGELY MAGYAR PÉTER „Miért késett ^v^gy a 11. évfolyam a mi Floridánk ...egy teljes hetet a választás?”- tette fel magának és a szerkesztőknek a kérdést számos hallgató. Széttárt karral csak azt feleltük, hogy nem ölt össze időben a vá­ lasztási bizottság, melynek eredeti tagjait a Dékán titkára és tanácsadója kérték fel. Egyikükkel beszéltem, aki elmondta, hogy az utolsó pillanatban hívta fel Dr, Herényi András és kérte meg, hogy je­ lentkezzen Kádár Tibornál, a Rendezvé­ nyi Bizottság elnökénél, ám nem igazán tudták érdemi információval ellátni, így Ő inkább elutazott síelni. Gondolom, ha­ sonlóan viszonyult e rendkívül megtisz­ telő feladathoz a Választási Bizottság töb­ bi ta^'a is. Ezek után Bittsánszky Géza ta­ nár úr jogosan mérgelődött, amiért senki sem volt elérhető a társaságból. A választás tisztaságára árnyékot vet­ nek a második évfolyam nappali tagozatán hallható találgatások. Ujfalussy Zsolt azok után kapott alig 50 szavazatot, hogy tavaly ő gyűjtötte a legtöbb voksot évfolyamáról. hatodik oldal ami persze önmagában még nem elkép­ zelhetetlen, elvégre a leköszönt HŐK el­ nököt, Mile Attilát is csak 6 évfolyamtársa tartotta méltónak a bizalomra. Ujfalussy mindenesetre lapzártánkig már kétszer annyi aláírást gyűjtött, mint amennyien hivatalosan választották. A Dékán Úrnál levélben három társa tiltakozott ez ellen. Kissé elgondolkodtató a 26-os épület­ ben történt betörés is. Történt ugyanis, hogy szombaton délután 5 és 7 óra között ismeretlenek betörtek a Közgazdasági In­ tézet egyik irodai helyiségébe. Az esetre a Strázsa Bt. egyik alkalmazottá figyelt fel, aki azonnal kihívta a Rendőrséget, A hely­ színelő rendőrök ujjlenyomatot vettek az ajtóról, és mivel felfeszítésnek, rúgásnak nyomát nem találtak, valószínűsítették, hogy az ajtót vállal nyomhatták be. Az iro­ dából mindössze egy üveg bor tunt el. Az ügy pikantériáját pedig az adja, hogy ép­ pen ott őrizték a lezárt választási urnáidat, amin a pecsét ugyan sértetlen maradt, de a stemplihez azért hozzá lehet férni... Felmerült egy komoly probléma is a je­ lölés kapcsán: Nyitrai Károly karunk rend­ őrtiszti- illetve államigazgatási továbbkép­ zésén vesz részt és elsős levelezősként sze­ retett volna indulni de nem engedték. Va­ jon miért nem jogosultak HÖK-béli képvi­ seletre azÁF-et, illetve RTF-et végzett hall­ gatók, míg más egyetemet vagy főiskolát végzett diákok már voltak tagjai a Hallgatói Önkormányzatnak, akár a nappali, akár a levelező tagozat képviseletében? Termé­ szetesen érthető az érvelés miszerint az AFRTF képzés csupán néhány szemeszteres, ráadásul egy teljesen eltérő és intenzív tan­ rend szerint z^lik, tehát nem lehetne Őket összemosni a 10 féléves képzésben résztve­ vő egyik tagozattal sem, de a HÖK-nek már régen meg kellett volna .oldani az ő képviseletüknek a problémáját, például oly módon, hogy az összes ÁF-RTF-es hallga­ tórajuthatna egy képviselő, hiszen ők keve­ sebben vannak. �Bár volt két jelölt az L évfolyam leve­ lező tagozatán, a választást mégsem tar­ tották meg, hanem msgd később pótol­ ják, Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy in. év levelező tagozatán is csak két jelölt indult a három helyért, ott mégis megtartották a voksolást. Azt is aggasztónak találom, hogy nem kértek sem diákigazolványt, sem annak a számát, sem semmiféle azonosítót, így egyszerűen csak egy aláírást kellett bigygyeszteni a nevünk mellé és máris lehe­ tett szavazni, ezek után - persze ilyen biztos nem történt - bárki helyett lehe­ tett volna szavazni, aztán utána találják csak meg, ki adta le helyettünk is a voksomat. A szavazócédulák sorszámozás­ ára nem került sor, így nem tudni, hogy hány lepecsételt szavazócédula került forgalomba. A szavazóurnák a legtöbb esetben nem voltak aláírással lezárva, így a viszonylag széles nyíláson keresz­ tül a szavazócédulák könnyen hozzáfér­ hetővé, kicserélhetővé váltak. A HŐK SZMSZ 16.§ (2) értelmében a lepecsé­ telt szavazócédula kiadására a regisztrá­ ció után kerül sor. Ez több alkalommal nem így történt. A szavazáson mini­ mum egy, maximum három nevet lehe­ tett megjelölni. Egy megjelölt név ese­ tén a szavazócédula plusz két név meg­ jelölésével történő kiegészítése nem kelt feltűnést. Az ügynek még várhatóan lesz folyta­ tása. Az új HŐK képviselőknek lesz majd bőven tennivalójuk egy új, ellenőrizhe­ tőbb és hitelesebb választási rendszer ki­ dolgozásával kapcsolatban, hogy a követ­ kező években ne fordulhasson elő ha­ sonló eset. Szomorú, hogy mindez megtörténhe­ tett. Karunkon amúgy is állandósultak a pletykák, a vádaskodások, és bár ez talán máshol, más egyetemeken is így van, ez nem lehet mentség. Természetesen a pletykáknak nem mindig (sőt általában nem) érdemes hitelt adni, egy részük mögött azonban valóságtartalom húzód­ hat meg. Katolikus egyetemként pedig nekünk talán még jobban illene odafi­ gyelni a feddhetetlenségre. Nem feltéte­ lezünk senki részéről rosszindulatot, bár az akaratlan hibákra, tévedésekre sincs minden esetben mentség. Nem is akar­ tuk igazából véleményezni, kommentál­ ni az eseményeket, ezért szorítkoztunk kizárólag a tények ismertetésére. Azok­ Helyreigazítás ból mindenki értesülhet arról, mi is tör­ tént valójában, és önálló véleményre jut­ Az ítélet legutóbbi számában írás jelent meg hat, HŐK lapként pedig végképp nem Balogh András József tollából. Az írás az aláb­ állt szándékunkban a testületet befeketí­ biak szerint helyesbítésre szorul: 1. teni, de mivel a Hallgatói Önkormány­ A Választási Bizottság tagjai az el­ múlt években is folyamatosan változtak. Áltazatnak minden egyes hallgató a tagja, jo­ Iában személyesen kérem fel őket az általam gukban, pontosabban jogotokban áll tu­ ismert segítőkész hallgatók közül erre a ko­ domást szerezni az eseményekről. rántsem vonzó feladatra. Még egy felvetés; bár a hallgatók ré­ Az idén Dékán Úr levette rólam a 2. kiválasztás és a felkérés (rábeszélés) terhét és a széről hatalmas volt (főleg az utóbbi idő­ szabályzat szerint kinevezett tagokat. ben) a HŐK elutasítottsága, az első évfo­ 3. Mivel a kinevezett tagok elérhetőségét lyamot nem számolva a 14 képviselői nem tudtam, dr. Hartai Győző dékáni titkár vál­ helyből 12 azoknak jutott, akik eddig is lalta értesítésüket az előzetes megbeszélés idő­ már képviselők voltak. Részben persze pontjáról. Ekkor kellett volna a szavazatszedő bi­ zottságok összeállítását és időbeosztását rögzíteni. mindez visszavezethető arra az érdekte­ 4. A megbeszélt időpontban az öt kö­ lenségre, jelöltek hiányára, ami a válasz­ zül mindössze egy bizottsági tag jelent meg, tásokat körülvette, de azt a kérdést is fel­ majd egy későbbi új időpontban egy sem. veti, v^on ezek után van-e joga bárkinek : 5. Mivel választási bizottság (szavazat­ is szidni a HÖK-öt? Hiszen lì és mi sza­ szedők) nélkül választást tartani nem lehet, a választást el kellett halasztani olyan időpontra, vaztunk újra rájuk. Sokan elvetik ezt a amikor egy sebtében verbuvált (annak követ­ kérdést annyival, hogy egyszerűen az kezményeivel együtt) és működő bizottság egész dolognak nincsen semmi jelentő­ biztosítható volt. sége. Ez nem igaz! A mindenkori HŐK 6. A kijelölt és feladatukat elhanyagoló igenis komoly, törvény adta jogokkal ren­ bizottsági tagok felelősségre vonására javaslatot tettem a Dékán Úrnak. delkezik, és az egyetlen szerv az egyete­ Ami pedig a HÖK-öt illeti a Rendezvényi men, amely feladata kizárólag hallgatók Bizottság elnöke a ráháruló tennivalókat illetően érdekeinek képviselete. egyszemélyes mutatványt adott elő (pontatlanul Csak reménykedni tudunk abban. és improvizáltan), miközben személyesen utá­ najárva a működésképtelenségnek megtudtam. hogy az újonnan megalakuló HŐKközgyűlésnek lesz módja visszaszefezni <1 RendezvényiBizotógtagjdaHÖKiro- az elveszített bizalmat, és helyreáll a béke HOK-ön belül és kívül egyaránt. MÁNDICS BOTOND JANCSO GÁBOR Lapzárta után érkezett a hír, hogy 11. év­ folyam nappali tagozatán újra megtart­ ják a választást, mivel Ujfalussy Zsolt kétszer annyi aláírást gyűjtött, mint amennyien szavaztak rá a hivatalos eredmény szerint. Dékán Úr értelmezése szerint figyel­ men kívül kell hagyni a HŐK SZMSZ 2O.§ második mondatában szereplő meg­ szorító szabályozást, miszerint a választás ugyan 25% felett érvényes ugyan, de minden 50 szavazó után jár egy mandá­ tum, ami pl. a ül. évfolyam levelező ta­ gozaton azt jelentette, hogy a megjelent 85 szavazó csak a győztes Poldauf Gábort küldhette volna a HÖK-be, így tagja lesz a testületnek Mile Attila (III/L, 6 szava­ zat), valamint Hódy Gábor (IV/N, 37 szavazat) és Kovács György (II/L, 25 sza­ vazat) is. dán ülve ulve arról panaszkodtak, nanaszkodtak. hogy hopv őket okét nem in­ formálta és nem vonta be senki. Bízom abban, hogy az új HŐK választ­ mányvégre kiemeli magát abból a mélységből, arnibe a leköszönő választmány önmagát és a HÖK-öt, mint intézményt juttatta, s amit hí­ ven tükröz az is, hogy a korábbi évekhez ké­ pest alig akadt jelöltséget vállaló hallgató. BITTSÁNSZKY GÉZA 'X ÁB a Erre most nem lehetünk büszkék... hetedik oldal �•• A 2001. évi HOK-választás eredményei 2001. április 2-án Balogh András József, az Ellenőrzési Bizottság elnöke felkérte Rétvári Bence HOK-elnököt, hogy a HŐK tisztújító ülésének összehívását egy héttel halassza el. Indoklás: a választások alatti/utáni napok­ ban betörtek az egyetem azon helyiségé­ be, ahol a szavazatokat tartalmazó urná­ kat tartotta a Választási Bizottság. /. évfolyam nappali tagozat Thuss Balázs Legeza Dénes István Ivanics István Bálint Simó Ágnes Tekla 4. Smelká Máté 5. Novák Andrea 6 Választáson részt vett: 164 fŐ Érvénytelen: 4 szavazat 1. 2. 3. 114 szavazat 90 szavazat 57 szavazat 32 szavazat 31 szavazat 31 szavazat II. évfolyam nappali tagozat 140 szavazat 1. Kósa Beáta 2. Kádár Tibor 130 szavazat 95 szavazat 3. Somogyi Áron 51 szavazat 4. Ujfalussy Zsolt 5. 39 szavazat Modla Mónika 34 szavazat 6. Molnár Dániel Választáson részt vett: 189 fő Érvénytelen: 0 szavazat Ezek a másodikosok azért tudnak valamit... (a szerk.) 11. évfolyam levelező tagozat 1. Paál Gabriella '2. Kosztarab Ibolya Kovács György 3 Választáson részt vett: 143 fő ■ 131 szavazat 37szavazat i III. évfolyam nappali tagozat 1. 2. 3. Szabó Tibor Somlai Attila Rétvári Bence 4. Schelbauer Balázs 5. Fraknói András Választáson részt vett: 164 fő 115 szavazat 102 szavazat 99 szavazat 31 szavazat 22 szavazat III. évfolyam levelező tagozat 1. Poldáuí Gábor 2 Mile Attila István Választáson részt vett: 85 fő 81 szavazat 6 szavazat IV. évfolyam nappali tagozat 1. 2. Tomasitz István Kéringer Csaba 3. Hódy Gábor Választáson részt vett: 102 fő Érvénytelen szavazat: 1 szavazat 93 szavazat 72 szavazat 37 szavazat Az I. és IV évfolyam levelező tagozatán jelöltek hiányában a választást nem lehetett megtartani. Avastagon szedett jelöltek bekerültek a HÖK-be. Budapest, 2001. április 2. A Választási Bizottság elnöke: Bittsánszky Géza s.k. A Választási Bizottság tagjai: Dalmay Szilvia s.k. Kiss István s.k. Szabó Bálint s.k. nyolcadik oldal 2001. április 2-án Ujfalussy Zsolt II./N hallgató felkért, hogy indítsak kivizsgálást a 11. évfolyam nappali tagozatán született választási eredményekkel kapcsolatban. Az eset tisztázásáig felkértem Rétvári Bencét, hogy halassza el a tisztújítást. Fel­ kértem Ujfalussy Zsoltot, hogy állítását bizonyítékokkal támassza alá: szerezzen a választóitól aláírást azt bizonyítandó, hogy rá szavaztak. (Olvasható név, diák­ igazolvány száma, aláírás). Ha az ered­ mény szerinti szavazatszámnál Jelentősen több igazoló aláírás gyűlik össze (tehát nem csak 10-zel, 20-szal több), akkor új választások kiírását kérem II. évfolyam nappali tagozaton. (A valóban támogatott jelölteknek úgy sincs mitől tartaniuk.) Más évfolyamról panasz nem érkezett. Budapest, 2001. április 2. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF s.k. az Ellenőrző Bizottság elnöke Helyreigazítás Legutóbbi számunkban, az Esterházy Já­ nosról írott Cilikben tévesen állítottuk, hogy „az első'bécsi döntés során Felvidék legnagyobb részét visszakapta Magyaror­ szág”. Valójában Felvidék területének mintegy 20 %-át kaptuk csak vissza, igaz, a magyarlakta területek legtöbbje erre a 20 %-ra esett. (Köszönjük és egyben megtiszteltetésnek vesszük dr. Bánrévy Gábor Professzor Úr észrevételét). A szerkesztőség �Az egyetemi sportéletről Beszélgetés Draskóczy Imrével^ a Testnevelési Csoport vezetőjével Mióta vagy a Testnevelési Csoport vezetője, ki nevezett ki, s e szerv hol helyezkedik el az egye­ temi hierarchiában? nöke, s így utalják el a pénzt. Tehát részletes kimutatást a HŐK- tői lehet kérni, de én is adhatok felvilágosítást. Tulajdonképpen mióta az egyetem megvet­ te az épületet, tehát egy éve működünk. 2000. január elsejével jött létre a Testnevelé­ si Csoport. A dékán úr nevezett ki. A hall­ gatókkal kapcsolatos sporttevékenységek a HŐK- el együtt valósulnak meg. A hallgatók kíváncsiak ezekre az adatokra! Mit tettetek eddig az egyetem sportjáért? A legtöbben csak azt látják, hogy nincs se foci, se kosárlabda. Én erre azt tudom mondani, hogy a Testneve­ lési Csoport a Szentkirályi utca 26-os sport­ központ megvásárlásával annak működtetésé­ re és az egyetemi hallgatók érdekeinek a sportirányú kiszolgálására jött létre. Elsősor­ ban a 26-os épületben megvalósítható sport­ tanfolyamok azok, amiket mi működtetünk, üzemeltetünk. A labdarúgásról annyit, hogy a harmadik emeleten van egy labdajáték csar­ nok, amit most már igen régen próbálunk el­ érni, hogy felújításra kerüljön, s abban a pilla­ natban amint ez megtörtént, az említett sport­ ágak meg tudnak itt valósulni az egyetemen. Az nem igaz, hogy nincs labdarúgás. Volt egy kétezer perces foci, volt egy Pepsi kupa, volt egy tanár-diák labdarúgó mérkőzés most leg­ utóbb, ezekkel kapcsolatban a mi állandó ag­ gályunk az, hogy az anyagi kereteink szűkö­ sek. Ezt a keretet a Hallgatói Önkormányzat saját költségvetéséből határozza meg. Mint ahogy előttetek is ismeretes, másfél millió fo­ rintot szavaztak meg sportcélú támogatásra. Például a Margit-szigeti atlétikai sportcent­ rum bérlése, ahol hagyományosan voltak az egyetemi labdarúgó bajnokságok, ott a bérleti díj 200 ezer forint, most gyorsan ki lehet szá­ molni, hogy az egy millió forintból hány ren­ dezvényt lehet lebonyolítani. A tavaly kapott pénzt mire költöttétek? (1,7 M forint) A Hallgatói Önkormányzat által adott pénz kifizetése a HŐK- ön keresztül történik, ami azt jelenti, hogy a Testnevelési Csoport­ nak elkülönítve kezeli a HŐK a pénzét. Ők rendelkeznek felette, mi javaslatot teszünk, hogy szeretnénk versenyeztetni, hogy hány főt szeretnénk elküldeni egyetemi-főiskolai bajnokságra, s milyen sport rendezvényt szeretnének a hallgatók. Ezt a javaslatot írja alá a HŐK, illetve a Gazdasági Bizottság el­ A tavalyi összegből vásároltunk melegítőket a hallgatók részére, hogy egységesen tud:t venni A /-rí r - rvT T »vrsi,. 7 :n. A j pénzeszközök egy részéből többek között két labdarúgó-bajnokságot vezettünk le, volt tavasszal is, és volt ősszel is egy-egy lab­ darúgó mérkőzés. Pontosabban a másodikat a Közgazdasági Egyetemmel közösen szer­ veztük meg anyagi okok miatt, így nekünk csak 200 ezer forintunkba került. Terveitek szerint az idén kapott összeget mire fogjátok fordítani? (Í,Ő Mforint) Eddig 500 ezer forintot különítettünk el ren­ dezvényekre. Az alapszabályban úgy határoz­ tuk meg, hogy egy rendezvény nem kerülhet többe 200 ezer forintnál. Ha ezt az 500 ezer forintot így szétoszduk, akkor legjobb esetben is csak három rendezvény valósulhat meg. Szeretnénk vásárolni a tornatanfolyamokhoz, a fitnesszhez magnót, ezek ugyan kis tételek, de 30 ezer forint körül vannak. Ezen kívül még nagyon szeretnénk, hogy a hallgatóink mindenhová eljussanak, azaz a Szarvasűzőkre, az egyetemi-főiskolás váltó futó versenyre, te­ niszbajnokságra, vitorlázásra, és nem utolsó sorban vannak sítáboraink is. Milyen állapotban van most a tornaterem? Mennyiből lehetne felújítani? Mi erre tettünk egy konkrét határozott elkép­ zelést a HŐK elé, a legutóbbi közgyűlésen kértem a labdajáték csarnok felújításához pénzt. Ugyanis három tornatermünk van, ezt bizonyára a hallgatók nem tudják. A legalsó tornaterem- ez négyzetméterben számítva a legkisebb- kizárólag fitnessz, torna, aerobic sportágakra használható. \&lahogy úgy tud­ nám ezt megfogalmazni, hogy a lányok igé­ nyeit tudja kiszolgálni. A középső terem ajelen pillanatban ugyan az egyetem tulajdona, de bérleti díj fejében ki van adva. A harmadik emeleti tornaterem a legnagyobb, és kizárólag labdajáték-csarnoknak épült valamikor. Ez je­ len pillanatban balesetveszélyes, a tetőszerke­ zete jelent veszélyt, és még.nincs teljesen átala­ kítva labdajátékra alkalmasnak Ezt a csarnokot úgy 2,2 M forintból lehetne átalakítani. Azt kértük, hogy ezt az összeget a felújításra külö­ nítse el a HŐK. A közgyűlés ezt elvetette. Erről szeretném folytatni a beszélgetést, igaz-e az a hír, hogy a tanár-diák focimeccsre bérelt pályának a bérleti díja egy órára 180 ezer fo­ rintba került? Nem túlzás ez? Négy órára béreltük a csarnokot. Ebbe be­ letartozott az előtte, és az utána való takarí­ tás, az öltözőnek, a zuhanyzónak, és egyéb dolgok használatának a díja. Nagyon fontos, hogy ezt a hallgatók önmaguk szervezték. A kiadás tartalmazta a sportorvosi szolgálta­ tást, amihez én ragaszkodtam, mivel az egyetem csak ahhoz tudja a nevét adni, ami hivatalosan zajlik. Tehát ha két hallgatói csa­ pat összeáll és elkezdenek focizni, az nem az egyetem szervezésében történik. Egyetemünk sportéletével kapcsolatban fontos­ nak tartanál még valamit elmondani? Úgy gondolom, hogy a tanár-diák mérkő­ zéseket a jövőben is meg kell tartanunk. Én nagyon szeretném, ha tavasszal és ősszel mindig lenne egy-egy nagyobb sportren­ dezvényünk Hadd mondjam el azt, ami van. Először is működik egy tornatanfolya­ munk, a dolgozók részére van egy callanetics tornánk. Működik a Hallgatói Önte­ vékeny Csoport felkérésére egy ökölvívó csoport. Van kosárlabda- csapatunk, férfi­ ben és nőiben is. Ezen kívül vannak kardví­ vóink, s egy utcával arrébb gyakorolnak a júdósaink. Úgy gondolom, hogy van egy működő egyetemi sportélet, aminek egyet­ len mértékegysége lehet itt, ami az egyete­ mi-főiskolás bajnokság. SZABÓ VIKTOR kilencedik oldal �Tisztelt Molnár Dániel! Szakkollégiumi híradó Olvasva az Ön HÖK-válxsztásokra írt élet­ Előadás a parlamentben! rajzát, és megválasztása esetére vonatkozó elképzeléseit, az volt a benyomásom, hogy nincs teljesen tisztában az Egyetemünkön folyó képzés tagozódásaival; és az ismereti hiányosságai egy populárisnak tetsző előíté­ letbe mentek át. „Kampányiratában” Ön azt hangoztatja: „Újra fel kell vetni, hogy a diplomában tün­ tessék fel, hogy ki milyen tagozaton végzett. A levelezősök kevesebb órát hallgatnak, ke­ vesebb vizsgájuk van, ezért ezt a különbséget a diplomának is meg kellene jeleníteni.” A levelező, és számtáv tagozatos képzésben résztvevő, és diplomát szerző hallgatókat eb­ ben az olvasatban Ön egyfajta másodrendű, szubszidiáris jogászi rétegnek tekinti a nappa­ li tagozaton végzettekhez képest. Ettől az ele­ ve „képzetlenebb" rétegtől önmagát viszont minden tekintetben igyekezne elhatárolni, és a különbséget például a diplomában való megjelöléssel egyértelművé tenni. A szellemi fölényről: Kérem jöjjön be egy­ szer a levelező tagozat órájára (szombat 8-14 óra), és tájékozódjék az ott lévő emberekről! A levelező tagozatokon jelentős számban foglalnak helyet Önnél jóval képzettebb, egy, esetleg több diplomával rendelkező szemé­ lyek. Mindezeket leszámítva, 18-20 éves korra az embernek mentális fejlődésében el kell jutnia egy olyan szintre, amikor már az önképzési forma teszi ki az ismeretelsajátítás jelentős részét. Jelenti ez azt, hogy abban az életkorban, amiben Ön is van, tudni kell az írott jegyzetek alapján, saját fejben felépíteni a tananyagot, és nem másokra várni, hogy azt a fejünkbe plántálják. Ebben a vonatko­ zásban a lehallgatott órák száma is relatívvá Kérem a jövőben tartózkodjék előítéleteinek a nyilvánosság előtt való megvallásától, mert ezzel másokat megbánthat, és az ilyen maga­ tartás távol esik a keresztény szellemiségtől. A leghasznosabb viszont az volna, ha előbb tájékozódna arról a témáról, amit a (választá­ si) zászlajára kíván tűzni. KOVÁCS ATTILA 1I./L (A felénk továbbított levél terjedelmét né­ mileg csökkentettük. Természetesen szere­ tettel váyuk Molnár Dániel válaszát, amely­ nek hasonló terjedelemben helyet biztosí­ tunk! - a szerkesztőség) tizedik oldal Választási rendszerek - választói magatartás c. kurzus • 2001. március 14. szerda 14 óra A mai szakkollégiumi óra rendhagyó keretek között zajlott le. A jó előre jelentkezett hallga­ tók ellátogattak a parlament egyik stratégiai elemző stúdiójába, ahol Tóth Zsolt, választás­ szociológus, Stumpf István kancelláriaminisz­ ter kabinetfőnöke tartott előadást. Az előadó elemezte a legújabb közvélemény-kutatási adatokból levonható következtetéseket, mely­ nek variációi lenyűgözően hatottak az érdeklő­ dő egyetemi hallgatókra. Az interpretáció után - a kérdésekre válaszolva - szóba kerültek mind a jobb, mind a baloldal lehetséges válasz­ tási stratégiái is, melyeknek eredményeit ter­ mészetesen csak 2002. nyarán tudhatjuk meg. • 2001. március 28. szerda, 14 óra A mai alkalommal a kurzus meghívott előadó­ ja Körmendi András informatikus volt. Az elő­ adás témája a telefonos üzenetek hatékonysága és a call - centerek bemutatása volt. Kiderült, hogy a telefonos üzenetközvetítés egy vi­ szonylag olcsón felállítható 16 vonalas call centerrel már hatékonyan megoldható, ami a politikai és a gazdasági marketingben is jól fel­ használható. A képviselők számára nagy előnyt jelent ezen módszer alkalmazása, ugyanis a te­ lefonon keresztül történő kapcsolattartás két­ irányú folyamat, aminek következtében, mind a képviselő , mind a választó közvetlen infor­ mációt és tájékoztatást kap. Alátámasztott ten­ dencia, hogy a választók közel 70 százaléka nem ismeri parlamenti képviselőjét illetve an­ nak tevékenységét. Ezen az ún. telefonos hír­ mondókkal jól lehet segíteni. A telefonos hír­ mondó egy számítógép vezérelte üzenetrögzí­ tős rendszer, amely egyaránt lehetőséget bizto­ sít a tájékozódásra és a visszacsatolásra is. Az előadó többször is hangsúlyozta, hogy a tájé­ kozottság egy nagyon fontos elem, ugyanis az emberek szeretnek tájékozottak lenni, és ha tá­ jékozottnak hiszik magukat, akkor nagyobb a választásokon való részvételi hajlandóságuk. Ilyen telefonos kampányt a Fidesz - MPP is al­ kalmazott főleg a vidéki falvakban, városok­ ban. Itt többnyire Orbán Viktor felvételről szóló üzenetét hallhatták a választók, azonban többször is személyesen beszélgettek a jelenle­ gi miniszterelnökkel a fölkeresettek. Előfor­ dult, hogy nem hitték el, hogy a pártelnök ke­ reste meg őket , és nyomdafestéket nem tűrő szavak kíséretében lecsapták a telefont. Volt olyan lelkes polgár is, aki a Fidesz központba betelefonált, hogy valamilyen telefonbetyár szórakozik velük, aki Orbán Viktornak adja ki magát - tudhattuk meg az előadótól. A választási rendszerek - választói magatartás c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden hé­ ten szerdán 14 órától látogathatók a Spartacus 24. gyakorlójában. Politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. kurzus • 2001. március 22. csütörtök 13 óra Március 22-én a kurzus vendége volt Mécs Imre, az SZDSZ alapító tagja, ügyvivője és parlamenti képviselője, aki ez alkalommal nem a napi politika aktuális ügyeinek állásáról osztotta meg velünk véleményét, hanem a de­ mokratikusjogállami átmenet előzményeire és lefolyására emlékezett vissza a saját szemszö­ géből. A képviselő úr érzékletesen vázolta az eseményeket, úgy, ahogy ő látta a demokrati­ kus ellenzék pártokká alakulását és a rendszer­ változtatás hajnalát. Az előadás végén néhány kérdésre is válaszolt, sőt, elektronikus posta­ címét is hallgatósága rendelkezésére bocsátot­ ta további kérdések számára. • 2001. március 29. csütörtök 13 óra Március 29-én a kurzus keretében vendégünk volt Révész T. Mihály, az ELTE jogi karának do­ cense (médiajog + magyar jogtörténet), az ORTT volt elnöke. O - korábbi előadóinkhoz hasonlóan - szintén a jogállami átmenet előzmé­ nyeiről beszélt a Pázmányos hallgatóknak, külö­ nös hangsúlyt fektetve a szociáldemokrata esz­ meiség kibontakozásának majd fokozatos háttér­ be szorulásának folyamatára, hiszen Révész T. Mihály saját elmondása szerint tősgyökeres, mondhami született szociáldemokrata, nagyapja több mint 110 éve már ott volt a Szociáldemok­ rata Párt alapításánál. A rendszerváltáskor újráalakuló párt azonban - itt nem ismertetendő, de Révész úr által nekünk előadott okok miatt szétesett, a magyar politikai palettán egy színnel kevesebb maradt. Peyer Károly és Kéthly Anna öröksége mindmáig feltámasztásra vár. (RUMI T.) A politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 13 órától látogathatók az Véves előadóban. A demokratikusJogállami átmenet c. szakkollégi­ umi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 17 óra 30 perctől látogathatók aJogbölcseleti Inté­ zet helységében. A gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. szak­ kollégiumi kurzus előadásai minden második hé­ ten kedden 13 óra 30 perctől látogathatók a Köz­ gazdaságtudományi Tanszék helységében. JANCSÓ GÁBOR �„Meg kell tudnunk, hogy Magyarország tényleg létezik-e!” Vendégünk volt Kovács Miklós, az ukrán parlament képviselője A Rákóczi Szövetség és a Jobbik jóvoltá­ ból újra neves vendéget köszönthettünk egyetemünkön: ezúttal Kovács Miklós tette nálunk tiszteletét, a Kárpátaljai Ma­ gyar Kulturális Szövetség elnöke, az uk­ rán parlament egyedüli magyar nemzeti­ ségű képviselője. Előadását március 28án tartotta a Tanári Klubban. A rövid történeti bevezető után a jelen és a kö­ zelmúlt eseményei kerültek szóba. 1998-ban az új választási rendszer alapján gyakorlatilag a teljes tömbmagyarság azonos választó körzetbe került, igaz, így is csak a körzet összlakosságá­ nak körülbelül felét teszi ki a magyar nemze­ tiségűek számaránya (százötvenezer magyar él Kárpátalján). Ebben a beregszászi körzetben Kovács Miklós győzedelmeskedett, saját meg­ fogalmazása szerint „elcsalhatatlan”, tizenynyolcezres többséggel. Tudni kell ugyanis, hogy a demokráciának még csupán a látszatja sincs meg Ukrajnában, mindennaposak a vá­ lasztási csalások, a megvásárolt mandátumok. 1999-ben aztán újra Leonyid Kucsma lett az ál­ lamelnök, akiről megtudtuk, hogy most - ellen­ tétben első ciklusa idejével - már elég jól bíija az ukrán nyelvet (Kovács Miklós egy Magyarorszá­ gon tanuló arab diák magyartudásához hasonlítot­ ta az elnök ukrántudását). Ez azért konkrét ered­ ménynek nevezhető. E siker ellenére is igencsak megingott Kucsma pozíciója a hírhedt “kazetta­ botrány” miatt. Egy ismert újságíró egyszer csak eltűnt, majd a nem sokra rá azonosították megta­ lált fej nélküli holttestét. Ezek után nyilvánosság­ ra került egy magnószalag, ahol a kormány és az elnök folytat tárgyalásokat a túlbuzgó újságíró el­ tüntetéséről. Jellemző azonban az ukrán állapotoki-a, hogy Kucsma újra megerősítette pozícióját. Nagy általánosságban elmondható, hogy a bel­ politikai küzdelmekből a magyarság kivonja ma­ gát, hiszen egyéb választása az ötvenmilliós or­ szágban nem nagyon van. Ennek ellenére a célok megfogalmazódtak: a magyar iskolarendszer fej­ lesztése, egyfajta kulturális autonómia létrehozá­ sa, a magyar tömb egységes közigazgatása. Ko­ vács Miklós szavaival: „saját kis magyar világunk létrehozása”. Természetesen elengedhetetlen az anyaország támogatása, hiszen a nyomor olyan szintű Kárpátalján, hogy „a becsület és a tisztes­ ség már-már megengedhetetlen luxus”. De ha a magyar nemzetiségűek ilyen körülmények kö­ zött is a magyar képviselőjelöltre szavaz, azzal már kifejez valamit, és ezeket az apró jeleket is igencsak meg kell becsülni. Végezetül Kovács Miklós figyelmeztetett arra: Magyarországnak elemi kötelessége támogatni az elszakított területek magyarságát, azaz ki kell derülnie annak, hogy Magyarország léte­ zik-e, vagy csak egy üres búra, és a nemzeti összetartás csupán egy semmitmondó frázis. Kollégák! Valójában nem is tudom, hogy kollégái vagyunk-e (már) egymásnak és tudós tanára­ inknak, mindenesetre gyakran találkozunk ezzel megszólítással. Nincs is vele semmi baj, imponáló, hogy legtöbb előadó tanár megtisztel minket azzal, hogy kollégájának szólít. Bár még csak csekély egyetemi (és helyi) tapasztalattal rendelkezem, ez idáig elégedett vagyok „tanárkollégáink” irán­ tunk megnyilvánuló tiszteletével. Szép és helyes ez így, csak kár, hogy néha nevetség tárgya lesz e nemes gesztus. Összejönnek az elsőéves és másodéves kollégák egyazon előadóba, hogy jogászi etikát „hallgassa­ nak”, és a komoly kollégák közt kitör az »,óvoda-hangulat”, fékezhetetlen nyüzsgés uralkodik el a termen. Toleráns tanárkollé­ gánk türelemmel vár a katedránál, jelzi, hogy szívesen szót ad bármelyik kollégájá­ nak. Hangos csönd a felelet. Tanárkollé­ gánk megkezdi az előadást, a hallgatás eré­ nyéről tanít, miközben újra fokozódó mo­ raj bontakozik ki a kollégák közt. Csak úgy, kollegiális módon. Aztán előbb-utóbb te­ tőzik a hangzavar, majd beáll egy állandó szintre. Igaz, hogy rengetegen vagyunk, de sok kolléga eleve lemond még a „hallgatás 5) lehetőségéről is. E furcsa jelenség persze számtalan módon orvosolható, fölösleges külön ecsetelni, hogy miként. Már csak sa­ ját „kolléga mivoltunk” miatt is érdemes ezen a helyzeten változtatni, magunkat (és másokat?) megtisztelni a csenddel. Ahogy most van, az senkinek sem jó. Akinek nem inge, annak is égő. RÓZSA DÁNIEL Prágái tavasz A Rákóczi Szövetség szervezésében Pázmányos hallgatók egy kicsiny cso­ portja is részt vett a Szövetség prágai ki­ rándulásán. Azok számára, akik először jártak a vá­ rosban, első pillanatban letaglózó volt ja Budapest és Prága között kétségkívül meglévő különbség. Karbantartott, fel­ újított épületek, tisztás^, virágzó tüH'Zr mus és kultúra az, ami Csehország fővá­ rosára jellemző, a miénkre pedig kevés­ bé. Persze mindennek megvan az oka: azon túl, hogy Prágát mind 1945, mind 1968 megkímélte (míg Budapestet két­ szer is kis híján földig rombolták az el­ múlt évszázadban), a város vezetése sokkal inkább törődik ezekkel a dolgok­ kal. Ez aztán oda vezet, hogy a különb­ ség (bár Budapest földrajzi adottságai, történelme, hajdanvolt kultúrája sze­ mernyivel sem szegényesebb) szá­ munkra fájdalmasan nagy Ennek ellenére természetesen min­ denki felhőtlenül jót érezte magát, hi­ szen a város gyönyörű, a sör és a becherovka pedig fantasztikus. Termé­ szetesen a Szövetség összes jelenlévő tagja vigyázva óvta tekintélyét, és szigo­ rúan “csak az íze kedvéért” vett magá­ hoz ezen tradicionális cseh italokból Különben is: nem illik hazamenni úgy hogy az ember meg sem kóstolja Őket;.' A Rákóczi Szövetség nevében megko­ szorúztuk a nagyságos fejedelem emléke tábláját (kevesen tudják, hogy 11. Rákóczi Ferenc két évig Prágában tanult). Még egy örömteli eseményről számolha­ tunk be: Prágában tarthattuk az ítélet és a Pesti Bölcsész Újság (az ELTE-BTK lapja, egyébként Magyarország legnépszerűbb diáklapja) kihelyezett konferenciáját Megállapodtunk az eddiginél is szorosabb együttműködésben, amely számtalan for­ mában nyilvánult meg eddig is (nekik kö­ szönhetők például az ítéletben megjelent fantasztikus karikatúrákat). Mindez pedig bíztató ajövőre nézve. Csodálatos négy napunk volt tehát, ezért nyugodt szívvel ajánlhatom Prágát mind­ azoknak, akik élményekre vágynak! KÚRÁN ANDRÁS KÚRÁN ANDRÁS tizenegyedik oldal �'3^ „A rántott hús soha nem megy ki a divatból! 95 Beszélgetés Szabó Tiborral, a Spartacus étterem (egyik) üzemeltetőjével Gyakran találkozhattok vele. Általában megtalálható az egyetem legnépszerűbb ven­ déglőjében, beolvadva a hallgatók közé. Közel engedi magához az embereket, de tud­ ja, hogy ő a főnök. Vigyázzatok vele, sosem ad hitelt! Műhelytitkok és érdekességek Szabó Tibortól. ! »«íí ¥ hogy a rántott hús nem megy ki a divatból. Egyesek a reformkonyha felé fordultak, a ha­ gyományos egytálételek kora úgy látom leál­ dozott. - Italozást szokások? - Szerencsére semmiféle probléma ebből még nem volt. Napközben gyakorlatilag nem fogy­ nak alkoholtartalmú italok. Kivétel esetleg egy-egy korsó sör vagy pohár bor jelent. Este aztán kicsit fellendül a fogyasztás, akár örö­ mükben, akár a balul sikerült vizsga miatti bá­ natukban. 21PPKE-JAK Testnevelési Cso­ port 2001. nyarára sporttáborokat szervez: Agárdi vitorlástáhorok Ideje: 2001. július 2-8; 9-15; 16-22; 23- 29; júl, 30-aug. 5.,; aug. 6-12; 13-19; 20j|| Hajók: Kalóz és Finn típusú jolle vitor­ lás hajók (ideális tanulóhajók) Tervezett programok: Egész napos okta­ tás, (motoros felügyelettel!!?), egyéb sportolási lehetőségek a sporttelepen (foci, kosár, röpi) Költségek: 21 900,-Ft, amely tartalmaz­ za: oktatást, motoros költségeit, min­ denki számára állandó hajóhasználatot, szállást és teljes ellátást! -Mi a népszerűbb, sör vagy bor? 4S - Sör. ,1 - Vodka vagy Unicum? - \bdka. - Kávé vagy tea? - 1. capuccino, 2. tea, 3. kávé. A büszke főnök az étterem galériáján - Dohányáruk? - Mutasd be kérlek a Spartacus négy főnökét! - Nálunk nem nagyon fogynak. Amúgy a sö­ tétkék Pali Mail a legnépszerűbb. - Baranyi Tamás „csendestársunk”. Jármai Szabolcs, Birgenstok Gábor, én pedig Szabó Tibor vagyok. -Hogyan jutottatok ehhez a lehetőséghez? - A Spartacus étteremnek komoly hagyomá­ nyai vannak, korábban is sokat jártam ide. Amikor megvette az egyetem az épületet, megpályáztatták az éttermet. Beadtuk a pályá­ zatot és huszonnyolc jelentkező közül mi nyertük meg azt. Ilyen szigorú pályázati felhí­ vást még nem olvastam korábban. De hát mit lehetett tenni, betartottunk minden feltételt. - Dolgoztatok már korábban is együtt? - Gáborral már tíz éve is együtt dolgoztunk a Vörös Sárkányban. Később máshol is voltunk munkatársak, itt pedig újra együtt dolgozunk. Bátran mondhatom, a magyar vendéglátós szakma elitje gyűlt össze nálunk (...). - Nem sokan tudják, mik a hagyományai az ét­ terem elnevezésének! - Az épület korábban a Bp. Spartacus sport­ klub székhelye volt, ezért lett annak idején a hely neve is ugyanaz. Mi pedig lelkes hagyo­ mányőrzőként nem változtattunk. Korábban állítólag a város egyik legjobb vendéglője volt egyébként. Volt több terem, itt el lehetett búj­ ni, néha-néha házasságokat törni, stb... - Nagy áttörés az egyetem történetében, hogy létrejött a menza. Milyenek erről a tapasztala­ tok? - Sajnos az elvárások alatti a létszám, naponta átlagban száz fő ebédel nálunk. - Kedvenc jogászétel? - Odavannak a tésztáért, gyakorlatilag minden jöhet, ami olcsó! Még egy komoly tapasztalat. tizenkettedik oldal - Oktatók is járnak hozzátok? - Igen, köztük is van néhány törzsvendégünk. Megemlíteném például a Dékán és a Prodékán Urat is. Megfordult már nálunk a Rektor Úr is, és igen meg volt elégedve. - Rendezvények, bulik? - Csütörtökönként mindig van éjszakába nyú­ ló nagy mulatság. Ezennel mindenkit nagy szeretettel meg is hívok rájuk. Ezek a mi ma­ gánakcióink, az egyetem egyelőre nem támo­ gatja ezt a dolgot. Ámi további nehézség, hogy az egyéb nyitvatartási napokon 23 órakor a portás bezárja a kaput, holott az eredeti meg­ állapodásban ez nem így szerepelt. Ha egy ét­ terem 23 órakor zár, akkor hagyni kell időt a vendégeknek a távozásra (ez az íratlan vendég­ látós szabály). - Vélemény a hallgatókról? - Szeretjük őket, persze azért itt is vannak ki­ vételek. Egyhetes volt a tévénk, amikor össze­ törték, a WC-ajtót berúgták stb. De ez az ele­ nyésző kisebbség, a többség szimpatikus. - Ha már elvégezték az egyetemet, megbíznád őket valamely jogi problémád megoldásával? - Van akire igen, maradjunk ennyiben. Balatoni vitorlástúrák Ideje: 2001. július 2-8; 9-15; 16-22; 23- 29; júl. 30-aug. 5,.; aug. 20-26. Túrahajó: 10 méter körüli vitorlás hajó, amelyben van: 6 ágy, konyha, étkező, an­ gol WC, mosdó Tervezett programok: a magyar tenger fel­ fedezése Balatonkenesétől Keszthelyig. Eközben a híres történelmi és irodalmi ne­ vezetességek felfedezése és nem utolsó sorban a vitorlássport gyakorlása. Kezdő vitorlázóknak oktatás, gyakorlati felkészí- - Esetleg néhány “sztárvendég”, aki már meg­ fordult a Spartacusban? Költségek: 31 900,-Ft, amely tartalmaz­ - Aki hirtelen eszembe jut az például Bőzsöny Ferenc régi rádiós. Kállai Ildikó fittnessvilágbajnoknő, Grétsy László nyelvészprofeszszor, a régi nagy rockerek közül Schuster Ló­ ránt vagy Nagy Feró. Mind igen jó vélemény­ nyel voltak a helyről. A túrákról és a táborokról érdeklődni le­ het: Hódy Gábornál (30) 291 - $í80 KOLTAY ANDRÁS za: a hajó költségeit, oktatást, hajóveze­ tőt, szállást (a hajón) Május í8-ig való jelentkezés esetén 10% kedvezményül �IHM I HM A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 3. ...Tudom, hogy nincs szükség arra, hogy részletezzem azt, ami 1920. Június 4.-én a versailles-i Kis Trianon-palotában történt, mint ahogy arra sem, hogy pontról-pontra mit tartalmazott az ott aláírt békeszerződés, elég annyi, hogy hazánk területe 283 ezer km^-ről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Románia kb. 102 ezer km^-t szerzett így mintegy 4 millió lakossal, ebből kb, 1,7 millió volt magyar. Területi­ leg ez Erdélyt, az egykori Partiumot és a Bánság keleti részét jelentette, hogy hűek maradjunk a tényékhez. I I Î Trianon után az ott élő magyar népesség gyorsan a kisebbség szerepkörébe csöp­ pent, a román állam pedig nem próbálta az így kialakult helyzetet emberekhez méltó módon rendezni. A magyarok elle­ ni diszkrimináció többek között a magya­ rok és románok kulturális - vallási kü­ lönbségeiből valamint az utóbbiak által még a laikusok által is 55,•létrehozott”, könnyen megkérdőjelezhető dákoromán elméletből származtak, ami mindennek nevezhető, csak toleránsnak nem. Válasz­ tási visszaélések a magyarokkal szemben, ugyanúgy a földosztási és föld - tulajdon­ jogi problémák - ezek mind - mind el­ mérgesítették a helyzetet. A románok azért 1923-ban készítettek egy alkotmányt, mely kimondta, hogy »a Román Királyság egy és oszthatatlan”, és ebbe nyilván Erdélyt is belefoglalták. Új közigazgatási egységeket hoztak létre, me­ lyek élére központilag kinevezett románo­ kat állítottak, de a baj nem ez volt, hanem hogy nem vették figyelembe a szokásjogot, a tradíciókat, különösen Erdélyben. A ma­ gyarokkal szembeni ellenséges viselkedés a 2. Világháború után enyhülni látszott, azonban 1949 és ’51 között letartóztattákkoholt vádak alapján - a Magyar Népi Szö­ vetség vezetőit. 1952-ben aztán Székelyföl­ dön egy ún. Magyar Autonóm Területet hoztak létre, ahol több, mint fél millió em­ ber vallotta magát magyarnak. Ugyan eb­ ben az évtizedben - amire csak rá tettek egy lapáttal a Budapesten 1956. október - no­ vemberben történt események - Romániá­ ban fokozatosan csökkentették a magyar tannyelvű iskolák számát, 1959-ben pedig a kolozsvári magyar egyetemet vonták össze az ugyanott működő román egyetemmel. Egy évvel később 1960-ban a Magyar Autonóm Terület etnikai összetételét vál­ toztatták meg - természetesen nem a ma­ gyarság javára, majd 1968-ban a terültet felszámolták. A 70-es években a helyzet csak tovább romlott, egy meg nem neve­ zett románosítási politika egyre nagyobb és jelentősebb térnyerésének köszönhe­ tően (pl.: csökkentették a magyar osztá­ lyok és tanárok számát, a kevés papírra hi­ vatkozva a magyar újságok számát, korláes itazást elsősorb; nyugat felé.). Hiába egyezkedtek 1977-ben ma­ gasabb szinten a két ország képviselői. gyakorlati haszna szinte nem volt, sőt újabb magyar kulturális intézményeket zártak be (pl.: színházakat, könyvtárakat, kultúrházakat), a magyar utcaneveket be­ szüntették. Ezt csak megfejelte az 1988-as ún. szisztematizálási terv, mely kb. 7 ezer - nagyrészt magyar - falut akart a földdel egyenlővé tenni, az ott lakókat pedig ag­ ráripari centrumokba tömöríteni. Ezek után nem meglepő az az adat, hogy az 1980-as évek második felében több tíz­ ezer magyar menekült hazánkba, illetve tőlünk tovább Nyugatra. Aztán Nicolae Ceaucescu 1989. decem­ beri bukásával sok minden megváltozott, de közel sémi annyira, mint ezt mi magyarok vártuk, reméltük. Az ekkor és ezután tör­ ténteket már mi is ismerhet ük akár televí­ zióból, akár újságból, az azóta eltelt esemé­ nyekkel pedig többé - kevésbé tisztába le­ hetünk. Bár sok helyen fel - felmerül(t) a trianoni határok rendezésének ügye, külö­ nösen a rendszerváltás óta, én azonban nem hiszem, hogy a revizionista, vagy irredenta elméletek a XXI. Század Európájában meg­ állnák a helyüket. Meg kell találnunk saját helyünket, de tiszteletben kell tartanunk másokét akkor is, ha ők sajnos sokáig vissza­ felé ezt nem éreztették. Lassan beszámolóm végére értem, a következő számban már a szlovákokkal találkozhat a kedves olvasó, azonban még egy szót szeretnék a végére összegzésképpen firkantani. Nem akarok nacionalista hévvel bírálni egy nemzetközi­ leg immár több, mint 80 éve elfogadott szerződést, és nem akarok avval a területtel szemben elfogultnak tűnni, melyhez egy­ kor talán több közünk is volt, mint jelenle­ gi birtokosainak, de a történelmi igazságér­ zet és a politikai korrektség — ha egyáltalán létezik ilyen - megkívánja, hogy Erdélyben legalább egy egyetem állhasson ami a mi­ énk, magyaroké, (folyt, köv.) VINCZE SZABOLCS A kommunizmus fekete könyve „Oíífe egymillió afgánt hagyunk életben, annyi is elég, hogyfölépítsük a szocializmust!” A Kabul-i börtön igazgatója (Afganisztán lakossága tizenhatmillió nőtt, kétmillió ualóban meghalt) A Kommunizmus Fekete Könyve első látásra elrettenti a türelmetlen olvasót a maga 768 oldalával (függelék nélkül), de ugyanakkor gondolkodóba is gti, mégis­ csak kerültek elő dokumentum értékű források a bolsevik diktatúrák népirtásai­ ról. Ha körbenézünk, láthatjuk, hogy a nád rémtettek nap mint nap szóba kerül­ nek, gyakran jelennek meg a különböző művészeti ágakban, a felelősöket kivé­ gezték, és az akkor éltek unokái is fizet­ hetnek kárpótlást. Ezzel szemben nem sok kommunista hóhér, kommunista ve­ zetőjuthat az eszünkbe, aki komoly bün­ tetést kapott tetteiért. Egy „Dzerzsinszkij listája” című hollywoodi szuperproduk­ ció pedig egyenesen abszurdnak hangzik. Szóval nem sokat beszélünk a kommu­ nizmus szörnyűségeiről. Éppen ezért fontos ennek a könyv­ nek a megjelenése, mert csak egy ilyen komoly történelmi kutatás teheti he­ lyükre ezeket a baloldali diktatúrákat. Megdöbbentő adatokat, dokumentu­ mok sorjáznak a kötet szinte minden ol­ dalán, a fényképek nagy része pedig egyenesen gyomorforgató. A Kommu­ nizmus Fekete Könyve párhuzamot von a náci rémtettekkel, és következtetései­ vel az olvasó egyetérthet: csak a gáz­ kamrák hiányoztak á kommunizmus­ ból. Az adatok magukért beszélnek; az összes történész becslése 100 000 000 (száz-millió) fölé helyezi az áldozatok számát. A kommunizmus osztály alapon vá­ lasztotta ki főleg az áldozatait (voltak persze „bűnös” népek, amelyeket el akart törölni), ez a legnagyobb különbsége a fiyi alapon irtó nácizmussal szemben. A neki nem tetsző osztályok tagjainak nem sok esélye volt, ahogy Zinovjev már 1918 szeptemberében kijelentette: „Meg kell nevelnünk a mi oldalunkon, mondjuk, kilencvenmilliót Szovjet-Oroszország százmillió lakosából. A többiekhez egy szavunk sincs. Pusztulniuk kell.” WETZEL TAMÁS tizenharmadik oldal �OTDK (PPKE-JÁK 2001 április 25-27.) előkészületek Mint ahogy azt az ítélet ez év március 2-án megjelent 1 száma ismertette, az állam és jog­ tudományi szankcióban karunk rendezi a XXV jubileumi Országos Tudományi diákkö­ ri konferenciát. Országosan 15 különböző OTDK konfe­ renciára kerül sor (informatika, közgazdaság­ tudomány, haditudományok, sporttudomány stb.) melyek közül különös figyelmet érdemel Bölcsészkarunk által rendezendő társadalom­ tudományi konferencia. Tisztázódott időközben, hogy nálunk, 24 szekcióban 224 dolgozat kerül bemutatásra. A dolgozatok közül legtöbb a magánjog te­ rületére esik, azt követően az alkotmányjog (29), nemzetközijog-Európai jog (24), bün­ tetőjog (22) és a jogtörténet (19) szekció iránt legnagyobb az érdeklődés. A dolgozatok megoszlása az alábbiak szerint alakul: PPKE-JÁK 43 ELTE-ÁJK (Budapest) 42 ME-ÁJK (Miskolc) 38 PTE-ÁJK (Pécs) 32 DE-JÁTI (Debrecen) 16 SZTE-ÁJTK (Szeged) 16 BKE-ÁK (ÁJlaínigazgatási Főiskola Bp.) 13 ELTE-SZIF (Győr) 11 RTF (Rendőrtiszti Főiskola, Bp.) 10 BBTE (Bólyai Egyetem - Erdély) 3 hz OTDK a jóváhagyott költségvetés szerint 5.207.000,- (Ötmillió-kettőszázhétezer Fo­ rint összeggel gazdálkodik. A szóban forgó összeget a résztvevői hozzájárulásokból (7.000,- Ft/fő) OTDT támogatásokból és szponzorálók adományaiból gazdálkodtuk ki. Szponzoraink közül A Magyar Szabadalmi Hivatalt (300.000,- Ft) és az Ifjúsági- és Sport Minisztériumot (250.000,- Ft) a Szociális- és Családügyi Minisztériumot (200.000,- Ft) célszerű kiemelni. A rendezőbizottság dr. Jobbágyi Gábor pro­ fesszor, ügyvezető elnök vezetésével intenzív munkát végzett. A tevékenységben jelentős fi­ gyelmet érdemel a koordináció, melyekre az OTDT által szervezett, valamint valamennyi résztvevő közreműködésével tartott megbe­ széléseken havonta egyszer-egyszer került sor. Az operatív tevékenység tervezését és végre­ hajtását minden pénteken a rendezőbizottság tagjai részvételével tartott értekezleteken irá­ nyoztuk elő. Április elejére sor került az OTDK tárgyi fel­ tételei (szállás, ellátási költségek, díjak, helysé­ gek) biztosítására - az anyagi feltételek meghatározására - személyi feltételek pontosítására (az oppo­ nensek megkeresésére, zsűrik kijelölésére) - a dolgozatoknak a résztvevők számára opponálás céljából kiküldésére, valamint - a program meghatározására. XXl^OTDK Állam- és jogtudomAnYI SZEKCIÓ PROGRAMJA 2001. április 2S.: Ünnepélyes megnyitó DR. RADNAYJÓZSEF a PPKE-JÁK dékánja Beszédet mond: DR. DÁVID IBOLYA igazságü^ miniszter PPKE-JAK Szentkirályi u. 30. fsz. Előadó 12.30-14.00 Ebédszünet 13.00 Zsürielnökök megbeszélése 14.00-17.00 Tagozatülések 17.00-19.00 Vacsora 11.00 2001. április 26.: Reggeli Tagozatülések Ebédszünet Tagozatülések Szakmai Bizottság ülése Vacsora Fogadás a résztvevő hallgatók és oktatók ré­ szére hallgatók; Szentkirályi u. 30. fsz. előadó oktatók; Szentkirályi u. 28.1. em. Díszterem zene: Kormorán együttes 7.00-9.00 9.00-12.00 12.00-14.00 14.00-17.00 17.00 17.00-19.00 19.00-22.00 Érdemes a programot előzetesen átfutni. Feltétlenül említést érdemel, hogy a HOKjelentős segítséget nyújt az OTDK megrende­ zéséhez, amelyet a rendezőbizottság nevében ezúton köszönök meg. 2001. április 27.: 7.00-9.00 Reggeli 10.00 ÜNNEPÉLYES ERED- MÉNYHIRDETÉS Záróülés (Szentkirályi u. 30. fsz. előadó) Tagozatülések helye; a PPKE-JÁK épületei Bp., Vni., Szentkirályi u. 28-30. Étkezés; Bp., VIII., Szentkirályi u. 28. Hallgatói Klub Szállás; Hotel Góliát Bp., XIII., Kerekes u. 12. Budapest, 2001. március 30. DR. TATTAY LEVENTE Ügyvezető titkár tizennegyedik oldal �VEDD ES OLVASD! Németh Adám rovata Húsz éve hunyt el Pilinszky János (1921-1981) PASSIÓ Csak a vágóhíd melege, muskátliszaga, puha máza, csak a nap van. Üvegmögötti csöndben lemosdanak a mészároslegények, de ami történt, valahogy mégse tud végetérni. (Töredékek Pilinszky Baitz Máriának' írt Ilevéitöredék leveléből; lilém, Húsvéthétfő.) 19'19. március 27. tisztán nem láttam, hogy )5 ...Soha ilyen kivétel nélkül egyedül vagyunk, s ezért részvétünk oszthatatlan. Egyformán kell szeretnünk mindenkit. Igen, ellenségünket is, mert különben senkit se szeretünk a csaláson és hazugságon kívül. Hidd el, hogy Jutta és mindenki, aki megalázott, egy akolban él bennem. Mi több; ez a szeretet az egyedüli jogos kritika is, a többi pletyka, megszólás. Az egyedüllét? Weil szerint maga a pokol - de ugyanakkor legfőbb kincsünk is. Egyedül ez a magányérzés ösztökél arra. hogy mindennel és mindenkivel azonosulni tudjunk és akaijunk. Ilyen értelemben talán egyetlen .erényem”, hogy mindig a földön jártam. míg sok szegény élő a „levegőben sürgött- forgott” körülöttem. Vigasztaló, hogy ők is a földben fogják befejezni....'J5 ...Hihetetlenül bírom a magányt, amitől Pascal szerint csak az önző ember szenved. Nem volnék önző? Szívem tele hálával. Azokkal szemben is, akik „rosszak” voltak hozzám. Mert valójában jók voltak, nem ők, jó ember nincsen. Isten szeretett általuk!... ,....Az Atya nem méricskél - Istenem, milyen magaslati levegő ez az abszolút kihűlt' intelligencia szívünknek. Mindannyian gyilkosok vagyunk, kivétel nélkül, de ő jó. Ne aggódj értem! Szívemben fokról fokra minden és mindenki egy. Se a magánytól, se a haláltól nem félek. Isten viszont mindig és mindent megtesz —, ha végtelen távolságban tartózkodik is tőlünk. Ez a legfőbb kegyelme és a mi egyetlen támaszunk. Látszatra ez a poklunk, valójában ez a mennyország. Nem a föld, de a VALÓSÁG.... ...Sokat vétettem. Nem mondhattam el Jézussal, hogy aki igaz, ő az én testvérem, szülőm és anyám. Ő először „kinőtte >5 önmagát. aztán családját és végül riemzetét. Ezért tartották még Barabásnál hírek Hazánkba érkezik I. Bartolomaiosz - A konstantinápolyi pátriárka a tervek szerint április má­ sodik felében Budapestre látogat abból az alkalomból, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem díszdoktorrá avatja. (MK) Belépő a Mátyás-templomban - A turisták - más idegenforgalmi helyként is számon tartott he­ lyekhez hasonlóan, mint pl. Tihany, V3g>* Pannonhalma - csak belépőjeggyel látogathatják a bu­ davári Mátyás-templomot. Az istentiszteleten résztvevők, illetve a kizárólag imádkozásra érkező hívők számára továbbra is ingyenes a belépés. Június végéig az egyéni belépőjegy idegen vagy iiiagy'ar nyelvű vezetéssel 400 forintba, anélkül 200 forintba kerül. A csoportosan érkező turisták, a családok, a diákok, a katonák és a nyugdíjasok ked­ vezményesen látogathatják a templomot. Júliustól a belépőjegyek ára tovább emelkedik. is rosszabbnak. És ez talán a legnehezebb, amikor a jóra hivatkozva akarják az embert eltéríteni az egyetlen Jótól, a tökéletesen távoli, néma és magányos Istentől. És mégis; ezt az egyetlen jót az ember is megtudhatja. Egy szent, egy falubolondja. Mozart, amikor a Rekviemet írta... Imádkozz, nincs más. Az imában tudunk egyedül mindent és mindenkit szeretni. Az imában még Jézus és Barabás is egy, ahogy az Atya és Jézus szívében is egyek.... >1 J5 ...Halálom nem érdekel, legjobb lenne talán ha meztelenül kaparnának a földbe. Ugyanakkor tökéletesen megértem, hogy rendezzük élőink sírját. Részemről nem számít, mibe kerül - ez egy pillanatra se lehet „kérdés”. Ők az élők, a halott én vagyok, összekeveredve porukkal. Főként Erikám porávaP.... „..A. mindenség szívszorongatóan teljes, tartózkodó, valóságos, telített, gazdag és csendes. Ennyit tudok már. S ha sikerül tel­ jesen megszűnnöm, talán befogadhatom az Atyát, aki mindannyiunk küszöbén áll, s akinek szentsége — ezért nem ítélkezik, — még a jót és a rosszat is meghaladja.... » ' Baitz Mária; Pilinszky anyai nagynénje Pilinszky nővére 1975. december 14-én öngyilkos lett. 2 ■ JlOTERNÓ Ház. Kutya. Gépkocsi. Pázsit és fogadások. De csakugyan szebb attól a mennyország, hogy a pokolra lecementelt, gyermeküket, nevüket, fajukat és mindenüket megtagadó lények póklábakon egyensúlyozva nyáladzanak senkiért, semmiért? tizenötödik oldal �A hallgatói jogokról 2. A múltkori számban előre jelzettekhez A 67/A. § említést tesz a Hallgatói Ön­ kormányzatok országos szervezetéről is. híven a hallgatói önkormányzatok lehediplomázást szabályozó A felsőoktatási intézmények hallgatóinak tőségeiről, országos képviseletét a Hallgatói Önkor­ 54/2000-es korm. rend.-ről lesz szó. mányzatok Örszágos Konferenciája Maradunk tehát a Felsőoktatási Törvény­ (HÖÖK) látja el. A testület véleményt nél (Ftv). A 66. § szól a Testület lehetősége­ nyilváníthat, illetve javaslatot tehet a fel­ iről. Egyik, talán legfontosabb pont (6. sőoktatást irányító közigazgatási és egyéb bek.) a hallgatói önkormányzat működésé­ szervek részére (az adott minisztériu­ nek lehetőségeiről ír. A lehetőségekről mok, Rektori Konferencia, Magyar megtudhatjuk, hogy a szabályzatban meg­ Akkredi-tációs Bizottság, vagy akár az határozott feladatok elvégzéséhez a tárgyi örszággyűlés felé) a felsőoktatást érintő és anyagi feltételeket az intézmény vezetése bármely kérdésben, továbbá ellátja a hall­ biztosiba, amelyek jogszerű felhasználását gatók képviseletét a felsőoktatás országos az intézmény vezetője ellenőrzi. szervezeteiben. A 67. § (1) a hallgatói önkormányzat jo­ gait taxatíve sorolja fel. Ezek szerint a Egyenlőre ennyi a hallgatókról. Térjünk HŐK joga („különösen”) a szabályzatá­ át a záróvizsgák és oklevelek szabályozá­ ban meghatározott választás alapján kép­ sára. Az Ftv 95.§ (4) szerint a záróvizsgá­ viselők küldése az intézményi és a kari ta­ ra bocsátás feltétele a tantervben előírt nácsba, valamint más vezető testületekbe (így akár a felvételi bizottságokba is). Jo­ I vizsgák eredményes letétele és más tanul­ mányi követelmények teljesítése; az in­ ga van a HÖK-nek továbbá a szabadon választható tantárgyak, szemináriumok tézmény által előírt nyelvismeret meg­ szerzésének igazolása. Erről bővebben az bevezetésének javaslattételére vagy javas­ 54/2000. (IV 13.) Korm. rendelet szól. lat külső oktató (előadó) meghívására. A („A jogtudományi felsőoktatás alapkép­ bekezdés 11 pontot sorol fel. így „részvé­ tel a tudományos és szakmai diákkörök zési szakjainak képesítési követelményei­ ről”.) szervezésében” és a dolgozatok közzété­ tele; a hallgatók hazai és külföldi oktatá­ A esetünkben a rendelet melléklete iga­ si, kulturális és tudományos képzési kap­ zán figyelemre méltó. Itt olvasható, hogy csolatainak építése. a záróvizsgára bocsátás feltételei a tan­ Az oktatói munka hallgatói véleményezé­ tervben előírt valamennyi tanulmányi és sét a jogalkotó itt is meg kívánta említeni vizsgakötelezettség teljesítése, a szakdol­ a h) pontban. A HÖKjoga továbbá a fel­ gozat és egy idegen nyelvből középfokú, sőoktatási intézmény sportlétesítményei C típusú állami vagy azzal egyenértékű hasznosításának véleményezése és a rész­ nyelvvizsga. vétel a kollégiumok (diákotthonok) veze­ A záróvizsga részei a szakdolgozat meg­ tésében. Nem elhanyagolható tény, hogy védése és a szóbeli elméleti vizsgák. a törvény a Hallgatói Önkormányzat jo­ Az egyes záróvizsgatárgyakra, valamint a gaként említi a részvételt a hallgatók ta­ szakdolgozatra - annak megvédésére is nulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügye­ tekintettel - kapott érdemjegyek számta­ inek intézésében is. ni közepe. A Hallgatói Önkormányzat ezeknél is A rendelet hatálya viszont figyelemre nagyobb érdekérvényesítő lehetősége a méltó: A 4. § (2) kimondja, hogy az e (3)-bőI megtudhatjuk, hogy a HÖK-nek rendelettel meghatározott követelmé­ egyetértési joga van (mely vétójogot je­ nyeket a rendelet hatálybalépését követő­ lent) a tanulmányi és vizsgaszabályzat el­ en a 2000/2001. tanévben az alapképzé­ fogadásakor (módosításakor); a Szabály­ sekben az első évfolyamra, a következő zatban rögzített hallgatói jóléti, kulturá­ években fokozatosan a magasabb évfo­ lis, sport célú ingatlanok és intézmények, lyamokra is alkalmazni kell. szervezeti egységek, helyiségek (kollégiu­ mok, diákotthonok, klubok, hallgatói Következő alkalommal a hallgatók fe­ sportlétesítmények) rendeltetésszerű gyelmi felelőségéről esik szó. használatának megváltoztatásakor, meg­ szüntetésekor és hasznosításával kapcso­ BALOGH ANDRÁS JÓZSEF latban. tizenhatodik oldal Két perc ...have 3 ...have a ...have a diploma! Egy középkorú hölgy kereste a megfele­ lő szót ily módon, mialatt elhaladtam mellette a Moszkva téren, egy februári estén. Egy má.sik nő türelmesen hallgat­ ta. Azt már nem tudtam megállapítani, miről folyt a társalgás, és az sem tűnt biztosnak, hogy külföldivel beszél. Amiért mégis elmosolyodtam, az a nyelvtanulás nehézségének ékes bizonyí­ téka volt. A hölgy ugyanis érezhető magyar akcentussal próbálkozott. Lehet, hogy most kényszerült rá (történetesen a leg­ népszerűbb) idegen nyelv tanulására, pél­ dául munkája miatt. Ha nem is az anya­ nyelvi szint elérését tűzte ki célul, de vala­ mire csakjó lesz az a bizonyítvány. Ahogy jó (illetve kell) jogi diplománk megszerzéséhez. Nem is egy, hanem rög­ tön kettő. És, nem is magához a diplomá­ hoz, hanem - a KT egy közelmúl cbcli dön­ tésével - a záróvizsgákra bocsátáshoz. Egy-két éve készült nálunk egy felmé­ rés, amiből kiderült, hogy Karunk hallga­ tóinak fele nem rendelkezik a két bizonyos papírossal. Am, azóta sok víz lefolyt a Du-, nán (sajnos máshol még több.,,) és bizo­ nyára már kedvezőbb a helyzet, a lehetősé­ gek is nőttek (nem dcspota többé a Rigó utca, és a Karunkon olaszból, spanyolból, franciából, oroszból, németből, netán an­ golból tett sikeres nyelvi alapvizsga hason­ lóvá vált a „C” - hez). Valami azonban továbbra is ugyanaz: az idegen nyelv gyors clsajádiá.sának nehézsé­ ge, Büszkélkedhetünk a magyar szépségé­ vel, gizdag szókincsével, de erre legfeljebb tőlünk keletre figyelnek valamelyest. Az EU egyelőre főleg az angollal, a franciával, és a némettel van elfoglalva, és nemigen érdeklik olyan szépséges szavak, mint édesanya, szerelem - magyarul. így' hát nekünk kell érdeklődnünk, méghozzá aktívan, H.a pedig megisme­ rünk más nyelveket, kitárul előttünk a maradék Európa. Bár, számomra akkor sem v.áltozik a mond.at, amivel egyszer angol tanárnőm elindított egy versenyre: az ember az anyanyelvén azt mondja el, amit gondol, idegen nyelven azt mondja el, amit tttd, SZAMOS MÁRTON �Magyar örökség: kastélyok és kúriák A fóti kastély és a Károlyiak Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. ! I >11 111 iniir. Si 11 u A nagykárolyi gróf Károlyi család az egyik elküldte egy hordó tokaji bor kíséretében, legrégebbi magyar család. A família a aki válaszlevelében csak a bort dicsérte meg, a versekre viszont nem tért ki... Kaplony nemzetségből származik, leszár­ 1803-ban zsombolyai és janovai mazása a XIII. század közepétől megsza­ kítás nélküli. Károlyi Mihály 1609-ben Csekonics József ezredesnek adták el az el­ bárói rangot, Sándor pedig 1712-ben gró­ adósodott Fekete grófok a birtokot, aki fi címet kapott. 1808-ban továbbadta azt nagykárolyi gróf Mária Terézia 1749-ben adományozta ' Károlyi József özvegyének, gróf Keglevich a koronára szállt Fót községet galánthai ■ Agostonnénak. gróf Fekete Györgynek, aki a kor egyik Későbbi tulajdonosa. Károlyi István leghíresebb jogásza volt, 1783-től ország­ gróf, a reformkor egyik ismert alalga, Szé­ bíróként pedig Magyarország egyik leg­ chenyi követője volt. A szabadságharc ki­ fontosabb közjogi tisztségét töltötte be. A törése után Pest megye főispánja lett, gróf tipikus példája volt a Mária Terézia megszervezte a fóti nemzetőrséget, vala­ által a főnemesek közé emelt értelmiségi mint huszárezredet állított fel saját költ­ köznemesnek. ségén (Károlyi-huszárok) a haza védel­ O építtette a XVIII. század második fe­ mére. lében azt a kisebb kúriát, mely a mai kas­ A szabadságharc után börtönbe vetet­ tély magját képezi. ték, de 1860-ban, m^d 1867 és 1881 kö­ Fót földesura volt Fekete János nyu­ zött ismét Pest vármegye főispánja lett. galmazott lovassági generális is, aki a fel­ A fóti kúriát először 1811-ben, m^’d világosodás hatására verselgetni kezdett és 1823-27 között építtette át és bővítette, irodalmi társaságot szervezett maga köré. végül 1832-ben Koch Henrik tervei alap­ Az anekdota szerint verseit Valtaire-nek is ján oldalszárnyakkal toldotta meg, ekkor került az oszlopos portikusz is a főhom­ lokzatra. 1845-49 között (más forrás szerint 1860 körül) Ybl Miklós alakította át klaszszicista és romantikus stílusban. Ybl soká­ ig a Károlyi grófok házi építészeként dol­ gozott a füzérradványi, a parádi, a parádsasvári és a fehérvárcsurgói kastélya­ ikon, valamint pesti palotáikon. (A híres fóti templomot — mely 185155 között épült - szintén Ybl Miklós ter­ vezte Károlyi István megbízásából.) A kastélyt övező 300 holdas angolpark 1836 körül készült el Erményi Ignác tervei sze­ rint. Károlyi István fia, Sándor, 1888-ban vette át a birtok irányítását. Hű maradt apjához, ő is jelentős közéleti szerepet töltött be Magyarországon. Konzervatív politikusként legfontosabb feladatának a tőke és a szabad verseny által veszélybe került gazdák szervezetbe való tömöríté­ sét tekintette. 1898-ban hatalmas munkával ő szer­ vezte meg a Hangya fogyasztási és értéke­ sítési szövetkezetét, mely rendkívüli je­ lentősségre tett szert a későbbiekben. 1911-ben gróf Károlyi László vette át a birtok irányítását, aki elsősorban karitatív tevékenységéről volt ismert. A Károlyi családnak a II. világháború alatt el kellett menekülnie Magyarország­ ról. 1957 novemberében alakult meg az államosított kastélyban a gyermekváros, mely rövid időn belül Európa egyik leg­ nagyobb gyermekvédelmi intézményévé vált. 1985-ben még felújították, 1989 után azonban új elvként a családszerű ne­ velés került előtérbe, ezért a gyerekek fo­ lyamatosan kiköltöztek a kastélyból. Jelenleg főként kulturális célokat szol­ gál. A nemrég hazatért Károlyi László gróf a kárpótlás keretében egy lakosztályt kapott ősei kastélyában, mely az általa létrehozott alapítvány segítségével hasznosításra vár. VIRÁG ZSOLT tizenhetedik oldal �99 Budapesten nem lehet leégni 99 Beszélgetés Kásás Tamás olimpiai bajnok vízilabdázóval i Kezdetben nem volt magától értetődő, hogy Ő is olyan sikeres lesz, mint szintén vízilabdázó i édesapja. Kásás Zoltán. Volt olyan időszak az életében, mikor eljátszott a gondolattal, hogy más I sportág után néz, de végül mégiscsak megmaradt a pólónál. Tagja a veretlen junior-válogatottj nak. Világkupa-győztes, kétszeres Európa-bajnok, világbajnoki ezüstérmes és olimpiai bajnok. I A minden poszton bevethető, 24 éves világklasszist a múlt év végén minden idők legjobb maI gyár vízilabdacsapatának tagjává választották. Immár ötödik éve, hogy a világ legjobb klubcsaI patában, az olasz Posillipo Napoliban játszik. Most, hogy már elég sok idő el­ telt az olimpia óta, csillapodtak egy kicsit a kedélyek, vagy még mindig sok az ünneplés körülöt­ tetek? ' \x \ i ^<4 * ■) íi Mostanra már tényleg volt időnk elgondolkodni, hogy mi is történt valójában. Talán a döntő után köz­ vetlenül azért tűnt úgy számom­ ra, hogy nincs akkora súlya az egésznek, mert nem igazán volt szoros a meccs. Ezért lehetett úgy érezni, hogy én nem vagyok anynyira meghatódva, mint a többi­ ek Igazából az emberek reakciói­ ból lehet a legjobban lemérni a si­ kert, most még a szokásosnál is több szeretetet, elismerő szavakat kapunk mindenkitől. A másik do­ log a márványtábla a Sportuszo­ dában, amiről eddig csak beszél­ Egy egykori és egy mai világklasszis: Kásás Zoltán, a tünk de most már tényleg ott áll büszke apa és fía, Kásás Tamás az olimpiai arannyal rajta a nevünk A hazaérkezésünk után elég sűrű volt a program, ren­ ment a játék mert még bennem volt a lendület, geteg ünnepséget rendeztek de kint Olaszor­ de utána botrányosan játszottam. Teljesen leen­ szágban nem volt olyan nagy a felhajtás. Ezért gedtem, nem tudtam koncentrálni, úgyhogy na­ amikor télen hazajöttünk nagyon jó érzés volt gyon vártam már, hogy hazajö jjek és kipihenjem megint az itthoni fogadtatást tapasztalni. magam. Ilyenkor megpróbálok minél több időt Milyen volt az olimpiai felkészülés, segített-e, tölteni a családommal, mert nagyon hiányzóm hogy édesapád edzőként a csapat mellett volt? nekik amikor nem vagyok itthon. Kint hét köz­ ben is eljárok néha szórakozni, de másnap reggel Három hónapot készültünk, és nagyon edzésre kell menni. Aludtam, amennyit tudtam, stresszes volt ez az időszak, mert mindenki olvasgattam, jó párszor végignéztem az olimpiai tudta, hogy egy, csakis egy eredmény az elfo­ döntőt videón, de januártól úgy dolgozom, hogy gadható. Azért jártunk le edzésre, úsztunk sok az Eb-re és a Vb-re megint jó formában legyek ezer kilométert, hogy aranyéremmel jöjjünk Ha ezt a kettőt megnyerjük minden idők legsi­ haza, mert ha nem így történik az az egész keresebb csapata leszünk és persze Budapesten országnak, de legfőképpen nekünk okozott főleg nem lehet leégni, már a második hely is volna csalódást. Az, hogy édesapám is ott van kudarc lenne. velünk, engem eleinte zavart, aztán később teljesen megszoktam. Valamennyire nyilván máshogy nézett rám, mint a többiekre, mert mégiscsak a fia vagyok de neki is az volt a cél­ ja, hogy a csapat jól szerepeljen. Azt hiszem, sokat tudott segíteni, úgyhogy a jelenléte min­ denkinek csak hasznára vált. Az olimpiát követően jutott idő egyáltalán pi­ henésre, hogyan szoktál kikapcsolódni? Nem igazán, mert rögtön kezdődött az olasz baj­ nokság. Az első egy-két meccsen nagyon jól tizennyolcadik oldal Tettél valamilyenfogadalmat, van valami babo­ nád? Kimondottan nem, néha a hajamat festem, de tetoválást például nem csináltattam. Kabalám nincsen, csak olyan apróságok vannak, hogy bemutatásnál még nem kötöm meg a sapká­ mat, aztán a kezdés előtt közvetlenül én már nem lövök kapura, hanem félpályánál úszom még pár hosszt, amíg a bíró sípol. De ha eset­ leg elfelejtem ezeket a rituálékat, akkor sem esem kétségbe, ettől még nem lesz rosszabb a meccsen nyújtott teljesítményem. Kihasználod azt a lehetőséget, hogy az olimpi­ ai bajnokok mostantól automatikusan felvételt nyerhetnek az általuk kiválasztott felsőoktatá­ si intézménybe? Igen, ez egy nagyon jó lehetőség, amit bizto­ san ki fogok használni, de egyelőre vannak más terveim is, amikről babonából inkább nem szoktam beszélni. Nekem most három­ éves szerződésem van az olasz csapatommal, úgyhogy az elkövetkezendő pár évben még biztos, hogy kint leszek. Nem tervezem, hogy kint éljek, de most mindenem megvan, jól ér­ zem magam. Ki áll hozzád a legközelebb a csapatból? Steinmetz Barnával kiskorunk óta ismerjük egymást, most Nápolyban is egy csapatban ját­ szunk, szóval tényleg sokat vagyunk együtt. Kint nincsen senki, aki főzzön, úgyhogy sok­ szor eszem nála, leginkább spagettit, merthogy mást ő sem tud csinálni és én sem. Amíg nem volt mosógépem, ő mosott rám, olyan, mint a második anyukám... Sokat ökörködünk, dejóban-rosszban együtt vagyunk, mindent meg tudunk beszélni. Ez valamilyen szinten egyéb,»'5’75^ ’S •< <?* s, J \ V •Äs' ként az egész csapatra igaz, amellett, hogy sem fizikailag, sem pszichikailag nincsenek hiá­ nyosságok, ez a másik ütőkártyánk. Amióta ez a csapat együtt van, szinte mindent közösen csinálunk, igyekszünk minél többet találkozni, olyanok vagyunk, mint egy nagy család. SZINCSÁK ZSUZSA �Ajánló Miháltz András oldala Jógipályák a gyakorlatban 3. (végre befejező) - rész Jogi pályaelhagyást népszerűsítő rovatunk ezennel a végéhez érkezett. Akik nyomon követték az eddig megjelenteket, nyilván tudják, a tavaly végzett évfolyamnak az ál­ láskeresés során szerzett pozitív és kevésbé pozitív tapasztalatait összefoglaló rova­ tot elrettentő példának szántuk a jogi felsőoktatás lehetséges következményeiről... Aki azonban eddig nem vette magának a fáradságot, hogy az előző két részben meg­ jelenteket elolvassa, azt ajánlanám most már ne is próbálkozzon, (lapozzon vagy egyszerűen dobja ki az újságot a kukába ), mivel a cikk rendkívül magas szakmai színvonala, bonyolult - magas intellektust és komoly szakmai kompetenciát igénylő - nyelvezete, a korábbi részek ismeretének hiányában eleve lehetetlenné teszi annak megértését. Akkor ezek után, az előző részben ismertetett ügyvédjelölti ill. bíróságiZügyészségi munkakörök után nézzük meg a közigazgatásban való elhelyezkedés lehetőségét Közigazítás A közigazgatásban való elhelyezkedést vala­ hogy jóval kevésbé tekintik vonzónak az előző kettőhöz képest. Jogi egyetemisták között meglehetősen (kb. Robinson Cmsoe-hoz ha­ sonló mértékben) elszigetelt jelenségnek szá­ mít az, aki eleve ilyesmivel kíván foglalkozni. A tavaly végzettek közül is mindössze 4-5 ilyenről tudok, annak ellenére, hogy a pálya szerintem jó pár előnyt biztosít mindazok szá­ mára, akik erre adják a fejüket. A közigazgatá­ si munkakör is valamilyen szinten a biztonsá­ got jelenti a magánszférával szemben. Enneksaját meglátásomban - kb. három alapvető okát tudnám felsorolni, melyek: fix státusz, fix fizetés, fix munkaidő. Vagyis az egyszeri köz­ igazgató számára talán kisebb intenzitással je­ lentkezik a veszély, hogy ha a cég ügyei ill. sa­ ját teljesítménye nem egészen az előzetes vá­ rakozások szerint alakulna, azon négylábúhoz váljon hasonlatossá, melyet dolgának elvégzé­ se érdekében fedett helyiségből nyílt terepre távolítanak... A kezdő fizetés általában nem rossz, az esetek többségében jóval meghaladja például a kezdő ügyvédjelöltek bérezését, per­ sze annak további alakulása már egészen más kérdés! (Mint tudjuk a szférában tavaly jelen­ tős bérfejlesztés zajlott, melyet a Kormány szándékai szerint jövőre továbbiak követnek majd, melynek révén a közig.-i munkakör leg­ alább részben valóban versenyképessé válhat­ na. Mindenesetre azt megkockáztatom, hogy a közig, egyes (kiv-es szektoraiban) a fizetések hosszú távon is már most megköze-lít(het)ik a versenyszférában megszokot-takat... Talán... Ami a fix munkaidőt illeti, azon se azt ért­ se senki, hogy főnökei du. négykor fenyegető hangú felszólítást intéznek majd hozzá mun­ kahelyének elhagyása érdekében: A túlórázás itt is bevett dolog, de némelyek számára ez is üdítőleg hathat az ügyvédeknél megszokott 10-12-14 órás munkaidő mellett. Ebből kö­ vetkezően aki továbbképzési gondolatokkal játszadozik, valószínűleg itt is jobban fog járni majd, mint mondjuk egy ügyvédnél. A szakvizsgákra való felkészülés szempontjából viszont ne fűzzünk túl nagy reményeket ehhez a hivatáshoz, az ezekhez szükséges komplex jogis­ meretet (polgári; büntető; + munka, alL stb.) is nem valószínű, hogy egyazon hivatalban/minisztériumban dolgozva magunkra szedhetjük A bekerülésről: Általá­ ban elmondható, hogy (csakpgy mint a magán­ szférában) a közigazgatás­ ban is létezik egyfajta erő­ sorrend. "Vagyis a divatosabb, kelendőbb, jobban fizetett ágazatokban magasabb követelményeket támasztanak, mint a kevésbé felkapott területe­ ken. Ezt - minisztériumi szinten - kb. úgy lehet lefordítani, hogy jóval keményebb feladat állást szerezni mondjuk a Külügyi, Gazdasági, vagy a Pénzügyi tárcánál, mint pl. az Oktatási Miniszté­ riumban, vagy az FM-nél. (V^on miért?) Az persze itt se jelent kifejezett hátrányt, ha a minisz­ tert vagy hivatalvezetőt (merő véletlenségből) úgy hívják mint minket, vagy legalábbis a Kossuth tér­ ről regisztráltak kimenő hívást a felvételi beszélge­ tésünket megelőzően. Ami biztos, hogy a nyelvtudást itt is igen komolyan - egyre komolyabban - veszik szá­ mításba. (Ilyenkor persze az egyszeri Pázmányos üdvöske peckesen kihúzza magát a két nyelvvizsgáját implicite igazoló nagy pecsétes hengerrel a zsebében, és legfeljebb akkor érez­ heti magát némileg kellemetlenül, amikor rá­ jön: Egy állásinterjú során itt is sokkal inkább a konkrét tudásra kíváncsiak, mint az azt iga­ zoló papírdarabra.) Háttérinfo: Akit valóban komolyan foglal­ koztat a közigazgatásban való elhelyezkedés lehetősége, annak mindenekelőtt, legkézen­ fekvőbb megoldásként a közig.-i állásbörzéket tudnám ajánlani, melyekből a legközelebbit április 11- én, 10.30-as kezdettel fogják tartani az Államigazgatási Főiskolán. (Ha persze az újság aktuális számának megjelenésekor ép­ pen június van, akkor bocs...) Nagyon-nagyon összefoglalva tehát, a közig.-i munka azoknak ajánlható, akikjobban kedvelik a biztonságot, fix státuszt és előme­ netelt, az üzleti szféra bizonytalanságával, sze­ szélyeivel, buktatóival szemben, és esetleg más irányú ambíciókkal is felvértezve érzik magu­ kat a gyors meggazdagodás - egyébként ne­ mes és tiszteletre méltó - törekvése mellett. Háááát, most kb. így ennyi. Nagyonnagyon tömören. Tudom;' hogy többet is meg jobban is lehetett volna írni a kér­ désről, de a rovat terjedelmében ill. sze­ mélyiségemben egyaránt fellelhető kor­ látoltság most megakadályoz a folytatás­ ban. Mindenesetre akinek véleménye, hozzászólása van a témához, esetleg sa­ ját véleményét szeretné kifejteni azzal kapcsolatban, továbbra is bármikor meg­ teheti a szerkesztőség bármelyik tagjá­ nál, ill. az iteletOl&hotmail.com címen. Va­ lahogy még mindig nem záporoznak a levelek... Hát ma már senki nem akar médiasztár lenni??? tizenkilencedik oldal �Nem sok minden változott az elmúlt száz évben ' ' •^t?. <—‘ ‘A' Előadás alatt. ' / ah '''Ó' ' 5Í i ' '' '■ 9 ?£kl '. Tapogatódzások a .^J A családi jog terén. r-i. A yi atí!^ 5a^p ■ /if hJíí í.“«« 'í! i7 ••'L ■? ía« w Kezd belemélyedni a váltójogba. 7 i3V (>' IP w ■VI S^iíiiW- ih 'h R nWw 1 'X ’! nn»ü. fe, 'lü/ /! l'B 0 í(,tí w; ''^7. É^w/ívKí 'U \.íí^ I 1\\' i >Ú \\ H ÍWi-o Wife *.<3 [V v\Ü h'Ki' V ü \lj > !' ■i Ll Csakhamar megismerke[ dik a zálogjoggal is. k I J A — Látod, pajtás, ez itt jó forrástanulmány lenne a doktori dissertatiómhoz. \ \ — Hát miről akarsz dis-». sertálni 1 > ! — A személyes kerese­ tekről. i ^ftf Sőt — horrible dictu I — olyan is akad köztük, a ki — tanul. A Magyar Figaró című lapból, Linek Lajos rajza � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 4. szám 2001. április 18. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. április 18. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (6190+2780 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_4_20010418 Relation A related resource T00034 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_4_20010418 HÖK https://omeka.ppke.hu/files/original/2ac84a08663c8d963c771fe399f8782d.jpg e449e1f867cf69abda346d73c294b731 https://omeka.ppke.hu/files/original/395a7a8e721b8fe295cea6349f054ae7.pdf 538d19a75e9a6237e3ab27ccf4479293 PDF Text Text J2.C>O:LO4O3 I T Qi 5^ ' ^equú^’ A PÁZMÁNY PÉTER KATOUKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATÁNAK LAPJA A tanárok csapata: felső sor: Sziráky András, Horváth Attila, Szathmáry István, Sélley Zoltán, Hörcher Ferenc; alsó sor: Tattay Levente, Almásy Tamás, Patyi Gergely, Bársony Csaba, Borók György t i ES Z?^jíK***^* A Hl Í4' - ‘d I Lr| L O í. Ilii A végzősök csapata: felső sor: Bohátka Gergő, Tímár Áron, Szabó Miklós, Makai Dániel; alsó sor: Pletenyik Zoltán, Fűzi Ákos, Virág Zsolt, Szabó Péter, Németh Szabolcs, Tattay Szilárd GYŐZÖTT Á RUTIN; TANÁROK - VÉGZŐSÖK 5-4 NAGY FERÓ IV. évfolyam^ 3. szám LÁBADY TAMÁS e-mail: itelet01@hotmail.com honlap: www.extra.hu/itelet ZAVADSZKY GÁBOR 2001, április 3. �IMPRESSZUM Felelős kiadó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Keressük Pázmány Pétert?! A kiadó képviselője: dr. Jobbágyi Gábor intézetvezető egyetemi tanár SZERKESZTI A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Főszerkesztő: Gulyás Gergely Jancsó Gábor Mándics Botond Szabó Viktor Szincsák Zsuzsa Németh Ádám gyar értelmiségi - aki ráadásul a róla elnevezett egyetemre jár - mű­ veltségének részét kell, hogy képezze Pázmány Péter élettörténete és műve. Ekkor bevillan a sok értetlenkedő, unott tekintet, amely az ítéletben tavaly megjelent Pázmány-életrajzot olvasás nélkül dobta félre. Vagy az a tény, hogy jelenleg, mindenki által látható helyen egyetlen Pázmány-ábrázolás sem található az egyetemen! Kétségte­ len tény, hogy manapság lehet valaki jó, akár milliókat kereső jogász anélkül, hogy valaha is hallott volna Pázmány Péterről. De talán akad még valaki, aki másra, ennél többre vágyik, aki tudja, hogy ", 'múltunk ismerete a jövő építésének záloga" (ezt a mondatot szó szerint idéztem Rákosi Mátyástól - néha neki is lehetett igaza), és aki úgy érzi, tartozik a nagy egyetemalapítónak annyival, hogy leg­ alább némi tudásanyagot összegyűjt róla. Munkatársak: KOLTAY ANDRÁS (főszerkesztő) Koltay András (tel.: 20/377 57 68) Helyettes főszerkesztők: Miháltz András Szabó Zoltán A szerkesztőség tagjai: Szamos Márton Virág Zsolt Ugrón Gáspár Wetzel Tamás Szabó Péter Kelemen Miklós ifj. dr. Kaluber László Vincze Szabolcs Címlapterv: Szoboszlai András Honlap: Gettler András Az ítélet szerkesztősége szeretettel várja írásaitokat! Úgyszintén várunk bárkit, aki szívesen részt venne a szerkesztőség munkájában! Az írásokat lemezen, vagy e-mailen (itelet01@hotmail.com) várjuk! Köszönettel: a szerkesztőség. e-mail címe: itelet01@hotmail.com második oldal Régóta érlelődik bennem a kérdés, vajon egy Pázmányos hallgató mennyit tud az egyetem névadójáról? Aztán rögtön hozzá csapódik a következő kérdés, kell-e egyáltalán bármit is tudnia Magyarország történelmének egyik legjelentősebb személyiségéről, hallgatónak, oktatónak? Állítsuk fel azt a hipotézist, hogy igenis, egy leendő ma­ 2001. március 19., Pázmány Péter halálának 364. évfordulóján Győzött a rutin Hagyományos hajózás Támadás! Egy, kettő, három! Műveltségi teszt (0-99 éves korig) Miért is csúszott a HŐK választás? Vendégünk volt Csurka István és Navracsics Tibor Dr. Lábady Tamás, személyesen A hallgatói jogokról Gladiátor: tévedések az Oszkár-halmozó szuperprodukcióban A Szent Ignác szakkollégiumról Az Alapító köszöntése — Zlinszky János Gróf Esterházy János A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 2. „Megtartani önmagunkba vetett hitünket’ Vedd és olvasd! A század tanúja Magyar örökség: kastélyok és kúriák Taroltak a jogászok Két perc .Szívem szerint a Fradiban Játszanék’ Ajánló 3 3 4 6 7 7 8 10 11 11 11 12 13 13 14 15 16 17 17 18 19 honlap: www.extra.hu/itelet �I rH _L( Hagyományos hajózás Győzött a rutin s úgy fest, sikerült valamiféle hagyományt te; remteni ifjú e^etemünkön a HŐK Rendez-'^ Tanárok - Végzó'sök: 4-3 H 9 Makai Dániel révén gól lett az ered« ménye. Erre Sziráky András kontrája volt a válasz, így újra egálban állt a két csapat. A meccs vége felé W Fűzi Ákos bombasztikus balfelsője ä Ï I 5’ S hozta meg a diákcsapatnak az áhí3 tott 2;3-as állást. Ekkorra ötödéveS seink lélekben már az újabb nagy 3 kihívásra, az államvizsgákra készülm tek és mindez játékuk képén is I éreztette hatását. Az utolsó két í ; 1 « 4 't: Pt* '-"3^ f M n _____. Kisebb csetepaté egy szabadrúgás körül: azért győzött a tanári tekintély (és a hallgatói józan ész) Sajnos abban egészen biztos vagyok, hogy so­ kak csupán most—így utólag—szereznek tu­ domást egy március 11-én délután megrende­ zésre került focimeccsről. Arról a „heroikus küzdelemről”, amely karunk tanárai és a végzős évfolyam hallgatói között zajlott le. Pedig e ha­ gyományteremtő programról szóló plakátok időben eljutottak a HŐK Rendezvényi Bizott­ ságának két tagjához (Kádár Tibor, illetve Kósa Bea). Mivel őkjogosultak a közzétételt engedé­ lyezni és kiemelt feladataik közé tartozik az ön­ tevékeny hallgatói csoportok kezdeményezése­ inek támogatása a szervező azzal a kéréssel for­ dult hozzájuk, hogy ugyan legyenek szívesek már kiragasztgatni az egyetem faliújságjaira az ominózus papírosokat. Erre ígéretet is tettek. Ennek ellenére bokros teendőik mindezt nem tették lehetővé számukra. Az ez ügyben elhangzott utólagos kérdé­ seinkre — nevezetesen, hogy „miért” és „ki a felelős” — kitérő válaszokat kaptunk. Ter­ mészetesen mivel lapunk HŐK lap minden eszköz és hely az érintettek rendelkezésére áll személyük tisztázására. Plakát-ügy ejtve, s most nézzük végre magát a mérkőzést: Borongós délután. Hely­ szín a Kőér utcai sportcsarnok (négy órára bruttó 180 000 Ft). Nézőszám 13 fő, ők valamilyen „underground” vonalon szereztek tudomást mind­ erről — ezúton is köszönet jelenlétükért. A nagy iramú első félidő tizedik percében Hörcher Ferenc révén jutottak vezetéshez a tanárok, amit a végzős gárda Virág Zsolt ta­ lálatával hamarosan kiegyenlített. A máso­ dik játékrészben a fiatal titánok ragadták magukhoz a kezdeményezést, amelynek percben ezt és a bírói segítséget kihasználva — két gyors góllal (gólszerző Bársony Csaba) — állították be tanáraink a már ismert végered­ ményt (4-3). Gratulálunk nekik! JOHNY Szabó Péter által írott cikkre reagálva, tájé­ koztatnám a tisztelt hallgatóságot, hogy a Rendezvényi Bizottságnak nem feladatköre a sportesemények kihirdetése, és plakátolása. Ezt majdnem egy éve a sport osztály feladatkörébe utalták át. A HŐK csupán plakátok lepecsételését végzi el, amelyet ez esetben teljesített is. A tanár-diák foci nem a HŐK szervezésé­ ben zajlott le, ezért annak negatív vissz­ hangja, kihirdetése sem a HÖK-t sem a Hallgatói Önkormányzat Bizottságait nem terheli. Tájékoztatás jelleggel kö­ zölnénk, hogy annak ellenére hogy ez egy sport rendezvény volt a HŐk elvé­ gezte ( szívességből) a megfelelő plaká­ tok fénymásolását, amelyet a szervezők elvittek az irodából kiplakátolás céljából. Tisztelettel: Kádár Tibor Rendezvényi Biz. elnöke Rélyári Bence HŐK elnöke vényi Bizottsága (ezúttal Kádár .Tibor vezeté-^ , sével) által immár harmadik alkalommal megrendezett március 15-i haj ókirándulással,j Ezt pedig a mai világban pedig igencsak meg kell becsülni. Reggel kilenckor indult a szoká^ SOS, Budapest-Esztergom-Budapest iránybaj ezúttal már két, egymással összekötött hajó, a"; Rákóczi és a Táncsics. Az indulás percre pon­ tosan betartásra került, ez egyeseknél oda- és Visszafelé is okozott gondokat, sarkallt rohanásra némelyeket. Az idő megfelelőnek yolt mondható, később pedig mindenki talált ma­ gának valamit, ami felmelegítette (tánc, kabát, stb.). A nagyobb térből adódóan nyoma sem ï>» ivolt a zsúfoltságnak, sajnos azonban étel sem járt a belépő mellé, így az étkezést mindenki .magának oldotta meg. Vòlt, aki úgy döntött, "kizárólag folyékony táplálékot vesz magához-(ne infúzióra gondoljatok); Á délutáni érke­ zés után a csapat nagyobb része a Bazilikában rótta le tiszteletét az ünnep alkalmából, hogy utána sürgősen ismerkedjen a város egyéb kulcsfontosságú épületeivel. , Visszafelé a Táncsicson a lakodalmas rock fe­ lejthetetlen és örökéletű slágerei, míg a Rá­ kóczin a hetvenes-nyolcvanas évek diszkóze­ néjét játszó Alpha Bánd nyomultak. Azon­ ban minden kétséget kizáróan az este csúcs-^ ponga Melegh Anna szólófellépése volt. Talán érdemes megje^ezni, hogy a ren:dezvény akármennyire jó hangulatú volt is, ;Csontos Gábor sajnos igen kis érdeklődés­ re számot tartó előadásán kívül nem sok ^emlékeztette a résztvevőket március 15-re.~ A múltbéli kirándulásokkal ellentétben! sem egy Petőfi-vers, de még a Himnusz^ ;sem hangzott el. ■Ä Mindennek ellenére senH nem távozott csa­ lódottan a kikötőből, és csak remélni tudjuk, hogy a hagyomány jövőre is tovább él majd. 3 KOLTAY ANDRÁS -3» •'•‘i 1 ünneplő Pázmányosok kisebb csoportja a hajón harmadik oldal �Támadás! Egy, kettő, három ! Beszélgetés Nagy Feróval Február 28-án a Rákóczi Szövetség és a Jobbik meghívását elfogadva elő­ adást tartott egyetemünkön Nagy Feró, a „Magyar Rocktörténet” című elő­ adássorozat utolsó vendégeként. Alighanem megdőlt a 11. előadó látogatottsHgi rcííor.4:^ 1 „ 4.. __ r--------- JxKx-.___ À— Iliivel a Lciciii 1uciugauvivepcaacgc ------ v uiXrViiyuiL^ _________ 1*- aoKuii ___ más termekből hoztak maguknak széket. A nagysikerű, kétórás előadás előtt beszélgetett munkatársunk Feróval a Spartacusban. — Miért kezdted el a zenélést? — Nagyon egyszerű a válasz: a nők miatt. En egy kisebbrendűségi érzéssel megál­ dott ember voltam zsenge fiatalkorom­ ban. Azt hittem, hogy csúnya vagyok. Ma már persze tudom, hogy ez nem igaz, de akkoriban hiába tettem a lányoknak há­ zassági ajánlatokat, ez nem jött össze. Egyszer véletlenül egy bulin elénekeltem egy dalt az Ypszilon zenekarral, nem em­ lékszem mi volt az, valami rock ’n’ roll le­ hetett. Azok a lányok, akik korábban viszszautasítottak, egyből odajöttek hozzám. Érdekes módon egyből megszépültem. Ez egy életre eldöntötte a sorsomat. — Mi a fontosabb, a zene vagy a szö­ veg mondanivalója? — Engem a költészet a dologban mindig is jobban érdekelt, mint maga a zene. A rock ’n’ roll ideológiája számomra sokkal fontosabb, mint az azt hordozó közeg. — Ma már kevesen tudják, de a Beat­ rice zenekarnak volt egy „diszkós” korszaka is. — Sosem voltunk diszkó-;-zenekar. Az elején ugye bulikon léptünk fel, el, ott pedig mindent játszani kellett. Pédáulil én énekeltem a Black Sabbath nótákat, más meg az aktuális slá­ gerzenét. Ekkor megír­ 95 tuk a „Gyere kislány, gyere’ című dalt, amivel az NDKbán fél évig vezettük a slágerlistát. Aztán hiába írtunk hasonló sonló dalo:a ki azokat. De kat, a lemezgyár nem adta még egyszer mondom, sosem voltunk ki­ fejezetten diszkózenekar. negyedik oldal — A következő bélyeg, amit rátok sü­ töttek, hogy punkok vagytok. Az angol punkzenekarok és a Beatrice zenei vilá­ ga, színpadon alkalmazott külsőségei közötti nagy hasonlóság azonbanfeltétlenül igaz. Mekkora volt a befolyás? — Amikor az egész elindult, nem ismer­ tük őket. Már rég leírták rólunk, hogy punkok vagyunk, amikor megszereztük a Sex Pistols, a Clash, a Ramones zenéit. A hasonlóság tényleg megdöbbentő volt, nem is annyira zeneileg, hanem az egész­ ből tükröződő szemtelen, lázadó hangvé­ telben. Számunkra nagyon furcsa volt, hogy a nyugati jólétben is lázadoznak az emberek és a zenekarok. Arra gondol­ tunk: jöjjenek ide, majd megtudják mi az az igazi púnk! Később aztán természete­ sen érezhető volt rajtunk az ő hatásuk. — Az összes akkor betiltott zenekar közül talán a Beatrice szövegei voltak a „legkeményebbek”. J , Tettetek valaha kísérletet a kompro­ misszumra, a szövegek enyhítésére? — Akartunk kompromisszumot kötni, de sohasem sikerült. Előbb-utóbb rájöttünk Erdős Péterrel folytatott tárgyalásaink so­ rán, hogy egyszerűen úgy ahogy vagyunk, „nem férünk bele a képbe”. Egy nagylemeznyi anyagból négy-öt dallal mindig volt probléma, ha másnap kicseréltük azo­ kat, akkor már a többibe kötöttek bele. — A zenészszakma is egyöntetűen ki­ tagadta a zenekart. Miért? — A szakma krémje, saját hatalmuk meg­ óvása céljából nyilvánosan megtagadott minket. így fordulhatott elő az, hogy pél­ dául a zenészszakszervezet alapításánál ott voltam, de belépni már nem engedtek. A magyar zenészszakma döntő többsége vagy aljas, vagy buta. Ha beígértek nekik egy nagylemezt, azonnal elárultak téged, semmiféle kollegialitást nem mutattak. — Mi a véleményed arról a vélekedés­ ről, hogy a Beatrice rajongói kizárólag drogosokból, alkoholistákból, csövesek­ ből állt? — Ez nem igaz. A közönség harminc százaléka volt sorolható az ún. „veszélyeztetett’ fiatalokhoz, akiket bármikor intézetbe lehe­ tett volna zárni, az igazi csövesek. Húsz százalékuk volt „hétvégi csöves”, aki rendesen gimnáziumban, hétvégén meg eljött a koncé koncertre. Megtalálható volt a közönség között aaz egyetemista fiatalság is. A többivoltazúi un. 55-.marginális értelmiség”, hogy az akkor rájuk használatos kifeI jezéssel éljek. — Nagyon sokan az 1983István, a királyból ismernek. Hoayan kerültél be a produkcióba? Hogyan „Nem értem ezt a mai világot! Megkerestek az alkotók, hogy készíteMegker nek egy rockoperát István királyról, és sze­ retnék, ha szerepelnék benne. Azt mond- �tam nekik, hogy jó, persze. Belül azt gon­ doltam, hogy mit akarnak ezek? Lehet itt bármi jót csinálni? Úgysem engedik. Ha meg nem lehet jót csinálni, akkor meg mi­ nek égessem magam? Azért odamentem, megnéztem, és végül életem legnagyobb élménye kerekedett ki a dologból. Láttam azt, hogy hogyan születik meg valami olyan dolog, ami józan ésszel végiggondol­ va nem születhetne meg, egy olyan pro­ dukció, ami felkeltette a nemzeti érzést egy ország népében. Emlékszem, egy pró­ bán álltunk és azon gondolkodtunk, hogy a darab végén legyen Himnusz, vagy ne le­ gyen? Aztán abban maradtunk, hogy a fő­ próbán lemehet, és ha bármi gond lesz be­ lőle, akkor azt mondjuk, ez csak egy próba volt, de be kell látnunk, hogy tényleg nem jó az oda a végére. — Hat évre rá megtörtént a rendszer­ váltás, de a Beatrice azóta is egyfajta ellenzéki státuszban van. Miért? — A rendszerváltás utáni egy-két évben nagyon népszerűek voltunk. Aztán az or­ szágot irányítók, és ez nem a kormányt jelenti, hiszen tévedés azt hinni, hogy az országot a kormány irányítja, rájöttek ar­ ra, hogy a Beatricét nem lehet integrálni, saját céljaikra felhasználni. A zenekar a nagy szabadságban is elkezdte ugyanazt jelenteni, amit annak előtte, és ez nem tetszett sok mindenkinek. A világot ma már nem a kormányok uralják, hanem in­ kább a multinacionális vállalatok. Nekik pedig csak az kell, amit el tudnak adni, fel tudnak használni. Ami esetleg nekünk ér­ tékes, kulturálisan vagy máshogy, arra ne­ kik nincsen szükségük. Mindez persze egy leegyszerűsített gondolatmenet, erről órákat lehetne beszélni. — Napokon keresztül tudnád mesélni a különböző történeteket a zenekar életéből. Mesélj el egyet, ami az egyik leg­ emlékezetesebb! — A Kistext vállalat KISZ-Bizottságának ülésén voltunk, ahol elmondták nekem, hogy a fiataloknak kellene szervezni egy olyan bulit, ahol elmagyarázzuk nekik, hogy az alkohol milyen káros, merthogy nagyon sokat isznak. Én úgy voltam vele, mindegy, mi lesz, csak hagyjanak minket koncertezni végre. Akkor megkérdeztek, te Feró, rád hallgatnak a fiatalok, mit kelle­ ne csinálni? Azt mondtam, ki kell írni, nagy transzparenseken, hogy: Ne igyál!. Az alkohol káros!, stb. Azok meg komo­ lyan vették, összenéztek, azt mondták: nagyonjó, micsoda ötlet! Elhitték, hogy ilyen egyszerű a dolog. Akkor azt mondták. hogy kéne még valami „nagy dobás”, erre azt mondtam, tejet kell adni nekik. Néztek rám, hogy hülyülök-e, de aztán elhitték. Mondtam, hogy meg kell őket itatni tejjel, mert ha iszik tejet, akkor már nem tud in­ ni, mert tele van tejjel. Végül megállapod­ tunk abban, hogy ez nagyon jó ötlet. Kide­ rült, hogy a törökbálinti tejüzemmel nekik testvéri kapcsolatuk van, odatelefonáltak, öt perc múlva el volt intézve ötezer liter tej. A színpadon aztán bejelentettem, hogy a fiatalok körében igencsak elharapódzott az alkoholizmus, és ezt meggátolandó, hoztunk nektek tejet. Aztán elkezdtük be­ dobálni a közönség közé. Hamarosan ha­ talmas tejcsata kerekedett, és néhány perc múlva mindenki tejben úszott. Persze óri­ ási balhé lett a dologból. — Mi az, ami még harminc év után is hajt? — Nagyon nehezet kérdeztél. Talán nem is tudok rá válaszolni, de ha mégis meg­ próbálok, akkor csak valami szentimentá­ lis hülyeség sül ki a dologból, küldetéstu­ dat, ilyesmi... Igazából jobban szeretnék meggazdagodni, de nem megy. Valahol mindig elrontom, mindig olyanokat mondok, amiket nem kéne. KOLTAY ANDRÁS Feró az István, a királyban, 1983 ötödik oldal �Műveltségi teszt (0 - 99 éves korig) A felmérés szellemi atyja: prof dr. Jancsó Gábor A „ZH-időszak” közeledtével elérkezettnek láttuk az időt egy kis agytornára. Hatalmas erőfeszítések árán összeállítottunk egy nem túl nehéz műveltségi tesztet, amit mindenki a saját belátása szerint, becsületesen kitölthet. Érdemes alaposan tanulmányozni a történelem, földrajz, állatok, sport, zene, mese és egyéb témakörökben feltett kérdéseket, hogy a lap alján szereplő értékelés nehogy váratlan meglepetést okozzon. '■TőrtiÉttelem 1. Ki írta a Nemzeti Dalt? a) Elvis Aranv Tanos cj Zámbd Jimmy dj Petőfi Sándor 2. Kik a márciusi ifjak? aj Bach - huszárok bj Petőfi és köre cj akik márciusban születtek dj Teli Vilmos fiai J. Ki és hol fogalmazta meg végsőformájában a 12 pontot? aj Jfekai Mór - Pilvax bj Petőfi - nyomdában c) Kossudi - Debrecenben dj Szálasi - Nürnbergben 4. Ki tűzött kokárdát a Nemzeti Színházban Jókaira? a) Jászai Mari bj Laborfalvy Róza _ __ ej Szendrey Júlia dj Jókai 5. Hol végezték ki az aradi vértanúkat? aj Arad bj Bées c) Rátót-city d) Hirosima 6. Ki volt Magyarország első szabadon választott mi­ niszterelnöke? aj Batthyány Lajos bj Rákosi Mátyás íózsef ej Antall Józs dj Détári Lajips 7. Hány színű a magyar trikolór? bj kettőej három dj öt 8. Ki vonult be Kassára fehér lovon? aj Háry János bj Kun Béla ej Horthy Miklós ej Tisza István 5>. Mikor volt a nándorfehérvári diadal? a) 1456 b) 1654 c) 1998 dj 896 10. Hol halt hősi halált Hunyadi János? a) Mohács b) Szigetvár ej Moszkva [j sehol 55 /1. Hogyan végezték ki Hunyadi Lászlót? aj vízbe fojtották bj lefHeztek ej lelőtték dj halálra csiklandozták 12. Mi az a pufajka? aj bomberdzseki magyar változata hatodik oldal bj ÁVO-s öltözet ej jellegzetes román nemzeti étel dj század eleji kapucnis anorák a) judo b) sumo c) műkorcsoly;^a d) úszás 24. Kit becéznek „KO-KO” -nak? a) Császár Elődöt bj Kovács Istvánt c) a XXIII. kerületi drogdílert d) a papagájt 23. Mi volt Egerszegi Krisztina beceneve? 13. Hol van a Csepel - sziget? aj a Balaton északi részén bj Budapesten cj a Nílus torkolatánál dj a Langerhans szigetek között 14. Melyik földrészen élnek az indiánok? aj India bj Antarktisz c) Amerika dj Kína 15. Mi volt Pécs római kori, latin neve? aj Multifilter bj Sophiane c) Mezítlábas Kossuth dj Marlboro lights Állatok 16. Milyen állat a bálna? aj hal bj emlős c) madár d) nem is állat 17. Hogyan hozza világra a kicsinyeit a krokodil? aj elevenszülő bj tojással c) erszényes dj neki is a gólya hozza a) Maci Laci bj Egérke c) Izom Tibor d) Ki'iszti 21ene 26, Ki énekli a “piros-fehér-zöld” kezdetű slágert ? a) Szandi b) Nagy' Feró c) BonJ<[ovi d) V-tech 27. Milyen hangszeren játszik kàrnus Xavér? a) oboán b) orgonán ej hegedűn d) furulyán in 2S. Az alábbiak közül melyik a pontos neve egy is­ mert magyar pop együttesnek? a) sötét vonat bj fekete vonat ej vonat vonat d) szerelem vonat Bgyéb 25*. Mit Jelent a macskajaj? aj lehangoltság bj aa. macska lezuhant a háztetőről ha2 ej három év felfüggesztett dj másnaposság 18. Milyen színre ingerülföl a bika? 30. Az alábbiak közül melyik a kakukktojás? aj zöld bj vörös c) hupikék dj a bika színvak ÿ 19. Mit iszik a tehén? aj vizet bj tejet ej sört dj nedves füvet eszik 20. Ki evett meg kit? fi a farkas a nagymamát a nagymama a farkast c) Piroska a nagymamát dj a vadász a puskáját 21. Mi volt a cicák neve a “Frakk” c. mesében? aj Claudia és, Cindy bj Ádám és Éva c) Szerénke és Lukrécia d j Roy és Ádám 22. Mi Süsü kedvenc eledele? aj lepke bj yadkörte ej királylány dj sárkanyfu 23. Darnyi Tamás milyen sportágban volt olimpiai bajnok? alma sze&ény kakukktojás dj kisautó Megoldás; l.-tf 2.-b 3.-a 4.-b 5.-a 6.-C 7.-C 8,-c 9.-a lO.-d 11.-b 12.-b 13.-b 14.-C 15.-b 16,-b 17.-b 18.-d 19.-a 2a-a 21,-c 22,-b^ 23,-d 24,-b 25,-b 26,-b 27,-b 28,-b 29.-d 30.-C Értékelés: Minden becsületesen kiválasztott jó megoldás egy pontot ér. 28 - 30 pont: IQ szinted elég magas lehet, talán még a Logika vizsgád is megvan, JavasoHuk a további szorgal­ mas tanulást, akár még az Amerikai Egyesült Államok elnöke is lehetsz. 22 - 2'? pont: Teljesítményed közepes, a [Logika vizsgán valószínű elhúztak, Ne dédelgess nagyszabású remé valószinu remé-­ nyeket a pályafutásodat illetően, de azért egy kis odafieléssel agysebész még lehetsz’. - 26 pont: Majdnem nulla, súrolod a lécet. Gondold meg. hogy valóban a jog-e az, ami érdekel. Azt tanácsoliuk, hogy füss neki mfe egyszer a Rómaijog vizsgának, es na valamilyen csoda folytan átmennél, töltsd ki ismét a tesztet. Ha sikerül. sikerül, rneghívunk egy sörre. sörre, 0 ~ 15 pottí: Nulla, Taiiácsoljuk, hogy sürgősen válassz más szakot. Ajánljuk figyelmedbe az autószerelő-helyet­ tes és a segéd-abfalmucoló segéd-abialmucoló szakmát. Ott valószínű a ké ké-­ pességeidnek megfelelő munkát találsz, de azért még ezekhez is sokat kell fejlődnöd. S �Miért is csúszott a HŐK választás? - avagy hibáz­ tatható- e mindenért a HÖK?Már-már megszokottá vált, hogy ami a HŐK nevéhez kapcsolódik, az nem működik megfelelően. Vajon miért? A sok abnormalitáson túl (vagy in­ kább azon belül) miért is csúszott a HŐK-választás? Szakkollégiumi híradó Vendégünk volt Csurka István és Navracsics Tibor Választási rendszerek, választói ma­ gatartás c. kurzus • 2001. március 1. szerda 14 óra rendszer menetrend szerint 12 évenként válságból válságba bukdácsolt. 1956-ot követte az 1968-as Prága, majd jött a ’70- es Gdansk, és rá a 80-as évek elején a A mai előadáson a magyar választási rend­ szükségállapotos Varsó. szer syátosságairól, és az európai országok Magyarországon elsőként egy széles körű választási rendszereinek összehasonlításáról írói csoportosulás, a népi írók elemezték a A válasz igen egyszerű. A Kari Titkár ál­ esett szó. Az előadó, Navracsics Tibor rész­ magyar szocializmus csődhelyzetét. Ve­ tal vezetett Választási Bizottság összeté­ tele az utóbbi 4-5 évben alig változott. letesen kifejtette az egyéni és a listás válasz­ lünk egy időben mozgolódni kezdett az tási rendszer s^’átosságait, a már tanult té­ úgynevezett demokratikus ellenzék, a ké­ (A Bizottság összeszokott, összehangolt mák figyelembevételével. Megtudhattuk sőbbi SZDSZ holdudvara is. Nekik bő­ munkát végzett minden évben.) Idén azonban a Dékán Úr élve a szabályzat például, hogy amikor Lengyelország 1994- vebb nemzetközi kapcsolatuk révén több ben a tisztán listás rendszert alkalmazott, külföldi ismeretük volt - mondotta az adta jogával (lehetőségével) új tagokat nevezett ki a választásokra. Ez — figye­ annak az lett az eredménye, hogy a lengyel előadó. A népi írók mozgalma - amely­ parlamentben 24 frakció működött, és a nek egyik vezetője Csurka István volt - az kormányzó koalíciót nyolc párt alkotta. A első alkalommal Monoron, majd ezt kö­ tő, természetes is. Az új bizottsági tagok listás, azaz arányos választási rendszer per­ vetően Lakitelken a harmadik útban gon­ és a Kari Titkár azonban valami meg­ sze más országokban is produkált érdekes­ dolkodott. A demokratikus ellenzék a li­ fejthetetlen kafkai(?) rejtély folytán nem találkoztak a választások eredetileg ségeket. A kanadai parlamentben képvise­ beralizmusban, az állam szerepének leér­ lethez jutott például a Dinoszaurusz Párt, tékelésében látta a megoldást. A demok­ kiírt időpontja előtt; a Kari Titkár így míg a finn országgyűlésben a Télapók Párt­ ratikus ellenzék követelte a többpártrend­ (tudniillik a saját bizottságát sem ismer­ ja is képviseltette magát. lembe véve, hogy a Választási Bizottság több tagja tavaly lediplomázott - érthe­ te) - ugyancsak érthető módon - nem vállalhatta, hogy megkezdi a választási procedúrát; így az elmaradt választáso­ kért - még mindig érthető módon - a hallgatók (választók és választandók) csalódottak lettek, és a HOK-öt szidták. Érthető módon. Itt minden érthető, csak az nem, hogy akkor most miről tehet a HŐK? Arról, A választási rendszerek - választói magatartás c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten szerdán 14 órától látogathatók a Spartacus 24. gyakorlójában. Politikai pártok szerveződése a rend­ szerváltás idején c. kurzus hogy új a Választási Bizottság? Avagy ar­ ról, hogy a Bizottság nem tudott a vá­ • 2001. március 8. csütörtök 13 óra lasztások előtt összeülni? Vagy csak ar­ ról, hogy nyuszika alapján „nincs rajta Csapody Miklós, az MDF országgyűlési sapka”? A HŐK igen sok mindenben NEM áll­ István, a MIEP elnöke volt a meghívott ta meg a helyét. Mint az Ellenőrző Bi­ előadó. képviselője után ez alkalommal Csurka zottság elnöke, magam is rendszeresen Csurka István rövid visszatekintésben kritizáltam a testület működését. De foglalkozott az internacionalizmus, a szo­ nem hibáztatható azonban a Testület cializmus botrányokkal, álreformokkal és mindenért. (Meggyőződésem például, hogy nem a HŐK kezdeményezte az af­ megtorlásokkal terhes korszakairól. Az ganisztáni szoborpusztítást sem.) szer mielőbbi kialakítását, ami nem is lett volna baj. De az új pártokba maga a nó­ előadó kifejtette, hogy 1956-ot követően a dicsőséges, magyar szabadságharc és az BALOGH ANDRÁS JÓZSEF azt vérbefojtó, történelmileg is példátlan HÓK- Ellenőrző Bizottság elnöke méretű megtorlás után a szocialista világ­ menklatúra-arisztokrácia építette be a sa­ ját embereit. A politikai pártok szerveződése a rendszerváltás idején c. szakkollé­ giumi kurzus előadásai minden hé­ ten csütörtökön 13 órától látogatha­ tók az V éves előadóban. A demokratikus jogállami átmenet c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden héten csütörtökön 17 óra 30 perctől látogathatók a Jogbölcseleti Intézet helységében. A gazdasági rendszerváltás főbb kérdései c. szakkollégiumi kurzus előadásai minden második héten kedden 13 óra 30 perctől látogatha­ tók a Közgazdaságtudományi Tan­ szék helységében. JANCSÓ GÁBOR hetedik oldal �Dr. Lábady Tamás, személyesen .-Ri a jogba. Akkor már szerelmes voltam egyébként házastársamba, - akkor még gimnazista volt- és udvaroltam neki. Aki azóta is szerelmi háromszögként éli meg ’ olykor az én hivatásomat. Mindjárt demonstrátor lettem a Jogtörténeti TanszéS ken. Csizmadia professzor úrnál nemcsak szendvicset vásároltam, hanem néha egy-egy könyvet is levettem a regál tetejéről. Jó volt köB rülötte lenni. Amikor az első évet elvégeztem, akkor ő ajánlotta, hogy menjek át a Polgári Jogi Tanszékre demonstrátornak, mert hiszen a halott történet helyett ott ■ már az életet tanítják. H B H m H H H " - Miben különbözhet az akkori, s a mostani egyetemisták élete? mii H HH H H - Milyen hatások, vagy okok miatt gon­ dolt arra pályaválasztáskor, hogy ön az érettségi után jogot kíván tanulni? - Latin-irodalom tanár szerettem volna len­ ni, de erre nem volt esélyem, mivel két nő­ vérem folytán a nevünk ismert volt. Az Eöt­ vös bölcsészkarán a felvételiző nővéremtől már csak azt kérdezték meg, hogy ilyen vi­ lágnézettel, mint amilyet a Lábady név mö­ gött sejtenek, hogy fogja oktatni Marxizmus­ ra a diákokat. Ilyen előzmények után nem volt esélyem arra, hogy bölcsész legyek, s mint kezdő pannonhalmi diák - egy évet a bencéseknél jártam - még kevésbé. Ajogi pá­ lyára volt bizonyos lehetőségem, a jogi kar akkori dékánja Csizmadia Andor professzor úr ajánlotta, hogy hozzájuk bejuthatok. Első­ re nem vettek fel. Nem voltam KISZ-tag. El­ mentem segédmunkásnak egy évre a Fűszer és Édesség Nagykereskedelmi Vállalathoz. S akkor beléptem a KISZ-be. Adtak egy jó vé­ leményt rólam, hogy társadalmi munkát vé­ geztem. Emlékszem, egyszer karácsony előtt kiraktunk egy édességgel teli kamiont, jó sok édességet meg déligyümölcsöt vihettünk ha­ za. Másodszorra felvettek, és csodák csodájá­ ra az első szemeszterkor beleszerelmesedtem nyolcadik oldal óriási különbség van! Az ■ egyik különbség természetesen a két rendszer másságából adódik. Az ember keserűséggel és haraggal néz vissza arra a korra, amiben élnie kellett. Az évfolyambán lehettünk 7O-en, 8O-an. Igazi profeszszoraink voltak, részben még a múlt rend­ szert megelőző időkből. Volt diákélet, pél­ dául Czakó Gábor — a híres író — kettővel járt fölöttem, aki egyfelvonásos darabokat írt, s ezeket az egyetem hallgatói előadták. Bagi István alkotmánybíró úr. Sólyom Lász­ ló és Varga Csaba professzorok évfolyamtár­ sak voltak. Volt ennek az évfolyamnak egy dixieland együttese, óriási zenét csináltak. Én az amerikai drámáról tartottam előadást. Abban az időben gyilkolták meg Kennedyt, ezzel kapcsolatban írtam egy memorandu­ mot a faliújságra, amit másnap a dékán leve­ tetett, de mégiscsak elolvashatták a hallga­ tók. Igazi egyetemi élet volt. Ismertük, s szerettük egymást. Szerettük az előadáso­ kat, nem mindenkiét persze, de én ezekre rendszeresen bejártam. Évközben sohasem tanultam, vizsgaidőszakban viszont tudtam napi tizenhat órákat is. Akkoriban indultak el a filmszemlék Magyarországon, Pécs adott neki otthont. Azon a héten volt olyan nap, hogy három filmet néztünk meg egy­ más után. Nagyon szép évek voltak, kultú­ rát áhítottunk, s kaptunk, mindezt persze fű alatt. Sok veszélynek tettük ki magunkat, s ugyanakkor bátrak voltunk. Volt egy kis for­ radalmi tűz bennünk, sokan voltak közö­ lünk akik a végsőkig feszítették a húrt, s el­ vesztették polgári egyetemi állásukat. A pro­ fesszorokról még talán csak annyit, hogy nekem nagy szerencsém volt, igazi katedrá­ juk volt. Nem volt mindenki jó előadó, de valamennyien megpróbáltak valamiféle kis világosságot vinni abba a sötétségbe, amit az a kor jellemzett. - Huszonhat éves korától már bíróként dolgozott, hogyan alakult szakmai élet­ útja a pécsi egyetemi katedráig? - 1968-ban diplomáztam summa cum laude minősítéssel, s két évre rá kaptam bírói ki­ nevezést. A fogalmazói időt rövidítettem, méghozzá a státuszlehetőség miatt. Másfél év fogalmazói idő után szakvizsgáztam. Majdnem megbuktam, s pont polgári jog­ ból. A polgári jogot a Legfelsőbb Bíróság ak­ kori kollégiumi vezetője- dr. Géczi Kálmán - kérdezte, aki még régi kúriai bíró volt. Ö abból indult ki, hogy a fogalmazói idő leg­ alább négy év, s nem másfél. Ennek megfe­ lelően megmutatta, hogy nem tudom a pol­ gári jogot, de végül is sikerült. 197O-ben lettem városi bírósági bíró, s mint már em­ lítettem, a szakmába beleszerelmesedtem. Akkor ez a bírói státusz a csúcsot jelentette. Bíróként a legjobb tudásom, és lelkiismere­ tem szerint döntöttem, sokszor olyan jog­ szabály ellenében, amellyel nem értettem egyet erkölcsi, s politikai okból. Ezekben az ügyekben aztán a másodfok, vagy a Legfel­ sőbb Bíróság megváltoztatta ugyan a dönté­ seimet, de soha felelőssé nem tettek azért, mert én másképpen döntöttem. Az ítélete­ im színvonalasak voltak, ennek köszönhe­ tem, hogy 1976-ban a megyei bíróságra ke­ rültem. Az egyetemi pályám 1974-ben kez­ dődött. Ebben az évben jött létre egy meg­ állapodás a Magyar Állami Biztosító és a Pé­ csi Egyetem között. Ez azt jelentette, hogy az Állami Biztosító úgynevezett költségve­ tésen kívüli megbízásokat, vagy finanszíro­ zásokat adott a Polgári Jogi Tanszéknek, s cserében a tanszéken megindult egy kutatá­ si program, még akkor a kedves civillista professzorom, néhai Rudolf Lóránt vezeté­ sével. Ez a megállapodás azt igényelte, hogy ott az egyetemen egy munkaközösség ala­ kuljon, amelynek a titkárául bíztak meg. Ezért aztán az itt dolgozó kutatók az akkor meglehetősen alacsony egyetemi bérük mellett plusz jövedelmet kaptak egy-egy ta­ nulmány megírása, vagy konferencián való részvételük miatt. A titkár feladata kezdet­ ben az volt, hogy archiválta azt a rendkívül �gazdag anyagot, amelyet az Állami Biztosító letelepített oda. Ez főként hazai és külföldi irodalom volt, meg az akkor megjelent fo­ lyóiratok. E^idejűleg óraadási lehetőséget is kaptam. így kezdődött 1974-ben. 1982ben elbocsátott az egyetem, akkor ezt nem írták le, de eléggé köztudott volt, hogy az én világnézetemmel a kifejezetten politikai tar­ talmújogot nem tudom megfelelően oktat­ ni. Illetve túlságosan nyíltan vettem részt egyházi szertartásokon. Két év után néhai .5? Farkas József professzor „csempészett’ vissza az egyetemre. 1988-ban szereztem tudományos fokozatot az Akadémián, azt követően előbb az ELTE címzetes docense lettem te m allralm:)’7ntt ---------, mairi □ Perei Fente -----------------------másodállású docensként. - A rendszerváltást követően működés­ be lépő Alkotmánybíróság tagja lett, sőt 1993-tól elnökhelyettese. Ez a munka jelentett- e szakmai kihívást, s hogyan emlékezik vissza a taláros testületben töltött évekre? - Evidenciaként hangozhat mindenki számá­ ra, hogy pályám csúcsa volt ez a kilenc év. Nagy kihívás volt. Nagy belső válsággal kezdtem a munkát, mert mint bíró, s egyete­ mi oktató mindig embereket, személyeket, arcokat láttam a munkám során. Itt jogsza­ bályt kellett jogszabállyal összemérni, jogsza­ bályt Alkotmányhoz. Ez egy rendkívüli absztrakció volt. Úgy másfél év után találtam meg igazából a helyemet, amikortól kezdve a jogászi ismeretanyagomat, elsősorban a civil­ jogi dogmatikában való felvértezettségemet úgy tudtam hasznosítani, hogy Sólyom Lász­ ló elnökünk rendkívüli elméjét egy kicsit a földön tudtam tartani. E szárnyaló elme gon­ dolatainak sikerült bizonyos jogi kereteket adnom. Ez aztán nagyon széppé tette a mun­ kámat, az egész látóköröm, a joghoz, s a jogi műveltséghez való viszonyom olyan magas­ latokba került, amire én vidéki bíróként so­ hasem számíthattam. Gyönyörűségként él­ tem meg, de hálás vagyok a sorsnak és a Te­ remtőnek, hogy nem tartott tovább. Abban a korban voltam az életkoromat is tekintve, amikor lehettem a csúcson. - Ön háromszor (1979, 1983, 1993) ér­ demelte ki a Humboldt ösztöndíjat. Mit jelent ez? - Sokat. A történet Bárd Károlyhoz, s a bizto­ sítási jogi munkaközösséghez kapcsolódik. Akkor már voltak tudományos publicisztiká­ im. 1978-ban nemcsak szocialista egyete­ mekkel, hanem a hamburgi, a kölni egye­ temmel is volt kapcsolata az Állami Biztosí­ tónak, s így az egyetemi kutató munkaközös­ ségnek. Vendégprofesszorként látogatást tett Pécsen Ernst Klingmüller, az akkori kölni egyetem biztosítási jogi intézetének az igaz­ gatója. Ö vetette fel, hogy tudna fogadni egy kvalifikált kutató jogászt, s javasolni tudná a Humboldt ösztöndíjat. Én azonban nem tudtam németül. Erre ő azt válaszolta, hogy meg kell tanulni. 1978 szeptemberében vet­ tem az első nyelvórát egy magántanártól. Fe­ leségemmel jártunk hozzá talán heti négy al­ kalommal. 1979 márciusában aztán sikeresen levizsgáztam. Ez nem azt jelenti, hogy meg­ tanultam németül, mivel a határátlépés után szembesültem azzal, hogy ez nem így van, de papírom volt róla, s ez kellett az ösztöndíj­ hoz. Emlékezetem szerint valamikor ősszel utazhattam, nem engedett az Igazságügyi Minisztérium hat hónapnál hosszabb időre. Az ösztöndíjat viszont egy évre nyertem el, először csak három hónapra engedtek volna ki, de akkor nem fogadtak, azt mondták, hogy legalább fél évet kint kell töltenem. Vé­ gül engedélyezték bizonyos trükkel a fél éves kinn tartózkodásomat. Ott a bőség zavarával küzdöttem, igazából nem is a kutatási terüle­ temmel foglalkoztam. Az irodalmi bőség, amely ott engem körülvett, teljesen lekötötte a figyelmemet. Az utolsó két hétben döb­ bentem rá, hogy igazából semmit sem csinál­ tam a saját kutatási tervemmel. Egy négy hó­ napos, s majd újból egy féléves kiutazásom­ kor már nagyon tudatosan kandidátusi diszszertációmhoz gyűjtöttem anyagot, s írtam meg. Ezt aztán 1988-ban sikeresen meg is védtem. - Kutatási területei közé tartozik A biz­ tosítási jog, A nem vagyoni kártérítés, és az Alkotmányjog. Folytat-e még vizsgálódásokat e témakörökben, vagy jog ^gy újabb területén kezdte meg a kutató munkát? - Ki alkotmányjogi kutatásokat valójában be­ fejeztem alkotmányjogi mandátumom lejár­ tával. Megmaradtam civillistának, tudniillik a civiljog dogmatikája meghatározóan érvé­ nyesíthető volt alkotmánybírói munkámban is. A biztosítási joggal tulajdonképpen kény­ szerűségből kerültem kapcsolatba. Mint em­ lítettem, 1974-ben így kezdődött a kutatói munkásságom. A fő kutatási területem min­ dig a felelősség volt. Felelősség, kártérítés, s ezen belül a nem vagyoni kártérítés. Amit még érdemes megemlíteni, hogy az utóbbi években, főként azért mert a feleségemmel együtt elmélyedtem abba a katolikus lelki­ ségbe, amelyet Házas Hétvégének neveznek, az érdeklődésem a család, a házasság felé irá­ nyult. A házasság számos erkölcsi, jogi, mo­ rális vonatkozását próbálom meg egyre mé­ lyebben kutatni, és egyáltalán visszahozni mindazokat az értékeket, amelyek a mai vi­ lágban elenyésznek a házastársi, családi kap­ csolatokban. - Hogyan került kapcsolatba egyete­ münkkel? -1995-ben amikor, Zlinszky professzor éle­ te fő műveként elkezdte a kart alapítani, ak­ kor kért tőlem egy szándéknyilatkozatot, amely az akkreditációhoz kellett. A tárgyam még nyílván nem indult be ekkor, tehát ál­ lásba még nem kerülhettem, és így adtam a nyilatkozatomat. Két éves intervallumtól el­ tekintve 25 évet oktattam Pécsen. Megszűnt az alkotmánybírósági infrastrukturális hát­ tér, amely mellett meg tudtam oldani, hogy mindkét egyetemen oktassak Választanom kellett. Alapvetően azért döntöttem a Páz­ mány mellett, hogy mi, az oktatók a min­ dennapi munkánkban visszahelyezzük a jo­ got annak tiszta fényébe, s megtaláljuk újra az erkölcsi alapjait. Nekem még a jogot ide­ ológiaként tanították, azt mondták, hogy a jog a munkásosztály akarata az ellenállókkal szemben. Én ezt az ideológiát ugyan soha­ sem tettem a magamévá, de a jogi diplomá­ mat mégiscsak ilyen “filozófiai” alapon ab­ szolváltam. Nagy kihívás tehát számomra a tárgy természetjogi és erkölcsi megalapozá­ sa. Szerintem egy egyetem attól katolikus, hogy kik az oktatói, s mit oktatnak. Ezért örülök, hogy így döntöttem. - Hogyan látja a fiatal jogászok jövő­ jét? Mit gondol a túlképzésről? - Szkeptikus vagyok. Az a létszám, amivel egy egyetem dolgozik, nem igazán alkal­ mas oktatásra. A hallgatók nagyobb része egyáltalán nem találkozik az oktatókkal, semmilyen kapcsolatuk sincs. Bármelyik jogi egyetemet el lehet végezni könyvtár­ ból. Ilyen körülmények között igazából mi zömében, - s ez vonatkozik az ország bármely jogi karára- jogtechnikusokat képzünk. Egy kicsit félek attól, hogy nagy létszámban termelünk ilyen jogtechniku­ sokat az alvilág számára. Ugye a jog a ma­ ga hajlékonyságával nagyon sokszor a bűnelkövetők segítségére tud lenni. Ahogy napjaink világát nézzük, akkor lát­ juk azt, hogy sok sötét üzelem van, amik nem ritkán jogászi háttérrel működnek. - Mi a véleménye a legújabb kari taná­ csi döntésekről? - A vizsgákkal kapcsolatos döntésekkel egyetértek. Nem jók a görgetett vizsgák, a hallgató nem tudja építeni az egyik anyag­ részt a másikra. Én a magam részéről- akkor is, hogyha ez egy konzervatív nézet- támo­ gatom. Egyébként nem nagyon ismerem a Kari Tanács döntéseit, azt tudom, hogy ke­ vesebb fizetéssel kell tovább dolgoznom, de őszintén szólva ez nem érdekel. - Köszönöm a beszélgetést! SZABÓ VIKTOR kilencedik oldal �A hallgatói jogokról Karunkon rendszeresen hallhatunk olyan híreket, melyek különböző szigorítás­ ról, módosításról, negatív vagy pozitív változásról szólnak. A hallgató csak csó­ válja a fejét: már megint egy új szabály. Ha méltánytalannak érzi, lemegy a Spariba és felemeli a hangját (meg a poharat). De arra kevesen gondolnak, hogy a felsőoktatásban szereplő hallgatóságnak igen komoly, széleskörű jogai vannak. Elérkezettnek éreztem tehát az időt ahhoz, hogy kis jogi továbbképzéssel fá­ rasszalak Titeket. No meg a szerkesztőséget. Az elkövetkezendő pár számban a Felsőok­ tatási Törvényről (Ftv), Kormányrendele­ tekről és Miniszteri Rendeletekről esik szó. Elsőként az Ftv-t veszem nagyító alá. E számban a hallgatóknak nyújtható támoga­ tásokkal foglalkozom; majd a talán legfon­ tosabb és legizgalmasabb „hallgatói jogok”, vagy a hallgatók fegyelmi felelőségével fog­ lalkozó fejezet. Későbbre marad a záróvizs­ gákkal, diplomákkal foglalkozó joganyagok ismertetése is. Az Ftv. Az 1993. évi LXXX. törvény. A Preambulumából megtudhatjuk, hogy Î, .. .A magyar felsőoktatás első önálló törvé­ nyi szabályozásának alapját az alkotmányos emberi jogok, az európai egyetemek Magna Chartája, valamint a társadalmi és a nemze­ ti lét jobb feltételeinek megteremtése iránti igény alkotja... J) A Felsőoktatásban - mint Intézmény két típusú intézmény-szereplővel találkoz­ hatunk: az állami és a nem-állami intézmé­ nyekkel. Az Ftv hatálya kiterjed az 1§ (1) a) szerint a Magyar Köztársaság területén mű­ ködő felsőoktatási intézményekre; b) a fel­ sőoktatási intézmények oktatóira, tudomá­ nyos kutatóira és hallgatóira, valamint az oktatásban, a tudományos kutatásban, to­ vábbá a felsőoktatási intézmények feladatai­ nak megvalósításában közvetlenül részt ve­ vő foglalkoztatottakra. A „felsőoktatási intézmény” fogalmát a 2§ alapján ismerhetjük meg. (2. § (1) Felsőokta­ tási intézmények: az állami és az állam által elismert nem állami egyetemek és főisko­ lák.). így az Ftv hatálya ugyanúgy vonatkozik a nem állami (egyházi vagy alapítványi) in­ tézményekre, mint az államiakra. Ott, ahol a jogalkotó csak az egyik típusú intézmén^ől kíván szabályozni, azt külön kihangsúlyozza. Ellenkező esetben ránk, PPKE-s hallgatókra is alkalmazható a törvény. A hallgatói státuszt (jogviszonyt) egyértel­ műen határozták meg. De a jogviszony szü­ netelhet is. (28. § (1)). Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok tizedik oldal folytatásához szükséges beiratkozást nem végezte el. Két év szüneteltetés után a hall­ gatót törlik a névsorból, hacsak a hallgató kérelmére a felsőoktatási intézmény nem engedélyezte a törlés mellőzését. Bevezetőül ennyi. Fontosabb kérdés a hallgatók szempontjából, hogy a hallgatók mely juttatásokban része­ sülhet. A 30. § (l)-e írja elő, hogy a felsőok­ tatási intézmények nappali tagozatos hallga­ tói (...) az alábbi juttatásokban és kedvezmé­ nyes szolgáltatásokban részesülhetnek: a) ösztöndíj (pl. köztársasági, tanulmányi ösztöndíj); b) pénzbeli szociális támogatás; c) tankönyv- és jegyzettámogatás; d) diákotthoni (kollégiumi) elhelyezés, il­ letve az ezt kiváltó lakhatási támogatás; e) jogszabályban vagy az intézményi Sza­ bályzatban megállapított további tá­ mogatások. A (2) szerint más oktatási formában részt vevő hallgatók számára is megállapíthat a Kormány rendeletben juttatásokat, kedvezményeket. De a (3) kimondja, hogy munkájuk mellett felsőfokú képzésben résztvevők számára kedvezmények (tanulmányi szabadság, munkaidő-kedvezmény, valamint egyes költségek megtérítése stb.) adhatók. A tanulmányi szerződést (természetes vágyj ogi személlyel) elviekben bárki köthet egyrészt a Munka Törvénykönyve 110. § alapján, vagy a szerzői jogról szóló 1969. évi III. törvény alapján. Mindezt a végzettség (oklevél) meg­ szerzése utáni munkavégzés vagy szerzői (iro­ dalmi, művészeti, tudományos és ezekkel ro­ kon) alkotótevékenység teljesítése ellenében. A 31. § a tandíjra, a költségtérítésre és az egyéb díjakra vonatkozó szabályokat állapít­ ja meg. A (6) b) szerint az első doktori kép­ zésben résztvevőket első két tanulmányi évükben, amennyiben a Szabályzatban meghatározott oktatási tevékenységet foly­ tatnak, illetve a harmadik tanulmányi évben tandíj mentesség illeti meg. Talán a legérdekesebb kérdés az, hogy a hallgatók milyen egyéni és kollektív jogok­ kal rendelkeznek. 32. § (1) kimondja, hogy „A felsőoktatási intézmények az oktatók, a tudományos ku­ tatók és a hallgatók számára biztosítják az oktatás, a tudományos kutatás, a művészi al­ kotó tevékenység és a tanulás szabadságát”. Ennek értelmében a hallgatók joga többék között a felsőoktatási intézmény megválasz­ tása, megváltoztatása, más szakok, karok és felsőoktatási intézmények előadásain való részvétel (melyet a fogadó intézmény Sza­ bályzata korlátozhat). Ugyanezen bekezdés d) pontja szerint a hallgatói jogok között szerepel „az előadók és más oktatók megvá­ lasztása, a párhuzamosan meghirdetett elő­ adások, gyakorlatok, szemináriumok és más foglalkozások közötti választás, párhuzamos képzésben való részvétel - a képesítési köve­ telmények által - meghatározott keretek kö­ zött. Egyik legvitatottabb kérdést szabályoz­ za e szakasz (32§ (1) e)): a hallgatókjoga az oktatók munkájának véleményezése is. A felsőoktatási intézmény oktatói mellet min­ den hallgatónak joga (34§), hogy javaslatot te­ gyen a felsőoktatási intézmény életével kap­ csolatos bármely kérdésben, s ezekre érdemi választ kapjon; vagy akár az intézmények Sza­ bályzatát követve használja a felsőoktatási in­ tézmény létesítményeit, eszközeit és berende­ zéseit (de az amúgy is nyilvánvaló). Mára már aktuálissá vált a doktori képzésben részt vevő hallgatók ügye is. Ezt szabályozza a 35/A§, mely szerint a - doktori képzésben részt vevő - hallgató oktatói feladatokat vállal­ hat. Az oktatói munkát végző doktori képzés­ ben részt vevő hallgatót e tevékenysége során megilletik az oktatókjogai, és terhelik az okta­ tók kötelességei, továbbá oktatói munkájáért kormányrendeletben meghatározott külön díjazásban részesül. A hallgatókat természetesen kötelezettségek is terhelik. így a TVSz. betartása. Nem el­ hanyagolható tény azonban, hogy a TVSz betartása - 36§ - a hallgatóknak és az okta­ tóknak egyaránt kötelező. (Példaként az ok­ tatóknak is kötelességük késés nélkül meg­ jelenni a vizsgákon). A hallgatók kollektív jogaikat - képviselet útján - a Hallgatói Önkormányzat (annak Választmánya) útján érvényesíthetik. Erről, valamint többek között a diplomázás új fel­ tételeiről lesz szó a következő számban. BALOGH ANDRÁS JÓZSEF (BAJ.) �N Gladiátor: tévedések az Oszkár-halmozó szuperprodukcióban - Az első harci játékokat elhunyt, nemes hadve­ zérek tiszteletére rendezték az ókor kezdetén. (Ld: Homérosz: Iliász; Patroklosz temetése) Kr.e.: 264-ben volt az első viadal Rómában, ahol még csak 3 pár küzdött. 65-ben, Julius Caesar apja emlékére már 320 pár gladiátort állított ki a Colosseumban. Scott filmjében, Kr.u.:180 táján, Commodus császár elhunyt apja emlékére nyitotta meg újra az arénát. Ez idő tájt már egyértelműen nem a ha­ lotti kultusz állt a játékok hátterében, annál in­ kább a rendező népszerűsítése. A mai választási kampányok ősének tekinthetjük. A produkcióban Marcus Aurelius betiltat­ ta a gladiátorok összecsapásait, és fia, Commodus a nép kedvéért törölte el intézke­ dését. Hiteles források tanúsága szerint sem filozófusok (Cicero v. Horatius), sem az ural­ kodók j nem: találtak erkölcsi kivetnivalót a gladiatúrában. A „filozófus császár”: Marcus Aurelius sem aggályoskodott... Ez a véres cirkusz nem kényszerítettségen alapult, fegyencek ritkán álltak gladiátornak. Inkább szabadok, és rabszolgák fordultak elő köztük; a szabadok szerződést kötöttek a lanistávali a rabszolgákat uruk beleegyezésük­ kel adhatta el e célra. (A lanista kiképző és .menedzser” volt egy személyben.) A servusok felszabadításuk reményében, a szabad férfiak a magas bérezés miatt szegőd­ tek gladiátornak. Sikeres viadal esetén egy legionista évi bérének háromszorosát is meg­ kapták. Az előadáshoz jól képzett harcosokra, katonaviseltekre volt szükség. A filmen;látha­ tó, magát összepisilő alak elképzelhetetlen, botrányba fulladt volna a műsor. A gladiátorok nem cellákban laktak, ha­ nem erre a célra épített kiképzőiskolákban, amiket tévesen kaszárnyának hittek egyes ré­ gészek. A harcos családjával, vagy szeretőjével élhetett ott . Tény, hogy a szabadok is a rab-; szolgákkal azonos jogállásúvá váltak. Az arénában nem estek azonnal egymásnak, mint az őrültek, hanem a császár köszöntése után, először tompa fegyverekkel bemelegítet­ tek. Eztán jöhetett a vérremenő harc; A küzde-; lem legtöbbször az egyik fél kapitulációjáig folyt. A megsebesült, V. érezhetően gyengébb fél balkeze feltartásával jelezte megadását. A rendező ekkor a közönség ítéletét kérte, melyet-népszerűsége kockáztatásával-, nem volt kötelező betartania. A populus legtöbb­ ször lefelé tartotta hüvelykujját. E ,;halálbüntetés” esetén a győztes fél megfojtotta a vesz­ test (nem kaszabolta le...). A legsikeresebb gladiátornak jutalom, és babérkoszorú járt. A filmen látható „csapatszellemnek” sincs ér­ telme. A harcosok „egymás hátán” juthattak elő­ re, legfeljebb azonos vidékről származók, kato­ natársak tartottak össze \ Aki; győzött, azé volt a dicsőség, é.s tovább életben maradt! Nem egy­ máson, inkább magukon igyekeztek segíteni... Valószínűleg az is tévhit, hogy a keresztény­ ség vetett véget a véres játékuk. Valószínűbb, hogy a nézők egyre kezelhetetlenebb vérszomja, és a költségek megnövekedése miatt; azaz állam­ biztonsági okokból szüntették meg a nyolc év­ századon át virágzó „ókori pankrációt”. NÁDAS! VIKTÓRIA A Szent Ignác szakkollégiumról A szakkollégiumokról: A szakkollégiumok elitképző civil szerve­ zetek, melyek fejlett tanulmányi rendszerük­ kel, az egyetemen kívüli képzés biztosításával lehetőséget nyújtanak az egyetemi képzésnél mélyebb és szélesebb horizontot felölelő is­ meretek elsajátítására. Céljuk olyan fiatal ér­ telmiségi réteg nevelése, amely szaktudása és társadalmi érzékenysége révén a későbbiekben jelentős közéleti formáló szerepet tölthet be. A gyökerek: A kollégium 1991 óta létezik, idén ünnepli fenn­ állásának tizedik évfordulóját. A hasonló szelle­ miségű kollégiumok között elsőként nyithatta meg kapuit. Kezdetben a Szent Márton Alapít­ vány tartotta fenn az intézményt, ennek meg­ szűnése után ezt a feladatot a Jézus Társasága Alapítvány, tul^donképpen a jezsuita rend vállal­ ta magára. A két alapítvány között kezdettől fog­ va komoly szakmai- erkölcsi kapcsolat volt. A kollégium célja, hogy olyan katolikus értelmisé­ get formáljon, amely felelősséget és elkötelezett­ séget érez mind szűkebb közösségéért, mind ha­ zájáért, és kész a hagyományos keresztény érté­ keket a társdalomban képviselni. A kollégium célja: Az Szent Ignác Szakkollégiumnak az Alapok­ iratban megfogalmazott célja olyan keresztény értelmiségiek nevelése, akik egyfelől a lehető legmagasabb szintre törekednek szakmájuk­ ban, másfelől hitelesen képviselik és szolgálják az Egyházat és a társadalmat. Az alapítás óta el­ telt idő során világossá vált, hogy e cél igenis reális, elérhető, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy e tíz év alatt a kollégium pezsgő szellemi-kulturális műhellyé fejlődött, s ezen folyamat dinamikája máig változatlan. A diákokat Budapest egyetemeiről és főiskoláiról vesszük fel többszintű felvételi eljárás során. Ez írásbeli fordulóból, elbeszélgetésből és „szimpá­ tia” fordulóból áll. A férőhelyek iránt nagy az ér­ deklődés, négy- ötszörös túljelentkezéssel szá­ molhatunk Az intézmény koedukált, jelenleg 51 belsős, 15 külsős diákunk van. A Kollégium most felvételit hirdet bármely budapesti egyetem vagyfőiskola nappali tagozatos hallgatói részé­ re. Jelentkezési lap és pályázati kérdőív, valamint további információk rólunk letölthetők a wwwszentignac.hu címről, valamint igényelhe­ tő az iroda@szentignac.hu e-mail címen, illetve a 282-9848 telefonszámon, valamint személye­ sen a XDÍ kér. Hunyadi u. 2-4. alatt. A pályáza­ tok leadásának határideje 2001. április 27. Amennyiben először szívesen elbeszélgetnél személyesen valamelyikünkkel az egyetemen, örömmel állunk rendelkezésedre: Kósa Móni (I. évfolyam); Bózsó Andrea, Nagy Zoltán, Fischera Anett (III. évfolyam). Seres Tamás, Soós Mihály, Tóth András (IV évfolyam). Bármelyikünknél e-mailben is: családnév. utónév@szentignac.hu, valamint telefonon: 282-9772, mobilon: 06 20 310 4333 Az Alapító köszöntése Március 7-én ünnepelte 73. születés­ napját a Kar alapító dékánja, a Jog­ történeti Intézet vezetője, Zlinszky János Professzor Úr. Ez alkalomból gyűltek össze az Intézet oktatói, ad­ minisztrátorai, demonstrátorai és a római jogi gyakorlatvezetők, hogy e jeles napon köszönthessék profeszszorukat. Az ünnepség csendesen, mondhatnánk szűk intézeti körben” zajlott. Elsőként 95' Dr. Botos Gábor tanár úr szólt az egy­ begyűltek nevében, hangsúlyozva, hogy a Prodékán Úr nélkül nem is le­ hetnénk így együtt ezen a Karon, me­ lyet elsősorban neki köszönhetünk. Zlinszky Professzor Úr a jogtörténeti tárgyak fontosságát húzta alá, mely a jogászképzés alapját jelenti. Építkezni pedig - mint mondta - csak biztos ala­ pokra lehet, mert aki nem így tesz, an­ nak házát elmossa az eső. Rámutatott arra is, hogy e tárgyak oktatásában mekkora szerepe volt és van a közös munkának. Ezután Dr. Schmidt Beatrix, a ta­ nítványból lett tanár kolléga az Egye­ tem alapító rektorának, néhai Gál Fe­ renc Atyának a szavait idézte szeretett tanárának. Zlinszky Professzor Úr szerint meg kellene különböztetni az évfordulót a születésnaptól, mert szü­ letésnapként már a 74.-et ünnepelte, hisz abba bele kell számítani a O.-at is, azaz a születés napját. Végül a jelenlé­ vők segítségét kérte az étel s ital elfo­ gyasztásában, elvégre nemcsak igéből él az ember. S mit kérhetünk mi, az Intézet de­ monstrátorai? Minél több alkotásban gazdag, tevékeny évet egészségben, hisz mindnyájunknak van mit tanulnunk a Prodékán úrtól. Isten éltesse sokáig Ka­ runk Alapítóját! MÁNDICS BOTOND FISCHERA ANETT tizenegyedik oldal �Gróf Esterházy János Egy háborús bűnös arisztokrata „Soha semmilyen jogunkról lemondani nem fogunk, mert csak az a nemzet veszhet el, amely önként mond le valamely jogáról.” Életútja: Született: 1901. március 14-én 1924 - házasságot köt Serényi Lujzával, mely­ ből két gyermeke születik: János és Alice. 1932 - az Országos Keresztényszocialista Párt elnöke. O lesz a Csehszlovákiai Ma­ gyar Népszövetségi Liga elnöke is. 1935 - Kassa képviselője á Prágai parla­ mentben. 1936— az Országos Keresztényszocialista Párt és a Magyar Nemzeti Párt egyesülésével létre­ jött Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. - visszautasítja az Eduard Benes köztársasá­ gi elnök által felajánlott miniszteri posztot. 1938 — Kassa Magyarországnak való átadá­ sakor bejelenti, hogy Szlovákiában marad, s egyúttal jogszerű bánásmódot kér a Ma­ gyarországhoz került szlovákok részére. 1939 — rádióbeszédében üdvözli a Szlovák Köztársaság megalakulását; elhatárolja magát és pártját a nemzetiszocialista eszméktől; a világháború kitörésekor a lelkiismeret szavá­ nak való engedelmességre szólít fel; megin­ dítja a Magyar Hírlapot Szlovákiában. 1940-1942 - Magyar Ház Mozgalom; Ma­ dách Könyvesház; á;. Szlovákiai Magyar Kulturegylet újjászervezése; előadások a Debreceni Nyári Egyetemen. Idén ünnepeljük gróf Esterházy János már­ tírsorsú felvidéki magyar poltikus születésé­ nek centenáriumát. Ennek emlékére szerte az országban. Magyarországon és Felvidéken is számos ünnepséget szerveznek a kisközös­ ségek, az ősz folyamán szobrot is avatnak tiszteletére Tatán. Mádl Ferenc Köztársasági Elnök Úr már előre elvállalta az összes ma­ gyarországi ünnepség, megemlékezés fővéd­ nökségét. ígérte, hogy ahol tud ott lesz. A megemlékezések kezdete és egyben csú­ csa is az a március 11-én tartott nagyszabá­ sú ünnepség volt, melyet a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Rákóczi Szövetség szervezett az Országgyűlés felsőházi (ma 99-.konferencia”) termében. 10 éve várt min­ den szlovákiai magyar erre az alkalomra, hogy a rendszerváltozás után végre megpró­ báljuk helyesen értékelni történelmünket. Esterházy János, a két világháború közötti csehszlovákiai magyarság vezetője, az első bécsi döntés után is - melynek során Felvi- tizenkettedik oldal I 1942. május 11. - a szlovák parlament ülé­ sén egyedül ő nem szavazza meg a zsidók deportálásáról szóló törvényt. 1944 — tiltakozás Magyarország német meg­ szállása ellen; a nyilasok letartóztaták, majd lemondásra kényszerítik; körözi a Gestapo. 1945 - újból ő a pártelnök; a háború végén nem 'menekül el az országból; a szlovák hatóságok letartóztatják, átadják a KGBnek, a Magyar Párt több vezetőjével együtt a Szovjetunióba hurcolják; a Gulag mun­ katáboraiba kerül. 1947. november 16. — a Szlovák Nemzeti Bíróság távollétében halálra ítéli. 1949 - a szovjet hatóságok visszaadják a csehszlovák belügyi szerveknek; a köztársa­ sági elnök, közbenjárásra a halálos ítéletet életfogytiglanra változtatja. 1950-1956 - börtönről börtönre hurcolják. 1957. március 8-án a csehországi mirovi börtönben, ötvenhét éves korában meghalt. Hamvai kiadását és eltemetését a mai napig nem engedélyezték. A szlovákiai magyarság Mindszentyje. O az, áld örök példakép minden szlovákiai ma­ gyár . politikus számára. Végigszenvedte a íi XX. század minden gyötrelmét. dék legnagyobb részét visszakapta Magyar­ ország - a Csehszlovákiában rekedt 80 ezer magyarral maradt. Birtokait elvették, ennek ellenére adóznia kellett utána. Mégsem tud­ ták tönkretenni. Budapestről kapott támo­ gatások segítségével óvta meg a kisebbség­ ben rekedt magyarságot, a szórványban élő­ ket. Infrastruktúrát biztosított annak érde­ kében, hogy nemzeti kultúrájukat, hagyo­ mányaikat tudják hol ápolni, gyakorolni. Érdekeikért mindig szót emelt a szlovák parlamentben. Egyben a Magyarországnak visszaadott területeken élő szlovákokra is fi­ gyelt. Egyedüliként szavazott nemmel a szlovák parlamentben a zsidók deportálásá­ ról szóló törvényjavaslatról (mert Szlováki­ ában rögtön a deportálásról hoztak tör­ vényt, és nem az elkülönítésükről). »• .. En ellenben, mint az itteni magyarság képvise­ lője, leszögezem ezt, és kérem tudomásul venni, hogy azért nem szavazok a javaslat mellett, hanem ellen, mert mint magyar és keresztény és mint katolikus a javaslatot isientelennek és embertelennek tartom. 99 (A zsidók deportálásáról szóló törvényjavas­ lat elutasításának indokolása. Kézirat; Or­ szágos Levéltár, K-63-1942/65.). Saját vagyonát feláldozta a szlovákiai ma­ gyarságért, a mai napig háborús bűnös, a Szlovák Köztársaság ellensége. Rehabilitálása még nem 99-,időszerű”. Annak ellenére sem, hogy Orbán Viktor miniszterelnök személyesen Mikulás Dzurinda szlovák mi­ niszterelnökhöz fordult ennek érdekében. Esterházy János gróf a mai napig a mirovi tömegsírban van eltemetve, mert a cseh és a szlovák hatóságok nem engedik exhumálni holtestét. A Gustav Husak vezette csehszlo­ vák kommunista rezsim félt. Félt, hogy Esterházynak még hamvai is olyan erős fényt bocsátanak ki, mely megvakít mindenkit. Ez a félelem az egyik közös öröksége Csehországnak és Szlovákiának mind a mai na­ pig. Még mindig szerves részét képezi a két ország alkotmányának a híres Benesi Dek­ rétum (mely szerint a magyar nemzet kol­ lektív háborús bűnös). Ezek az országok ve­ lünk együtt fognak csatlakozni az Európai Unióhoz... A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériu­ ma jegyzékben tiltakozott a Magyar Köztár­ saság Külügyminisztériumánál az ellen, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése helyszínt biztosít egy ilyen személyről való szervezett megemlékezéshez. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériu­ ma jegyzékben adta tudtul a Szlovák Köz­ társaság Külügyminisztériumának, hogy a Szlovák Köztársaság tiltakozása valószínűleg a történelmi tájékozatlanságából eredhet. RABONBÁN �l'— A történelmi Magyarország nemzetiségeinek története 2. ... a múltkori befejező gondolattal kapcsolatban meg kell jegyezni azonban, hogy Moldvát Havasalföld irányából, tehát Dél felől is célba vették - csak a pontosítás végett. Bár már a 14. századtól történtek kísérletek katolizálásukra, a románok hite az ortodox hit volt, s ezt őrizni igyekeztek, mert úgy érezték, ez különbözte­ ti meg őket Erdély többi nemzetétől. A török m^elenése új távlatokat nyitott előttük, egyf^ta belső migráció indult meg. ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy ahon­ nan a magyarok kivándorolni kényszerül­ tek, ott a románok letelepedtek. (Erre kitű­ nő példa Várad 1660-as pusztulása.) A törté­ nethez hozzátartozik Mihail Viteazul, alias Vitéz Mihály havasalföldi vajda esete, aki 1599-ben bevonult Erdélybe, ezért több ro­ mán történész őt tekinti a három ,,román”(!) fejedelemség első tudatos egye»• sítőjének. Rajtuk kívül nem sokan... A 18. századra már hatalmas méreteket öltött beáramlásuk, míg a század elején számuk a félmilliót sem érte el, a század végére több mint egymillióan voltak. Az a veszély azért nem fenyegetett, hogy egész Közép-kelet Eu­ rópa románajkú lesz, de pl. az Andreanum te­ rületén élő szászok a magyarok betelepülését még meg tudták akadályozni, a románokét már nem. A század végére Erdély legnépesebb nemzete lettek. Bár sok helyen nem fogadták őket ellenszenvvel, az oklevelek tanúsága sze­ rint megijedtek „szaporaságuktól”. Már elér­ tek a mai Magyarország területén fekvő Új fehértót, Kislétrát, Nyíradonyt, Nyírac^ádot, Kiskállót is. Áttérve a 19. századra, elsősorban a romá­ nok nacionalista mozgalmairól kell egy-két szót ejtenünk, amikor is újra feltűnik a 15.16. században kialakult dákoromán elmélet. (Ez az elmélet már Antonio Bonfminál, Mátyás királyunk történetírójánál is felme­ rül, így több se kellet a román történészek­ nek.) Ezt elsősorban Havasalföldön és Moldvában hangoztatták, de még ennek a ,,stabil oszlopokon álló” elméletnek is vol­ ír tak buktatói. így például az, hogy meglehe­ tősen kevés román beszél, vagy oeszélt lati­ nul, másrészt csak a 17. században csatlakoztak a római egyházhoz. A dákoromán el­ mélet Erdélyi r triásza: ' Gheojghe Sincai, Samuil Micu és Petru Maior. Ok Rómát és Bécset is bejárva „felfedezték.5»’ a román nyelv latin jellegét, innen pedig már csak karnymtásnyira ­ karnyújtásnyira volt az elmélet elmelet helyénvaló n« ságának bebizonyítása. Ez már politikai kérdés is volt, a románok h hegyeket mozgattak meg, hogy bebizonyítsák, ok Erdély őslako­ sai. (A római ereoettel kapcsolati):»an csak megjegyzem, hogy ekkor tértek át a cirill betűs írásról a latin betűsre...) Ekkor még csak az volt a céljuk, hogy őket is elismerjék Erdély negyedik nemzeteként a ma^ar, a székely és a szász mellett, ezt bi“onyitja 1791-es felterjesztésük zonyitja felterjesztesük is lí. Lipót elé, a Supplex Libellus Vlachorum. 1848 egyik követelése volt nálunk az unió megvalósítása Erdéllyel. A románok - mond­ hogy őket meg juk joggal - azt séreímezték, sérein sem kérdezték ez Enne! megfelelőíZ ügyben. Ennek en a balázsfalvi ülésen a radikálisok kereked- tek felül Avram láncúval az élükön, s kimondták, hogy nem támogatják a magyar szabadságharcot, sőt fegyvert is fogtak ezt bi oi-­ zonyítandó. Ha már így belelendültek, létre­ hozták a Román Nemzeti Bizottmányt is. Persze mikor felismerték, hogy az udvarnak csak addig van rájuk szüksége, amíg a magyar szabadsá^arcot le nem veri, kissé visszavettek az iramból. 1849. júliusában a magyarok és a románok végül megegyeztek, s így elv­ ben béke született a két nemzet között. Ez persze nem tartott sokáig, mivel a kiegyezés után, 1868-ban bevezették az új nemzetiségi törvényt, s hatályba helyezték a magyarok áltál rég áhított uniót. Az első világháború előtt ugyan a Munka­ párt élén álló Khuen-Héderváry Károly fel­ vette a kapcsolatot a románokkal, sőt maga Ti­ sza István is hajlandó lett volna engedménye­ ket tenni, a megegyezés azonban a két fél szándékainak elterése miatt meghiúsult. A há­ ború kiélezte a nemzetiségek közti ellentéte­ ket, a románok ráadásul 1916. augusztusában titokban egyezségi:t kötöttek az antanttal Bukarestben, mely Ér .mondj a, hogy a szövetséges hatalmak hozzájárulnak a románok területi kívánságaihoz. Ennek köszönhetően 1918ban a Román Nemzeti Tanács szinte azonnal visszautasította Jászi Oszkár, a Károlyi kormány nemzetiségügyi miniszterének javasla­ tait, mely a románoknak széles körű önkormányzatot ígért. A kisujj unk már kevés volt, a románok pedig a győztes oldalon álltak. A há­ ;gyenes következménye ború elvesztésének egyenes limas trianoni békeszervolt a számunkra fájdak...... .... ződés. (Folytatása következik) VINCZE SZABOLCS „Megtartani önmagunkba vetett hitünket  Vendégünk volt Csdky Pál, Szlovákia miniszterelnök-helyettese l!i Március elsején a díszteremben tartott teltházas előadást Csáky Pál;'szlovák kormányfő-helyettes. Beszámolt a Magyar Koalíció Pártjának a kormányban eltöltött két éves tevékenységéről, valamint vázolta a közeljö­ vő lehetőségeit. Ratifikálás előtt áll például a nyelvi charta, amely megkönnyíti majd a’, magyar nemzetiségűek számára anyanyelvük használatát. A szlovák alkotmány mòdosításával létrejönnek a megyei önkormány- mint egy szlováknak, hiszen nekik a magyar mindenképpen érdemes volt az MKP-nek belépni a koalícióba, az azóta eltelt két eszkisebbség céljait kell szolgálniuk. A jövő legfontosabb célja megállítani á tendő, amely a felnőtté válás időszaka volt a kormány egésze számára, egyfajta garancia szlovákiai magyarok anyaországba történő lehet a jövőre nézve, garancia arra, hogy a , kivándorlását. A párkányi híd, mely év végékisebbségek azonos jogokat élveznek majd, ' re várhatóan elkészül, szimbolizálja a két mint a szlovák nemzetiségűek. Kiemelte azt ország kölcsönös egymásrautaltságát és vihogy a magyar politikai erők komoly s'zé- . szonyuk szükségszerű javulását; „Tartsuk repet játszottak és játszanak Szlovákia de- ;; meg önmagunkba vetett hitünket”- figyelmokratizálódásában, így támogatva az or- , meztetett búcsúzóul Csáky Pál. ?! zátok, ezáltal a hatalom jobb megoszlása válik lehetővé. Csáky Pál elmondása szerint szág Uniós csatlakozásának tervét. Egy magvar politikusnak nolitikusnak mindig többet kell tennie, tennie. gyár KÚRÁN ANDRAS « A Mathias Corvinus Collegium FELVÉTELI PÁLYÁZATOT HIRDET jog, modern történelem, média, nemzetközi kapcsolatok és közgazdaságtan iránt érdeklődő kiemelkedően tehetséges elsőéves egyetemi hallgatók számára. Felvételire pályázni egy 5-8 oldalas rövid esszével 2001. május 18-ig lehetséges. A dolgozatok címei március második felében kerülnek közzétételre. További információk a www.collegium.hu honlapon olvashatók, e-mailban tihanyia@elender.hu, illetve a 267-6597 számon kérhetőek. tizenharmadik oldal �VEDD ES OLVASD! Németh Adám rovata Kisvárosi levelek Egyház és kommunikáció (avagy www.katolikus.hu) Az ítélet idei első számában jelent meg B. Á. monogram alatt (egész pontosan felett) egy cikk, amelyben a szerző a Magyar Katolikus Egyház óriásplakátjáról ír, talán kicsit furcsa módon. Az említett óriásplakát az Egyház új média­ stratégiájának része. Erről a programról ren­ deztek konferenciát a PPKE-BTK-n február 14-én Veres András püspök, a Magyar Katoli­ kus Püspöki Konferencia titkára és Juhász Ju­ dit, az MKPK sajtófőnöke részvételével. Ezzel a médiastratégiával igyekszik kihasz­ nálni az Egyház a rendszerváltozással vissza­ kapott kommunikációs lehetőségeit. Az Egy­ ház Kommunikációja Jézus Krisztussal kez­ dődött. Azóta az élőszó mint eszköz mellett a technikai fejlődéssel számtalan új eszköz je­ lent meg. Az Egyháznak pedig a CIC. szerint feladata felhasználni a technika vívmányait a hit hirdetése során céljának, a lelkek üdvössé­ gének elérése érdekében. Ez a kommunikációs stratégia persze koránt­ sem a magamutogatásról szól, hanem a tanúsagtételről. Ennek eszköze többek között a tavaly indult egri katolikus rádió, a közszolgálati- és kereskedelmi médiában egyaránt megjelenő tár­ sadalmi célú hirdetés, valamint az európai püs­ pöki karok közül először a magyar által elindí­ tott internetes oldal (a honlap címe). Az új mé­ diastratégia célja mindössze a figyelemfelkeltés, annak megmutatása, hogy az Egyház nem csu­ pán a templom és a sekrestye falai között műkö­ dik, hanem emberekből álló élő intézmény. Márpedig ha így tekintünk az Egyház kommu­ nikációjára, akkor az óriásplakát sem a „pápa + tömegjelenet a Hősök terén” képletből áll össze, hanem az élő Egyház jelképe. Kedves Barátom! fotó, vagy ilyenekből összeállított mozaik. Természetesen a modem eszközöket fel kell használni, de mérlegelni kell, hogy egy-egy meg­ nyilatkozással milyen hatást váltunk ki másokból. BÁNÉI ÁKOS (teológus-hallgató, PPKE) A rovatvezető véleménye: ]ó ötlet ilyen eszközöket felhasználni a mai világban. De ha már élünk az ilyen lehető­ séggel, érdemesebb sokkal jobban élnünk vele. Elgondolkodtató: nem lehetne-e példá­ ul a plakát megjelenése előtt rajzpályázatot, ötletpályázatot kiírni arról, hogy milyen is legyen egy ilyen plakát? Esetleg beszélgetni más felekezetekkel is erről, hiszen az 1000 évből nem kis ideig közösen tevékenyked­ tünk, éltük meg hitünket. Van még mit fejlődnünk a kommunikáció te­ rületén (az egyházi intézményeken belül is, pl. az Egyetemen az egyes döntések megho­ zatalánál...), de a helyzet nem reménytelen, sőt... NÉMETH ÁDÁM Poupard bíboros a PPKE díszdoktora A PPKE március 1-jén díszdoktorává fogadta Paul Poupard bíborost, a Kultúra Pápai Taná­ csának elnökét. Kedvés Deák Bertold és Szamos Márton! Ma, mikor olyan világban élünk, mikor a rop­ pant tudományos-technológiai fejlődés ellené­ re az emberek többsége szkepticizmusba me­ nekül, amikor - Erdő Péter rektor üdvözlő be­ szédében elhangzott szavait idézve - „amikor európai-keresztény kultúránk magva megha­ sadt” különösen kívánatos e tudós főpap mun­ kásságának példaként való felmutatása, bizonyí­ tékául annak, hogy a hit, a tudomány és a kul­ túra elválaszthatatlan egységet alkot. Köszönöm kiegészítő erővel is bíró reagálásoto­ kat előző cikkemben lévő megállapításaimra, melyeket ezúttal röviden konkretizálok. Jobb lett volna; ha „saját szánkból” hangzik el a plakáton lévő üzenet - a következőképpen: .....Veletek és értetek - a Magyar Katolikiis Egy­ ház” . Ezáltal sokkal elfogadhatóbb a megnyilat­ kozás, mert rni mondjuk ki az üzenetet, és nem a szemlélő szájába kényszerítjük. A magasból lefényképezett tömegnél előnyösebb lett volna egy személyesebb benyomást nyújtó Paul Poupard Franciaországban született 1930ban. 1954-ben szentelték pappá. Teológiából és történelemből doktorált a párizsi Sorbonne-on. A hit és az ész kapcsolatát, illetve az egyház és az állam közti viszonyt elemző diszszertációi mintha előre vetítették volna az evilágban az evilágért munkálkodó, a tudományos felké­ szültséget a gyakorlati társadalmi (világi) prob­ lémák leküzdése szolgálatába állítani képes egy­ házi közéleti személy életútját. Paul Poupard tíz éven át a párizsi katolikus egyetem rektora'volt, majd párizsi püspök, érsek, 1985-től bíboros. DEÁK BERTOLD - SZAMOS MÁRTON tizennegyedik oldal Nem akarok még egy huszadik századot. Igen, maga volt a tudás ez a XX. Atombomba, repü­ lők, űrhajók. Lehet ezt még fokozni? Igen le­ het. Lehet hogy holnap a levegőben szárnyal­ hat az ember szomszédtól szomszédig, kaputól kapuig. Lehet, hogy lángost sütünk a Marson. Jól van, ez mind rendben van. Ha az ember va­ lamit meg tehet: meg is teszi... Nem akarok még egy XX. századot. Működ­ tünk Júdásként eleget, fáradhatatlanul. A tudás, igen, az nagyon fontos valami, csak még okos fi­ lozófusok sem igazán tudják, hogy mi is. Fűtött szobából nézhetjük majd a háborúkat. a ^épek halálát, és elhisszük, hogy a MATRIXban mi vagyunk. Benne vagyunk és nem rajta kívül. Hát ez a tudás? Shakespeare újra megdicsőül („Színház az egész világ..Arany tompán kopogtat a ko­ ponyákban („Vérszagra gyűl az éji vad...”); Bili Gates maga lesz az élő totem („A XXI. században az győz, aki az információözönben helyesen szelektál.” Lásd: Diderot - ember­ gép); Máraiból csak a csonkig égett gyertya marad (tanárnő az órán: „Márai író volt, költő és öngyilkos. És akkor most térjünk át Frederick Forsythra...”); Vivaldiból gyászze­ ne lesz (: a természet gyászzenéje, utolsó ka­ pocs az évszakokhoz, a csiripelő madarakhoz); Petőfinek végül igazat adnak ( „Elhullt a virág...”); Éljen az emberiség „nulla toleran­ cia clausulája”! Önmagunk ássuk a sírunkat. Uram! Hol vagy? Irgalom, irgalom... Nem, nem lehet ilyen a XXI. Ez egy nyerő szám, az évszázadnak is ilyennek kell lennie. Vagy nem? De mi az, hogy nyerni, mit lehet nyerni? Mi az, hogy tudni? Te tudod milyen lesz a XXI-es? Megelepnél, ha azt mondanád, hogy igen... Nekem csak a remény marad: Ahol túlárad a bűn ( az emberi hülyeség), ott túlárad a kegyelem is... Testvéri szeretettel: NÁDI Számos franciaországi tudományos-művé­ szeti társaság tagja, elnöke, több nemzetközi díj kitüntetettje, mégis elsősorban az embe­ rek, kultúrák és vallások közeledése érdeké­ ben folytatott szeretetteljes dialógusnak kö­ szönhetően övezi őt általános tisztelet Euró­ pában. Vatikáni küldöttként sorra kereste fel a világ- és egyházpolitikailag „érzékeny” he­ lyeket (így Magyarországot is.) (AZ ÚT EMBER ALAPJÁN) �a A század tanúja A Horváth Mihály-téri Pázmány-szobor története dőjelezte a Bakáts téri helyszín alkalmassá­ gát, mert véleménye szerint a kegyelet pa­ rancsa, hogy Pázmány Péter szobra a belvá­ rosban legyen. E célból a Barátok belvárosi temploma előtt lévő teret javasolta helyszí­ néül. Azért is ez volna a legméltóbb hely vélekedett Acsay -, mert a közelben emel­ A katolikus érsek szobra a Ferenc József ál­ kedik a Tudományegyetem Palotája, amely­ tal Magyarországnak adományozott tíz szo­ nek közelsége a Karalapító munkásságát is bor egyike, felállítását mégis hosszú vita jelképezi. A Professzornak véleménye tá­ előzte meg. mogatására sikerült megnyernie a Tudo­ Eredetileg a Bakáts téren szántak helyet a mányegyetem rektorát, aki Acsay javaslatát műalkotásnak. Dr. Acsay Antal professzor, a Dr. Beleznay Béla egyetemi tanár javaslatá­ Religio 1899. márciusi számában megkérval egészítette ki, mely szerint ri Pázmány Péter I szobra mellé a * si' király által ajándékozott tíz szobor közül a XVI. század jogászá­ nak, Werbőczy Istvánnak a szobrát kell felfe állítani. í.- . BtA rektor ezK zel a kéréssel I fordult Széli Kálmán, akkori miniszterelnök­ höz. A minisz­ terelnöki támo­ gatás azonban önmagában ke­ vés lett volna a király rendele­ tének megvál­ toztatásához, de a javaslatot ugyancsak he­ lyeslő és támo­ gató József fő­ herceg fellépése már elegendő­ nek bizonyult. Ekkor megváltoztatták a szobrok terve­ zett anyagát is, bronz helyett carrara! márw Drámai kép az 1956-os szabadságharcból: egy ismeretlen elesett sírja a ványból készítFelszabadulás téri (ma: Ferenciek tere) Pázmány-szobor talapzata előtt tették őket. A (először publikált felvétel) létrejött szobor- A Radnai Béla által készített Pázmány szobor ma a Horváth Mihály téren ta­ lálható, azonban mind elkészültének, mind helyváltoztatásának érdekes tör­ ténete van. w bizottságnak még nehéz kérdésben kel­ lett állást foglalnia: Radnai Pázmányt állva, a Werbőczyt megalkotó Donáth pedig ülve képzelte el. E kettőt összhangba kellett hoz­ ni. Noha a bizottság az utóbbit javasolta, a végső döntésre jogosult belügyminiszter a szobrok környezetére való tekintettel mégis az álló alakzat mellett foglalt állást. A szobrokat Carrarában faragták. A Páz­ mány szobor talapzatára hercegprímási cí­ merét helyezték, amelyet bal oldalt babérle­ velek, jobb oldalt Krisztus koronájának ne­ vezett virágok díszítenek. A szobor 1914. június 25-én került a he­ lyére. Az ünnepélyes leleplezést Szent István napjára tervezték, a háború miatt azonban az ünnepély elmaradt. Augusztus 29-én minden külső pompa nélkül Drasche-Lázár Alfréd miniszteri tanácsos adta át az emlék­ művet Dr. Wildner Ödön tanácsnoknak, aki azt a Főváros részéről átvette. A Pázmány-szobor helye egészen 1957ig változatlan maradt, a forradalmat követő­ en az akkori rendszer számára elviselhetet­ len volt egy katolikus érsek és egy katolikus templom túlzott közelsége, ezért a protes­ tánsból ellenreformátorrá lett hittérítő szobrát kevésbé központi helyre, a Horváth Mihály térre helyezték, ahol mindmáig megtekinthető. ' Ifi i is GULYÁS GERGELY Wíí’swiswiwsm- Rövid hírek! ! ! ! ! Jó hír az ötödéveseknek, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen tett, nyelvvizsgát isj elfogadnak a záróvizsgára bocsáthatóság feltételeként. Abból a szempontból mindenképp előnyös, hogy a BME-n egy hó-* napos átfutási idővel lehet nyelvvizsgázni. További engedménynek számít az is, hogy állami típusú nyelvvizsgával is el lehet kezdeni az ál­ lamvizsgák letételét, de egy héttel az utolsó zá­ róvizsga előtt be kell mutatni a másodikat is. < HŐK elnökének közbenjárására, Var­ ’^ga Csaba és Péteri Zoltán professzor urak döntésé értelmében, a Dékán Úr hozzájárulásával III. éven mégsem köte-J ^lező ebben a félévben vizsgázni Allameltnélet 2?, 3? Kigy tán inkább 2,3-ből, hanem letehető a következő szemeszterben is. ’Közgazdaságtanból pótszigorlat letételére nyílik lehetőség március 27-én, jelentkezés a tanszé- ken; - 3 Pénzügyi jogból UV időpontot adott ^meg a tanszék! MW5W-SÍ%ÍÍÍ ÍSSSSSÍSS tizenötödik oldal �'sa«; M ■ Magyar örökség: kastélyok és kúriák A túrái kastély, a Schossberger család, és a megvásárolt bárói rang Múlt év végén jelent meg egyetemünk ötödéves hallgatója, (mégnemdoktor) Virág Zsolt nagyszabású vállalkozásának, a Magyar Kastélylexikon sorozat­ nak első kötete Pest megye kastélyairól és kúriáiról. Kedvcsinálóként az ítélet hasábjain alkalmanként bemutatunk egyet-egyet közülük. ;§i^1“.... if^-i> t ffl J s ®s»i Sí '!'':v • • .*■« • -"A’ W H ■W’^síWay's- a <^J5;SÍ<>5<< Í!?í^< K SSii» SÄHl5^^ i^ä®5 í ö ÍS faa-íisi » $Í1;;;S'-S:^íí4sw , ,«,-.x;.;i.ÄS i «^iS' í5{ ? s J?5í ; ^iKí WS ííW Sí Bt:S ÄIS Ä^x^V/J í‘,^WA' '^*V' 3;;'i’ R , ; . Mivel hazánkban a nemesi cím, rang és előnév még a XIX. század végén, XX. szá­ zad elején is a társadalmi emelkedés leg­ szembetűnőbb jele és legfontosabb mér­ céje volt, az ipari és kereskedelmi vállal­ kozásai révén komoly vagyont és tőkét összegyűjtő nagypolgári réteg mindent meg is tett annak elnyerése érdekében. A nemesség megszerzésének legkézenfekvőbb módja a rang megvásárlása volt, melynek ekkorra már megszabott tarifája alakult ki. A legolcsóbb a nemesi cím megvétele volt, de aki komolyabb össze­ get szánt a célra - és azt befizette a kincs­ tárba - rögtön bárói rangot is kaphatott az uralkodótól. A „történelmi arisztokrácia” természe­ tesen nem fogadta el magával egyenran­ gúnak az általa „papírbárónak” nevezett újgazdag réteget, mely kifejezés arra utalt, hogy ezek a családok már nem kapták tizenhatodik oldal \ meg automatikusan a főrendiházi tagság jogát a főnemesi címmel együtt. Ez az újonnan nemesi címet szerzett nagypolgári réteg életformájában is haso­ nulni szeretett volna a történelmi főnemes­ séghez. Ez indokolta vidéki földbirtokvásár­ lásaikat, majd az ezeken történő kastélyépí­ téseket, mely épületeket gyakran csak nya­ raló céljára használtak. A túrái kastélyt épít­ tető tornyai Schossberger család ezen réteg jellegzetes képviselője volt, és mondhatni, hogy időben a legelső, hiszen a Pest várme­ gyei településen már 1883-ban felépítették francia neoreneszánsz stílusú kastélyukat Ybl Miklós tervei szerint. A kastélyépítést hamarosan követte a bárói rang is, melyet Schossberger Zsigmond, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítója szerzett 1890-ben. (Magyaror­ szágon összesen 18^ zsidó származású csekély kivételtől eltekintve kikeresztel- kedett - família kapott bárói rangot, a leg­ ismertebbek közülük a csepeli Weiss, a hatvani Hatvany-Deutsch, az újpesti Wolfner, az orosdi és bői Orosdy, a kaprioriai Wodiáner és a tolcsvai Korányi családok voltak.) A Schossberger család tagjai a magyar gazdasági élet kulcspozíci­ óit töltötték be, így vezetőségi tagjai vol­ tak a Gyáriparosok Országos Szövetségé­ nek, a Magyar Cukorgyárosok Országos Egyesületének, vagy például a Kender-, Len- és Jutaipari Rt.-nek. A túrái kastély külsejét a Schossbergerek kívánságára Ybl festői hatásúra komponálta meg, mely egyszerre jelezte a bárói család reprezentációs igényét, gazdasági hatalmát és gazdagságát. Az épület változatos tömeg­ csoportosítást, gazdag homlokzati architek­ túrát, karcsú tornyokat, csipkés pártázatot, kupolás pálmaházat, magas tetejére kilátó­ kat, az üvegtető miatt fényes lépcsőházi csarnokot, tágas folyosókat, és hatalmas dísztermet kapott. A család két generációja lakta az épületet: Schossberger Zsigmond 19(X)-ban bekö­ vetkezett halála után fia, Viktor örökölte a több mint 6000 katasztrális holdat kitevő uradalmat. A birtok Schossberger Viktor 1938-ban bekövetkezett halála után, húgá­ ra, Klárára szállt. 1947-ben még őt tüntetet­ ték fel - a félje miatt Sir Tangye Bazilnéként — a kastély tul^donosának. Az államosítás után általános iskolaként használták az épületet több évtizedig, fel­ újítására semmit nem költöttek. Majd az intézmény kiköltözése után - még a rend­ szerváltás előtt - a Lapkiadó Vállalat keze­ lésébe került az épület. 1990 után egy indi­ ai állampolgár vásárolta meg az ingatlant, aki immáron tíz éve nem tesz semmit az épület helyreállítása érdekében. Ennek az lett a következménye, hogy Magyarország egyik legszebb, legnívósabb kastélyépülete az összedőlés határán van. VIRÁG ZSOLT �1 TAROLTAK A JOGASZOK Nagyszerű új kezdeményezés volt a PPKE Teremlabdarúgó Kupa életre hívása. A solymá­ ri PEMÜ-csamokban március 9-én az egyetem három karáról összesen hat csapat mérte össze tudását. Büszkeségre ad okot, hogy az első két helyen a két jogi karról indult csapat végzett. Dagadó kebellel indult vissza tehát mindkét csapatunk, bár az óvatosabbak meg­ jegyezték, ezt a diadalt szívesen elcserélnék egy államvizsgán való brillírozásra.., A résztvevő hat csapatból három jött a bölcsész­ karról, kettő a jogról és egy a teológiáról. A két jogászcsapat egyaránt parádés teljesítményt nyújtott, de sajnos már az első mérkőzésen öszszekerültek, később aztán kiderült, hogy az a mérkőzés volt az előrehozott döntő, mely egyébként egy utolsó pillanatban esett góllal dőlt csak el. Mindkét csapatunkat a feltétel nélküli küzdeni tudás, a fantasztikus állóképesség, a re­ mek technikai képzettség, valamint a sportszerű játék jellemezte. Mindez nem is hozhatott mást, mint diadalt. Néhány játékost feltétlenül ki­ emelnénk: a győztes Ulpianus csapatából példá­ ul a torna gólkirályát, Mikó Attilát, vagy az im­ már “hatodéves”, régi dicsőségét újra felvillantó Főmet Bélát, A második helyen végzett jogász­ csapat, a Bácsi Sándor Baráti Társaság büszkesé­ ge volt a torna talán legpengésebb játékosa, Lindmayer István, vagy a testalkatával is a csapatnévhez való kötődését kifejező, “géppuskalábúi”’ Pálmai Géza, A csapatok névsora: Ulpianus: Solymosi Attila (2 gól), Mikó Attila (6 gól), Németh András, Siska Imre, Bagaméry Róbert, Rádanyi Dénes, Sára Botond (2 gól). Főmet Béla (2 gól). Süveges Antal (1 gól). Bácsi Sándor Baráti Társaság: Borbély László, Szemző György, Arvay Gábor, Lindmayer Ist­ ván (3 gól). Készéi Gergely (2 gól). Soproni Zsolt (2 gól). Pálmai Géza (4 gól). Vörös Ál­ mos, Koltay András (4 gól). Az eredmények: Ulpianus: Bácsi Sándor Baráti Társaság 3-2, Úthengers (BTK) 1-1, HTK 5-1, Waffen SC (BTK) 2-0, Mayer Blümehen (BTK) 2-2 Bácsi Sándor Baráti Társaság: Ulpianus 2-3, Mayer Blümehen 3-1, Úthengers 6-2, HTK 3-1, Waffen SC 1-4 A torna végeredménye: 1, Ulpianus (JÁK) 11 pont 2,Bácsi Sándor Baráti Társaság (JÁK) 9 pont, gólarány: + 4 3, Waffen SC (BTK) 9 pont, gólarány: +2 4, HTK (HTK) 9 pont, gólarány: -3 5, Mayer Blümehen (BTK) 2 pont, gólarány: -4 6, Úthengers (BTK) 2 pont, gólarány: -6 KÚRÁN ANDRÁS Két perc ,,7ön az ártáz! Jön az áruíz!” han^ék, S tengert láttam ahogy kitekintek ■ I ■ MN I (Petőfi Sándor; A Tisza) ! Idén újra kilépett medréből a Tisza, Is-j mét gát szakadt, vályógház ro^yant, va-1 gyón úszott el, a mezőgazdaság fél térd-^ re ereszkedett. Az egyébként is hátrá^l nyos helyzetű Szabolcs újra küzdeni kényszerült. I■"? A. '' Ne“mzeti ünnepünkön, alkalmam volt az árvíz helyszínén járni. Láttam a Tarpai nagyközség közelében átszakított gátat,j ahonnan a folyó kiáradt, Homokzsákolc-j3 kai és cölöpökkel tömték el a rést, de kiömlött vizet csak lassan lehetett szivattyúzni, egy részét végső soron a nyári meleg fogja felszárítani. Két helyen át- j vágták a 41. sz. főutat, hogy mélyebben j fekvő területre tereljék az árvizet. 1 , Az elöntött utcákra és telkekre klór-j mészét szórtak, így védekezve a fertőZé’á sek ellen - az áradás műanyaghulladé-l kot, elhullott állatokat sodort, és teme- ^ tőkbe is behatolt. Megrendítő volt az összedőlt házakéI látványa, nehéz volt elhinni, hogy, s^J kaknak egy egész elet munkája vészét^ el, "Á] kár hatalmas. Azzal együtt, hogyJ házak mentek tönkref a földeken még^ egy darabig nem lehet majd termelni. Ez 13 pedig szorosan érinti a területet, mert az^ « ottaniak nagy számban a rnezőgazdaság-^ bői élnek. - Azonban a Nemzet újra összefogott,^ Ekkor,,éppen március 15-én, Fővárosi,^ dunántúli szakemberek mellett segély-! szervezetek tagjait, , és más önkéntese két láttam, akik segítettek menteni amit meg lehetett. Sok helyi lakos volt, aki már több napja nem dolgozott -(4^! munkahelyén, {hz alváshiányról nem is^ szólva.) ,, Csak a madarak élvezték láthatóan az; ^egészet. - Nagy csoportokban , kutatták! - után a tengernyi ' vízben ' ' táplálék ■ ■^■il Szamos Márton tizenhetedik oldal �„Szívem szerint a Fradiban játszanék” Beszélgetés Zavadszky Gáborral, a Dunaferr és a magyar válogatott labdarúgójával Egyetemünk elsőéves hallgatója Zavadszky Gábor (26), aki jelenleg a tavalyi bajnok Dunaferr labdarúgója. Pályafutását a Ganz-Mávagban kezdte, majd fiatalon a Ferencvároshoz igazolt, ahol két bajnoki címet és három kupagyő­ zelmet gyűjtött be. Egyszeres válogatott, házas, két fiúgyermek édesapja. Ve­ le beszélgettem a magyar labdarúgás múltjáról, jelenéről és jövőjéről. Mit gondolsz arról a sztereotip vélemény­ ről, hogy a futballisták intellektuálisan kvalifikálatlanok? Vagy ahogy egyes szurkólók a lelátóról mondják, bunkók. Nézd, nekünk a pályafutásunk elején nagyón sok időt kell szentelni a sportra, ame­ lyet a tanulástól kell elvenni. Saját példám­ mal tudom alátámasztani, hogy iskola után elmentem edzésre, este hét körül értem haza, s utána már csak egy-két órám ma­ radt a tanulásra. Elég nehéz úgy végezni, hogy utána fölvegyenek az egyetemre. Miért a jogot választottad? A foci mellett volt valamennyi szabad­ időm, amit szerettem volna hasznosan el­ tölteni, ezért döntöttem a tanulás mellett. % Ezen kívül csapattársam, Rósa Henrik is r ‘1 ide jár és tőle is csak jókat hallottam az egyetemről. Mennyire jellemző a mai focistákra, hogy felsőfokú tanulmányokatfolytatnak? Nem jellemző, de úgy érzem, mintha most kezdene elterjedni. Tudomásom sze­ rint, ez sokkal jellemzőbb például a vízi­ labdázókra, akik főleg a jogra és az orvosi­ ra járnak. Nálunk sokan tanulnak a Testne­ velési Egyetemen. Két fiad van, profi sportoló vagy, és most még egyetemre is jársz. Hogy egyezteted Zavadszky Gábor még Fradi-mezben. össze a családapát, a sportolót és az egyete­ Látjuk-e még valaha így? mistát? tem már a 60-as években sem költöttek erre ele­ Elég nehéz. A feleségem örül annak, hogy felvet­ get. A Norvégoknál tíz-tizenöt éve minden pénzt tek az egyetemre és próbál a lehető legtöbbet segí­ teni. Én igyekszem minél több időt a családommal az utánpótlásba fektettek és nem érdekelte őket a válogatott szereplése, kijutnak-e a világbajnok­ tölteni. A tanulást is próbálom akkor intézni, ami­ ságra vagy sem. Most pedig megnézhetjük őket, kor a gyerekek már alszanak. ott vannak a Bajnokok Ligájában és a legnagyobb A bajnokságot 12 csapatosra szűkítették; a kor­ európai csapatoknál is vannak norvég játékosok. mány 21 milliárdot szán a labdarúgásra; Demján Sándor lett a Hivatalos Labdarúgó Alszövetség el­ Tudomásom szerint, a tizenhat év körüli magyar nöke. Szerinted ezek a változások elegendőek lesz­ fiatalok a világ legjobbjainak is méltó ellenfelei. Hol rontják el őket? nek a honi foci színvonalának emeléséhez? Véleményem szerint erősödött a bajnokság, a A srácok tizennyolc éves korukban felkerülnek mezőny is kiegyenlítettebb lett, szinte nincs is az első csapathoz és ott a legtöbbjük az első két gyenge csapat. Az a tény, hogy ennyi pénzt pum­ évben nem is játszik, mert szoknia kell a közeget. pálnak a fociba, biztos szúrja más sportágaknak a Az Ajaxnál például a legfiatalabbak is abban a já­ tékrendszerben játszanak, mint a nagycsapat, így szemét, de ezt az összeget stadionépítésre és fel­ újításra költik. Ezek nemcsak stadionok lesznek, aztán zökkenőmentesen be tudnak illeszkedni. hanem egyben szórakoztató központok is, amik­ Nyáron lejár a szerződésed a Dunaferrnél. Jelen­ től a beruházás megtérülését várják. leg az MTK-val és a Fradival is tárgyalsz, melyik csapat lesz a befutó? Nem az utánpótlásra kéne inkább fordítani ezt a pénzt? A mostani állás szerint az MTK-hoz állok köze­ Tíz évvel ezelőtt, amikor még utánpótlás korú lebb, de szívem szerint a Fradiba mennék. Tizen­ voltam, már akkor azt mondták, hogy egy rakás négy éves koromban kerültem a zöld-fehér gár­ pénzt kellene az utánpótlásra költeni. Sőt, szerindához és tíz évig játszottam ott, viszont a mosta­ i tizennyolcadik oldal ni pénzügyi helyzet nem túl csábító. Az MTK pedig hosszú idők óta stabil klub. A Ferencvárossal 1995-ben bejutottatok a Bajno­ kok Ligájába, ahol a csapat több százmillióforin­ tot nyert. Ezt követően majdnem az egész csapatot kiárusították. Hová lett az a rengeteg pénz? Igen, akkor a Fradi körülbelül egymilliárd forin­ tot nyert. Két évre rá pedig mínusz háromszáz­ milliónál tartottak. Nekem vannak sejtéseim, hogy hová került a pénz, de amíg nincs bizonyí­ ték, addig ezek csak rágalmak. Nem mondom, hogy a játékosok nem kaptak belőle, de az csak töredéke volt az egy milliárdnak. Az akkori elnök ellen van valamilyen eljárás? Tudomásom szerint nincs. Kompromisszumot kötött Torgyán Józseffel, hogy csöndben távozhat és akkor nem kerül nyilvánosságra a Csúcs Lász­ ló által készített átvilágítás. Az FTC ma is anyagi gondokkal küzd, 178 mil­ lió forint az adósságuk, pedig a híradások szerint Torgyán elnöksége alatt is hatalmas összegek közpénzek- kerültek a csapathoz. Azt hallottam, hogy az is körülbelül egy milliárd volt... Mennyi esélyt látsz az Európa Bajnokság meg­ rendezésére? Nem sokat. A magyarok megítélése elég negatív az UEFA-ban elfoglalt helyezés alapján. Csak egy közös rendezésre lenne esélyünk. Az osztrákok után most a horvátokat emlegetik, de azt nem tu­ dom, hogy az ő stadionjaik milyen állapotban vannak. Mint rendező ország legalább indulhatnánk, hi­ szen tizenöt éve nem szerepeltünk sem EB-n, sem VB-n. Most azért látok esélyt arra, hogy az olaszok mö­ gé odaérhetünk. A Zalaegerszeg elkezdte nyilvánosságra hozni az átigazolási pénzeket, ami nyugaton teljesen ter­ mészetes. Mennyire lehet hinni ezeknek a szá­ moknak? Azt gondolom, hogy nem feltétlenül kell elhinni, amit mondanak. A klubvezető mond egy össze­ get, de senki nem néz annak utána mennyi abból a valóság. Vagy annyi, vagy nem. Minden mai magyar focista álma egy külföldi szerződés. Hova mennél szívesen? Albánián és Kínán kívül bárhova, de lehetőleg Nyugat-Európába. Jelenleg egy német mene­ dzser foglalkozik az ügyemmel, aki azzal biztat, hogy találnak nekem csapatot. Ehhez azonban jól kell játszani a tavasszal. Alomcsapatod? Nekem a spanyol foci a kedvencem, de azok a klubok elég megközelíthetetlenek. KISBÁN BALÁZS �Ajánló Miháltz András oldala Jogi pályák a gyakorlatban - 2. rész Azok kedvéért, akik kimaradtak mindazon földi örömökből (extatikus gyö­ nyör, mámoros jókedv, szellemi újjászületés) melyet az ítélet előző száma jelentett szűköcske olvasóközönségének...........azok kedvéért mondom csak el, hogy ebben a rovatban, melyre a fenti jellemzők egyébként hatványozot­ tan is igaznak bizonyulnak, arra szerettem volna vállalkozni, hogy a tavaly végzett évfolyam ilyen-olyan tapasztalatai alapján, megpróbáljak ilyen­ olyan képet festeni az egyetemről kikerülők előtt nyitva álló lehetőségekről, melyek hol ilyenek, hol olyanok. Azt is csak ismétlésképpen mondom el, hogy tud.-os fokozat, ill. szakmai elismertség híján, nem törekednék akadé­ miai szintű értekezésre, székfoglalóra stb., mindössze arra vállalkoznék a megszabott teljedelemben, hogy az „okos ember más kárán tanul” elve alap­ ján lebeszéljek mindenkit a jogi felsőoktatásról. Ügyészgetés-Bírdlkodás A fogalmazói státusz még mindig meglehe­ tősen népszerű az i^ú jogásztitánok számá­ ra. A tavaly végzettek meglehetősen nagy számban pályáztak ilyen állásokat, (bírósá­ gon legalább egy tucat, míg ügyészségen mindössze kettő ilyen emberről tudok) melynek fő okait talán a pálya szépsége, az avval járó presztízs, ill. a szabályozott mun­ kaidőjelenthették. Aki valaha is megfordult ügyvéd mellett, valószínűleg el tudja kép­ zelni, micsoda mesebeli képződmény- nek tűnhet a fix munkaidő adott esetben. A talán kevésbé feszített munkatempó mellett további vonzalmat biztosít a pá­ lyának, hogy lehetőséget kínál más irányú ambícióink kiélésére is (tanársegéd­ kedés; szalgogászás; PhD; stb.) melyeket egy ügyvédi munka nem feltétlenül tűr meg maga mellett. További pluszpontot jelent a szakmának, hogy valószínűleg se­ hol olyan precíz felkészítést a szakvizs­ gákra nem kapunk, mint éppen a bírósá­ gon avagy ügyészségen. A képzés ugyanis bíróságról-bíróságra járva, egyfajta rotáci­ ós rendszerben zajlik, folyamatos előadá­ sok ill. vizsgáztatás mellett. Ezáltal pedig lehetőségünk nyílhat, egy meglehetősen komplex, széleskörű jogi ismeretanyag magunkévá tételére. (Na nem úgy...) A fogalmazói státusz mindezekért te­ kinthető egyfajta meghosszabbított egye­ temnek is, bár szerintem embere váloga^a, hogy ki mennyire igényli/tűri el ha vizsgáztatga^ák, és ki az aki inkább önállóan ké­ szülne fel egy olyan megmérettetésre, ame­ lyet a szakvizsgajelent. Nyilván ebből is van ilyen is, olyan is. A lényeg, hogy a pálya le­ hetőséget nyújt a jogi ismeretek széles körű elsaj átírására, és megfelelő kiindulópontot jelent számunkra akkor is, ha csak a szak­ vizsgáig tervezünk maradni, hogy azután áthelyezzük magunkat valamely egyéb (pénzesebb??) területre. A pálya szépségeinek kitartó ecsetelése után talán szóljunk néhány szót annak árnyoldalairól is. Valószínűleg senkit nem fog falhoz vágni a felismerés, ha azt mon­ dom, az itteni fizetések hosszú távon nem közelítik meg a versenyszférában megszokottakat. Mivel erről felesleges is len­ ne még tovább értekeznem, inkább a be­ kerülés körül tapasztalható anomáliákról szólnék: Tekintve, hogy a fővárosi fogal­ mazói helyekre kb. öt-hatszoros túlje­ lentkezés tapasztalható, az ide történő be­ kerülésnek általában véve két módja le­ hetséges: Az egyik az, ha az ember háta mögül igen erős légáramlatok irányulnak az adott bíróság/ügyészség felé, de mivel az, aki ilyen helyzetben van, nagy valószí­ nűséggel el se olvassa majd ezt a cikket, ezt kár is lenne tovább ragozni. A másik lehetőség körülbelül így hang­ zik: Végy egy (lehetőleg summa cum laude) diplomát, egy önéletr^’zot, valamint egy, a szakmai gyakorlatot igazoló papírt, nyújtsd be a Fővárosi Bíróságon, és innentől kezd­ ve, mivel mást úgyse nagyon tehetsz, pró­ bálj meg reménykedni. Az esélyeid - rásegí­ tő légáramlatok nélkül - meglehetősen cse­ kélyek lesznek, de azért ki tudja, legalább megpróbáltad. Megpróbálni se érdemes vi­ szont a dolgot, ha nem rendelkezel szakmai gyak.-kal, mivel ezt a bíróságok kb. mind­ egyike ki nem mondott feltételként tartja számon. Miután azonban egyetemünk (egyetlenként a budapesti jogi karok közül) semmilyen kézzel fogható lépést nem tett az elmúlt hat évben a szakmai gyakorlatok megszervezése érdekében, ezt vagy önálló­ an kell kijárnunk magunknak, vagyjobb ha elfelejtjük az összes evvel kapcsolatos reménykedésünket... A helyszűke következtében itt most kénytelen leszek saját magam feltartóz­ tatására, így a pályaelhagyás további szép­ ségeiről az ítélet következő számában olvashattok majd. (folyt, köv.) Jövőkép 0a ...és akkor, tizenöt éve, a jogi egyetem után én is ügyésznek mentem... tizenkilencedik oldal �új magyar történelmi Játékfilm - Pázmányos szereplőkkel! » : MILLENNIUM MAGYAR k »» NOVAK EMIL NEMESKURTY ISTVAN KOLTAY GABOR kép forgatókönyv rendező FILMJE a & i^-íí /Î i is- 0- Fi?, à ti' ’-í«^ 4 •i ,1 >< í ÄiM i <fir' V ,1 ii R ä? FRANCO NERO OBERFRANK PÁL SZARVAS ATTILA HORKAY PETER KORONA FILM K O F R O I) U K ( I O MAGYAR televízió NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA TÁ M O í. A 1 Á S Á V A I Bemutató: április 12. � Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource 2001 Text A resource consisting primarily of words for reading. Examples include books, letters, dissertations, poems, newspapers, articles, archives of mailing lists. Note that facsimiles or images of texts are still of the genre Text. Text Any textual data included in the document Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Dublin Core The Dublin Core metadata element set is common to all Omeka records, including items, files, and collections. For more information see, http://dublincore.org/documents/dces/. Title A name given to the resource Ítélet Alternative Title An alternative name for the resource. The distinction between titles and alternative titles is application-specific. Ítélet - Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar HÖK lapja Description An account of the resource IV. évfolyam 3. szám 2001. április 3. Creator An entity primarily responsible for making the resource PPKE HÖK Contributor An entity responsible for making contributions to the resource PPKE HÖK Date A point or period of time associated with an event in the lifecycle of the resource 2001. április 3. Date Created Date of creation of the resource. 2001. Medium The material or physical carrier of the resource. papír (sz + ff) Format The file format, physical medium, or dimensions of the resource A4 (210x297) ; (5588+1955 kb) Type The nature or genre of the resource Folyóirat Source A related resource from which the described resource is derived PPKE_itelet_IV_3_20010403 Relation A related resource T00033 Spatial Coverage Spatial characteristics of the resource. Magyarország Extent The size or duration of the resource. 20 pp. Language A language of the resource magyar Publisher An entity responsible for making the resource available PPKE; Mitró Tamás Rights Information about rights held in and over the resource PPKE Rights Holder A person or organization owning or managing rights over the resource. PPKE Identifier An unambiguous reference to the resource within a given context PPKE_itelet_IV_3_20010403 HÖK